Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

I 3YÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • _ IV. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1977. NOVEMBER 23., SZERDA Imre utcai iskola Füstbe ment terv, éledő remények A PÁÉV dolgozóinak ígérete Aki szívderítő kirándulásra vágyik, ne az Imre utcai álta­lános iskola felé vegye útját. Kívülről, belülről egyaránt le­hangoló látványban lesz ré­sze, ha mégis körülnéz a tan­intézmény tájékán. Az iskola hétszázhetven tanulója 26 osz­tályba jár a belváros négy tá­jára. A Petőfi téren, a moziis- kola épületében, a Szabadság téren és az Imre utcában ta­lálhatók tantermek. Az Imre utcában négy házban, s ebből csak egy, a főépület elfogadha­tó. A többi viszont... Húsz éve... Az igazgató, Molnár János r^gi történettel fogad:. — Húsz éve, 1958-ban kerül­tem az iskola élére, Elődöm, Gergely Péter, akkor azzal adta át hivatalát, hogy elké­szült a kivitelezési terv, ha­marosan bővítik az iskolát. Nos, azóta négy kiviteli tervet készítettek, de semmi sem épült. Megkaptuk viszont sor­ban, az iskola melletti elavult építményeket, a volt zeneis­kolát, amit az idén lebontot­tak, a Gerő és a Szalai féle házakat. A legújabb tervek szerint a Szabadság .téri épít­kezések sorába felvették az új iskolát is, ami 1979. szep­temberére elkészül. A rövid tájékoztató után sé­tára indulunk. A főépület hat tanterme még csak megteszi, némi korszerűsítéssel sokáig használható lesz. A Gerő féle házban elkese­rítő látvány fogad. Itt két, úgynevezett tanterem találha­tó, szükságépületben, az elemi normáktól is messze elmarad­va. Belül ugyan a lehetőségek­hez képest rend és tisztaság honol, de az összkép mégis egy omladozó, lebontásra ítélt házat mutat. Az iskolában egyébként a mostoha körül­mények ellenére, koszt, piszkot sehol sem látni, s a külső szem­lélőnek egy látogatás alkalmá­val az sem tűnik fel, hogy a tanárok milyen erőfeszítésébe kerül színvonalasan oktatni ég nevelni. De sikerül. Sötétség A szükségtanterem jellemző­je a sötétség, egymásba nyilá­nak, s az egyikben a tábla csak élére állítva fér el a ta­nári asztal mögött. Ezekben a lyukakban a magyart oktatják. Ez a tantárgy hivatott az esz­tétikai, művészeti ismereteket átadni az érzékeket kifejlesz­teni. Csak éppen a forma és a tartalom egysége bomlik meg kissé. A Szalai féle házban a poli­technikai .műhelyek kaptak helyet, bár a műhely elneve­zés kissé fellengzős. A négy- szer-négyes szobákban hegyén- hátán minden, reggeltől estig a neon világít és búg, a satuasz­talok között talpalatnyi a hely. Mégis az iskola tanulói­nak munkáit kiállításokon is díjazzák. A negyedik épületről sem mondhatunk több jót, az udvar állapota is elég csúf. De le­gyen ennyi elég, a panaczao- dásból. Nézzük, mi várható, hogyan próbálnak az iskolá­ban és a városban változtatni a kedvezőtlen feltételeken? — Sokat törtük a fejünket — mondja az igazgató —, hol lehetne megtartani óráinkat. Mert nemcsak az a gondunk, hogy a 26 tanterem közül 13 egészségtelen, hanem az is, hogy még ez is kevés. Az óra- beosztásban nem nagyon tük­röződik a hiány, mert minden­áron arra törekedtünk, hogy* egy műszakban taníthassunk, s így csak két alsós osztály jár váltakozva délelőtt és délután, viszont valamennyi tanter­münk foglalt, s bár 80 száza­lékban a szaktantermi rend­szer szérint oktatunk, a felső tagozatban nyolc órával már nem tudunk mit kezdeni. Eze­ket a zsúfolt tanáriban tart­juk meg. Legalább a járdát Az igazgató füstbe ment terveikről is tájékoztatott. El­képzelésük, hogy a művelődé­si házhoz fordulnak segítsé­gért, nem válhatott valóra. Az Imre utcában ugyanis lehetet­len a közlekedés, körbe menni pedig nem elég a húszperces szünet sem. A könyvtárra is gondoltak, de a kölcsönzési, nyitvatartási rendet felboríta­ni nem lehet. Ígéretet kaptak viszont, hogy az Imre utcai járdát használhatóvá varázsol­ják az építők. Külön gond, hogy a Szabad­ság téri lakótelep benépesülé­sével tovább növekszik az al­talános iskolások száma, s azt még nem tudják, hogy hová rakják a jövőre érkező gyer­mekeket. Ezen talán még a tervezett bővítés és az új is­kola sem segíti. Felkerestük a város főépíté­szét, Márton Józsefet is. Mit tud mondani, üzenni az isko­la tantestületének? — Az új iskolát a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat építi. Jelenleg 'a Közép- Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a földmun­kákat végzi, 8 ezer köbmétert kell elhordani. A külső közműveket Is a KKMV készíti el a jövő év ele­jén, s ha az építők is tartják a szavukat, 1979. szeptemberé­ben az új, 12 tantermes isko­lában megkezdhetik a tanítást. — A Petőfi és a Légszesz úti iskolához hasonlóan, ter­vezik, hogy az Imre' utcában is hozzátoldanak négy tanter­met a főépülethez? Helyes ez? — A városi párt-végrehajtó- bizottság is szorgalmazta a bő­vítést, s bár ez műszakilag és építészetileg nem üdvözölhető, a kényszerhelyzet miatt jövőre valószínűleg elkészül. — S a járda? _— Ezt a PÁÉV főépítésveze- tője, Nánai János ígérte meg a vállalat dolgozói nevében, s reméljük, hogy amit vállaltak, teljesítik. ■ Akkor pedig szabaddá válik az út legalább a művelődési házhoz. A bővítéssel, s az új iskolával pedig javul a helyzet — reméljük, hogy most már a tervek szerint. Gáti Zoltán Lelátó, öltöző, mosdó Sportcsarnok az egyetemen Milyen és hol lesz Az utóbbi időben beszédté­ma az egyetemen az építendő sportcsarnok, amelynek sorsá­ról ellentmondóak a hírek. Babó Elek, az Agrártudomá­nyi Egyetem gazdasági főigaz­gató-helyettese tájékoztatott az egyetem új létesítményéről: — Jelenleg még csak terve­zik a sportcsarnokot az Általá- nos Épülettervező VáValatnál Ezzel az év végéig kellene elkészülniük, hogy jövőre ösz- szeállíthassák a kivitelezési tervet is a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál. A 40—41 millió forintba kerü­lő csarnok végső helye a Kat­lan; műszaki, esztétikai, köz­lekedési és egyéb szempontok is emellett szólnak. A katlan­ban található sportpályát át­telepítjük. — Milyen lesz az egyetemi sportcsarnok? — Tulajdonképpen torna- és edzőterem lesz. Jelenleg még azt vizsgáljuk, hogy a rendel­kezésre álló pénzből, hogyan valósíthatnánk meg terveinket. — A csarnokban elsősorban egy nemzetközi mérkőzésekre i* alkalmas kézilabdapályát szeretnénk, 400—500 nézőnek helyet adó lelátóval. Tervezünk továbbá egy 150—160 szemé­lyes öltözőt, mosdót, és egyéb helyiségeket. * Itt helyeznénk el. a testnevelési tanszéket is. A körülbelül 62 méter hosszú és 38 méter széle.s csarnok fel­építése előtt le kell bontanunk egy földszintes épületet és a lelátót. A csarnok fűtését táv­csatornán keresztül oldjuk meg, ehhez azonban nagyobb ka­zánok kellenek a jelenlegieK- nél. — Mikor vehetik birtokuk­ba sportolóink az új épületet? — Erecoci terveink szerint 1980-ban adtuk volna át, de reálisan nézve úgy áll a do­log, hogy a kivitelezési terve­zés és a szerződéskötés után, csak 1979 tavaszán foghatunk hozzá az építkezéshez. Így vi­szont véleményem szerint csak 1981-re készülhetünk el. — Mivel segíthetnek az egyetemisták, az oktatók? — A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalattal kötött szerződés alapján, talán már jövő nyáron bekapcsolódhat­nak a hallgatók az előkészítő munkákba, a sportcsarnok épí­téséhez szükséges nagyobb társadalmi munkát azonban csak két év múlva érdemes megszervezni. T. L. A kisfarcsaíak találmánya Brigádmozgafom és vitakör Munkahelyük az egész ország Sokszor ütközik nehézségek­be szemináriumok, tanfolya­mok szervezése olyan vállala­toknál is, amelyek egy helyen működnek. Nem könnyű egyez­tetni az időpontokat a több műszak, a bejárók járművei­nek indulása, az asszonyok háztartási munkája és még számos más tényező miatt. Hatványozódnak a gondok olyan . üzemben, amelynek munkahelyei szétszórtak, a munkások állandó mozgásban vannak, még egy-egy brigád tagjai sem mindig ugyanazon a helyen dolgoznak. Ilyen a kistarcsai Általános Építőipa­ri Szövetkezeti Közös Vállalat is. Vándoripar A vállalat kivitelező, szak­ipari és technológiai szerelő- munkákat végez, emellett fel­újítással és karbantartással is foglalkoznak. Ez utóbbi a ha­gyományos vándoripar jegyeit viseli magán. Pest megyéoen, a fővárosban, de a vasútvilla- mosításban —- Záhony átrako- dókörzetében, Hegyeshalmon, Rajkán, Békéscsabán és szá­mos más városban, községben találkozhatunk a szövetkezet dolgozóival. Az egymással és a vezetőség­gel is ritkán találkozók tájé­koztatása a vállalat ügyeiről, egyáltalán a'v, szövetkezethez való tartozás érzésének ébren tartása igen fontos. A párt- é;s a társadalmi szervezetek ezen­kívül természetesen arra is törekednek, hogy a munkások politikai képzettségét növeljék, keresik azokat a formákat, amelyek legjobban alkalmaz­kodnak a munkahelyi jelleg­hez, amelyekkel hatékonyan közvetíthetik az új politikai és társadalmi ismereteket, rendszeresen hírül adják a Bé­késcsabán és Záhonyban dol­gozóknak is, mi történt a vál lalat központjában, mit ter­veznek, mire akarják íntzgósí- tani őket. Ötvözet Tudvalevő, az elmúlt néhány esztendőben megkedvelték a politikai vitaköröket. Ez az oktatási forma a hagyományos szemináriumnál kötetlenebb, s olyan embereknek is kedvére való, akik amazt iskolásnak érezték, vagy nehezebben ol­dódnak föl, szólalnak meg. A kistarcsai szövetkezeti kö­zös ' vállalat a szocialista bri­gádmozgalom és a politikai vi­takörök ötvözésével alakított ki sajátos politikai , képzési rendszert, amely jól időimül az egymástól távoleső munkahe­lyek sajátosságaihoz. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy minden brigádértekezle­ten, rendszerint a megbeszélés befejezéseként megvitatnak egy-egy aktuális hazai vagy akár nemzetközi politikai kér­dést, szót ejtenek időszerű ideológiai, gazdasági témákról, az országos és a vállalati öt­H írnia a játszótérre Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet és a nagyközségi közös tanács között létrejött szocialista együttműködési megállapodás eredményeként a szövetkezet lakatosbrigádja a domonyi ci­gánytelepülés most épülő játszóterére társadalmi munkában készítette el a hintákat. A képen: a brigádvezető: Stvorecz Gyula és Czmorek István a mérleghinta ülőlapját rögzítik. Barcza Zsolt felvétele éves tervről, annak megvalósu­lásáról, s arról, mit tehetnek a saját munkahelyükön a cél gyorsabb eléréséért. A kettő összekapcsolása a brigádéletet is új vonással gaz­dagította, ugyanakkor elősegí­tette további közösségek lét­rejöttét. Jelenleg huszonkilenc szocialista brigád dolgozik a vállalatnál, ötszáz taggal. Ez a szám is érzékelteti a kezdemé­nyezés jelentőségét. • Kiválasztás Az előkészítés mindenkor fontos, ám újra csak ismétel­hetjük, ilyen körülmények kö­zött még inkább. A pártszer­vezet mindent elkövet, hogy nemcsak időszerűek, de érde­kesek is legyenek a vitakörök. Mindenekelőtt a jó anyagok és ] előadók kiválasztásával érhetik , ezt el. A pártszervezet ezért rendszeresen segíti és ellenőrzi az előadók felkészülését. A ki­választást fontos káderpoliti­kái munkának tekinti. Mint előbb említettük, idő­szerű politikai, társadalmi gaz­dasági és vállalati kérdésekről esik szó a vitakörökön. Ezzel párhuzamosan alapvető dol­gokról is adnak tájékoztatót. Az Októberi Forradalom idei jubileumi évfordulóját például fölhasználták arra, hogy a forradalom ma már klasszikus­nak számító alapdokumentu­maival ismertessék meg a munkásokat. . Empek igazi jelentőségét ak­kor értjük meg, ha megismé­teljük: építőiparról van szó. K. Jegyzet Értők és közömbösek Az úttörők irodalmi színpa­dának ünnepi műsorát hall­gatom. A gyerekek igyekezete a percek múlásával sem hagy alább, szereplésük az ünnepi hangulat záloga. Az ötödiktől a nyolcadikig minden korosz­tály képviselteti magát az együttesben, műsoruk lelkiis­meretes felkészülést, lelkes munkát tükröz. Néha be-becsúszik egy-egy baki, de az vessen rájuk kö­vet, aki próbálta már a szín­pad világát. A nyelvbotláso­kon egyébként is könnyen túlteszik magukat, annál in­kább zavarja őket, hogy a nézők ki-bejárkálnak, tologat­ják, recsegtetik a székeket. Az irodalmi színpadosok nem értik a dolgot: miért, hogy nem figyelnek rájuk, hi­szen mindent megpróbálnak; azon vannak, hogy műsoruk élvezetes legyen, hogy az ün­nepi gondolatokat hűen adják tovább. Előadói ihletük előbb- utóbb lelohad, önbizalmukat vesztik; úgy vélik, hiába dol­goztak. Pedig nem csinálják rosszul, sokan élvezik előadásukat, fris­sek, ügyesek, igyekezetükért el­ismerés jár. Űk mégis azokat látják, ákik unják a dolgot. Hol lehet a hiba, kiben? Nehéz a válasz, mit javasol­junk? Az volna a legjobb, ha csak azok ülnének be a néző­térre, akiket valóban érdekel a műsor. Meglehet, keveseb­ben lennénk, de többen ma­radnánk: irodalmi színpado­sok és műélvezők egyaránt. Vagy mégis inkább próbáljuk meggyőzni a másként véleke­dőket? Ha az utóbbit választ­juk, már az általános iskolá­ban kell kezdeni a nevelést. B. G. Hatvan év Kiállítás Erdőkertesen Tegnap este nyitották meg Erdőkertesen a Klubkönyvtár helyiségében a Hatvanéves a Nagy Októberi Szocialista For­radalom című vándorkiállítást. VERESEGYHÁZ Ifjúsági előadás Veresegyházon, az ifjúsági klubban, Csillagjóslás címmel tart előadást Schalk Gyula, ma este hét órakor. Anyakönyvi Elérek Született: Zollai Imre és Kozjár Magdolna: Andrea, Bíró Sándor József és Laza Má­ria: Mária, Dobos György Tibor és Fazejkas Margit: György Sándor, Torzsás Sándor és Lau- kó Éva Zsuzsanna: Zsuzsanna, Darázs László és Kalmár Éva: László, Nagy Károly és Dob­ra Julianna: Gábor, Kiss Ist­ván és Illés Ilona: Mónika Er­zsébet, Kerti Mihály András és Kovács Ágnes Mária: Marcell, Kis Zoltán és Csige Margit: Tamás, Pongó Béla Sándor és Jónás Emma: Béla, Kis Im­re és Kocsis Márta: Róbert, Oroszi János és Opánszki Irén: Irén, Reiner József és Hegyi Teréz: Tünde, Tóth Ist­ván Mihály és Bense Ilona Erzsébet: Krisztián, Szeba Jó­zsef János és Vajda Marian­na: Orsolya, Rapai Ferenc és Pálffy Judit: Judit, Nérer Pál és Miklós Margit: Margit, Ba­lázs János és Tóth Katalin: Katalin, Varga László Sándor és Süveges Éva Mária: And­rea, Dobos István és Szigeti Julianna: Krisztián, Makó Já­nos és Báder Mária: Mária nevű gyermeke. Névadót tartott: Nagy La­jos és Szűcs Julianna: Noémi Nlnetta, Györkös István és Nagy Zsuzsanna: Zsuzsanna Éva, Peszekf Zoltán és Krak- kai Zsuzsanna: Gábor, Schnörch Tamás és Tischer Lisabette: Andreas, Vinceffy Zsolt és Jeney Klára: Zsolt, Tóth Győző és Prém Zsuzsan­na: Gábor, Kvacsek Sándor és Bernáth Erzsébet: Szilvia, Botlik Benő és Petró Eszter: András, Gecse József és Együd Zsuzsanna: Kornél ne­vű gyermekének. . Házasságot kötött: Rusznák József és Máté Erzsébet, Tóth Szabolcs és Kovács Erzsébet, Bere Lajos és Kovács Erzsé­bet, Berente László és Bör- csök Anna. Elhunyt: Stohl Antal Lajos, Gödöllő, kastély, Németh Kál­mánná Scheer Erzsébet, Gö­döllő, kastély, Kolozs István­ná, Gödöllő, Bajcsy-Zsilinszky utca 15., Szőnyi Gábor, Gödöl­lő, kastély. OLVASÓINK FÓRUMA Panasz u!án dicséret Az ősszel megnyílt alsóparki Ételbárról írtam már egyszer elmarasztaló levelet, s ab­ban többek nevében panasz­kodtam az új vendéglátóipari létesítmény állapotaira. Köte­lességemnek érzem, hogy most újra írjak, ellenkező előjellel. Három héttel ezelőtt meg­tudtam, hogy elő lehet fizetni ebédre, 11 forintért. Azóta az Ételbárból hordom az ételt, s a tapasztalataim jók. Egyéb­ként is kulturáltabb lett a vendéglátás, italt ebédidő alatt csak ételhez szolgálnak fel, részeg emberrel három hét alatt nem találkoztam, s a ki­szolgálás is igazán udvarias. Akadnak, akik nincsenek meg­elégedve az ebéd mennyiségé­vel és minőségével, de — gon­dolom — 11 forintból egyelő­re nem tudnak mást, jobbat adni. Szigeti Edéné Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány i

Next

/
Oldalképek
Tartalom