Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

1977. OKTÓBER 29., SZOMBAT Lk«i w Befejeződött a gödöllői tudományos eszmecsere Gépesítés és mezőgazdaság S Tegnap befejeződött az a háromnapos tudomá- [ sági hatásairól, dr. Hosszú = nyos ülésszaksorozat, melyet a Nagy Októberi Szocia-I Miklós egyetemi tanár az | lista Forradalom tiszteletének 60. évfordulója alkal- j alaptudományok oktatásáról, = mából rendezett a gödöllői Agrártudományi Egyetem, dr. Király László a gépesítés £ A pénteki tudományos ülés a mezőgazdaság gépesítése oktatásának fontosságáról. I fejlesztésének társadalmi és gazdasági összefüggéseit Dr. Huszár István, a mező- gazdasági gépészmérnöki kar dékánja megnyitójában el­mondta, hogy hazánkban a felszabadulás óta érzékelhető az a változás, amely a törté­nelmi-politikai távlatok mel­lett a technikai, technológiai haladásnak is tág teret, lehe­tőséget adott. A mezőgazdasá­gi gépészmérnökök képzése Gödöllőn folyik, e városban van a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, így a távlati tervek célja: egyfajta gépesí­tési centrummá tenni az adott környezetet. Ezt követően Héger József, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium pártbi­zottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Előadásában az egyetemi oktató-nevelő munka időszerű társadalom- politikai kérdéseiről szólt. Hangsúlyozta: az ifjúság kép­zése egyik fontos eszköz tár­sadalom-politikai céljaink megvalósítására. Kiemelte: az egyaránt magas szintű meny- nyiségű és minőségű élelmi­szer-termelés egyik kulcskér­dése a tudomány termelőerő­vé válása. Mely utóbbi szoro­san összefügg az oktatás-kép­zés minőségével, vagyis az egyetemek, felsőoktatási in­tézmények munkájával. Az emberi tulajdonságok formá­lása az oktatási módszerek motorja — mondotta az elő­adó — s a legmaradandóbb az egyetemi hallgató számára az a személyes példa, melyet a katedra túlsó oldaláról kap. Az oktatás hagyományos mód­szereiről szólva elmondta, hogy külföldi tapasztalatai alapján úgy véli: hazánkban még erősen hatnak a tradí­ciók. Európában, sőt világ­szerte szélesebb a szakosodás az oktatási idő alatt, mint ná­lunk, így fakultatív képzéssel,- intézeti munkán belül, más módokon közelítik a szak­mán belüli minél teljesebb tájékozottság elérhetését. Dr. Lehoczky László egyete­mi tanár a műszaki fejlesztés társadalmi-gazdasági hatásai­ról szólt. A mezőgazdaságban — mondotta —, a műszaki fejlődés függvénye a biológiai összetevőknek, s mindemellett a társadalmi struktúrával is kölcsönhatásban áll. Hazai agrárhagyományainknak év­ezredes múltja van, s ha az elmúlt három évtized tapasz­talatait taglaljuk, úgy a fej­lődés három szakaszát külön­böztetjük meg. A kezdeti földreform időszakát, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének időszakát s a harma­dik szakaszt, napjainkat, me­lyet az iparszerű termelési rendszerek kialakulása, mű­ködése jellemez. Váradi János egyetemi ta­nár a szovjet egyetemi okta­tás tapasztalatait összegezte a magyar mezőgazdasági gé­pészmérnök képzésben. 1951- ben indult meg a mező- gazdasági gépészképzés az Agrártudományi Egyetemen, s akkor a moszkvai • gépészmér­nöki főiskolától adaptáltak oktatási módszereket, tan­anyagot, tanterveket. Ma már hazánkban, a szakmailag jól képzett mezőgazdasági gé­pészmérnökök a politikai tá­jékozottság és elkötelezettség mellett, társadalmi megbecsü­lést is kapnak munkájukért, s nem érdemtelenül. Dr. Tibold Vilmos egyetemi tanár a termelési rendszerek és a korszerű gépüzemeltetés személyi feltételeiről tartott előadást. Megítélése szerint, kultúrnövényeink termeszté­sének potenciális lehetőségeit még korántsem aknáztuk ki. A termesztési rendszerek al­Tomory László egyetemi do­cens pedig a mezőgazdasági építészet szerepéről beszélt, mely utóbbi jelentős tényező­je a dolgozó ember környezet- kultúrájának helyes kialakítá­sában. ★ Végezetül Héger József, a MÉM pártbizottságának titká­ra nyilatkozott lapunk szá­mára: mi a véleménye a tu­dományos ülésszakon elhang­zottakról. — Pest megyében van az ország egyetlen mezőgazda- sági gépészmérnökképző egye­teme. Bár a gyakorlati isme­reteket a hallgatók — érte­lemszerűen — Pest megyében kapják, tudásanyagukat az ország minden táján elismer­ten hasznosítják, kamatoztat­ják. Bizonyára nem véletlen, s nemcsak a környezet von­zása okán gyakori, hogy az itt legjobb eredménnyel vég­ző hallgatók Pest megye ter­melőüzemeiben helyezkednek el zömében. S bár az ország kalmazásakor nem elégedhe tünk meg a részek vizsgálatá­val, a biológiai és műszaki háttér komplex egészét kell tekinteni összehangolva azt a népgazdasági környezettel. Dr. Gönczi Iván egyetemi tanár a termelésszervezés fej­lődésének társadalmi-gazda­más tájairól is gyakorta visz- szajárnak az Alma Materhez szaktanácsért, segítségért, konzultációs lehetőségért, a kapcsolat mégis a közeli ter­melőüzemekben dolgozó gé­pészmérnökök és az egyetem között a legélőbb, s így a leg­eredményesebb. Bedő Ildikó Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága október 27-én és 28-án ülést tartott. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára adott tájékoztatást az MSZMP KB október 20-i üléséről és szólt az ifjúsági szövetség ebből következő fel­adatairól. A KISZ KB első titkára kü­lön is kitért arra, hogy a ma­gyar fiatalok az ifjúsági szö­vetség tagjai készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Ezt követően a KISZ KB Nagy Sándornak, a KB titká­rának előterjesztésében meg­vitatta a KISZ Központi Bi­zottságának intézkedési tervét az MSZMP KB A hosszútávú külgazdasági politika és a ter­melési szerkezet fejlesztésé­nek irányelvei című határoza­tának végrehajtására. Az in­tézkedési terv a párt határo­zatából adódó feladatokat tar­talmazza. A KISZ feladatai — a KISZ-tagok, a fiatalok köré­ben — mindenekelőtt a nép- gazdasági összefüggések és feladatok megértésében, a ha­tékony, fegyelmezett munka­végzést szolgáló szemlélet for­málásában és a mozgósításban jelentkeznek. A határozat megjelöli a KISZ feladatait a társadalmi munkaidőalap ha­tékony kihasználásában, hoz­zájárulását a népgazdaság munkaerő-szükségletének ki­elégítésében. Meghatározza a Társadalmi javaink gyarapodására Pest megye a harmadik a takarékossági rangsorban Pénteken délután Vácott, a Madách Imre Művelődési Köz­pont színháztermében emlé­keztek meg a 13. világtakaré­kossági Napról. Az Országos Takarékpénztár Pest megyei Igazgatósága és a Fogyasztá­si Szövetkezetek Pest (négyei Szövetségé szervezésében meg­tartott ünnepségen megjelent dr. Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes, Balogh László, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának titkára, dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgató­ja, Császár Ferenc, a Pest me­gyei Tanács általános elnök- helyettese, Papp József, a vá­ci városi pártbizottság első titkára, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest me­gyei szervezetének titkára, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke, valamint Kovács Sán­dor, az OTP megyei Igazga­tóságának vezetője. Weisz György, a városi ta­nács elnöke megnyitója után dr. Villányi Miklós beszédé­ben a takarékosság és a nép­gazdaság kapcsolatát elemez­te: NAPIRENDEN A TAKARMÁNYOZAS FéS évszázad a tudomány A Herceghalmi Állattenyész­tési Kutató Intézetben októ­ber 28-án pénteken ünnepi ülést tartottak a takarmányo­zási főosztályon abból az alka­lomból, hogy dr. Kurelec Vik­tor, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa, az osztály sok évtizeden át volt vezetője, ötven esztendővel ezelőtt kezd­te meg tudományos munkássá­gát, az intézmény akkori jog­elődjénél. A tudományos osztályérte­kezlet egyben tájékoztatást i: tartott figyelemre méltó elő­adást, a témákat a legújabb kutatási eredményeik tükrében bemutatva. Dr. Kurelec Viktor, aki már nyugállományban van, ma is tevékeny részese az ÁKI-ban folyó munkának. Keserű János, az intézet főigazgatója köszön­tötte őt a tiszteletére rendezett ülésszak alkalmából, majd dr. Szentmihályi Sándor osztályve­zető, tudományos igazgatóhe­lyettes rövid visszapillantásban emlékezett az AKI takarmá­adott a jelenleg folyó kutatá­si témákról, ahol előadássoro­zattal, a takarmányozás téma­körének aktuális vizsgálati módszereit, eredményeit is­mertették az előadók. Dr. Ba­rabás Endre, a takarmányisme- rettan fejlődéséről, Kemenes Mária a gázkromatográfiás szi- lázsvizsgálatokról. Babinszky László a hízósertések leghaté­konyabb etetési módozatairól, Gundel János a hízósertések takarmányozá-ánál alkalmazott zsirkiegészítés fontosságáról nyozási kutatásairól, az eddig eltelt ötven esztendőről, s ar­ról, az eredményes, sikerekben gazdag életpályáról, mely Ku­relec Viktor életpályáját fém­jelzi. Arról a fél évszázadról, melyet a tudomány szolgálatá­ban hittel, lelkesedéssel, új, kutató-generációkat nevelve töltött el. S mely jelentősen hozzájárult az intézmény je­lenéhez, mai mindennapjaihoz, s áttételesen tán a jövő tudo­mányos kutató munkájához is. Be. J. Felvétclünkön balról jobbra: Kovács Antalné, dr. Szirmai Jenő, Weisz György, a beszédét mondó dr. Villányi Miklós és Balogh László. Bozsán Péter felvétele — Sokszor elmondtuk már, — mondotta —, hogy az OTP a lakosság bankja, s azt is, hogy a takarékbetétkönyvek­ben gyűlő forintok végső so­ron az egész társadalom cél­jaira felhasználható pénzala­pokat növelik. Ma, az anyag- és energiatakarékosság idősza­kában hatalmas jelentősége van a takarékmozgalomnak. Pest megyében egyébként az idén ünnepli negyedszázados jubileumát a takarékhálózat. Ma huszonöt OTP-fiók és száznál több takarékszövetke­zeti egység, valamint 190 mun­kahelyi KST-csoport működik megyeszerte. Beszéde további részében dr. Villányi Miklós elmondta, hogy az ország 19 megyéje közül a takarékbetétek össze­gét tekintve Pest megye a har­madik, s ha az OTP támo­gatásával felépült lakások számát vennénk alapul, úgy mindenképpen az első helyre kerülne. Szép eredményeket könyvelhet el a takarékszövet­kezeti mozgalom is. Az első. 1957-ben létrejött kiskunlac- házi takarékszövetkezet mellé időközben 22 új csatlakozott. 142 ezernél több taggal, egy- milliárd forintnál magasabb betétállománnyal és az idén 58 millió forintnyi kölcsönt nyújtva a kisállattenyésztők­nek és a kisárutermelőknelc Az ünnepségen jutalmakat nyújtottak át a legtakaréko­sabb megyei kollektíváknak és KISZ sajátos feladatait a gaz­dasági tervek kimunkálásá­ban. Szükségesnek tartja, hogy a KISZ illetékes vezető szervei áttekintsék a külkeres­kedelmi tevékenységet folyta­tó gazdasági egységek KISZ- szervezeteinek tevékenységét. A munkaerő-gazdálkodás kérdéseivel összefüggésben a központi bizottság konkrét feladatként jelölte meg: a fialtatok pályaválasztásának hatékonyabb segítését, a pá lyakezdők mielőbbi beillesz­kedésének támogatását, a fia­talok munka melletti képzé­sének, továbbképzésének ösz­tönzését, segítését. Megállapí­totta, hogy a KlSZ-szerveze- teknefc komoly politikai sze­repük és felelősségük van a fiatalok vállalaton belüli vagy kívüli új munkaterületekre történő átirányításában. Az ifjúsági szövetség ösztönzi a fiatal szakembereket, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a korszerű üzem- és munka- szervezési, vezetéstechnikai módszerek, a műszaki-gazda­sági tényezőket komplex mó­don figyelembe vevő eliárások megismertetésében és alkalma­zásában. Az ifjúsági szövetség feladatának tekinti a fiatalok mozgósítását a rendkívüli munkacsúcsok munkaerő- szükségletének kielégítésére. Szükségesnek tartja a diák­munkaerő felhasználásának tervszerűbbé, szervezettebbé tételét, és az ennek egységes feltételeit biztosító jogszabá- Jyozást. A KISZ-nek az ifjúság ér­dekei védelmében és képvise­letében adódó napirendi jog­köréről szóló napirendi pontot Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára terjesztette elő. Az ifjúsági szövetség 1978/79. mozgalmi évre szóló akció- programjait a KISZ KB Bara­bás Jánosnak, a KB titkárá­nak előterjesztésében vitatta meg. A KB elfogadta a dol­gozók az egyetemeken és fő­iskolákon, a középfokú tanin­tézetekben tanuló, valamint a fegyveres erők, illetve testüle­tek állományába tartozó fia­talok KISZ-szervezeteinek ak­cióprogramjait, amelyek a Hatékonyság, minőség! címet viselik. Az MSZBT­eitiökség ünnepi ütése A világ első győztes prole­tárforradalmának 60. évfor­dulóját köszöntötte a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Or­szágos Elnöksége pénteki ülé­sén a Parlament Va díszter­mében. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelynek elnökségében fog­lalt helyet többek között Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, Grósz Károly az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, vala­mint Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Boros Sándor kulturális mi­niszterhelyettes ünnepi beszé­de után Nagy Mária, az MSZBT főtitkára szólt a baráti társaságnak az évforduló megünnepléséhez kapcsolódó programjáról. Az ünnepi ülésen Apró An­tal felolvasta az MSZBT Or­szágos Elnökségének a Szovjet —Magyar Baráti Társaság El­nökségéhez intézett üdvözlő táviratát. Az MSZBT elnöke ezután tíz, a magyar—szovjet barát­ság ápolásában kiemelkedő munkát végző MSZBT-tagcso- port képviselőjének nyújtotta át a baráti társaság arany­koszorús plakettjét. Két kol­lektívát az Országos Béketa­nács elnöksége által adomá­nyozott békemozgalom em­lékplakettjével tüntettek ki. A népeink közötti barátság ápolásában végzett kiemel­kedő munkájukért 25-en ré­szesültek az MSZBT Arany- koszorús Jelvénye kitüntetés­ben. A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából, a ma- Synr—szovjet barátság elmé­lyítése érdekében végzett eredményes tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki Drucker Tibort, a Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egye­sülésének főtitkárát. össze­sen 14-en részesültek a Munka Érdemrend különböző foko­zatainak kitüntetésében. A mezőgazdasági ingatlanforgalomról Mit tartalmaz az új törvényerejű rendelet? A mező- és erdőgazdasági in­gatlanok forgalmának új sza­bályozásáról szóló törvény- erejű rendelet a külterületi földtulajdon felső határát me­zőgazdasággal élethivatássze­rűen foglalkozó magánszemé­lyeknél 3 hektárban, más sze­mélyeknél pedig 6000 négyzet- méterben (0,6 hektárban) álla­pítja meg. Nem módosítja a személyi földtulajdonra, vala­mint a telek-, lakás- és üdülő- tulajdonra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A szerzett jo­gok védelmét jelenti, hogy az új szabályozás nem érinti a rendelet hatályba lépése előtt megszerzett földtulajdont. Ilyen külterületi földjét a tu­lajdonos, tehát, akkor is meg­tarthatja, ha az meghaladja a felső határt. Ha a külterületi föld örök­lése folytán haladja meg az előírt maximumot, többletföld­jét a tulajdonos nem tarthatja meg, hanem köteles azt egy éven belül elidegeníteni. E kö­Üzletházat avattak Üllőn Kirendeltségi üzletházat ava­tott pénteken, a Világtakaré­kossági Na,p alkalmából Üllőn, az. Ecser és Vidéke Takarék- szövetkezet. A korszerű, taka­ros saját üzletház sorrendben a hetvenötödik a megyében meglévő 104 takarékszövetke­zeti üzletegyságből. Az ecseri takarékszövetkezet, amely öt községben látja el a lakosság és a tagság pénzintézeti szol­gáltatásait, 4 ezer 500 tagja van és 20 milliós betétállo­mánnyal rendelkezik. A megye takarékszövetkeze­ti mozgalmának jubileumi ver­senyvállalása egész évre az 1 milliárd forint betétállomány elérése volt. Ezt a Világtzka- rékossági Nappal megyei szín. ten teljesítették a takarékszö­vetkezetek, ami azt jelenti, hogy ebben az évben 123 mil­lió forinttal gyarapodott eddig a megye takarékszövetkezeti betétállománya. telezettség elmulasztása esetén az állam a többletföldre véte­li jogát gyakorolhatja. Öröklésen kívül földtulaj­donjoga csak hatósági enge­déllyel szerezhető meg. A külterületeken a jövőben földtulajdont — az öröklés ki­vételével — csak mezőgazda­sággal élethivatásszerűen fog­lalkozó magánszemély szerez­het. A megszerezhető földterü­let — a maximálisan tulaj­donban tartható 3 hektár túl­lépése nélkül — legfeljebb 6000 négyzetméter lehet. Fontos követelmény, hogy a külterületen levő tanyákra az érdekelt mezőgazdasági nagy­üzemek az eddiginél követke­zetesebben éljenek elővásárlá­si jogukkal. Üdülő céljára a tanya tulajdonjogát nem lehet megszerezni. A méltánytalanságok elkerü­lése végett az örökölt többlet­föld elidegenítésének kötele­zettsége, valamint a földszer­zési tilalom alól jogszabályban meghatározott indokolt ese­tekben felmentést lehet adni. A földforgalom új szabályo­zásával összefüggésben a ter­mőföld megműveléséhez fű­ződő népgazdasági érdekek in­dokolták a magánhaszonbér­letre vonatkozó eddigi rendel­kezések megváltoztatását és az eljárás egyszerűsítését. A tör­vényerejű rendelet szerint a jö­vőben magánszemély más ma­gánszemélytől és állami földet kezelő tanácsi szakigazgatási szervtől területi korlátozás, a meglevő földtulajdonba való beszámítás és hatósági enge­dély nélkül vehet mezőgazda- sági művelés céljára földet ha­szonbérbe. I a takarékosságra buzdító ak­tivistáknak. Pénzjutalmat ka­pott a megyei brigádok taka­rékossági versenyében első he­lyen végzett váci Forte gyár KISZ-tagsága. A fogyasztási szövetkezetek Kiváló szövetke­zeti munkáért kitüntetést vet­te át Lampert Ferencné, a Pi- lisvörösvár és Vidéke Takarék- szövetkezet főkönyvelője és pénzjutalommal ismerték el Szekeres Erzsébetnek, a kere- pesi Szilasmenti Termelőszö­vetkezet osztályvezetőjének az ifjúsági takarékbetét népsze­rűsítéséért végzett munkáját. A 13. világtakarékossági nap alkalmával megtartott váci ün­nepség a koraesti órákig tartó műsorral fejeződött be. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom