Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

nagykörös! JL líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 377. SZÁM 1977. NOVEMBER 25., PÉNTEK A forrás ismeretlen, Rendezésre vár a patak medre Szabálytalan házi vezeték A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett tevékeny­kedő környezetvédelmi bi­zottság ismét érdekes kér­désit, a Kőrösér környezet- szennyező hatását vizsgálta a napokban tartott ülésén. Ko­roknál István, a bizottság tit­kára gondosan elemzett ada­tok alapján tárta fel, s ter­jesztette a szakemberekből álló közönség elé a város északi negyedének megoldha­tatlan gondjait. Mint elmon­dotta, a Kőrösér szennyeződé­sének forrásait nem ismerjük, hiszen a konzervgyár s a töb­bi vállalat csatornarendszere nem ebbe a természetes víz­folyásba torkollik. Szerves anyag A érzékszervi vizsgálatok ugyanakkor tetemes mennyi­ségű szennyező szerves anyag időszakos megjelenéséről ta­núskodnak. A megoldás — mondotta, nem lehet más, mint a szennyező források felderítése, s ezek megszün­tetése után a vízfolyás med­rének és partjának rendezése. Nehezíti a helyzetet, hogy a Kőrösér, mint természetes víz­folyás a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésé­ben van, s jelenlegi állapotá­ban az év néhány napjától el­tekintve megfelel a hasonló jellegű folyóvizekkel kapcso­latban megállapított előírá­soknak, követelményeknek. Ennek megfelelően rendben is tartják. Elvégzik az esedékes tisztítást, ellenőrzik a nagy­kőrösi ipari üzemek által ter­melt szennyvizek minőségét is. Ugyanakkor jogos a lakó­telepen élők panasza is, mely szerint a Kőrösér bűzével szennyezi a levegőt, kedvez a patkányok és a szúnyogok szaporodásának. Ez különösen veszélyes lehet a patak part­ján épült ABC-áruházra, noha az üzlet a környezetvédelmi bizottságot eddig még nem ke­reste meg panaszával. Tapasztalatok Az élénk vitát kiváltó be­számoló csupán feltárta a ne­hézségeket. A hozzászólók sok tapasztalairól számoltak be, s ezek alapján igyekeztek hasz­nos javaslatokat tenni. Gu­lyás Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára elmon­dotta például, hogy a KISZ környezetvédelmi őrsei már SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT Reszeli aranyjelvényes Színvonalas küzdelemsoro- zatot hozott a tornászutánpót- lás Budapesten megrendezett országos bajnoki döntője, amelyre a Nagykőrösi P/!a- gógus SE-ből hárem spoi'oló volt hivatalos. Az ifik 4, a ser­dülők 3 napon keresztül ve­télkedtek. A férfi ifjúsági I. osztály­ban 15-en versenyeztek. A Kossuth-iskola tornatermé­nek tatarozása miatt rosszak voltak a felkészülési lehetcsá- igek, a Petőfi-iskola kismére­tű termében, kevés szeren edzettek a körösiek. Reszeli Péter most összetettben a 12. helyen végzett, s dicséretet ér­demel az ifjúsági aranyjelvé­nyes szint teljesítéséért. A serdülő fiú I. osztályban 45 induló volt. közöttük az előcsatáirozások során erre jo­got szerzett Pesti Zoltánnal és Kenyeres Ambrussal. Az ered­ménylista még nem érkezett meg a körösi fiúk végső he­lyezése nem ismert. KÖRÖSÖN A STEINMETZ KUPA A Pest megyei MHSZ-válo- gatottak részére városunkban, a sportotthoni pincelőtéren rendezték a Steinmetz Kupa ifjúsági lövészversenyt, lég­puskás- és légpisztolyos ka­tegóriában, hazai sikerrel, Dj- óssy György és Angyal Márton révén. Mindkét fegyverág csapatversenyét és a kupát is az MHSZ Nk. Konzervgyári LK versenyzői nyerték, a száz- halombattaiak előtt. KÖZÉPISKOLÁS labdarúgás Kiskunlacházi Szakmunkás- képző—Nagykőrösi Gimnázium 1—1 (1—1). Nk.: Tóth I. — Borókai. Ha­zafi, Szalonna, Kovács G., Nagy G., Reszeli-Soós (Rácz). Csököly, Zöldi, Tóth B., Vá­gó. Az idegenben játszott me­gyei középiskolás labdarúgó­kupadöntő első mérkőzésén az elleniéi csak 7 játékossal játszhatott, mert a többiek sportorvosi igazolása nem volt rendben. A rossz bírói felfo­gás miatt idegesek voltak a körösiek, de ettől függetlenül sem a legjobban játszottak, s nagy emberelőnyük ellenére nem tudtak a visszavágóra na­gyobb előnyt szerezni. Góllövő: Csököly. EGY ŰTTÖRÖ BIRKÓZÓNK MEGYEI BAJNOK Százhuszonkét indulóval Szi- getszen t*mi klóson rendezték a XIII. téli úttörő-olimpia me­gyei birkózódöntőjét, szabad­fogásban, amelyen városunkat 9 pajtás képviselte. A követ­kezők értek el helyezést kö­zülük. 35 kg-os súlycsoport­ban (29 induló) 2'... 4. Kovács József (Nk. Arany isk.), ...6. Kudri Károly (Nk. Kossuth). 45 kg (18 induló): .. .7. Kecs­keméti Lajos (Nk. Petőfi). 53 kg (15): ... 4. Dobozi Lajos (Nk. Arany). 58 kg (14): 1. Ke­resztúri Imre (Nk. Petőfi), na­gyon szépen, jól birkózott, hat kétvállas győzelmet aratott és bejutott a Szolnokon rendezen­dő területi döntőbe. A MAI PROGRAM Sakk KlOSZ-székház, 18.30: vember 7. Kupa egyéni seny, 6. forduló. Torna Cegléd: Dél-Pest megyei kö­zépiskolás fiú B-kategcriás csapatbajnokság, 1. forduló. S. Z. No­ver­Az értékesíiésről Kertbarátok találkozója November 28-án, hétfőn dél­után 6 órai kezdettel dr. Kon- rád Zoltán, a konzervgyár ter­meltetési osztályának vezető­je a legújabb kertészeti szak- irodalmi kiadványokról, vala­mint a zöldség- és gyümölcs­értékesítésről tart előadást. MOZIMŰSOR Éjfélkor indul útjára a gyö­nyör. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. (16 éven felülieknek.) Kísérőműsor: Bábfilm. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. korábban végigjárták a Kő­rösér városi szakaszát, s fény- képfelvételekkel igazolták, hogy a befolyó csatornák nemcsak csapadékvizet, ha­nem erősen szennyezett isza­pot is szállítanak. Ennek egy része szabálytalanul megépí­tett háztartási vezetékekből is származhat, ám a vizsgálatot végzők az esetek többségében ipari üzemekre gyanakodtak. Kétségbevonhatatlan tény­ként azonban csupán azt tudták megállapítani, hogy a vízben gyakori az olajszeny- nyeződés, s a növényi ere­detű szerves anyagok jelenlé­te is kimutatható. Megfigyelés Dr. Imecs Károlyné, a váro­si tanács műszaki osztályának vezetője elmondotta, hogy az illetékes szakigazgatási szer­vek már évek óta szorgalmaz­zák a Kőrösér rendezését, ám mindeddig eredménytelenül. A nagykőrösi üzemek szenny­vizei nem juthatnak a Kőrös­érbe, mert az ellenőrző aknák állandó megfigyelése s csator­nák bekötése is kizárja ezt. Kőrösérbe legfeljebb a csapa­dékvizekkel, az üzemi tároló­terek lefolyóin keresztül jut­hat szennyeződés. Dr. Molnár Kornélia, a KÖJÁL városi főorvosa be­számolt arról, hogy a köz­egészségügyi szervek és a vá­rosi tanács fáradságot nem kímélve igyekszik megelőzni Kőrösér és környékének vegy­szeres kezelésével a fertőzés- és járványveszélyt. Ám, mint mondotta, mindez hiábavaló erőfeszítés, ha a víz továbbra is szennyeződik, medre és partja rendezetlen. F. P. MEGVALÓSUL A REGI ELKEPZELES Raktár, ebédlő, öltöző KÜLDÖTTGYŰLÉSRE KÉSZÜLNEK ipari kistranszformátort. Fej­lesztése tehát népgazdasági ér­dek is. Rácz Zoltán telepvezető hoz­zátette, hogy idei tervük telje­sítésével jól haladnak. Fő fel­adatuk most is a transzfor­mátorgyártás volt. Ennek fej­lesztését szolgálta az a megái, lapodás is, melynek alapján átvették a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat siratói fatelepét, ahol transz­formátor-alkatrészeket gyárta­nak. Az üzem fejlesztése mellett nem feledkeznek meg a szö­vetkezeti, az üzemi demokrácia kiszélesítéséről sem — mon­dotta végezetül a telepvezető. A közeli hetekben kerül majd sor a 37 nagykőrösi küldött megválasztására, akik a szö­vetkezeti küldöttgyűlésen ta­nácskoznak majd az előttünk álló feladatokról. K. L. A budapesti és nagykőrösi telephelyekkel dolgozó TRA- KIS transzformátort, ipari röntgent és villamos készülé­ket gyártó szövetkezet életé­ben nagy jelentőségű döntésre került sor a napokban. A 140 millió forintos éves tervet tel­jesítő nagykőrösi részleg évek óta kérte a telepe fejlesztésé­hez szükséges építési engedé­lyeket, ám mindhiába. Ezért a szociális épület, a raktárak és műhelyek bővítése csak terv maradt. A dolgozók szűk öltözőkben váltottak ruhát, az elszállításra váró berendezések pedig szabad ég alatt, fóliával letakarva várták sorsuK jobb­ra fordulását. E gondok megoldása végeit kereste fel a napokban Borsos Jenő, a szövetkezet elnöke és Rácz Zoltán nagykőrösi telep­vezető Kocsis Jánosné tanács­elnököt és Tanai István tanács­elnökhelyettest, valamint dr. Imecs Károlynét, a városi ta­nács vb műszaki osztályának vezetőjét. A tárgyalás ered­ményeként, melyhez a nemré­giben elfogadott, s a korábbi­akhoz képest módosított vá­rosrendezési program adott megfelelő alapot, a városi ta­nács vezetői ígéretet tettek arra, hogy az építési engedé. lyeket megadják. Borsos Jenő elnök kérdé­sünkre elmondotta, hogy jö­vőre már meg is kezdik a munkát, s elsőiként egy 800 négyzetméter alapterületű nagy raktárát építenek fel. Ezután kerül sor a Kossuth Lajos ut­cai fronton az ebédlőt, fürdőt, öltözőt és egyéb szociális he­lyiségeket magában foglaló többszintes épület falainak fel­húzására. Ezzel igen sok, a termelő üzemrészek bővítésé­re fordítható hely szabadul majd fel. Erre a bővítésre nagy szükség lesz, mert a műhelyek túlzsúfoltak, s ez akadályozza a munkát, a gépi berendezé­sek korszerűsítését. E változ­tatásokkal és a technológia fejlesztésével azt szeretnénk . , . , , , _ elérni, hogy a jelenlegi 9—12 tortomft? hónapos vállalási, szállítási határidőket legalább egyhar- madára csökkentsék. Sok sütőipari szakmunkás A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetbe meg­alakulása óta rendszeresen je­lentkeznek továbbtanulni vá­gyó Szolnok megyei fiatalok. Az idén 47-en folytatják itt tanulmányaikat a szomszédos megyéből. Töobségük, szám szerint 28 fiatal, a sütőipari szakmát tanulja városunkban. Sokan érdeklődnek a konzerv­gyártó mesterség iránt is. A Szolnok megyeiek érdek­lődése a nagykőrösi élelmi- szeripari iskola iránt évek óta csaknem változatlan. Tavaiy 45-en, tavalyelőtt 54-en kop­tatták padjait. Ugyanakkor érdemes felfigyelni a jelent­kezők szakmaválasztásában mutatkozó változásokra. A sü­tőipari szakmunkástanulók száma az idén az elmúlt évek átlagához viszonyítva a két­szeresére emelkedett. Ennek megfelelően csökkent a kon­zervipari szakmát választók száma, baromfifeldolgozó szakra pedig senkit sem vet­tek fel a szomszéd megyéből. Terven felül négymillió Kiemelkedő évet zárnak Kotséron Gyarapítják a tehénállományt Az idén általában kedvezően alakult a gazdálkodás a ter­melőszövetkezetekben. A ko- cséri Üj Élet Termelőszövet­kezetben pedig kiemelkedő eredményeket értek el. Ricsii János elnök elégedetten be­szél a munkáról. Először a megyében vezető helyen ál­ló szarvasmarha-tenyésztésük­ről érdeklődtünk. — Szarvasmarha-tenyészté­sünk és hizlalásunk, az idén is tovább fejlődött — mon­dotta. — A telepen 1305 jószá­got tartunk. Ebből 297 tejelő tehén, melyek számát most 314-re növeljük. — Mennyi a tehenenkénti éves fejési átlag? — Jelenleg 3200 liter. — Húshasznosítású tehenet Végezetül a szövetkezet el­nöke elmondotta, hogy a TRAKIS évi 40—50 millió fo­rint értékű exportszállítmá­nyainak nagy része a körösi telepen készül, s ez az üzem készíti hazánkban a legtöbb — Most; 198-at. A bíkasza- porulatból és a tehenekből 294-et terveztünk meghizlal­ni, de végül ez a szám 376-ra növekedett. Az elért súly 1458 mázsa helyett 2261 má­zsa lett. Szarvasmarhatele­pünk bevétele várhatóan négy­millió forinttal haladja meg a tervet. A telep fejlesztésé­nek biztos alapja 320 növen­dék üszőnk, melyekből javít­juk és gyarapítjuk a tehénál­lományt. — Hogyan fizetett a szőlő? — A 101 hektárnyi már ter­mő szőlőnk is meghálálta a gondos munkát. Hektáronként 102 mázsa szőlőt szüreteltünk és 2 millió 900 ezer forintot kaptunk érte. — A juhtenyészet milyen eredményt ért el? — A tervezettnek megfele­lőt. Most 1500 anyabirkánk van, s karácsonyra is 6—700 bárányt várunk. Csak egy ter­ményre van panaszunk, a ku­koricára, mely hetáronként 26,8 mázsa termést hozott, a tervezett 36 mázsával szem­ben. Ez azzal magyarázható, hogy az egész tenyészidő alatt csak 30 milliméter esőt kapott. Ricsii János elnök végeze­tül elmondotta, hogy a jö­vőre is rendben felkészültek, s 157 hektárnyi búzát, 234 hek­tárnyi rozsot és 110 hektárnyi őszi árpát október 20-ra el­vetettek. Most még folytatják az őszi mélyszántást és trá­gyázást, s nyugodtan készül­nek a kedvező eredményt ígé­rő zárszámadásra. Kopa László Árpád-kori falvak, Koromfoltok a sátrak helyén I A csaknem 100 évvel később kelt oklevél már városnak mondja, ha külsejében nem különbözött is a falutól. A vá­rosi erődítések hosszú ideig a belső biztonságot szolgálták, de Zsigmond korától, már por- tyázó török csapatokra is szá­mítani lehetett, ezért a váro­sok erődítését növelni kellett, hogy nemcsak a helybeli la­kosságnak, de az idemenekült falvak népének is oltalmat ad­hasson. Ekkor készültek a dup­la sáncok. ★ Városunk a budai, kécskei és csongrádi révek felé igyek­vők vagy onnan jövők pihenő­helye. A lovas ember sem tu­dott nagyobb utat megtenni pi­henés nélkül, mint Buda, vagy Csongrád távolsága Nagykő­röstől. A város vám-, vásár- és piactartó hely. A környék itt értékesíthette terményeit és termékeit, s ipari készítmé­nyekhez is itt juthatott. Ez a szerep a török idején megvál­tozott. A 15 éves háború után a környékbeli falvakból már ;sak Szentkirály, Szentlörinc és Nyársapát települt újra, de la­kosságuk jelentéktelen volt. Nagykőrös népe köztehervise­lője volt a magyar királynak és a török szultánnak. Lakosai Buda ellátását szolgálták. Sa­létromot főztek a budai lőpor­gyárnak. Ezzel korlátlan, de nem zavartalan gazdasági le­hetőségekhez jutottak. Az el- léptelenedett falvak pusztán •naradt határait bérelték Péte­ritől egészen a Tiszáig. A kö­rösiek utolsó bérelt pusztája álpár és Újfalu volt. A város i XVIIII. században vissza­kapta vásárait, de a környéke :sak a XIX. században települt ie. Dr. Balanyi Béla jében keletkeztek. Nyolc falu nevét ismerjük. Helyüket meg is találtuk, a Páth nevű falu kivételével. Feketén kellett lennie, de az is lehet, hogy a mai határunkon kívül esett. Feltételezhető, hogy a Barát- sziloson lévő Sárgadombok környékén terült el, mert a domb úgy vált ketté, hogy a középső részét töltésnek el­hordták. Ezen pedig Árpád-ko­ri temetőt találtunk. Kőröst is beleszámítva, nyolc templomos falu volt a mai nagykőrösi ha­tárban. Nyilvánvaló, hogy a 11 kora bronzkori falut is hasonló eset semmisítette meg, mint évezre­dekkel később az Árpád-kori lakótelepeket. A tatárjárás véglegesen eltörölte őket a Du­na—Tisza közéről. A hagyo­mány szerint őseink úgy ma­radtak meg, hogy a Földvárban a Szurdok vizei között húzód­tak meg. Az ősi sáncolásokat még a szarmaták újították fel, félve a vandáloktól, és a gepi­dáktól. Városunk helyét feltételez­hetően tehát a korábban itt élő népek által épített sáncok ma­radványai határozták meg. Vá­logathattak volna IV. Béla em­berei nyolc Árpád-kori falu közül, hogy melyikbe telepít­sék a megmaradt népet. Bizo­nyosan a legmegfelelőbbet vá­lasztották. Egy 1266-ban kelt oklevél a Tölgy nevű falut és a Tölgy ne­vű erdőt említi. A kevésbé védhető helyek népe fokozato­san települt be Kőrösre. Váro­sunk lakossága velük gyarapo­dott, de gyarapodott a terüle­tükkel a határ is. pékét, hanem közéjük vegyült. Másként nem maradt volna ránk olyan helynév, amely csak ősnépek nyelvén, ófinnül, vagy illírül érthető. Árpád-kori falvak is nagy számban létesültek vidékünkön. Akadnak olyanok, melyek a kereszténység felvétele előt­tiek, ezekben még nem jelöltek ki temetőhelyeket, és temp­lom sem épült. A tüzelőházak elhelyezése sem egészséges. Akadt olyan, Örhalom környé­kén, ahol a központi tűzhelytől és egymástól is 10—10 lépésre újabbak voltak. Az Örhalom helyén, ahol a hét tűzhely ál­lott, nagy kiterjedésű korom­foltok találhatók. Feltevésünk szerint a katonás rendben kö­vetkező tűzmaradványok a ve­zető emberek sátrainak helyét jelzik. A sátorhelynek vélt tü­zelőfoltok a térség keleti felén és annak a magasabb részén, a köznép tüzelőházainak kemen­cehelyei, s a máglyák az észa­ki és nyugati részen helyezked­tek el. Ezt a megfigyelést a volt Petőfi Tsz meggyesének tele­pítése előtti talaj igazítási és talajforgatási munkálatai tet­ték lehetővé. ★ Ilyen korú települést leltünk a Száraz dűlőben, a Lajosmi- zsei és Örkényi utak elágazá­sánál, a Bánomban a Dezső dű­lőben, a Módra és Bagó tanya közötti téren, valamint Felső- gógányban. Azok a falvak váltak végle­gessé, amelyek temetőhelyet jelöltek ki és templomot épí­tettek. Ezek már I. István ki­rály vagy közvetlen utódai ide­A településtörténeti kutatás gondos munkát igényel. Né­hány évtizede a körösi határ különböző részein edénycsere­peket gyűjtöttünk, felmérve, merre laktak az előttünk élt emberek. Ezeket a helyeket már messziről meg lehetett ismerni. Útjainktól nem esnek messze. Minél jobban közele­dünk az időszámításunk kezde­téhez, egyre jobban fogy a fel­tárt faluk száma. A bronzkor középső szakaszában és a vas­kor elején a legnagyobb tele­pülések a Kőrösér körzetében alakultak ki. A Földvár, a vá­rosmag, a Vadas és Váncsod területén helyezkedett el. Ezen a térségen három földvár is épült. A földvárak közelében nagy kiterjedésű agyagkiter­melő és itatóhely található. Ti­zenegy bronzkori falu nyoma lelhető fel a határban, melyek a Gógány vizei között, a Kő­rösér árterében és a Szer vagy Kövérvölgyi ér mellett találha­tók. Leginkább téglalap ala­kúak. Vesszőből font és szür­ke agyaggal tapasztott kerítés határolta őket. ★ Az Alföldre időszámításunk kezdete körül betelepült szarmaták szórvány település­nyomai megtalálhatók vizes térségeink partos részein. A legnagyobb összefüggő telepü­lés nyoma a Földvártól a Kál- mánhegy elejéig húzódik. A népvándorlás népiéi is ugyan­oda telepedtek, ahol már ko­rábban is éltek; ők sem talál­tak alkalmasabb helyet. Egyik betelepült náció sem pusztította el a már itt élő né-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom