Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-29 / 280. szám

1977. NOVEMBER 29.. KEDD 3 A belkereskedelmi törvénytervezetről A SZOT elnöksége tárgyalta Pesf megyében csaknem kétszáz A népszerűség titka: a vitatkozás varázsa Baráti találkozó a szovjet nagykövetségen Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete hétfőn a nagykö­vetségen baráti találkozót ren­dezett, amelyen részt vettek a magyar sajtó, a tömegkommu­nikációs szervek képviselői. A nagykövet a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából ki­fejtett tevékenységükért kö­szönetét mondott a sajtó, a rá­dió, a televízió munkatársai­nak. A találkozón részt vett Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Fodor László, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese és ott voltak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kép­viselői, valamint a hírközlő szervek, a lapok vezető mun­katársai. Több mint egy esztendeje született meg a törvényerejű rendelet és a SZOT ide vonat­kozó állásfoglalása a jogse­gélyszolgálat megteremtéséről. Az eltelt idő elegendő ah­hoz, hogy megnézzük, megva­lósult-e a cél. amiért létre­hozták, leszűrhetek az első ta­pasztalatok is. Gazdaságilag is jelentős Megyénkben jelenleg 67 vál­lalatnál, azaz gyáregységnél működik szakszervezeti jogse­gélyszolgálat, amelyet mint­egy 75 ezer dolgozó vehet igénybe. Dé igénybe veszik-e? Kevesebben, mint tehetnék. Egyrészt még hiányzik a biza­lom iránta, másrészt pedig nem mindenütt tudatosult, ‘milyen célból is hoztak detré. Sokhelyütt elfeledkeznek ar­ról, hogy a jogsegélyszolgálat bevezetésének jelentős gaz­daságossági háttere is van. Pe­dig, hovatovább, tűrhetetlen­né váltak a különféle hivatalos ügyek intézése miatti mun­kaidő-veszteségek. Csökken­tek-e ezek megfelelő mér­tékben? Néhány vállalatnál követésre méltó módszerrel találkozhatunk s az eredmény nem is maradt el. Nagykőrösön például a kon­zervgyáriaknak sikerült egyez­ményt kötniük a városi ta­náccsal és az Országos Taka­rékpénztár helyi fiókjával. Az előbbinél a jogsegélyszol­gálati igazolványt felmutatók soronkívüliséget élveznek, az OTP-nél pedig a hitelkérel­mekkel kapcsolatos ügyinté­zési időt csökkentették. A dol­gozóknak csak aláírni kell be­menniük — s nem munkaidő alatt. Az is igaz, efféle „nyi­tott kapukat” nem mindenütt találnak még a vállalatok, a baj csak' az, hogy nem is min­dig keresnek. Csak tanáccsal... Milyen panaszokkal kopog­tattak be általában a jogse­gélyszolgálat munkatársai­hoz? Erről is készült felmé­rés. Sokan kértek jogi segít­séget családi ügyekhez, ezek között is első helyen állnak a gyermektartási perek. És sajnos, nem kevés a válások száma sem. S amire nem szá­mítottak a felettes hatósá­gok: az összes ügy 15—20 szá­zaléka munkajogi vitás kér­dés. Tény, s ezen változtatni is kellene mielőbb, hogy a vál­lalati munkaügyi döntő bi­zottságok nem működnek együtt megfelelően a jogse­gélyszolgálattal. Sokhelyüt* összekeverik a hatásköröké*' pedig a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat nem élhet dönté­si. intézkedési joggal, csak ta­nácsot adhat. Azon a tanácskozáson, ame­lyet a közelmúltban tartott Társadalmi vitára bocsátot­ták a belkereskedelemről szó­ló törvénytervezetet, s a vita szakszervezeti tapasztalatait hétfőn áttekintette a SZOT el­nöksége. A dolgozók egyértel­műen helyeslik, hogy a tör­vénytervezet alapelvként szab­ja meg a belkereskedelem szá­mára a lakosság ellátásáért va­ló felelősséget, a kulturált ke­reskedelmi formák és keres­kedelmi magatartás követel­ményét. Helyeslik azt is, hogy tovább erősödik a fogyasztói érdekvédelem, a társadalmi el­lenőrzés. Sok kiegészítő ja­vaslat hangzott el, egyebek között az, hogy a vendéglátó- ipar is kapcsolódjék be a gyer­mekélelmezésbe. enyhítve az iskolai étkeztetés jelenlegi problémáit. megyénk gyárai nőfelélő­seinek részvételével a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa, a jogsegélyszolgálat ed­digi tapasztalatainak összeg­zése mellett a tennivalók is megfogalmazódtak. Kimondot­ták, hogy helyes gyakorlat például, ha nem egy ember foglalkozik — és főként nem a vállalat jogi képviselője! — a dolgozók jogi ügyeinek in­tézésével, hanem a jog segély- bizottságok. Mégpedig, tör­vényt és jogot ismerő munká­sok irányításával. A gyáregységekben is Azon a helytelen gyakorla­ton is változtatni kell, hogy csak a köziponti gyárban ala­kult jogsegélyszolgálat, s az üzemegységeknél havonta egy­szer tart fogadóórát a jogász. Ehelyett — mint ez a Váci Kö­töttárugyárban már megvaló­sult —, a vidéki gyáregységek­ben is gondoskodni kell az ál­landó jogi tanácsadásról, s az ügyek helybeli elintézéséről. Olyan befektetés ez, amely megtérül időben, munkában. D. Gy. Újpest, Dallos Ida Művelő­dési Ház. Az esemény emléke­zetes napot idéz: húsz esz­tendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Fóti Gyermekváros, s most Számadás címmel, szívvel, gonddal elkészített műsorral pergetik vissza az időt. Barátaiknak Dr. Barna Lajos, az intéz­mény jól ismert igazgatója és helyettese, Kemenesi Tivadar — tizenkilenc kollégájukkal együtt mindketten az első naptól kezdve a gyermekvá­rosban dolgoznak —, így be­széltek a program céljáról: — Mostani megemlékezé­sünk egy virágcsokor bará­tainknak azért, amit gyerme­keink húsz éven át szüntele­nül kaptak tőlük. Nagyon so­kan vannak... S azonnyomban sorolták a legfrissebb példákat. A Volán Tröszt dolgozói felbecsülhe­tetlen segítséget nyújtottak a gyermekváros másfél hektá­ros tavának — a fóti Város­ligetnek — a rekonstrukció- iához: a parti szegély kiala­kításához nyolcezer tonna követ szállítottak, természete­sen társadalmi munkában' Ugyanezt a tavat kikotorta a földmunkát Gépesítő Válla­lat, s így tavasszal növényevő halakat telepíthetnek ide. A gyerekek kedvükre horgász­hatnak majd, s ha jó lesz a kapás, a kifogott halat a tan­konyhán megsüthetik maguk­nak. Szeretettel várták az ün­Az elnökség azt is megvitat­ta, hogy a szakszervezetek ho­gyan segítik az iskolákat és az úttörőmozgalmat. A SZOT elnöksége állásfoglalásában felhívja a szakszervezeti szer­veket, hogy sajátos eszközeik­kel fokozottan segítsék az út­törők patronálását, a gyerme­kek szocialista szellemű neve­lését. Az elnökség a szakszervezeti mozgalmat érintő közérdekű bejelentések, javaslatok és pa­naszok intézéséről is határo­zott. Egyebek között kimond­ja, hogy valamennyi bejelen­tést, javaslatot meg kell vizs­gálni és elbírálni, hogy annak intézésére, megválaszolására melyik szerv, vagy vezető il­letékes. A közérdekű bejelen­tést, javaslatot 30 napon be­lül meg kell vizsgálni, elbírál­ni, ha lehetséges, intézkedni, és a bejelentőt, javaslattevőt erről írásban értesíteni kell. A SZOT elnöksége tájékoz­tató jelentést hallgatott meg az 1977. évre tervezett köz­ponti bérintézkedésekkel ösz- szefüggő munkaprogram vég­rehajtásáról. Ülést tartott a TÖT elnökség® Szabó István elnökletével hétfőn a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge megvitatta a mezőgazdasá­gi szövetkezetek és társulásaik kölcsönös támogatási alapjá­nak fejlesztési lehetőségeit. Ahhoz, hogy a termelők az át­meneti gazdálkodási nehézsé­geket áthidalhassák, . szüksé­ges, hogy a szövetkezeti önse­gélyezés rendszerében vala­mennyi gazdaság részt ve­gyen. így nagyobb összegek állnának az alapok rendelke­zésére, és megteremtődne a kölcsönös biztonság az átmé­rnéd pénzügyi problémák megoldásánál. Miután növek­szenek a téeszek év közben fel nem használható pénzeszközei, a gazdaságok az összegek ne­gyedrészét átengedhetik a köl­csönös támogatás céljaira amint ezt az idevonatkozó rendelkezés lehetővé is teszi. népi estre a Betonútépítő Vál­lalat képviselőit: az M—3-as út építői tavaly egymillió fo­rint értékű bitumenes sport­pályát építettek a gyermek- város lakóinak. Honfoglalók Kezdődik a Számadás. Ki­alszanak a reflektorok, s a színpad közepén, a filmvász­non peregni kezd egy húsz évvel ezelőtti filmhíradó: 1957. novemberében készült Knoll István és Borsodi Er­vin riportfilmje. A Nyugati pályaudvar váróterméből száz felsőtagozatos diák útnak in­dul Fótra: a gyermekváros honfoglalói. A filmkockák megörökítették a legünnepé­lyesebb pillanatot is: egy megszeppent nyolcadikos kis­lány átveszi a gyermekváros kulcsát dr. Barna Lajostól. Amikor véget ért a híradó­részlet, felkattintották a vil­lanyokat, s a megvilágított színpadon álltak az egykori szereplők: az igazgató, vala­mint az egykori riadt arcú kis­lány, Király Anna, aki ma egy Somogy megyei község, Ádánd megbecsült és köztisz­teletnek örvendő fiatal peda­gógusa. S rajta kívül eljött a korabeli híradórészlet szerep­lői közül Borek András, az Óbudán élő lakatos, aki két kisfiú boldog édesapja. A honfoglalók nevében Ki­rály Anna kért szót. — Nem lettünk megkese­redett emberek — mondta. — Felnőttként is boldogultunk Tanáraink, nevelőink voltak Kultúrtermekben, párthelyi­ségekben vitatkoznak. Arcu­kon a figyelem feszültsége. Gondolatokat adnak egymás­nak, s tudást merítenek a má­sik véleményéből. A párt- szervezetekben a politikai vi­takör úgyszólván a legfiata­labb politikai fórum, röpke néhány év alatt a pártélet az agitáció népszerű és kedvelt formájává vált. A fejlődés önmagáért beszél Kísérletként 1972-ben hat­vanöt politikai vitakör alakult meg Pest megyében, melyek­ben főként kommunisták — meghívottként KISZ-fiatalok, munkások és értelmiségiek — vitatkoztak aktuális kül- és belpolitikai, gazdasági és tár­sadalmi kérdésekről. Az MSZMP Pest megyei Bizott­sága 1973 áprilisában kezdte meg a politikai vitakörök el­terjesztését a pártalapszerve- zetekben. A számok önmagu­kért beszélnek; az MSZMP XI. kongresszusának évében 504, napjainkban 681 politikai vitakör működik, melyeknek munkájába több mint tízezren kapcsolódnak be. A munkát a Hazafias Népfront aktivistái is segítik. Hatvanhárom telepü­lésen, nyolcvanhárom vitakört szerveznek főként bejáró dol­gozóknak és kisiparosoknak. A közelmúltban az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizott­sága is megtárgyalta a vitakö­rök helyzetét, s megállapítot­ta: az eszmecserék, melyekben véleményt nyilvánít a kommu­nisták többsége, jól szolgálják a párt politikáját, gyarapítják a dolgozók tudását, segítik a közösségek formálását. A munka a budai, a gödöllői, a váci járásban és Százhalom­battán megy a legjobban. El­sősorban a tartalmi munka színvonalát kell javítani a a szüléink, és soha nem fe­lejtjük el azt az útravalót, amit Foton kaptunk ... Nemzedékek A jelen képviselőinek ne­vében Majtán János negye­dikes szakközépiskolás, a Marx Károly KlSZ-alapszer- vezet titkára így fogalmazta meg a gyermekváros mai* la­kóinak üzenetét: — Becsülettel tanulunk és dolgozunk. Sok erőt merítünk az elődök életútjából. Fótot elhagyva szeretnénk mi is olyan emberekké válni, mint amilyenek ti vagytok ... Felejthetetlen epizód: a színpadon két nemzedék kéz­fogásának tanúi lehettünk. A ihűsor második részében felléptek a jelen képviselői: az óvodások, az általános is­kolások, valamint az óvónő­képzősök énekkara. A penge- tős- és fúvószenekar megér­demelten kapott nagy tapsot. A művelődési ház előcsarno­kában pedig láthatták az ér­deklődők a kézimunkaszakkör kiállítását — számtalan díjat nyertek már különböző ver­senyeken. Az ifjú képzőművé­szek festményein pedig a gazdag képzeletre valló gyer­meki fantázia megannyi élénk, vidám színe: a nap egyetlen alkotásról sem hiányzik... Emlékek De maradjunk egy pilla­natra még ismét a múltnál. Az ünnepi műsorban sokévi1 ceglédi, a ráckevei járásban, Vácott, Cegléden és Nagykőrö­sön. A múltból a mába Nem sokkal múlt délután fél négy. A Csepel Autógyár al­katrészgyáregysége hetventagú alapszervezetének párthelyisé­gébe egymás után szállingóz­nak be a munkát éppenhogy befejező dolgozók. Sokuknak átöltözni sem volt ideje; kö­penyben, munkaruhában te­lepszenek a székekre. Egy tu­catnyi ember, aki naponta találkozik, havonta egyszer — miként most is — összeül a munka után, hogy egy-egy politikai, társadalmi kérdést megvitasson. Az előadó, a leendő vita ve­zetője Horváth Ferenc műve­zető. Most nyugodt szavakkal beszél a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világot át­formáló hatásáról, a Szovjet­unió fejlődéséről. Ezúttal hosszabb a vitaindító, hiszen a hangsúly azon van, milyen örökséget adott az 1917-es ok­tóber a későbbi szocialista or­szágoknak, s Magyarországnak társadami, gazdasági fejlődé­séhez. A jelenlevők között fiatalok és idősebbek is vannak, nők kevesen, Pest megye más po­litikai vitaköreiben is hasonló a helyzet. Kevés lány és asz- szony kapcsolódik be a viták­ba. Horváth Ferenc befejezi vi­taindítóját. Az érdeklődésből látszik, hogy e téma minden­kit érdekel. Érthető: minden­napi életünkről, hétköznap­jainkról, társadalmunk to­vábbi fejlődéséről van szó. Halasi József, az alkatrész­gyáregység gazdasági vezetője a felszabadulásról szól, né­hány gondolat, s máris itt va­gyunk a mában. — Mindannyian ismerjük az eredményeket — mondja. — Az új, a formálódó magyar társadalomban megszűnt a munkanélküliség, minden dol­gozó jogot nyert a munkához. A mai korosztálynak már tör­szünet után Ismét színpadra lépett a tizennégy tagú népi- tánccsoport, amelynek tagjai ma már asszonyok valameny- nyien. De hiába váltak el, az emlékek még ma is élénken élnek: az egykori sikereket nehéz elfelejteni. Amikor hí­re ment, hogy a jubileumon ismét együtt fognak táncolni. mindenki jött az első hívó szóra. S nem jelenthetett eb­ben akadályt az sem, hogy némelyikük már két-három gyereknek is életet adott. Mráz Ilona például Olaszor­szágból érkezett haza erre az estére, oda ment férjhez 1965- ben. A huszonnyolc esztendős Deák Judit éppen új lakásba költözött, s a legnagyobb -fel­fordulás közben kapta az üzenetet: jöjjön, visszavár­ják. Nem felejtette el még a múltat: a gyermekváros népi- tánccsoportjában egy szerep­lés alkalmával figyelt fel rá Rábay Miklós, s aztán meg­hívta az Állami Népi Együt­tesbe, ahol aztán kilenc fe­lejthetetlen évet töltött el. Ha nem jön közbe egy balszeren­csés sérülés, még ma is min­den bizonnyal táncol. ★ Befejeződött a műsor. El­csitult a vastaps. Az esti bú­csúzásnál megismerkedhet­tünk Pozsár Júliával, a 22 esztendős, kedves arcú, szőke hajú óvónővel. A gyermek- városban nevelkedett, csak­úgy, mint vőlegénye — aki gépkocsivezető —, s ma mind­ketten ugyanitt dolgoznak Felnőttként sem hagyták el Fótot. A múlt héten esküdtek örök hűséget egymásnak. Falus Gábor ténelem a felszabadulást kö­vető évek hatszázezer analfa­bétája, s a hosszú út, míg ezt az örökséget felszámoltuk. Később a munkásokról ejt néhány szót, akik becsületes munkával megkeresik a meg­élhetésre valót, a szép ruhák­ról, amelyekről a jelenlevők közül sokan csak álmodoztak gyerekkorukban. A kultúra területét is érinti, amely ma a nagy közösség, a társadalom okosodását szolgálja. Vissza­tekint a kezdetre, a három­forintos olcsó könyvek vilá­gára, amelyekből az irodalom kiváló alkotóit, műveit ismer­hették meg a munkások és a parasztok. Egymásból indulnak ki, egy­másba térnek vissza a véle­mények. Gulácsi Sándor, a gyártóeszköz-ellátás vezetője arról beszél, hogy a háború, a hitleri fasizmus szörnyű pusz­títása sok évet rabolt el a Szovjetunió fejlődéséből. Ez pedig — visszagondolva az öt­venes évek tőkésországainak hidegháborús politikájára — sok szempontból hátráltatta a szocialista országok haladá­sát is. Svébis János a lakásépítke­zéseket említi. Az otthon min­denkit érdeklő téma, látszik most is felvillanyozza a poli­tikai vitakör résztvevőinek ér­deklődését. — Hetvenéves lemaradást kellett pótolnunk — mondja az üzemvezető. — A jövőt ku­tató statisztikák szerint, a la­kásprobléma megoldása sem beláthatatlan távolban van. Szól az utakról, a kisebb- nagyobb falvak és települések arculatának formálódásáról, példaként beszél a fővárosban a közelmúltban befejezett Rá­kóczi úti házak tatarozásáról. Megszerették a fórumot Ez a vita talán jobban elhú­zódott, mint máskor. Termé­szetes, hiszen e témakör min­denkit megfogott és hatalmas időt, fejlődést fog át. Az autó­gyáriak lassan készülődnek, indulnak hazafelé családjuk­hoz, otthonaikba. Sokan most is beszélgetnek, egy-egy rész­kérdésről tárgyalnak. A politikai vitakör ma be­fejezte munkáját. Becskei Je­nő művezetővel a témaválasz­tásról váltunk szót. — Folyamatosan gyűjtjük össze azokat a kérdéseket, amelyek érdeklik az alapszer­vezet kommunistáit. így ta­nulhatnak a legtöbbet — szin­te észrevétlenül — a résztve­vők. Till Árpád, a Csepel Autó­gyár pártbizottságának mun­katársa mondja az üzemben működő politikai vitakörök munkájáról: — A kezdet kezdetén, 1974- ben három vitakör alakult 45 résztvevővel. Ma 23 vitakör működik, 320 taggal. Rendsze­resen napirendre kerülnek a politikai élet aktuális kérdé­sei; ipari, mezőgazdasági, tár­sadalompolitikai témák. A dolgozók megszerették a vé­leményalkotás e fórumát. Kö­tetlenebb, mint a szeminá­rium, érvekkel látja el, rend­szeres állásfoglalásra készteti ás tanítja meg az embereket. ★ A vita varázsa gondolataink közlésében, a vélemények üt­közésében rejlik. A pártalap- szervszetek politikai vitakö­reiben egy-egy társadalompo­litikai, gazdasági témakört tisztáznak a jelenlevők. A vi­ták azonban ezzel nem feje­ződnek be. A műhelyekben, az irodákban folytatódnak a be­szélgetések, melyek során a dolgozók százai ismerik meg az MSZMP politikájának cél­jait és feladatait. így válnak a politikai vitakörök a pártagi- táció jó eszközévé, s a hall­gatók maguk is agitátorokká. Virág Ferenc A jogsegélyszolgálat megyei tapasztalatairól... Ne egy ember — bizottság! Számadás, két évtizedről Gyermekvárosi virágcsokor * \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom