Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

Snsra Tf •K/unap 1977. OKTÓBER 30., VASARNA?1 Küzdelem egyetlen mozdulatért Sérült gyerekek gyógyítói Csobánkán A kisfiú az udvaron felka­paszkodik az ablakpárkányra és az üvegtáblák közé kitett zacskós tejet tapogatja. — Palika, ne vidd el, — szól rá a pszichológusnő. — Várj, kapsz valamit. Tudod küzdelem: jó szóval, játékkal, csalogató mozdulatokkal, édes­getéssel kombinálva a pszichológusnő mindent elkö­vet, hogy a gyerek egy szem- villanással, mozdulattal vá­laszoljon. Letérdel a szőnyegre, mit? Adok neked ceruzát, pa- j játékokat vesz elő: — Nézd pírt, írjál nekem levelet, i csak, Zsoltika! Itt a maci!... Ahogy szoktad. — Hogy van, tanár néni? — kérdi a kisfiú, de keze még mindig a tejes zacskón matat. Aztán elteszi a ceruzát, a pa­pírt, és visszaszól: — Holnapra megírom. Ide hozom. Mit ír­jak? Amit szoktam? — Vala­mit magyaráz, aztán eltűnik az ablakból. — Éveken át tanítottam Pa­likát — mondja Radlerné La­borfalusi Margit, Csobánkán, a dr. Bárczi Gusztáv Gyógy­pedagógiai Nevelőintézetben. — Még mindig nagyon ra­gaszkodik hozzám, gyakran idejön az ablakomhoz és szóval tart. Homályos ablakok Furcsa szokásaink vannak. Ha az utcán tétován lépkedő vakot látunk, odasietünk és udvariasan átkísérjük a túl­só oldalra, vagy a villamos- megállóhoz. Ha siketnéma for­dul hozzánk, kézzel-lábbal mutogatunk, magyarázunk ne­ki, igyekszünk megérteni ar- tikulátlan szótagjait. A moz­gássérült embertársunknak bo­tot, mankót, tolókocsit készí­tünk, hogy járni, mozogni tudjon. Egyszóval segítjük őket, hiszen tudjuk róluk, nem (teljes értékű emberek. Job­ban mondva, a környezetükkel kialakult kapcsolatuk nem tel­jes. A világra nyíló ablakaik­nak egyike-másika hományos, repedezett, esetleg hiányzik. Palika is ilyen kisfiú. Évek óta a gyógypedagógiai nevelő- otthon lakója. Pest megyében a szellemi­leg fogyatékos gyermekek ne­veléséről, oktatásáról jól szer­vezett iskolahálózat gondosko­dik. A hat önálló kisegítő is­kola 66 tanulócsoportjában 795 gyerek tanul. Az általános iskolák mellett működő kise­gítő osztályokban, 159 tanuló- csoportban, 2108 tanuló van. A sokszáz lelkes, hivatását sze­rető gyógypedagógus mindent elkövet annak érdekében, hogy ezek a szellemileg sérült gyerekek a lehetőségekhez ké­pest hasznos tagjai legyenek társadalmunknak. A gondot inkább az jelenti, hogy a tár­sadalom még mindig nem fo­gadja be őket. A gyógypedagógus dönt : A csobánkai intézetben Radlerné Laborfalusi Margit pszichológusnő most éppen gyermeket vizsgál. A megyei áthelyező bizottság tagjaként szakvéleményt ad az ide irá­nyított gyerekekről. Ugyanis a megyéből nevelőotthoni elhe­lyezésre javasoltakról az elhe­lyezés szükségességéről bizott­ság dönt a gyógypedagógus, a gyermek-ideggyógyász és a pszichológus állásfoglalása alapján. Ma két ilyen gyerek­re kerül sor. — A kisfiú meg se mozdul, nem beszél — lép a szobába a gyógypedagógusnő, aki már elkezdte a vizsgálatot és első benyomásait közli kolléganő­jével. — Levetem a köpenyem, visszamegyek, hátha ez segít. Az édesanya elmondása sze­rint otthon se beszél. Nehéz eset. Aztán nyílik az ajtó. A hét és fél éves Zsolti megáll a be­járatnál. — Gyere be, gombold ki a kabátod, mert itt meleg van! — hangzik a kedveskedő fel­szólítás, de a gyerek nem rea­gál semmire. Inkább a sarok­ba menekül. A vizsgálat ideje alatt Koncz Dezső, a nevelőotthon igazga­tója vállalkozik a „tolmács” szerepére. Ö kommentálja a vizsgálat különböző fázisainak érdekességeit. — A Down-kórban szenvedő gyerek jellegzetes tartásában a kisfiú most végre leül a földre — mondja. — Ahogy az anyaméhben elhelyezkedett, olyan ülőtartást vett fel. Szá­mára ez jelenti a biztonságot. Azt hiszem, képernyőre kí- vánkp-p-’a mindaz, amit itt lá­tunk. Húszperces irgalmatlan Szervusz, Zsoltika, én vagyok a nyuszi! Mindjárt hozom a kacsát is!... Nem akarsz megsimogatni, Zsoltika?... Jaj! Hogy ez az elefánt milyen nagyra nőtt?!?... Aki nem látja, nem hiszi el. Már-már mi is feladjuk. Ez a gyerek nem mozdul, nem reagál semmire. Aztán mégis. Fél óra után tétova mozdulat­tal a maci után nyúl, mutogat­ni kezd, kér, de nem beszél. Amikor a vizsgálatról kifelé indul, még pá-pát is int a ke­zével. Mi lesz a sorsa? Zsolti kései gyerek. Két bátyja ' már érettségizett. A szülők jól szituáltak, messze­menően gondoskodnak a gye­rekről, de szerető igyekezetük, segítő szándékuk szakszerűség híján eddig nem sok ered­ménnyel járt. A vizsgálat meg­állapítja, a gyerek csak akkor hajlandó valamit tenni, „dol­gozni”, ha intenzíven foglal­koznak vele. Könnyen eltere­lődik a figyelme. Mi lesz a sorsa? Persze még a gyermek­ideggyógyász és a gyógypeda­gógus véleménye is sokait nyom a latban, de azért a pszichológiai vizsgálatok alap­ján is megállapítható: való­színű, hogy nevelőotthoni in- becillis csoportba sem osztha­tó be, egészségügyi gyermek- otthoni elhelyezésre tesznek majd javaslatot a vizsgálat végén. Hogy aztán mikor ke­rül be Zsolti egy ilyen egész­ségügyi intézménybe, azt itt sajnos, nem tudják megmon­dani. Kevés a hely, sok a be­utalásra váró gyerek. Talán évek telnek, amíg sorsa meg­oldódik. / A „szünetben” folytatott be­szélgetés során Radlerné port­réja is kirajzolódik. 1964-ben kezdett itt tanítani gyógype­dagógusként. Közben az egye­temen pszichológus diplomát szerzett. Munkával, tanulással teli, nehéz három esztendő volt ez. Délelőtt Csobánkán ta­nított, hetente háromszor- négyszer beült az egyetemi padba este kilencig, és sokszor éjfélig, hajnalig tanult. Köz­ben naponta három órát uta­zott. Pestről Csobánkára és vissza. Tréfásan mondja, 1964 óta ennyi utazással már az Egyenlítőt is körbe lehetett volna járni. Az is a történe­téhez tartozik, hogy hívták már Pesten is sokfelé. Jobb, több fizetéssel járó beosztás­ba. Mégis Csobánkán ma­radt. — Miért? — Egyszerűen nagyon jól ér­zem itt magam. Ahogy mosta­nában szokás mondani, jó á munkahelyi légkör. Megéri a napi ötven kilométeres uta­zást. Különben apám, anyám gyógypedagógus. Családi örök­ség nálam ez a hivatás. Szegény érzelműek nyilvánvalóvá teszi: minden szó fölösleges. A vizsgálat most nehezebb feladatokból áll. A gyerek a pszichológusnő utasításait vég­rehajtja, színes lapocskákat rak egymás mellé, megkülön­bözteti a színeket, a pálcikák­ból házat, kerítést épít. A Montessori-toronynak elneve­zett hengereket, ha segítség­gel is, de nagyságrendben rak­ja egymás fölé, az ábrákra rajzolt állatokat, használati tárgyakat felismeri, de egy ár­va szót sem szól. — Mi ez, tűzhely? Igen? — kérdi a pszichológusnő. — Mit főz a mama a tűzhelyen? Le­vest? A gyerek néni válaszol. Az igazgató megjegyzi: — Ilyen körülmények között evett már ez a gyerek egyáltalán levest? Milyen levest? Ki tudja? — Nézd csak meg ezt a ké­pet! Mi hiányzik a néni arcá­ról? — kérdik tőle. — A szeme — suttogja Pé­ter hosszas gondolkodás után Ez az első szó, amit kiejt. Az­tán a következő kép láttán már arra sem válaszol, hogy evett-e almát életében. Ami a legnehezebb A kisfiú a pszichológiai megállapítás szerint imbecil­lis szinten mozog, gyógypeda­gógiai intézeti elhelyezésre ja­vasolják. De hogy mikor ke­rül sor erre, azt az ő eseté­ben sem lehet tudni. A vizsgálatok után a pszi­chológusnő a szülőkkel beszél­get, zárt körben. Csak a csa­ládra tartozó, intim kérdések­ről is szó esik, amik nem tar­toznak a nyilvánosságra. Ért­hető. De Radlerné elmondása szerint ez a legnehezebb: be­szélni a szülőkkel. — Rendkívül nagy tapintat­tal kell elfogadtatni a szülők­kel a vizsgálat megállapításait. — Gyakran nem tudnak ‘ és nem akarnak tudomást szerez­ni a valóságról. Védekeznek. Példát is mondanak. Egy alka­lommal a vizsgálat után az egyik szülő ' megkérdezte: — Ugye, doktornő egyébként nincs semmi baja a gyerek­nek? Azt hiszem ehhez nem kell kommentár, hiszen ön is látta, nem teljes értékű gye­rekek ezek. Valóban nem teljes érté­kűek. De az itt dolgozó pe­dagógusok, szakemberek, köz­tük Radlerné. mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy társadalmunkkal elfogadtassák ezeket a sérült gyerekeket. Tegyük szívünkre a kezünket. Elfogadjuk őket? Ez már nem a gyógypeda­gógusokon múlik! Kiss György Mihály Hasznosítják holt idényben is Az abonyi Üj Világ Ter­melőszövetkezet kertészetében az idén próbálkoznak először az egyébként paradicsompa­lánta neveléséhez épített, fó­liatelep jobb kihasználásával, vagyis a holtidényben virág­termesztéssel. Három sátor­ban szegfűt, míg egy sátor­ban krizantémot nevelnek. Mintegy 50 ezer tő szegfűt ne­velnek telepükön, s novem­ber végén kezdhetik a virág szedését. A krizantémsátor viszont már virágba borult, a mintegy 30 ezer szál szedése megkezdődött. Koppány György felvétele KRESZ-fórim Vácott A színházi zsöllyékben 300 sofőr foglal helyet. A rival­dán 12 szaktekintély, mérnö­kök, rendőrök, jogászok, ok­tatók és az Állami Biztosító képviselője. Elkezdődik a KRESZ-fóruxn: színhelye Vác. A Duna-parti járásszékhe­lyen és környékén történik megyeszerte a legtöbb közúti szerencsétlenség, ittas vezetés miatt. Sűrűbben kell ellen­őrizni ebben a térségben — fejti ki felszólalásában Zom- bori Zoltán rendőr alezredes, majd megkezdődik a publi­kum írásbán feltett kérdései­re a válaszadás. Az első fél­órában az idő ólomlábakon jár. Sokan fészkelődnek, mo­corognak. A járművek gyarapodásá­val nem törvényszerűen jár együtt a balesetek ugyanolyan arányú növekedése — hang­zik el itt is a közlekedési szakemberek napjainkban szüntelenül hangoztatott alap­tétele. A közúti állapotokat azonban nemcsak a sokszor emlegetett közlekedési morál határozza meg, hanem az infrastruktúra állapota is. Ez utóbbi fejlesztésének ütemét a KPM Budapest Közúti Igaz­gatóság képviselője, Vitális János ismertette: — A 2-es út is túlterhelt, akár a többi fővárosba tor­kolló főút. Ezen egyelőre ki­sebb beruházásokkal és forga­lomszabályozással próbálunk segíteni. Idén, a közlekedési dugókat. okozó autóbuszoknak 42 leálló öblöt létesítettünk, jövőre pedig megkezdődik a kritikus szakaszok átépítése. Vác határában a gödöllői cso­móponttól a Földváry térig négysávosra szélesítjük az utat és közlekedési lámpát szerelünk fel. A Gombás pa­taki Szentek-hídját megerő­sítjük, s a járda lebontásával kiszélesítjük. A patak fölött külön gyalogos átkelő épül. A 2-es út mellett fekvő má­sik város, Dunakeszi központ­jában ugyancsak négysávosra bővítjük az utat. Ennyi a rö­vidtávú program, kiegészülve azzal a forgalomszervezési döntéssel, amely 1978. január 1- től a bicikliket, lovas kocsi­kat és minden más lassú jár­művet kitilt a 2-esről. Az igazán megnyugtató vál­tozást azonban a 80-as évek első fele hozza meg várha­tóan Budapest—Vác között új nyomvonalon megépül az M— 2- es autópálya. Végül, mint ismeretes, Nagymarosnál a következő évtizedben felépül a vízlépcső, amelynek kulcs­szerepe lesz a közlekedésben is, hiszen az erőmű kétsávos autóútja összeköti majd a Du­na jobb és bal partját. Az új „hídhoz” kapcsolódva tervezi felújítani a KPM a Nagyma­rost Szobbal összekötő, meg­lehetősen keskeny 12-es utat. B. E. Légből kapott méreg Egy „szédületes" bőripar A „repülős ügy”, amelyet ezekben a hetekben tárgyal másodfokon a Pest megyei Bíróság, büntetőjogilag cse­kély súlyú — mégis figyel­meztető história. Vitathatatla­nul extrém bűnper. Leszállt a köd kez­A repce-fénybqgárral dődött minden. A veszélyes kártevő rovar tavaly június közepén megtá­madta és teljes pusztulással fenyegette a Monori Állami Gazdaság 130 hektáros éppen virágzó mustárültetványét. A Jakabszállás és Sándorszállás határában fekvő hatalmas ter­mőterület vegyszerezését sür­gősen el kellett végezni, de ekkor váratlanul meghibáso­dott a gazdaság porozógépe. A monoriak ezt követően azonnal a MÉM Repülőgépes Szolgálatához fordultak hala­déktalan segítségért. Sikerrel. Június 22-én a reggeli órák­ban a Dányi Tsz repülőteréről felszállt a gép, amely hektá­UJITASOK, TALÁLMÁNYOK A felértékelt ötlet Legfelsőbb Bíróság e!őtt A másik kisfiú, a hét és fél éves Péter esete társadalmilag is érdekes. Sajnos, nem egye­dülálló. Rajta kívül hat gye­rek van a családban. Péter óvodába, iskolaelőkészítőbe nem járt. A nagyobbik testvé­rét is elhozták Csobánkára, mert a kisfiú csak az ő jelen­létében hajlandó megszólalni. De az iskola véleménye is fi­gyelemre méltó: „egészségtelen, piszkos lakásban laknak, a gyerekekkel nem törődnek ... Alkoholista, felelőtlen szülők, akik csak akkor jönnek az is­kola tájékára, ha már többet ittak a kelleténél.. — Nagyon gyengén táplált gyermek, vékony, hosszú, gó­tikus ujjacskákkal. Érzelmileg szegény — hangzik a hétköz­napi nyelvre lefordított meg­állapítás és a kedves arcú, szimpatikus, szöszi gyerek lát­tán, a környezettanulmány is­mertetése után lehetne né­hány dolgot kérdezni a szülők­től, de az apa sötét, szúrós, gyanakodó tekintete, lehelete Egy Pest megyei gazdaság export célra rendszeresen ké­szített gyengébb minőségű bo­rok javítására szolgáló, úgy­nevezett Brennwein alapbort, amely alkohol hozzáadásával készül. A gazdaság egyik üze­mének borászati előadója, évekkel ezelőtt, újítási javas­latban ajánlotta: az alapbort a még ki nem forrott must tar­tósított üledékéből készítsék. Az újítást elfogadták és meg­valósították, az illetőnek nyolcezer forint díjat fizettek ki. Az újító kevesellte az ösz- szeget és a gazdaság ellen pert indított. Végső' fokon az ügy­ben a Legfelsőbb Bíróság dön­tött: az újítási díjat 117 ezer forintban állapította meg. A határozat indokolása sze­rint a gazdaság védekezésével szemben azt kellett megállapí­tani,-hogy az újítónak a javas­lat nem volt munkaköri kö­telessége. A továbbiakban az ítélet rámutatott arra, hogy az újításokról szóló kormányren­delet szerint az újító elismeré­sének alapja a hasznosításból származó eredmény. Ebben az esetben az újítás előnye, hogy a- Brennwein boralap készíté­séhez szükséges anyagot huza­mosabb időn át lehetett tá­rolni, a feldolgozást nem kel­lett rövid időn belül elvé­gezni. Ez különösen a javaslat- tétel évében volt jelentős, amikor a nagy szőlőtermés miatt tárolási nehézségek vol­tak. A gazdaság által egy év alatt készített 46 ezer hekto­litert kitevő mennyiségből mintegy 26 ezer hektolitert le­het az újítás hasznosításával Összefüggésbe hozni. A könyv- szakértő véleménye szerint az ebből származó vállalati ha­szon hétmillió 800 ezer forin­tot tesz ki. — Tekintettel arra, hogy az újítási megoldás kidolgozása nem kívánt jelentős szellemi alkotó munkát, különleges előtanulmányokat vagy kísér­letezéseket, a gazdasági ered­mény pedig a szokatlanul nagy terméssel összefüggésben van, ezért az összes körülmények mérlegelésével, az újítási díj­kulcsot másfél százalékban kelleti megállapítani. Ez 117 ezer forintot tesz ki, amiből az illető nyolcezret már megka­pott, tehát még 109 ezer forint illeti meg. Ezenkívül a gazda­ságnak ötezer forint perkölt­séget kell fizetnie. ronként körülbelül 20 kiló Wofatox nevű enyhén mérge­ző növényvédő szert szórt le a mustártáblákra. A porozás előtt egy nappal a közigazga­tásilag illetékes sülysápi taná­csot írásban értesítette a gaz­daság illetékese a vegyszere­zésről, s ezután a hivatal a rendelkezésre álló néhány óra alatt mindent megtett, hogy értesítse erről a méhé­szeket. A növényvédő szer leszórá- sa után a környéket elborító Wofatoxköd félórás lebegés után szállt le a növényekre, továbbá a mustártáblákkal határos tanyákra és a faluba vezető két dűlőútra. A kacsahullás napjai A repülőgépes rovarirtás a mustárnak jót tett, de az em­bereknek és háziállatoknak nem. Az udvaron dolgozó tanyai asszonyok közül többen rosz- szul lettek, annál is inkább, mivel a váratlan „légitáma­dás” fejkendőben, félcipő­ben ... egyszóval civilben ér­te őket s védőszemüveg, szű­rőbetéttel ellátott keretálarc, vagy védőkalap egy ikőj ükön sem volt. A Vegyszeres Nö­vényvédelmi * Övórendszabály szerint pedig ilyen felszerelés­ben kellett volna tényked­niük mindazoknak, akik a szabadban tartózkodtak a wofatoxos vegyszerezés ide­jén. Azonban védőruha híján, a belégzéssel és a bőrön át felszívódott növényvédő szer ártalmasnak bizonyult. Sze­rencsére a* por komolyabb egészségkárosodást senkinek nem okozott, az öt sértett ful­ladása, szédülése és étvágyta­lansága csak néhány óráig, il­letve napig tartott. — A ka­csák, tyúkok, galambok akkli­matizálódása azonban nem si­került és az udvarokon töme­gesen hullottak el az aprójó­szágok. A sértettek által elmondott tüneteket — amiket a vádlot­tak egyébként kétségbe von­tak — az igazságügyi orvos­szakértő hitelesítette és az­zal egészítette 'ki, hogy ismé­telt mérgezés már súlyos kö­vetkezménnyel járhatna. Az asszonyok között ugyanis olyan is akadt, aki korábban 15 évig dolgozott szilikózis­veszélyes munkahelyen, s bár betegséget nem kapott, de ki­lépett, mert nem bírta tovább a port. Táblák nélkül Az óvórendszabályok és a munkaköri leírások admi­nisztratív dzsungeléból a bí­róság egyértelműen megálla­pította, hogy a mérgezést megelőzhette volna a két vádlott, ha betartatja a jog­szabályokat. Ök azonban csupán a méhek védelméről szóló rendelkezés érvényesí­tését tartották szem előtt, megfeledkezve arról, hogy a repülőgépes porozásnál a munkaterület nem korláto­zódhat pontosan a mustártáb­lákra. Éppen ezért kellett volna biztosítani azt, hogy a rovar­irtás idején a környéken csak védőruhába bújt dolgozók tartózkodhassanak. De ennek érdekében a helyi gazdasági vezetők a legelemibb bizton­sági intézkedéseket sem haj­tották végre: a dűlőutakon a forgalmat nem zárták le, az előírt „VIGYÁZAT! Méreggel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos!” feliratú táblá­kat sem helyezték el kellő számban és megfelelő helyen, sőt a sülysápi tanácsot sem tájékoztatták arról, hogy a Wofatox az emberek egészsé­gét is közvetlenül veszélyez­teti. A védelem indítványa A Monori Járásbíróság fog­lalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vét­sége miatt a növényvéde­lemért felelős két helyi veze­tőt 10—10 ezer forint pénz- büntetésre ítélte. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlottak egyéb­ként kifogástalan munkáját, viszont az ügy megítélését sú­lyosbította az a tény, hogy a veszélyeztetésen túl több sze­mély egészségkárosodása is bekövetkezett. Az ítélet indoklása azt is megemlíti, hogy ebben a per­ben feltétlenül figyelemmel kellett lenni a hasonló mér­gezések megelőzésének köve­telményére is. A vegyszeres növényvédelem rohamos ter­jedése, a kártevők elleni gyors beavatkozás miatt fokozottan szükséges az emberek egész­ségét óvó előírások maradék­talan betartása. A Pest megyei Bíróságon megtartott első fellebbviteli tárgyalás után a büntetőta­nács elfogadta a védelem in­dítványát, s a Wofatox mér­gező hatásáról újabb szakér­tői vélemény beszerzését ren­delte el. Az ügyben jogerős ítélet de­cember elejére várható. Babus Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom