Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-06 / 209. szám
Tanácskozások a községekben Az egységes gyakorlatért Ä járási hivatal igazgatási osztálya rendkívül hasznosnak ígérkező kezdeményezés bevezetésével kísérletezik: ebben a hónapban, először az üllői nagyközségi tanácson tart egész napos továbbképzést, illetve • konzultatív értekezletet a szabálysértési bizottság tagjainak, majd hasonló tanácskozást szervez Pilisen, Sülysápon, Monoron, Vecsésen, Maglódon és Gyomron is. A konzultatív értekezletek fő célja az egységes bírságolási gyakorlat kialakítása, és az esetleges szubjektív tényezők kizárása. Ez egyébként az első ilyen jellegű próbálkozás a megyében. A nap kulturális programja MOZIK Gyömrö: Földi szerelem. Maglód: Két balláb az ezredben. Mende: Az utazás. Mo- nor: A pofon. Pilis: Az ígéret földje, I—II. Üllő: Méreg a pohárban. Vecsés: A zsoldoskatona. MŰVELŐDÉSI HAZAK Mendén, 18 órától: a népi- tánc-csoport próbája. Üriban, 18-tól 21-ig: a felnőtt népi- tánc-csoport foglalkozása. PROB ARA TEVŐ IDŐSZAK Vállon hordják a zsákokat A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori központjának helyi üzemébe egymás után érkeznek a vető- magszállítmányok. A Petőfi szocialista brigád vezetője. Kovács József irányításával rakja le a telt zsákokat. Habár nem hiányzik a korszerű árumozgató gép, az emberi erőre is szükség van. Kovács József, Losó Imre és Fekete István, a szocialista brigád tagjai vállon hordják a mérlegre a borsót tartalmazó zsákokat. A lemért vetőmagot Karsai Sándor raklapon, villástargoncával szállítja rendeltetési helyére. Surman Pál felvételei A fiatal zongoravirtuóz A magas kőkerítés, tömör vaskapujával, szigorúan öleli körül a parányi, de szép kis kertet. A monori József Attila Gimnázium és Szak- középiskola két utcát magába ölelő, hatalmas területén van két tanári lakás: aki járatos itt, tudja, hogy a szemközti ajtó Pleszkán Frigyes tanár lakásának ajtaja. Gyakorlás A nyitott ablakon át zongoraszó hallatszik. Megállunk, fülelünk. Ez a hallgatózás talán nem illetlen. A csengő hangja élesen vet véget a hangszerből áradó melódiának. Aki eddig játszott, örömmel, kedvesen tessékel beljebb, hellyel kínál, és szívesen felel kérdéseinkre. Ifj. Pleszkán Frigyessel beszélgetünk, aki megnyerte az idei Ki mit tud? egyik hangszerszóló versenyét. Virtuóz dzsesszjátékával, bámulatos improvizáló készségével sokakat kápráztatott el és kiérdemelte a zsűri elismerő véleményét. Intervízió — Igen örültem a sikernek, az elismerő véleménynek, de nekem még nagyon sokat kell tanulnom, fejlődnöm, sokat kell még bizonyítanom. Tavaly Budapesten, külföldi szakemberek jelenlétében, másokkal együtt, engem is meghallgattak, s részt vehettem a finnországi Poriban, egy nemzetközi dzsesszhangversenyen. Ügy érzem, megálltam a helyemet. — A napokban jöttem meg a Varsó—Leningrad—Helsinki jutalomüdülésről. Felejthetetlen élményekkel lettem gazdagabb. Leningrad csodálatosan szép város. Megelevenedtek előttem a jól ismert történelem emlékei, és abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy televíziós felvételt készítettek játékomról. Tudomásom szerint, a műsort az Intervizió is átveszi, s talán nálunk is láthatja, hallhatja a közönség. Inspiráció v — Örülök, hogy továbbtanulhatok a dzsessztanszéken, ahol tizenhárom éves korom óta, rendkívüli hallgatóként, alkalmanként vettem már órákat tanáromtól. Most sokat olvasok, főleg zenetörténeti szakirodalmat. Az imént Bach-műveket játszottam. Nagyon szeretem a klasszikus zenét is. Az a tervem, hogy Sárból, kőből — tantermek ÚJ ADAT A KOSSUTH-ISKOLA ALAPÍTÁSÁRÓL Eddig úgy tudtuk, hogy a monori Kossuth utcai iskola 1654-ben épült és Mészáros Bokros János bíráskodása idején, 1788-ban bővítették, a feljegyzések szerint sárból, kőből, amiből akkor éppen tellett. Egy levéltári felfedezés ezt az ismeretünket most döntő módon megváltoztatta: az Országos Levéltárban 1770-ből való, Monorra vonatkozó feljegyzésre bukkantak, melyet hiteles másolat formájában. Hunyadi Lászlóné igazgatónő is megkapott. Az egykori Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye dokumentuma és a váci egyházmegye kecskeméti főesperessége egybehangzóan, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a monori iskola alapítási éve 1567, tehát száz évvel régebben áll fenn az intézmény, mint eddig tudtuk. — Az okmányok hitelességéhez nem férhet kétség — mondja az igazgatónő. — Ez a felfedezés iskolatörténeti szempontból, országos viszonylatban is érdekességnek számít. Az iskola nagy igyekezettel készül — kissé elkésve — 400 éves fennállásának megünneplésére. Felajánlásai, céljai elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójához kapcsolódnak és természetesen, jubileumához is. Vállalta például, hogy további helytörténeti kutatásokat végez, melybe mindenkit, az iskola diákjait is bekapcsolja, megpróbálva felkutatni minden, még fellelhető adatot, amely a tan- intézmény múltjával kapcsolatos, kik, mit tettek az iskoláért, kik tanultak falai közt és mi lett belőlük? Izgalmas, érdekes kutatásnak ígérkezik, melyben a gyerekek és a szülők is nagy segítséget nyújthatnak. Az összegyűjtött anyagból kiállítást terveznek, s az ünnepségre meghívják az iskola egykori igazgatóit, tanárait, volt növendékeit. ★ Az új tanévre készülve, az ódon iskola épületének takarításából, rendezgetéséből a tantestület tagjai is kivették részüket. F. J. előadóművész leszek, igyekszem megtenni mindent azért, hogy diplomám minősítésében megfelelőnek találjanak rá. ' — Hogy miként jutottam eddig, hogyan szerettem meg a klasszikus dzsesszt? Apám révén: valamikor ő is kitűnő dzsesszzongorista volt. Ma is szívesen hallgatom játékát. Bizonyára akarva-akaratlanul, ő inspirált engem erre a hivatásra. Átélés Leül a zongoráhpz, egy pillanatra maga elé mered, s aztán elereszti ujjait a billentyűsoron, lábával veri a lüktető ritmust. Megtelik a lakás, a kis kert magával ragadó dallamáradattal. Fekete János MOHOMIDfa A PEST M EGYE I H ÍR l A P K Ü LÓNKIADÁS A XIX. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 6., KEDD Sporifejlesztési tervet fogadott el a tanácsülés Vecsésen az Edzett ifjúságért Az Edzett ifjúságért sport- mozgalom célja közismert: ösztönözni és mozgósítani a fiatalokat, hattól huszonhat éves korig, sőt, azon felül is, a rendszeres testedzésre és sportolásra, az egészséges életmód kialakítására, a fizikai képességek, a honvédelmi készség, valamint a mozgás- kultúra fejlesztésére. Az orvosok és a pedagógusok a megmondhatói, hogy a felsoroltakra milyen nagy szükség van, hiszen sok a beesett mellű meg a túlzottan elhízott gyerek. Vecsésen is ezért hoztak létre a legutóbbi tanácsülésen egy nyolctagú bizottságot, amely az új sportmozgalom céljainak valóra váltásáért és az ugyancsak a tanácsülésen elfogadott sportfejlesztési terv teljesítéséért hivatott munkálkodni. A vecsési sportpálya délutánonként már nyitott kapukkal várja a fiatalokat, de nemsokára megépül az edzőpálya is, ahol szintén bárki szabadon rugdalhatja a labdát, futhat, edzhet. ha kedve tartja. A sportvezetők azon is törik már a fejüket, miként lehetne szabályszerű dobókört és futópályát is kialakítani az atlétika népszerűsítésére, kedvelőinek örömére? Az OTP-lakótelepen élő gyerekek többsége még óvodás korú, vagy bölcsődés, de már gondolni kell arra, hogy mire nagyobbak lesznek, elkészüljön egy sportolásra is alkalmas játszótér, felszerelve megfelelő sporteszközökkel. A leleményes szülők, társadalmi munkában, máris kedves játszósarkot alakítottak ki a legkisebbek számára, az úgynevezett Kiserdő szélén. Mint a járás többi községében, jelenleg még Vecsésen is igen sok a kihasználatlan lehetőség, ezért először I is azokat kell majd számba venni. A legutóbbi tanácsülésen elfogadott terv szerint, a bizottság tagjai végigjárják a grundokat, s megnézik, melyik 'alkalmas rögzített sport- felszerelések kihelyezésére. Azt máris elhatározták, hogy a Budai Nagy Antal utca folytatásában, a patak partján erdei tornapályát kell építeni, a községi könyvtár udvarán pedig, mivel röp- és tollaslabdapálya, sőt, télen korcsolyapálya kialakítására is alkalmas, minél előbb létre kell hozni egy vegyes rendeltetésű sportobjektumot. A művelődési ház vándorserleget ajánlott fel az utcák, terek közötti labdarúgó-bajnokság győztes csapata számára. Az idén is megrendezik a községi tanács által először 1972-ben kiírt Vecsési Üttörő Kupa versenyeit, de már nemcsak labdarúgásban, hanem asztalitenisz és kézilabdasportágban is. A legutóbbi vecsési tanácsülésen elfogadott sportfejlesztési terv végrehajtása tehát máris elkezdődött. K. Gy. Úttörők — száz szál virággal Fel köszöntötték Gyömrö legidősebb lakóját Bensőséges ünnepség színhelye volt vasárnap délelőtt 11 órakor Gyömrőn, az Ernő utca 3. számú ház. Ebben a házban lakik Gyömrö legidősebb lakója, a 100 éves özv. Jakab Istvánná. Elment az ünnepségre az idős . asszony két gyermeke, öt unokája, tíz dédunokája, csak a /két kicsi ükunoka maradt távol. A Központi és a Kossuth iskola úttörői nevében Rónaszéki Marika 7. osztályos tanuló köszöntötte, hatalmas virágkosárral özv. Jakab Ist- vánnét. (A kosárban száz szál szegfű és kardvirág díszelgett), majd az úttörők kis műsorral kedveskedtek az ün- nepeltnek. Király Emma, a nagyközségi tanács társadalmi elnök- helyettese, a helyi párt- és tanácsi szervek képviseletében kívánt további jó egészséget Juliska néninek, majd a rokonok, ismerősök virágcsokrokat nyújtottak át neki. özv. Jakab Istvánná 1877. szeptember 2-án született, Szentmártonkátán. Régi és kedves emlékei között tartja számon, hogy részt vett Kossuth Lajos budapesti temetésén; 1900-ban kötött házasságot Jakab Istvánnal, de férje 1928-ban elhunyt. Azóta özvegy, egyedül nevelte fel három gyermekét. Életében egyszer volt kórházban, 84 éves korában: sérvvel operálták. Ma is szemüveg nélkül olvas, segít lányának a ház körüli teendőkben, csak a hallása romlott meg. Mi egyetlen kérdést tettünk fel neki: — Mit kíván az elkövetkező időkre? — Először is azt, hogy legyen béke a világon, a gyerekeim, az unokáim és a ro- Jkonok éljenek sokáig erőben, egészségben. Persze, még én is szeretnék néhány évet megélni. G. J. Aki megismeri, megszereti Házsor a dombok között Mozgalmas hétvége Felsőtarkasdon Elmondja, hogy a még üresen álló telekre szerényebb külsejű víkendházat szeretne emelni mihamarabb. — Szüleim nyugdíjasok, itt tölthetnék a nyarat, a hétvégeket ők is. Biztos vagyok benne, megkedvelnék ezt a helyet. A látogatók — Azt hiszem, lassan készülnünk kell, a vonat nem vár ránk — néz órájára Bíró Sándorné, Siposék fiatalabbik lánya, aki már nyolc éve budapesti lakos. — Házasságkötésünk után költöztünk Budapestre, a VIII. kerületben lakunk, ott is dolgozom, a tanácson. Hét végén mindig kijövünk szüléimhez, legalábbis amíg az időjárás engedi, mert esőben, sárban, bizony, alig közelíthető meg a település. — Csomagokkal megrakodva, hogyan, mivel teszik meg a hosszú utat a mendei vasútállomásig? — kérdezem. — tíogyan? — néz rám a fiatalasszony. — Természetesen gyalog. Kisfia, az ötéves Zolika még a farkasdi nagyiéknál marad egy kicsit. Este Esteledik. Hazaindulnak a tó mellett felüdülést keresők. Egy-egy tovahaladó motorkerékpár zúgása töri meg a völgy csendjét. Aligha tévedek, Szűcs Mi- hályék is bekapcsolták már a televíziót, nézik a vasárnap esti műsort, akárcsak mások. Az eldugott, kicsiny település szinte minden házában van már tévékészülék. Jandó István Sülysápra __ Unokatestvére mmel, általában Menüére járunk át. Ott mégiscsak más. A vendégek Trabant kanyarodik a Szűcsékkel szomszédos telek elé. —Itthon a család, mondjuk, kijövünk szilvát meg krumplit szedni — a telek Menüén lakó tulajdonosai kosarakkal a kezükben, nekiindulnak a domboldalnak, Egyébként szilárd út errefelé nincs, a motprkerékpár és a bicikli a megbízható közlekedési eszköze a farkasdiak- nak. A két házsornyi településen tovább haladva, Siposék háza előtt állok meg. — Mielőtt hazautaznánk Pestre, kinn voltunk a telken, leszedtük a gyümölcsöt, a kertben összegyűjtöttük a zöldségfélét — mondja Terho- na Mária, aki a Sipos család jó ismerőseként, nemrégiben telket vett Farkasdon. — Budapesten, a VIII. kerületben lakom, a Taurus Gumiipari Vállalatnál, vegyésztechnikusként dolgozom. — Hogy érzi magát Felső- farkasdon? — Nagyon szép a táj, kitűnően érzem magam ... Szinte minden hét végén itt vagyok, s a két hét szabadságomat is itt töltöttem az idén. csendesek. Inkább a hét vége mozgalmas, ilyenkor itthon tartózkodnak a Pestre járók, a közeli állami gazdaságban dolgozók, itt töltik a szombatot, vasárnapot a másutt lakó felsőfarkasdi telek- és víkendház-tulajdonosok. A fiú A dombtetőről motor zúgása hallatszik. — A Misi fiunk lesz — néz a porcsíkot húzó motoros irányába Szűcsné. — Tankolni voltam Sülysápon — mondja megérkezéskor a fiatalabb Szűcs Mihály. A divatos öltözetű fiatalemberről megtudom, túl a katonai szolgálaton, a Szikra Lapnyomdában betűöntőként dolgozik. Mint a helybeliek közül annyian, ingázó ő is. A mendei vasútállomásig a meglehetősen rossz földúton motorkerékpárral teszi meg az utat, onnan vonattal utazik tovább. — Hogy mások milyennek látják Felsőfarkasdot, nem tudom... Én szeretem. A zajos nagyvárosból hazaérve, az itteni tiszta levegő, a csend megnyugtat, felüdít — mondja. — A vasárnapi szórakozás? — Motorkerékpárral jó negyedórányi az út Mendére, nem több a szomszédos községekbe, Gombára, Üriba, Vasárnap, kora délután ... Ott lent, a dombok közé zárt kicsiny településen, Felsőfar- kasdon, ahol még a szellő sem rebben, élettelen lesz minden, gondolom, amikor Mende irányából, a település egyetlen nevesincs utcájának házaihoz érek. Tévedtem: a tikkasztó melegben is emberek beszélgetésétől hangos a település, itt- ott, a kertekben gyümölcsöt szednek a fákról, valahol rádió szól. A szülők Az egyik ház előtti kis tisztáson, az árnyas fa alatt házaspár nézelődik. — Mi látnivaló akad itt ilyenkor? — kérdezem az álldogálóktól. Nevetnek. — Hát nem sok, mi is csak pihenünk egy kicsit — válaszolja a feleség, Szűcs Mi- hályné. — Persze, azért van itt élet, a település végén levő tóhoz még Menüéről is sokan átjönnek — így a férj. — És a helybeli fiatalok? Ok merre találhatók ilyenkor? — A tó mellett. Mások a szomszédos községekbe ruccannak át... A mi fiunk is az imént ült fel motorkerékpárjára. A talán 70 házat számláló település hétköznapjai igen
