Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
Kaimon 1977. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Előléptetések — kitüntetések A forradalom évfordulója alkalmából, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága a parancsnoki Iskolán szerdán kitüntetési ünnepséget tartott, amelyen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka a közelgő ünnep jelentőségét parancsban méltatta, majd kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa négy munkásőrnek a Vörös Csillag Érdemrendet, 11-nek pedig a Kivájó Szolgálatért Érdemrendet ado_ mányozta. Kitüntetést nyújtott át Pajpp Árpád annak a kilenc munkásőrnek is, akik az Októberi Forradalomban, majd a polgárháborúban a szovjet ns- talom győzelméért haicoitak. Biszku Béla az ünnepségen köszöntötte a kitüntetettekéit. A Belügyminisztériumban végzett eredményes munkájuk elismeréseként a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa vezérőrnaggyá nevezte ki Berkes István rendőr ezredest, Hajós Sándor határőr ezredest, s 9 belügyi dolgozónak a Vörös Csillag Érdemrend, 43-nak pedig a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozta. A Belügyminisztériumban rendezett ünnepségen a kitüntetéseket és előléptetéseket Benkei András belügyminiszter adta át. Az ünnepségen részt vett Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a Központi Bizottság nevében köszöntötte az előléptetésben és kitüntetésben részesülteket. ★ A Honvédelmi Minisztérium a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében rendezett ünnepséget, amelyen megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Az ünnepség alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, tábornoki kinevezéseket, kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a katonai és a politikai kiképzés, a hosszabb időn át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként — vezérőrnaggyá nevezte ki: Rózsa Lajos, Gombos Gábor, Farkas Mihály, Tétényi Emil, és Naményi Pál ezredeseket. Tizenegyen kaptak Vörös Csillag Érdemrendet, 34-en Kiváló Szolgálatért Érdemrendet, A kitüntetett és előléptetett személyeket Apró Antal üdvözölte. Ünnepség és fogadás a Pest megyei tanácson A Pest megyei tanács dísztermében, tegnap délelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából kitüntetések átadására került sor. Dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke beszédében kiemelte: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmából tett jubileumi felajánlások nemcsak az alkotó munkát gazdagították megyénk gyáraiban, intézményeiben, s mezőgazdasági üzemeiben, hanem az ünnepre való felkészülés hangulatát is meghatározták, előjelezték. Ezt követően a megyei tanács elnöke a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatait negyvenhét Pest megyei dolgozónak adta át. Az ünnepség után, az MSZMP Pest megyei bizottsága és a megyei tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. A fogadáson Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára pohárköszöntőjében a megye lakosságának eddigi munkasikereit méltatta, Szüli arról, hogy az utóbbi hónapok kommunista szombatjai, a szó. cialista brigádok munkája kifejezi azt az egyre erősödő társadalmi morált is, mely mind a megye, mind a kisebb területi, települési, munkahelyi közösségeket áthatja az összefogásban a szűkebb pátriáért, a közös alkotó munkában. Az ünnepeltek nevében Him- mer Lőrinc, Szob nagyközség tanácselnöke mondott köszönetét a megtisztelő elismerésért. A kitüntetettek a munka Érdemrend arany FOKOZATÁT KAPTA! Bemáth Józsefné, a Ganz MM Árammérő Gyára nyugdíjas galvanizálója, megyei tanácstag, Himmcr Lőrinc, Szob nagyközség tanácselnöke, Jurán Ferenc, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Kiss p. László, a Duna Kertészeti Tsz elnöke, Kovács Árpád, a fóti Béke Tsz elnöke, Kovács jánosné, a Váci Híradás- technikai Anyagok Gyárának tekercselője, megyei tanács- és vb- tag, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Polgárdi József, a Pest megyei IV. számú Sütőipari Vállalat igazgatója, Skultéty József, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke, Szuda Pál, az albertirsai Dimitrov Tsz főmezőgazdásza, Dr. Tengelyi Vilmos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője. A munka érdemrend ezüst FOKOZATÁT KAPTA: Balogh Sándor, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat kubikos brigádvezetője, Bodrogi András Isaszeg nagyközség tanácselnöke, Détári István, a KÖZGÉP 2. sz. gyárának művezetője, a ceglédi városi tanács tagja, Dobrovitz József, a vecsési Ferihegyi Tsz elnöke, Dr. Hollósi Ágota, a Pest megyei Tanacs személyzeti és oktatási osztályának csoportvezetője, megyei főtanácsos, Kiss József, a dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyái előadója, Komár László Kiskunlacháza nagyközség tanácselnöke, Kovács László, a bag—hévízgyör- ki Petőfi Tsz elnöke, Losonczi Benjámin, a tahitótfa- lui Kék-Duna Szakszövetkezet elnöke, Nádaski Pál, az Örkényi Haladó; Tsz elnöke, Nyitrai Ferenc Nagykáta nagyközség tanácselnöke, Dr. Pálosi Miklősné, a Pest megyei Gyógyszertári Központ személyzeti és oktatási osztályánál vezetője, B. Szabó Józsefné, a pátyi Zsám- béki Medence Lenin Tsz csoport- vezetője, Szűcs István, a jászkarajenői községi tanács nyugalmazott elnöke, Tomecskó Ferencné, a szőr* Egyesült virágzó Tsz. brgiádveze- tője, Ujszászi Gyula, a Pest megye Moziüzemi Vállalat nyugalmazott Igazgatója, A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATÁT KAPTA Balogh László, a dömsödi Dózsa Tsz elnöke, Fajka János, a törteli Dózsa Tsz pártalapszervezetének titkára, Farkas Emil, a Pest megyei Tanács gazdasági hivatalának gépkocsivezetője, Húr József, a Budai Járási Hi vaíal műszaki osztályvezetője, Józsa István, a ceglédi Lenin Tsz főmezőgazdásza, Karay Ambrus, a nagykőrösi városi tanács csoportvezetője, Karcagi József, a vácszentlász- lói Egyesült Zöldmező Tsz állat- gondozója, Karsai Miklós Budakalász nagyközség tanácselnöke, Kátai Ferencné, a Dabasi Járási Hivatal adóügyi főelőadója, Kemenczei Istvánná, az üllc tanács igazgatási előadója, Kovács Ferencné, az érdi tanács anyakönyvvezetője, Králik Jánosné, a szadai községi tanács vb-titkára, Lukács László, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója. Mészáros József, a Pest megyei Fémipari Vállalat szerszámkészítője, Nemeskéri Ferenc, a Váci Há- mán Kató Általános Iskola tanára, Vác város tanácstagja, Pásztor János, a monori tsz munkacsapat-vezetője, Pfendert Mihály, a kiskunlac- házai ÉGSZÖV főmérnöke, Dr. Rissanck Klára, a Váci Járási Hivatal elnökhelyettese, Szalay Mihályné, a fóti tanács vb-titikára. Szűcs Istvánné, a Pest megye. Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat vasalónője. Cegléd központjában két tér , van. Eddig a Kossuth téren | volt azoknak a szovjet hősök- ! nek a sírja, akik 1944. novemberének első napjaiban a vá- , ros felszabadításáért vívott 1 harcokban estek el. A szovjet ! hősi emlékmű a Szabadság té- j ren áll. Tegnap délután kato- J nai tiszteletadással helyezték I méltóbb helyre, az emlékmű- i höz a szabadságunkért életüket áldozó szovjet katonákat. ! A vörös lepellel letakart öt koporsót a városi tanács aulájában ravatalozták fel. Díszőr- séget állt a ravatalnál Bállá János, a ceglédi járási párt- bizottság, Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára, Babinszki Károly, a járási hivatal-. és Kovács Károly, a városi tanács elnöke, a fegyveres erők parancsnokai, köztük Dimitrij Asszadcsi) vezérőrnagy, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. A koporsókat gyászindulók hangjainak kíséretében szovjet katonák vitték vállukon a Szabadság téri obeliszkhez. A szovjet himnusz elhangzása után Viktor Amilcsenko alezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport egyik alakulatának parancsnoka mondott gyászbeszédet. — Köszönjük önöknek, ceglédieknek és a járásbelieknek a hősök emlékének méltó ápolását — mondotta többek között —, s azt, hogy mindig kegyelettel emlékeznek rájuk és virágot helyeznek sírjaikra. Kovács Károly, Cegléd tolásának eseményeit idézte fel és hálás tisztelettel szólt azon- ról a szovjet katonákról, akik a legdrágábbat, az éla'uket adták népünk boldogulásáért. Ezután felavatta az emlétcmö- vön elhelyezett márványtábla- kat, amelyekre a szovjet hősök nevét vésték, Díszsortűz dördült, majd a párt- és állami vezetők, a szovjet és a magyar hadsereg jelenlévő parancsnokai és katonái, a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek kép. viselői helyezték el a síron t hála és a kegyelet virágait. A gyászszertartás az Inter- nacionáléval fejeződött be. T. T, Szép tankönyvek — időben A Dabasi Nyomda két díjat kapott A Kulturális Minisztériumban szerdán kiosztották a tankönyveket készítő nyomdák közötti munkaverseny díjait. A nagy nyomdák csoportjában az első helyezett Athenaeum harmadik alkalommal nyerte el a kulturális miniszter vándor- serlegét és elismerő oklevelét. Második lett a Dabasi Nyomda és a Zrínyi Nyomda, harmadik az Egyetemi Nyomda. A középnyomdák csoportjában az első díjjal járó serleget a pécsi Szikra Nyomda érdemelte ki. A Nyírségi Nyomda második, a kecskeméti Petőfi Nyomda pedig harmadik helyezést ért el. Jó kooperációs munkájáért különdíjat kapott a Szikra Lapnyomda. A szakkiadók különdíjait a Dabasi Nyomda, a Franklin Nyomda, a Szegedi Nyomda, az Egyetemi Nyomda és a Vas megyei Nyomda kapta. Az ünnepségen jelen volt Marczali László kulturális miniszterhelyettes is, László József, a Kiadói Főigazgatóság igazgatóhelyettese adta át a díjakat. Váciak az első és a második helyen Kihirdették a kollégiumi verseny eredményeit Az elmúlt tanévben is meghirdette a KISZ Pest megyei bizottsága a kollégiumok közötti versenyt Pest megyében. A kollégiumok munkáját néay- tagú bizottság értékelte; figyelembe vette a diáktanács munkatervét, szóbeli beszámolóját, s a helyszínen tett látogatás után alakult ki a végső sorrend. Tegnap délután Vácott, a Komócsin Zoltán középiskolai kollégiumban került sor az eredményhirdetésre. Az első helyre került a váci Komócsin Zoltán középiskolai kollégium, s ezzel elnyerte a KISZ KB és az Oktatási Minisztérium arany oklevelét és háromezer forintos pénzjutalmát. Ezüst oklevélben és kétezer forint pénzjutalomban részesült a két második helyezett: a váci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola kollégiuma, valamint a ceglédi Dózsa György középiskolai kollégium. A harmadik helyezett a nagykátai Damjanich János Gimnázium és Szakközépiskola. kollégiuma lett, s ezért bronzoklevelet és ezer forint pénzjutalmat kapott. A tegnapi ünnepélyes díjkiosztón Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára nyújtotta át az okleveleket és a pénzjutalmat, majd Fehér László, a Dun amenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat nártalap- szervezetének titkára — a győztes kollégiumot patronáló intézmény képviselője —mondott beszédet, külön kihangsúlyozva: a kollégium diákjaival együtt örülnek a szép helyezésnek, s kapcsolatuk minden bizonnyal a jövőben is eredményes lesz. HETI FILMJEGYZET A szabadság katonái Jelenet A szabadság katonái című filmboi. Jurij Ozerov rendező nyilatkozta filmjéről: Még a Felszabadítás forgatása közben találtam egy adatra: a háború utolsó két évében a szovjet hadsereg harcosai közül minden második kommunista, vag__ a Komszomol tagja volt. így merült fel bennem a gondolat, hogy a kommunistáknak kell emléket állítani, azoknak, akik a felszabadító hadsereg soraiban harcoltak, s azoknak is, akik ebben az időszakban Európa megszállt országaiban vezették és szervezték a népi ellenállást, az antifasiszta küzdelmet. Hiszen, amikor a szovjet hadsereg csapásai alatt megingott, megroppant a fasiszta hadigépezet, amikor Sztálingrádnál, Kurszknál döntő vereséget mértek Hitler csapataira, egész Európában fellángolt a harc, és mindenütt a kommunisták jártak az élen. Ebből a gondolatból született a négyrészes film. Érdemes emlékeztetni rá, a három esztendeig készülő monumentális filmeposz munkacíme sokáig Kommunisták volt. A cím a későbbiekben változott, de a film szelleme nem, hiszen a felszabadító harcokban hősiesen küzdő nem párttag katonák, partizánok és politikusok bátorság és elszántság dolgában, politikai meggyőződésben azonos barikádon voltak a kommunistákkal. Jurij Ozerov hatalmas vállalkozása eltér a háborús témák cselekményes feldolgozásától, mert filmjében elenyészően kevés fikció, de annál több a történeti-történelmi mozanat. Mégsem mondhatjuk azt, hogy megfilmesített történelmi könyvet látunk, mert a valóságanyag eltér az ismert történelmi folyamatoktól, kiegészíti azokat, vagy — a korszerűség jegyében — helyenként vitába száll egy-két történelmi babonával. A filmből hiányoznak az egyéni jegyekkel felruházott hősök, helyettük színre lépnek ismert, már meghalt komunis- ta vezetők, olyanok, akiknek emlékét nemzedékek ápolják és tisztelik, mint Gottwald, Bie- rut, Thorez, Togliatti. Megjelennek a filmvásznon a szocialista világrendszer vezető politikusai is, mint Leonyic Brezsnyev, Gustáv Husák, Tódor Zsivkov, Joszip Broz Tito, Kádár János és mások. A filmeposz azáltal válik a nemzetközi művészeti élet jelentős eseményévé, hogy kilépve a Szovjetunió területéről, követve a második világháború hadieseményeit, gazdagon felvázolja a Szovjetunió, Bulgária, Románia, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar- ország és a Német Demokratikus Köztársaság kommunistáinak harcait, küzdelmeit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom köszöntésére készült négyrészes filmeposz első és második része a Vörös Hadsereg sztálingrádi győzelmével kezdődik, majd bemutatja a Bulgária, Jugoszlávia és Lengyelország felszabadításáért vívott harcok több olyan eseményét, amelyet eddig sem filmek, sem történei müvek nem tártak fel előttünk. Hogy mennyire érdeafeszítö és izgalmas filmélmenyt ígér Jurij Ozerov, azt néhány forgatási adat is híven tükrözi: a három évig tartó munka során, míg az európai színhelyeket járta az ezer fős stáb, öt tehervonat szerelvény kísérte őket; egy teljes szerelvényt a második világháborús Tigrisek foglaltak el, ezeket külön erre a célra gyártották. A második szerelvényen a győzök T—34 típusú szovjet tankjai foglaltak helyet, a harmadik vonaton egy lovasezred utazott, a filmgyár saját katonai alakulata. A negyedik és ötödik szerelvényen kellékek, ágyúk, különböző fegyverek „gördültek”. A szocialista országok <-J0 ismert színművésze kapott ki- sebb-nagyobb feladatot a filmben, egyik-másik élő, vezető politikust állít elénk 33 évvel korábbi aromásával, fizikumával. A szerelem rabja Munkásőrmúzeum Szentendrén Több éves társadalmi gyűjtőmunka eredménye Ünnepség színhelye volt tegnap délután a szentendrei Biksza Miklós járási-városi munkásőr-parancsnokság épülete is. A munkásőrség húszéves történetét és fejlődését bemutató múzeumot avattak. Az ünnepségen megjelent Simon János, az MSZMP szentendrei városi Bizottságának első titkára és Turcsányi Imréné, a Hazafias Népfront városi titkára. A munkásőrök, a veteránok és az úttörők több éves szorgalmas kutató- és gyűjtőmunkával szedték össze a régi donácselnöke a város felszabadó, kumentumokat, történeteket, amelyekből reprezentatív bemutatót állítottak össze. Turcsányl Imréné bevezetője után Simon János elismeréssel szólt a múzeum létrehozásán fáradozó veteránok és úttörők áldozatkész munkájáról, majd átvágta a nemzetiszínű szalagot, megnyitva a múzeum kapuját a közönség előtt. A vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a történelmi zászlókat, a forradalmi plakátokat, okleveleket. Különösen nagy figyelmet érdemel az 1956-os ellenforradalom eseményeit bemutató égetett fából készített dekoráció. A Mihalkov művészdinasztia legfiatalabb tagjának, Nyi- kita Mihalkovnak A szerelem rabja című filmje igazi moziélmény. A film a filmben szerzői gondolatmenet a polgár- háború éveit idézi meg, egy délorosz filmstúdió légkörét, ahol idillikus, csacska némafilmeket forgatnak, miközben a fehérek rémtetteket hajtanak végre. A film operatőre titokban lefényképezi a fehérek viselt dolgait, hogy vörös katona harcostársaihoz juttassa azokat. A komikus (és tragikus) bonyodalmak közepette egy elkényeztetett, szeszélyes színésznőnek, a készülő film főszereplőjének kell a legnagyobb elszánásra jutnia; döntésével mentheti meg a szerelmes, forradalmár operatőri Fehér hajó Csingiz Ajtmatov neve mind színpadjainkon, mind pedig a filmek vásznairól Ismerős a hazai nézők körében. Ember- szabású történetei, utánozha. tatlan lírája, jellemalkotó képessége rangot vívtak ki. A Fehér hajó regényalakban vált ismertté félvilágszerte. A regényből Bolotbek Samsijev készített filmet, így tehát a kisfiú, akinek két meséje volt (az egyik csak az övé, erről nem tudott senki, a másik gyönyörű nagyapa-mese), aki nagyapával száz kalandon esett át, a filmvásmon is meghódítja az érdeklődőket tiszta szívével, nagy fantáziáiéval és igazságszeretetével. A színes szovjet film költészetét egy csodálatos tehetségű gyermek- színész, Nurgazi Szidigalijev teszi teljessé. P. L,. i Katonai díszpoir.<?ával A szovjet hősi emlékműhöz temették a felszabadítási harcokban Cecileden elesett katonákat
