Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

Divatos köpenyeket készítenek Tangazdaság Gépesítés, összevonás Egységes irányítás A Ceglédi Állami Tangaz­daság nagy gondot fordít az üzem- és munkaszervezés fej­lesztésére. Az elmúlt évek so­rán a különböző beosztású ve­zetők közül 55-en vettek részt üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos továbbképzésen, s az ott elsajátított ismereteket a gyakorlatban hasznosítják. Fokozatosan valóra válnak azok a célkitűzések, amelyek a termelés és a termelékenység ütemes fejlesztését szabták meg. A nagy kiterjedésű gaz­daságban — a területi elv fenntartásával kerületi össze­vonásokat hajtottak végre. Ezt követően a teljes - kertészeti ágazat irányítása a csemői, a szarvasmarha- és juhtenyésztő ágazaté a kecskéscsárdai ke­rület hatáskörébe került. A cifrakerti kerületben a bábol­nai iparszerű kukoricatermesz­tési rendszert vezették be. A növénytermesztés, a rakodás, és a szállítás gépesítése haté­konyabbá és könnyebbé tette a munkát. Ma, a járási hivatalban Többszörös véradók kitüntetése Ünnepség lesz ma, pénteken délután a ceglédi járási hivatal épületében: a Magyar Vörös- kereszt ceglédi járási vezetősé­ge és a ceglédi vértranszfúziós állomás kitüntetésben részesí­ti a többszörös véradókat, dr. Gyetvai István, a vértranszfú­ziós állomás főorvosa mond be­szédet. A térítésmentes véradók ön­zetlen segítségére nagy szük­ség van, a gyógyító munkában. Sokan tudják ezt, sok ember­nek élő példa erre a maga vagy családtagja, ismerőse gyógyu­lása. A jövőben a mozgalom kiszé­lesítésében bizonyára azok is segítenek, akik életükben elő­ször adták'vérf: 'és éHTatáPöz-; ták, hogy csatlakoznak a sok­szoros donorokhoz. Kiállítás a Kossuth Múzeumban Ki iálott engem? Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából, Ki lá­tott engem? címmel, kiállítást nyitnak meg a ceglédi Kossuth Múzeumban november 27-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor. ] A tárlatot december 31-ig le­het megtekinteni. A múzeum igazgatósága kü­lön javasolja a látogatást az érettségire készülő diákoknak. Saválló védőruhák, köpenyek, permetezöoverallok, divatos munkaköpenyek készülnek Cegléden, a Munka- és Védő- ruházati Ipari Szövetkezetben. A kép előterében: Kisgyörgy Ibolya új típusú szegőgéppel dolgozik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXL ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1977. NOVEMBER 25., PÉNTEK Bővülő hatósugár Tartalmas, jó a népfrontmunka Tettekben megnyilvánuló városszeretet Egész társadalmunkat át­fogja a népfrontmozgalom. Munkaprogramját az MSZMP XI. kongresszusa és a Haza­fias Népfront VI. kongresz- szusának határozatai szabják meg. A ceglédi népfrontbizott­ság utóbbi két évben végzett munkájáról a városi párt­végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén adott számot Banczik Tivadar titkár. A népfrontmozgalom sok­irányú tevékenységéből mind többen kiveszik a részüket. Tömegkapcsola­taikat erősítik, szélesítik, együttműködnek a társ­szervekkel. Azon fáradoznak, hogy a nép- frontpolitika — az üzemek­ben dolgozó emberek közvetí­Peres ügyük alig volt Bolgárkertészek Cegléden A múlt század 80-as éveiben új, rendkívül nagy élőmunka­igényű zöldségtermesztési for­ma honosodott meg — idegen közvetítéssel —, mely a hazai mezőgazdaság általános fej­lődésére is hatott. A bolgár- kertészet gyors elterjedése a következő okokkal magyaráz­ható: kis területen- sokféle, tern- ményt lehet előállítani, ma­gas a bevételi hányad, javít­ja a kereseti lehetőségeket, hasznosítja a trágyát. Végh Kálmán foglalta össze a Bol­gárkertészet című könyvében a hátrányait is: kiéli a talajt, nagy mennyiségű valuta távo­zik az országból (30 millió ko­rona), rövid ideig dolgoznak a bolgárok hozánkban, a ggép­törések két év után újra par­laggá válnak. Honnan jöttek? Hamar felismerte jelentősé­gét a Földművelésügyi Minisz­térium, erre utal 1911-ben ki­adott jelentése: „Remélni le­het, hogy idővel a bolgárkerté­szek helyettesíthetők lesznek magyar elemekkel, egyébként lakosságunk Hogy köré­Uttörő kézilabda-bajnokság Szakszervezeti csapatmérkőzések Asztalitenisz: A városi szakszervezeti asz­talitenisz csapatbajnokság eredményei: Nők: A: KÖZGÉP—Cipőipar 4:1, Posta—Cipőipar 5:0. B: Ceglédi Állami Tangazdaság— Volán 1/11. Vállalat 5:0, Lenin Tsz—Volán 1/11. 5:0, PENO- MAH—Konzervgyár 3:2, Lenin Tsz—Városgazdálkodás 3:2. Férfiak: A: Vasipar—KÖZ­GÉP I. 7:2. B: Lenin Tsz II.— KÖZGÉP II. 8:1, CÁT—MÁV Távközl. 5:4, Cipőipar—Volán 1/11, 6:3, Konzervgyár—Város- gazdálkodás 7:2, CÁT—Volán 20-as Vállalat 5:4, MÁV Táv­közlés—Posta 6:3, Lenin Tsz II.—PENOMAH 6:3, PENO­MAH—Élelmiszer Kisker. 5:4, Lenin Tsz II.—Vízkutató 6:3, Konzervgyár—Volán 20-as 9:0, Vízkutató—Posta 6:3, PENO­MAH—Városgazdálkodás 9:0. Kézilabda: Az úttörő kézilabda-bajnok­ságban három járás és két vá­ros tizenhét csapata vesz részt. Körmérkőzésen döntik el a he­lyezéseket. Ceglédet egy, a járást öt csapat képviseli. Az első négy forduló után még négy csapat veretlen. Az élme­zőny: 1. Abony, Somogyi isko­la: 2. Üllő, 3. Inárcs, egyaránt 6—6 ponttal. U. L. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Beköltözhetően eladó I Eladó jó állapotban 1 Eladó egyéni terü’e- 3 szobás ház, mel­lékhelyiségekkel. Ceg­léd Bede utca 13 Eltartási szerződést kötnék udvar- és pin­cehasználatért. ..Vá­laszt 171 296” ieligére kérem a Magyar Hir­detőbe Cegléd Teleki utca 30. Bekö'tözhető ház sür­gőén eladó. Cegléd, Vécsei utca 45. levő egyszemélyes he­verő. modern székek, gyerekketrec matrac­cal, csempézett olaj- kálvha. Cegléd. Bőd- 1 ro«? utca 21. ten 4200 négyszögöl szántó, kertészetre ki­válóan alkalmas. Ceg- jéd XII.. Kapás dűlő 181. Öcsai. Eladó Ú1 ház. Válla­latnak is alkalmas. Ceg'éd. Déli út 42. Eladó tanya 800 négy­szögöl területtel, gaz­dálV-odásra alkalmas. ———-----------------------­-— Ce gléd XII.. Kapás Eladó Csengenben d'itó mi. öcsai. i *10 négyszögöl szőlő-_____________________ ' és szántó vagy kiadó El f»dó ház. Cegléd IX. Szép utca 24. i kér. Rét utca 15. sz. I Magyar. ben a bolgár módszer szerinti zöldségtermelés nagyobb mér. lékben terjedjen el és a hazai kisgazdák is megkedveljék.” 1720. táján keltek útra az első bolgárkertészek, akik a Veliko Tirnovo—Rusze—Kola- rovgrád háromszög valamelyik településéről származtak, s kü- . löAleges termesztési módszerü­ket az elődök Konstantiná­polyban sajátították el. Ez fő­leg az öntözésre vonatkozik. Török eredetét bizonyítani lehet filológiai adatokkal, pél­dául a melegágy — jasztak, melegágyi takaró — rogozka, kapa — motika, ültetőfa — sa- diló, ültető barázda — kaval, a csatornák által közrefogott terület — leha — mind-mind török jövevényszó a bolgárker­tészek szókincsében. A másik fontos bizonyíték, ami szinte a bolgárkertészet fő jellemzője, az öntözökerék. Evlia Cselebi török világutazó 1660—1664 között többször is járt hazánkban. Esztergom kap. csán említi, hogy ott egy igen elmés vízhajtó gép működött, ezzel nyert a várőrség vizet a Dunából. A csárkhimá lénye­gében a vízkerék. Vagyis a török időkben ismerték az el­més szerkezetet, de mint ide­gen kultúra terméke, a hódí­tók kiűzése után feledésbe merült. A vetésforgó A klasszikus bolgár forgó négyszakaszos. Az első év: sárgarépa (bakhát tetején), zöldhagyma (bakhát vállán), karalábé (bakhát oldalán) és paprika (ágyásban). A máso­dik: áttelelő saláta, paprika és zeller, harmadik: zöldhagyma, saláta, karfiol és káposzta, a negyedik évben: uborka, bim­bóskel és zeller. Minden fontog bolgárker­tészetben más és más formáját valósították meg a fo; gonak. Eddigi ceglédi gyűjtéseink már több eredménnyel szol­gáltak: zöldhagyma, paprika, saláta, zeller, sárgarépa és káposzta volt a fő növény: a ceglédi bolgárok sokkal na­gyobb hatást gyakoroltak Dél- Pest és Bács-Kiskun mezőgaz­dasági kultúrájára, mint a nagyobb tradíciójú körzetek. Bizonyítható a ceglédi hatás egyes Szolnok megyei telepü­léseken, továbbá Nagykőrös, Kecskemét, Pilis stb. környé­kén. A kertészek Cegléd hatá­rában az 1920-as években tűn­tek fel, egy részük Csepel szi­getéről érkezett, mások az anyaországból, Bugáriából. 1930—1935 talán a ceglédi bolgárkertészkedés aranyko­ra. Kirov, Cirakov, Minkov. Dimitrov, Ganev, Krisztov és mások jelentős mennyiségű árut termeltek a ceglédi, Ceg­léd környéki és a fővárosi pi­acra. Több mint .féltucat adatköz. lő információnak rendszerezé­se során feltűnt a visszatérő jellemzés: becsületes, tisztes­séges, szorgalmas, szótlan em­berek, akik a ceglédi piacon szinte áron alul kínálták por­tékáikat. Csak néhány peres ügyükről van tudomásunk, de ezekben a perekben sem ők voltak a kezdeményezők, elmar asztal- hatók. Hogy ez mennyire igaz, íme egy példa. Működött a bolgároknak egy gazdasági központi bírósága, s 50 éves fennállása során alig akadt dolga. Kapcsolatuk a várossal Az. említett nyelvi nehézsé­geik, a tömeges árutermelés folytán kismérvű piaci kap­csolatuk a helyi vásárlókkal, sejtetik, hogy a Cegléden dol­gozó bolgárkertészek túlnőtték a várost. Mégis sokan megta­nulták tőlük a legfőbb forté­lyokat, az ügyesebb magyar iparosok, mezőgazdák, napszá­mosok számos újítást alkal­maztak, amit nem restelltek átvenni a bolgár kertészcsalá­dok sem. Egymással sem volt különösebb kapcsolatuk, mivel mesterségbeli tudásuk már rég nem számított szakmai titok­nak, sőt ismereteiket szívesen megosztották alkalmazottaik­kal. Nem lehetett azonban a fej­lődést megállítani. Amíg e termesztési módszer szükséges és elégséges volt, kellő súlyt kapott a magyar agrárgazda­ságban. A termelésben betöltött sze­repük, hatásuk mértékéig nem vettek részt a közéletben. Földbérleti rendszerük, nyelv­tudásbeli hiányosságaik meg­nehezítették az asszimilálódá- sukat. Az a néhány bolgárker­tész, aki földtulajdonra tett szert, le is telepedett. A többit a háborús események, a kibon­takozó szövetkezeti mozgalom elsodorták Ceglédről. Szorgalmuk, munkájuk ta­núi — sajnos — egyre keveseb­ben vannak, az emlékezet is törli a régi eseményeket. Pe­dig szükséges a ceglédi bol­gárkertészek tevékenységének rekonstruálása, mivel a város sohasem tartozott a magas kertészeti kultúrájú települé­sek közé, így hatásuk sokkal nagyobb, jelentősebb, mint más termesztési körzetekben. Mivel az anyaggyűjtés még nem zá­rult le, újabb adatközlők je­lentkezése, segítsége teljeseb­bé teheti munkánkat. Surányi Dezső tésével — a lakóterületen is egyre inkább érvényre jus­son. Az elnökség és az ötven­öt tagú bizottság tevékenysé­gét öt munkabizottság segíti. Ezek közül a legeredménye­sebben a nőbizottság dolgozik, amely felmérést készített a dolgozó nők helyzetéről és megvizsgálta a gyermekgon­dozási szabadságon levő kis­mamák szakmai és politikai továbbképzésének lehetősé­geit. A Vöröskereszt-szervezet­tel és a tanács egészségügyi osztályával karöltve, a műve­lődési központban sikerrel mű­ködteti a kismamák klubját, bekapcsolódott a gyermek- és ifjúságvédelembe, gondol a rá­szoruló öregekre. A béke-barátság bizottság sikerrel szervezi a szolidaritá­si akciókat a békehónap ese­ményeit. Bekapcsolódik az ün­nepek előkészítésébe, a mun­kás—paraszt találkozók szer­vezésébe, politikai fórumokra, béketúrákra verbuválja a részvevőiket. Nagy szerep há­rul a társadalmi munkát szer­vező bizottságra, amelynek az igények és célok figyelem­bevételével kell összehangol­nia a lakosság és a gazdasági egységek önként vállalt köz­reműködését. Jó példa volt erre a Vörösmarty téri KRESZ-park és a Putrisarki erdő rendezése, a gyermekin­tézmények felújítására, bőví­tésére meghirdetett akció. A honismereti bizottság a jeles évfordulók alkalmával em­léküléseket tart, a krónika­írók pályázatokon vesznek részt, bekapcsolódnak a vetél­kedők előkészítésébe és lebo­nyolításába. A környezetvéde­lemmel foglalkozók széles körben ismertették az erről szóló törvényt, környezetvé­delmi hetet hirdettek, és a város általános iskoláiban megalakították a környezetvé­delmi őrsöket. A népfront szoros kapcsola­tot épített ki a szakszerveze­tek szakmaközi szervezetével, közös rendezvényeket tart a KISZ városi bizottságával, együttműködési szerződést kö­tött a Dózsa György Ifjúsági Klubbal. A városi tanácshoz sokféle munkakapcsolat fűzi. Részt vállal a tanácstagi beszámolók előkészítésé­ből, rétegtalálkozókat és fórumokat hív össze. Ezeket nagy érdeklődés kísé­ri, ezért a jövőben is rendsze­resen ismétlődnek. A művelődéspolitikai célok megvalósítását szolgálja az Olvasó népért mozgalom nép­szerűsítése. Támogatják az is­kolai szülői munkaközössége­ket, a szabad idő hasznos el­töltésére ösztönöznek. Politi­kai előadásokat, vitaköröket indítanak, azokon a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol nincs párt- és szakszervezeti oktatás. A városban hat tanácstagi csoport alakult, létrehozták a körzeti népfrontbizottságokat. az utca- és lakóbizottságokat. Miután ezek a szervezeti ke­retek kialakultak, az a fel­adat, hogy a területi párt- alapszervezetek irányításával, bevonva a KISZ-t és a Vörös- keresztet is, sokoldalú, a cé­loknak megfelelő lakóterületi munka bontakozzon ki. Ezek a kisebb egységek alkalmasak arra, hogy a város különböző pontjain élő emberekkel meg­ismertessék a várospolitika szándékait, véleményüket kér­jék, meghallgassák javaslatai­kat és' mozgósítsák őket a kö­zös cselekvésire. Lényeges a politizáló légkör megteremté­se, a nevelőmunka színvona­lának emelése. A lakosság körében azt a szemléletet kell erő­síteni, amely reálisan ítéli meg a város jelenét és további fejlődését, termé­szetes magatartásformá­nak tekinti értékeink megóvását és a lokálpatriotizmus tettek­ben nyilvánul meg. A népfront városi munkája sokat javult az utóbbi két év­ben, sokszínűbb, elevenebb lett tevékenysége, ám további feladata az oktatási formák széles körének alkalmazása, az ezekre való mozgósítás, a politikai re 'ízvények előké­szítésében való hatékonyabb részvétel. A munkás-paraszt szövetséget folyamatosan kell ápolni, a parasztság ismerje meg a munkásság, a munká­sok a parasztok mai életét. Szélesíteni kell a rétegpoliti­kát és megnyerni minél több városlakót. A tanácstagok munkájának legyenek még fo­kozottabb támogatói a nép­front aktivistái és vegyék ki a részüket sokféleképpen a közművelődési feladatok meg­valósításából. A párt-végre­hajtóbizottság hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalomnak a jövőben még inkább építenie kell a munkások bevonására és cselekvő közreműködésére. T, T. Hasznos kezdeményezés Jogi tanácsadás Alig egyéves múltra tekint­het vissza a Hazafias Nép­front nagykőrösi bizottsága által szervezett ingyenes jogi tanácsadás. Ez alatt az idő alatt, minden hónap utolsó szerdáján több mint százan keresték föl ügyes-bajos dol­gaikkal a Dalmady Győző ut­cai irodát. Előfordult, hogy egy alkalommal tizennyolcán várakoztak sorukra az előszo­bában, átlagosan azonban, nyolcan-tízen keresték fel pa­naszukkal, magyarázatra váró kérdéseikkel a város vala­mennyi lakójának rendelkezé­sére álló jogsegélyszolgálatot. Moziműsor Szabadság Filmszínház, Ceg­léd. Szombaton és vasárnap: Hosszú búcsú (amerikai krimi). Vasárnap délelőtt: A kis sün és a bocs (mesesorozat). A kama­ramoziban, szombaton: Herku- lesfürdői emlék (színes ma­gyar film). Vasárnap: A kis hableány (japán mese-rajz­film). Abony, szombaton és vasár­nap: Vincent, Francois, Paul és a többiek (francia—olasz film). Szombaton éjszaka: Botrány az operában (amerikai film). Vasárnap délelőtt: Fehér csuk­lya (szovjet kalandfilm). AI- bertirsa, vasárnap és hétfőn: Küldetés (magyar film, Bal- czó Andrásról). Cegiédbercel, vasárnap: Az utazás (olasz film). Jászkarajenő, szomba­ton és vasárnap: Robinson Crusoe (szovjet film). Törtei, szombaton és vasárnap: Fedő­neve: Lukács (színes magyar film). Cegléd. Buda) úton a CPS ma- göttf dűlőben 200 fm. 1 fázisú há­lózat feszültség alá lesz helyezve 1977. XI. 30-án (1—2-3—4. számú oszlopok.1 Az élet- és vagyonbiz­tonság védelmének érdekében a feszültséealá-helyezés után a ve­zeték érintése tilos. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom