Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I XXI. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Ára 1 forint 1977. NOVEMBER 27. VASARNAP S ok milliárd forint érté­kű befektetés áll amögött, hogy a me­gye iparában öt esztendő alatt 37,5 százalékkal nö­vekedett az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés. Ta­valy például a termelés bővülése szinte teljes egé­szében — az 5,4 százalék­ból 0,1 százalék nem — a termelékenység javulásá­ból származott, miközben az ipari beruházások érté­ke 4,2 milliárd forintot tett ki. A kiadott pénz meg a termelékenység emelkedése között természetesen nem ilyen egyszerű s rövid idő­szakra terjedő a kölcsön­hatás, hiszen legtöbbször a befektetett forintok csak évek múltával kezdenek kamatozni, a számokra mégis érdemes odafigyelni. Már csak azért is, mert a fejlesztésnek kifizetődőnek kell lennie, vagy úgy, hogy lehetővé teszi a termelé­kenység gyors javítását, s vele együtt a fajlagos költ­ségek csökkentését, vagy úgy, hogy az egyik oldalon devizamegtakarítással, a másikon devizabevétellel jár. Öt év alatt összesen hét- százmillió forintot fordít fejlesztési programjának megvalósítására a Lenfonó és Szövőipari Vállalat. Ezen belül fontos helyet foglal el a nagy termelé­kenységű szövőautomaták üzembe állítása, a len komplex hasznosításával — az eddigi lenkóc-, lenpoz- dorja-hulladék termékké feldolgozásával — össze­függő beruházások tető alá hozása. A vállalat közvet­len és közvetett kivitelé­nek értéke a tőkés piaco­kon megközelíti az évi tíz­millió dollárt, s ha ehhez még hozzászámítjuk azt az importmegtakarítást ame­lyet a hazai lentermesztés fejlesztésének ösztönzésé­vel érnek el — ami a vál­lalat nem kért, de viselt kötelme —, akkor valódi súlyában érzékelhetjük a fejlesztések fontosságát, azt, hogy a hétszázmillió forintnak meg kell térül­nie. H iba lenne hamari mó­don úgy vélekedni, a kamatok mértéke, bevételezésének határide­je pusztán a vállalat erő­feszítésein múlik. Döntő módon beleszól ebbe az árviszonyok alakulása, a késztermékek értékesítési árait éppúgy értve ezen, mint a vállalat által vásá­rolt anvaeok pénzbeli ter­kétharmadán van tényle­ges termelés. (Igaz, e két­harmad is a vállalat adta támogatás következménye, mert a hetvenes évek ele­jén a lent alig hétezer hektárról takarították be.) Mi legyen tehát a növény sorsa? Vannak, akik könnyen és gyorsan ráfelelték a kér­désre, ha így alakul a hely­zet, hagyjunk fel a ter­mesztéssel, hozzuk be kül­földről a feldolgozandó lenrostokat. Ami tényleg egyszerűnek látszik, csak éppen arra kellene felelni, miből fedezzük az import költségeit?! A lentermesz­tésnek hazánkban hagyo­mányai vannak, bizonyos földrajzi körzetekben a fel­tételek kedvezőek, a válla­lat irányította lenrostter- mesztési rendszer intenzív haladást tesz lehetővé a szálhozam növelésében, s így tovább. T ágítva nézőpontunk látóhatárát: nemzet­közileg egyöntetűen mindenütt a lentermesztés fejlesztéséről hallani — a Szovjetunióban külön kor­mányhatározat szól ezekről a teendőkről —, folyamato­san és gyorsan növekszik a vásárlók érdeklődése a természetes anyagokból ké­szült textíliák iránt. Nagy hibának bizonyulna tehát a tisztázatlan ár- és érde­keltségi viszonyok tisztáb­bá tétele helyett magát a növényt föláldozni, lemon­dani termesztéséről, s im­portálni akár a rostot, akár a lenárut. Aligha ez a ki­fizetődő megoldás, mert — amint azt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1977. ok­tóber 20—i üléséről kiadott közleményben olvashatjuk — hosszú távon is fokozott figyelmet kell fordítani az importtal való takarékos­ságra, a gazdaságos im­porthelyettesítésre. A hazai lentermesztés növelésével elért többlet gazdaságosan helyettesít importot, de csak akkor, ha a jövede­lemszabályozás megadja azt a minimális mozgás­teret a vállalatnak, ami a belföldi termelés ösztönzé­sének anyagi forrásaihoz kell. A vállalat vezetői nagy tehernek tartják, hogy az évi öt-hat százalékos bér- fejlesztés fejében 20—25 millió forint adót kell le­róniuk az egységes érde­keltségi alapból, magunk azonban a szabályozásnak heit. A Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat évek óta sok millió forinttal támogatta és támogatja — a felvásár­lási ár emelésével éppúgy, mint gépek beszerzésével — a hazai lentermesztő gazdaságokat. Ezeket a milliókat természetesen a fejlesztési alapból, kell ki­adni, s ahhoz, hogy ebben az alapban pénz legyen, kellő nyereséggel kell ter­melni. Ha a vállalatig jöve­delemszabályozás előírásai túl szigorúak, ha viszony­lag rövid időn belül változ­nak — mint ahogy változ­tak 1976-ban s változnak majd most, 1978-ban —, akkor megtörténhet, a len­termesztés támogatása nem válik kifizetődővé. Márpe­dig hazánkban összesen húszezer hektáron lehet kedvező feltételekkel e fontos ipari növényt nevel­ni, ám az ellentmondásos érdekeltségi viszonyok miatt ennek a területnek ezt a részét helyesnek, az össztársadalmi érdekekkel összhangban állónak ítél­jük. A szabályozásnak azonban az a része, mely nem ismeri el kellő módon az importmegtakarító fej­lesztéseket, mely éppen ezért a minimálisra, vagy nullára csökkenti az érde­keltséget az ilyen fejlesz­tésekben, ellentmond a társadalmi érdekeltségnek. Nagy hiba, ha a vállalatok­nak találgatniuk kell, va­jon kifizetődő-e a gyakor­latban az, ami elvben igen, mert a szabályozók nem adnak erre kellő útmuta­tást. A szabályozóknak — mint elnevezésük mutatja — azt kell szabályozniuk, mi kívánatos, s mi nem kívánatos a népgazdaság összérdekei szemszögéből, s úgy tenni ezt, hogy sehol ne kényszerüljenek ho­mályban tapogatózni. Mészáros Ottó Georges Morchais Budapesttel ismerkedett A hazánkban tartózkodó Georges Marcfiais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és Jean Kanapa, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja a szombati na­pot Budapest nevezetességei­nek megtekintésével és pihe­néssel töltötte. Az MSZMP küldöttsége Caracasba érkezett A Magyar Szocialista Mun­káspárt Biszku Béla, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára által vezetett küldöttsége pénteken Caracasba érkezett. A kül döttséget a venezuelai fővá­ros repülőterén Jesus Faria, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkára és a venezuelai test­vérpárt más vezetői üdvözöl­ték. (A kolumbiai látogatásról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon közlünk.) Az utolsó hektárokon dolgoztak a kukoricabetakarító gépek Megnőtt a gyümölcs- és szélőtelepítési kedv Pest megyében A tegnapi esős, havas idő beálltáig országszerte jól ha­ladtak a munkák a földeken; szépen zöldell az őszi gabo­na, s a betakarító gépek az utolsó hektárokon dolgoztak. A cukorrépa betakarítá­sa is befejeződött, prizmába rakva várja a még kint lévő termény a szállító- kocsikat. A cukoripari válla­latok megállapodtak a terme­lőkkel, milyen ütemezés sze­rint szállítják el az ideigle­nes tárolóhelyekről a feldol­gozásra váró répát. ígéretük szerint január második felé­ben minden gépsoron meg­kezdik a szokásos évi karban­tartást. Pest megyében is az orszá­goshoz hasonló a helyzet; né­hány hektár kivételével már befejeződött a kukorica beta­karítása, a kései érésű zöld­ségféléket is az utolsó hektá­rokon szedik. A betakarítok után azonnal megjelennek a traktorok, hogy elvégezzék az őszi mélyszántást. Ha az idő a jövő héten kedvező lesz, s továbbra is két műszakban dolgoznak a nagy teljesítmé­nyű gépek, szombatra a nagykőrösi Mészáros János Tsz kivételével az egész me­gyében befejeződik az őszi szántás. Több járásban jól meg­szervezték a gépek átcso­portosítását. A monori járásban sikerült legjobban a koordináció. Ugyanakkor az ikladi tsz gé­pei például a galgamácsai ha­tárban dolgoznak, a vácszent- lászlói traktorok a következő napokban mennek át Kere­pesre, a Rákosvölgye Tsz gé­pei pedig Mogyoródra. Saj­nos, van rossz példa is, hi­szen például a dabasi járás­ban több ezer hektár vár még szántásra, a bugyi Tes- sedik Sámuel Tsz két Rába— Steigere mégis a szín alatt vesztegel, mert sehol se igény­lik a segítséget. S ha már a koordinációnál tartunk, érdemes megemlíte­ni az iskolák, üzemek, s a honvédség segítségét. Szep­tember 15. és november 15. között 24 ezer 510-en 189 ezer munkanapot dolgoztak Pest megye mezőgazdasági üzemeiben, hogy időben táro­lóba kerülhessen minden ter­mény. Bár az összes mezőgazdasá­gi területhez mérten nem nagy szám, mégis fontos az őszi gyümölcs- és szőlőtelepítés. Az ötödik ötéves terv első évében az előkészítéssel vol­tak elfoglalva a gazdaságok, az idén indult meg a tényle­ges munka a földeken. A köz- gazdasági szabályozó rend­szer változása és a Pest me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályának operatív irányí­tó munkája kedvezően befo­lyásolja a mezőgazdasági nagy­üzemek telepítési kedvét. Pest megyében ebben az ötéves tervidőszakban összesen 1800 hektár sző­lőt és 3700 hektár gyű- ; mölcsöst ültetnek az állami gazdaságok, terme-? lő- és szakszövetkezetek. Az idei tervben 693 hektár gyü­mölcsös és 254 hektár szőlő szerepel. Ennek kisebb részét a tavasszal ültették el, zömét most, az ősz folyamán telepi-] tették, vagy telepítik. Kiemelt beruházás a toki Egyetértés Tsz - szőlőtelepíté­se. ahol hosszú távú együtt­működési szerződést kötöttek a HUNGAROVIN-nel az érté­kesítésre. A monori tsz 20 éves együttműködési szerző-] dést kötött a Pest megyei Pin­cegazdasággal, mely nemcsak az értékesítést garantálja,' hanem a telepítéshez is hoz­zájárult 6 millió forinttal. S mint már hírül adtuk, ugyan­csak a monori Száraz-hegy térségében, az állami gazda­ság irányításával a környező tsz-ek közös szőlőtömböt ala­kítanak ki. A munkát jövőre kezdik. Nyolc gazdaság 135 hek­táron telepít szamócát az idén, melyhez több mint 3,2 mil­lió forint állami támogatást kaptak. Jövőre újabb 11 hek- J tár ültetését tervezik. T. A.L. A legnagyobb zöldségtermelők Megszervezte az egyesülést az üllői Új Tavasz és a vecsési Ferihegy tsz tagsága Közgyűlést tartottak az ül­lői Üj Tavasz és a vecsési Fe­rihegy termelőszövetkezetek­ben, amelyeknek egyetlen na­pirendje volt a két közös gaz­Meg fogták a forintot az ISG-ben Korszerűbb termékek, több nyereség Közel az év vége, a Pest megyei vállalatok többségénél is tudják már, milyennek könyvelhetik el az idei évet. Az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár gazdasági igazgatója, Csörsz Lajos szerint nem le­het okuk különösebb panasz­ra, eredményesen dolgoztak az idén. Az előzetes számítá­sok szerint is körülbelül hat százalékkal javult idén a ter­melékenység, s a nyereség is mintegy húsz százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. A telje­sítmény értékét növelik a ne­hezülő feltételek. Több beru­házáshoz kezdtek hozzá az idén, s a kisebbfajta rekonst­rukció még elhúzódik egy pár évig. Ami a fejlesztést, az új gé­pek vásárlását és az építkezé­seket illeti, erre azért van szükség, mert a vállalat gyártmányainak egy része már nem üti meg a nemzet­közi mércét, s ahogy az lenni szokott, nem is elég gazdasá­gos. Ezért vásároltak néhány évvel ezelőtt svéd licencet, melynek segítségével néhány eddigi ipari szerelvényt az eddigi öntés helyett sajtolás­sal, acélból készítenek. Az új termékek egyébként nemcsak az üzemnek hoznak több hasznot, hanem a felhasz­nálóknak is, mert jobb mi­nőségűek. A fejlesztési program során új műhelyeket is kell építeni, s mint a gazdasági igazgató elmondta, emiatt majdnem megbukott a rekonstrukció. Akárhogy is kerestek, sehol sem találtak ezekre a mun­kákra vállalkozót. így kény­telen-kelletlen, maguk alakí­tottak építőipari részleget. Az idén és a jövő tavasszal kezdődő beruházások termé­szetesen csak később hozhat­nak eredményt. Az idei siker okát elsősorban a már emlí­tett korszerűbb gyártmány­szerkezetben és a jobb mun­kaszervezésben kell keresni. Számtalan terméket készít az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár. Mivel legtöbb kis soro­zatban készült, nem is hozott nagy nyereséget. A KGST- országok gyárai azonban . ezen a területen is szakosodnak, így a Pest megyei vállalat is nagyobb szériákat készíthet egy-egy munkadarabból. A házuk táján is körülnéztek, hol foghatnák meg a forintot. Kiderült például, hogy szá­mukra is hasznosabb lenne, ha egyik fontos gyártmá­nyukhoz, a mellső tengelyek­hez, nem kooperációban, ha­nem Maglódon, az ISG gyá­rában készítenék az alkatré­szeket; egyébként itt eddig áruszállításra használható vasketreceket és bevásárló­kosarakat gyártottak. Az új­fajta, a korábbinál sokkal több szakértelmet igénylő munkának örültek a maglódi üzem dolgozói is, hiszen jöve­delmük is megnőtt. Nem tudta viszont teljesíte­ni a vállalat tőkésexport-ter- vét. A gazdasági igazgató sze­rint ennek az az oka, hogy a korábban gyártott termékre volt szerződésük az egyik nyugati céggel, egyéb gyárt­mányaikat viszont még nem ismerik küldföldön. Jövőre viszont már ismét számotte­vő lesz a tőkés export, az ideinek éppen a háromszoro­sa. Elkészült — még ha csak vázlatosan is — a vállalat 1978-as terve. Eszerint válto­zatlan áron számolva 4 és fél százalékkal nő a termelésük. Ugyanilyen arányban kerül több gyártmányuk a szocia­lista országokba is. Cs. A. Huzalzománcozók kooperációban A Pestvidéki Gépgyárban az idén összesen 64 huzalzománcozó gépet gyártanak. A hagyományosok mellett befejezé­séhez közeledik egy új típusú be­rendezés szerelése is. A Csehszlovák Zománcipari Ku tató Intézet és l Pestvidéki Gép­gyár közös terve­zésében, illetve ki- ^ vitelezésében. daság egyesülésének eldöntése; Az üllői termelőszövetkezet közgyűlésén részfvett Cselényi Dezső, a monori járási párt- bizottság első titkára. A vecsési közgyűlésén részt vett Cselényi Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője. Mind Vecsésen, mind pedig Üllőn a termelőszövetkezeti tagság megszavazta az egyesü_ lést, 1978. január elsejei határ­idővel. Az összevont közgyű­lésre december 17-én kerül sor. Ekkor választják meg a leendő nagygazdaság vezetőit és tisztségviselőit. Mindkét közgyűlésen a tag­ság előtt ismertették az egye­sült közös gazdaság terveit. A két szomszédos termelőszövet­kezetben jelenleg 1039 hektá­ron termesztenek zöldséget, ezt a tervidőszak végére 61 hek­tárral emelik. Ezáltal a me­gye legnagyobb zöldségtermelő gazdasága lesz a leendő terme­lőszövetkezet. A tervidőszak még hátralevő éveiben korsze­rű zöldségfeldolgozó és tároló építését tervezik közel 300 mil­lió forintos költséggel. Az egye­sülő közös gazdaság fő profil­ja ezentúl is a gyökérzöldség, a káposzta, a paprika, a para­dicsom, az uborka és a tök termesztése lesz. Az állatte­nyésztési ágazatot is fejlesz­tik 1980-ig, elkészült egy mo­dern 800 férőhelyes szakosított tehenészeti telep. KOZELET Keserű Jánosné és Nora Frometa Silva könnyűipari miniszter vezetésével Budapes­ten befejeződtek a magyar- kubai. könnyűipari tárgyalá­sok, amelyeken a két delegá­ció áttekintette a kétoldalú együttműködés helyzetét. Tá­jékoztatták egymást a fejlesz­tés tapasztalatairól és megha­tározták a kapcsolatok erősí­tésének feladatait. A kubai miniszter magyar- országi tartózkodása során meglátogatott több könnyűipa­ri vállalatot, és megbeszélést folytatott Somogy megye párt- és tanácsi vezetőivel. A kubai küldöttség szombaton utazott el Budapestről. K. O. Ayeampong főtitkáé vezetésével — az Országos Bé­ketanács vendégeként — öli napot töltött hazánkban i Ghánái Béke- és Szolidaritási Tanács négytagú küldöttsége Megbeszélésekét folytatott az Országos Béketanács vezetői­vel a két mozgalom közötti kapcsolatok elmélyítéséről. 1 Kifizetődő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom