Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
1977. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK xJlmav Szívügy az óvoda Szocialista brigádok, szülők segítettek Sok gondot okoztak a pornóét egyes számú óvodában a szénfűtéses kályhák. Nem lehetett egyenletes hőmérsékletet tartani, a napjában többször is szükséges, hamuzás, a salakozás állandó munkát adott. — Tarthatatlanná vált az az állapot — mondta Márkus Lászlóné, vezető óvónő. — A nagyközségi tanács vezetőivel megbeszéltük, hogy központi fűtést szerelünk fel. Nagy segítséget kaptunk az Írószer- szövetkezettől, a helyi kisiparosoktól és a szülőktől. Társadalmi munkában Az írószerszövetkezet két szocialista brigádja: az Irinyi János és a Dózsa György brigád, a tmk dolgozói Turcsin István vezetésével, Lajos Károly vízvezeték-szerelő kisiparos szakmai irányításával két hétig dolgoztak társadalmi munkában, míg a csövek a helyükre kerültek. — Mennyibe került a fűtés korszerűsítése? — Ezidáig egy fillérbe sem. Ugyanis a munkadíjon kívül az anyagköltség is közadakozásból jött össze. Az időközben megszűnt MEZÉLSZÖV 18 ezer forintot, az Írószer- szövetkezet Irinyi János brigádja 4000 forint készpénzt adott. Lajos Károly kisiparos és a szülők alkatrészeket hoztak. A tervek már készek — Milyen anyagi értéket teremtett ez az összefogás? — Körülbelül 50 ezer forintot. Jelenleg a kazánház építésén fáradozunk. Időközben kiderült, hogy az eredetileg elképzelt helyre, a pincébe, nem lehet beállítani a kazánt, mert fennáll a veszély, hogy némely években víz árasztja el a pincét. Az idén is ez történt. Páll Károly, Lánczky István, Nagy Károly kőművesek vállalkoztak, hogy felépítik a kazánházat. A nagyközségi tanácsnak csupán az építőanyagokról kell gondoskodnia. A nagyközségi tanácson elmondták, a tervek elkészültek s az anyagi fedezet is megvan. A napokban hozzáláthatnak az építkezéséhez, s Munkaalkalom a tatárszentgyörgyieknek Seprű, láda, húsipari berendezések Exportra is dolgoznak Négyszázan jártak el még három évvel ezelőtt is a 2100 lelket számláló Tatárszent- györgyről, ezért különösen szívesen fogadták a lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Szövetkezetnek azt a szándékát, hogy telephelyet hoz lét_ re Tatárszentgyörgyön. Az 1974 novemberében létesült részleg ma már csaknem száz helybeli lakosnak ad munkát, részben szakképzett, részben képzettség nélküli embereknek. Három éve még alig több mint tíz dolgozója volt az alakuló tatárszentgyörgyi telepnek; javító-karbantartó kőműves munkát végeztek. 1975 januárjában hozták létre a lakatosrészleget, amely kezdetben füstgenerátorokat gyár. tott, most pedig húsipari, vágóhídi berendezéseket. S mint Kajdácsi Miklós részlegvezető elmondta, négy szállítószalagon dolgoznak. A kapuvári vágóhídnak olyan forrázókádat készítettek, amely lehetővé tette, hogy a vágások meny- nyiségét megkétszerezzék. Csehszlovákiai és szíriai exportra is dolgoznak. Fodor András főmérnök tájékoztatása szerint a faárurészleg a MEDICOR és a Ganz-MÁVAG megrendelésére gyárt nagyméretű ládákat. Tervezik. hogy a jövőben bővítik a faipari üzemet, s egyben növelik a gyártás műszaki színvonalát is. A tatárszentgyörgyi 4-es számú telep legjelentősebb üzeme a seprűkötő részleg. 1975 januárjától májusig Lajosmizsén tanulták a szakmát azok, akik most Tatárszentgyörgyön dolgoznak. A részlegben ma még kézzel készítik a seprűket a Ciroktermelő Közös Vállalkozás által szállított cirokból, de a szövetkezet már tervbe vette, hogy Tatárszentgyörgyön is gépesítik a munkát. A ma alkalmazott módszerrel is meglepően nagy mennyiségű áru kerül ki a tatárszent- györgyi részlegből. A szövetkezet által évente gyártott 160 ezer darab, hazai értékesítésre gyártott seprű nagyobb része itt készül. A szövetkezet ezen kívül évente 30—35 ezer, Lajosmizsén gyártott seprűt szállít Franciaországba, az NSZK- ba, Kuvaitba és az Egyesült Államokba. H. E. Szénsavpatron Jut exportra is Naponta 75 ezer habszifon- patron készül a mihályi szénsavüzemben, a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat üzemében. Ez a mennyiség kielégíti a hazai keresletet, sőt exportra is jut. Ez év végéig 2,7 millió doboz hagyja el a gyárat. Ennek egyharmad részét a szocialista országokba, főként az NDK-ba és Lengyelországba exportálják. Az újratölthető rendszerű patronon kívül olyan patronokat is töltenek, amelyeket használat után el lehet dobni. Ez utóbbiakat a tőkés országokba szállítják. Háztáji gazdaságok, ÁFÉSZ-ek! „TETRA HÁZTÁJI” vegyes hasznú tojóhibrid NAPOSCSIBÉK négyhetes előrendeléssel, folyamatosan megrendelhetők a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnál, az alábbi cimeken: Mezőgazdasági Kombinát. Bábolna Központi Gazdasága 2943 Bábolna Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna Uraiújfalui Gazdasága 9651 Uraiújfalu Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna Putnoki Gazdasága 3630 Putnok így még a télen már egészséges és modern fűtés lesz az óvodában. Játék és takaró — Községünkben hagyomány, hogy az ipari üzemek, szövetkezetek, a kisiparosok támogatják az óvodákat — folytatta Márkus Lászlóné. — Különösen az Irószerszövetke- zettel szoros a kapcsolatunk. Például 5000 forintot adtak, a pénzen játékokat, takarókat vásároltunk. A négyes számú óvoda április negyedikére a Dózsa György szocialista brigádtól egy babaházat kapott, amelyet az udvaron fel is állítottak a gyerekek örömére. Ugyancsak ebben az óvodában a nyári festést is társadalmi munkában végezték Leidinger Gyula szobafestő és mázoló vezetésével. K. Gy. M. Szakmunkásjelöltek Halásztelken A halásztelki Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben kertészeti szakmunkásokat képeznek. A gyümölcs, zöldség és szőlőtermesztési szaknak 126 tanulója van. A hároméves tanulmányi idő után Pest megye, illetve a főváros termelőszövetkezeteiben helyezkedhetnek el szakmunkásként az itt végzett tanulók. Szobtól Lórévig Kompok, motorosok a Dunán Húszéves a Pest megyei Kishajózási Vállalat Révbe ért, mondjuk ha valaki megpróbáltatások árán jutott el céljához, ha párjára talált a magányos. Ki tudja, milyen régi a h ásón lat, az átkelőhelyet és a boldogságot kereső ember között. Huszonhárom helyen Révet találná, a hömpölygő Duna egyik oldaláról a másikra átkelni valóban nehéz volt azelőtt. Ma Pest megyében Szobtól Lórévig — a fővárosiakat nem is számítva —, 23 helyen van úszó hid a folyón. A motoros hajók, a révészek megküzdenek az elemekkel. Igaz, sokkal könnyebben, mint azelőtt. Ezt bizonyítja az idén alapításának huszadik évfordulóját ünneplő Pest megyei Kishajózási Vállalat története és mai eredményei. A felszabadulás után nehezen indult meg a forgalom a Duna két partja között, s amikor Pest megye területén 1957-ben megalakult a PKJV, elöregedett révállomásokat, korszerűtlen hajókat vett át elődjeitől. Százhalombattán, a Lupa-szigeten, Majosházán nem volt révépület, több átkelőhelyre motoros hajó, vagy ladik sem jutott, a révészek kézzel húzták át a csónakokat és a kompokat az egyik oldalról a másikra. A korányi javítóüzem felszerelése pedig annyira kezdetleges volt, hogy egy falusi kovácsműhely se szívesen cserélt volna vele. Nyugdíjba kerítitek a bárkák Két évvel később, 1959-ben gyors fejlődésnek indult a vállalat. Akkor vásárolták a 60 személyes Nagymaros és Visegrád motorosokat a MA- HART-tól, de ugyanebben az évben saját terveik szerint építették Horányban a Börzsöny, a Csikóvár, a Dobogókő, a Villám, a Vöröskő, s nem sokkal később a Leányvár névre keresztelt motorosokat. A kilenc új hajó jelentős hiányt pótolt, öt átkelőhelyen azonban továbbra is kézi erővel húzták az egyik partról a másikra a csónakokat, s hat állomáson pedig fatestű motoros szállította az utasokat. A következő években azonban újabb 11 hajót bocsátottak vízre, így a régi, korszerűtlen bárkák végleg nyugdíjba mehettek. Nagy szükség van a révek korszerűsítésére, hiszen évről évre nagyobb a Dunakanyar és újabban a ráckevei Duna- ág forgalma, az utasok és az átkelésre váró személy- és tehergépkocsik száma. Mivel a Csepel-szigeten és a Szentendrei-szigeten fekvő községek — Pócsmegyer, Kisoroszi. Lórév és Makád — lakóinak többsége is a környékbeli, de a túlparton levő városok üzemeiben keresi a kenyerét, vagy ott jár iskolába, egyre gyakrabban, menetrendszerű pontossággal kell őket szállítani a túlpartra. Három és fél millió utas A megnövekedett igényeket szemlélteti, hogy 1958 óta több mint a duplájára, 3 millió 480 ezerre nőtt utasaik száma, a korábbinak háromszorosa, évente 386 ezer darab a járműveké. Vác és a Pokol-sziget között 1968 óta valóságos úszó híd, a vállalati flotta legszebbje, a Toldi önjáró komp képes csak lebonyolítani a forgalmat. A hajópark korszerűsítése mellett az utóbbi években a vállalat sok gondot fordított a révházak gondozására is. Tetszetős állomás épült Szo- bon, Vácott, Dunakeszin és Surányon, de a tájba illő épületet kapott a majosházi és a kerekzátonyi átkelőhely is. Korszerűsödött, igazi hajóépítő üzemmé fejlődött a horá- nyi telep is. Fejlesztették az energiaellátást, szerelőcsarnokot, műhelyeket építettek. Termelési értékük 1958-hoz képest 4 és félszeresére emelkedett. A 350 dolgozót foglalkoztató Pest megyei Kishajózási Vállalat újabb fejlesztésekkel igyekszik gyorsabbá, kulturáltabbá tenni a dunai átkelést. Hatvan személyes motoros hajókat állítanak munkába, a korábbinál nagyobb kompokat is kapnak az átkelőhelyek. Ercsin, Vácott és Pócs- megyeren bővítik a révészházakat és a várótermeket, kényelmesebbé téve az utazást, könnyebbé az ősá foglalkozást űző révészek munkáját. Cs. A. Új sárgarépafajta a „keszthelyi hengeres” A termelési rendszerek elterjedése, a feldolgozó ipar és a fogyasztók igényének változása a sárgarépa-fajtaválaszték bővítését indokolja. Erre az egyik legalkalmasabb fajta a- „keszthelyi hengeres” sárgarépa, amelybe több éves Stis- parcellás kísérlet, valamint az összehasonlító üzemi próbatermesztések alapján az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet államilag elismert fajtának nyilvánított és kedvező tulajdonságai miatt nagyüzemi, valamint házi- kerti termesztésre egyaránt javasol. Az új sárgarépafajtát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékén dr. Kovács János tudományos főmunlkatárs és Vzso- ki Béláné kertésztechnikus nemesítette. A több minit tízéves szelekcióval előállított új fajta egyenletes, hengeres alakú, tompa végű, kissé gyűrűzött felületű. Alkalmas gépi szedésre. Színe tetszetős narancsvörös. A „keszthelyi hengeres” a hároméves összehasonlító kísérletek eredményei szerint minden évben többet termett, mint a kontroll parcellák. További előnye, hogy karotin. és szárazanyagtartalma is nagyobb, mint a többi fajtáé. Az összes sárgarépafajta közül a „keszthelyi hengeres” tárolható a legkisebb veszteséggel. Az új fajtából a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kísérleti telepén az idén 2,5 mázsa elit vetőmagot állítottak elő, ami lehetővé teszi majd a nagyüzemi és házikerti igények folyamatos kielégítését. Gombó Pál; CUsiitörtöhi Ültél Ebben a koktélban semmit se tessék komolyan venni. Az én, akiről szó van benne, nem a szerző; a tények, amikről szó van benne, nem tények, vagy ha azok, egyoldalúak. Ahogyan ebben a műfajban, a szatírában ez szokásos. A fő, hogy kellemesen csípjen a paprikázott ital. Helyreigazítási per Természetesen a sajtó mindent megírhat, ám úgyanolyan természetesen a törvény védi annak a személyi jogait is, akiről a sajtó ír. Ez így nagyon helyes, így születhetnek meg a jogi eljárások helyreigazításért, indulhatnak perek becsületsértés, rágalom miatt. Akármilyen jói kiegyensúlyozott is azonban ez a rendszer, nem oldhat meg minden problémát. Ezt illusztrálom- egy példával. Tételezzük fel, hogy az újságíró valakiről azt írta: „Értelmes, csúnya arca van.” Az illető ezért pert indított — tegyük fel nő volt — nem az „értelmes”, hanem a „csúnya” kitétel miatt. Mármost eljön a tárgyalás ideje, le is zajlik a vizsgálódó szakasz és következik az ítélethozatal, melyre a bíróság visszavonul. És ekkor, szerintem, csak így okoskodhat a vezető bíró: — Tény, hogy a zsurnaliszta azt írta a felperesről, hogy csúnya. Milyen alapon ítélhetjük el? Rágalmazásért nem, mert az újságíró tényállítását a felperes megjegyzése igazolta. Tényleg csúnya. Mi a helyzet a becsületsértéssel? Ha annak minősítjük a dolgot, úgy tűnne fel, mintha csúnya ember nem lehetne becsületes. Maradna továbbá a hitelrontás. De ha azt állapítjuk meg, olyan látszat keletkezne, hogy a felperes a külsejéből hasznot merít. A bíróság tagjai töprengenek, végül egyikük felveti: — Mi lenne, ha a lapot helyreigazításra köteleznénk, amely szerint a felperes külseje helyesen: nem minősíthető! Hibaelhárítás A tévé, mint tudjuk, olyan nagy nagyhatalom, hogy mindent kibír. Például szidhatjuk, de nézzük, többek között azért, mert ha nem néznénk, nem szidhatnánk. Különben is ma már társadalmi lény elképzelhetetlen anélkül, hogy alapos véleményt ne nyilvánítana a kőkorszaki szakik bölcsődei gondjairól, a tévémaci esti szokásairól, az ügyeletes nyomozó kabátviseletéről, és esetleg lehet még egy kérdéssel több is. Ismételjük, a tévé mindent kibír, így a műszaki hibákat is. Azok pedig hullámzó súly- lyal jelentkeznek, most például afféle hullámhegy vonul át: egyre több és egyre hosszabb a szünet. A műszaki. Ez a helyzet azonban felveti azt a gondolatot: vajon nem lehetne-e ugyanúgy kezelni őket, mint az egyéb, jelzőt- len szüneteket? Vagyis: közben zene. így gondolom: A filmtekercs a végén elválik a következőtől, összeragasztása: három perc kiesés. Addig jöhet Kovács Kati legújabb ‘dala. Nem a végén szakad el. Az öt perc. Addig is: Eltörött a hegedű, nem akar szólalni. A kép és a hang elmasíroznak egymástól, a szó lefutott, a szereplő tátog. A bizonytalan ideig tartó hibaelhárítás idején, kedves nézőink, közvetítjük Beethoven hetedik szimfóniáját. Ha tovább tart, a kilencediket is. Egy vezetőkáder panasza Azok az idők, amikor az igazgató, főleg igazgatott, elmúltak. Manapság a vállalati közhangulatra kell vigyázni mindenekelőtt, mert nem mindegy, hogy ki, mit, hol, mikor vél, gondol, mond el — no meg az sem, hogy jókedvűen dolgozik, vagy rosszkedvűen duzzog. Különösen a hivatali káderekre kell ügyelni, hiszen ha rossznak érzik a légkört, semmit sem lehet végrehajtani, mert olyan intézkedés nincs amire nézve egy jól képzett hivatalnok ki ne áshatna valamiféle rendeletet, utasítást, amibe beleütközik. Ezért hát naponta járom az irodákat és barátkozom. Nem azért mondom, de a szakszervezeti elnök kevesebbet tud a dolgozók magánügyeiről, mint én. Ámde az emberi kapcsolatok vonatkozásában jelentős különbségek vannak férfiak és nők között. A férfiak logikusan előadják gondjaikat, amelyeket általában fizetésrendezéssel, vagy prémiummal orvosolni lehet. Ámde a nőknek lelkűk van. Tegnap például láttam egy harminc év körüli szőke előadónőt, kezeibe támasztott arcán keserű fájdalom. — Min szomorkodik, kartársnő? Mire ő bosszúsan leintett: — Van is kedvem nekem szomorkodni! 1
