Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
I 3YÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • _ IV. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1977. NOVEMBER 23., SZERDA Imre utcai iskola Füstbe ment terv, éledő remények A PÁÉV dolgozóinak ígérete Aki szívderítő kirándulásra vágyik, ne az Imre utcai általános iskola felé vegye útját. Kívülről, belülről egyaránt lehangoló látványban lesz része, ha mégis körülnéz a tanintézmény tájékán. Az iskola hétszázhetven tanulója 26 osztályba jár a belváros négy tájára. A Petőfi téren, a moziis- kola épületében, a Szabadság téren és az Imre utcában találhatók tantermek. Az Imre utcában négy házban, s ebből csak egy, a főépület elfogadható. A többi viszont... Húsz éve... Az igazgató, Molnár János r^gi történettel fogad:. — Húsz éve, 1958-ban kerültem az iskola élére, Elődöm, Gergely Péter, akkor azzal adta át hivatalát, hogy elkészült a kivitelezési terv, hamarosan bővítik az iskolát. Nos, azóta négy kiviteli tervet készítettek, de semmi sem épült. Megkaptuk viszont sorban, az iskola melletti elavult építményeket, a volt zeneiskolát, amit az idén lebontottak, a Gerő és a Szalai féle házakat. A legújabb tervek szerint a Szabadság .téri építkezések sorába felvették az új iskolát is, ami 1979. szeptemberére elkészül. A rövid tájékoztató után sétára indulunk. A főépület hat tanterme még csak megteszi, némi korszerűsítéssel sokáig használható lesz. A Gerő féle házban elkeserítő látvány fogad. Itt két, úgynevezett tanterem található, szükságépületben, az elemi normáktól is messze elmaradva. Belül ugyan a lehetőségekhez képest rend és tisztaság honol, de az összkép mégis egy omladozó, lebontásra ítélt házat mutat. Az iskolában egyébként a mostoha körülmények ellenére, koszt, piszkot sehol sem látni, s a külső szemlélőnek egy látogatás alkalmával az sem tűnik fel, hogy a tanárok milyen erőfeszítésébe kerül színvonalasan oktatni ég nevelni. De sikerül. Sötétség A szükségtanterem jellemzője a sötétség, egymásba nyilának, s az egyikben a tábla csak élére állítva fér el a tanári asztal mögött. Ezekben a lyukakban a magyart oktatják. Ez a tantárgy hivatott az esztétikai, művészeti ismereteket átadni az érzékeket kifejleszteni. Csak éppen a forma és a tartalom egysége bomlik meg kissé. A Szalai féle házban a politechnikai .műhelyek kaptak helyet, bár a műhely elnevezés kissé fellengzős. A négy- szer-négyes szobákban hegyén- hátán minden, reggeltől estig a neon világít és búg, a satuasztalok között talpalatnyi a hely. Mégis az iskola tanulóinak munkáit kiállításokon is díjazzák. A negyedik épületről sem mondhatunk több jót, az udvar állapota is elég csúf. De legyen ennyi elég, a panaczao- dásból. Nézzük, mi várható, hogyan próbálnak az iskolában és a városban változtatni a kedvezőtlen feltételeken? — Sokat törtük a fejünket — mondja az igazgató —, hol lehetne megtartani óráinkat. Mert nemcsak az a gondunk, hogy a 26 tanterem közül 13 egészségtelen, hanem az is, hogy még ez is kevés. Az óra- beosztásban nem nagyon tükröződik a hiány, mert mindenáron arra törekedtünk, hogy* egy műszakban taníthassunk, s így csak két alsós osztály jár váltakozva délelőtt és délután, viszont valamennyi tantermünk foglalt, s bár 80 százalékban a szaktantermi rendszer szérint oktatunk, a felső tagozatban nyolc órával már nem tudunk mit kezdeni. Ezeket a zsúfolt tanáriban tartjuk meg. Legalább a járdát Az igazgató füstbe ment terveikről is tájékoztatott. Elképzelésük, hogy a művelődési házhoz fordulnak segítségért, nem válhatott valóra. Az Imre utcában ugyanis lehetetlen a közlekedés, körbe menni pedig nem elég a húszperces szünet sem. A könyvtárra is gondoltak, de a kölcsönzési, nyitvatartási rendet felborítani nem lehet. Ígéretet kaptak viszont, hogy az Imre utcai járdát használhatóvá varázsolják az építők. Külön gond, hogy a Szabadság téri lakótelep benépesülésével tovább növekszik az altalános iskolások száma, s azt még nem tudják, hogy hová rakják a jövőre érkező gyermekeket. Ezen talán még a tervezett bővítés és az új iskola sem segíti. Felkerestük a város főépítészét, Márton Józsefet is. Mit tud mondani, üzenni az iskola tantestületének? — Az új iskolát a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat építi. Jelenleg 'a Közép- Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a földmunkákat végzi, 8 ezer köbmétert kell elhordani. A külső közműveket Is a KKMV készíti el a jövő év elején, s ha az építők is tartják a szavukat, 1979. szeptemberében az új, 12 tantermes iskolában megkezdhetik a tanítást. — A Petőfi és a Légszesz úti iskolához hasonlóan, tervezik, hogy az Imre' utcában is hozzátoldanak négy tantermet a főépülethez? Helyes ez? — A városi párt-végrehajtó- bizottság is szorgalmazta a bővítést, s bár ez műszakilag és építészetileg nem üdvözölhető, a kényszerhelyzet miatt jövőre valószínűleg elkészül. — S a járda? _— Ezt a PÁÉV főépítésveze- tője, Nánai János ígérte meg a vállalat dolgozói nevében, s reméljük, hogy amit vállaltak, teljesítik. ■ Akkor pedig szabaddá válik az út legalább a művelődési házhoz. A bővítéssel, s az új iskolával pedig javul a helyzet — reméljük, hogy most már a tervek szerint. Gáti Zoltán Lelátó, öltöző, mosdó Sportcsarnok az egyetemen Milyen és hol lesz Az utóbbi időben beszédtéma az egyetemen az építendő sportcsarnok, amelynek sorsáról ellentmondóak a hírek. Babó Elek, az Agrártudományi Egyetem gazdasági főigazgató-helyettese tájékoztatott az egyetem új létesítményéről: — Jelenleg még csak tervezik a sportcsarnokot az Általá- nos Épülettervező VáValatnál Ezzel az év végéig kellene elkészülniük, hogy jövőre ösz- szeállíthassák a kivitelezési tervet is a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A 40—41 millió forintba kerülő csarnok végső helye a Katlan; műszaki, esztétikai, közlekedési és egyéb szempontok is emellett szólnak. A katlanban található sportpályát áttelepítjük. — Milyen lesz az egyetemi sportcsarnok? — Tulajdonképpen torna- és edzőterem lesz. Jelenleg még azt vizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló pénzből, hogyan valósíthatnánk meg terveinket. — A csarnokban elsősorban egy nemzetközi mérkőzésekre i* alkalmas kézilabdapályát szeretnénk, 400—500 nézőnek helyet adó lelátóval. Tervezünk továbbá egy 150—160 személyes öltözőt, mosdót, és egyéb helyiségeket. * Itt helyeznénk el. a testnevelési tanszéket is. A körülbelül 62 méter hosszú és 38 méter széle.s csarnok felépítése előtt le kell bontanunk egy földszintes épületet és a lelátót. A csarnok fűtését távcsatornán keresztül oldjuk meg, ehhez azonban nagyobb kazánok kellenek a jelenlegieK- nél. — Mikor vehetik birtokukba sportolóink az új épületet? — Erecoci terveink szerint 1980-ban adtuk volna át, de reálisan nézve úgy áll a dolog, hogy a kivitelezési tervezés és a szerződéskötés után, csak 1979 tavaszán foghatunk hozzá az építkezéshez. Így viszont véleményem szerint csak 1981-re készülhetünk el. — Mivel segíthetnek az egyetemisták, az oktatók? — A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalattal kötött szerződés alapján, talán már jövő nyáron bekapcsolódhatnak a hallgatók az előkészítő munkákba, a sportcsarnok építéséhez szükséges nagyobb társadalmi munkát azonban csak két év múlva érdemes megszervezni. T. L. A kisfarcsaíak találmánya Brigádmozgafom és vitakör Munkahelyük az egész ország Sokszor ütközik nehézségekbe szemináriumok, tanfolyamok szervezése olyan vállalatoknál is, amelyek egy helyen működnek. Nem könnyű egyeztetni az időpontokat a több műszak, a bejárók járműveinek indulása, az asszonyok háztartási munkája és még számos más tényező miatt. Hatványozódnak a gondok olyan . üzemben, amelynek munkahelyei szétszórtak, a munkások állandó mozgásban vannak, még egy-egy brigád tagjai sem mindig ugyanazon a helyen dolgoznak. Ilyen a kistarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat is. Vándoripar A vállalat kivitelező, szakipari és technológiai szerelő- munkákat végez, emellett felújítással és karbantartással is foglalkoznak. Ez utóbbi a hagyományos vándoripar jegyeit viseli magán. Pest megyéoen, a fővárosban, de a vasútvilla- mosításban —- Záhony átrako- dókörzetében, Hegyeshalmon, Rajkán, Békéscsabán és számos más városban, községben találkozhatunk a szövetkezet dolgozóival. Az egymással és a vezetőséggel is ritkán találkozók tájékoztatása a vállalat ügyeiről, egyáltalán a'v, szövetkezethez való tartozás érzésének ébren tartása igen fontos. A párt- é;s a társadalmi szervezetek ezenkívül természetesen arra is törekednek, hogy a munkások politikai képzettségét növeljék, keresik azokat a formákat, amelyek legjobban alkalmazkodnak a munkahelyi jelleghez, amelyekkel hatékonyan közvetíthetik az új politikai és társadalmi ismereteket, rendszeresen hírül adják a Békéscsabán és Záhonyban dolgozóknak is, mi történt a vál lalat központjában, mit terveznek, mire akarják íntzgósí- tani őket. Ötvözet Tudvalevő, az elmúlt néhány esztendőben megkedvelték a politikai vitaköröket. Ez az oktatási forma a hagyományos szemináriumnál kötetlenebb, s olyan embereknek is kedvére való, akik amazt iskolásnak érezték, vagy nehezebben oldódnak föl, szólalnak meg. A kistarcsai szövetkezeti közös ' vállalat a szocialista brigádmozgalom és a politikai vitakörök ötvözésével alakított ki sajátos politikai , képzési rendszert, amely jól időimül az egymástól távoleső munkahelyek sajátosságaihoz. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy minden brigádértekezleten, rendszerint a megbeszélés befejezéseként megvitatnak egy-egy aktuális hazai vagy akár nemzetközi politikai kérdést, szót ejtenek időszerű ideológiai, gazdasági témákról, az országos és a vállalati ötH írnia a játszótérre Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet és a nagyközségi közös tanács között létrejött szocialista együttműködési megállapodás eredményeként a szövetkezet lakatosbrigádja a domonyi cigánytelepülés most épülő játszóterére társadalmi munkában készítette el a hintákat. A képen: a brigádvezető: Stvorecz Gyula és Czmorek István a mérleghinta ülőlapját rögzítik. Barcza Zsolt felvétele éves tervről, annak megvalósulásáról, s arról, mit tehetnek a saját munkahelyükön a cél gyorsabb eléréséért. A kettő összekapcsolása a brigádéletet is új vonással gazdagította, ugyanakkor elősegítette további közösségek létrejöttét. Jelenleg huszonkilenc szocialista brigád dolgozik a vállalatnál, ötszáz taggal. Ez a szám is érzékelteti a kezdeményezés jelentőségét. • Kiválasztás Az előkészítés mindenkor fontos, ám újra csak ismételhetjük, ilyen körülmények között még inkább. A pártszervezet mindent elkövet, hogy nemcsak időszerűek, de érdekesek is legyenek a vitakörök. Mindenekelőtt a jó anyagok és ] előadók kiválasztásával érhetik , ezt el. A pártszervezet ezért rendszeresen segíti és ellenőrzi az előadók felkészülését. A kiválasztást fontos káderpolitikái munkának tekinti. Mint előbb említettük, időszerű politikai, társadalmi gazdasági és vállalati kérdésekről esik szó a vitakörökön. Ezzel párhuzamosan alapvető dolgokról is adnak tájékoztatót. Az Októberi Forradalom idei jubileumi évfordulóját például fölhasználták arra, hogy a forradalom ma már klasszikusnak számító alapdokumentumaival ismertessék meg a munkásokat. . Empek igazi jelentőségét akkor értjük meg, ha megismételjük: építőiparról van szó. K. Jegyzet Értők és közömbösek Az úttörők irodalmi színpadának ünnepi műsorát hallgatom. A gyerekek igyekezete a percek múlásával sem hagy alább, szereplésük az ünnepi hangulat záloga. Az ötödiktől a nyolcadikig minden korosztály képviselteti magát az együttesben, műsoruk lelkiismeretes felkészülést, lelkes munkát tükröz. Néha be-becsúszik egy-egy baki, de az vessen rájuk követ, aki próbálta már a színpad világát. A nyelvbotlásokon egyébként is könnyen túlteszik magukat, annál inkább zavarja őket, hogy a nézők ki-bejárkálnak, tologatják, recsegtetik a székeket. Az irodalmi színpadosok nem értik a dolgot: miért, hogy nem figyelnek rájuk, hiszen mindent megpróbálnak; azon vannak, hogy műsoruk élvezetes legyen, hogy az ünnepi gondolatokat hűen adják tovább. Előadói ihletük előbb- utóbb lelohad, önbizalmukat vesztik; úgy vélik, hiába dolgoztak. Pedig nem csinálják rosszul, sokan élvezik előadásukat, frissek, ügyesek, igyekezetükért elismerés jár. Űk mégis azokat látják, ákik unják a dolgot. Hol lehet a hiba, kiben? Nehéz a válasz, mit javasoljunk? Az volna a legjobb, ha csak azok ülnének be a nézőtérre, akiket valóban érdekel a műsor. Meglehet, kevesebben lennénk, de többen maradnánk: irodalmi színpadosok és műélvezők egyaránt. Vagy mégis inkább próbáljuk meggyőzni a másként vélekedőket? Ha az utóbbit választjuk, már az általános iskolában kell kezdeni a nevelést. B. G. Hatvan év Kiállítás Erdőkertesen Tegnap este nyitották meg Erdőkertesen a Klubkönyvtár helyiségében a Hatvanéves a Nagy Októberi Szocialista Forradalom című vándorkiállítást. VERESEGYHÁZ Ifjúsági előadás Veresegyházon, az ifjúsági klubban, Csillagjóslás címmel tart előadást Schalk Gyula, ma este hét órakor. Anyakönyvi Elérek Született: Zollai Imre és Kozjár Magdolna: Andrea, Bíró Sándor József és Laza Mária: Mária, Dobos György Tibor és Fazejkas Margit: György Sándor, Torzsás Sándor és Lau- kó Éva Zsuzsanna: Zsuzsanna, Darázs László és Kalmár Éva: László, Nagy Károly és Dobra Julianna: Gábor, Kiss István és Illés Ilona: Mónika Erzsébet, Kerti Mihály András és Kovács Ágnes Mária: Marcell, Kis Zoltán és Csige Margit: Tamás, Pongó Béla Sándor és Jónás Emma: Béla, Kis Imre és Kocsis Márta: Róbert, Oroszi János és Opánszki Irén: Irén, Reiner József és Hegyi Teréz: Tünde, Tóth István Mihály és Bense Ilona Erzsébet: Krisztián, Szeba József János és Vajda Marianna: Orsolya, Rapai Ferenc és Pálffy Judit: Judit, Nérer Pál és Miklós Margit: Margit, Balázs János és Tóth Katalin: Katalin, Varga László Sándor és Süveges Éva Mária: Andrea, Dobos István és Szigeti Julianna: Krisztián, Makó János és Báder Mária: Mária nevű gyermeke. Névadót tartott: Nagy Lajos és Szűcs Julianna: Noémi Nlnetta, Györkös István és Nagy Zsuzsanna: Zsuzsanna Éva, Peszekf Zoltán és Krak- kai Zsuzsanna: Gábor, Schnörch Tamás és Tischer Lisabette: Andreas, Vinceffy Zsolt és Jeney Klára: Zsolt, Tóth Győző és Prém Zsuzsanna: Gábor, Kvacsek Sándor és Bernáth Erzsébet: Szilvia, Botlik Benő és Petró Eszter: András, Gecse József és Együd Zsuzsanna: Kornél nevű gyermekének. . Házasságot kötött: Rusznák József és Máté Erzsébet, Tóth Szabolcs és Kovács Erzsébet, Bere Lajos és Kovács Erzsébet, Berente László és Bör- csök Anna. Elhunyt: Stohl Antal Lajos, Gödöllő, kastély, Németh Kálmánná Scheer Erzsébet, Gödöllő, kastély, Kolozs Istvánná, Gödöllő, Bajcsy-Zsilinszky utca 15., Szőnyi Gábor, Gödöllő, kastély. OLVASÓINK FÓRUMA Panasz u!án dicséret Az ősszel megnyílt alsóparki Ételbárról írtam már egyszer elmarasztaló levelet, s abban többek nevében panaszkodtam az új vendéglátóipari létesítmény állapotaira. Kötelességemnek érzem, hogy most újra írjak, ellenkező előjellel. Három héttel ezelőtt megtudtam, hogy elő lehet fizetni ebédre, 11 forintért. Azóta az Ételbárból hordom az ételt, s a tapasztalataim jók. Egyébként is kulturáltabb lett a vendéglátás, italt ebédidő alatt csak ételhez szolgálnak fel, részeg emberrel három hét alatt nem találkoztam, s a kiszolgálás is igazán udvarias. Akadnak, akik nincsenek megelégedve az ebéd mennyiségével és minőségével, de — gondolom — 11 forintból egyelőre nem tudnak mást, jobbat adni. Szigeti Edéné Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány i
