Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
mr 9trx.\ u 4 mav 1077. OKTÓBER 30., VASÁRNAP MOSZKVAIAK VENDÉGJÁTÉKA • • Ünnepi bemutatók a színházakban Színház, ideológia, politika — szervesen összetartozó fogalmak. Érthető hát, ha a színházművészet is részt kíván vállalni az új korszakot nyitó forradalom ünnepléséből. Színházaink többsége szovjet és klasszikus orosz alkotásokkal tiszteleg a 60. évforduló előtt. A bemutatósorozat nyitányán már túl vagyunk: szeptember 29-én egyszerre két színház nyitotta a sort. (Mindkettőről a Pest megyei Hírlap is közölt kirtikát.) A Pesti Színházban Jón Druce: Ami a legszentebb című drámáját mutatták be, amelynek két főszereplője egy birkapásztor és egy miniszter. A két jóbarát ugyanazt a célt szolgálja, ugyanazt az igazságot vallja, csakhogy a nézőpontjuk már messze esik egymástól. Druce, a moldáviai drámaíró a mai szovjet valóságból merítette témáját. A Radnóti Színpad is ma élő szovjet szerző alkotásával jelentkezett, a litván Marcinkevicius Székesegyház című drámai poémájával. Ez az alkotás a művész és a társadalom konfliktusait idézi fel a vilniuszi székesegyház XVIII. századi építészének történetével. A Déryné Színház folytatta a sort Ajtmanov közismert regényének színpadi feldolgozásával, A versenyló halálával. Azóta ez a produkció már az ország községeit, városait járja. Az ünnepi bemutatókhoz október 25-én csatlakozik a Budapesti Gyermekszínház: Borisz Rabkin darabját Kopányi György átdolgozásában állítják színpadra. A halhatatlan őrjárat főhőse Misa, a rikkancsfiú, akihez eljut a nagy forradalom előkészületeinek híre és mindenáron hőssé akar válni. Egyetlen irodalmi élménye a francia forradalomról szóló könyv, amelynek főhőse Gav- roche, mint Misa eszményképe szintén megelevenedik a színpadon. Novembertől sűrűsödnek az ünnepi előadások. A Nemzeti Színház 4-én mutatja be A. Gerrnan második drámáját, a Visszajelzést, amely hasonlóan az Egy ülés jegyzőkönyvéhez, építőipari környezetben játszódik, hősei pártmunkások, akiknek bonyolult körülmények között kell szembenézni saját döntéseikkel. A történet alapja egy látványos, de megalapozatlan munkafelajánlás: határidő előtt átadják az épülő kombinát első egységét, de emiatt az építkezés végső befejezése alaposan eltolódik. A Madách Kamara Színház Arbuzov Késői találkozások című alkotását mutatja be. Arbuzov ebben a művében is a modern ember etikai, pszichológiai problémáival I foglalkozik. A Thália Színház, Elbert János átdolgozásában tűzi műsorra Bulgakov Színházi regényét; a Mikroszkóp Színpad pedig 60. szimfónia címmel zenés-irodalmi összeállítást mutat be. A _Népszínház három bemutatójára csak jövőre kerül sor. Ajt- matov Fehér hajó című alkotását a Mikroszkóp Színpaddal egy időben fogják játszani. Üj bemutató lesz Gyurkó László Fejezetek Leninről és Jevgenyij Svarc Hétköznapi csoda című drámája. Zenés színházaink közül az Operett Színház Miljutyin: Nyugtalan boldogság című már klasz- szikus alkotását tűzi műsorra. Az ünnepi bemutatósorozat kiemelkedő eseménye lesz a moszkvai Művész Színház tíznapos vendégszereplése Budapesten. A társulat november 18-án mutatkozik be Csehov: Ivanov című darabjával. Az Állami Operaház szovjet és orosz szerzők műveiből egyhetes jubileumi műsort állított össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A november 1-én kezdődő ünnepi hét előadásain a Moszkvai Nagyszínház több szólistája is szerepel. Kr. Gy. TV-FIGYELO Játékok. Két színjátékot láthattunk csütörtökön, illetve péntekien este. Az egyiket a Nemzeti Színház színpadáról vette kölcsön a televízió, a 'másikat pedig saját produkcióként mutatták be — mégis az előbbi szolgált sokkalta jobban a néző örömére, míg az utóbbi nem volt több mint egy afféle kényszer-néznivaló. Miért derített oly jókedvre a Major Tamás rendezte Karnyóné? Azért, mert így, képernyőn végignézve, talán méginkább érvényesült a színpadra állítás bábjátékos jellege; az a Major-féle lelemény, hogy a vásári vándor- bábosok kántáló stílusában szólaljon meg Csokonai szellemesen kötekedő szövege. (A derék Karnyó szerepében oly jókedvűen komédiázó Avar István például Vitéz László görbecsúcsos süvegét hordta, és merevre koreografált mozdulatai is rendre ezt az ősi bábfigurát juttatta eszünkbe.) Egyszóval, a Kamyónénak volt valami jól kivehető rendezői alapelve. Sophokles Oidipuszának tv- változatából viszont nem sugárzott semmi ilyen önálló gondolat. A klasszikus dráma, ki tudja hányadik újrajátszását láthattuk, anélkül, hogy kiderült volna: miért érezte e-tragédia bemutatásának szükségét Horváth '• Gergely. Falujárás - Pesten, igaz, kicsit hangos szóval hirdették meg a Falujárás csütörtök esti adását — mint a műsorújság olvasói tapasztalhatták: magát Móricz Zsigmondot választották e képsor keresztapjául —, ám a fővárosi piacok ellátásának ipegannyi gondja azért így, nagydobra verve is elevenen, érdekesen hatott. Hogyne, hiszen Budapest megismerésének nem egy irodalmi tanulmány féléje került az előfizető szeme elé, hanem egy nagyon is földön járó — stílusosan szólva: standközeli — összefoglalás arról, hogy ugyan miféle termelőhelyekről jut el a tojás, a bontott csirke. a marhafelsál és a többi kedves gyomortöltelák az Élmunkás téri, a csepeli meg a kispesti piacokra. Ezeket az ételeket — étek- alapanyagokat — jórészt a Pest megyei közös gazdaságok termelik. Mint a Varga János szerkesztette, vezette műsorból kiderült, a fővárosban meg annak környékén tevékenykedő tsz-ek, állami gazdaságok elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy kellő meny- nyiségben és kellő választékban legyen konyháravaló az említett és nem említett piacokon. Akácz László \ Művészet és munka AHOL PEST MEGYE ÚJ KÖZTÉRI SZOBRAI IS KÉSZÜLNEK Sokat foglalkozunk művészekkel, új alkotásokkal, a stílus és a közérthetőség problémáival, a képzőművészet közönségvisszhangjával, de arról ritkán esik szó, hogy a köztéri szobrok hogyan készülnek, kik azok az emberek, akiknek ez a felelősségteljes, névtelen munka végleges megvalósítása köszönhető. Pedig e művek nemcsak a tereket, hanem életünket szépítik, üdvözölnek munkába menet, köszöntének sétáinkon, szemünk elé lépnek, csöndes, alakító társaink. Kérésünkre erről beszélt lapunknak Poldauf Medárd, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat igazgatója. Szeretik amit csinálnak — A művészetpolitikai irányelvek szellemében a lakáskultúra fejlődése, köztereink szépítése állandó programot ad számunkra. Célkitűzéseink elérését megkönnyíti, hogy jó munkakapcsolatban állunk a Képző- és Iparművészeti lektorátussal, az Országos Műemlékfelügyelőséggel. — Egyébként nemcsak kő- és bronzszobrok kivitelezését látjuk el, hanem a műemlékek restaurálását is. Sőt a festőművészek ipari anyagellátása is a mi feladatunk. Külön részlegünk a szoboröntöde, a modellező műterem, a festék- gyártó üzem, a kőszobrászok brigádja, összesen 450 dolgozónk van. Nyolcvan százalékuk törzsgárdatag. Ebből következik, hogy munkaerőgondjaink mérsékeltek, hiszen a kőszobrászok, öntők szeretik is azt, amit csinálnak, számukra ez egyszerű munka és alkotás. Sokan szabad idejükben festenek, mintáznak, magánérdeklődésük egybeesik napi teendőjükkel. A legtöbben úgy kerültek ide, hogy rajzoltak, fabrikáltak, s hobbiból növekedett hivatásuk. — A Kivitelező Vállalat ezek szerint a művészet számára is biztosít utánpótlást? — Igen. Gyurcsek Ferenc is itt kezdte a kőfaragói tevékenységet, ma Munkácsy-dí- jas szobrászművész. Vácra kerülő Dózsa szobrát most formázzuk. Bajnok Béla —, aki Pilisvörösváron mintáz szobrokat —, itt dolgozott évekig, Szentirmai Zoltán, Seregi József szintén. Munkások voltak, művészek lettek, s ennek az alakító előrehaladásnak háttere a jó kollektíva. Arra is akad. példa, hogy valaki nálunk kőszobrász, de egyúttal a Képzőművészeti Alap tagja. Benke Zoltánra gondolok ezzel kapcsolatban, de említhetném Török Imrét, aki szintén tőlünk indult, és most a Képzőművészeti Főiskola' V. éves hallgatója. — Természetesen probléma is akad bőven, hiszen társadalmunk igénye nagyobb, mint vállalatunk teljesítőképessége. Bővítjük 150 millió forintos beruházással kőbányai öntöde és festékgyártó részlegünket, tempónk sebességét diktálja a holnap. Közös az igény Milyen az alkotó művészek és kivitelező kőszobrászok kapcsolata? — Rendelkezés is szabályozza — melyhez szobrászaink magasfokú lelkiismeretessége is járul —, hogy kezdettől az utolsó simításokig „felügyelje” a tervezőművész a kivitelező munkáját. Művészeink is, dolgozóink is nagyon igényesek, ebben válik kapcsolatuk kollégiálissá, s ezt a légkört általánosnak mondhatjuk. Nem egy esetben előfordul, hogy a brigád hívja egy kis korrigáló beszélgetésre a szobrászt, aki rendszerint azonnal érkezik. Mert érdekük megegyezik: a jó mű igénye. Többszörös a belső ellenőrzés, de a leglényegesebb, hogy kőszobrászaink önmagukat ellenőrzik, és Pá- tzay Pál, Kiss István, Illés Gyula, Marton László a legnagyobb elismeréssel szól tevékenységükről, mely munka is, művészet is. Poldauf Medárdról köztudott, hogy közéleti ember. Nemcsak a Kivitelező Vállalat igazgatója. 1950-től verőcemarosi tanácstag, jój ismerik mindenütt Pest megyében, de különösen a váci járásban. A Hazafias Népfront Pest megyei elnökségébe a legutóbbi népfrontértekezleten választották. Ezért különös lelkesedéssel beszél arról, hogy TÁJCENTRUMOK Ahonnan a kultúra kisugárzik Ismert tény: Pest megye sajátos helyzetet foglal el az ország megyéinek sorában. Nemcsak azért, mert nincs önálló megyeszékhelye, vagy azért, mert gyors népességnövekedésében jelentős szerepe van a bevándorlásnak, hanem azért is, mert a megyéből naponta száznyolcvanezer ember utazik fővárosi munkahelyére Mindebből következik, hogy a közművelődés irányítóinak a feladatok meghatározásánál a megye sajátosságaiból kellett s kell ezután is kiindulniuk. Nyolc esztendővel ezelőtt, o megyei pártbizottság határozata fogalmazta meg: a sokoldalú, az emberek differenciált művelődési igényeit kielégítő, korszerűen felszerelt tájközpontok tudják csak biztosítani az ország legnagyobb megyéjének sok színű, gazdag kulturális életét. Szentendre Az elmúlt nyolc esztendő eredményei csak igazolták a tájcentrikus közművelődés gondolatának helyességét. Ha csak Szentendre példáját idézzük: a határozat megjelenése óta tovább erősödött a város művészeti jellege. Hovatovább olyannyira, hogy ma már a bőség zavarával küszködik az ide érkező. Múzeumainak Európa-hírű gyűjteményeit — Czóbel Béla, a Ferenczy-csa- lád, Kovács Margit életművének állandó kiállítása —, a Szerb Egyháztörténeti Múzeum páratlan kincseit vagy az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum ' gazdagodó anyagát egy nap alatt legfeljebb felfedezni lehet, de megismerni nem. És a felsorolás ezzel még nem teljes: mindig kínál új látnivalót a Galéria, a Népművészetek Háza és a Kőtár is. Néhány nap múlva pedig már a Szentendrei Szalon is várja az érdeklődőket s azután a Barcsay Múzeum megnyitása következik. Ha csak ennyit nyújtana Szentendre, már az sem lenne kevés. Ennél azonban sokkal erőteljesebben érvényesül a megye kulturális életének egészére gyakorolt hatása. Ezért, ilyen háttérre alapozva, épült meg éppen itt — és nem másutt — a megyei művelődési központ és könyvtár, s milyen köztéri alkotásokkal gyarapodott Pest megye az utóbbi évben és melyek a további tervek. — Szentendrén felavatták Czóbel Béla és Jakov Ignjato- vic emlékszobrait, Varga Imre és Janzer Frigyes alkotásait, készül Szőnyi Tibor portréja — mely a váci kórházba kerül — Vígh Tamás közreműködésével. Most állították fel a verőcemarosi Express ifjúsági táborban ifj. Blaskó János Három Táncosát, s a Nagykőrösön született Csikai Márta most készíti Karcagra felszabadulási emlékművét. Szabad időben akvarellek örvendetes ez az Intenzitás, mely tovább fokozódhat, ha Pest megye különbőz»"/ városaikapott helyet a városban a múzeumok megyei igazgatósága. Ez tette lehetővé, hogy Szentendre a megye közművelődésének centruma legyen, ahonnan a megye százhatvanegy művelődési otthon jellegű intézménye, kétszáznyolcvan- hét könyvtári egysége és huszonhat múzeuma, illetve kiállítóhelye kap rendszeres módszertani segítséget, irány- mutatást És Szentendréről beszélve, szólná kell a környező tájról is, amely a nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolásában kapott jelentős szerepet. A szigeti községek és Leányfalu kivételével valamennyi településen találkozhatunk német, szlovák, illetve szerb- horvát anyanyelvű lakossággal. Az elmúlt esztendők során jelentős eredményeket értek el ezen a tájon a nemzetiségi néprajzi kultúra feltárásában és ápolásában, a népdalok, néptáncok és szokások gyűjtésében, közzétételében. Ennek évek óta megújuló reprezentáns megnyilvánulásai a járási, illetve megyei szintű nemzetiségi találkozók. E munka elismeréseként került sor az idei nyáron az országos nemzetiségi fesztivál megrendezésére éppen Szentendrén. Vác Természetesen nemcsak Szentendre és vidékén ilyen szembetűnő a változás. Vác változatlanul a megye fontos ipari központjainak egyike. A járásban elsősorban a gödi Fészek, valamint a törökmezei találkozó évről évre visszatérő ünnepségsorozata, valamint a Vác munkásmozgalmát feltáró kiadványok, a Vak Bottyán Múzeum munkásmozgalmi kiállításai szolgálják a terv megvalósulását. S Vác és Göd mellé mindinkább felzárkózik a táj másik nagy ipari települése, Dunakeszi, a munkásműveltséget segítő művészeti programjaival. Vác azonban nemcsak a múltban játszott jelentős szerepet a munkásmozgalmakban. A város munkásai ma is sok példáját adják a közösségért végzett áldozatos munkának. összefogásuk eredményeképpen épült fel a közelban, községeiben élő, alkotó művészek új alkotásaikat arra a helyre szánják, ahol ismerik őket, ahol élnek. S elképzelések megvalósítása a Poldauf Medárd vezette vállalatnál jó kezekben van ... — Tizenkilenc éve dolgozom itt jó és becsületes munkatársak körében — vallja. Gondom, boldogságom egyúttal, örülök, ha közös erőfeszítéssel új alkotások születnek, mely széppé teszi tereinket, tartalmasabbá hétköznapjainkat. Valaha. 1948- ban Dióssy Antal tanítványaként az Iparművészeti Főiskolán végeztem s szabad időmben akvarellezek a Dunakanyarban. magamnak, a saját gyönyörűségemre... Losonci Miklós múltban az új művelődési központ, amelynek legfőbb célja a munkásművelődés segítése. Ez a törekvés hívta életre a Mában a holnapért mozgalmat, amely a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését hivatott elősegíteni. Ugyanakkor a művelődési központ egyre jobban szolgálja a városon túl is a környék közművelődését. És a munkásmozgalmi hagyományokból fakad, hogy a kórusmozgalom a megyében itt a legerőteljesebb. Nemcsak Vác országos hírű és a határokon túl is ismert kórusaira gondolok. Nem véletlenül rendezték meg a napokban éppen Nagymaroson a férfikórusok országos találkozóját. És Vác ad otthont évek óta a Dunakanyar-dalostalál- kozónaJc is. Gödöllő Tovább lépve a sorban: Gödöllő az agrárszakember-képzés egyik jelentős centruma, ennek következtében az agrárismeretterjesztésben tölt be fontos megyei szerepet. Egyetemének tanárai és hallgatói szívesen adják tovább me- gyeszerte ismereteiket, ezzel is segítve a megye mezőgazdasági kultúrájának gyorsabb fejlődését. Gödöllő, mint járási székhely, ugyanakkor a Galga- menti népművészetek és néphagyományok tájcentruma. Itt »élt s él ma is megyénkben a legtöbb népművészet mestere. Érthető, ha e táj hagyományőrző szerepe egyre jelentősebbé válik. Jól példázza ezt a galgamácsai Vankó- né Dudás Juli népművészete, amely Olaszországtól az Egyesült Államokig ragadtatta elismerésre az embereket. És a közelmúltban felavatott galgamácsai tájház is e törekvést erősíti, akárcsak az, hogy mintegy félszáz népi együttes, művészeti csoport működik e tájegységen, őrizve, ápolva a gazdag hagyományokét. Dél-Pest megye A megye negyedik tájcentruma Dél-Pest megye, amely paraszt- és földmunkásmozgalmi hagyományokban iger gazdag vidék. A sokban egyező gazdasági-társadalmi viszonyok és az összefogássá\ megoldható közművelődés gondok arra késztették a környező járásikat, hogy csatlakozzanak e tájegységhez. Igj jött létre a ceglédi, monori nagykátai, ráckevei és dabas járás, valamint Cegléd é Nagykőrös város együttmű ködósi megállapodása. A cél az erők tömörítése a tartó eredmények elérése érdeké ben. Az eredmények máris so katmondók és biztatóak a jő vöt tekintve. Például az évek kel ezelőtt Dabason megaía kult Nagy István képzömű vészcsoport ma már az em lített öt járás képzőművészei tömöríti. Így vált lehetővt hogy tavaly már közös mű vésztelepen vegyenek részi Azután: első ízben Nagyká tán rendeztek háromnapos ta nácskozást az öt járás népmű velői részére, amelynek cél ja a közös közművelődéi munka összehangolása vol1 És ugyancsak tavaly: az c járás fiataljai közös olvasótá borban vettek részt Salgóbá nyán. Közösek a törekvések , bejárók művelődésének meg oldásában csakúgy, mint népművelők képzésében, a ta pasztalatok rendszeres cseré jében. Mindez bizonyít. A tájait hoz kapcsolódó közműveié dési munka beváltotta a hozz fűzött reményeket. Ebből ki vetkezik, hogy az előbb« lépés egyik fontos feltétel továbbra is a tájegységekbe működő művelődési közpor, tok területi munkájának fokozása. Csak így vonhat be mind több település a tá; egységre jellemző tevékeny ség vonzáskörébe. Prukner Pál Poldauf Medárd, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat .Igazgatója a gyömrői Kiss András munkáját figyeli. Nagy Iván felvétele «
