Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-21 / 222. szám
1977. SZEPTEMBER 21., SZERDA %ffútap Cselekedni a közösségért Beszélgetés dr. Gyüszü Miklós főtitkárhelyettessel a küszöbön álló Vöröskereszt-kongresszus előtt Októberben tartja V. kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Az előkészítő időszak a napokban fontos állomásához érkezett, megkezdődtek a megyei küldöttértekezletek. Ebből az alkalomból arra kértük dr. Gyüszü Miklós orvos-ezredest, a Vöröskereszt főtitkárhelyettesét, hogy foglalja össze az alapszervezeti taggyűlések, valamint a városi, járási és kerületi küldöttértekezletek tapasztalatait. Miként hajtotta végre a megközelítően egymillió tagot számláló mozgalom az előző kongresszus határozatait? Jobbakká válnak — A tanácskozások a magyar vöröskeresztes mozgalom jelentős fejlődéséről adtak számot. Azt hiszem, joggal fogalmazhatok így: a Vöröskereszt IV. kongresszusa határozatait alapvetően végrehajtotta — kezdte nyilatkozatát á főtitkárhelyettes. — Növekedett a mozgalom társadalom- politikai jelentősége, a lakosság életében jelentős szerepet játszik. Erősödött a Vöröskereszt tömegszervezeti jellege is. Ma már az alapszervezetek túlnyomó többségét ténylegesen is kollektívák, általában tevékeny vezetőségek irányítják, akik nemcsak a feladatok körvonalázásában, hanem a határozatok végrehajtásában is cselekvőén részt vesznek. — Az elmúlt több mint négyéves időszak munkája azt bizonyítja — s erre utal a taggyűléseken jelen levők nagy száma is ■—, hogy a Vöröskereszt aktivistái mind jobban átérzik tevékenységük humánus és mindinkább szocialista jellegét. Azáltal, hogy segítséget nyújtanak például a szociálpolitikai, a népesedéspoli- kai feladatok végrehajtásához, maguk is egy kicsit másokká, ha szabad így mondanom: egy trtwít jv [ytíütfRi •rúl'rmk:1 Olyan tulajdonságokat alakítanak ki magukban, amelyek a szocialista emberre jellemzőek. Ki tagadhatná például, hogy a véradóban, amikor fölajánlja idegen embereknek a vérét, valami olyan érzés, élmény játszódik le, amely által mindenképpen gazdagabb lesz ... Jelzőszolgálat — Az alapszervezeti vezetőségi tagok száma mintegy 60 ezerre tehető és közülük sokan közéleti funkciót még soha nem töltöttek be. Gyakorlatilag arról van szó, hogy ezek az emberek itt kezdik el, itt kezdenek foglalkozni a közösség ügyével és tanulnak meg cselekedni a közösségért. — A Vöröskereszt tagsága a IV. kongreszus óta számban is növekedett, de fontosabbnak tartjuk azt, hogy gazdagodott, konkrétabbá vált. Egy-egy alapszervezetben nem általában beszélnek családvédelemről, vagy egészségnevelésről, hanem — összhangban más szervekkel — tényleges feladatok végrehajtásából vállalnak részt. Nem kevésbé fontos a Vöröskereszt jelzőszolgálat szerepe. Ily módon is rendkívül sokat tehetnek — és ezzel a lehetőséggel aktivistáink élnek is! — például az alkoholizmus ellen, vagy a környezetvédelemért Javaslatok — A munka gazdagodására utal a taggyűlések, küldött- értekezletek vitajellege, kritikus légköre. Nagyon figyelemre méltó javaslatok hangzottak például el. Egészen bizonyosan a kongresszuson is szóba kerül az a javaslat, amely az elsősegélynyújtók ismere teinek karbantartására hívja fel a figyelmet. Számos helyen felvetették, hogy korszerűsíteni kell a tisztasági mozgalom módszereit; másutt ar ról szóltak, hogy az alkoholisták elvonókúrára küldésének útja-módja egyszerűsítésre szorul, vagy hogy tovább kell növelni az egészségügyi propaganda színvonalát. Sok helyütt a taggyűlésen vállalásokat is bejelentettek. Vas megyében például arra vállalkoztak, hogy társadalmi erővel két közúti egészségügyi állomást hoznak létre a forgalmas 8-as út mentén, ahol vöröskeresztes aktívák tartanak állandó ügyeletet. — Köszönetét mondunk a társadalmi aktíváknak munkájukért. Köszönetét mondunk a bajba jutott és megsegített emberek, idősek nevében, akiknek az ápolását, gondozását vállalták, azoknak a betegeknek, sérülteknek a nevében, akiknek a gyógyulásához a vöröskeresztes aktívák segítsége is hozzájárult; köszönetét az állami gondozott gyermekek, az egymásra talált családok, a kismamák — tehát tízezrek, százezrek nevében. A köszönetét egyébként képviselőink a taggyűléseken megjelent 700 ezer vöröskeresztes aktívának közvetlenül tolmácsolhatták. Deregán Gábor Kossuthra emlékeztek Tinnyén Százhetvenöt évvel ezelőtt | született Kossuth Lajos. Az évforduló alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek Tinnyén, ahol történelmünk nagy politikusa 1843rágait a piliscsabai nagyközségi közös tanács képviseletében Erdei László elnökhelyettes, a HNF piliscsabai bizottságának elnöke, Pirinyi István, valamint a művelődési ház, a helybeli úttörőcsapat, és a tinnyei sportkör küldöttei helyezték el az egykori lakóház előtt álló emlékműnél. Képviselő - két ülésszak között Tudni kell nemet is mondani Nem tegnap óta tudom, hogy Érd nemcsak az ország legnagyobb faluja, hanem a legélesebb ellentmondások települése is. Ostornyeles lámpák a főút két oldalán és petrófény a Parkvárosban. Mindez közvetlenül a főváros szomszédságában. Budapest mellett, ahol tizenötezer érdi dolgozik. Nehéz lehet országgyűlési képviselőnek lenni itt — morfondírozok magamban, amikor mintegy végszóra beszélgetőpartnerem, Antal Imre, a MEZŐGÉP érdi gyáregységének igazgatója, a község képviselője, megérkezik. Az egyenes beszédet megértik az emberek — IVem-et mondani soha nem tartozott a népszerű feladatok közé. Aki erre vállalkozik, annak érvelnie kell, megmagyarázni a kimondott nem indokait, eredőit, megvilágítani távolabbi összefüggéseit. Az egyenes beszédet megértik az emberek. Ez történt ezen a napon is. Nyolcvanheten fellebbeztek az óvodai felvételt elutasító határozat ellen. Jogos igénylők. Mégis ki kellett tudni mondani a nem-et. A nagyközség tíz óvodájába ezernegyvenhét gyereket vettek fel szeptemberben. Harmincnégy százalékkal többet, mint amennyit lehetett volna. ■— Pillanatnyilag nincs mit tenni. A nagyközségben évek óta nyolcszáznál több gyermek születik minden esztendőben. Jelenleg kétezernégyszáz óvodás korú gyereket tartanak számon. S ami csak nehezítette Antal Imre számára a nem kimondását: o fellebbezők között többen éppen annak a gyárnak a munkásai, amelyiknek ö az igazgatója. Mégsem tehetett mást. A dolog így igazságos. Akkor is, ha ez az igazság pillanatnyilag keserű. — Öröm, hogy ebben az ötéves tervben ötszázkét lakás épül a nagyközségben. Mégis, ez év januárjában egymás után jöttek hozzám az emberek, egyesével vagy csoportosan, csendes szóval vagy hangoskodva, ki-ki vérmérséklete szerint. Ahhoz ugyanis, hogy a lakótelep megépüljön, hetven házat kellene lebontani. Ez kétszáz családot érint. A legfőbb baj ott kezdődött, hogy nem is egy olyan ház akadt a lebontásra ítéltek között, amelyekre két-három éve adták ki az építési engedélyt. Megnyugtató megoldást kellett keresni. Ezért hívtuk össze az érdekelteket. Kitettük eléjük a terveket. Ők is elmondták a maguk véleményét. Olykor magasra csaptak a szenvedélyek. Volt néhány öreg, aki sírt. Mások higgadtan mondták el javaslatukat. Senki sem mérte az időt. Az érveket ellenérvek követték. A kifakadásokat józan mérlegelés. A végeredmény: o lakótelep megépül, de valamelyest szűkül a tervezett park. Így megmaradhat mintegy harmincöt elkészült ház. A kedélyek azóta lecsillapodtak. A bizonyosság, ha pillanatnyilag kellemetlen is, megnyugtató. A bizonyosságra építeni lehet. Pont az ügy végén Akták, iratok kerülnek elő. Pont egy hosszadalmas, közérdekű ügy végén. A Közép. dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Folyam- és Kavicskotró Vállalat levele: ameny- nyiben a tanács sóderlerakó helyet épít a Duna partján, az érdi építkezőknek nem kell többet Budapestre, Ercsibe vagy Adonyba járniok sóder után. — Évente hat-hétszáz családi ház épült a nagyközségbea És a járdaépítésnek is alap- feltétele a sóder. Az esztendő végére mindez itt, helyben beszerezhető lesz. Van fellebbezés Akad az iratok között más jellegű levelezés is. Például a budai járási hivatal egészség- ügyi osztályának határozata L. Gy.-né érdi lakos vak személyi járadék folyósítása tárgyában. A két, sűrűn gépelt oldal lényege az, hogy a járadék folyósítását megszüntetik, mivel a hetvenhat éves, leromlott egészségi állapotú asszony nem volt hajlandó műtéti beavatkozásnak alávetnie magát. „Ezen határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.” így fogalmazódott a zord határozat, amely jogilag ugyan támadhatatlan, csakhogy: a paragrafusok nem az ember ellen, hanem az emberért születnek! Erről feledkeztek meg a határozat megfogalmazói. Nem úgy dr. Zsögön Éva államtitkár, aki az alábbi levelet küldte az ügyben közbenjáró képviselőnek: „A rendelkezés megengedi az egyéni elbírálást, így az életkor, az általános állapot, egyéb betegségek figyelembevételét. Ez utóbbi lehetőséggel azonban nem mindig élnek, s így a műtéti kényszer látszatát is keltik ... Intézkedtünk arról, hogy az elbíráló szervek részére szakmai útmutatót készítsenek, amely hozzájárul ahhoz, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő ... Nem-ek és igen-ek. Elintézett és még elintézésre váró ügyek. Lakáskérelmek. A háromezer négyzetméteres áruház építkezése. Miért Solymáron és miért nem helyben épít lakásokat az Építőipari Szövetkezet? És sorolhatnám még hosszan mindazt, ami egy képviselő két-három hónapi munkájának gerincét alkotja. Prukner Pál Az üzem- és munkaszervezés a mezőgazdasági nagyüzemekben Tapasztalatok a túrái Galga menti Rákóczi Tsz-ben A TERMELŐSZÖVETKEZET párt- és gazdasági vezetőinek munkaterveiben, a pártszervezet cselekvési programjában kiemelt helyet kapott az üzem- és munkaszervezés fejlesztése, az erről szóló párt- határozatok megjelenése óta. A gazdaság földjei a gödöllői járásban, Túra és Gal- gahévíz községek határában terülnek el. A mai szövetkezet jogelődje 1949. augusztus 20-án alakult, 1960-ban pedig a szövetkezet megerősödése mellett újabb három termelőszövetkezet kezdte meg itt gazdálkodását. A termelés koncentrálásának folyamán 1963-ban a két galgahévízi, 1970-ben a két túrái és 1975- ben a túrái és galgahévízi szövetkezetek egyesültek és kialakult a mai tsz. Szövetkezetünk tagjainak száma 1584, a két község munkaképes lakosságának 26 százaléka. A nyugdíjas és járadékos tagok aránya 47 százalék. A dolgozó tagoknak 25 százaléka 30 éven aluli és 58 százaléka nő. A termelőszövetkezet 5897 hektár földterületen gazdálkodik, 2160 hektáron kenyér- és takarmánygabonát, 300 hektáron napraforgót, 1534 hektáron tömegtakarmányt, 845 hektáron zöldséget és 317 hektáron gyümölcsöt termel. A tavaly előállított termelési érték 141 millió, a bruttó jövedelem 55 millió és a nyereség 20 millió forint volt. Az üzemi termelési érték 83 százalékát az alaptevékenység, 17 százalékát az alaptevékenységen kívüli termelés teszi ki. Éz utóbbi az élelmiszer-feldolgozást és lakossági szolgáltatást foglalja magában. A termelést 25 felsőfokú, 45 középfokú képzettségű szakember irányítja, a szakmunkások száma 202. E néhány adatból is kitűnik, hogy termelőszövetkezetünk termelési tevékenysége szerteágazó, éppen ezért a különböző termelőegységek munkájának összehangolása nem csekély üzem- és munkaszervezési feladatot jelentett és jelent ma is. A KEZDETET az üzem- és munkaszervezési tevékenységünk javításában információs rendszerünk korszerűsítése jelentette. Majd 1970-ben az ügyvitelt gépesítettük. Először kis teljesítményű könyvelőgépeket állítottunk be, majd ezeket 1974-ben könyvelő- és elszámolóautomatákkal cseréltük fel. A gépesítés lehetővé tette, hogy a különböző vezetői szintek számára szükséges operatív információk már a termelés időszakában rendelkezésre álljanak. Fontos feladatnak tartottuk és tartjuk ma is az éves, illetve a középtávú tervek elkészítését. Az információs adatok felhasználásával az éves operatív tervek készítése, a főágazatoktól indul el, melyeknek alapadatait az ott dolgozó kollektíva termelési tanácskozáson vitatja meg. A több variációban kidolgozott előtervekből — a közgazdasági és műszaki paraméterek alapján — a párt- és gazdasági vezetők, valamint a tagság a legjobbnak ítélt éves tervjavaslatot hagyja jóvá. Ez a tervezési megoldás lehetővé teszi, hogy a tagság már a tervezés időszakában kifejtse véleményét és az elfogadott terv megvalósításáért felelősséget érezzen. ’ A jelenlegi termelési szerkezet és vezetési szervezet 1970 óta a termelés koncentrációjának megfelelően alakult ki. A koncentrációval egyidejűleg a termelési szerkezet is egyszerűsödött. Az 1970-ben Túrán kialakított üzemi szervezetet az 1975- ben bekövetkezett egyesüléskor is megtartottuk és a későbbiek folyamán továbbfejlesztettük. A JELENLEGI üzemi szervezetre a főágazati rendszer a jellemző. Ezen belül a növénytermelési, zöldségtermelési, szőlő- és gyümölcstermelési és állattenyésztési termelő ágazatok kerülnek el. Az eltelt időszakban az átlaghozamok növelése érdekében a műtrágya mennyiségét mintegy kétszeresére növeltük. A nagy teljesítményű gépek jobb kihasználása érdekében táblásítottunk. Jelenleg a szántóföldi növénytermesztés területének 50 százaléka a termelési rendszerhez kapcsolódik. Mindezeknek eredményeképpen termelési hozamaink 1970. és 1976. között gyakran megduplázódtak. Zöldségtermelésünkre a hagyományos és korszerű elemek egyaránt jellemzőek. A hagyományos elemek fenntartását indokolja az ágazatnál tevékenykedő háromszáz női dolgozó, aki több évtizedes zöldségtermesztési tapasztalattal és nagy szorgalommal járul hozzá az eredményekhez. Évente mintegy 1500 vagon zöldséget állítanak elő. Az ágazat keretében tagjai vagyunk az üllői gyökérzöld- ség-termelési rendszernek, jó együttműködést alakítottunk ki a Hatvani Konzervgyárral a paradicsom előfeldolgozá- sára. A paradicsom konténeres rakodásának és szállításának teljes gépesítését is megoldottuk. A három Pest megyei szövetkezet Főszövkert néven működő kereskedelmi vállalkozása a megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítését segíti elő. A szövetkezetekben megtermelt zöldségnek 61 százaléka feldolgozásra, 39 százaléka lakossági fogyasztásra kerül, melynek lebonyolítása több csatornás értékesítési rendszerben történik. A gyümölcstermelő ágazat összetételének kialakításánál az itt foglalkoztatott kézi munkaerő és az ágazat jövedelmezősége volt a meghatározó szempont A megtermelt gyümölcseink 60—70 százalékát exportáljuk. A növénytermelésben elért hozamunk megvédését és azok további növelését szolgálja részvételünk a helikopteres növényvédelmi társulásban. Az állattenyésztési főágazat szarvasmarha- és sertés- tenyésztéssel foglalkozik. Az 1447 szarvasmarhát — az előző évek szétszórt beruházásai miatt —, öt telepen helyeztük el, hagyományos épületekben. A szétszórtság megszüntetése érdekében 1977— 78-ban egy 728 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építése szükséges. A meglévő ma- gyartarka-állomány törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, és holstein-friz fajtával való keresztezése megkezdődött. Az ágazat fejlesztése érdekében szövetkezetünk tavaly és az idén 300 holstein-friz vemhesüszőt vásárolt. A megtermelt tejet a Galgatej Közös Vállalkozás útján értékesítjük és a vállalkozás nyereségéből visszatérített összeget az ágazat fejlesztésére fordítjuk. AZ EGYESÜLÉS után 1975-ben a tagszövetkezetek kiszolgáló ágazatait központosítottuk, és ma már önálló ágazatként működnek. A korábbi gépjavító műhelyekből javítóbázisokat (erőgépjavító, munkagépjavító, tmk, szerviz, munkagépudvar) alakítottunk ki. Az erőgépek műszeres diagnosztikai vizsgálatát üzemen belül megoldottuk, melynek bevezetésével tavaly az előző évhez viszonyítva kenőanyagból mintegy 30 százalékos, üzemanyagból pedig 12 százalékos a megtakarítás. A traktor- és szállítóüzem önálló ágazattá szervezésével jelentősen javult a gépek kapacitásának kihasználása. Az eszközök állagának megőrzése, a vagyonvédelem növelése, és a készletgazdálkodás javítása érdekében szakosított központi raktárakat hoztunk létre. Nagy feladatot jelentett a belső üzemszervezés mellett tagjaink háztáji gazdálkodásának megszervezése is. Annál is inkább, mert a háztáji gazdálkodás fejlődése a Galga-völgyében különösen a zöldségtermelés vonatkozásában növekvő tendenciát mutat, azonban ma sem zavarja a közös munkákat. A két községben évente mintegy 500 vagon zöldséget termelnek, melynek kisebbik része fogyasztásra, nagyobbik hányada pedig értékesítésre kerül. Szövetkezetünknek a termelés segítésében és irányításában van még tennivalója. E területen a felvásárlást a helyi ÁFÉSZ, a konzervgyárak és a megyei Zöldért Vállalat felvásárlótelepei bonyolítják. A MUNKASZERVEZÉS fejlesztésére is nagy figyelmet fordítottunk az üzemszervezés korszerűsítése mellett Munkaszervezési eljárásainkat a mindenkori technológiai színvonalnak megfelelően alakítottuk ki. A fegyelem javítása, a munkatermelékenység növelése érdekében a teljesítménydíjas elszámolás kiterjesztésére törekedtünk. Az 1970-ben tervezett munkadíjszabályzat alaptételei és azok időközbeni módosításai többségükben a tagok egyetértésével találkoztak. Fontos munkaszervezési eredménynek tartjuk, hogy az 1975. évi egyesülést követően megoldottuk Galgahévízen a dolgozó nők foglalkoztatását, brigádokban, illetve munka- csoportokban. A közösségi szellem, a közös iránti felelősségérzet, a csoportos munka kiszélesí- tésével jelentősen erősödött A termelési célok elérésében a termelési versenyben részt vevő mintegy 600 dolgozó segíti. E verseny bázisát a 22 szocialista brigád 248 tagja alkotja. ' A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60; évfordulója tiszteletére tett vállalások, illetve azok időarányos teljesítése is bizonyítja a szocialista brigádok termelést segítő tevékenységét. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére vonatkozó párthatározat megvalósításának érdekében hozott szövetkezeti erőfeszítések eredményeképpen elértük, hogy szövetkezetünk 1973-ban és 1974-ben elnyerte a Kiváló szövetkezet címet és számos egyéb elismerésben részesült A JÖVŐBEN IS tovább kell fokozni e munka színvonalát, minőségét. Az V. ötéves terv hátralévő idejére feladatainkat a következőkben határoztuk meg: A szarvasmarhaágazat fejlesztése érdekében fel kell építeni, illetve rekonstrukcióban meg kell valósítani a 728 férőhelyes tehenészeti telepet. Koncentrálni kell a zöldségtermelő területet, és a tervidőszak végére el kell érni mintegy 340 hektár termőterület öntözési lehetőségét. 1978—79-ben a tüzelőolajfelhasználás helyett a gázprogramra kell áttérni. Tovább kell erősíteni a fő ágazatok önállóságát. El kell érni önelszámoló egységgé alakításukat, a fejlesztési alapok és a béralap egy részének leadásával. Ebből adódóan fokozni kell a vezetői ellenőrzés színvonalát. Tovább kell fejleszteni és korszerűsíteni a szállítási és rakodási munka- folyamatot. Az előttünk álló feladatok megvalósítása nem látszik könnyűnek. azonban bízva szövetkezetünk tagjainak szorgalmas munkájában, biztosak vagyunk abban, hogy az V, ötéves terv időszakára szövetkezetünkre háruló feladatainkat meg tudjuk oldani. Az elkövetkezendő időben ennek szolgálatába kell állítanunk az üzem- és munkaszervezés javítása és korszerűsítése érdekében tett minden intézkedésünket. Léva! Ferenc tsz-elnök f f k
