Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

1977. NOVEMBER 19., SZOMBAT Cselekvőén a közéletben Erősödött a politikai munka a tsz-fiatalok körében ­Ülésezett a KISZ Pest megyei Bizottsága Tegnap ülést tartott a KISZ Pest megyei Bizottsága. A ter­melőszövetkezetekben dolgozó KISZ-fiatalok politikai és kul­turális nevelőmunkáját vitat­ták meg, dr. Arpási Zoltán­nak, a KISZ Pest megyei Bi­zottsága első titkárának el­nökletével. A számadatok szerint Pest megye termelőszövetkezetei­ben az idén több mint százez­ren keresték kenyerüket, s közülük a 30 éven aluliak száma meghaladta a huszon- kétezret, a 26 éven aluliaké pedig csaknem elérte a húsz­ezret. Fontos politikai kérdés tehát, hogy a termelőszövet­kezetekben dolgozó fiatalok közül minél többen kapcsolód­janak be az ifjúsági mozga­lomba. A KISZ Pest megyei bizottságának ülésén megálla­pították: e téren fejlődés ta­pasztalható. Négy évvel ez­előtt 117 KISZ-alapszervezet működött 2880 taggal — s ek­kor még negyven gazdaságban egyáltalán nem volt KISZ- szervezet. Jelenleg — az ösz- szevonásokat követően — 87 termelőszövetkezet közül 85- ben van KISZ-szervezet s az ifjúsági mozgalomban négyez­ren vesznek részt. Az önálló termelőszövetkezeti KISZ- alapszervezetek aktívan bekapcsolódtak a helyi politikai, gazdasági célkitűzések megvalósítá­sába. A termelőszövetkezetekben a KISZ-bizottsági és alapszerve­zeti titkárok állandó meghí­vottjai a vezetőségi üléseknek, jelentősebb tanácskozásoknak. S az ifjúsági vezetők egyre nagyobb felelősséggel élnek jogaikkal, hatékonyan képvi­selve a fiatalok érdekei^. Ta- ’vály az ifjúsági parlamente­ken több mint tízezer 30 éven aluli jelent meg, közülük nyolcszázan kértek szót, s ki­fejtették véleményüket. A hozzászólások önkritikusak voltak, a fiatalok részéről szá­mos vállalás, felajánlás szüle­tett. A KISZ Pest megyei Bizott­ságának ülésén hangsúlyoz­ták: az ifjúsági törvény végre­hajtása megfelelő a termelő- szövetkezetekben, hiszen csak­nem mindenütt elkészítették a helyi intézkedési tervet, ame­lyet kétévenként értékelnek és kiegészítenek. Nagy szükség van erre, mert a gazdaságok­ban dolgozó fiatalok szakmai felkészültsége, általános mű­veltsége állandóan növekszik. Ami azonban kedvezőtlen je­lenség: a 30 éven aluliak négy százaléka nem végezte el az általános iskolát. A kérdés megoldására számos jó példa akadt: a KISZ-szervezet kez­deményezésére kihelyezett osztályokban tanulnak a je­lentkezők a hernádi Március 15., a jászkarajenői Árpád, a budapesti Óbuda és a Rákos­völgye, valamint a túrái Gal- gamente termelőszövetkezet­ben. A politikai munka erősö­désének jele, hogy javult az ifjúsági szervezetek párttagnevelő munkája. Az idén több mint 300 új párttagot vettek fel: közülük 180 volt 30 éven aluli. S ör­vendetes az is, hogy a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok 70 százaléka vesz részt szer­vezett politikai képzésben. Egyre többen járnak — főleg a KISZ-vezetőségi tagok kö­zül — marxizmus—leninizmus esti egyetemre és középiskolá­ba. Emelkedett a szocialista brigádmozgalomban részt ve­vők száma is. E munkahelyi közösségek huszonhétezer tag­jának negyvenöt százaléka fiatal, s az önálló ifjúsági bri­gádok száma meghaladja a százhúszat. A szocialista brigádok az eszmei-politikai és kultu­rális ncvelömunka fontos bázisai. Másutt is követhetnék a váci és a gödöllői járásbeliek kez­deményezését: e két területen évente megrendezik az ifjú­sági brigádok szakmai-politi­kai vetélkedőjét. Az idén megszervezték Pest megyében az ifjú gépi fejőik versenyét, s az országos döntőn helytálltak a legjobbak. A nagykátai já­rásban kombájnosversenyt rendeztek: a farmosi fiatalok felhívására. A termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetek fokozott gondot fordítanak a szabad­idős programok szervezésére. Erre azonban csak jól képzett KISZ-vezetők képesek: elő­rehaladást jelenthet a szemé­lyi feltételek biztosítása terén a sződligeti Ligeti Károly KISZ-vezetőképző iskolán a hathetes klubvezetőképzés. A kulturális munka szín­vonalát emelné, ha az ifjúsági alapból na­gyobb összegeket fordíta­nának író—olvasó találko­zók, irodalmi estek szer­vezésére. Figyelmet érdemel az a tö­rekvés, amellyel az olvasást szeretnék több helyen meg­szerettetni: a KISZ kezdemé­nyezte letéti könyvtár létre­hozását például a ceglédi Le­nin, az ócsai Vörös Október és a kocséri Üj Élet Termelő- szövetkezetben. Jó évet zár a belkereskedelem Megfelelő a megye tüzelő el látása Határozat a nevelő munka további javítására A napirendet követő vitá­ban elsőként Lábai László megyei úttörőelnök szólalt fel, aki hangsúlyozta: a termelőszövetkezetek és az úttörőcsapatok közötti együttműködés új lehető­ségeket rejt magában, hiszen a mezőgazdasági jelle­gű szakkörök megalakítása a pályaválasztást segíti. Mezei Tibor, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem KlSZ-bizott- ságának titkára arról a szer­ződésről szólt, amelyet az egyetem és a gödöllői járási hivatal kötött, s amelynek eredménye, hogy a leendő me­zőgazdasági szakemberek ala­posan megismerkedhetnek a gödöllői járás gazdaságainak életével. Hozzászólásában szó­vá tette azt is: sokkal haté­konyabb lehetne a középisko­lások, egyetemisták segítsége az őszi betakarításban, ha a gazdaságokban mindenütt ala­posabban megszerveznék a munkát. Godány Balázs, a Nagykőrösi Konzervgyár vil­lanyszerelője felhívta a figyel­met arra, hogy fokozott figyel- j met kell fordítani az iskolá-1 ból kikerülő fiatalok munka-1 helyi beilleszkedésére. Ábra- j hám Piroska, a péceli Mező-i gazdasági Szakmunkásképző Intézet szakoktatója jó példa­ként említette a bucippestll összefogás és a Rákosvölgye termelőszövetkezet kezdemé­nyezését : nyolcadikos diákok­nak Kilián-kört szerveztek. Kovács János, a KISZ nagy­kátai járási bizottságának tit­kára kifejtette: a termelőszö­vetkezeti fiatalok a járásban óvodák, bölcsődék építésében vettek részt társadalmi mun­kában, s a jövőben is számít­hatnak rájuk. A vitát követően a KISZ Pesit megyei Bizottsága, határozatot fogadott el a politikai és kulturális ne­velőmunka további javítá­sára. A fiatalok között jelölték meg a tervszerűbb és folya­matosabb vezetőképzést. A KISZ sajátos eszközeivel szor­galmazza a fiatalok tovább­tanulását, szakmaszerzési le­hetőségeket teremtve: külö­nös gondot kell fordítani a fiatal nők továbbképzésére. Tervszerűbb tömegpolitikai munkával arra kell töreked­ni, hogy a mezőgazdaság­ban dölgózó fiátalok marxista világnézete tudatossá váljon, fokozódjon vitakészségük, közéleti aktivitásuk. A műve­lődési igények felkeltése érde­kében tovább kell javítani a művelődési, sportolási lehető­ségeiket. F. G. Az ellátás színvonala min­den megelőző évhez képest lé­nyegesen javult, gazdagabb a választék, kevesebb a hiány­cikk és az ellátás hibáira vo­natkozó panasz, s végsősoron az eddigi adatokból is megál­lapítható, hogy jó évet zár a fogyasztási cikk kereskedelem, amelynek forgalma az év vé­géig a tervezettnél jobban, várhatóan tíz százalékkal nö­vekszik — hangsúlyozta a la­kosság ellátását szolgáló ága­zat munkáját értékelve dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter pénteken a fővárosi tanács dísztermében tartott országos kereskedelmi érte­kezleten. A tanácskozáson — amelyen a vállalatok és szövetkezetek jövő évi terveinek összeállí­tásához meghatározták a kí­vánatos fejlesztés teendőit, a kereskedelem-politika legfon­tosabb feladatait — felszólalt dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. A miniszteri beszámoló a feladatokról szólva közölte, hogy jövőre a lakossági fo­gyasztás növekedésének valamivel mérsékeltebb ütemével számolnak, s ehhez a népgazdasági terv­vel összhangban a kiskeres­kedelmi forgalom 8,3 százalé­kos növekedését irányozzák elő. Változatlanul elsőrendű tennivaló olyan áruellátás megszervezése, amely kielégíti a lakosság, ezen belül az egyes fogyasztói rétegek igé­nyeit. Ennek során figyelem­be kell venni, hogy a fogyasz­tók egyre igényesebbek. A jö­vő évi árukínálat kulcskérdése a beszerzési munka javítása. A miniszter felhívta a válla­latok, szövetkezetek figyelmét arra, hogy követeljek meg az ipari partnerektől a szerző­désben rögzített minőség, a szállítási határidők pontos tel­jesítését, s törekedjenek a megrendelés és a szállítás kö­zötti idő rövidítésére. Figyel­meztetett a miniszter a gazda­ságos termékstruktúra kiala­kításával járó gondokra, hang­súlyozva, hogy a vállalatok, a szövetkezetek követeljék meg a termelőktől az ezzel kapcso­latos megfelelő tájékoztatást, s velük közösen gondoskodja­Amire építeni lehet Egészségház Sóskúton Tegnap volt a műszaki át­adása a most épült sóskút- pusztazámori egészségháznak. Az építést hat hónappal ez­előtt kezdte a Tárnoki Egye­sült Tsz, mint generálkivite­lező. A tanács 500 ezer forin­tos hozzájárulást kapott az építkezéshez — jutalmul, mert a lakosság olyan sok társadal­mi munkát végzett az óvoda építésénél, s azzal a feltétel­lel, hogy a hiányzó összeget a tanács a község lakosainak társadalmi munkájával pótol­ja. Az új egészségház, amely 240 négyzetméter alapterüle­tű, több mint egymillióit ér, noha a tanács eredetileg csak 200 ezer forint értékű társadal­mi munkával számolt. Hogy mégis ilyen olcsón si­került felépíteni a házat, an­nak megvan a magyarázata. Megkeresték a község nyugdí­jas kőműveseit, akik kiváló munkájukkal már tavaly ki­tűntek az óvoda építésénél. Az öt kőművest az egészség­ház építése idejére alkalmaz­ta a tárnoki közös gazdaság, mert a tanács sem munkaerőt nem kapott volna másutt, sem a munkabért nem tudta volna kifizetni a főleg építőanyagra szánt összegből. Önzetlen vállalkozók Az öt nyugdíjas kőműves brigádot alakított, s hat hó­nap alatt munkavezető nél­kül, kiváló minőségben elvé­gezték a munkát. Mint Ben- csik Antal tanácselnök és Ko­csis József községi párttitkár non diák, nélkülük tegnap nem lett volna műszaki átadás Sós­kúton. A kész épület falán tábla hirdeti majd, hogy az egészségházat a község nyug­díjasai építették. És természetesen a lakos­ság. Ez nem kis dolog olyan településen, ahonnan minden negyedik lakos eljár dolgoz­ni. Az alapot egy szombati na­pon, tizennyolc társadalmi munkás csinálta meg, s a szak­ipari munkák egy részére is találtak önzetlen vállalkozó­kat. Ma a község festőivel tar­tanak megbeszélést a sóskú­ti tanácsnál; szeretnének ki­alakítani egy hat-nyolc tagú festő-mázoló társadalmimun- ka-brigádot, hogy december 23-ra, a község felszabadulá­sának évfordulójára átadhas­sák a házat Kitüntetett falu A tanácselnök sokszor el­mondta: szerencsénk volt. Szerencséjük volt a kőműve­sekkel, a társadalmi munká­sokkal, s azzal is, hogy a köz­ségi üzemek, gazdaságok veze­tőivel olyan jó a kapcsolatuk, hogy erre a kapcsolatra — a szó legszorosabb értelmében — építeni lehet. Szerencséjük, hogy helyben van a sóskúti kő-, azaz az építőkő gyártó üzem, amely biztosította az alapanyagot; szerencséjük volt. hogy a községben dolgozott éppen az aszfaltútépítő vál­lalat egy betonkeverője, amely­nek révén kész betonhoz ju- ‘ottak. Szerencséjük, hogy olyan nép- frontbizottságuk van, amely szót tud érteni a lakoTásgal, s nem csoda, hogy a község november 7-én megkapta a já­rási hivatal által az idén ala­pított kitüntetési, mint olyan község, amely a legtöbbet let­te a budai járás fejlődéséért. 5 végül szerencséjük az is. hogy olyan jó a tanács kap­csolata Tárnok és Érd taná­csaival ; tapasztalattal és szak­emberekkel segítik egymást, s ezek a beruházások sorsát nagyon kedvezően befolyásol­ják. Ez a kapcsolat ez eset­ben például azt eredményez­te, hogy Molnár József, a tár­noki tanács műszaki főelő­adója, aki Sóskúton is segít, társadalmi munkában készí­tette el a ház tervét, s a mű­vezetői teendőket is ellátta. Az egészségházban az a fo­gászati rendelő kap majd he­lyet, amely eddig — hely hí­ján — a 700 főnyi Pusztazá- moron működött, s ide járt át a 2500 sóskúti beteg. Itt he­lyezik majd el az anya- és csecsemővédelmi tanácsadót, itt lesz hetenként egyszer a terhestanácsadás, amelyet mozgó szakorvosi szolgálat lát el. Szerettek volna gyer­mekorvost is, ezt azonban egyelőre nem kapták meg. Ha egyszer mégis lesz saját gyer­mekorvosuk. annak is lesz he­lye az új egészségházban Még egy hónapot Az elkövetkező egy nap­ban, az avatás időpontján, még dolgozni kell a házon; a festés és mázolás, a kerítéské­szítés és a terület rendezése van hátra. H. E. nak a kieső termékek pótlá­sáról. Ehhez a helyi termelés lehetőségeinek jobb kihasz­nálásán túlmenően hozzájárul az import is, amelynek rész­aránya egyébként, főleg a szo­cialista behozatal bővítésével, jövőre tovább növekszik. Szi­gorú követelmény, hogy kon­vertibilis devizáért csak a ha­zai legjobb minőséggel egyen­értékű termékek vásárolhatók. A kiskereskedelem fejlesz­tésében jövőre számolni kell a beruházási lehetőségek né­mi csökkenésével, ezért az erőket a folyamatban lévő építkezések gyors befejezésére kell összpon­tosítani, s a kapacitást a meglévő há­lózat hatékonyságának nö­velésével kell bővíteni. Ezért van még fokozottabb jelentő­sége a munka- és üzemszer­vezésnek. A beszámoló részletesen foglalkozott a kereskedelem egyes ágazatainak tennivalói­val. A legfontosabb követel­ményként szabta meg, hogy az üzletek az alapvető élel­miszerek, a napi cikkek tel­jes választékát kínálják az egész nyitvatartási idő alatt. A miniszter az ipari és az importtárgyalások eddigi ta­pasztalatait kedvezőnek érté­kelte. ★ A jelenlévők között több Pest megyei szakember is hoz­zászólásra jelentkezett, de idő hiányában csak Ipacs László, a Budapestkörnyéki TÜZÉP Vállalat vezérigazgatója ka­pott szót. Elmondta, hogy a vállalat, amelynek Pest, Ko­márom és Fejér megye tüze­lő- és építőanyag-ellátása a feladata, jól fölkészült a tél­re. Annyi szenet, brikettet, kokszot és tűzifát vásárolt, hogy a telepeken több mint egy hónapra elegendő készlet gyűlt össze. A három megyében együtte­sen az év végéig várhatóan 102 ezer vagon tüzelőt érté­kesítenek, körülbelül 2 száza­lékkal többet, mint tavaly. Pest megyében egyébként a vállalati átlagnál jobb a hely­zet. írásban juttatja el fölszóla- lását a miniszterhez Révai János, a Vác és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója, aki szerint nagyon hasznos a vállalatok együttműködése, kooperálása. A váciak például tagjai an­nak az egyesülésnek, ame­lyet kilenc közép-magyaror­szági élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat hozott létre. A vállalat, amely a váci já­rásban három város és 12 község élelmiszer-ellátásában vesz részt, speciális helyzet­ben van a főváros közelsége és a Dunakanyar jelentős ide­genforgalma miatt. Élve a pá­lyázati rendszer lehetőségeivel több, nagyobb üzletet építet­tek és terveznek építeni. Kö­zülük említésre méltó az or­szág egyik legnagyobb élel­miszer-áruháza. amelyet a vállalat pénzeszközeiből, mi­nisztériumi támogatásból, a megyei és a helyi tanács pénz­ügyi segítségével építettek. Cz. V. Fokozott ütemben kell bővíteni a nehézipar termelését A nehézipar termelése eb­ben az évben várhatóan 6 szá­zalékkal bővül a múlt évihez viszonyítva — közölte Simon Pál nehézipari miniszter pén­teken a NIM-trösztök és vál­lalatok gazdasági és társadal­mi vezetőinek ágazati tanács­kozásán, amelyen az idei terv teljesítéséről és a jövő évi fel­adatok előkészítéséről tárgyal­tak. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Az' idei termelés sem volt mentes a munkaerőgondoktól, másfél százalékai csökkent a foglalkoztató Itax száma, de a termelékenység 7,8 százalék­kal növekedett, s így teljes egé­szében megalapozta a nehéz­ipari termelés bővítését. A bá­nyászat a tervnek megfelelő­en növelte termelését, s erőfe­szítéseik eredményeként az ágazat várhatóan az idén is zavar nélkül teljesíti energia- ellátási feladatait. Elsősorban a vegyipar és az alumíniumipar dolgozóinak munkáját dicséri, hogy az ágazat túlteljesíti ex­porttervét. A termelésnövelési feladatokat jól megalapozzák a központi fejlesztési progra­mok, amelyek továbbra is a nehézipar tevékenységének kö­zéppontjában állnak. Petrolkémiai kö/ronti fej­lesztési prog-amnak megfele­lően nemcsak a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyarának és a Tiszai Vegyi Kombinát poli­propilén üzemének belépésé­vel, hanem a nemzetközi koo- periácóból adódó lehetőségek és a rendelkezésre álló terme­lési kapacitások jobb kihaszná­lásával is számolni kell. így a korábbinál több lehetőség nyílik műanyagok szocialista importjára is. A földgázfel­használás központi fejlesztési programja szerint növeljük a hazai termelést, importszállí­tásra is sor kerül, és ezen be­iül különösen fontos feladat, hogy határidőre megteremt­sünk minden műszaki feltételt az orenburgi földgáz fogadásá­ra. Az utóbbi években kiala­kult külgazdasági helyzet kö­vetkeztében jelentősen növe­kedtek a hazai bauxitvagyon feldolgozásának komparatív előnyei és így indokolt lehet, hogy az alumíniumipart a központi fejlesztési program­ban rögzítettnél is gyorsabb ütemben fejlesszük. Simon Pál hangsúlyozta, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése különösen fontos követelmény a nehéziparban. A hosszútávú vállalati straté­gia kidolgozásának előkészíté­seként a vállalatoknak minősí­teniük kellett jelenlegi terme­lési tevékenységüket a ver­senyképesség kritériuma sze­rint. E mélyreható elemzés alapján a vegyipar és az alu­míniumipar vállalatainak a jö­vő évben kell kidolgozni hosz- szútávú stratégiájukat. A jövő évi gazdálkodásban azonban minden vállalatnak ar’-a kell törekednie, hogy növelie a ver­senyképes termékek arányát és ezzel a hatékonyságot. Bolgár ifjúsági küldöttség Sződligeten A KISZ Központi Bizottságá­nak meghívására egyhetes láto­gatásra háromtagú ifjúsági de­legáció érkezett hazánkba Bul­gáriából. A küldöttség vezető­je Ászén Kolcsagov, a Dimit- rovi Komszomol Központi Re­víziós Bizottságának elnöke; tagjai: Nyikolaj Vargonszki, a Szmoljan megyei Revíziós Bi­zottság elnöke, valamint Boj­kott Pavlov, a Központi Reví­ziós Bizottság irodájának tagja. A bolgár delegáció tegnap el­látogatott a KISZ Pest megyei Bizottságára, ahová velük tar­tott Szabó László, a KISZ KB Revíziós Bizottságának elnök­ségi tagja. A vendégeket Macz- kó József, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára fogadta, s baráti eszmecserén ismertette az ifjúsági mozgalom aktuális feladatait Pest megyében. A bolgár küldöttség ezután Sződligetre látogatott, ahol fel­keresték a Ligeti Károly KISZ- vezetőképző iskolát, s megis­merkedtek az intézmény politi­kai nevelőmunkájával. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom