Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

im SZEPTEMBER 1, CSÜTÖRTÖK A 175 éves iskola Ahol beszélni tanítanak A társadalomból kivetetten éltek hosszú-hosszú ideig a fokozottan hallássérültek és a siketek. Csak a XVIII. század második felében kezdtek el szervezet­ten foglalkozni — elsőként Párisban — a siketek be­szédtanításával. De ezt követően már 1802. augusztus 15-én — Európában ötödiknek — Vácott is megnyílt a siketnémák intézete. S ezzel Vác a magyar gyógy­pedagógia bölcsője lett. Az intézet most ünnepelte fennállásának 175. évfordulóját. A felszabadulás jelentette a fejlődést Tegnap fejeződött be a ju­bileumhoz kapcsolódó kétna­pos ünnepség és szakmai ta­nácskozássorozat. Az intéz­mény rangjának elismerését jelzi, hogy az eseménysoroza­ton megjelent Barinkat Osz- kámé, a megyei pártbizottság titkára; dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnökhe­lyettese; Szabó László, az Ok­tatási Minisztérium és Jakab Anna, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, valamint Papp József, a váci városi pártbizottság első tit­kára és Weisz György, Vác tanácselnöke. Ugyanakkor el­látogattak az intézménybe az NDK, a csehszlovák és a len­gyel társiskolák pedagógusai is. A váci intézet történetében kiugró fejlődést jelzi a felsza­badulás utáni időszak: általá­nos iskolai rangra emelték, megindult a rendszeres és spe­ciális gyógypedagógusképzés, s komoly anyagi áldozatok árán megteremtették a technikai feltételeket is. Jelenleg a 250 növendékkel 121 pedagógus és gyermekfelügyelő foglalkozik. Az intézményben általános is­kolai oktatás mellett szakmun­kásképzés is folyik. Mindez persze pedagógiailag hatalmas munkát igényel. Ne­héz érzelmek nélkül vissza­gondolni a váci iskolai úttörői­nek köszöntőire, amelyeket ta­goltan, teljesen érthetően mondtak el. Olyan gyerekek voltak, akik egyáltalán nem hallanak, de beszélni már tud­nak. A társadalom tisztelete — Nemcsak az oktatás bo­nyolult. hanem a módszertan is göröngyös úton jutott el a mai formájáig — mondta az egyik szakmai előadás előtt Gere Géza, a váci intézet igaz­gatója. — Előbb csak a siketek jelrendszerét oktatták, később ezt a hangos beszéddel is kom­binálták; ma már egyértel­műen a beszédet tanítjuk. Je­lenleg kísérleteket folytatunk, hogy a fonetizáló, tehát min­den szót külön kicsiszoló mód­szerről áttérhessünk a folya­matos beszéd oktatására, ez­zel mindegy felszabadítva a gyerekekben meglévő gátlást. Legnagyobb gondot a kettős sérültek okozzák, akik a si- ketség mellett más beszédgát­ló sérülést is szenvedtek. A társadalom indokolt tisz­telettel figyeli és nagyra be­csüli a siketnémák oktatásával foglalkozó pedagógusokat. Ez a váci Siketek általános isko­lája, szakmunkásképző isko­lája és nevelőotthona fennál­lásának 175. évfordulóján, ün­nepi módon is kifejezésre ju­tott. Az oktatási miniszter az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta Biró Géza megbízott igazgatóhelyet­tesnek, Bíró Károlyné testne­velő tanárnak, Harasztossy Albertné gyógypedagógusnak, Hercsényi Belőné szakoktató­nak. Kvojka Ferencné általá­nos igazgatóhelyettesnek, Ma­kó Judit intemátusvezetőnek, Mikó Gyuláné gyógypedagó­gusnak, dr. Simonyi Alfrédné gyógypedagógusnak, Nemecz Jánosné gyermekfelügyelőnek, és Tölgyes Lászlóné igazgató- helyettesnek. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója, címet kap­ta dr. Korpás János, az intézet főorvosa. Továbbá heten mi­niszteri dicséretben és nyol­cán Kiváló dolgozó elismerés ben részesültek. A kitünteté­seket dr. Csicsay Iván, a me­gyei tanács elnökhelyettese adta át. Az iskola több peda­gógusa és hajdani növendékei ünnepélyes külsőségek között kapta meg a Cházár András emlékérmet. Elsőként az országban A Hallássérültek Országos Szövetsége a közelmúltban alapította a Cházár András díszoklevelet, amelyet elsőként a váci intézet kapott meg, a siketek társadalmi beilleszke­désének elősegítésében elért kimagasló eredményekért. A kitüntetésnek ez az indoklása különösen fontos. Az iskola szerződést kötött az Egyesült Izzó váci gyárával, a Forte gyárral és több más vállalat­tal, hogy a növendékek meg­ismerkedhessenek az üzemek kollektíváival és részt vehes­senek szakmai gyakorlatokon is. Igyekeznek megszüntetni az intézet zártságát "és az évszá­zados előítéletekért, hogy a nö­vendékek természetes folyamat során válhatnak a társadalom hasznos tagjaivá. Kr. Gy. Születésének 75. évfordulója alkalmából Emlékezés Révész Gézára Ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással, •születésének 75. évfordulója al­kalmából szerdán megkoszo­rúztákFÍévész Gézának, á munkásmozgalom kiemelke­dő személyiségének sírját a Mező Imre úti temető Munkás- mozgalmi Panteonjában. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Veres József és Horák Pálné, a Honvédelmi Minisztérium nevében Kovács Pál vezérőrnagy és Bokor Jó­zsef vezérőrnagy, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság névé-, ben Regős Gábor és Kakukk Józsefné, a Partizán Szövetség nevében Dékán Sándor és Mar­kó Imre koszorúzott. Elhelyez­ték a síron az emlékezés virá­gait a családtagok is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival zá­rult. A minőség: mérce Amilyenre sikerül? Idén az év első felében 103 éves terve lényegében váltó- ezer árammérőt adott el kül- ; zatlan szinten hagyja a szö- földön a Ganz Műszer Művek vettermelést, ami a mennyi- Árammérőgyára, s ez a tava- [ séget illeti. Alapvetően módo- lyi, hasonló időszakhoz mér- . sül azonban e mennyiség ösz­tön 18,2 százalékos emelkedés, j szetétele, a műszakilag kor- Az árammérő: műszer. A mű-j szerűbb, a felhasználó számá- szer a nemzetközi kereskede- ra nagyobb használati értékű, lemben az ún. bizalmi cikkek | gazdaságosan előállítható tér­közé tartozik, hosszú idő kell mékek kerülnek előtérbe. Egyszerűbben: mennyiségben ugyananyit adunk, de más minőséget, s így már érthető, hogy a termelési érték gyorsan növekszik, miközben az áru­kibocsátás mennyisége nem mutat lényeges változásokat. A legnagyobb erőfeszítéseket éppen ezért a vállalat min­den gyáránál és telepénél a minőség javítására tesszük, ahogy szocialista brigádjaink elhatározták januári tanácsko­zásukon, 1977 a minőség éve a Lenfonónál. Megunt igazság, gyorsuló tempóban alakulnak át a fel­használói, fogyasztói igények. Másfél évtizede pult alól lehe­tett csak kapni nagyképernyős televízió-vevőkészüléket, ma a vevőnek utánadobják. A műszálas kötöttáru a turista feketekereskedelem legkedvel­tebb cikke volt, ma rendsze­res szereplője az idény végi kiárusításoknak. Az ikladi Ipari Műszergyárban egy év­tized alatt a teljes villamos- motor-termelésen belül a két- három esztendős konstrukciók elfogadtatásához, s a legki­sebb hibára is érzékenyen rea­gál a vevő. Ennek fejében vi­szont tisztes haszonhoz jut a gyártó, az értékesítés hosszú távon is biztonságot kínál számára. így már érthető, hogy a gödöllői gyárban min­den mást megelőz a minőség, s a technikai, technológiai rekonstrukció, illetve fejlesz­tés megkülönböztetett gondot fordított és fordít a minőségi előírások teljesítésére, azok ellenőrző eszközeire. Túl a mennyiségen Elvben sok minden védi a vevő érdekeit. Vannak köte­lező szabványelőírások, áruk meghatározott körénél újab­ban mellékelni kell a minősé­gi tanúsítványt, működnek a különböző minőségellenőrzési szervek, a gyári meótól a ke­reskedelem minőségellenőrző intézetén át a tárcák minő­ségvizsgáló intézeteiig, a fő­ként kivitelre kerülő árukat vizsgáló MERT-ig. Alaposan melléfognánk, ha azt hinnénk, j aránya egyharmadról kéthar­hogy e szervek gyatra, felüle­tes működése az elsődleges oka a minőség ingadozásá­nak, azaz az ő tág lyukú ros­tájukon át kerülhet közületi, lakossági forgalomba — és kivitelre! — az, ami csalódot­tá teszi a vevőt. A magyarázat mélyebben rejlik, nem egyszá- lú, hanem bonyolultabb okok szövedékét kell felbontani hozzá. Távolra, a kiindulópon­tig visszatekintve: a szocialis­ta iparosítás, a nagyarányú beruházás — s vele a dolgozó tömegek életszínvonalának fo­lyamatos emelkedése — ért­hetően és indokoltan a meny- nyiségi igények kielégítését állította a fő helyre. Azt te­hát, hogy mindenki — cég és egyén — pénzét árura vált­hassa át, s mellékesnek lát­szott, milyen az az áru. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója ma így fogalmaz: A vállalat öt­madra nőtt. Más temp ó Ma a vásárló — a közületi és az egyéni — nem egysze­rűen árut keres, hanem egyre inkább meghatározott minősé­get. Az igények ilyen változá­sát mind a termelők, mind a kereskedők többsége késve ész­lelte, s igazodásuk tempója jóval csekélyebb sebességű, mint ami szükséges lenne. Látszatra ellentmondva: bi­zonyos cikkek forgalmát még- mindig az áruhiány szabja meg, azaz eladható a gyenge minőség is, mind a fürdőkád, az elektromos vízmelegítő, a kis méretű tégla esetében. A termelőeszköz-kereskede­lemben is vannak hiánycikkek — így különböző mezőgazda- sági munkagépek, gyorssaj- tolók, csomagoló- és anyag­Wi tudiulz A ,.,' senki sem dolgozik, szobában Ma nem megy a munka. Három kollégának most telt le a szabadsága és reggel óta me­sélnek. Egyik Francia-, Olasz- és Spanyolország tengerpartjairól ára­dozik. Arról, hogy soha nem akart bikaviadalt látni, de megérte, hogy hagyta magát rábeszélni. A Prado festményei, Marseille pálmái, a fi­renzei Uffizi, a milánói Scala — de szép. A másik kolléga itthon, Kőszegen nyaralt, onnan barangolta be Sopron környékét, Zalát és Vas megyét. Az itthoni tájak semmivel sem vívtak ki kevesebb lelkesedést, mint a kül­földiek. A harmadik kolléga a Szov­jetunióból tért meg. Az Azerbajdzsán tengerjáróval utazott a Fekete-ten- geren. Volt ezen a hajón uszoda, koncertterem, könyvtár, több bár­helyiség, étterem. A hajó Odesszából indult és oda is tért vissza. Közben: Jalta, Szocsi, Szuhumi, Batumi. Eukaliptuszok, banánfák, magnóliák, teaültetvények. Történelmi emlékek: Livádia, a jaltai konferencia helye, abház múzeumok, természeti csodák: a tenger szintje felett 950 méter ma­gasan kéklő Rica-tó... A szobában mindenki feléledt. Azok is közbeszóltak, akik néhány hete jöttek haza Görög-, Törökor­szágból, az Adriáról... és kiderült: az egész világ szép. S , az egyik kolléganő pa- ekkor naszkodni kezdett: Spa­nyolországban sok Volt a nyugat­német turista. — No és? — csodálkoztunk. — Hangoskodtak. — Nyaralás közben hadd zajong- janak. Ki így, ki úgy pihen. — De félreértettétek. Akikről én beszélek, azok mások voltak. Néme­lyik karján horogkereszt éktelenke­dett. Ezek fasiszta jelszavakat kia­E/ báltak, fasiszta katonanótákat éne­keltek. A hir éles pengeként szelte ketté a szoba jókedvét. — És ti? — törte meg a csendet egyikünk. — A mi csoportunkból néhány pe­dagógus és munkás nekik akart menni. Lefogtuk őket. — Semmit sem tettetek? — Szóltunk a vezetőnek. Kitessé­kelte őket az utcára. Az is igaz, hogy más napon spanyolok baloldali tün­tetését láttuk. Sokezren követelték jogaikat. Hallani a kollégák fellélegzését. A hangulatra azonban rátelepedett az előbbi hír. , . és a többi, ami arról hír szól, hogy nemcsak megbújnak a fasiszták, hanem me­rik hallatni hangjukat. Tüntetnek és vannak kormányok, amelyek vala­milyen furcsa szabadságjogra hivat­kozva, engedik őket tüntetni. Hiába veszi körül ezeket a felvonulókat rendőrkordon, a lényeg: tüntetnek. Tüntethetnek. Megszökhet egy jól őrzött börtönből nemzetközi segéd­lettel egy tömeggyilkos és jogra hi­vatkozva bújtatják az NSZK-ban, nem adják ki az olasz hatóságok­nak. Miféle jog ez? Rhodésiában a választásokon hatmillió néger közül hétezer kanott szavazati jogot. S egy friss hír: Franciaországban újfasisz­ták merényletet követtek el balol­dali szervezetek és kommunista szék­ház ellen... Félek. Zsúfolt vagonokat látok ismét —, katonák sokaságát, bekötött fejjel, átvérzett kötéssel, felzicherejsztűzött üres nadrágszárral, fél szemmel. Piszkos-mocskos gyermekarc tekint rám a messzeségből, csak a könny szántott fehér barázdát éhségtől aszott arcára. Zsúfolt vagonokat látok — Csillag nénit dobják le róla, ő már élve a krematóriumig sem jut el. Nyunyó- ka, Kati — ötévesen maradtak em­lékezetemben, még képzeletemben sem nőhetnek fel soha. Cipelik az örökkévalóságig a hátukra kötött batyut... Harminchárom év távolá­ból sem nyugodhatok meg. S örökkévalóságig gyászolják Ki- jevben, Rosztovban, Moszkvában, Petyigorszkban, s minden városban, faluban azokat a szovjet katonákat, akik a fronton estek el és azokat a békés polgárokat, akiket az értel­metlen halál otthon ért, a tömeg­gyilkosok tízezrével végezték ki őket. A Babij-Jar tömegsírban százezer néma halott fekszik; a fasiszták sen­kit sem kíméltek. Rosztovban is ösz- szegyűjtötték az öregeket, az asszo­nyokat, a gyermekeket... egyszerű, de monumentális emlékmű előtt rója le kegyeletét az utókor. Nyáron egy- egy csokor virágot tettünk a sírok fölé. Nyáron, turistautunk minden állomásán megálltunk az ismeretlen katona sírja, emléke előtt... Jere­vánban 2600 kis szökőkút öntözi az emlékezés virágait... Félek. Í '. , , akik új sírokat akar­ylednek, nak. Élednek, akik újra hirdetni merik fasiszta gondo­lataikat. A napokban a televízió iz­galmas riportsorozat közvetítését kezdte meg. Kanadában élő magya­rokkal beszélgetett a riporter. Nem méltatom a műsort, nem írom le a tartalmát. Egyetlen képsorra emlé­kezem itt: a pádon három kivándo­rolt ült: egy, aki a húszas években ' választotta lakhelyül Kanadát, de hazája ma is Magyarország, balol­dali érzelmeit nyíltan hangoztatta. A másik 56-os disszidens, de már megbánta, hogy elment. A harmadik magyar, börtönből szökött csendőr, mit sem változott nézete, 1945 óta él ott, de honvágy nem kínozza ... Hárman egy pádon, — egy villanás volt az egész, de érezhette a néző, őket még az anyanyelv, a közös ős­haza sem fűzheti egybe, ök hárman soha nem beszélhetnek egy nyel­ven. Félek. Ettől a hangoskodó kakas- tollastól, aki alkalomra vár — és a többi gyűlölködőtől. S még valami­től: nehogy elfelejtsük akár egy pil­lanatra is fogadalmunkat, amelyet 1945-ben, felszabadulásunkkor tet­tünk. Azt, hogy csírájában fojtjuk el a fasizmus éledését, hogy soha többé... Fogadtuk: úgy dolgozunk, élünk, hogy minden tettünkkel, éle­tünk minden pillanatával az embe­riség boldogulásáért küzdünk. Mi úgy élünk, mi úgy dolgozunk. Mi Helsinkiü l komolyan vesszük. Mi kis és nagy dolgokban is felelős emberként cselekszünk. Mi tudjuk, hogy egyetlen perc sem múlhat el hasznos tett nélkül. Félek. Mindenki érzi-e, hogy itt nem szavakról, ünnepi, illő beszédről van szó a fasizmus elleni harc nem­zetközi napján? És hallja-e, meg­hallja-e mindenki a világon, hogy össze kell fogni a békét szere­tőknek; azoknak, akik már ismerik a fasizmust és azoknak, akik a tör­ténelmet könyvből tanulták: azok­nak, akik tisztelik az emberi alko­tásokat, azoknak, akik számára min­den dolgozó nagy érték. S ha meghallja mindenki, aki fon­tos a Nap alatt, — már tudom, hogy nem kell félnem. Akkor hiába tüntetnek, énekelnek, szervezkednek az újfasiszták. Őket nemcsak az étteremből, az utcákról, a gyűléstermekből verik ki, hanem az egész földkerekségen előbb-utóbb megvonják tőlük az éltető levegőt. Az imperialista országokban is, ahol erősödik a baloldal. Nemcsak Görög­ország, Portugália, Spanyolország fa­siszta diktatúrája dől majd meg har­cuk nyomán .., A ,, napja, a fa- megemlekezes Sizmus el­leni harc nemzetközi napja egyetlen alkalom a tiltakozásra. Jelkép ahhoz, hogy a tisztességes emberek milliói­nak egész élete szüntelen tiltakozás. Sági Ágnes mozgató gépek például —, azaz itt szintén számíthat \ a gyártó a hiánypszichózisra, tehát arra, a vevő nem válo­gat, viszi, amit kap. Hosszú a takaró Példás következetességű vizsgálatra vállalkozott a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium, a tartós fogyasztási cikkek minőségét értékelve. Az össz­kép meglehetősen elgondol­koztató. Amint a miniszté­riumban elmondták, tavaly emelkedett a hibásan forga­lomba kerülő — s ezért a gyártóhoz visszaszállított, il­letve garanciás javításra szo­ruló — áruk aránya. A hibák túlnyomó része technológiai fegyelmezetlenségek következ­ménye! Sok bosszúság, vásárlói mé­reg, s aligha alaptalan bizal­matlanság forrása mindez. A vevő meghökkenve tapasztal­ja olykor, hogy az árun csak a címke régi, minden más jellemző silányabb a koráb­binál. Igaz, a gyártók sincse­nek könnyű helyzetben. A Csepel Autógyár kap olyan öntvényeket, amelyek fele az eredeti célra használhatatlan­nak bizonyul, s olyan alkatré­szeket, amelyek harmadát be­építés előtt javítani kell. Hosszú a takaró, alája fér némelyik gyártónál minden, a nyersanyag gyengesége, a tá­rolás megoldatlansága, a kész­letezés pénzügyi következmé­nye, csak egy valami nem. Az, hogy a termelőhelyen még az elemi rend sincsen meg, szó szerint egy-egy terméksoroza­tot úgy kezdenek gyártani, hogy olyan lesz, amilyenre sikerül...! A Minőségi Ellen­őrző Rt. — a korábban már szereplő MERT — helyszínen fölvett jegyzőkönyveiből el­képesztő hibák, ^mulasztások tömege tolakodik1 elénk. A KGM az említett vizsgálat nyomán ugyan büntetett is, de ez egy minisztérium, egy vizsgálat.:,. Arannyal fizetnek Tavaly is, idén, az év első felében is jelentősen túltelje­sítette tőkés kiviteli tervét a Dunai Kőolajipari Vállalat. Viszonylag fiatal cég a nem­zetközi piacokon a százhalom­battai, s hogy megkapaszko­dott, eladásait folyamatosan növelni tudta, azt termékei egyenletes minőségének, azaz megbízhatóságának köszönhet­te. Ami mögött — ne feledjük, az olajvárosban ma is a ter­meléssel párhuzamosan beru­háznak — nagy erőfeszítések húzódnak meg, de ez, bár ke­gyetlenül hangzik, belügyük. A vevő nem kíváncsi rá, mi és hogyan történik a gyártónál, neki egy valami a fontos: a termék milyensége. Vannak cégek, termékek, akik, amik évek, évtizedek óta őrzik hírüket, rangjukat — az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Bt. például több mint hét évtizede! —, s en­nek magyarázata a megbízha­tóság, a minőségért vállalt tényleges vagy átvitt értelmű garancia. Az ókori Rómában azt tartották, míves munkáért arannyal fizetnek. Napjainkban ez úgy igaz, hogy egyre töb­ben ragaszkodnak — a pén­zükért joguk van rá — a meg­szokott minőséghez, szívesen adják a forintot, a rubelt, a dollárt érte, ha azt kapják, amire számítanak! Természetes igény, csak még kielégítése nem eléggé ter­mészetes, sőt, némelyek szá­mára úgy hat, mint jogtalan akadékoskodás, a vevő baka- fántoskodása, mint rájuk kényszerített teher. Pontosan itt, a minőség ilyesfajta értel­mezésében lelhető a nagyon lassú változás magyarázata. Ez az értelmezés elviselhetetle­nül sokba kerül mindany- nyiunknak. Számítások szerint ugyanis több tízmilliárd fo­rint értékű olyan áru hever a gyártók, készletezők és for­galmazók raktáraiban, amely elavultsága, silány minősége miatt felhasználhatatlan vagy eladhatatlan. Mészáros Ottó » k A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom