Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

1977. SZEPTEMBER 6., KEDD 3 Malmok a jubileumi munkaversenyben Amíg a búza lisztté lesz Árpád-emléküntiepség (^pusztaszeren A Nagy Október emlékére Budapesten a nemzetközi öt körzete van. a megyében a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnak. A hatodik, az I-es számú, a Ferencvárosi Malom szocialista brigádjai azonnyomban csatlakoztak a csepeliek felhívásához, egyben felszólítva a vállalat vala­mennyi szocialista brigádiát, tegyenek felajánlásokat a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére. A felhívásnak valameny- nvi brigád eleget tett, mind­egyik részt vesz a jubileumi mumkaversenyben. Ok tizenegyen Az első félév eredményei alapján megállapítható, hogy a vállalat minden brigádja igyekezett méltón kivenni ré­szét a jubileumi év verseny- mozgalmábói. Felajánlásaik értéke 3 millió 700 ezer forint, de ebből az első félévben 2 millió 249 ezer forintnyit tel­jesítettek. A Ferencvárosi Ma­lom például 11,5 százalékkal teljesítette tói vállalásainak az első fél esztendőre eső ér­tékét. — Nehéz lenne megmonda­ni, melyik körzet szocialista brigádjai értek el eddig szebb eredményt. Tulajdonképpen valamennyi kitett magáért és már eddig is mind jelentős mértékben csökkentette a ter­melési költségeket — halljuk Boros Andrástól, a vállalat igazgatójától. Példaként említi a váci ma­lom őrlőüzemi és kereskedel­mi brigádjaink közös fel­ajánlását. A tört búzaszeme­ket mostanáig korpának dol­gozták fel, ezúttal azonban alaposan megtisztították és ta­karmánybúzaként hozzák for­galomba. Június 30-ig, a 160 mázsa tisztított, tört szemű búza értékesítése mázsánként 50 forinttal növelte az árbe­vételt. A kókai malom szo­cialista brigádja jubileumi vállalásában felajánlotta, hoav óránként 1,52 tonna búzából készít lisztet és az első fél­évben 1,53 tonna búzát őrölt meg, ezzel tervfeládatát 59 tonnával sikerült fél év alatt túlteljesítenie. Arra a kérdésünkre, hotv a 'megyében mégis melyik körzet érte el az első fél esz­tendőben a le^iobb ered­ményt, Újvárosi Béla, a terv- osztálv vezetője válaszol: — Csaknem eevforma mind. Mindenesetre a III. körzet, a ceglédi a legjobbak egvike. ígv hát Cegléden Pénzes Sándor körzetvezetőnél a ju­bileumi év legjobb sto»í»1.ís- ta brinádia iránit érdeklődünk. — Húsz szocialista brigá­dunk van és az. ünneni év ver­senyében nündenvik újabb fei­st auláikkal tetézte az ere­detit, Féldárl a SHós brínád vállalta pevebak között, hogy a kocsiállás-költség csökken­téséire szabad szombaton, vagy ha kell, vasárnap is segít ki­rakni a vagonokat. Ki is ürí­tettek harmincat, de még éj­szaka is dolgoztak. Aztán vál­lalták. hogy a silócellák fer­tőtlenítése után, amíg a cel­lák újra fel nem tölthetők, át­mennek a keverőüzembe, hi­szen szakképzett molnárok is vannak közöttük. Nyolcvan órát dolgoztak ott és 13 ezer 449 mázsa háztáji tápkeverék, meg 336 mázsa korpapótló elő­állításával 80 ezer forintnál valamivel többel növelték a termelési értéket. Tizenegy ember! , Elmondja még. hogy a kör­zet 238 dolgozója közül 206 tagja a húsz szocialista bri­gádnak. Az óvodáknak adták — Jubileumi felajánlása a század elejének neves magyar malomszakemberéről elneve­zett^ Gruber József szocialis­ta őrlőbrigádnak, hogy nem lesz __kifogás az előállított liszt minősége ellen. Eddig a legcse­kélyebb panaszra sem adott okot a lisztünk — jelenti ki Nagy Zoltán művezető. — Ebben azonban a Silós brigád is támogatott minket — jegyzi meg Varjú Mihály, az őrlőbrigád vezetője. — Vál­lalta és végrehajtotta, hogy az objektív vizsgálat segítségével jobb belső tartalmú búzát ad és szigorúan vigyáz, nehogy a különböző búzafajták keve­redjenek. Az őrlőbrigádnak 21 tagja közül négy képesített molnár, tíz betanított, a többi segéd­munkás. A legfiatalabb mol­nár tavaly tette le a szakvizs­gát — nő. Virág Éva kilen­cedik éve dolgozik a malom­ban. betanított munkásból lett szakmunkássá. Varjú Mihály, a brigádvezető pedig 1956- ban állt be tanulónak ebbe a malomha és a most 12 éves Gruber brigádnak nyolc esz­tendeje vezetője. Vállalták azt is. hogy az évi őrlési tervet 1,7 százalékkal túlteljesítik. Az első félévben 940 vagon búza meg őrlése volt a feladatuk, 951 vagon lett be­lőle. Aztán felajánlották, hogy az az általuk előállított liszt 34 százaléka fehér lesz és 40.69 százalék lett az, ami va­lóban szép kiőrlési arány. A kiőrlési érték oedig 371 fo­rint 74 fillérről máztónként 374 forint 14 fillérre nőtt. — De egy picivel még több lesz ebben a félévben — ígéri Varjú Mihálv. A gabonaátvétel idején — hogy több legyen a helv az új­nak —, a tavalyi búzából eav szabad szombaton társadalmi munkában készítettek liszté*-. A munkabért pedig a ceolédi óvodák fenntartására adták. — A kommunista műsza­kokra eső munkabér nagy ré­szét már tavaly is erre a cél­Piliscsaba - Jászfalu A negyedik orvosi rendelő Bozsán Péter felvétele A Pilishegyi Állami Gaz­daság és a piliscsabai községi tanács közös erőfeszítéseinek eredményeképpen elkészült a község új orvosi rendelője, a hozzá tartozó orvosi és vé­dőnői szolgálati lakásokkal együtt. Az állami gazdaság építőinek munkáját dicséri az a tény, hogy mindössze négy hőnapra volt szükségük a kez­déstől a munkák befejezéséig. Az új rendelőintézet — Pi- liscsabán sorrendben negye­dik — kettős feladatot lát majd el. Fogadja a 7—800 la­kost számláló jászfalui rész betegeit, miközben az építés­ben segédkező gazdaság üzem­orvosi rendelőintézete lesz. ra és az új óvoda építésére ajánlotta fel valamennyi bri­gád — ezt megint Pénzes Sán­dor körzetvezetőtől halljuk. Elmondja, hogy a város óvo­dái részére tavaly 11 ezer 254 forintot fizettek be. Idén pe­dig már az első félévben 14 ezer 700 forintot, miután az ebben a jubileumi évben vál­lalt 2434 társadalmi munka­órából már 1894 órát teljesí­tettek. Ahol nappal zsákolnak Aztán megint a Gruber bri­gád kerül szóba. Három év óta a vállalatnál elsők az újí­tóversenyben. Idén is vállal­tak év végéig két újítást. Csaknem biztos, hogy négy lesz belőle. — A búzát mielőtt felönt­jük a garatra, meg kell mos­ni. — beszél az egyik már el­fogadott újításról a brigádve­zető. — Eközben a gépben nagy hab képződik, aminek nem szabadna a hengerek­be jutni. Egy kis szórófejet alkalmaztunk, az lefújja a ha­bot. Másik újításukat minden bizonnyal a vállalat más üze­meiben is alkalmazzák. A cso- magolóban sok liszt szállöos a levegőben, s ez a por belé­legezve szilikózist okozhat. Egy ventillátorhoz szerelt szí­vócsőből meg porkamrából szellemes készüléket szer­kesztettek. Most már loinl- mális a por a csomagoló leve­gőjében. — Tizenkét ember egészsé­gének védelme megfizethetet­len — állapítja meg a körzet­vezető és elmondja, hogy a harmadik, egyelőre csak be­nyújtott, de 'már működő újí­tás a zsákoló többnyire nő- dolgozóit mentesíti az éjsza­kai munkától. Egy használa­ton kívül álló korpakamrát átalakított és felszerelt meg­felelő berendezéssel a brigád úgy, hogy az éjszaka őrölt lisz­tet oda ömleszthetik, s csak nappal kell zsákolni. A negyedik újítás is csak­nem kész már. Most a csoma­A Csongrád megyei Ópusz­taszer határában levő millen- neumi emlékműnél vasárnap tartották meg a hagyományos Árpád-emlékünnepséget, s az ezzel egybekötött munkás— paraszt találkozót. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke — aki egyben az ópusztaszeri országos emlék- bizottság elnöke is. Nagy István, a Hazafias Nép­front Csongrád megyei Bi­zottságának elnöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Márta Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitká­ra mondott ünnepi beszédet. Emlékhelyeink között is megkülönböztetett figyelem fordul arra a vidékre, amely Ópusztaszer környékén terül el. Hazánk történelmének ki­emelkedő eseményei zajlottak le ezen a tájon, amelyek egy- egy új korszak kezdetét jelez­ték népünk történetében. Több mint ezer éve — 896­Hétfőn Budapesten a Hilton szállóban megkezdődött a Rilem, az Anyag- és Szerke­zetvizsgáló és Kutató Labora­tóriumok Nemzetközi Egyesü­lése állandó bizottságának ülése. Ezúttal emlékeznek meg a nemzetközi szervezet meg­alakításának 30. évfordulójá­ról. Ez a szervezet kezdemé­nyezi az építésügyi tudomá­nyos és technikai nemzetközi ban — ez a hely volt az első magyar országgyűlés színhelye, ahol az országnak minden szokástörvényét elrendezték, elindítva ezzel a magyar ál­lam megalapításának folyama­tát. 1945. március 29-én pedig itt, az emlékmű szomszédságá­ban kezdődött meg jelenkori történetünk nyitányaként a földosztás — mondotta. Márta Ferenc hangsúlyozta: a felszabadulás adta lehetősé­gekkel jól sáfárkodott a dol­gozó nép, majd így folytatta: — az 1945-tel elkezdődött új honfoglalás-sorozatok közé tartozik az ^ is, hogy az okta­tás, a művelődés lehetősége széles dolgozó tömegek számá­ra vált lehetővé. Befejezésül aláhúzta: elismerés illeti a Csongrád megyei kezdeménye­zést a neves történelmi hely felkarólására. A kezdeménye­zésből országos ügy lett, — Ópusztaszer tartalmi szimbó­lumával az egész országé, kö­zös kincsünk és maradandó élményünk. A nagygyűlést kulturális műsor követte. együttműködést, és segítséget nyújt a kutatási módszerek fejlesztéséhez, az export—im­port termékek műszaki jel­lemzőinek azonosításához, ösz- szesen 72 ország kutatói vesz­ned részt — különböző mű­szaki bizottságokban — a nemzetközi szervezet tevé­kenységében. Magyarország nyolc műszaki bizottság mun­kájában működik közre. oufóstúra résztvevői A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére indított nem­zetközi autóstúra vasárnap délelőtt érkezett Szolnokra. A tiszaligeti felszabadulási em­lékműnél a megye és a város párt-, állami és társadalmi szer­veinek vezetői, az MHSZ kép­viselői fogadták az autóskara­ván szovjet, bolgár, román és magyar utasait. A barátsági túra résztvevői ezután a ti­szaligeti KISZ-táborba láto­gattak, majd megkoszorúzták a Tisza-parti Lenin-szobrot. A nemzetközi autós túra kora délután folytatta útját a fő­városba. Tegnap Budapesten reggel a Magyar Partizán Szövetség­be látogattak el a delegáció vezetői, ahol Fehér Lajos, a szövetség elnöke, Markó Imre, a szövetség titkára és Kiss La­jos, az MHSZ főtitkára fogad­ta a vendégeket. Fehér Lajos pohárköszöritője után elvtársi, baráti beszélgetés kezdődött a magyar munkásmozgalom ve­teránjai és a vendégek között. Felelevenítették a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom és más harcok emlékeit, ame­lyekben a végső győzelmet a nemzetközi prolétariátus arat­ta. A kora délelőtti órákban a nemzetközi autós emlékme­net delegációinak vezetői a Parlament épületét tekintet­ték meg, majd a' Kommunista Ifjúsági Szövetség központi épületében Borbély Gábor a KISZ KB titkára fogadást adott a vendégek tiszteletére. Előtérben az ipari háttér (4.) Karbantartás - lemaradás Nemzetközi építésügyi tanácskozás go-lóban kézzel mérik a zacs­kókba a lisztet. A Gruber bri­gád két tagja kiselejtezett gé­pek használható alkatrészei­ből állít1 össze automatikus lisztadagolót. — Újításokkal, jobb és több munkával vesz részt a ceglédi körzet, de az egész vállalat minden szocialista brigádja a jubileumi munkaversenvben — jegyzi meg Újvárosi Béla. a vállalat tervosztályának ve­zetője. — Ami pedig a ceglé­dieket illeti, erre az eszten­dőre 336 ezer forint gazdasá­gi eredményjavítást ajánlot­tak fel és az év első felében már 211 ezer forint a teljesít­ményük. Könnyen lehetséges, év végére ennek kétszeresé­nél is több lesz. Az utasok egymás után ér­keztek ... Hamarosan alig volt szabad hely. Az egyik négyes ülésen tüstént elemózsiázni kezdett a társaság, mások le- pakolás után még körülnéz­tek. Fél ötig volt idő. Az uta­sok, akik 12 nap alatt 101 órát töltöttek a kupékban — Ki- jev, Moszkva, Leningrád után —, megérkeztek Tápiószecső- re. Az utazás, amely itt foly­tatódott szombaton, még jú­niusban kezdődött. Akkor in­dult el a Szovjetunióba a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottságának 12. barátság­vonata, 350 utassal. Közülük erre az állomására, a tápiósze- csői Damjanich Művelődé­si Házba, több mint százan jöttek el. Itt volt többek között a ba­rátságvonaton utazott kül­döttség politikai vezetője, Mátok Lajos, a szentendrei járási pártbizottság első tit­kára, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom törté­nelmi jelentőségének mélta­tása után rövid élménybe­számolóban emlékezett meg a júniusi út néhány epizódjá­ról. Szovjet vendégek is jöt­A közelmúltban alakult meg a Pest megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Osztályának szervezésé­ben az a munkabizottság, amely elemző vizsgálatokat végzett a megye mezőgazdasá­gi gépparkjának műszaki el­látottságáról. A felmérés ki­terjedt a mezőgazdasági nagy­üzemek gépeinek karbantar­tási munkálataira, a tárolás módozataira, a korrózióvéde­lemre és a garanciális szolgál­tatások milyenségére is. Gépenként négy négyzetméter A munkabizottság megálla­pította, hogy a gépesítés szin­tek a szombat délutáni prog­ramra, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatától. A barátságvo­nat utasait a szovjet—ma­gyar baráti találkozóra a Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottsága hívta meg. A házigazda szerepét a ba­rátságvonat kulturális cso­portja, a tápiószecsői népi együttes vállalta. A feldíszí­tett művelődési ház Páva­klubjában a vendégeket a szovjet emberek életét és a szecsői együttes történetét be­mutató kiállítás várta, amely­nek megtekintése után a hely­béliek elkalauzolták őket Papp József néprajzi házába, melybe a gazda értékes anya­got gyűjtött össze a Tápió- ság múltjából. A vidám hangulatú láto­gatás után az együttes nagy sikerű énekes-táncos-zenés mű­sort adott Kék szivárvány címmel, a Tápió mente folk­lórjából, majd az esti órák­ban ugyanők együtt csárdá- soztak a táncházban, az úti­társak és az együttes tagjai. B. E. vonalában beállt fejlődést nem követte az üzemfenntartó te­vékenység javulása. A jelen­legi szervizműhelyek területe szűk, befogadóképessége cse­kély, s előreláthatólag még 1980-ra sem érjük el a megyé­ben a 4 négyzetméternyi te­rületet gépegységenként. A szervizműhelyek létesítése mel­lett egyre nó az igény olyan mobil karbantartó berendezé­sek iránt is, melyek a mun­ka helyén keresik fel az elrom­lott — többnyire modern konstrukciójú, nagy formátu­mú, nagy teljesítményű — gé­pet, hogy ezzel is rövidítsék a kényszerű leállás, a munka­kiesés óráit. A karbantartó munkák egyik elengedhetetlen feltéte­le, hogy a különböző típusú munka- és erőgépekhez a gyár­tó vállalat bővebb műszaki dokumentációt mellékeljen. Ám egy ilyen néhány oldalas tájékoztató — úgynevezett gépkönyv — ritkán elég ah­hoz, hogy érdemben eligazod­jék a berendezésen a szak­ember. Ugyancsak bonyolult a szakosított állattenyésztő te­lepek gépsorainak karbantar­tása, mivel itt a gépek és az épületek technológiája olyan komplex létesítményt ad, me­lyet jelenleg csak a kivitele­ző javít — ha javít —, garan­ciális időben, a későbbiek so­rán nehéz vállalkozót kapni a hibaelhárításra. A környezetvédelem okán idejében kell foglalkozni a „víztakarékos” gépmosórend­szerek kialakításának lehetősé­gével, s egyben azzal is, hogy a növényvédő gépek tisztítása során szennyeződött víz ne okozzon zavart természetes vizeink bioritmusában. A csillagos ég alatt A növénytermesztés gépei­nek elhelyezése országosan, így megyénkben is az egyik legélőbb gond. Sok gépet tar­tanak a szabad ég alatt. Sőt, kilencvenöt termelőszövetke­zetet megvizsgálva mindössze 54 helyen találtak olyan gép­udvart, amely ha feltételei­ben hiányosan is, de módot adott a géppark elhelyezésé­re. Itt kell megemlíteni, hogy a gépudvarban naponta hasz­nálatos eszközök, az emelők, a felületkészítő- és szóróbe­rendezések ma még zömmel hiánycikkek, vagy nehezen be­szerezhető áruk. Helyes volna ezek hozzáférhetőbbé válá­sát szorgalmazni, s ezzel együtt a forgalomban levő átmeneti védőanyagok árát és csomagolásuk méreteit a könnyebb felhasználás érdeké­ben csökkenteni. Gépnapló bevezetését java­solja a munkabizottság a ja­vítóműhelyekben, így biztosan nyomon követhető lenne, hogy egy-egy gép mikor milyen ap­róbb javításon, esetleg főda­rabcserén, vagy generáljavítá­son esett át. Mivei rendkívül sok helyi tényező befolyásol­ja, nehéz megvonni a határt: hol kell javítást, felújítást vé­geznie az üzemnek és mikor a szolgáltatónak? S bár a gazdaságok ilyen irányú fel- készültsége Pest megyében csakúgy, mint országszerte rendkívül különböző, öröm­mel mondhatjuk, hogy Pest megyében egyre több üzemben folyik szakszerű, megfelelő javító-felújító munka. Ezt elősegítendő hasznos lenne a jövőben a gépnaplók mellé úgynevezett előzetes, javítási tervet is készíteni a nagy­üzemeknek, ahol a teljes gép­állomány egész évi javítási programiét rögzítenék, s arra, így időben felkészülhetné­nek. Hasznos bontótelepek Figyelemre méltó javaslat hangzott el az alkatrészhiány­nyal és a használatra már al­kalmatlan, selejtezésre váró gépekkel kapcsolatban is. A szakemberek úgy vélik, hogy helyes lenne körzeti bontóte­lepet létesíteni a mezőgazda- sági nagyüzemek gépparkjai részére, ahol is a használaton kívülre került gépek alkatré­szeinek egy részét újra fel lehetne használni; így az al­katrészhiányból adódó gondok is hamarabb csökkenhetnének. Be. I. Sz. E. Útitársak találkoztak A BARÁTSÁGVONAT RÉSZTVEVŐI TÁPIÓSZECSÖN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom