Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

1977. NOVEMBER 27.. VASÄRNAP 5 Vizsgálatok, már új laborban a ....... Cs öngei István felvétele A MÉM Élelmiszeripari Hi­giéniai Ellenőrző Szolgálatának új központi laboratóriumát avatták nemrég Budapesten. A laboratóriumokat elsősorban élelmiszer-mikrobiológiai el­lenőrzések céljára létesítették, de úgynevezett peszticid labo­ratóriumok is vannak, ame­lyekben az állati eredetű élel­miszerekben előforduló bioló­giailag aktív maradványanya­gokat vizsgálják. A központi laboratórium el­sődleges feladata a többinek irányítása, de például Pest me­gye vágóhídjairól is kerülnek ide ellenőrzésre termékek. Ké- í pünkön: oldatbemérés peszti- cidvizsgálathoz az új laborató­riumban. Látszerész-bonyodalmak Egy helyen dolgozik a fodrász, kozmetikus, szabó, szerelő Szentendrén megnyílt az új szolgáltatóház. A beruházás a különböző berendezésekkel együtt hétmillió forintba ke­rült. A Nagy Október tiszte­letére november 5-én adták át ünnepélyes külsőségek kö­zött, de egyes részlegei már az ünnep előtt is üzemeltek, hiszen október végén kezd­ték meg a beköltözést a Szent­endrei Szolgáltató és Ipari Szövekezet elég mostoha kö­rülmények között működő apróbb üzleteiből. Máté Zoltán, a szövetkezet felnöke a . tulajdonos büszke­ségével vezet végig az üzlete­ken. A szépítkezés szentélyében Először a női fodrászatba hyitunk be. Férfiak számára égy ilyen üzlet a női szépít­kezés utcáról megfigyelt szen­télye, csodálkoznak is a szé- pítkező hölgyek, amikor be­lépnek. A három tágas helyi­ségből álló szalonban akad látnivaló bőven. A berendezés ízléses, színekben gazdag, korszerű. Két műszakban fo­gadják a vendégeket. Szitás Györgyné, az egyik műszak vezető fodrásza 11 éve dolgozik a szövetkezetnél. A szomszéd házban levő kor­szerűtlen, szűkös, kis üzletben is ott volt, tud összehasonlítást tenni. — Jobbak, szebbek a mun­kakörülmények, színvonala­sabb munkát végezhetünk — válaszolja. — A hölgyek is dicsérnek mindent, a régieken kívül sok az új vendég. Lé­nyegesen megnőtt a forgal­munk. Melyik ,a hét legerő­sebb napja, mikor van a leg­nagyobb forgalom? Pontos vá­laszt még a pénztári kimuta­tások alapján sem lehet kap­ni, mert ez sok mindentől függ. Egyebek közt a fizetési napoktól, időjárástól, a kö­zelgő ünnepektől, névnapok­tól. Egy bizonyos. Mind a női, mind a férfifodrászatban na­gyobb a bevétel, mint ugyan­ezzel a gárdával a kisebb, szétszórt üzletekben. A férfiaknál Is teljes az üzem. A két egymás mellett levő fodrászat egyik tervezési hiányosságát az elmúlt né­hány hét alatt a dolgozók hamar észrevették. A világí­tással baj van. A mennyezet­re, a munkaasztalok fölé sze­relt hatvanas égők nem adnak elég fényt — erősebbet pedig nem bír el a hálózat. — Rá­adásul a barna színű fabur­kolat a világosság nagy részét elnyeli. Mivel műemlék jelle­gű az épület, a héten a szövet­kezet vezetői az illetékesek­kel megbeszélik, hogyan lehet ezen a hibán segíteni, mert házilag nem tehetik. Enge­dély kell hozzá. Ebben a „já­tékban” az a furcsa, hogy az öt évig húzódó építkezés többször módosított terveit is ugyanezek a hivatalok, szak­értők hagyták jóvá. A kozmetikai szalon is két- műszaikos. Drobilits Károlyné új dolgozó. A modern gépeket dicséri ő is. — Férfivendég is belátogat ide? — Természetesen. Nem hiúságból, hanem ma már igény a jól ápoltság — vála­szolja. Kint (ár a műszerész A hordozható rádiókészülé­keket külön műhelyben javít­ják, a tévészerelők egy na­gyobb, sok-sok műszerrel fel­szerelt helyiségben dolgoznak. Oláh Liviusz, a szolgáltató- részleg vezetője pontos statisz­tikával is szolgál: az elmúlt három hét alatt több mint hatszáz gépet, készüléket je­gyeztek be az átvételi napló­ba. A tévészerelők ketten vannak, egyikük bent dolgo­zik, a társa pedig a bejelentett címeket járja. A kazánházban önkéntele­nül a fűtőt keresi az ember. Nincs. Két automata olajka­zán szolgáltatja a fűtést, il­letve a meleg vizet. Reggel bekapcsolják, egész nap nincs rá gondjuk. Szép a női méretes szabóság is. A föld­szinti fogadótérben modem faburkolású csigalépcső vezet fel az emeleti műhelybe. Be­mennék a látszerészüzletbe is, de zárva van. Máté Zoltán ko­moly gondokról beszél: — Az üzletnek az lenne az alaptevékenysége, hogy SZTK- vényekre szemüveget készít­sen. Visegrádtól Budakalászig, tehát az egész járásból szeret­tünk volna megrendeléseket elfogadni. A kiszemelt szak­emberünk jelenleg Budapes­ten az OFOTÉRT-nál dolgo­zik. Hogy ezt a szolgáltatást vállalni tudjuk, az SZTK-val kell szerződést kötnünk. Kap­csolatba léptünk a megyei SZTK-val, az pedig a buda­pestihez továbbította ügyün­ket. Onnét ki is jöttek hoz­zánk, de munkaerő-csábítással vádolnak bennünket. Ügy gondolom, az SZTK képvise­lőjének nincs joga ilyen meg­állapításokat tenni, ha egy OFOTÉRT-dolgozó ki akar lépni a munkahelyéről és ná­lunk szándékozik dolgozni. Hangsúlyozom, a dolgozó min­denképpen kilép, ez eltökélt szándéka. „Kihez forduljunk" — Ami az SZTK-t illeti, sajnos hivatalosan nem vála­szol hónapok óta a szerződés megkötésével kapcsolatos le­velümkre. Nem tudjuk, kihez forduljunk panaszunkkal, mert más illetékes nincs. A város, a járás vezetői Is tud­nak erről a gondról, de tehe­tetlenek vagyunk. Elsősorban annak a sok száz városi, já­rási lakosnak az érdekét szol­gálná ez az üzlet, akik eddig csak Budapesten tudtak szem­üveget kiváltani. Kiss Gy. Mihály A fészekrakó családok örömére Lesz megoldás Inárcson Az Inárcsi közös tanácsnál hatvan építeni szándékozó fiatal kakucsi házaspár vár telekre — mint megírtuk október 16-i szá­munkban. Ök hatvanan azért nem tudnak építkezni, mert a tanács nem képes végrehajtani az évekkel ezelőtt készült ren­dezési tervet, amely szerint Kakucsot összeépítik Inárccsal, minthogy a domborzati viszonyoknál fogva Kakucs csak Inárcs felé — s egyben a vasút felé — terjeszkedhet. Harminc évig?! Lakásépítési programunk életszínvonal-politikánk szer­ves része. A központi határo­zatok, állami intézkedések el­sősorban a korszerű, gazdasá­gos lakásépítési formák és módszerek terjedését ösztön­zik. A korszerű, vagyis telep­szerű építési forma községeink­ben mégis nehezen terjed. En­nek egyik oka, hogy nincs pén­zük a tanácsoknak a közműve­sítésre. A családiház-építésnél nem elengedhetetlen a közmű­vesítés, s egyéb okok is közre­játszanak abban, hogy még mindig népszerűbb a családi lakóház. Az építő szempontjából mel­lette szól, hogy ezt a család, ro­konok, ismerősök összefogásá­val föl lehet építeni, míg a társasházépítéshez szükséges a felelős kivitelező, komoly szakembergárda, s nehéz az anyagbeszerzés is. A hagyo­mányos építkezésnél, ha az építtető nem tud egy bizonyos építőanyagot beszerezni, köny- nyebben tudja mással helyet­tesíteni, míg a társasházépítés­nél ehhez már tervmódosítás szükséges. Inárcson és Kakucson már az alapvető feltétele is hiányzik a telepszerű építkezésnek: nem tud a tanács közművesíteni. Márpedig enélkül nem tudja kisajátítani azt a termelőszö­vetkezeti területet, amelyre — a községrendezési terv szerint — építeni akarnak. Mi akkor a megoldás Inárcson, ahol a kérdés így vetődik fel: vagy építünk családi házakat most, vagy legalább harminc évig nem építünk semmit. Amit bírálnak A Pest megyei Tanács építé­si, közlekedési és vízügyi osztá­lyának helyettes vezetőjétől, Wächter Rolandtól és dr. Szi­lágyi Pétertől, az osztály jog­ügyi főelőadójától kértünk tá­jékoztatást: — Az 1976-ban megjelent 24-es számú törvényerejű ren­delet felsorolja azokat a jogcí­meket, amelyek alapján meg lehet indítani a kisajátítási el­járást. Ezek között nem szere­pel az, hogy családiház-építés céljára is jogos a kisajátítás. Ez még nem lenne baj, mert az alapjogszabályban nincs benne minden tételesen, de a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala is kiadott egy állásfoglalást, amely szerint az egyedi csalá- diház-építést, a házhelyparcel­lázást célzó kisajátításnak nincs helye. A megyei magánépíttetők többsége ma még családi házat akar építeni. Inárcson is esze­rint készült a községrendezési terv. Zolika ismét mosolyog — Zolika, szereted a doktor bácsit? — Igen ..: Ritka válasz egy két és fél éves kisfiú szájából. Zolika az életét köszönheti az orvostudománynak. Büszkén mutatja vékony karján a vé­nát: heg tanúsítja: itt vezették be szívéig a katétert. Mellka­sán arasznyi forradás: az ope­ráció emlékét őrzi. Zolika él. Zolika játszik, sé­tál, csupa olyasmit tesz, amit a vele egykorú egészséges tár­sai. Bátyjának, Pistinek mutat­ja a mesekönyvben a rozmárt, elefántot. Amikor villan a vaku, mosolyog.., ★ Két kimenetű szívkamra .’ 1 Mindkét vérkör a jobb szívfél­ből indul. Ez a diagnózis. Egy két és fél esztendős százha­lombattai kisfiú, Molnár Zoli­ka ritka betegségének diagnó­zisa. Így kezdődött lapunk szep­tember 23-i számának összefo­gás egy kisfiúért című cikke. Akkor arról számoltunk be, hogy Zolika édesanyjával, egy sikertelen svédországi próbál­kozás után Angliába utazott, mert hazánkban még nem vé­geznek ilyen műtéteket... Az operációhoz a magyar ál­lam, az Egészségügyi Miniszté­rium több mint 100 ezer fo­rintét adott, a szülők munka­helyén, a DHV-ben 930 dolgo­zó és 11 brigád 23 ezer forint­tal, a Vöröskereszt pedig öt­ezerrel segítette a Molnár csa­ládot, fedezte az utazás költsé­geit. — Sürgető a műtét, különben a tüdő erei károsodnának — mondta akkor dr. Pócsy Tibor körzeti orvos __ Zo lika (jobboldalt) bátyjával Operáció: 1977. szeptember 28-án, Yacoub professzor kor­rigálta a két kimenetelű jobb kamrát, a jobb szívfélt pedig egy „folttal” elválasztotta a baltól. ★ — Anyuci, szörpöt kérek .. 1 Apuci hol van. dolgozik...? Pityuka óvodában...? Ezek voltak a kisfiú első eszmélésének szavai a műtét után. ★ — Negyven napot töltöttünk Londonban — emlékezik Mol­nár Istvánná —, a Harefield Hospital a város peremén van. Itt végezte a műtétet Maghdi H Yacoub professzor. — Ügy indultunk el szep­temberben: nem tudtam ket­ten jövünk-e vissza. Harminc százalék volt az esély, hogy Zo­lika túléli. — Hat és fél órát tartott. Addig? Kézimunkáztam... Közben be-benéztem az elő­készítőbe ... Nem haladt a munka ... Letettem, járkál­tam ... A nővérek segítettek: hívtak, hogy etessek meg egy kisbabát. Így sem sikerült el­terelni a gondolataimat... — Szerda éjjel volt, fél 12, amikor végétért. Mondták, hogy sikerült az operáció, De ... Azután, mert rosszul értek angolul, hosszas magya­rázkodás árán értettem meg, a de annyit jelent: még há­rom nap. Ennyi ideig tart a krízis. Csak vasárnap mond­ták, hogy Zolika túl van az életveszélyen. ★ Az édesanya emlékeket mu­tat. Furcsa emlékek. Műanyag injekciós fecskendő, egy oxigén­Geleta Pál felvétele maszk. Egy a sok közül, mert Zolika négy napot töltött oxi­génsátorban és maszkban. — Hazatérni? Nem tudom elmondani, mennyire jó érzés volt. Már a Heathrow repülő­téren elkezdődött, amikor be­szálltunk a MALÉV-gépbe. Éjjel 11-kor landoltunk Feri­hegyen. A két gyerek fél órá­ig puszilkodott a kocsiban, ha­zajövet ... ★ — Azóta? Egymásnak adják a kilincset a munkahelyemen — zárja a beszélgetést az apa. — Idegenek is jönnek, aki­ket soha nem láttam, csak ép­pen tudnak az esetről. Lega­lább ötszázszor elmeséltem már töviről-hegyire. A legjobban? A feleségem munkatársainak örültem. Az anyagosztályon dolgoznak, az ő ötletük volt a gyűjtés. — Nem, azt nem lehet el­mondani, milyen érzés, amikor együtt aggódnak velem idege­nek, a saját gyermekemért... Talán fél év múlva már késő lett volna... — Fáj itt, Zolika? — Nem — válaszol az édes­anyja. A hegedő seb viszket. Vasvári G. Pál — Az alaprendeletben benn® van, hogy város-, illetve köz­ségrendezési célra lehetséges a kisajátítás. Ebbe az értelme­zésbe beletartozna a házhelyki­alakítás is, de a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának állás- foglalása ezt megtiltja. Maga a törvényerejű rendelet nem rossz, de az állásfoglalást a Pest megyei NEB is bírálta, mert az állampolgárok telek­hez juttatása így nagy nehéz­ségekbe ütközik. Osztályunk egyetértett a NEB bírálatával, — Mi a bírálat alapja? — Az, hogy a megyében nem tudjuk mindenütt megteremte­ni a korszerű építési forma fel­tételeit. Sok helyen a közmű­vesítés maximuma a villamo­sítás, ha víz is van, az már nagy előny, de csatornázásra nagyon kevés helyen van pénz. Nemcsak Inárcsnak és Kakucs- nak okoz problémát ez az ál­lásfoglalás, amelynek nem is­merjük a magyarázatát. Nem a megye dönt — Mit tehet akkor az inárcsi tanács? — Eddig úgy volt, hogy a ta­nácsok elkészítették a rendezé­si vagy a parcellázási tervet és megindították a kisajátítási el­járást. A megyében az állami tulajdonban levő' területek nagy részét már felparcelláz­ták. Ha van is még, nem biz­tos, hogy az adott terület meg­felel a községrendezési szem­pontoknak. Inárcson az érintett terület — ahol összeépül a két község — mezőgazdasági mű­velés alóli kivonására megkap­ta a tanács az engedélyt, de a terület feletti rendelkezési jo­got nem tudja megszerezni. A kisajátítási eljárást egyelőre nem érdemes elkezdeni, mert elutasítja a járás, fellebbezés esetén a megyének is el kell utasítania. A kisajátításnak olyan akadálya van, amely sze­rintünk nem elháríthatatlan. A problémát jeleztük az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumnak is, mert ennek az állásfoglalásnak a megvál­toztatása nem tartozik megyei hatáskörbe. Mi csak észrevé­telt tehetünk. Egy állásfoglalás megváltoztatása jóval egysze­rűbb művelet, mint egy tör­vénymódosítás. Az érdeklődést országos szerveknél folytattuk tovább, A megoldás ismertetésére nem kaptunk felhatalmazást, de annyit közölhetünk, hogy dol­goznak rajta. Olyan megoldást találnak, amely megszabadítja majd Inárcsot, Kakucsot és a hozzájuk hasonló helyzetben lévő községeket és városokat a fent ismertetett gondjaiktól. Hatos Erzsébet Komplex védelem a burgonyának Az intenzív termesztés ese­tén is megvalósítható a bur­gonya komplex növényvédel­me. A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem mezőgazda­ság-tudományi karának ku­tatói három évvel ezelőtt kezdték meg aiz e célra al­kalmas eljárásoknak a kidol­gozását. Laboratóriumi, té­ny észcserepes, kútgyűrűs és kisparcellás kísérleteik során összesen 24 vegyszer burgo­nyabetegségekre gyakorolt hatását vizsgálták meg. A legnagyobb arányban termesztett Somogy Gyöngye és Desire fajtákon. A kísér­leti eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy ma már vannak olyan hatékony, több komponensű növényvédő sze­rek, amelyek felhasználásával zárt technológiában is, kör­nyezetszennyezés nélkül meg­valósítható a burgonyakárte­vők elleni komplex védelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom