Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

jr /..» i mtarr 4 1977. SZEPTEMBER 7., SZERDA PEDAGÓGUSHIÁNY A RÁCKEVEI JÁRÁSBAN Kevés pályázó jelentkezett Minden kezdet nehéz, sok I esztendő óta azonban különö- | sen nehéz az iskolaév kezde- | te. Nem is a tanulóknak, sem i a szülőknek, hanem a taná- 1 csóknak, mert a megürült pe­dagógusállások betöltése nagy gondot okoz. Idén is válto­zatlanul nagy a pedagógus­hiány. Vegyük például a rác­kevei járást és ott is elsőnek az óvodákat. Óvónők, tanítók Tökölön eredetileg egy óvó­női állást hirdettek meg, ké­sőbb még egyet pályakezdő számára, egyikre sem akadt jelentkező. Szigetszentmiklós is egy pályakezdő óvónőt kere­sett, nem volt (pályázó. Duna- harasztin és Szigetújfaluban pedig a pályázatok kiírása óta üresedett meg egy-egy állás. Összesen tehát még öt óvónő kellene a járásban. Tanító még több. A járás 18 községét igazgató 12 tanács összesen 36 állást hirdetett meg, ebből másodszorra ti­zenhármat pályakezdők szá­mára. Ilyen jelentkező azon­ban mindössze három akadt, el is nyerte az állást. Az első pályázaton kiírt állásokból pe­dig csak nyolcat sikerült be­tölteni, azóta azonban még három állás vált gazdátlanná, úgyhogy néhány nappal a tan­év megnyitása előtt huszonhat katedra állt még üresen. A legtöbb Dunaharasztin az I. számú általános iskolában, ahol e pillanatban hét tanító hiányzik. De a II. számú isko­lában is kettő. A járás minden községe ál­talában lakást is biztosít a pedagógusoknak, emellett csaknem valamennyi közel fekszik a fővároshoz. Az uta­zás nem vesz nagy időt igény­be. Különösen vonatkozik ez Dunaharasztira, mégis ennek a községnek iskoláiban lenne szükség még összesen kilenc tanítóra. Összesen negyvenegyen Ráckevén még négy, Kis- kunlacházán pedig három kel­lene. Ahhoz, hogy teljes le­gyen a felsorolás, közöljük, Halásztelek, Szigetcsép és Szi­gethalom iskolái két-két ta­nítót, Apajpuszta, Dunavar- sány, Szigetszentmiklós és Taksony pedig egyet-egyet hiá­nyol. Nemcsak az alsótagozaton van. nevelőhiány. A járásban kilenc általános iskolai felső­tagozatos tanárral lenne még 6zükség. A kiírt tizenhat pá­lyázatra összesen nyolc, köztük egyetlen pályakezdő jelentke­zett. Dömsödön hiányzik még egy gyógypedagógus is. Min­dent összevéve tehát a járás­ban negvenegy nevelő állása betöltetlen. — Fokozza a nehézséget, hogy sajnos több képesítés nélkül alkalmazott tanerő fel­vételi vizsgája nem sikerült a főiskolán és így továbbra nem szerződhetünk velük, — mond­ja íCsömöri László, a rácke­vei járási hivatal művelődési osztályának vezetője. — Talán most, hogy emel­kedett a pedagógusok fizetése és így a tanítást továbbra is vállaló nyugdíjas tanerők bé­re is, több nyugdíjas jelent­kezik munkára. — Aligha. A járásunkban lakó nyugdíjas pedagógusok közül jelenleg húsz dolgozik tovább, rájuk ebben az isko­laévben is számíthatunk. Szer­ződésük ugyanis január el­sejétől ez év végéig szól és kí­vánságukra meg is hosszabbít­juk. Aki a nyugdíjasok közül eddig nem vállalkozott taní­tásra, többnyire túl idős és fáradt, legfeljebb egy-kettő akad még, aki hajlandó taní­tani. Ismét képesítés nélküliek — Vagyis a most kezdődő iskolaévben sem kedvezőbb a pedagógusellátottság. Ismét szükség lesz képesítés nélküli tanerő alkalmazására? — Igen, hiszen valakinek csak kell tanítani. Képesítés nélküli jelentkező van bőven, még budapestiek is hajlandók az ingázásra. Kénytelenek va­gyunk közülük annyit szer­ződtetni, ahányra a zavartalan tanítás érdekében szükség lesz. Sz. E. Múzeumi órák Ma már mind természete­sebb Szentendrén is, hogy az oktatás, a nevelés nemcsak az iskolák és a szülők kötelessége, hanem a tárasadalom felada­ta is. Az iskoláknak mind több társadalmi szerv, intézmény, szocialista kollektíva ajánlja fel a segítségét. Az idén nyá­ron például a SZISZ nyári tá­borozást szervezett a diákok­nak, a BVM megépítette az egyik általános iskola sport­udvarát, az Ütépítő Vállalat szocialista brigádja pedig 100 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az ud­var rendbehozatalához. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár gyermekkönyv­tárának vezetője, Pethő Zsolt- né rendhagyó irodalmi órái­val, a gyermekraj zpályázatok megszervezésével olyan lehe­tőséget teremtett az irodalom oktatásához, amelyet csupán az iskolai eszközökkel aligha le­hetett volna megoldani. A mú­zeumok által biztosított láto­gatási idők és foglalkozási al­kalmak — amelyekre busz hozta és vitte a gyermekeket — elsősorban a hazafias ne­velést szolgálták, de jelentős mértékben elősegítették az esz­tétikai ízléskultúra és a helyes történelemszemlélet kialakítá­sát is. Az idei tanévben méginkább szükség lesz erre a segítségre. Három tanulócsoporttal nőtt ugyanis az iskolai és napkö­zis csoportok száma, tante­remből viszont ugyanannyi van, mint tavaly. A zsúfolt­ság, a váltott műszak, az új oktatási módszerek adta fel­adatokat a közművelődési in­tézményekkel karöltve szeret­nék megoldani. Az iskolák és a városi úttörőszervezet a tár­sadalmi, a közművelődési szer­vekhez és az üzemekhez szá­mos kéréssel fordultak. Hasz­nos lenne az Együtt a szülők­kel mozgalom felelevenítése, a szülők-nevelők tanácskozásá­nak megszervezése, városi szintű szakkörök létrehozása, a veteránok felkutatása és, a teremtsünk értéket akció tá­mogatása, amelyhez az üzemek segítségét is várják. A különböző szervezetek a kérésekre válaszolva elmond­ták, hogy minden tőlük telhe­tőt elkövetnek. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum például olyan tervezetet ismertetett, amely lényegében megoldja az új tanterv támasztotta felada­tokat. A felsőtagozatos diákok­nak földrajz-, történelemórá­kat gyakorlati foglalkozást, rajz-, ének- és irodalomórákat fognak tartani a múzeumban. Ferenczi Annamária Regölőktől a lakodalmas játékig A PÜSPÖKHATVANI NEMZETISÉGI EGYÜTTES ÚTJA Püspökhatvan utcáin még ma is látunk népviseletbe öl­tözött férfiakat és nőket. — Bár a folklór iránt ér­deklődőknek sok ruhát átad­tunk, mégis, minden családnál van még a szekrényben, a sub­lótban legalább egy rend a teljes szlovák népviseletből — kezdi a beszélgetést Lami Ist­ván, a Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetségé­nek munkatársa, a püspökhat­vani nemzetiségi együttes ko­reográfusa, művészeti vezetője. — Az idősebb nemzedék szá­mára a Galga-menti népviselet még ma is a hétköznapok szer­ves tartozéka. Három nemzedék együtt — Az együttes a felszaba­dulás óta kisebb-nagyobb meg­szakításokkal folyamatosan szerepel — mondja Lami Ist­ván. — Sőt. már a felszaba­dulás előtt regölő csoportként működött, nem gyöngyös-bok- rétás hírveréssel, hanem iga­zi, eredeti népi tartalommal. A felszabadulás utáni első vá­ci május ünnepén már tán­coltunk. 1946-ban Pest me­gye nagyszabású vetélkedőt szervezett az újjáépítési ver­seny ünnepélyes megnyitása alkalmából. A kulturális ve­télkedőn a püspökhatvani nemzetiségi együttes kimagas­ló sikerekkel szerepelt. Az 1953-as országos kulturális szemlén értékes díjakkal hív­tuk föl magunkra a figyelmet. Ettől kezdve a Népművelési Intézet minden nagyobb íolk- lórfesztiváion számat a sze­replésünkre. Több generáció nőtt fel közben az együttes­ben. 1960-ban avatták a püs- pokhatvani művelődési ott­hont. Az avatáson óvodások, iskolások, felnőttek három nemzedéke adott önálló mű­sort. Az együttes munkájá­ban Movik Lászlóné tanács­elnök, Gunda Pál, a termelő- szövetkezet párttitkára és az általános iskola négy peda­gógusa aktívan vesz részt. Az akkori statisztika szerint 3o0-en tevékenykedtek az együttesben. Nem véletlen, hogy ma Püspökhatvanban bármelyik rendezvényen telt­ház van. A folyamatos mű­vészeti tevékenység olyan elő­képzettséget adott a falu la­kosságának, hogy operaren­dezvények, dalegyüttesek ven­dégszereplése iránt is mindig nagy az érdeklődés. Több szólamban A népi együttes rövid szü­net után a hatvanas évek kö­zepén, Patonai Ferenc ma­gyar—ének szakos tanár ve­zetésével minta énekkar szer­veződött újjá. Az együttes minden tagja szerepelt már a korábbi időszakokban is. Patonai Ferenc a többszólamú karének bevezetésével rövid idő alatt színvonalas falusi énekkart alakított ki. Az éne­kesek a korábbi mozgáskom- poziclókkal elért sikerekre em­lékezve, biztatni kezdték az együttes vezetőjét, hogy ne csak énekeljenek, hanem szer­vezetten kezdjenek újra fog­lalkozni a helyi hagyományok gyűjtésével, színpadszerű be­mutatásával. Lami Istvánt, aki már korábban is részt vett az együttes munkájában, fölkérték, hogy koreográfus­ként segítsen ebben a műfaj­gazdagításban. Korábbi helyi gyűjtéseiket is beépítve 1975 76. telén készültek él az el­ső egész estét betöltő folklór- műsor összeállításával. Jellegzetes elemek — Püspökhatvan ' idősebb nemzedéke még ma is őrzi a szép, archaikus szlovák dal­lamokat, népszokásokat — folytatja Lami István. — A lakodalmi szokásainkat fel­dolgozás közben bizonyos mértékben stilizáltuk is. A la­kodalom az előkészületekkel és az utószokásokkal együtt majdnem egy hétig tart. A színpadi összeállításhoz ki kel­téit válogatnunk a legérdeke­sebb és a hagyományos ele­meket, de úgy. hogy a mai kö­zönség számára is élvezhető­vé, érthető legyen. A szlovák lakodalom három legjelleg­zetesebb elemét dolgoztuk fel élőképpé. A menyasszony bú­csúztatása nálunk a tél utol­só fonóestjén, a fonóházban KIÁLLÍTÖTE R M E KB EN Beköszöntött szeptember, megélénkült a múzeumok élete, bár nyáron sem szüne­telt. Országok, tájak, jelen­tős életművek képzőművésze­ti és néprajzi anyagával ta­lálkozhat megyénk sok ezer tárlatlátogatója Budapesten is. szélgetések és vendégkönyvek bejegyzései alapján tájéko­zódhatunk. Románia népművészete Finn, indián, lengyel nép­rajzi kiállítás után szeptem­* Máramarosi tálas Számuk egyre nő, egyre töb- bér végéig Dobrudzsa, Mold- ben keresik fel közgyűjtemé- va, Bánát és Erdély tájegy- nyeinket, melyről levelek, be- ségeinek román, szász, ma­gyar népművészeti anyagá­val ismerkedhetünk. A nép tisztasága, derűje, tárgyainak leleknövelő pompája árad, sugárzik a csergék, térítők, színes szőttesek, bokályok tudományosain összegezett csoportjában. ★ Ugyancsak a" Néprajzi "Mú­zeumban tekinthetjük a meg Tótkomlós egyéni hangvéte­lű kerámiáit, áttört edénye­it — a magyar és szlovák motívumkincs sajátos talál­kozását, melynek formai nyu­galma és nagyvonalúsága a vásárhelyi fazekasság egyik igényes oldalága. székét mutat be, s ebből tá­jékozódhat a művészerkriti- ka és a közönség. Freytag Zoltán most 76 éves — Zseny- nyén és Nagymaroson alkot. Kitűnő színérzék, gondolati mélység jellemzi munkássá­gát. Olyan festővel állunk szemben, aki megőrizte sa­ját érzékenységét, de elég bölcs és szorgalmas volt ah­hoz, hogy tanulságként le­szűrje magának a szürrealiz­mus minden ajánlatát. Ügy is mondhatnánk — Freytag Zoltán a szürrealizmus utáni iátványfestő, aki nem akar, nem tud lemondani a valóság anatómiájáról, de rendezi a környezet tárgykincsét, s csalc azt használja fel, amire elengedhetetlenül szüksége van. Kunt Ernőhöz hasonló­an széles gesztussal, nagy len­dülettel fest, hitelesen vál­toztatja arcát a kép követel­ményeinek megfelelően, mint a legjobb színészek. Ebből is érzékelhető, hogy a festészet gáláns előadóművésze, aki bravúros, mértéktartó. Pon­tosan ismeri képességeit. és teljesíti lehetőségeit. Ebben sokszorosan igaza van, ez n belső, szellemi magatartás eredményezte a Sebzett ma- dárt, a Matriarchatust, a Vá­rakozást — legjobb müveit. Ősze András az USA-ból érkezett haza szobrokkal. Szobrokkal úgy. hogy előtte iizennégy grafikát, 23 kis­plasztikát és 27 bronzszobrot ajándékozott szülővárosának, Nagykanizsának. Izgalmas fo­lyamatnak lehetünk tanúi, me­Bánáti törülköző játszódott le. A szép szertár-? tást összekomponáltuk a lako­dalom egészével. A második rész a lakodalmi ebéd szoká­sait dolgozza föl. A vőfély humoros versekkel szórakoz­tatja a vendégeket. A bősé­ges ebéd után kikéri a meny­asszonyt a szüleitől, majd eikiséri a vőlegény házához. A lakodalom kiemelkedően fontos eseménye a kontyolás, a lakodalmi játék harmadik tétele. Képszerűen, elevenen dolgoztuk fel a szokásokat, hogy azok számára is él­ményt jelentsen, akik nem tudnak szlovákul. Mikulásnapi fonó — Az első műsorunk sikere is indítást adott a második megszerkesztéséhez. A leg­idősebb nemzedék gyermek­kori élményei alapján re­konstruáltuk a Miklós napi fonóházi szertartást, a Miku­lás érkezését, az ajándéko­zást. A lányok, legények an­gyalnak, ördögnek öltözve mókáztak, szórakoztak. A Mikulás meggyóntatta és bér­málta is á fiatalokat. Az együttes tagjai a gyetvai folk­lórfesztivál 20 ezer főnyi szlo­vák közönsége és a néprajzi szakértők előtt egyértelmű el­ismerést vívtak ki. Ma már az egész község büszke a Mik­lós napi játékra. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy bizakodva hoz­zákezdjünk a farsangi szo­kásaink feldolgozásához — te­szi még hozzá Lami István. — Népi hagyományainkból szinte korlátlan anyag áll rendelkezésünkre a későbbi műsorokhoz. Fosa Zoltán Freytag Zoltán és Ősze András képei Immár megszokott jelen­ség, hogy a Műcsarnok tekin­télyes életpályákat és külföl­dön élő magyar képzőművé­sszé András: Kifelé. befelé, tüskés ember (tüskésdrót, 58 cm) M. Kiss József: Ady-nyomat lyet ápolunk és helyeselünk. E gazdagítás lényege az, hogy itthon és külföldön élő fes­tőink, szobrászaink önzetle­nül adományozzák életművük tekintélyes részét szűkebb pátriájuknak, s ezzel növelik hazánk szellemi termését, ősze András 1937-től kiál­lító művész, első szobrait Elek Artur, Féja Géza mél­tatta. Azóta művészetével megismerkedett Itália, Brazí­lia és az Egyesült Államok. Tele ötlettel, sziporkázó meg­oldással, de a képlet sokszor elnyomja magát a szobrot, mert nem fordít elég gondot az érlelési időre. Ha igen, mint a Szent Ferenc és Szent Klára esetében — akkor mű, időál­ló alkotás születik. Ne le­gyünk telhetetlenek — kevés is elegendő a fennmaradás­hoz. Sánta László és M. Kiss József rajzai Az épület egyik változaté a váci Madách Imre Művelő dési Központnak, s ^az ottani­hoz hasonlóan itt is élérik a nyüzsgés. A Fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár rendezé­sében nyílt meg e két tehet­séges grafikus kiállítása. Ak könyvekhez érkezik, metsze teket is lát. M. Kiss Józsc igazi polihisztor a szó jó ér­telmében; restaurátor, könyv­táros, grafikus egy személv­ben, népművelő a javából Metszetei közül érdekes a ba­latoni vitorlások csoportja éf az Ady-nyomat, melyet a rác­kevei gimnáziumnak adomá­nyozott a nagy költő évfor­dulója alkalmából. M. Kis* József műveihez jól társul Sánta László oldott rajzkész­sége, türelme és igényessége. Losonci Miklós Őszi tárlatnyitán

Next

/
Oldalképek
Tartalom