Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-03 / 207. szám

■fitem •Éá/jr ~m KSllriíW 1977. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Leszerelés Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatásra utazik a Szovjet­unióba, nyilatkozatot adva TASZSZ tudósítóinak, emlé keztetett arra, hogy óriási fontosságúak azok a javasla­tok, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő az utóbbi évek­ben a leszerelésre és a fegy­verzet ellenőrzésére. Az ENSZ közgyűlése egy évvel ezelőtt jóváhagyta azt a konvenciót, amely megtiltja, hogy katonai vagy bármilyen más ellenséges célból befolyást gyakorolja­nak a természeti környezetre és a klímára. A javaslat ter­vezetét elsőként a Szovjetunió nyújtotta be — mondotta az ENSZ főtitkára, majd rámu­tatott, hogy az ENSZ létének első napjaitól a leszerelés és a fegyverzet fölötti ellenőrzés problémakörére összpontosí­totta figyelmét. Kifejezte re­ményét, hogy a közgyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­ka újabb lendületet ad a fegy­verkezési hajsza megszünteté­se érdekében kifejtett erőfeszí­téseknek. MIKÉNT TEGNAPI SZÄ MUNKBAN közöltük, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakát előké­szítő bizottság javaslatot tett arra, hogy 1978. május 23-ára hívják össze a rendkívüli ülésszakot, mely öt hétig tart majd. Az 54 nemzet képví Kelőiből álló testület javas­latát az ENSZ-közgyűlés e hónapban megnyíló rendes évi ülésszaka elé terjesztik jó­váhagyásra. A bizottság pénteken foly­tatta a vitát a napirendi ja. vaslatról és a különböző szer­vezeti kérdésekről. A RENDKÍVÜLI leszerelési ülésszak összehívását az ENSZ közgyűlés legutóbbi, 31. ülés­szaka határozta el. Gromiko szovjet külügyminiszter idén március elején Waldheim ENSZ-főtitkárhoz intézett le­velében fejtette ki a Szovjet­uniónak a rendkívüli ülés­szakra vonatkozó elképzelé­seit. Kifejtette, hogy országa ismételten javasolta már a leszerelési világkonferencia összehívását, amely — megíté­lése szerint — a legilletéke­sebb fórum lenne a leszere­léssel összefüggő kérdések széles körű megvitatására. A Szovjetunió úgy véli, hogy a világértekezlet megtartásához vezető úton fontos lépés az ENSZ-közgyűlés rendkívüli üléssza'tK Az lyyszakot előkészítő bi- zottság'*nárcius végén kezdte munkáját és májusban már megállapodás született, mely szerint a rendkívüli ülésszak napirendjére tűzik a leszere­lési világkonferencia összehí­vását. Az ülésszak napirendi javaslata — mely felett niég további viták folynak — a továbbiakban rámutat, hogy haladást kell elérni a lesze­relésnek, a fegyverkezési haj­sza megszüntetésének folya­matában. és aláhúzza azt a szoros kölcsönös kapcsolatot, amely a nemzetközi béke és biztonság megerősítésének kér­dései és az államok gazdasá­gi fejlődésének problémái kö­zöt fennáll. A tervezet előirá­nyozza a leszerelési elvek deklarációjának elfogadását. Ez a deklaráció összhangban van azzal a szovjet javaslat­tal, hogy a rendkívüli ülés­szaknak el kell fogadnia egy olyan különleges politikai zá­rónyilatkozatot, amelyben az államok kifejezésre juttatnák, bogy közös álláspontjuk van a leszerelés kérdéseiben. AZ MAR MA IS NYILVÁN­VALÓ, hogy a májusi ülés­ünk felelősséggel kidolgozott ’’atározatai elősegítenék a már folyamatban levő leszerelési Megválások munkáját, hozzá­járulnának az enyhülési fo­lyamat megszilárdításához. Alacs B. Tamás TÖBB MINT 500 CHILEI SZAKSZERVEZET 850 veze­tője memorandumot terjesz­tett a chilei junta elé, köve­telve a szakszervezetek sza­bad tevékenységének biztosí­tását és az ország demokra­tizálásának meggyorsítását. DR. LEOPOLD ARAGON, 50 éves panamai professzor a stockholmi amerikai nagykö­vetség előtt a Panama-csator­na egyezmény elleni tiltako­zásul felgyújtotta magát és a kórházban belehalt sérülései­be. AZ ARAB LIGA külügymi­niszterei ma • délelőtt ülnek össze Kairóban, első ízben az­után, hogy a Liga két tagálla­ma — Egyiptom és Líbia — között fegyveres összecsapás robbant ki a nyáron. Közel-keleti Pravda-kommentár Újabb akadályok Izraelnek az a szívós törek­vése, hogy ne kelljen kivo­nulnia a megszállt arab terü­letekről, és e területek vég­leges bekebelezésére irányuló jelenlegi intézkedései újabb akadályokat teremtenek a kö­zel-keleti igazságos béke el­érésében — írja A. Nyikola- jev, a moszkvai Pravda pén­teki számában. A tények arról tanúskod­nak, hogy Izrael nem csupán kivonulni nem akar elfoglalt arab területekről, hanem ép­pen ellenkezőleg, minden in­tézkedést megtesz, hogy ott megszilárdítsa állásait. A jobboldali szélsőséges Likud- tömb hatalomra jutásával még nyilvánvalóbbá váltak bekebelezési törekvései. így az izraeli kormány a meg­szállt területekre kiterjesztet­te bizonyos izraeli törvények hatályát. Ez azt tanúsítja, hogy az izraeli kormánykörök most már nemcsak ténylege­sen, de formálisan is Izrael­hez csatolják ezeket az arab területeket, kész tények elé állítva a világot — állapítja meg a Pravda. Figyelmet érdemel az a kö­rülmény is, hogy az izraeli kormány egy olyan időszak­ban foganatosítja ezeket az intézkedéseket, amikor jelent­keznek a közel-keleti rende­zés elérésének kedvezőbb fel­tételei és az előkészítés sík­jára terelődött a genfi érte­kezlet összehívásának kérdé­se. A Pravda mindezekkel kapcsolatban rámutat: Izrael nem folytatna ilyen politikát, ha nem érezné maga mögött bizonyos külső erők támoga­tását. Ennek kapcsán felve­tődik a kérdés: mi az Egye­sült Államok tényleges állás­pontja Izrael annektáló cse­lekményeiről. Ismeretes, hogy Washington hivatalos képvi­selői nem egy ízben fejezték ki sajnálkozásukat az izraeli települések létesítése miatt. Jellemző azonban az, hogy az amerikai sajtó, amikor ezekről ad tájékoztatást, min­denkor hangsúlyozza, hogy tu­lajdonképpen Izrael nem túl­ságosan tart az amerikai tá­mogatás elvesztésétől. A Szovjetunió — hangsú­lyozza a Pravda — mindenkor állást foglalt az izraeli agresz- szió következményeinek meg­szüntetése és az izraeli csa­patoknak az 1967-ben meg­szült valamennyi arab terü­letről való kivonása mellett. A Szovjetunió erélyesen el­ítélte a megszállt arab terü­leteken folytatott izraeli cse­lekményeket. Az agresszióra, az idegen területek elfoglalá­sára alapozott béke nem lehet igazságos, tehát tartós sem. Az izraeli vezetőknek gondol­niuk kell arra, hogy a meg­szállt területet idegen földek és elkerülhetetlenül vissza kell hogy térjenek törvényes gazdáikhoz — az arabokhoz. Jog és enyhülés A szovjet fővárosban most végzi munkáját a Jog, nem zetközi együttműködés és enyhülés témájú nemzetközi konferencia. Leonyid Brezs■ nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö ke üdvözlő üzenetet küldött a konferenciának, amelyben egyebek között megállapítja: Mi síkraszállunk az ember reális, törvény által biztosí­tott és védelmezett jogaiért, az olyan jogokért, amelyek szavatolják az embernek a társadalomban elfoglalt he­lyét. A Szovjetunió ratifikált minden olyan nagy fontossá­gú nemzetközi egyezményt, konvenciót és más megállapo­dást, amely az emberi jogok­ra vonatkozik és maradékta­lanul be is tartja ezeket az egyezményeket. VASZILIJ KUZNYECOV, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első helyettese fogadta Vang Jupinget, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai nagykö­vetét, aki a közeljövőben nyújtja át megbízólevelét. Az ogadeni csata Az etiópjai Jijiga város kö­zelében (mintegy 70 kilométer­re az etióp—Szomáliái ha­tártól) páncélos, légi és gyalog­sági összecsapások voltak az Ogaden ellen támadó Szomá­liái fegyveres erők és az etióp csapatok között — jelentette pénteken az etióp hírügynök­ség. A Nairobiban vett jelentés szerint a Szomáliái csapatokat reakciós arab csapatok is tá­mogatták. Az etióp légvédel­mi egységek két Szomáliái re­pülőgépet lelőttek, és további jelentős veszteségeket okoztak a támadóknak, míg maguk A Sri Lanka-i zavargásokról Fel kell számolni az okokat Pieter Keuneman a Sri Lan­ka-i Kommunista Párt KB fő­titkára, Colombóban egy nagy­gyűlésen elhangzott beszédé­ben kijelentette: a legutóbb lezajlott közösségi zavargások csupán szégyenérzetet és aggo­dalmat kelthetnek azokban, akiknek drága Sri Lanka ne­ve. Nem szabad azt hinni, hogy ha megszűnnének a tamilok és a szingalézek közötti összetű­zések, az országban normali­zálódik a helyzet. Amennyi­ben nem foganatosítanak alap­vető intézkedéseket a közössé­gi megmozdulások okainak felszámolására, állandóan fennáll majd a zavargások megismétlődésének veszélye, és olyan helyzet kialakulásához vezethet, mint amilyen Észak­írországban és Cipruson ural­kodik. Mint ismeretes, a zavargások közvetlenül a Sri Lanka-i ál­talános választások után rob­bantak ki. A reakciós erők igyekeztek felhasználni a vá­lasztásokat arra, hogy felszít­sák a vallási-közösségi ellen­ségeskedést. csak kisebb veszteségeket szenvedtek. Londonban brit tisztviselők bejelentették, hogy Nagy- Britannia az Ogaden tarto­mányban folyó harcok miatt eláll attól a szándékától, hogy fegyvert szállítson Szomáliá­nak. Hasonló döntés született Párizsban is, ahol csütörtökön közölték, hogy egyelőre visz- szatartják a Szomáliái fegyver­szállításokat. Georges Marchais tv-nyilatkozata Két héttel a baloldal közös programjáról tárgyaló három párt vezetőinek csúcsérte­kezlete előtt Georges Mar­chais, az FKP főtitkára a fran­cia televízió kamerái előtt megerősítette: a kommunis­ták kompromisszumra töre­kednek majd a találkozón, de senki sem számíthat rájuk olyasfajta törekvés megvaló­sításában, hogy a kapitalista válság adminisztrálása vé­gett kerüljön hatalomra. A szocialisták és a kommunis­ták: közötti nézeteltérésekkel kapcsolatban hangsúlyozta: a kommunisták elve az, hogy ezekről a kérdésekről tájé­koztatják a franciákat, mi­vel végső soron a problémák megoldása tőlük függ. Dinamikus együttműködés Közös közlemény Lázár György szófiai látogatásáról Lázár György magyar mi­niszterelnök bulgáriai hiva­talos baráti látogatásáról pén­teken magyar—bolgár közös közleményt adtak ki. Eszerint Sztanko Todorov, bolgár mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszélései során tájékoztat­ták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusa és a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusa határozatai végrehajtásának helyzetéről. Megelégedéssel állapították meg, hogy orszá­gaik kapcsolatai a marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján sikeresen fejlődnek a két nép és a szocialista közösség né­pei javára. Hangsúlyozták, hogy a két ország párt- és kormánykül­döttségeinek legfelsőbb szin­tű találkozói. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke tárgyalásai ki­emelkedő jelentőségűek a két párt és nép testvéri barátsá­gának, szoros együttműködé­sének fejlesztésében és erősí­tésében. Megállapították, hogy a bolgár párt- és kormány- küldöttség 1973. évi budapes­ti látogatásán hozott határo­zatok végrehajtása sikeresen folyik. A kormányfők kifejezték azt az elhatározásukat, hogy kölcsönösen törekszenek a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság átfogó együttműködésének további bővítésére mind közvetlen kapcsolataikban, mind a köl­csönös gazdasági segítség ta­nácsa keretében. A miniszterelnökök meg­vitatták a két ország gazda­sági kapcsolatainak további dinamikus fejlődéséhez szük­séges konkrét intézkedése­ket. A közlemény többek kö­zött hangsúlyozta, hogy meg­vizsgálták a távlati együtt­működés fő kérdéseit, meg­határozták az 1981—1985-ös tervkoordináció előkészítésé­nek irányelveit. A két fél széles körű esz­mecserét folytatott a nem­I zetközi kérdésekről. Ügy ér­tékelték, hogy a jelenlegi vi- 1 lághelyzet fő jellemzője vál­tozatlanul az enyhülés, amely­ben meghatározó szerepet ját­szik a Szovjetunió és a szo­cialista közösség többi orszá­gainak békepolitikája, a világ haladó erőinek összehangolt tevékenysége. A békés egy­más mellett élés ellenzőinek mind aktívabb fellépése miatt azonban további erőfeszíté­sek szükségesek annak érde­kében, hogy az enyhülés tar­tóssá és visszafordíthatatlan­ná váljék. Aláhúzták, hogy a belgrádi találkozónak a köl­csönös megértést és a bizal­mat kell szolgálnia az álla­mok és a népek között Rá­mutattak a közép-európai had­erők és fegyverzet csökkenté­séről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások jelentőségére. Befejezésül a közlemény le­szögezi: a két fél, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt irányvonalával összhangban nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a szocialista or­szágok a marxizmus—leniniz­mus és a proletár internacio­nalizmus alapján a jövőben is minden eszközzel fejlesszék együttműködésüket és töké­letesítsék azt a Varsói Szer­ződés Szervezetében és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában. A két kormány vezetői nagyra értékelték, hogy a két ország dolgozói szocialista munkafelajánlások teljesíté­sével készülnek a világtörté­nelmi jelentőségű Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnep­lésére. A megbeszélések a hagyo­mányos baráti és elvtársi lég­körben, a teljes nézetazonos­ság jegyében folytak le, és hasz­nosan járultak hozzá a két ország sokoldalú együttműkö­désének és testvéri barátságá­nak további elmélyítéséhez. Lázár György hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Sztanko Todorovot, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. CSAK RÖVIDEN... MOSZKVÁBAN Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára meg­beszélést tartott Giancarlo Pajettával, az Olasz Kommu­nista Párt vezetőségének és titkárságának tagjával, aki üdülés céljából tartózkodik a Szovjetunióban. A felek meg­vitatták a nemzetközi helyze­A faji megkülönböztetés ellen S. Hegedűs László nyilatkozata a lagosi antiapartheid világkonferenciáról Lagos, Nigéria fővárosa adott otthont augusztus 22—28-ig az Egyesült Nemzetek Szervezete antiapart- heid bizottsága által kezdeményezett világkonferenciá­nak, amelyen a Magyar Szolidaritási Bizottság küldött­ségét S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára vezette. S. Hegedűs László ebből az alkalomból nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A világkonferencián Európa, Észak-Amerika, Afri­ka minden országa és néhány jelentősebb ázsiai ország kor­mányai képviseltették magu­kat. Az ENSZ nemzetközi ta­nácskozásainak történetében először kaptak meghívást úgynevezett nem kormány- szervek is, nevezetesen a kü­lönböző országokban működő szolidaritási és apartheid­ellenes bizottságok. Természe­tesen részt vettek a tanács­kozáson a faji megkülönböz­tetés politikája és gyakorlata ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő és harcoló szervezetek is Dél- Afrikából, Zimbabwéből és Namibiából. — A szocialista országok képviselői kormányaik eddigi következetes álláspontját fej­tették ki, hangot adva annak követelésnek, hogy a tagálla­mok az ENSZ korábbi, a faji megkülönböztetés és az apart­heid megszüntetéséről hozott határozatait tartsák be. Az afrikai országok és a harcoló szervezetek egyetértésével és elismerésével találkozott a szocialista országoknak az a törekvése, hogy minden esz­közzel támogatják a faji megkülönbötetés ellen har­coló népeket és szervezeteket. A Zimbabwei Hazafias Front és a délnyugat-afrikai népi szervezet, a Namibia felszaba­dításáért harcoló SWAPO ve­zetői például elmondották, hogy ez a támogatás, a világ népeinek szolidaritása szá­munkra az egyik legfontosabb erőforrás. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a dél-afrikai rendszer és a rho- desiai kormányzat csak az imperialista hatalmak gazda­sági és katonai segítségével képes fennmaradni. Ami a katonai támogatást illeti: a konferencián jelentette be az egyik delegátus azt, hogy a pretoriai rezsim kísérleti atombomba felrobbantására készül. Hozzátette: az atom­bomba megteremtése a konk­rét nyugati támogatás nélkül nem lett volna lehetséges. — A vezető kapitalista ál­lamok, elsősorban az Egyesült Államok, azzal a szándékkal vettek részt — igen magas­szintű képviselő révén — a tanácskozáson, hogy meghir­detik és elfogadtatják új Af- rika-politikájukat és vállalják a politikai megoldást, a köz­vetítést a többségben fekete lakosság és a kisebbségi fe­hérek között. Az Egyesült Ál­lamok nagykövete egyenesen azzal kezdte a beszédét, hogy a faji megkülönböztetés elle­ni harcnak Amerikában már 200 éves hagyománya van és az USA kormánya azóta is változatlanul ezt a politikát folytatja. Az afrikai országok, sőt a nyugati apartheidelle­nes szervezetek tagjai is egy­értelműen demonstrálták til­takozásukat. ellenvéleményü­ket. Az öt nagy nyugati hata­lom egyébként a konferencia első percétől védekezésbe szo­rult. Lelepleződött az úgyneve­zett új Afrika-politika, de az sem lehet kétséges, hogy a nyugati, pontosabban: a volt gyarmattartó hatalmak gazda­sági és politikai befolyása még jelentős a fejlődő orszá­gokban. Az Egyesült Államok és Nyugat-Németország gaz­dasági és politikai behatolása, neokolonialista pozícióik erő­sítése pedig szembeötlő szá­mos afrikai országban. — A tanácskozás egy másik fontos tapasztalata volt, hogy az apartheidellenes küzdelem és különösen a zimbabwei, valamint a namibiai felszaba­dító harc döntő szakaszához érkezett és e harc támogatá­sához diplomáciai erőfeszíté­sek mellett szükség van a tár­sadalmi akciók fokozására is. A nemzetközi közvélemény állásfoglalásának jelentősége növekszik, a harcoló szerveze­tekkel folytatott kétoldalú tárgyalások során kitűnt, hogy nagyra értékelik a Ma­gyar Szolidaritási Mozgalom támogatását, számukra a mi csekélynek tűnő erőfeszíté­sünk is nagy jelentőségű. Er­kölcsileg szinte felmérhetetlen az, hogy tudják, harcukban nem állnak egyedül, a szo­cialista világ támogatására biztosan számíthatnak. Teljes mértékben indokolt tehát a Magyar Szolidaritási Bizott­ság csütörtöki, kibővített ülé­sének határozata, hogy csatla­kozik ahhoz az akcióhoz, amely 1978-at apartheidelle­nes évnek nyilvánította — fejezte be nyilatkozatát - S. Hegedűs László. i tét és az SZKP és az OKP ; baráti kapcsolatainak további szilárdítását. TOKIÓBAN véget ért a Japán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ülése. A résztvevők megvitatták a nemrégiben lezajlott felsőhá­zi választások eredményeit és az október 17-én megnyíló XIV. pártkongresszus össze­hívásával kapcsolatos kérdé­seket. A KÍNAI látogatáson tar­tózkodó Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság államfője, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke a kínai Nagy Falnál tett látogatást. A BOLGÁR KOMMUNIS­TA PÁRT Központi Bizottsá­gának, a Bolgár Államtanács­nak és a minisztertanácsnak a meghívására szeptember első felében hivatalos baráti láto­gatásra Bulgáriába érkezik az NDK párt- és állami küldött­sége. A delegációt Erich Hone- cker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke vezeti. A BIZTONSÁGI TANÁCS Ciprusról folyó vitája során Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára kijelentette: biztosíté­kot kapott Rauf Denktastól, a ciprusi török közösség veze­tőjétől, hogy a törököknek nincs szándékukban gyarma­tosítani Varoshát, Famagusta kikötőváros vitatott részét. MAPUTÓBAN befejeződött a Mozambiki Népi Köztársa­ság alkotmányozó gyűlésének ülésszaka, amelyen ratifikál­ták a Szovjetunió és a MO' zambiki Népi Köztársaság kö­zött idén március 31-én a mo­zambiki fővárosban aláírt ba rátsági, együttműködési szer­ződést. MA ÉS VASÁRNAP kerül megrendezésre Bécsben az Osztrák Kommunista Párt központi lapjának, a Volks- stimmének hagyományos ün­nepélye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom