Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

1977. OKTÓBER 26., SZERDA 7^Jfaias3 A Nagy Október jubileumára Tudományos ülés A Magyar Tudományos Aka­démia, az MSZMP KB Párt­történeti Intézete, Politikai Fő­iskolája és Társadalomtudo­mányi Intézete október 26—27- én tudományos ülést rendez a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója alkal­mából. Az MTA székházában ma, szerdán délelőtt Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja mond elnöki megnyitó beszédet, a plenáris ülésen tudományos előadás hangzik el a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségéről és nemzetközi érvényéről, októ­ber és a magyar szépirodalom kapcsolatáról. Sebes Sándor köszöntése Sebes Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tagját, a párt, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő, régi harcosát 75. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizott­sága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Brutyó János a KEB elnöke köszöntötte. Átadták a Központi Bizott­ság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság üdvözlő levelét és aján­dékát. Az új belkereskedelmi törvénytervezetről Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésé Több százezer kereskedel­mi dolgozó munkáját, s fo­gyasztóként az ország egész lakosságát érinti a belkeres­kedelemről szóló új törvény- tervezet. Kedden a Parla­mentben az országgyűlés ke­reskedelmi bizottságának tag­jai mondták el véleményü­ket, javaslataikat. Az ülést — amelyen részt vett Inokai János, az országgyűlés alel- nöke, Palkó Sándor, a bizott­ság elnöke nyitotta meg, majd az írásbeli előterjesztést Ju­hár Zoltán belkereskedelmi államtitkár egészítette ki. A vitában a képviselők ta­pasztalataikat, javaslataikat, ismertették. Elhangzott pél­dául, hogy az új törvénynek — hatásában — több eddigi szemléletbeli hibán is javí­tania kell. Gyakran előfor­dult ugyanis, hogy a nyere­ségérdekeltségre és az önál­ló vállalati gazdálkodásra hi­vatkozva, néhány kereskedel­mi vállalat nem tett eleget ellátási kötelezettségének. Többen is szóvátettók, hogy a legtöbb vita a fogyasztói ér­dekvédelem érvényesítése mi­att keletkezett. Több képviselő foglalkozott a használati utasítás-i kér­désével, mondván, hogy — például — 'mind korszerűbb Levél a szovjet testvérszervezetekhez A nőmozgalom ötéves programja Kedden a Parlament Vadász­termében ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa. Erdei Lászióné, az országos ta­nács elnöke ünnepi beszédben emlékezett meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Rámutatott: a Nagy Október egyszersmind a nőknek a társadalomban, a családban elfoglalt., ssefepérói, hivatásáról vallott évszázados nézetek gyökeres megváltozta­tásához is vezetett. A magyar nőtársadalom nevében — mon­dotta — szívünk egész melegé­vel csatlakozunk a világtörté­nelem legnagyobb fordulóját köszöntő százmilliókhoz. Ezeket a gondolatokat fe­jezte ki a szovjet nőbizottság­hoz intézett levél is, amelyet Makoldi Mihályné alelnök ol­vasott fel az ülésen. Ezután Nádasi Lászlóné alelnök beszá­molt az elnökségnek a nőkon­ferencia óta végzett munkájá­ról. A továbbiakban a Magyar Nők Országos Tanácsa megvi­tatta és elfogadta a nőtanács első ötéves munkaprogramját. Ennek elkészítését — mint Ná­dasi Lászlóné elmondotta — az indokolja, hogy a nőtanács munkájának jellege 1970 óta lényegesen változott. A dokumentum szerint a ta­nács közreműködik a nők fog­lalkoztatása távlati tervének kidolgozásában, segíti a lányok korszerű pályairányítását. Fi­gyelemmel kíséri a nők és a férfiak munkabérének alaku­lását, javaslatot tesz egyebek közt az aránytalanságok meg­szüntetésére. Tapasztalatokat gyűjt a nők politikai képzésé­ben és vezetővé nevelésük módjáról. Vizsgálja a családjo­gi törvény és az ehhez kapcso­lódó jogszabályok alkalmazá­sának hatását. A család szocia­lista vonásait erősíti, amikor a továbbiakban is vizsgálja a nők csalädbeli szerepét. A társada­lompolitikai feladatok közt je­lölte meg a program az idős emberek családi és társadalmi megbecsülésének erősítését. A nemzetköziség eszméinek terjesztését, a béke védelmét, a nemzetközi kapcsolatok fej­lesztését továbbra is fontos feladatnak tekinti a tanács, sa­játos eszközeivel segíti a nem­zetközi együttműködés, a békés egymás mellett élés eszméjé­nek megvalósítását. Ezt követően a vitában fel­szólalók javasolták: a nőtanács támogasson minden olyan kez­deményezést, amely a fizikai munka megbecsülését, a fiata­lok szakmaválasztását, képzé­sét segíti elő. Kérték: a mező­gazdasági szervek, a gazdasá­gok gondoskodjanak az agrár- szakemberek jó lakás- és élet- feltételeiről, saját gyermekin­tézmények létesítéséről. és bonyolultabb háztartási gépek kerülnek forgalomba. Ezek célszerűen, hosszú élet­tartamú an csakis megfelelő útmutatással használhatók. Mindenekelőtt a tartós fo­gyasztási cikkeknél került szóba az alkatrészellátás. A kétségtelen hibák ellenére ügyelni kell arra, hogy az új törvény vitája nyomán a köz­vélemény az ipar mulasztá­sáért például ne a kereskedel­mi dolgozókat tegye felelőssé. Igaz. a szabályozás éppen a feladatok és a felelősség pon­tos meghatározásával a vá­sárlóik tisztánlátását is se­gíti. Néha nehéz a hosszú távú gazdaságpolitikai célokat és a divatigényeket egyszerre ki­szolgálnia a kereskedelemnek. Az egyik oldalon buzdítják a vásárlókat, hogy mind gyak­rabban vegyenek új, modem vonalú cipőt A másik oldalon viszont fontos szempont az anyagtakarékosság, javaink ésszerű felhasználása. Az ilyen és hasonló kötelességeket kell egészségesen összhangba hoz­ni. A törvénytervezetet — az országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága tapasztalatainak csz- szegezése után — széles körű társadalmi körben vitatják meg. Az országgyűlés kereskedel­mi bizottságának vitájában felszólalt Komócsin Mihály, Novák Pálné, Szabó József. Udvardi Károlyné, Tausz Já­nos (Pest megye, 22. vk.), Czégai Valéria, Bollók Jó- zsefné, Gajdos János, Molnár Endre, Teleki Istvánná, Nagy­pataki Imre, Inokai János és Forgony László. Egész napos baráti találkozó Szovjet fórum Abonyban Az abonyi Ságvárí Terme­lőszövetkezetben működő Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság tagcsoportja sokfélekép­pen gyarapítja Szovjetunió­val kapcsolatos ismereteit. Minden évben vetélkedőt ren­deznek Ki tud többet a Szov­jetunióról címmel, rendszere­sen forgatják a szovjet fo­lyóiratokat, a békehónap ide­jén szovjet vendégeket hív­nak. Kezdeményező a tagcsoport Ezúttal egész napos ma­gyar-szovjet baráti találko­zót kezdeményeztek. Erre meghívták a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek képviselőit. A községi pártbizottság épületében Fe­kete Antal, a ceglédi járási pártbizottság titkára, Tarkó Sándor, a községi pártbizott­ság titkára, Győré Sándor, a Ságvárj Termelőszövetkezet el­nöke és Bugány István, a ter­melőszövetkezet párttitkára — aki egyben az MSZBT-tagcso- port ügyvezető elnöke — fo­gadta a vendégeket. Az öttagú csoport — amely a délutáni politikai fórum választ adó testületét is al­kotta — élénk érdeklődéssel vett részt egy rögönztött ha­társzemlén. A termelőszövet­kezet a népgazdaság igényeit megértve 380 hektáron ter­mel cukorrépát, a nádudvari termelési rendszer kereté­ben. A hatalmas táblán dol­gozó betakarítógép munká­ját láthatták a vendégek. A vendégek számos kérdést tettek fel. Ezek részben a szö­vetkezeti gazdálkodás tapasz­talatait érintették, részben a termelés fontos részletkérdé­sére vonatkoztak. Így afféle szűkebb körű fórum alakult ki már a délelőtti órákban is. Az érdeklődő abonyiak ugyanis a délutáni rendez­vényre már előzetesen több tucat kérdést juttattak el a nagykövetségre. S valóban zsúfolásig megtelt a községi pártház tanácsterme. Nem­csak a helybeliek jöttek el szép számmal, hanem ott vol­tak a szomszédos települése­ken működő MSZBT-tagcso- portok képviselői is. A külpolitikától a nevelésig Gyorsan kiderült, hogy a kérdezők a külpolitika, a gazdasági és a szociális kér­dések iránt egyaránt érdek­lődnek. Mihail Kokejev nagy­követségi első titkár, a nem­zetközi enyhüléssel kapcso­latban a SALT-tárgyalásokon várható előrehaladás lehető­ségéről szólt.Galubeva Ivanov­na nagykövetségi másodtit­kár, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság központi veze­tőségének tagja arról beszélt, hogy hazánk és a Szovjetunió miként bővítik külkereske­delmi kapcsolatait Elmondta Otthont már teremtettek A nagykőrösi cigánylakosság változó életkörülményeiről tárgyak a Pest megyei koordinációs bizottság Hatalmas változás ment végbe az elmúlt években a nagykőrösi cigánylakosság életében, s ma, életkörülmé­nyeik ismeretében elmondha­tó, hogy helyzetük jobb az or­szágos átlagnál. Hogyan élnek ma, mik a tennivalók beilleszkedésük gyorsításáért Nagykőrösön? A városi tanács jelentése alap­ján dr. Csicsay Ivánnak, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettesének elnökletével er­ről tárgyalt tegnap a nagykő­rösi Arany János Művelődési Házban a cigánylakosság hely­zetével foglalkozó Pest me­gyei Koordinációs Bizottság. Az ülésen részt vett Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára, Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke, vala­mint dr. Kozák Istvánná, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala koordinációs bizottsá­gának a titkára. Képviseltet­ték magukat a megye és a vá­ros szakigazgatási, egészség- ügyi, művelődési és társadal­mi szervei is. Az ülés kezdete előtt a je­lenlevők ellátogattak annak a nyolc cigánycsaládnak az ott­honába, akik két hónappal ezelőtt utolsónak hagyták el a cigánytelepet s most kez­dik a városlakók életét. Mint a jelentés megállapít­ja, 520 cigány 104 családban él jelenleg Nagykőrösön. A munkaképes korú. állandó munkaviszonnyal rendelkező­ket a város 11 üzeme foglal­koztatja. Munkalehetőség bő­ven van. Sokan azonban nem szeretik közülük a kötött munkaidőt és -helyet: egyne­gyedük alkalmi munkából tartja fenn magát. A munká­ba állítást az iskolák segítsé­gével kezdik azoknál, akik járnak iskolába. A munkára nevetéshez —1 mint a vitában is elhangzott — természete­sen jobb lenne már az óvo­dában hozzáfogni, s szeren­csére a városban . nincs is hiány óvodai helvekben. En­nek ellenére nehéz, a cigány­gyerekeket bevinni a gyer­mekintézményekbe. A szülők ellenállásába azért ütköznek, mert ennek még nincs kiala­kult gyakorlata. Erősíti az idegenkedést, hogy félnek a nem cigány lakosság előítéle­tétől. Nagy eredmény Nagy­kőrösön, hogy amíg az idén szeptember elején még csak 6, ma már 18 cigánygyerek jár óvodába. A nagykőrösi cigánytelep a várostól két kilométerre volt Putrikban éltek, nem, hogy tisztálkodási lehetősé­ge, de még fekvőhelye sem volt mindenkinek. A negye­dik ötéves terv során első­sorban a rendezett munkavi­szonnyal rendelkező nagycsa­ládosokat juttatta a város ta­nácsi bérlakáshoz. Közülük sokan már véglegesen beillesz­kedtek, más részük beillesz­kedőben van, s augusztus 17- én az utolsó család is elhagy­ta a homolyatáji telepet. Hét évvel ezelőtt 73 tankö­teles cigánygyermek járt ál­talános iskolába, ma 131-en vannak. A vándor életmó­dot folytató családok — is­koláskorú gyermekeinek szá­ma 14 — telepítése még na­gyon hosszú időt igényel. A gyerekek a lakó­körzetükhöz tartozó intézmé­nyekbe járnak. A beiskolázást a társadalmi szervek, üze­mek. vállalatok is segítik, de, hogy járjanak is rendsze­resen a gyerekek, ennek elő­feltétele a városba való be- költöztetés volt. A munkahelyek segítik a cigánytanulókat a pályavá­lasztásban. Ma még nehezen lehet elérni, hogy középisko­lát végezzenek. A fiúk leg­inkább a fémmegmunkáló szakmában, a lányok a kon­zervgyárban helyezkednek el. Szívesen kapcsolódnak be az ifjúsági mozgalomba, érdek­lik őket a szakköri foglalko­zások, s ellentétben a mun­kahelyüket gyakran változ- tatgató felnőttekkel, a gyere­kek végig kitartanak egy-egy kedvelt szakkör, mellett. foglalkozás A lakás juttatás, -építés meg­teremti az alapvető feltétele­ket, de nem szünteti meg az elmaradottságot. Ehhez tár­sadalmi összefogásra, az elő­ítéletek leküzdésére, létfelté­telük biztosítására, azaz a munkaképes korúak munká­ba állítására van szükség. A legbiztatóbb jel az, hogy a belterületen hosszabb időt töl­tött családok, rendezettebb lakásviszonyok között, igé­nyesebbek a tisztaságra, a ru­házatra, s lassan kialakul náluk a művelődés igénye is. A törődés, a gondozás nem könnyű, de az eredmények biztatást adnak a folytatásá­hoz. A cigánylakosság teljes be­illeszkedéséig még hosszú idő­re és nagy türelemre lesz szükség. Abban az ütemben, ahogy tart ez a folyamat, úgy oldódik a 'környezetük tar­tózkodása. Az évezredes el­maradottság nem törölhető el egyik pillanatról a másikra, akár cigányokról, akár nem cigányokról van szó. Ebben a folyamatban az állami és pártszerveken kívül minden társadalmi szervnek megvan a maga feladata. S mint a vi­tában is elhangzott, jó, ha a munkába bevonják azokat a cigányokat, akik már telje­sen beilleszkedtek, s látják, hogy ily módon a társada­lom is befogadja őket. A nagykőrösi városi tanács tizennégy pontból álló intéz­kedési tervet készített, amely­ben meghatározzák az elkö­vetkező időszak feladatait. Ezeket állandóan napirenden tartják, nem elégszenek meg az eddigi eredményekkel. A ci­gánylakosság helyzetével fog­lalkozó Pest megyei koordi­nációs bizottság elismerését fe­jezte ki a város illetékesei­nek eredményes munkájáért. Hatos Erzsébet például, hogy a szovjet 19. ötéves terv idején másfélsze­resére emelkedik a külkeres­kedelmi forgalmunk. Nagyobb keretet kap a kooperáció és az integráció. Ehhez kapcso­lódott az a válasz is, amely az orenburgi földgázvezeték elkészültéből származó hazai gazdasági előnyöket érintet­te. 1979-től hazánk évente 2,8 milliárd köbméter földgázt kap ezen a vezetéken. Iván Szalimon nagykövetségi taná­csos, a Szovjet Baráti Társa­ságok magyarországi képvi­selője, az új szovjet alkot­mányról beszélt hangsúlyoz­va, hogy az alaptörvényben a többi szocialista ország ta­pasztalatait is felhasználták. A legtöbb 'kérdést Izjaszlav Balasinszkij, a nagykövetség mezőgazdasági tanácsosa kap­ta. Alaposan felkészült, sók adattal illusztrálva beszélt a szovjet mezőgazdaság előtt ál­ló feladatokról, a termésátla­gok emeléséről, a lakosság elá látásával kapcsolatos törek­vésekről, a tervidőszakban végbemenő nagyarányú beru­házásokról. A Komszomol mű­ködéséről, tennivalóiról Igor Boriszov nagykövetségi at­tasé adott tájékoztatást. Sokan a helyszínen kértek szót, így például Koncsik Ist­ván, a Ságvári Tsz tagja af­féléi érdeklődött, milyen a szociális ellátás a Szovjet­unióban. Hozzá csatlakozott Herédi Sándorné, aki ugyan­abban a tsz-ben a nőbizott­ság elnöke. Ö a dolgozó anyá­kat megillető juttatások fe­lől kérdezősködött. A válasz­ból is kitűnt, hogy körültekin­tő gondosság jellemzi a szo­ciálpolitikát. Terhességi se­gély, szülési szabadság illeti meg az anyákat, gyermekeik után jelentős családi pótlék­ban részesülnek. Kiss János, a kocséri községi pártvezető­ség titkára egész kérdés­csokrot rögtönzött. A rendel­kezésre álló rövid idő alatt a többi közt szabatos választ kapott a közel-keleti feszült politikai helyzet megoldási lehetőségeivel kapcsolatban. Tóth Ferencné, a PEVDI üze­méből a szűzföldek haszno­sításáról kapott tájékoztatást. Vincze Gábor, a Ságvári Tsz tagja az atomfegyverek be­tiltásának lehetőségéről ér­deklődött. Szabó Péter, a Jó­zsef Attila Tsz tagja azokra a gazdasági előnyökre volt kíváncsi, amelyeket hazánk élvez, ha működésbe lép a Vinnyica—Albertirsa között készülő villamos-távvezeték. A kérdések a sokirányú ér­deklődésről árulkodtak. Az alapos válaszokat jól kiegé­szítette és szemléletessé tette az a fotókiállítás, amely a művelődési házban nyílt a Szovjetunió 60 éves fejlődé­séről. Az egész napos program méltó befejezése volt a Ság­vári Tsz szocialista brigádjai számára rendezett műsoros est, amelyen a fővárosi művé­szek mellett nagy sikerrel lé­pett fel a helyi Búzavirág táncegyüttes is. Tamasi Tamás Az önálló, független palesztin államért Szolidaritási gyűlés Budakalászon A gyűlés résztvevőinek egy csoportja Bozsán Péter felvétele Az őszi szolidaritási akció rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseményeként tar­tottak tegnap nagygyűlést Pest megyében, Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat dolgozóinak részvételé­vel. Ott volt Mátok Lajos, az MSZMP szentendrei járási bi­zottságának első titkára, Ko­vács Antalné, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsá­gának titkára, a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet állandó magyarországi képviseletének két munkatársa, Kaszim Aszad és Kaddura Abdulmunim. Bevezetőjében Drótos Ist­vánná, a vállalat budakeszi szövőgyára pártvezetőségének titkára arról beszélt, hogy a szolidaritás képes áthidalni a földrajzi távolságokat. Réti Ervin, az Esti Hírlap munka­társa tartott ünnepi beszédet, melyben szólt a kettéosztott Ciprus, Zimbabwe, Namíbia, Rhodesia, Chile political prob­lémáiról, majd részletesen elemezte a palesztin nép tör­ténelmi múltját, s a térségben ma meglevő nemzeti ellenté­tek gyökereit Preiner Tibor, a szövőgyár előkészítőüzemének vezetője, a gyári 2. számú párta La pszer­vezet titkára az alapszervezet tagjai és vezetősége nevében elmondotta, hogy a gyár dol­gozói támogatnak minden an- tiimperialista erőt, s nem kö­zönyösek a palesztin nép ügye iránt sem; bizonyosak ab­ban, hogy kivívja független­ségét és szabadságát. Végezetül a nagygyűlés résztvevői — Preiner Tibor javaslatára — az alábbi szö­vegű táviratot intézték a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság­hoz: A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat dolgozói együttérez- nek a jogaiért és igazságáért harcoló palesztin néppel, s el­ítélik az ellene irányuló ag­ressziót. V. G. P,

Next

/
Oldalképek
Tartalom