Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

A Nagy Október tiszteletére Előbbre hozott határidők A váci HAGY nyomtatott áramköröket gyártó üzemének szocialista brigádjai vállalták, hogy a szocialista országokba irányuló exporttermékeket az év végi határidő előtt elké­szítik. Külön kiemelték, hogy a műszerfalpanelek gyártását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére hirdetett munka­verseny felajánlásaként, no­vember 7-re befejezik. Gondos karbantartással, gépállások nélkül A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának karbantar­tó részlegében dolgozó Kini­zsi Pál szocialista brigád vál­lalta, hogy az exporttervek zavartalan teljesítése érdeké­ben, különös gonddal ápolja és javítja azokat a gépeket, me­lyeken a külföldre szánt ter­mékeket gyártják. Az üzemben működő im­portgép alkatrészhiány miatt sokszor napokon keresztül nem termel. A brigád most fel­ajánlotta, hogy az elromlott- vagy hiányzó alkatrészeket belső gyártással pótolva, az állásidőket minimálisra csök­kenti. Vetélkedő Gödön Ki minek mestere? Az Országos Villamos Táv­vezeték Vállalat pénteken és szombaton, Gödön rendezte meg a lakatosok, villanysze­relők és gépírók szakmai, po­litikai vetélkedőjét. Dr. Csikós Béla műszaki igazgatóhelyettes, a zsűri el­nöke megnyitója után, pénte­ken, a vállalat nagytermében láttak neki a versenyzők a munkavédelmi és szakmai, el­méleti kérdésekből összeállí­tott tesztlapok kitöltésének. A villanyszerelők és a lakatosok Gödön, és a gépírók Budapes­ten, a vállalat központjának KISZ-klubjában mutatták meg gyakorlatban, hogy mit tudnak? Este zenés-táncos klubesten ismerkedtek egymással a ver­senyzők. Szombaton politikai isme­retekből vizsgáztak a fiatalok. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés és a díjkiosztás dél­után, a gödi telep nagytermé­ben volt. Vasúti kocsikat javítanak A Dunakeszi Járműjavítóba az ország területéről folya­matosan, mintegy másfél évenként érkeznek be a személy- szállító vasúti kocsik ellenőrzésre, javításra. Képünkön: Tóbiás László, Józsi Sándor és Koczuba Sándor átfestésre készíti elő a szerelvény külsejét. A szerelvények javításához szükséges szerszámokat is az üzemben gyártják. Járódi Pál védőhüvelyt esztergál. írj. Fekete Júzset felvételei Tanórák az úttörőházban A Hajós Alfréd Üttörőház- ban azt akarják elérni, hogy minden térem mindig foglalt legyen. A programokat is úgy állították össze, hogy azok szervesen kapcsolódjanak az iskolai oktatáshoz. Az áthelyezett gyermek- könyvtárban e hónaptól le­hetőség nyílik a szokásostól eltérő irodalmi és környezet­ismereti órák megtartására. A KRESZ-oktatást is a leg­korszerűbb eszközök segítik, az osztályfőnöki órák kötele­Szeptember 11-ig boltjainkban kedvezményes befőzési paradicsom- és paprikavásár Befőzni való paradicsom Paprika (I. o.) Paprika (II. o.) Lecsópaprika 1 kg 2,- Ft 1 kg 6,— Ft 1 kg 4,50 Ft 1 kg 2,50 Ft VAC ES KORS^YESCE ÉLELMISZER-KISKERESKEDELME VÁLLALAT ző anyagainak szemléltetésé­hez pedig dia- és mozifilmek, írásvetítők segítségét vehetik igénybe a tanárok. VAC I WAPLŰ XXI. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 6., KEDD Termelőszövetkezet és üzem együttműködése Szerződés — hosszú távra Biztosabbá vált a nyersanyag-utánpóflás A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár munká­sainak és alkalmazottainak 30 tagú csoportja a fóti Béke Termelőszövetkezetben tett lá­togatást a minap, ahol a kö­zös gazdaság és a tanács ve­zetői tájékoztatták a küldött­séget eredményeikről, az őszi betakarítás előkészületeiről. Templom József, a Béke Termelőszövetkezet elnökhe­lyettese beszámolójában el­mondta, hogy a gazdaság 5 ezer 500 hektáron gazdálko­dik, összes vagyonuk megha­ladja a 400 milliót. A közös gazdaság bevétele, a tagság szorgalmas munkája nyomán azonos a közös vagyon érté­kével. Az egy tagra, illetve alkalmazottra jutó termelési érték évente eléri a 300 ezer forintot, ami országos viszony­latban is kedvező eredmény. Növekszik szarvasmarha­állományuk, melynek tovább­fejlesztésével, ' részt vesznek a Budapest és környéke, úgynevezett tejgyűrűjének kialakítá­sában, a főváros és az agg­lomerációs községek tej- ellátásának javításában. Kiegészítő tevékenységként könnyűszerkezetes elemeket, fólia sátorvázakat, raktári állványokat szerelnek és éven­te 200 teherfelvonó liftet ké­szítenek. A fóti közös gazdaságot hosszú évek óta tartós gaz­dasági és baráti kapcsolat fű­zi a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárhoz. En­nek á kapcsolatnak tovább­fejlesztéseként, a két közösség szocialista szerződést kötött. A szerződés nyomán a kap­csolatok tovább szélesedtek. Közösen munkálkodnak a termelőszövetkezet gyü­mölcs- és zöldségter­mesztésének növelésén, a szedés és betakarítás gé­pesítésén. Télen a közös gazdaság asz- szonyai dolgoznak a GYÜ- FÖ-ben, tavasszal pedig a konzervgyáriak segítenek a tsz-nek a gyümölcsfák met­szésében, a mezőgazdasági gé­pek karbantartásában. — A közelmúltban meg­kötött hosszú távú szocialis­ta szerződés jelentősen hozzá­járul a konzervgyár bizto­sabb nyersanyag-utánpótlá­sához és a bázisgazdaság to­vábbi fejlesztéséhez — mond­ta dr: Sági Lajos, a GYÜFÖ igazgatója, majd ismertette a gyár első félévi eredményeit. Ismertetőjében elmondta, hogy az év első hét hónapjá­ban 28 ezer 863 tonna nyersanyagot dolgoztak fel, s tervüket mintegy 15 szá­zalékkal túlteljesítették, ex­porttevékenységük és a bor­sófeldolgozás eredményei ked­vezően alakultak. Egyebek között beszélt ar­ról is, hogy az idén a terve­zettnél kevesebb nyári gyü­mölcsöt tudtak felvásárolni, a hiányt több uborka, paradi­csom, körte, alma és szilva feldolgozásával akarják pó­tolni. A vezetők ismertetője után a gyári vendégek megnézték a termelőszövetkezet hatal­mas üvegházait, ahol számta­lan színben, több százezer virág pompázik, majd megte­kintették a 20 ezer férőhelyes tojástermelő üzemegységet és a gépparkot is. O. K. JEGYZET Az ígéret szép szó... Annak idején beszámol­tunk róla, hogy márciusban szocialista szerződést írtak alá a Dunakeszi Konzervgyár új tésztaüzemének építésében részt vevő vállalatok, vállal­va, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, a kitűzött határidőnél korábban adják át rendeltetésének az üzemet. A minap ismét találkoztak a Pest megyei Tanácsi Építő­elő: a magyarországi miocén­ből kevéssé vagy egyáltalán nem ismert nemzetségek (pl. Lyria, Phos stb.) és a külföl­di miocén képződményekben is ritkán előforduló fajok. Példaként a Fusus prévosti fajt említjük (a múlt század­ban, leírása idején is csak egy-két példányát ismerték), melynek ritkaságára jellem­ző, hogy Stäche világhírű bé­csi geológus híres, 44 ezer 200 példányt számláló ősmarad­vány-gyűjteménye ebből egyetlen darabot sem tartal­mazott. A Börzsöny nyugati pere­méről ez idáig 49 új fajt (egy­sejtűeket, csigákat, kacsalábú rákokat, tüskésbőrűeket és egy karlábút) írtak le a kuta­tók, melyből 16 faj neve is utal lelőhelyére (pl. Terebra- tula kemenciensis MAJER, Truncatulina letkésiensis FRANZENAU, Thaurasia szo- bensis MEZNERICS, Discor- bis kerékhegyensis FRANZE­NAU stb.). A legújabb eredmények A Magyar Állami Földtani Intézet geológusai 1971 óta folytatnak részletes földtani kutatást a Börzsöny teljes te­rületén. Az utóbbi hét év­ben összegyűjtött sok adat je­lenleg rendszerezés, feldolgo­zás alatt áll, és készül a hegy­ség részletes földtani térképe is. A kutatók a területről ed­dig csak néhány kisebb tanul­mányt publikáltak, de terve­zik a teljes anyag — köztük az új őslénytani eredmények — közzétételét is. Hála József ipari Vállalat, az Élelmiszer- ipari Gépgyártó Vállalat és a fóti Generál Vállalat képvi­selői a konzervgyár, a városi pártbizottság és a városi ta­nács vezetőivel, s együtt néz­ték meg az üzemépítkezést, hogy megállapítsák, hol mu­tatkozik hiány, mit kell ten­ni a vállalás teljesítéséért? A Pest megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat némileg elma­radt a munkákkal. Igaz — s ez mentségükre szolgál — a végleges terveket csak május elején kapta meg. Most azt ígérte, rövid időn belül befe­jezi az építkezést, így a hó­nap közepéig fölállíthatják a gépeket és berendezéseket a szakemberek. A Fóti Generál Közös Vál­lalat szakemberei a tésztagyár elektromos hálózatát és vil­lamos berendezéseit szerelik. Az üzem valamennyi berende­zése már Dunakeszin, s ha szeptember 15-ig valamennyi résztvevő összehangolt mun­kájával, valóban helyére ke­rül, remény van rá, hogy mindenki teljesítheti vállalá­sát. B. H. TŰZ UTÁN Gyors segítség A váci Haraszti Ernő utca egyik szanálásra ítélt házá­ban, özv. Müller Károlyné szobájában felrobbant az olaj­kályha és tűz keletkezett. Az idős, beteg asszony, aki egyedül volt, rémületében azt sem tudta, mihez kezdjen. Mire a tűzoltók megérkeztek, a szomszédok már eloltották a veszedelmesnek mutatkozó tüzet. özv. Müller Károlyné szo­bája elszomorító képet muta­tott: mindent korom lepett be az ajtók megperzselődtek. A lakás rendbehozása nagy gon­dot és kiadást okozott volna a nyugdíjból élő, idős asz- szonynak. Mivel a Forte gyár nyugdí­jasa, a károsult a gyár nőbi­zottságához fordult segítsé­gért. Nem hiába. A Gábor Jó­zsef szocialista brigád két tag­ja, Kónya Béla és Kékesi Já­nos elvállalta a szoba festé­sét, mázolását. Rácz Sándor- né pedig a takarításban segí­tett. Rend van már Müller néni lakásában, de a tüzet és az ijedtséget nem tudja elfelej­teni, meg azt a gyors segítsé­get sem. amit régi munkatár­saitól és a szocialista brigád tagjaitól kapott. M. V. előfordulásokról G. Stäche tudósított először, 1866-ban, majd Halaváts 1881-ben vég­zett kutatásai után, Franze- nau Ágoston 17 kagyló- és 83 csigafajról tett említést 1886- ban és 1894-ben. A terület ősmaradványairól az eddigi legteljesebb össze­foglalást Csepreghyné Mezne- rics Ilona adta, 1956-ban. A szobi és letkési puhatestű fau­na című tanulmányában. Eb­ben Szobról (a Damásdi patak melletti feltárásokról és a Kerek-hegy délnyugati 1 olda­lából) 267 csiga- és 78 kagyló­fajt, Letkésről (a Köves he­gyi kápolnarom környékéről) pedig 101 csiga- és 33 kagyló­fajt sorolt fel. Kemence A kemencei ősmaradványok­ról már az Országos Széché­nyi Könyvtárban őrzött Pesty Frigyes-féle helynév­gyűjteményben (1865) is ta­lálhatunk adatokat. Az első jelentős kemencei gyűjtemény összeállítását Franzenau Ágos­tonnak, a Nemzeti Múzeum egykori osztályigazgatójának köszönhetjük. Franzenau gyűj­teményének nagy részét meg­határozta, de a részletes le­írásban 1919-ben. bekövetke­zett halála megakadályozta. Noszky Jenő 1925-ben, a Nemzeti Múzeumban őrzött gyűjtemény és irodalmi ada­tok alapján, összefoglaló át­tekintést írt a magyarországi lajtameszek faunájáról, és ebben csaknem 170 kemencei ősmaradványt közölt. Ritkaságok A szobi és letkési lelőhe­lyekről számos ritkasáa került A Börzsöny-hegység fő tö­mege a földtörténeti miocén kor kárpátién és bádenien emeletében keletkezett, a tu­dósok véleménye szerint 13— 18 millió évvel ezelőtt. A hegység legnagyobb ré­szét különböző típusú andezi­tek, valamint azok agglome­rátumai és tufái alkotják. A vulkáni működéssel egy időben, a hegység peremi ré­szein a miocén tenger hul­lámzott, melynek igen válto­zatos élővilága volt. A tüskés­bőrűek, csigák, kagylók meg­kövült maradványait a tenge­ri üledékekben (homok, ho­mokkő, agyagmárga, lajta- mészkő) ma is megtalálhat­juk. A Börzsöny járásunkhoz tar­tozó nyugati peremén több olyan ősmaradvány-lelőhely akad, mely a hazai és külföldi szakirodalomban híressé tetta néhány Ipoly menti község nevét. A kutatók Szob, Letkés és Kemence környékén nagy fajgazdagságú, jó megtartású kövületeket találtak, és eze­ket a feltárásokat a magyar- országi klasszikus lelőhelyek között tartják számon. Szob és Letkés A szobi fauna már a múlt század közepén felkeltette az osztrák geológusok figyelmét. Ezekkel az ősmaradványokkal a magyar szakirodalomban először Kreriner József foglal­kozott, 1895-ben, később Ha­laváts Gyula, 1881-ben és 1884-ben, Böck Hugó pedig 1899-ben közölt értékes ada­tokat. A Letkés környéki fauna Híressé tették néhány község nevét Földtani kutatás a Börzsönyben Ősmaradvány-lelőhelyek az Ipoly mentén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom