Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-06 / 209. szám
SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS Együtt a chilei néppel Találkozó az egyetemen A szudáni fiatalok műsora. Barcza Zsolt felvétele A chilei nép harca a négy éve hatalomra került fasiszta katonai junta ellen nemcsak Chilében folyik. A szolidaritás megannyi formájával találkozhatunk világszerte. Egyre több országban emelik fel szavukat a néptömegek, haladó szervezetek a Pinochet- rezsim terrorja ellen, amely üldözi, börtönbe zárja és nem egy esetben megöli a haladó embereket, naponta sérti meg az alapvető emberi jogokat. A tiltakozásból a mi népünk is részt vállal. Megyénk városaiban, falvaiban, üzemeiben, intézményeiben ezen a héten szolidaritási gyűléseket tartanak. Szombaton — mint arról beszámoltunk — Dunakeszin, - vasárnap Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen került sor ilyen rendezvényre. A városból és a járás községeiből gyűltek össze a KISZ-fiatalok, hogy szolidaritásukról biztosítsák a chilei népet. Megjelent a nagygyűlésen és felszólalt Ugo Robles, a chilei antifasiszta bizottság titkára. Egyebek között elmondotta, hogy a szocialista országok segítsége nagyon sokat jelent számukra, biztatást, erőt ad harcukhoz. A hazájában uralkodó állapotok jellemzésére közölte, több mint egymillióan vannak munka nélkül. A szolidaritási nagygyűlés hangulatát emelte az a szép vers, Pablo Neruda: Béke a leszálló alkonyotoknak című költeménye, amelyet Madarászt László adott elő. Ezután Múzsái András és Seres István polbeaténekesek adtak műsort Múzsái orosz, portugál, vietnami és magyar dalokat, Seres István három saját szerzeményét énekelte. Fellépett a műsorban a hazánkban tanuló vietnami és szudáni diákok egy-egy csoportja is. A hazaiak , közül az ikladi Ipari Műszergyár és a Dunakeszi Hűtőház polbeat- együttese mutatta be műsorát. Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ Politikai oktatás A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetősége az ideológiai nevelést különböző politikai oktatások megszervezésével biztosítja. A pártoktatásban 4—5, a szakszervezeti oktatásban 10—12, a KISZ-oktatásban 15 —20 fiatal vesz részt évente. A marxista—leninista középiskolát az elmúlt négy évben hat fiatal végezte el és 1980-ig újabb öt hallgató tanul majd. öthónapos pártiskolára két harminc éven aluli fiatal járt. A téeszekben is Több könyviárat Többet kell tenni a termelőszövetkezetekben a fiatalok olvasómozgalmáért. Egyelőre kevés az üzemi könyvtár, s nem használják ki kellőképpen a helyi könyvárusításban rejlő lehetőségeket sem. A szövetkezeti KISZ- alapszervezetek közül kettő érdemel dicséretet: Versegen ötvennyolcán, Túrán harmincán iratkoztak be a községi könyvtárakba. ŐSZI SOROZATOK Zenei programok, meseszínház A MŰVELŐDÉSI HÁZ AJÁNLATA A járási-városi Petőfi Művelődési Ház az ősszel több sorozatot indít. Októbertől márciusig, havonta egy előadást tart a Meseszínház. A műsort vasárnap délelőttönként 10 órakor tartják. Fellép Móka Miki (Levente Péter), Kertész Lilla és Újlaki Károly. Ismerkedjünk a zenével a címe egy másik sorozatnak, amelynek előadásain a gyerekek megismerkedhetnek egy- egy hangszerrel, zenei kor stílusával, mesterek műveivel. A sorozat októberben kezdődik, havonta egy-egy előadást tartanak. A Zenélő kastély zenei programot felnőtteknek ajánlják. Minden hónapban fiatal művészek adnak koncertet a kastély dísztermében. A Pódium irodalmi sorozat már hagyományosnak számít, az 1977—78. évi idényben októbertől márciusig, havonta egyszer, hétfői napokon neves művészek előadóSzeptember 11-ig boltjainkban kedvezményes befőzési paradicsom- és paprikavásár Befőzni való paradicsom Paprika (I. o.) Paprika (II. o.) Lecsópaprika 1 kg 2,- Ft 1 kg 6,— Ft 1 kg 4,50 Ft 1 kg 2,50 Ft VÁC ÉS KÖRNYÉKÉ ÉLELMISZER-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT estjére kerül sor. Valameny- nyi említett programra bérletek válthatók szeptember 19- től október 8-ig a művelődési házban, és az üzemi kultúr- felelősöknél. Hobbikiállítás Hobbikiállítás nyílt tegnap az ikladi Ipari Műszergyár munkavédelmi előadótermében. A bemutató szeptember 9-ig tekinthető meg. IV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 6., KEDD Alapkőletétel Új iskola épül Kerepesen Vasárnap délután leendő iskolájuk helyén, a község új negyedében gyülekeztek ünnepélyes tanévnyitóra a kerepes! diákok. Ez a nap azonban nemcsak a tanév megkezdését jelentette számukra, hanem új iskolájuk építésének fontos állomását — az alapkőletételt is, mint erről a lap első oldalán röviden beszámoltunk. A köszöntő szavak elhangzása után Németh Imre, az iskola igazgatója üdvözölte a megjelenteket, köztük Császár Ferencet, a megyei tanács elnökhelyettesét, Péchy Pálnét, a járási pártbizottság titkárát, Jósvai Lajost, a járási . hivatal elnökhelyettesét, Vicsotka Gyulánét, a helyi tanács elnökét, Zalavári Lászlót, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjét, a szülőket, s a tanulókat. Ott voltak az ünnepségen a PÁÉV váci kirendeltségének képviselői, Kapos Mihály igazgató és Hrozina József párttitkár személyében. Szívügye a községnek Németh Imre igazgató beszédében arról szólt, hogy az idei tanév sok feladatot ró a diákokra, akik jelenleg nem a legjobb körülmények között tanulnak. Azért is van Császár Ferenc elhelyezi az iskola építésének okmányait tartalmazó urnát az alapkőbe. Pécel a főváro* tőszomszédságában fekszik. A közlekedés, a közművesítés kiváló, a kereskedelmi ellátottság általában megfelelő. A község — köztudott — az agglomerációs övezetbe tartozik, ahová üzemet telepíteni nem lehet, s nagyobb arányú ipari fejlesztésre sem kerülhet sor. Ügy is lehet mondani: Pécel se nem város, se nem falu, nem ipari, de nem is mező- gazdasági jellegű. Valaha azt rebesgették, alvó település lesz Pécel, s úgy látszik, valóban vigyáznunk kell, nehogy álomba szenderüljön. Egyre többen megfordulnak Pécelen, a MÁV-kórházat, az ÁFÉSZ műszaki boltjait sokan keresik fel, s vannak a községnek közönséget vonzó kulturális hagyományai is. A Ráday-kastély — ahol most a kórház működik — híres évszázados freskóiról, a községben található Szemere Pál szülőháza, amelyet csak szerény tábla jelez. Vele átel- lenben, a tanácsház falán emléktábla hirdeti a szabadság- harc isaszegi csatájának emlékét. A községben, s környékén a péceli kultúra nyomai szinte évente bukkannak fel. A község fekvése is nagyszerű, de a remek lehetőségek kihasználása évtizedek óta vajúdik. A dombokkal szegélyezett község környékén erdők, rétek, homokbuckák váltják egymást, sok helyütt mezőgazdasági termelést folytatni nem lehet. Ezeken a területeken évek óta csupán a szamárkóró, meg az árva- lányhaj virít. A kihalt tájakon ember is alig jár. A község belterületének szomszédságában ott a hétvégi üdülőtelkek kialakítására alkalmas terület. Adott a víz, a villany, sőt még a megközelítő utak is elfogadható állapotban vannak. A csúnya résznek emlegetett erdős területen egy kis mesterséges tó található, körülötte gyér akácerdő, no meg a szeméttelep, a lakosság nem kis bosszúságára. Csak itt — a szeméttelepet felszámolva — száz kisebb parcellát lehetne kialakítani, csaknem minden befektetés nélkül. A környező erdő a pihenést, a felüdülést szolgálhatná. A község egy másik részén, az Újtelepen, vagy más néven a Király-telepen sem lehet a meredek domboldalakat megművelni, vagy más gazdasági célra hasznosítani. A közelben épp az elmúlt évben alakult meg a kis tavak horgászegyesülete. Pécelen is kevesen tudják, hogy a Manyák tanyán évtizedek óta kristály- tiszta vizű, nagy vízhozamú a tó, amely a közeljövőben a Rákosmenti Tsz hizlaldáinak szolgáltat vizet. S akadnak még helyek, amelyeket pihenés céljára kiválóan hasznosíthatnánk. A nagyközségi tanácshoz gyakran fordulnak kéréssel, adjon el egy-egy darabka földet, ahol hétvégi házat lehet felállítani. A válasz — nem. Pedig évekkel korábban sikerült 84 hétvégi telket parcellázni és értékesíteni. Ez a terület is hasznavehetetlen volt, ma szebbnél szebb víkendhá- zak állnak rajta, lassan-lassan lesz víz és villany is, természetesen a tulajdonosok költségén. Közismert az is, hogy a községet átszeli a Rákospatak. A szabályozás következtében lassan eltűnő nádas helyén sporttelep és egyéb létesítmények kapnak majd helyet, s adnak újabb lehetőséget a kikapcsolódásra. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket más községekben hétvégi telekként, üdülőtelekként hasznosítják. Kérdés, vajon Pécelen. egy kis segítséggel, nem lehetne hasonló módon cselekedni? A. I. nagy szükség az új iskolára, hogy a tudományok titkait korszerű tantermekben, megfelelő szemléltetőeszközök segítségével ismerjék meg a gyerekek. Nem véletlen tehát, hogy az iskola mielőbbi felépítésének ügyét sajátjának érzi a község apraja-nagyja. Ezt bizonyítja az a sok-sok óra társadalmi munka, amit a kollektívák az utóbbi időben felajánlottak. Az iskola diákjai kedves műsorral köszöntötték az új tanévet, s ígéretet tettek arra, hogy maguk is kiveszik részüket iskolájuk építéséből. Összesen ötvenmillió A kérepesi Pávakör műsora után Császár Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese elmondotta beszédében, hogy évről évre nemcsak a község lakóinak száma gyarapodik, hanem a tanulóifjúságé is. Ma még mintegy 500 gyerek általános iskolás elhelyezéséről kell gondoskodni, néhány év múlva számuk megkétszereződik. Az új iskolában, amely az évek során további termekkel, létesítményekkel bővül, mintegy ezer gyermek tanulhat majd kulBarcza Zsolt felvétele túráit körülmények között. Az iskolát két ütemben építi fel a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat. Most nyolc tanterem,' s a hozzájuk kapcsolódó szertárak, helyiségek építését kezdték meg. Várhatóan egy-másfél év múlva vehetik birtokba a kerepe- si diákok ezt a 30 millió forintos beruházást igénylő részt. A második ütemben újabb négy tanteremmel, tornateremmel és étteremmel gyarapodik az iskola. Ez további 20 millió forintba kerül, azonkívül a község lakóitól sok-sok segítséget, nemcsak az építésben, hanem az elkészült épületek gondozásában is. Mielőbb Ezután Császár Ferenc elhelyezte az iskola építésének okmányait, az építést támogató szervek, vállalatok nevét és különböző érméket tartalmazó nemzetiszínű szalaggal átkötött urnát az épület alapkövébe. Az iskola mielőbbi átadása most már az építőkön múlik. Gáspár Mária N em egyformán jól tűrjük az iskolát. — Nekem mondja, milyen az első nap az iskolában, vagy inkább azt, hogy milyen volt? — emlékezik egy negyven év körüli asszony. — Hát erre az egyre aztán jól emlékszem. Az első nap, meg az első hét az borzasztó lehetett — a tanítónk számára. Én például sehogy sem tudtam megszokni az iskolapadot. Rettentően bosszantott, hogy órákig kellett láblógatva ülni. Így aztán már az első napon felvettem a nyugati stílust, a legegyszerűbb módot választottam a kényelem keresésében, felraktam a lábaimat az előttem levő asztalra. Így kezdődött kapcsolatom a tanító úrral. Palatáblák — Ebben az időben még a türelmem is véges volt. Egyáltalán nem voltam fogékony arra, amikor a tanító úr az első függőleges vonalakat húzta a táblára. Azokat az én palatáblámon nem látta viszont! Apropó, palatábla. Az első évben ötöt tettem tönkre. Igaz, egyiknek sem volt ideje elkopni. Úgy törtek össze szegények a fiúk fején. Ebből is láthatja, nem lehettem valami ió gyerek. A tanulmányokban azonban csak akkor lettem komoly, amikor a tanrend szerint már megunták az egyenesek és a körök rajzolását, s sor került az á. az é és az ö be+iít- tanulására Etfől kezdve már érdekeltek a dolgok. De kérdem én, lehet ezen csodálkozni? — Nyugtalanságom az első óra végén tetőzött. Mintha még most is hallanám, amikor a tanító úr azt mondta: No gyerekek, most tíz perc szünet következik, kimehettek. Életem első nagy szabadsága volt ez. Ki is használtam. Igaz, negyedórányira laktunk az iskolától, de én — mint akit puskából lőttek ki — iszkoltam hazafelé. Anyu aztán odahaza elmesélte a lehető legrövidebb utat, amelyiken visszai”tHatok az iskolába ... Mert mégiscsak tűrhetetlen, hogy ezután minden szünetben hazajárjak. K. Z. P. / JEGYZET Pécelen miért nem?
