Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
6 kMiíop 1971. NOVEMBER 23., KEDD Zenei újdonságok Képek és dokumentumok Százesztendős főiskola Mesélő könyvország Muzsikus és esztéta mi korunkban a feladat az, hogy visszavezessük a zenét, kezdetben talán szerényebb módon, a társadalom egy magasabb formájába, a magánszférából az általánosba." Zoltai Dénes szerint Eisler esztétikájának mélységébe világít ez a mondat, egyszersmind pontosan jelzi: hol kereshetjük, hogyan találhatjuk meg a marxista elvek konvergenciáját a jelenkori zene bábeli nyelvzavarának megértése és leküzdése érdekében. A tizenöt esztendeje elhunyt Könyvszemlénkben már többször foglalkoztunk más kiadók zenei tárgyú köteteivel. A Gondolatnál napvilágot látott Hanns Eisler válogatás — A zene értelméről és értelmetlenségéről — szintén ezek közé tartozik. Zoltai Dénes utószava meghatározza a válogatás fontosságát és időszerűségét: Hanns Eislemek köszönhetjük a marxista zeneesztétika egyik alapvetését Mint a zeneszerző — Brecht- tel való munkássága közismert — és mint esztéta, egyaránt maradandót alkotott Azt vallotta: „úgy látszik, a A Corvina gondozásában Festők, grafikusok, szobrászok albumai k I I Egy klasszicista életútja Lapozgató (A téli könyvvásár előtt) Portrék és dalok Iskoláknak, művelődési házaknak is jó segítség a Magyar internacionalisták című portréalbum, amely Vagyocz- ky Károly grafikáit tartalmazza. A Kossuth Kiadó 32 portrés albuma a magyar munkásmozgalom 32 kiváló személyiségét mutatja be; többek között Gál János tábornokot, a vörössapkás Garasin Rudolfot, Gavró Lajost, Karikás Frigyest, Kun Bélát, Münnich Ferencet, Szamuely Tibort, Zalka Mátét és másokat. Az album kiemelhető lapokból áll, s ezek egyik felén a korabeli grafikai portré, a másikon pedig rövid életrajz található. Így e kiadvány — az ismeret- terjesztésen túl — kiválóan alkalmas dekorációra, kiállítási célokra is. A Zeneműkiadó egy másik, említést érdemlő kiadványa, a Szálljon az ének a nemzetközi munkás- és forradalmi dalokból közöl jól szerkesztett válogatást. A dalok egy része vagy még soha nem került közlésre, magyarul, vagy már feledésbe merült. Az Október szülöttei című kötet kőrusda- lokat tartalmaz. Utóbbi kiadását a szocialista országok zeneműkiadóinak legutóbb Moszkvában tartott nemzetközi tanácskozása javasolta. A kötet, amely a baráti szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — zeneszerzőinek legnépszerűbb munkásmozgalmi dalaiból közöl válogatást, mind a hat országban egyszerre jelent meg. rdekes gyűjteményt bo- jij csátott közre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára a Gondolat Könyvkiadó. A Lenin nemzedéke című kötet írásai, visszaemlékezései a kortársaktól származnak, illetve kortársakról szólnak. A szerzők sorában olvashatjuk Krupszkájának, Ehrenburg- nak, Lunacsarszkijnak, Majsz- kijnak s más, a történelemben, diplomáciatörténetben, vagy az irodalomtörténetben helyet kapott személyiségeknek a nevét. S akik a sorokból elénk lépnek: elsősorban maga Lenin, továbbá Gorkij s a kor sok tevékeny szereplője. S ezen van a hangsúly: sok és tevékeny — egy nemzedék, nem elsősorban életkorát, hanem egyazon időszak nagy eseményeiben való közös, történelemalkotó részvételét illetően. Ahogy E. Fehér Pál a könyvhöz írott előszavában mondja: „azok az emberek, akik Lenin mellett, az ő hatására tanulták meg a forradalom mesterségét; azok az értelmiségiek és tudósok ők, akik a marxizmus tudományát és a hatalom lehetőségeit először egyeztették (...), akik számára a forLenin nemzedéke írások kortársaktól és kortársakról radalom győzelme oly ügyel jelentett, melynek alávetettek mindent, személyes boldogságukat, tudományos munkásságukat”. A résztvevők egyénisége, egyéni sorsa is érdekes. Vo- ronszkij papnövendékből lett bolsevik börtönök és Szibéria után forradalmi újság, majd az első szovjet szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Po- lonszkij a Vörös Hadsereg egyik politikai vezetője. Lu- nacsarszkij a kultúrpolitika vezéralakja. Mellettük külpo- litikusok, diplomaták — akik a forradalomban érettek meg szerepükre. A mi különösen elevenné, érdekessé teszi a válogatást az, hogy írásaik, vitáik a győztes forradalom élenjáró vezetőinek eleven gondolatait mutatják be: nézeteik alakulását, a valóság — a változó, újuló valóság — szükségképpen új állásfoglalását kívánó megítélését. így nem merev elveket, nem dogmákat látunk, hanem éppen ellenkezőlég: elveinknek a születését, az élet 'megítélése kiváltotta vitákban való kikristályosodását élvezhetjük a nagy kort felidéző visszaemlékezésekben. Melyik foglalkozás rangosabb? A válasz sokféle lehet. Annyi bizonyos, valamiben ki kell tűnnie, emelkednie az átlagból. Így van ez a foglalkozások esetében is. Mitől van — tegyük fel — a lángossütőnek esetleg egyesek szemében nagyobb presztízse, mint a cipésznek? Mért többet keres? S az orvosnak (ha nem is keres többet) általában nagyobb presztízse, mint a lángossütőnek? Mert emberélet függ tőle? A kérdőjeles válaszokban bizonyára „van valami”, de minthogy a presztízs társadalmi megítélés kérdése, reális ismeretéhez csak szociológiai módon lehet közelíteni, így várható egzakt válasz. A GONDOLAT KÖNYVKIADÓ igen érdekes tanulmánykötete A foglalkozások presztízse ilyen kérdésekről ad képet. A Léderer Pál válogatta — s az ő bevezető tanulmányával értelmezett, kommentált — tanulmányokban képet kapunk a foglalkozások presztízséről különböző országokban és társadalmakban. Megismerkedhetünk két „alapvizsgálattal”. Az egyik 90 foglalkozás sorba rendezéséről ad képet egy, az egész USA-ra kiterjedő kérdőíves felmérés alapján. Erről s a kérdéskör számos oldaláról olvashatunk az első s a foglalkozások társadalmi helyzet szerinti besorolását értékelő második tanulmányban. ÖT ÍRÁS TÁRGYA a foglalkozások tekintélyének nemzetek közti összevetése, beleértve a vizsgálatok módjával kapcsolatos kérdéseket is. Ismét egy kutatás alapján kapunk részletesebb képet a foglalkozások presztízséről, illetve s ennek változásairól 1925 és 1963 közt az USA-ban. A szocialista országokban folyt presztízsvizsgálatokról a lengyel Sarapata és Wese- lowski tanulmánya (A foglalkozások értékrendszere a varsói lakosok szerint) ad képet és . Brenner—Hrouda közös írása egy csehszlovákiai kutatásról, mely a tudomány és a felsőfokú képzettség szerepét elemezte a foglalkozások presztízsében. IGEN ÉRDEKES egy londoni vizsgálat is arról, hogy a fizikai munkások hogy sorolják be, hogy ítélik meg — Londonban — a foglalkozásokat. Ezenkívül még néhány elméleti cikket olvashatunk a rétegképződés elveiről, a minősítésről és az úgynevezett deferenciáról — a meg-, illetve lebecsülésről. Egészében tehát érdekes, a gyakorlatban valamennyiünket foglalkoztató kérdésekről. MAGYARUL a presztízs — értelmező nagy szótárunk szerint — „Valamely személy, közösség erkölcsi vagy politikai súlya, tekintélye, hírneve". Mi tesz valamely személyt vagy közösséget tekintélyessé, híressé a többiek szemében? A téli könyvvásáron forrás- értékű kötetek között válogathatnak a zenebarátok és a muzsikus szakma művelői. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve című tanulmánygyűjtemény legjelentősebb zenei intézményünknek állít emléket fennállásának centenáriuma alkalmából. A könyv tárgya címében is benne foglaltatik: a száz esztendő az újkori magyar zene kialakulásának küzdelmes tíz évtizede, elválaszthatatlan hazai zenetörténetünk egészétől. Egykori és mai tanárai növendékei a folytonosság letéteményesei, kulturális életünk figyelemre méltó szakaszának gyarapítói. Az Ujfalussy József szerkesztette kötet szerzői időrendben foglalkoznak a legkiemelkedőbb egyéniségek tevékenységével Az alapítás körüli bonyodalmakról és a névadó meghatározó szerepéről P. Eckhardt Mária írt dolgozatot, A Zenealcadémia Liszt Ferenc leveleiben címmel. Légárai/ Dezső, Erkel Ferenc, Szerző Katalin, Mihalovich Ödön főiskolai munkásságával foglalkozik. Demény János Bartók zeneakadémiai éveit dolgozza fel, Breuer János Kadosa Pállal beszélget. Kodály Zoltán zenei nevelési koncepcióját Szőnyi Erzsébet láttatja hitelesen. Dohnányi Ernő művészeti és pedagógiai nézeteit Kovács Sándor ismerteti. A világhírű magyar hegedűiskola képviselőiről — Hubay Jenő és Zathuréczky Ede — Homolya István írt alapos felkészültséggel. A többiek — Pernye András, Ber- lász Melinda, Fukász György, Ferenczi Ilona, Kapitánffy István — az utóbbi harminc esztendő lényegbevágóan fontos változásait dolgozza fel. Ez is dokumentálja, hogy a gyűjtemény nem alkalmi összeállítás, hanem a magyar zenetörténet-írás rendszeres, korszerű feldolgozásának egy számottevően. jelentős fejezete. Kiindulópont egy egységes szemléletű hazai zenetörténeti kézikönyv megírásához, amelynek személyi feltételeit éppen ez az intézmény alapozta meg. A kötet végén bőséges fényképanyag, valamint a főiskola száz esztendejében itt tanítók «névsora teszi változatossá és alapvető kiadvány- nyá ezt a centenáriumi tanul- mánygyű j temény t. zeneszerző a modem zene egyik nevezetes alakja volt. Dalai nagy népszerűségnek örvendtek a munkásmozgalomban. Kevesen tudják, hogy a Vörös Csepel zenéjének is Eisler-dal a forrása. A Brechttel együtt írt Koldusopera a világ színházainak gyakran játszott darabja. Mind zenéjében, mind írásaiban Eisler mindig közvetlenül szólt az emberekhez. Tanulmányai, a vele készített beszélgetések éppen ezért könnyen érthetőek. A kötetben fellelhető egyéb érdekességek — levelezése Anton Webemnel és Thomas Marínnal, valamint Lukács György megemlékezése — hitelesítik a róla alkotott véleményünket. Emberi és alkotó sorsok A téli könyvvásár bőséges kínálatában nem feledkezhetünk meg a gyerekekről, a zenét tanuló ifjúságról. Az én zeneszerzőm sorozatot az ő számukra jelenteti meg a Zeneműkiadó. Tavaly Chopin és Bach, ezúttal Mozart és Beethoven életéről és művészetéről olvashat ez a korosztály, Gál Zsuzsa tollából. Valamennyi könyvben emberi és alkotói sorsok elevenednek meg, regényes módon elbeszélve. A zenei ismeretterjesztés népszerű formája ez a sorozat, amelynek ott a helye az általános iskolások könyvespolcán. M. Zs. sorrendje ezért nem szisztematikus, hanem természetesen időrendi. Az olvasó a közzétett négyszáznál több dokumentumon keresztül azt látja, amit Haydn is látott, láthatott. Hasonmás módon elevenedik meg előtte a városkép, az épület, a társadalom, az öltözék és az életforma. Somfai László könyve ikonográfiái pontosságú összeállítás, amely a nemzetközi elismerést szerzett német és angol kiadás után magyarul most első ízben jelenik meg. A Zeneműkiadó másik reprezentatív kiadványát Somfai László zenetörténész állította össze. Mint legjelentősebb nemzetközi tekintélyű Haydn- kutatónk, arra törekedett hogy a nagy bécsi klasszicista zeneszerző életét és munkásságát hitelesen dolgozza fel. A Joseph Haydn élete képekben és dokumentumokban című könyv — mint bevezetőjében írja — nem képdokumentum- összkiadás, hanem csupán képeskönyv az életű tról; a képek Festészet, szobrászat, grafika és építészet könyvek és albumok formájában található a Corvina Kiadó téli könyvvásárra készülő kötetei között Az év utolsó negyedében már megjelent és a napokban a könyvesboltokba kerülő könyvek bő választékot nyújtanak a művészet számos területéről. Szinte már hagyomány, hogy ebben az időszakban jelenik meg a Magyar Festők sorozat egy-egy kötete. Most Székely András: Csók István és Pataky Dénes: Bernáth Aurél munkásságát összefoglaló két album kerül az olvasók elé. A Magyar Grafikusok sorozat legújabb mappája Gácsi Mihály munkásságát ismerteti meg az érdeklődőkkel Egri Mária magyar angol, francia és német nyelvű bevezetőjével. Két magyar szobrász munkásságát átfogó kötet is napvilágot lát ezekben a hetekben: Varga Imre műveit Harangozó Márta és Mikus Sándor munkásságát Szij Rezső mutatja be az olvasóknak. A magyar olvasók régi kívánságának tett eleget a Corvina Kiadó Genthon István: Rippl-Rónai című reprezentatív kötetének kiadásával. A kiváló művészettörténész elemző tanulmánya feltárja a festő emberi és művészi indítékait, bemutatva párizsi és kaposvári korszakának legjelentősebb 44 színes és 31 fekete-fehér alkotását. Ugyancsak régi közönségigényt elégít ki László Gyula: A nagyszentmiklósi kincs című kötetének megjelenése, amelyben a tízkilós aranylelet eredetét, feliratainak jelentőségét, elrejtésének időpontját, a régészeti és ötvöstechnikai kutatások eddigi eredményeit foglalja össze a szerző. A Móra Ferenc Kiadó legfiatalabbaknak szóló könyvei ízlésformáló, anyanyelvi fejlődést serkentők, látáskultúrát gyarapító hatásukon együtt munkálkodnak írók és képzőművészek. Karácsonyhoz közeledve a kiadó több tucatnyi díszes kiállítású és nemkülönben hasznos ismereteket tartalmazó könyvvel lepte meg a gyermekeket Tréfás ABC A két éven felülieknek — akik most ismerkednek az őket körülvevő világgal — Rákos Sándor írt eredeti költői képekkel fűszerezett altatót, Bárányhívogató címmel. Tasnádi Kubacska András könyve —Szecs- kó Péter pompás rajzaival — a hangyák mindennapos életét mutatja be az ötéveseknek. A kis ködmön az ostoba emberek kifigurázásáról szól. Ténagy Sándor versei — Reich Károly ihletett illusztrációival — Mókavásár címmel jelentek meg. Az olvasás tudományát most elsajátítók- hoz írta fantáziadús, játékos költeményeit Ellen Niit észt írónő. A természet szereteté- re nevelő könyv címe: Meskeország. A szülők a megmondhatói, hogy az írás, olvasás nem megy egyik napról a másikra a gyermekeknek. Dallos Jenő — tapasztalt családapa révén — ezen kíván segíteni. A Tréfás ABC rajzai a körülöttünk lévő tárgyakban, jelenségekben keresik meg a betűk formáját: az elefánt agyarában, a kakas csőrében, az űrrakétában. A krumplinyomó, huszár és társai Nyolcadik kiadásban látott napvilágot Illyés Gyula népszerű válogatása, a Hetvenhét magyar népmese. (A könyv legsikeresebb meséiből egyébként feldolgozás is készült a Hanglemezgyártó Vállalatnál.) Harminchárom élvezetes verset tartalmaz Devecseri Gábor Állatkerti útmutatója. A humoros négysorosak egykor fia, Jánoska számára íródtak: „Hogy ha majd nagy lesz, és állatokkal / találkozik, azokat ne csak nézze, hanem / lássa is, és az állatkertben pontosan / tudja, hogy melyik állat mire való”. A kötetet Borsos Miklós lendületes rajzai díszítik. Csupa szín és derű sorjázik Ágh István Krumplinyomó huszár című verseskötetében. A költemények Schéner Mihály játékot és játékosságot felfedeztető állatfiguráihoz, varrott textilbábjaihoz, mókás kerámiáihoz tartoznak. Közösen idézik fel a régi vásárok hangulatát, a csepűrágók, a manók, a kakashuszárok egyedülállóan színes forgatagát és nyelvi leleményeit. Veress Miklós Hóreggel című kötete a gyermeki látásmód és a látomásos költői ábrázolás belső rokonságát mutatja fel. A gyermekkor világát megkapó rímekkel körüljáró versíró könyve — Gyulai Líviusz mesebelién szép rajzaival — mind a felnőttek, mind a legfiatalabbak kedvenc olvasmánya lesz. Keresd a könyvtárban! A facimbalomtól a nádi hegedűig sok-sok hangszer „receptjét” közli Jánosi Sándor Jó játék a hang, a csend című könyve. A tartalmas szórakozást sokféleképpen kipróbáló gyermeki képzelet szárnyalását és az elképzelések megvalósítását szorgalmazzák a szerző hasznos útmutatásai. Valóságos játékgyűjteményt fedezhetnek fel a tíz éven felüliek a Kivirágzott a diófa ... című kötetben. Az énekes kör játékok, dallamos kiolvasok, fogócskák, bújócskák, ügyességet igénylő küzdő- és csapatjátékok számos olyan érdekességet ígérnek, amelyért érdemes áttanulmányozni Kovács Ágnes néprajztudós és munkatársainak gyűjteményét. „Nem fecske módjára kell átsurranni a könyvön, meg is kell abban merülni" — idézhetjük Móra Ferenc mondását Könyves-Tóth Lilla Keresd a könyvtárban! című művének kézbevételekor. A szerző a kíváncsi gyermekolvasók tudásszomját elégíti ki, amikor végigkalauzolja őket a könyvtáron, megismertet a katalógusok használatával, eligazít a polcok rengetegében. Fiúknak-lányoknak Kaleidoszkópszerű kitekintést mutat a nagyvilágra a Kisdobosok évkönyve. A telefonhírmondó feltalálójától az űrrepülőgépig, a Világifjúsági Találkozóktól a nemzetközi gyermekszervezet — CIMEA — húszéves jubileumáig olyan ismeretanyagot dúsító gyűjteményt kapnak kézhez a 6—10 évesek, amely egész évben állandó olvasmányukká válhat. Ezt tükrözik az egyes ciklusok összefoglaló címei is: Névadónk nyomában, Jövendőmondó, Körtánc a világ körül, Aranytrombita, Engem minden érdekel. A tudomány legfrissebb eredményeiről, a modem művészetről, a fiatalokat érdeklő legaktuálisabb kérdésekről olvashatnak a tinédzserek a Fiúk-lányok könyvében. A KISZ- es korosztálynak szánt kötet bemutatja a világ különböző területein élő fiatalok életét, Verses országjárás A tanuló és dolgozó fiatalok olvasmányigényét a kiadó Kozmosz sorozata próbálja kielégíteni. A lírát kedvelők Federico Garcia Lorca és Kassák Lajos válogatott verseit forgathatják. A Verses országjárás antológia — Fodor András szerkesztésében — kétszázhetvenöt költő vallomását tartalmazza szülőhazánkról. Balassi Bálinttól a maiakig zavar- baejtoen bőséges a választék: a céh beliek — a válogatót idézve — nemcsak a határok közé fogott hazát, hanem azt a tágabb régiót is fölmutatják, melynek az etnikai közösség jogán örökösei lehetünk. M.