Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-27 / 227. szám

Szállítás hét végén Segít a Volán A Volán Tröszt által szep­tember 17- és 18-ra meghirde­tett hét végi szállítási akció so­rán a Volán 1. sz. Vállalat 11. sz. üzemegységének vezetői a Nagykőrösi Konzervgyár szál­lítási osztályán felajánlották a szombati és vasárnapi munka­végzésre járműveiket. A meg­egyezés alapján a konzervgyár e két napon 122 Volán-jármű­vet vett igénybe. Ez nagymér­tékben meggyorsította a mező- gazdasági termékek beszállítá­sát. A Volán 1. sz. Vállalat és a Konzervgyár szeptember 24-én és 25-én is megismételte ko­rábbi sikeres akcióját. A gép­kocsik mezőgazdasági termé­keket, készárut, s termeléshez szükséges egyéb anyagokat szállítottak. A Konzervgyár a jövő hét végén is számít a Vo­lán segítségére. Ingyenss jogi tanácsadás Szeptember 28-án, szerdán délután 16 órakor ingyenes jo­gi tanácsadás lesz a Hazafias Népfront városi irodájában, a Dalmady Győző utca 5. szám alatt — Rajzanak a gyümölcsmo­lyok. A baracktermést káro­sító lepkék utolsó nemzedé­ke ezekben a napokban raj­zik. Felkeresik a későn érő birsalmát, de kedvelik a téli almát és a körtét is. A szak­szerű növényvédelem Safi- donnal, Satoxszal, Unifosszal vagy Ravlinkávaí most a leg­időszerűbb. Anyakönyvi hírek Született: Csete Zsigmond és Kis Márta: Zsolt; Sarkadi József és Kovács Katalin: Szilvia; Berecz Lajos és Sza­bó Eszter: Viktória; Marti- csek József és Nyitrai Ág­nes: József; Palya Ferenc és Lázár Etelka: Zsolt; Körtési Imre és Mészáros Mária: Szilvia; Horváth Attila és Dudás Magdolna: Attilá; Fo­dor Bálint és Kiss Erzsébet: Ottó; Medgyesi József és Ko­vács Erzsébet: Erzsébet nevű gyermeke. Névadót tartott: Márton István és Veszprémi Piroska: Tibor; Pávid Zsigmond és Patik Julianna: Renáta; An- dó István és Pozsgai Etelka: Gépek, szovjet megrendelésre A Gépjavító és Faipari Szövetkezet Lenin szocialista brigádjának tagjai G—357 típusú kartondoboz rakományképző berendezés végszerelésén dolgoznak. Az év végére ebből a gépből összesen 6 darabot készítenek szovjet megrendelésre. Varga Irén felvétele Telt ház a művelődési központban Sikeres volt a divatbemutató Olcsó ruhák, színvonalas program Szombaton este zsúfolásig megtelt az Arany János Műve­lődési Központ színházterme. A nagykőrösi ÁFÉSZ, a budapesti Skála áruház, az árukat szállí­tó SZÖVÁRU Vállalat és a dél­magyarországi RÖVI^CÖT Vál­lalat rendezett gazdag műsor­ral fővárosi színvonalú divat- bemutatót. A neves Tomsits együttes hangulatos muzsikája mellett vonultak fel a szépen díszített színpadon a szebbnél szebb, Csaba; Lugosi Sándor és Tö­rök Mária: Attila; Perlaki Ferenc és Kucsera Erzsé­bet: Rita nevű gyermekének. Házasságot kötött: Bíró Ist­ván és Lázár Juliánná; Ru­dolf József és Grónai Mária; Danka Ferenc és Kólya Mar­git; Tóth György és Nagy Ág­nes; Medgyesi József és Ko­vács Erzsébet. Meghalt: Molnár András (Budapest, VIII., Damjanich u. 39.); Koroknai Istvánná Horváth Erzsébet (Eötvös K. u. 24.); Farkas Béláné Abo- nyi Irén (Béke u. 5.); Kapus György (Nyársapát, Viola u. 14.); Petrák Ferenc (Árbóz- dűlő 9.). B^gSB NAGYKŐRÖSI JL “ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 27., KEDD Törvényességi vizsgálat után Fokozott munkajogi védelem Tapasztalatok és intézkedések KÓRHÁZSZAG. A Kinizsi- sportotthon termeiben megle­pő illatok fogadták az érke­zőket. Az illatokhoz társuló látvány legfeljebb nyugalmá­val különbözött a tábori kór­házakétól. A más napokon sportolási célokat szolgáló eszközök közé fehérköpenyes nők és férfiak fészkelték be magukat, vegyszerektől ros­kadozó asztalaikkal, frissen mosott lepedőkkel bevont tá­bori ágyaikkal. Talán akad­tak olyanok. akik háborús emlékeiket látták visszatérni, s megriadtak a bordásfalak között keringő jódgőzöktől, ám azt nekik is el kellett is­merni, hogy e hevenyészett majdnemkórházban is életeket mentenek meg, ha nincsenek is itt a sebesültek. Városi véradónap a Kini- zsi-sportotthonban ... Az első asztalnál hosszú sor áll. Itt veszik fel az adato­kat. A véradókra nemcsak most van szükség, hanem holnap, sőt holnapután is. Ne­ve, anyja neve, születési he­lye, ideje, személyi igazol­ványszáma, munkahelye. Le­het, hogy munkaidő alatt kell majd életet menteni? Az adatok bediktálása mel­lett persze szükség van még néhány vizsgálatra is. A ceg­lédi vértranszfuziós állomás dolgozói ebben nem ismernek tréfát. A fehér asztalokra, gondosan betartva a sorren­det. már kora reggel kirakták szerszámaikat, s gondosan ki­tisztított kémcsöveket, s a reagensek zöld. fehér és bar­na üvegeit. Beteg embertől nem lehet vért venni! — Nagyon sok vizsgálatot kell igen gyorsan elvégezni — mondja Kóczán Istvánná la­borasszisztens, aki a megelő­ző vizsgálatokhoz szükséges vért veszi. — Az előző asz­talnál a vizeletet vizsgálják. Ott derül ki például, ha va­laki cukorbeteg. Mi itt a vér­süllyedést, a vércsoportot és a hemoglobin mennyiségét határozzuk meg. Mindez talán tíz percig tart, s mégis na­gyon pontos eredményt ad. Az előtérben elfüggönyözött ajtó mögött várja a véradókat dr. Kovács Éva adjunktus és dr. Pásztor Judit alorvos. A tenyérnyi helyiség a belgyó­gyászati vizsgálatok elvégzé­sére szolgál. A vendéglői asz­talon vérnyomásmérő műsze­rek sorakoznak. — A laboratóriumi vizsgá­latok nélkül nem lehetne a vérvételt megkezdeni, ám még igen sok adatra szükségünk van ezek mellett — mondják az orvosnők, miközben vára­kozásra kérik a következő véradót. — Meg kell tudnunk, hogy korábban milyen beteg­ségeken esett át a jelentke­ző. Ez többé-kevésbé az utób­bi öt évre vonatkozóan érde­kes adat. Aztán meg kell is­merkednünk jelenlegi állapo­tával is. Leromlott szerveze­tű vagy beteg embertől, szop­tató anyától nem vehetünk vért. Persze vannak más ki­záró okok is. Ha ezek közül valamelyiknek a gyanúja fel­merül, azonnal beutalót adunk a szakorvosi rendelés­re. Mi vért szeretnénk ven­ni. Ez a feladatunk, s aki ide jön, annak sincs más szándé­ka. Ezt a műveletet azonban nem lehet mindenáron végre­hajtani. Aki ide jön, azt meg kell vizsgálni. S nekünk nem szabad tévedni. Üzemi vér­adáson ritkán fordul elő, hogy beteg embert találunk, ám a városi akcióknál erre is szá­mítani kell. Ide olyanok is jönnek, akik elkerülik az üzemorvosi vizsgálatokat, s legújabb divatú női, férfi, bak­fis, kamasz, leányka, s fiú ka­bátokat és ruhákat bemutató manökenek. A legjobban tetsző délutáni, alkalmi és egyéb női ruhák felvonulását élénk taps kísérte. A bemutatáskor mind­járt bemondták az árakat is. A legtöbb női ruha ára 1000, a férfiruháké 1200 forint körül volt. Az egyes ruhaféleségek be­mutatása között kiváló főváro­si művészek szórakoztatták a közönséget. Ihász Gábor a leg­nagyobb sikert a Jókedvű em­ber című, saját szerzeményű dalával aratta. Meggyesi Má­ria, a Fővárosi Operettszínház tagja régi operettekből énekelt részleteket. Boróczki József jól sikerült paródiákat adott elő. Turpinszky Béla Liszt-díjas operaénekes kuruc toborzója is nagy tetszést váltott ki. A műsor fénypontja Házy Erzsébet szereplése volt, aki igen nagy sikert aratott. Elutazása előtt alkalmam volt beszélni a művésznővel. Elmondotta,, hogy a fél világot bejárta, de Nagykőrösön még nem volt. Most, első látogatá­sa alkalmával, nagyon megsze­rette ennek a kis városnak a lakóit. A műsor alatt megha­totta a körösiek művészetsze- retete és lelkesedése. Kopa László ugyanakkor alig körülhatárol­ható panaszaik miatt a körzeti orvost sem keresik fel. Éppen az előbb állapítottuk meg, hogy az egyik jelentkező cu­korbeteggyanús. Nem vettünk tőle vért, hanem kértük az alaposabb, helyesebben, min­den részletre kiterjedő vizs­gálatát. Mi szegényebbek let­tünk néhány deciliter vérrel, de talán megmentettük egy ember egészségét. Végtére is orvosok vagyunk, s ez a fel­adatunk. — A szervezést végző városi vöröskeresztes-titkár szerint ezen a véradónapon 60—70 li­ter vérre számíthatnak. Ez becslésük szerint hány műtét­hez elegendő? — Ezzel kapcsolatban bár­milyen becslés tévedés lenne. Egyébkét a vért nemcsak mű­téteknél, hanem a baleseti osztályon, a nőgyógyászaton és szülészeten és a belgyógyásza­ton is felhasználják. Ebben az időszakban például sok vér kell azoknak, akiket vérző fekélyekkel kezelünk. Ha ne­tán marad felesleg, abból gyógyszer készül, s ez leg­alább olyan fontos, mint a vér közvetlen felhasználása — Elégedettek-e a nagykő­rösi Véradással? — A nagykőrösi véradások mindig nagyon jól sikerülnek. Sok a jelentkező, s közülük nagyon keveset kell elutasíta­ni. Az országos átlag, vagyis 5—15 százalék alatt marad az elutasítottak aránya. Az üze­mekben még ennél is kedve­zőbb a helyzet. A legfonto­sabb azonban mégis az, hogy nagyon sok vért kapunk Sokféle fórumon emlege­tik gyakran: kimerülőben vannak a munkaerő-tartalé­kok, hosszabb távon csak a meglévőkkel lehet gazdál­kodni. Csak keveset enyhít a helyzeten, hogy a munkaké­pes korú nők között kedve­zőbb a helyzet, foglalkoztatá­suk még/ nem teljes. De va­jon azok, akik már munkát vállaltak, megkapják-e azt a megbecsülést, mely központi rendelkezések nyomán őket megilleti? Erre keresett egyebek között választ a vá­rosi ügyészség, amikor azt vizsgálta Nagykőrös egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, az állami gazda­ságban, hogy a dolgozó nők fokozott munkajogi védelmét biz­tosító jogszabályok meg­felelően érvényesfilnek-e a gyakorlatban ? Hunyáné, dr. Orlita Magdolna városi vezető ügyésztől kértünk vá­laszt arra, hogy melyek vol­tak a vizsgálat főbb megálla­pításai, tapasztalatai? — Nem csupán a dolgozó nők, de az állami gazdaság­ban alkalmazott fiatalko­rúak helyzetét is elemeztük, így a vizsgálat nagyobb terü­letre terjedt ki. A tavalyi év­re végeztük el a törvényes­ségi vizsgálatot, a rendelke­zésre álló adatok segítségé­vel, a tapasztalatok alapján mértük fel, hogy a dolgozó nőkről és fiatalkorúakról az érvényes jogszabályok sze­rint gondoskodnak-e. Mint ismeretes, a gazdasá­got 1975-ben szanálták, ám az ezzel együtt járó nehéz­ségek ellenére törekedtek ar­ra, hogy a vonatkozó munka­jogi rendelkezéseket, a tör­vényeknek megfelelően al­kalmazzák. Intézkedési ter­vet készítettek az e témával Nagykőrösről, s ez a szerve­zők, elsősorban dr. Faith Ist­vánná vöröskeresztes-titkár érdeme. " A VIZSGÁLATRA VÁRÓK között akadtunk rá a városi vöröskeresztes szervezet vér­adási felelősére, Lócskái La­josra. — Szerencsére nincs sok munkánk — mondja elégedet­ten. — A város lakói ma is, éppúgy, mint korábban, szíve­sen adnak vért. A mai vér­adás mégis emlékezetes ma­rad, mert a termelőszövetke­zet dolgozói közül is legalább 50-en eljöttek. Erre büszkék lehetünk. A csaknem zsúfolt terem­ben az utolsó állomás az a néhány ágy, ahol a vért ve­szik. — Semmit nem érzek — mondja a szőke fiatalember, s felemeli a fejét. — Nyu­godtak odanézhetek a tűre. Látom is. hogy folyik a vé­rem. de hát ezért jöttem ide, hogy adjam. Nincs ebben semmi kellemetlen. — Előfordul, hogy a vér­adók egyike-másika tulajdon­képpen fél a véradástól — veszi át a szót Sági Istvánná vezető műtősnő. Ennek persze semmi értelme. Magam is véradó vagyok, s tudom, hogy a vérvétel nem fáj, nem jár kellemetlen következmények­kel. Egyébként helyi érzéste­lenítéssel dolgozunk, hogy a legkisebb fájdalmat is elke­rüljük. Az irtózás, a félelem csupán rossz beidegződés. Ré­gebben — erre számítva — a összefüggő tennivalókról, és a gazdaság vezetése termelési tanácskozáson tájékoztatta a dolgozókat a nők gazdasági és szo­ciális helyzetének javítá­sára vonatkozó elképzelé­sek végrehajtásáról. E tájékoztató szerint, a gaz­daság adottságához képest meg is tették a megfelelő, szükséges intézkedéseket. — Találtak-e a vizsgálat során hiányosságot vagy olyan gyakorlatot, mely nem egyezik meg a törvény szel­lemével? — Azt mondhatom, hogy az esetek többségében nem volt ok kifogásra. Megtud­tuk például, hogy rendeztek ifjúsági fórumot az állami gazdaságban is, ám ezen az érintetteknek csupán a fele vett részt, noha az előző ha­sonló tanácskozáson felvetett számos kérdés, illetve azok megoldása került szóba, mint például a műszaki könyvtár állományának gyarapítása, vagy a pályakezdő fiatal szakmunkásokkal való törő­dés, az is világossá vált, hogy a gazdaság KlSZ-szervezeté- nek munkája nem kielégítő, nincs rendszeres mozgalmi munka. Talán ez is az oka annak, hogy például az ifjú­sági törvény végrehajtásáról szóló éves intézkedési tervet a KISZ-vezetőség nem írta alá. Számos szociális kérdésre kedvező választ adhatott a vezetőség. A Kerék-telepen új, 500 ezer forintért épített szociális létesítményt adtak át, a Fekete-telepen is gon­doskodtak hasonlóról, felújí­tották a fiatalok klubszobá­ját, s megfelelő a dolgozók egészségügyi ellátása is. — Eszerint tehát megvaló­sították az intézkedési terv­ben foglaltakat? levett vért mindig betakar­tuk. Aztán rájöttünk, hogy erre sincs szükség, sőt, rossz hatása van, mert ha a dono­rok nem látják a vért, akkor elkezd működni a képzeletük, s rendszerint nem jó irányba. Ettől függetlenül az alig négy­perces vérvétel után minden­kitől megkérdezzük, hogy mi­ként érzi magát, s ha valaki úgy érzi, hogy még feküdni szeretne, erre is hagyunk időt. — Ismeri-e a véradókat? — Aki többszörös véradó, azzal természetesen ismerős­ként üdvözöljük egymást. A véradás, ez a néhány perc egyébként nagyon alkalmas arra, hogy megismerkedjünk egymással. Az emberek több­sége szívesen beszél ilyenkor a magánéletéről, problémáiról, s gyakran kérnek egészség- ügyi tanácsot is. Nekünk ez tulajdonképpen természetes is, hiszen aki idáig eljut, az már egy nagy és összetartó közösségnek lesz a tagja. — Eddig kilencszer adtam vért — mondja Kovács Gá- borné, a DÉMÁSZ dolgozója. Ez kis híján három litert je­lent. Nem is tudom megmon­dani, hogy miért is kezdtem el az egészet. Most már, ha akarnám, sem hagyhatom ab­ba, mert vöröskeresztes-titkár lettem. Egyszóval, példát kell mutatni. Igaz, hogy ezzel a példamutatással bajok van­nak. mert itt van az üzem- igazgatóságról többek között Kaposvári Attila is, aki már hússzoros véradó. Nem hi­szem, hogy az én példámon lelkesedett volna fel. A HÜSSZOROS VÉRADÓ elmerülten beszélget az asztal végén. Amikor ránézünk, fe­lénk bólint, aztán mesél to­vább. Talán fel sem ötlik benne, hogy róla beszélget­tünk. Szürke pulóverére akár ki is rakhatná a feliratot: „ez csak természetes.” Nem is lenne olyan rossz divat... Farkas Péter — A dolgozó nők gazda­sági és szociális helyzetének javítására szolgáló intézke­dési tervet túlnyomórészt igen, bár kifogásoltuk, hogy a tervben az egyes feladatok végrehajtására nem jelöltek meg határidőket és felelősö­ket. Hiányossága e tervnek, hogy nem sorolja fel a nők­nek alkalmas munkakörö­ket és azt sem, melyek tehe­tők erre alkalmassá. Tartal­mazza viszont azt a szándé­kot, hogy nem tesznek kü­lönbséget a bérezésben nők és férfiak között, általános szándék, hogy ugyanazt a munkát ugyanazon módon kell megfizetni. Gondolnak arra is, hogy a gyermekgondozási se­gélyről visszatérő anyák ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, s például a dolgozó nők 6 éven aluli gyermekeinek na­ponta másfél liter tejet jut­tatnak kedvezményes áron. ebédet pedig minden nődol­gozó gyermekének önköltsé­gi áron. Meghatározott ősz- szeg áll rendelkezésre lakás­építésre, a gyesen lévő anyák illetményföldet kapnak, és más juttatásban is részesül­nek. A terhes kismamáknak pedig, terhességük hatodik hónapjától kezdve, minden szombatjuk szabad. — Nyitott maradt viszont a családos nőknek juttatott ju­talomszabadság kérdése. A gazdaságban , kialakult gya­korlat szerint ugyanis, erről, az intézkedési tervben is szó van, évente 3 nap jutalom­szabadság jár a családos nők­nek, a nevelés, a gondozás megkönnyítésére. Nézetünk szerint jutalomszabadság azo­kat a dolgozókat illeti meg, akik kiváló munkát végez­nek, és példamutató maga­tartást tanúsítanak. Amiatt vitatható gyakorlat ez, mert a jutalomszabadságot volta­képpen nem arra használják fel, amire az rendeltetett. — A vizsgálat befejezése után ügyészi felszólalásban taglalták azokat a tennivaló­kat, amelyekkel az észlelt hiányosságokat megszüntet­hetik. Melyek voltak ezek? — Javasoltuk például, hogy közép- és éves tervet dolgoz­zanak ki arra, hogy miként kívánják nődolgozóikat be­vonni a különféle oktatási formákba, pontosan jelöljék meg a nőknek alkalmas mun­kaköröket, s azokat, melyek erre alkalmassá tehetők. Ki­fogásoltuk, hogy két esetben nem utaltak ki 3, illetve többgyermekes anyának pót- szabadságot, s felszólítottul: a gazdaság vezetőségét, hogy az érintetteket kártalanítsák. Hasonló módon azt a nődol­gozót is, aki egy gyermeke után őt megillető évi két sza­badságnapot nem kapta meg. — A fiatalkorúak alkal­mazásának módját megfelelő­nek találták a vizsgálat so­rán? — Általában igen. Kifogá­soltuk azonban, hogy a 16 éven aluliak első munkavi­szonyának létesítésekor nem egy esetben elmulasztotté’- kérni a törvényes képviselő hozzájárulását, egy fiatalko­rú lány esetében pedig az ő* valójában megillető pótsza­badság helyett öt nappal ke­vesebb szabadságot adtak Természetesen őt is kártala­nították. Khim Antal MOZIMŰSOR Fedőneve: Lukács. Színes, magyar—szovjet film. Kísérő- műsor: Mit tenne ön? Elő­adás kezdete: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÖZI ISKOLÁBAN Holnap lovasai. Szovjet film. Előadás kezdete: 7 óra. Mindenkit alaposan megvizsgálnak Sokan jelentkeznek véradásra ismerősökként köszöntik őket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom