Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

%Wdap 1977. OKTOBER 23., VASÁRNAP A hét kérdései és képei Bővülő kontaktusok ENSZ-vita — Lisszabon kérdőjelei Sűrűsödő nyilatkozatok egy kirajzolódóban levő kompro­misszumról a SALT—2 ügyé­ben; néhány kirívó esettől el­tekintve tárgyilagos hang a belgrádi Száva-palotában; az indiai kormányfő moszkvai tárgyalásai, az idős Morardzsi Deszainak megválasztása óta tett első külföldi útja során; élénkülő kelet—nyugati diplo­máciai érintkezés. — Mindezt a most zárult héten jegyez­hettük fel. A napi hírek és gvorshírek is alátámasztják az MSZMP Központi Bizottsá­gának nemzetközi helyzetér­tékelését: Az enyhülés továb­bi kibontakoztatását, az útjá­ban álló akadályok eltávolí­tását segíti a szovjet—ameri­kai kapcsolatok megélénkülé­se, a szocialista és a tőkésor- szágok közötti rendszeres kon­taktusok bővülése. HOGYAN ÉRTÉKELI A PART KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA A NEMZETKÖZI HELYZETET? _______________ Az elmúlt hónapok zsúfolt és szerteágazó diplomáciai naptárából kilenc találkozót külön kiemel a KB-közle- mény: párt- és állami veze­tőink fontos tárgyalásait a szocialista testvérországok, az Olasz Kommunista Párt, Nyu- gat-Európa gazdaságilag leg­erősebb országa, az NSZK, s két jelentős fejlődő ország magas szintű képviselőivel. Már a felsorolás is mutathat­ja kapcsolataink sokoldalúsá­gát, az MSZMP és a Magyar Népköztársaság lehetőségei­hez és súlyához mért aktivi­tását a nemzetközi porondon. E súlyunkat, lehetőségeinket, s egyúttal felelősségünket fo­kozza és megsokszorozza, hogy részesei vagyunk a szocialis­ta országok közösségének, egyeztetett külpolitikánknak meghatározó szerepe van a vi­lágesemények alakulásában. Ezért ?zól a közlemény olyan nyomatékkai Kádár János és Léonyid Brezsiiyev megbeszé­léseiről, az immár hagyomá­nyosnak mondható krími ta­lálkozók keretében. Ezek a nyaranként rendszeresen meg­tartott kötetlen munkatalál­kozók jól szolgálják a széles körű tapasztalatcserét, az együttműködés bővítését, a gazdasági integráció előmoz­dítását, a külpolitikai törek­vések összehangolását, vagyis a szocialista közösség egysé­gének további erősítését. A Központi Bizottság kife­jezte az egész magyar nép bi­zakodását, -hogy a különböző szinteken folyó tárgyalások erősítik majd a nemzetközi élet kedvező irányzatait, s üdvözölte a leszerelés, a nuk­leáris háború veszélyének el­hárítása érdekében tett kezde­ményezéseket. Hazánk kép­viselői — húzza alá a közle­mény — a nemzetközi fóru­mokon kifejezésre juttatták népünk elkötelezettségét a bé­ke és a társadalmi haladás ügye mellett. Szólni kellett természetesen a mindenkit nyugtalanító válsággócokról is, különösképpen két terü­letről, a Közel-Keletről és Af­rika szarváról. Támogatjuk a genfi békekonferencia meg­tartását valamennyi érdekelt fél részvételével, s elítéljük azokat, akik az érvényes ENSZ-határozatok semmibe­vételével akadályozzák a ren­dezést Etiópia és Szomália fegyveres összeütközését ille­tően a Magyar Népköztársa­ság mélységesen érdekelt ab­ban, hogy a két ország békés úton, politikai eszközökkel, népeik érdekeivel összhang­ban rendezze ezt a konflik­tust. Hiszen a háború folyta­tódása érzékenv vesztesége­ket okoz mindkét félnek, s veszélyeztetve az egész térség­ben a függetlenség és a hala­dás ügyét, az imoerialisták malmára hajtja a vizet. ' Valósággal summázata lehet ennek az áttekintésnek a meg­állapítás: A Magyar Népköz- társaság az elmúlt időszak­ban is arra törekedett, hogy tevékenységével erősítse a nemzetközi élet kedvező irány­zatait. S ez a szocialista rend­szerünk lényegéből fakadó cselekvőkészség érvényes a je­lenre és a jövőre is. Jamaikai látogatása során Fidei Castro kubai elnök egy cukornád- ültetvényre látogatott, ahol a te­lep munkásai nagy ünneplésben részesítették. A kubai vezető mel­lett jobbról Manley, Jamaica mi­niszterelnöke. Tito jugoszláv elnök befejezte al- gériai látogatását. Képünkön: Bú­mé dien elnök búcsúztatja a jugo­szláv államfőt. Hazánkba látogat az osztrák külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivata­los látogatásra hazánkba érkezik dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere. Dr. Willibald Pahr 193«. június 5-én született Bécsben. 1953-ban jogi doktorátust szerzett, 1955-ig a nemzetközi jogi intézetben ta­nársegéd volt. 1955-től a szövetségi kancellári hivatal alkotmányjogi osztályán dolgozott, 1973-ban az osztály vezetőjévé nevezték ki. 1975-ben e tisztségében a kancel­lári hivatal csoportfőnöke lett. Az alkotmányi bíróságnál képviselte az osztrák kormányt eljárási kér­désekben, és a kormány tanács­adója volt az európai emberi jo­gok bíróságánál. 1967-ben előadott Varsóban, az ENSZ emberi jogok szemináriumán. Állandó tagja — 1973—74-ben elnöke volt — az Európa Tanács emberi jogok szak­értői bizottságának. Tagja volt a jogi együttműködés európai bi­zottságának és a mindenfajta faji megkülönböztetés felszámolása cél­jából alakított nemzetközi bizott­ságnak. 1971-ben megkapta az Osztrák Köztársaság Arany Becsü­letrendje elnevezésű kitüntetést. 1976. október 1. óta az osztrák szövetségi kormány külügyminisz­tere. Atomi Befejeződött a JKP XIV. kongresszusa A Sizuoka prefektúrában fekvő Atomi városában szom­baton délután befejeződött a Japán Kommunista Párt XIV. kongresszusa. A tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, a szervezeti szabályzat részle­ges módosítását, valamint a kongresszusi határozat terve­zetét, megválasztották a párt új vezető szerveit. A JKp határozata követeli a japán—amerikai biztonsági szerződés, az országot az ame­rikai imperializmushoz lánco­ló katonai paktum felszámo­lását, valamint az el nem kö­telezett, semleges és békés Ja­pán megteremtését. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnö­kévé ismét Noszaka Szanzót, a KB Elnökségének elnökévé pedig Mijamoto Kendzit vá­lasztották. Az ügyvezető elnök és egyben a KB titkárságának vezetője, főtitkára továbbra is Fuva Tecuzo. Csak röviden... A LÉGIFORGALMI társa­ságok pilótáinak szövetsége (IFALPA) meghatározatlan időre elhalasztja a jövő hét elejére meghirdetett nemzet­közi pilótasztrájkot. A FEHÉR HÁZ nemzetbiz­tonsági tanácsa, a külügy- és hadügyminisztérium illetéke­sei néhány amerikai újságírót tájékoztattak pénteken a ha­dászati fegyverzetkorlátozási tárgyalások állásáról, az ame­rikai javaslatokról. A tájékoz­tatás szerint a két nagyhata-. lom a készülő egyezményben 2160—2250-ben szafiná meg mindkét oldalon a hadászati fegyverhordozók (rakéták és bombázók) felső határát. Ezek közül 1200 rakéta rendelkez­hetne több robbanófejjel. 1 JASSZER ARAFAT elnök­letével Bejrútban ülést tartott a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsá­ga. Az ülésről szombaton reg­gel kiadott közleményben a PFSZ hivatalosan elvetette az amerikai—izraeli munkaok­mányt. A MEXIKÓI KOMMUNISTA PÁRT küldöttsége a napokban az USA-ban megbeszéléseket folytatott az Egyesült Államok Kommunista Pártjának veze­tőivel. A közlemény hangsú­lyozza, hogy a két testvérpárt a nemzetközi proletár-szolida­ritás alapján áll. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK fővárosában befejeződött a nukleáris fűtőanyagok problé­máival foglalkozó nemzetközi konferencia, amelyen mintegy 40 ország képviseltette magát. A SPANYOL Kp részvétele a hatalomban tegnap elképzel­hetetlen volt, jelenleg nehezen elképzelhető, de sokkal elkép- zelhetőbb lesz a jövőben — jelentette ki a Le Monde-nak adott interjújában Santiago Carrillo, az SKP főtitkára. — Az SKP bebizonyította, hogy komoly, fegyelmezett párt, és hozzájárul a demokrácia meg­erősítéséhez. ZULFIKAR ALI BHUTTO megbuktatott pakisztáni mi­niszterelnök csaknem három­órás vallomást tett a pakisz­táni legfelsőbb bíróság előtt, hogy bebizonyítsa letartóztatá­sának törvénytelen voltát. JÁNOS KÁROLY spanyol király fogadta Josep Tarra dellast, a katalán generalitás elnökét. Az uralkodó egyórás négyszemközti beszélgetést folytatott a száműzetésből ha­zatért politikussal. ANVAR SZÁDAT egyiptomi elnök november 1-én jugoszlá­viai látogatásra érkezik.- Szá­dat elnök ezt megelőzően Ro­mániában tesz látogatást. Történelmi ülés 1917. OKTÓBER 23-ÁN Pé­tervárott került sor a bolsevik párt központi bizottságának történelmi jelentőségű ülésé­re, amelyen határozatot hoz­tak a fegyveres felkelésről. Lenin a júliusi események óta akkor első ízben jelent meg a párt ülésein. A konspi- rációs követelmények miatt szakáll és bajusz nélkül, paró­kában és egy Konsztantyin Ivanov névre szóló hamis sze­mélyazonossági igazolvánnyal érkezett az ülés színhelyére, a Szuhanov család lakására. Az éppen távollevő házigazda egyébként neves mensevik volt, a háziasszony viszont a bolsevik párt aktív tagjaként tevékenykedett. Az ülés fő napirendi pont­jaként Lenin részletesen ele­mezte a nemzetközi és a bel­politikai helyzetet, s azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy po­litikailag teljesen megérett a helyzet a hatalom átvételére, tehát haladéktalanul meg kell kezdeni a fegyveres felkelés előkészítését, a párt pedig az előkészületek katonai-műszaki oldalára összpontosítsa figyel­mét. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG tökéletesen egyetértett Lenin elméleti következtetéseivel és gyakorlati javaslataival. Az ülés résztvevői túlnyomó sza­vazattöbbségei (csak Zinov- jev és Kamenyev szavazott el­lene) elfogadták azt a lenini határozattervezetet, amely a többi között aláhúzza, hogy a központi bizottság — miután elismeri, hogy a fegyveres fel­kelés elkerülhetetlen és a helyzet megérett rá — java­solja valamennyi pártszerve­zetnek, hogy ehhez igazodjék, s ebből a szempontból vitassa meg és oldja meg a gyakorlati kérdéseket. A helyzet komoly­ságára való tekintettel a köz­ponti bizottság létrehozta a politikai bizottságot, amely­nek élére Lenint választották. Az ENSZ napja A Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottsága üdvözölte az Egyesült Nemzetek Szervezetét megalakulásának 32. évfordulója alkalmából: Az ENSZ az emberiség történetében az első nem­zetközi szervezet, amely ilyen hosszú időn át nemcsak fenn­maradt, hanem állandóan gyarapodott és erősödött is. Elegendő arra utalni, hogy az ENSZ-nek jelenleg csaknem háromszor annyi tagja van, mint megalakulása idején. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a világszervezetben érvényre jutnak korunk tényleges erőviszonyai, s mind Jelentősebb szerephez jutnak benne a szocialista, a fejlődő és az el nem kötelezett országok, tevékenységében mindinkább kifejeződik az enyhü­lési folyamat elmélyítésében érdekelt államok akarata^ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a világszervezet közel- keleti békefenntartó erői mandátumának meghosszabbítását. A világszervezetet a szerző­dő államok azzal az elhatáro­zással hozták létre, hogy meg­mentik az emberiséget a hábo­rú borzalmaitól... — a többi között ezt olvashatjuk az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának bevezető ré­szében. A híres New York-1 üvegpalota csarnokában üveg­lap alatt őrzik ezt a világok­mányt, amely 32 évvel ezelőtt, 1945 október 24-én lépett életbe. A világszervezet olyan rend­szer, a fasizmus megsemmisí­tése nyomán született meg, amelynek antihumanista lé­nyege a világot lángba borító háborúban, a népirtásban csú­csosodott ki. Lehetett-e kez­dettől fogva más feladata az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének, mint az, hogy sajátos eszközével élve a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dításához járuljon hozzá, az emberiség érdekében cseleked­jék. Kétségtelen, még évtize­deknek kellett eltelnie hozzá, hogy az ENSZ lépésről lépés­re közelebb jusson e maga elé tűzött hatalmas feladat meg­valósításához. Noha jól tud­juk, végeláthatatlan folyamat­ról van szó, nyugodtan mond­hatjuk: a világszervezet ma­napság közelebb van a nemes céjainak megvalósításához, mint évtizedekkel ezelőtt. A magyarázat egyszerű: az ENSZ nem a külvilágtól elzár- tan, valamiféle légüres térben működik. A nemzetközi erővi­szonyok változása, kiegyenlí­tődése, a gyarmati rendszer felbomlása hatott a New York-i üvegpalotában is. Megszűnt az az Idő, amikor Washingtonban — az alapok­mánnyal ellentétesen — az ENSZ-t az amerikai külügy­minisztérium melléképületé­nek tekinthették. A szocialista országok a vi­lágszervezetet mindig is úgy tekintették, mint a békés egy­más mellett élés egyik legfon­tosabb nemzetközi fórumát. Ennek érdekében kifejtett te­vékenységük fokozott támoga­tásra talált azoknál a fiatal államoknál, amelyek — az egyetemesség elvéhez híven — egymás után foglalták el helyüket a világszervezetben. Maga az ENSZ természete­sen nem valamiféle csodaír a világ orvoslandó problémáira. Csak a lehető éget adja meg ahhoz, hogy a tagállamok kö­zösen keressék az emberiség legégetőbb gondjainak fokoza­tos enyhítését, így a nemzet­közi- béke és biztonság meg­szilárdítását. a fegyverkezési hajsza megállítását, a válság­gócok felszámolását. Az utóbbi időben gyakorta hallatszottak olyan kijelenté­sek, amelyek az alapokmány elavultságát igyekeztek bi­zonygatni. A gyakorlat azon­ban éppen azt mutatja, hogy a 32 évvel ezelőtt életbe lé­pett okmány egyáltalán nem avult el. Ellenkezőleg, a népek egyetemes értéke az alapok­mány betűjének és szellemé­nek következetes érvényesíté­sét követeli meg. Zalai István MI TÖRTÉNIK DÉL-AFRI- KABAN ÉS NAMÍBIÁBAN? A nevében a Namib-siva- tagra utaló Namíbiáról foly­tatott vitát egész héten ke­resztül az ENSZ közgyűlése. Az ország függetlenségének ügye a világszervezet közvet­len illetékességébe tartozik; az egykori nemet gyarmati sorban levő Délnyugat-Afrika népszövetségi, majd ENSZ- mandátumként került Dél- Afrika fennhatósága alá. Az Egyesült Nemzetek Szervezete több ízben, végül már az ulti­mátum erejével hívta fel a pretoriai kormányt, hogy biz­tosítson önállóságot a hazánk­nál területileg kilencszer na­gyobb, de alig egymillió la­kosú országnak. Dél-Afrika végül már nem ragaszkodhatott korábbi ma­kacsságával a Namíbia felet­ti formális uralomhoz, meg­próbál tehát olyan visszavo­nulást végrehajtani, hogy ma­radjon. Életre hívta az úgyne­vezett tornacsarnokcsoportot (a főváros, Windhoek újon­nan épített sportpalotájában üléseztek a fajüldöző hatósá­gokkal együttműködő törzs­főnökök). Belőlük alakítottak egy látszat-érdekképviseletet, amely majd jövőre, az ígért függetlenség idején átveszi a kormányzást. Közben a dél­afrikai csapatok változatlanul Namíbia területén állomá­soznának, sőt, Dél-Afrika jo­gilag is elcsatolná az ország­tól egyetlen mélyvízi kikötő­jét, a Bálna-öblöt, valamint a környező uránércövezetet. Az ENSZ vitájában ezért az a követelés került előtér­be, hogy vonják ki a dél-afri­kai katonai erőket Namíbiá­ból, Brutális rendőri elnyomó intézkedésekről érkezett köz­ben hír, magából Dél-Afriká- ból. Letartóztatások történ­tek, betiltották a fekete la­kosság egyetlen napilapját, s törvényen kívül helyezték az afrikaiak számos szervezetét. A dél-afrikai vezetésben hó­napokon át folyt a belső harc taktikai engedményekre haj­lók és a szélsőségesen konzer­vatívok közö,tt. A tények ta­núsága alapján az utóbbiak kerekedtek felül... MI HŰZÓDIK MEG A POR­TUGAL BELSŐ VÁLSÁG HÁTTERÉBEN? _____________ Űj miniszterek, vagy telje­sen új kormány? — a bi­zonytalanság kérdőjelei tűn­nek fel Portugáliában. Miköz­ben az ország súlyos gazda­sági gondokkal küzd, rekord­nagyságú a munkanélküliség és az infláció, kiéleződött a vita a hogyan továbbról. Lisszabonban egyszínű, ki­sebbségi kabinet kormányoz, Soares szocialistái vannak ha­talmon. A kormányzáshoz kül­ső támogatásra is szükség van, ezt először a baloldalon, az­után mindinkább a jobbolda­lon keresték, amiért azután súlyos árat fizettek, megkezd­ték a földreform és az álla­mosítások vívmányainak fel­számolását. Ez óhatatlan el­lenállást váltott ki a töme­gekben, beleértve az Intersin- dicalt, a legerősebb szakszer­vezeti mozgalmat, ahol vi­szont nagy számban dolgoz­nak együtt kommunisták, szo­cialisták és pártonkívüliek. Ilyen körülmények között Moszkvában folytatódtak a szovjet—indiai tárgyalások. Képünkön eonyid Brezsnyev fogadja Morardzsi Deszai indiai miniszterelnököt kezdődtek meg és fokozódtak a belső csatározások Portugá­lia számszerűleg legerősebb politikai csoportosulásában, a szocialista pártban: merre tart­sanak. A baloldal 1974 áprili­sának, a szegfüs forradalom­nak továbbvitelét kívánja, a demokratikus erők együttmű­ködésével. A jobboldal a reak­ciós tömörüléseknél keres tá­maszt, de maga is ráébredt a veszélyre, hogy azok köny- nyen túladhatnak rajta. Egyelőre tart a szocialisták belső krízise, amely a sajátos helyzet következtében állami válság is Portugáliában, s ki­menetelét — pozitív és nega­tív lehetőségek egyaránt van­nak — ma még nehéz lenne megítélni. Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom