Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

1977. OKTÓBER 30., VASÄRNAP 5 Viták és érvek Alma a fa alatt Félezer exportmodell Pomázról S ha nem a fa alatt, akkor házi tárolókban, ideiglenes szükségmegoldásként, ládák­ban, vagy azok nélkül, de mindenképpen bosszúságot, gondot okozva. Hernádról kaptunk panaszoslevelet al­maügyben : több mint ötezer láda gyümölcs vár elszállítás­ra a községben, s a termesz­tők még biztatást sem kap­nak a felvásárlóktól; hogyan, miképp s főleg mikor adhat­nak már túl végre a felgyü­lemlett hol édes, hol borízű, nyáripiros, vagy napsütötte sárga, de egyképp értékes, s a hazai-külföldi piacokon egy­aránt kedvelt terméken. Eladni valamit: üzlet. Túl­adni valamin: rosszízű han­gulatot jelöl s a termesztési kedv lanyhulását jelzi. A tá­rolókapacitás hiánya egy-egy rekordtermés esetén országos gond, mindamellett kár len­ne, ha nem tennénk meg min­dent azért, hogy a kiskertek­ben, hétvégi telkeken, egye­bütt megtermelt almát — de épp így az egyéb gyümölcs­zöldségféléket is----időben, ár ában vegyék át a felvevők az arra kijelölt helyeken. S ha mégsem teszik, mi okuk van erre? Napokig áll Vass Ferenqnét, a hernádi ÁFÉSZ helybeli átvevőjét kérdezem. — Egyetlen okunk van: nincs hová tenni az árut. Ha naponta szállítana a dabasi központ, akkor sem volna itt annyi férőhely, amennyi al­ma az idén termett. Így az­után: napokig állnak itt a teli ládák, az elszállításuk döcög­ve halad, néha hosszabb idő­re leáll. A kistermelők ilyen­kor békétlenkednek és iga­zuk van. Csakhogy: én nem tudok több ezer ládányi fé­rőhelyet varázsolni... (Pedig ez tán segítene. Kár, hogy nem járja már faluhelyt sem a varázsolás?) Sápi Péter tanár, a herná­di kertbarátkor vezetője ugyancsak kesernyés szavak­kal csatlakozik a panaszosok­hoz. Elmondja, hogy a táro­lás gondjaihoz az átvétel, a minősítés gondjai is társul­nak. A termelők megítélése szerint nemegyszer „leminő­sítik” átvételkor a hibátlan, szép alma egy részét, s mint kevésbé értékes árut, ala­csonyabb összegre taksálják. Mit tart erről az ÁFÉSZ-át- vevő? — Nagyon meg kell nézni, hogy milyen minőséget ve­szünk át, mert továbbadás­kor már mi vagyunk az „át­adók”, s akkor újra bírálják, minősítik az almát. Közben az áru állt, érthetően törő­dött, sőt, nemegyszer romlott is. Mindennek a terhét to­vábbadáskor már a felvásár­ló kell, hogy viselje. Nem há­lás feladat. (Valóban nem tűnik an­nak, csakhogy ez az almás­kertek kistermelőit kevéssé foglalkoztatja. Ök időben és értékben eladni akarnak: tá­rolni, törődni és tűnődni még az alliter&ció kedvéért sem. Termelni inkább.) Kritikus vizsgálók Az almát pedig egyrészt a ZÖLDÉRT-vállalat, másrészt a Hungarofruct vásárolja meg. Miképp vélekednek va­jon ők, a kertbarátoknak és a kertkedvelőknek e napok­ban igencsak élő, almáspana­szairól? Horváth Mihály, a ' ZÖLDÉRT ! igazgatója sze­rint: — Az örvendetes almadöm- pinggel járó legfeszítettebb gondunk, a gyümölcs átvéte­le, minősítése, tárolása. Szak­embereink rendszeresen el­lenőrzik a községi átvevőket, s figyelik, hogy a minőséget minden esetben az előírások­nak megfelelően, szabálysze­rűen megfizessék. A minősí­tés követelményei viszont szigorúak, s ehhez nekünk is tartanunk kell magunkat, ha értékben akarjuk továbbadni az almát: a gyümölés méret­aránya. sérülésmentessége fon­tos feltétel. Ez utóbbit az idén különösen kritikusan kell vizs­gálnunk, hiszen a gyakori jégverés az almáskertekben is okozott kárt, s a legkisebb sé­rülés egyetlen alma felületén elégséges ahhoz, hogy a to­vábbi tárolás-szállítás ideje alatt, nagyobb mennyiséget megfertőzhessen, annak ér- tékét-minőségét csökkentse. Az átadás-átvétel ütemére vo­natkozóan: ha a Hungarofruct adna valamivel tágabb disz­pozíciót, vagyis bővebb ke­retet az almaátvétel lehetősé­gére — akárcsak 3 vagonnal többet naponta —, úgy gyor­sítani tudnánk a felvásárlás folyamatát a megyében. Csak kifogástalan Perényi Gábor, a Hunga­rofruct áruforgalmi főosztály- vezetője: — Közvetlen szerződéses viszonyban állunk Pest me­gye nem egy ÁFÉSZ-ével, kö­zöttük például a ceglédivel, a ráckeveivel, ezek közvetlenül kapják tőlünk a diszpozíció­kat, s az almát .nekünk adják át. Az ÁFÉSZ-ek másik ré­sze a ZÖLDÉRT-tel áll kap­csolatban, mely mint tudott, belföldön forgalmaz, míg a Hungarofruct kizárólag ex­portra vásárol. Mindez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy a belföldi forgalomba a kevésbé értékes áru kerül — de feltétlenül azt jelenti, hogy a világpiacon csak és kizáró­lag „osztályos” áruval, vagy­is különlegesen jó minőségű almával maradhatunk tovább­ra is versenyképesek. Ez pe­dig az idei esztendőben — el­lenére a közhiedelemnek —, nem lesz könnyű dolog. Sok Nádasok, szántók és erdők váltogatják egymást a Rácke- vei-Duna-óg mentén. A rácke­vei járás területén összesen 5200 hektárnyi erdő van, melynek hasznosításáról, az újabb telepítésekről, a vad- gazdálkodásról és az üdülőte­rületek közművesítéséről ta­nácskozott legutóbb a Rácke­vei (Soroksári-) Duna Intéző Bizottság elnöksége. Szemét a ligetben A meglevő, fás területeket közösségi erdőkké kell alakí­tani — javasolta Balázs Ist­ván, . a test megyei Tanács erdészeti és vadászati főfel­ügyelője. Erre a törekvésre van már néhány szép pálda. Tököl és §zigethalom környé­kén parkerdőt létesítettek, most alakul a makádi parker­dő. Azonban sajnos, ma még gyakran kárba vész az a lel­kes, áldozatkész társadalmi munka, amit az ilyen erdők kialakítására fordítanak az üdülőterületek tulajdonosai, vállalatok, magánszemélyek. Ugyanis sok helyen szemét ékteleníti a ligeteket. A hul­ladékszállítás még nem meg­oldott a járásban, sok helyen a fák között alakítanak kd il­legális szemétlerakó helyeket. Ezek megszüntetésére már fölhívták a tanácsok figyel­mét, néhány esetben megbír­ságolták a szemetelőket, és a tanácsok új telepeket jelöltek ki. A probléma véglegesen 1980-ig megoldódik, akkorra tervezik az egész járásban a konténeres szemétszállítás be­vezetését. Zöld védőövek Az erdők védelmében dön­tés született, melynek értel­mében a korábbinál kevesebb fakivágási engedélyt adhat a tanárt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a parcellázott • • • alma termett Pest megyében, csakúgy, mint országszerte, a minőség azonban gyenge. A nyári, nagy jégverések mellé még fuzikládiumos megbete­gedés is társult, ami különö­sen a tömegárut; a Starkingot és a Jonathánt sújtja. Így az­tán hiába örvendetesen sok az alma, ha a minősége je­lentős mértékben kifogásol­ható. Előállt tehát az a kínos helyzet, hogy nehezem, vagy alig-alig tudunk külföldi kö­telezettségeinknek eleget ten­ni az almadömping kellős kö­zepén, éppen a minősége okán. Holott korlátlanul tudnánk el­adni a világpiacon a kedvelt- keresett hazai almát. De csakis kifogástalan külleműt, jó állagút. Egyszóval: a tő­lünk megszokott és elvárt mi­nőséget. Kockázattal jár Ha tehát az idei esztendő hozta rekordtermés mennyi­sége sajnálatos módon nincs is egyensúlyban a minőség­gel — túl az ismert tároló­helygondokon —, ezt időjá­rás okozta terméseshetőségi lehetőségként kell tekinte­nünk. S a termesztési kedvet nem befolyásolhatja az a köz­ismert tény, hogy mindenfaj­ta áruelőállítás piaci szem­pontokat tekintve kockázattal jár. S ha a jövő esztendőben jég és gombaspóra egyképp elkerüli az almáskerteket, úgy vélhetőleg kevesebb gon­dot és több örömet hoz az al­maszüret a kiskertekben. Bedő Ildikó erdőkben tilos a fakivágás, a telektulajdonosoknak úgy kell építkezniük, vagy rendezniük telküket, hogy a fák sértetle­nek maradjanak. Az új telepítésekről szólva Balázs István elmondta, hogy az 1043-as kormányhatározat alapján Dunaharaszti—Tak­sony térségében 40 hektárnyi védő zöldövezetet telepítenek. A főváros környéki erdősítési terv szerint 1990-ig 80 hek­tárnyi területet ültetnek be csemetékkel Halásztelek, Szi- getszentmiklós, Tököl környé­kén. A termelőszövetkezetek további 300, a tanácsok pedig 50 hektárnyi erdőt telepíte­nek. Ezenkívül 10—15 hektár­nyi erdősávot alakítanak ki Csepeltől Szigetcsépig a Nagy- Duna-ág mellett és a délegy­házi tavak környékén. Kengyeles kút és növénysziget A Csepel-szigeten és a Rác- kevei-Duna-ág mentén számos j természeti ritkaságot, értéket találni. Bár ezek nem orszá­gos jelentőségűek, a Pest me­gyei Tanács tizenhármat jelölt ki védetté nyilvánításra. (A tervek szerint a megyében tervezett összes védett terület egynegyede a Ráckevei-Duna- ágban lesz.) Máris védetté nyilvánították a szigetújfalui ártéri erdőt, a dömsödi tölgy­fákat és a ráckevei kastély­parkot. Legközelebb a maká­di nagyerdőt és halastó kör­nyékét nyilvánítják védetté. Ez lesz az egyik legnagyobb, egybefüggő megyei védettsé­get élvező terület, összesen mintegy 800 hektár. Védett lesz még a makádi kengyeles kút, a Domariba-sziget egy ré­sze, a szigetszentmiklósi hó- kony — azaz a vízben élő nö­vényszigetek. A lakosság és az üdülő ér­dekében szabályozni, eseten­ként korlátozni kellett a va­dászatot a szigeten. (A Cse pel-szigeten négy vadásztársa­Jubileumi évre, fennállásá­nak tizedik évfordulójára ké­szül a Pest megyei Export Társulás, ismertebb nevén a PEXI. A most már 23 házi­ipari szövetkezet exporttevé­kenységét egybehangoló és bonyolító szervezet az idén már több mint másfél millió darab női pongyolát, otthon­kát, különböző fehérneműt juttat el a Szovjetuniótól An­goláig, Csehszlovákiától Lí­biáig, Kuwaitig, Irakig. Ilyenkor év vége táján nemcsak a különböző tagszö­vetkezetekben gyártott ter­mékek kiszállításában van csúcsforgalom — hanem a pomázi modellműhelyben is, ahol a jövő évi kollekció da­rabjait készítik, hogy a meg­rendelőknek időben bemutat­hassák jövő évre tervezett új termékeik gazdag választékát. Kollekciókat nemcsak a ha­gyományos vevőknek külde­nek, hanem új piacok meg­teremtése érdekében, egyre újabb és újabb országok ke­reskedőinek, áruházainak is. A piackutatási munka ered­ményeként, a jubileumi évben már két újabb piacra bizo­nyosan eljutnak termékeik; Hollandiában, a jövő év első negyedében 35 ezer női pizsa­mával és hálóinggel kezdik az új kereskedelmi kapcsolat megteremtését, az NSZK-ba pedig — bérmunkában — ha­vonta tízezer darab bakfisru- hát készítenek, a külföldi megrendelővel kialakuló szé­lesebb körű kapcsolat első lépéseként. Vásárlóik igényei­nek jó kielégítése érdekében mintegy ötszáz modellt ké­szítenek, a legújabb divatigé­nyek figyelembevételével. Világszerte egyre nagyobb tért hódítanak a divatban a ság működik.) A Duna-parton például egyáltalán nem lehet még vízi madarakra sem va­dászni. A nyári hónapokban szabályozni kellett az egyéb vadak kilövését is, mert Szi­gethalom, Tököl környékén táborok nyílnak. (Teljes va­dászati tilalmat értelmetlen lett volna elrendelni, mert a vadnyulak sok kárt tennének, nem beszélve a veszett rókák fertőzésveszélyéről.) Viz, út, csatorna A természeti értékek óvása mellett alapvető fontosságú a Duna-ág közműellátottsága, mely hallatlanul gyors ütem­ben fejlődik. A lakosság és az üdülőtulajdonosok sok ezer óra társadalmi munkát vál­laltak és végeznek környeze­tük kulturáltabbá tétele cél­jából. Például nem is szere­pelt az ötödik ötéves tervben molnár-szigeti és . szigethalmi üdülőterület vívzeték-hálóza- tának kiépítése; összefogással mégis megvalósul. Fontos, hogy az ivóvíztársulások ter­veik elkészítésekor ügyelje­nek arra, miként tudnak csat­lakozni a regionális vízműhöz. A villanyhálózat jövőre az üdülőterület teljes egészén elkészül. A szigeti gerincűt felső szakaszának építésére 1978—81 között kerül sor. Elkészülte után megszűnik az 51-es út túlzsúfoltsága. (Hét­végeken olykor háromnegyed órás dugók keletkeznek a So­roksári úti leágazásnál.) Elve­zető csatornák és árkok építé­sét is tervezik a VI. ötéves tervidőszakban Ráckevén, Du- naharasztin és Szigetszent- miklóson. Ugyancsak a térvek között szerepel a szennyvíz- elvezetés és -tisztítás megol­dása. Ez azért is sürgős, mert a sziget a főváros vízutánpót lási területe, s az itt fölgyü lemlett szennyvíz fertőzheti a kavics teraszokat. Cz. V. női ruhákon a népi motívu­mok. Ennek a keresletnek a kielégítésére, új termékként megkezdik a rábaközi hímzé­sekkel díszített női blúzok gyártását. Az Angliába eljut­tatott kollekcióban például a hímzett ruhák különösen nagy érdeklődést keltettek, s re­mény van arra, hogy ezek a termékek a jövőben már meg­jelennek különböző angol üz­letek kirakataiban, elárusító­polcain. Javítandó: a tmk Mintegy 2,5 milliárd forint a Budapest környéki Mező- gazdasági Szövetkezetek Terü­leti Szövetségéhez tartozó 60 tsz gépeinek bruttó értéke. Tavaly több mint 240 millió forintot fordítottak pótalkat­rész vásárlására, ami a brut­tó gépértéknek majdnem 10 százaléka. Van mit javítaná a tmk-munkán a közös gazda­ságokban, hiszen a szakembe­rek által — helyes karbantar­tás mellett — indokoltnak tartott arány 3—5 százalék. , Újabb védett területek Erdőgazdálkodás a Ráckevei-Du na-ág mentén Villany, jövőre mindenütt K. Z. Világtakarékossági nap A mikor egy községben gyalogjárda, orvosi rendelő, vízvezeték épül, amikor központi támoga­tással bővítik az óvodát, a napközit, akkor hasznos célra fordítja államunk azt a pénzt is, amit a takaré­kos ember a maga és a kö­zösség javára félretett. A takarékosság fogalma ugyan nem csupán pénz­gyűjtést jelent, hiszen gyá­raink, üzemeink is igyekez­nek ésszerűen fölhasználni az energiát, anyagot. A világtakarékossági na­pot, melyet holnap, hétfőn tartanak, két év óta e szé­lesebb értelemben vett ta­karékosság jegyében ünne­peljük. A takarékosság igazi ér­telmét a pénz megjelenésé­vel kapta. Később a pénz­intézetek hálózatának gyors fejlődése arra kényszerítet­te a bankokat, hogy nép­szerűsítsék a takarékossá­got, s tulajdonképpen ez­zel a céllal találkoztak 53 esztendővel ezelőtt Európa, Amerika és Ausztrália 28 országának megbízottai Mi­lánóban. Az értekezleten magyar pénzügyi szakem­berek is jelen voltak. A kongresszus létrehozta a Takarékpénztárak Nemzet­közi Intézetét, amelynek sze­repe azóta fokozatosan nö­vekedett. A kezdetben Mi­lánóban, majd 1948-tól Amszterdamban működő szervezet jelentőségét jól mutatja, hogy ma már ta­nácskozási joggal képvi­selteti magát az ENSZ-ben. TI azánkban 13 évvel ez- előtt rendezték meg az első világtakarékossági napot, de az eszme nálunk is sokkal régebbi. Fáy Andrásnak, a haza min­denesének közreműködésé­vel, " 839-ben alapították a Pesti Hazai Első Takarék­pénztárat, amely fontos szerepet töltött be az or­szág gazdasági fejlődésé­ben, az önálló magyar ipar és- kereskedelem kialakulá­sában. Amikor az Országos Takarékpénztár Fáy And­rás emlékét ápolja, nem­csak az alapítóhak adózik tisztelettel, hanem azok­nak a nemes elveknek is, amelyekhez egész életében tartotta magát, az ésszerű takarékosságnak, a józan beosztó életmódnak. Pest megye Lakóinak ta­karékosságát vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy mint az ország legnépe­sebb megyéje, majdcsak a legnagyobb betét- és a leg­nagyobb hitelállománnyal redelkezik, bár a megye csaknem egymillió lakosa közül minden negyedik la­kóhelyétől távol vagy más településre jár dolgozni, s az ingázók jelentős része nem a megyében, ha­nem munkahelyéhez közel, többnyire a fővárosi OTP- fiókokban helyezi letétbe pénzét. Az OTP Pest megyei Igazgatósága az idén 25 éves. Amíg 1952-ben a Pest megyei Takarékpénztárban huszonketten dolgoztak, je­lenleg 23 takarékpénztári fiókban és 5 totó-lottó ki- rendeltségében együttesen több mint ötszázan tevé­kenykednek. A lakosság ezenkívül 219 postahivatal­ban, 100 takarékszövetke­zetben veheti igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat A megye üzemeiben, in­tézményeiben 190 KST- csoport működik. E kiter­jedt hálózat 347 ezer taka­rékoskodóval és 250 ezer hitelfelhasználóval áll kap­csolatban. Dest megye betétállomá- nya jelenleg megha­ladja az 5,2 milliárd forin­tot. A betétek 90 százalé­kát takarékkönyvekben he­lyezték el. A nyeremény- betétkönyvből van a legke­vesebb, mindössze 14 ez­ret váltottak, ötször ennyi az aufónyeremény-betét- könyv és az utóbbiak há­romszorosa a kamatozó. Idén a betétformák válasz­téka a takaréklevéllel bő­vült. Eddig háromezret váltottak, a különböző címletű takaréklevelek együttes értéke 50 millió forint. Átutalási betétét Cegléden, Nagykőrösön, Százhalombattán és Vácott fizethetnek az OTP ügyfe­lei, közülük összesen 3 ezer 300 lakos veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A fiatalok lakásgondjainak enyhítésé­re hoztuk létre az ifjúsági takarékbetétet. Ma 18 ezer Pest megyei fiatalnak van ilyen takarékkönyve, ösz- szesen 100 millió forinttal. MiUiárdokat, milliókat emlegetünk. Aki a maga szerény, néhány ezer fo­rintos fizetéséből él, etkölt- hetetlennek érzi ezt az összeget. Pedig amikor építkezik, bútort vásárol vagy éppen mezőgazdasági hitelt kér, ebből a közösen megtakarított összegből kap támogatást. S mert egyszerre sokan építkez­nek, sokan vásárolnak OTP-részletre tévét, hűtő- szekrényt vagy bútort, bi­zony, nagyjából el is fogy ez az összeg. Pest megyében az egy lakosra jutó hitel megkö­zelíti az országos átlagot. Az elmúlt 25 év alatt a hitelek összege elérte az 5 milliárd forintot, és meg­közelítette a betétállo­mány nagyságát. A hitelek 85 százalékát lakásépítésre és -vásárlásra fordítja megyénk lakossága. Köztu­dott, hogy a lakáshelyzet javítását a párt fontos társadalompolitikai, szociá­lis feladatnak tekinti, megkülönböztetett figyel­met fordítva az ipari köz­pontokban élő nagyüzemi munkások és fiatalok, va­lamint a nagycsaládosok lakásgondjainak enyhítésé­re. Az Országos Takarék- pénztár Pest megyei Igaz­gatóságának pénzügyi köz­reműködésével 25 év alatt 70 ezer lakás épült föl. Mint arról a Pest megyei Hírlap is beszámolt, pén­teken adtuk át Vácott az ötezredik OTP-beruházás- ban épült, új otthont. Az állam a vállalatok munká­sainak lakásépítéséhez 1973 óta kedvezményes feltéte­leket biztosít. Azóta 9 ezer fizikai dolgozó és ezer nagycsaládos részesült ked­vezményes kölcsönben. [VI a, amikor világszerte előtérbe kerül a taka­rékosság, különösen fontos szocialista társadalmunk számára, hogy takarékos­ságra neveljük a fiatalo­kat. Mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felnőttekként, otthonukban és munkahelyükön egyaránt megbecsüljék, kí­méljék munkával szerzett iavaikat, s megnyugtató anyagi alappal, tervszerűb­ben tudják életüket irá­nyítani. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának vezetőie

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom