Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
1977. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK A múzeum jubileuma A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár fennállásának 175. évfordulójára készül. A jubileumi ünnepségsorozat nyitányaként október 2-án Nagy- cenken megkoszorúzzák az alapító Széchényi Ferenc sírját, majd a cenki kastély előadótermében ünnepi ülést tartanak. A következő napokban számos rendezvényre kerül sor. A Nemzeti Múzeumban az állami és társadalmi szervek, a művelődési élet képviselői, valamint külföldi múzeumok küldöttei köszöntik az ország egyik legrégibb tudományos és művelődési intézményét. A Múzeumkertben megkoszorúzzák - Széchényi Ferenc szobrát, amelyet a szá. zadik jubileumon, 1902-ben állítottak fel. Kiemelkedő rendezvén^ lesz a 175 éves a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár kiállítás. Bemutatja majd a nemzeti múzeum hajlékának építését, a ma már 800 ezer tárgyat számláló gyűjteményének kialakulását, az intézmény szerepét a tudományos, művelődési és művészeti életben. A Nemzeti Múzeum üléstermében tartják a tudományos ülést, amelynek témája: a történeti múzeumok helye és feladatai korunk társadalmában. Tárlatvezetések, előadások mutatják be a megújuló épületet, az állandó kiállításokat. A nyitott napokon a raktárban őrzött tárgyakkal, a restaurátorműhely titkaival is megismertetik az érdeklődőket. A régészeti kiállítás galériájában diaprogramokat, a római termekben régészeti totójátékot rendeznek. A Múzeumi séták című kérdezz- felelek füzet segíti a tájékozódást. Az évforduló alkalmából 200 forint névértékű emlékpénzt és bélyeget bocsátanak ki (a 8. oldalon mutatjuk be). FŐ CÉLUNK. SEGÍTENI A PÁRT POLITJKÁJÁNA K MEGVALÓSÍTÁSÁT Nagy volt a túljelentkezés... BESZÉLGETÉS AZ ESTI EGYETEM IDEI FELADATAIRÓL Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának irányítása alatt összesen 3928-an tanultak az 1976 —77-es tanévben. Szeptember elseje lévén, Göndics Zoltán igazgatótól kértünk tájékoztatást az intézmény további munkájáról, szóval idei feladataikról. — Hány hallgató kezdi meg tanulmányait az új oktatási évben? — kérdezzük. — A Marxista—Leninista Esti Egyetem általános tagozatára több mint ezren jelentkeztek A felvételi vizsgán gondosan mérlegeltük, kiket veszünk föl — feleli. — Valójában nemcsak azt néztük, Még beiratkozhatnak a szakmunkások TANÉVKEZDÉS: SZEPTEMBER ELSŐ HETÉBEN Szeptember első hetében a középfokú felnőttoktatásban is megkezdődik az új tanév. A dolgozók középiskoláiban a jelentkezések lezárultak, az adatokat szeptember 15-ig ösz- szesítik Elsősorban a levelező tagozatok népszerűek a tanulók mintegy 80 százaléka ebben a formában sajátítja el az igényének megfelelő és a munkájához szükséges ismereteket. A növekedésben számottevő szerepe van annak, hogy mind több közművelődési intézmény kapcsolódik be a felnőttoktatásba, az osztályozó vizsgákra történő csoportos előkészítésbe. Megindulása, 1974 óta népszerű a szakmunkások szakközépiskolája, ahol a szakmunkásbizonyítvánnyal, egészség- ügyi szakiskolai, valamint gyors- és gépíró iskolai végzettséggel rendelkezők három év alatt szerezhetik meg az érettségit. Eddig az elsősök száma évenként meghaladta a 10—15 ezret. Az országban működő mintegy másfél száz iskolában az 1977/78-as tanévre még lehet jelentkezni. Méltán népszerű ez az iskolatípus, ugyanis a felnőttoktatás legkiválóbb szakemberei tanítanak itt, és a keretek is alkalmazkodnak az igényekhez. A középfokú felnőttoktatás szerepének jelentőségét jelzi, hogy tavaly jelent meg először rendtartás a dolgozók középiskolái számára. Az első év tapasztalatai kedvezőek, a rendtartás betölti az iskolai élet szabályozójának szerepét, és a tartalmi kérdések megoldásának is nélkülözhetetlen előfeltétele. A dolgozók középiskoláiban az elkövetkező néhány évben még a jelenleg érvényben levő tantervek alapján folyik a tanítás. Megkezdődtek azonban már ebben az iskolatípusban is az új tantervek előmunkálatai, az új dokumentumokat az 1980-as évek elejétől vezetik be fokozatosan. MEGYEI KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Szobi napok Helyes és egyre általánosabb gyakorlat, hogy a Pest megyei helységek önmaguk megbecsülésében azzal lépnek előre, hogy hagyományokra támaszkodva az esztendő bizonyos szakában kulturális rendezvényekre összpontosítanák. Ilyen vállalkozást jelentenek a szobi napok is. Idén újra fogadták a Csemadok képzőművészeti tárlatát az érsekújvári járásból, soraikból különösen Éva Plichtova és Németh Zsuzsanna munkái emelkednek ki. Honismereti kiállítás is nyílt, mely elomlóit házakat, hajdani gabonás vermeket Örökített meg Hitesei F. László képsorozatában. A környék népművészeti örökségét, az Ipoly menti húsvéti tojások díszítéseit ifj. Koczó Györgyné rajzolta meg Korcsmáros László gyűjtése alapján. Remek a Börzsöny Múzeum új tárlata is, mely a letkési szőtteseket, • keresztszemes hímzéseket, virágmintás jegykendőket, hétköznapi és ünnepi ruhákat tár a látogatók elé néhai Laczus Gyula hagyatékaként, aki a névtelenség csöndjében igen sokat tett nemcsak a Börzsöny Múzeum megvalósulásáért, hanem szorgalmas gyűjtőmunkával járult hozzá a régészeti és néprajzi anyag tudományos rendszerezéséhez. Székely Ildikó ékszerei A szépség fokozható és fokozandó műemlékvédelemmel, fák ültetésével, szobrokkal és ékszerekkel a tér és az idő minden pontján. Székely Ildikó nyakláncai, szíj és fémötvözetei, talpas tükrei, díszdobozai az egyszerűség rafi nált pompájával a kellemes női szépséget árnyalják a visegrádi kiállításon. Ebben rejlik szolgálatuk, hiszen a szerelem is környezetünk. Arrner Ottó vasplasztikái Rendkívül tanulságos művekkel jelentkezett újra Artner Ottó, ezúttal a Hazafias Népfront ráckevei székházának tanácstermében és udvarán. Első korszakának ólomból mintázott Váran- dós-át, melyet jó évtizede a Műcsarnokban láthattunk először, most újra bemutatta. Nem veszített semmit e mű megindító áhítatából. Ezután Artner Ottó applikált zománcképekkel, domborított képfelületekkel foglalkozott, ekkor fordult a lemeztechnikához, melynek egyik főműve a nemes ívelésű Akt. Ezúttal ezt áz alkotását is elhozta Ráckevére. Változat- meg Dunaharaszti egyik fon- lanul frissnek tűnt. Az tos középületének vizuális igazi meglepetések azonban programját, egy általa készí- nyughatatlan és türelmetlen tett szoborcsaláddal. Ezzel is fantáziájából születő vasplasz- bizonyítsa rendkívüli képessé- tikái. Artner mindig bátran geit, melynek elnapolásáért kísérletezett, szerette a heves nem a társadalom a felelős, mozdulatokat állatfiguráiban és a Játszó fiúk-ban, s mindig Unyi István képei volt érzéke az asszociációs úton keletkező szobrászi for- A Gyomron élő Unyi István mák megvalósítására. Most a az idén úgy nyaralt Siófokon, vas nagyvonalú hajlításaival hogy vagy harminc képet fes- teremt csigás kanyart, szökő- tett, nyári sorozatot a Balaton kutat, orgonát. Olyan különös szelíd és viharos hullámairól, metamorfózisról van szó. hogy fákról, fürdőzőkről. Dicséretes a tér ezáltal telítetté válik a ez a gyorsaság, de kevesebb gondolat materializálódásával. több lenne. Tisztes értékei nö- Tehetséges, fantáziadús szob- velhetők, ha a szemlélődésre rásszal állunk szemben, ko- hosszabb időt fordít, s csak moly lehetőséggel, aki, ha utána kezd a kidolgozáshoz. E szorgalmát és műgondját nö- í°}y?rrlf^ átmeneti állomását vélni képes, akkor országos “ÄL . nZÍZAl. térnyeréshez juthat. Addig uzemt tarlatan, Budapesten. előtte az alkalom, tervezze Losonci Miklós Unyi István: Siófoki fák hogy a jelentkező „megfelelt” vagy „nem felelt meg” a felvételin, messzemenően ügyeltünk arra, hogy ne utasítsunk el olyanokat, akiknek a gazdasági és a politikai munkájához szükségük van a marxizmus—leninizmus ismereteinek elsajátítására. Az ezeregyszáz felvételiző közül hét- százan nyertek felvételt Különösen nagy volt a túljelentkezés a szakosító tagozatokra. A jelentkezőknek több mint a felét el kellett utasítanunk; egy részüket helyhiány miatt. A kétéves szakosítón 223-an kezdik meg tanulmányaikat, négy szakot indítottunk. A hallgatók filozófiából, politikai gazdaságtanból, magyar munkásmozgalom történetéből és nemzetközi munkásmozgalom történetéből tehetnek majd két év múlva államvizsgát. Idén is nagy érdeklődés mutatkozott a speciális továbbképző tanfolyamaink iránt, ezek — 353 hallgató részvételével — szeptember 5-én kezdődnek. Többek között gazdaságpolitikai kérdések, üzem- és munkaszervezés, káder- és személyzeti munka, a politikai vezetés elvei és módszerei szerepelnek a tantervben. Idén először indítottuk a szocialista kultúra és közművelődés szakot. Egyébként az egyéves speciális kollégiumok is vizsgakötelesek. — Ha már a vizsgakötelezettség szóba került, az új tanévben tervfez-e az Oktatási Igazgatóság bárminemű szervezeti változtatást, eltérést a korábbi rendtől? — Intézményünk alapvető célkitűzése világos, egyértel mű. Egész oktatási munkánkkal a párt politikájának megvalósítását, az elmélet és a gyakorlat dialektikus egységének megértését, az elméletnek a gyakorlatban való alkalmazását segítjük elő. Fő feladatunk hallgatóink gondolkodás- módjának és magatartásának formálása, a kommunista meggyőződés erősítése, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség érzésének tudatosítása, elmélyítése. Mindehhez megfelelőnek ígérkezik a jelenlegi oktatási forma, idén tehát nem tervezünk változtatást. Viszont az MSZMP KB 1976 októberi határozata értelmében, nekünk is növekszenek a feladataink. Kötelességünk az oktatás minőségi színvonalának emelése, s a korábbinál nagyobb gondot kell fordítanunk a nevelőmunkára. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem politikai iskola, ennek a jellegnek tehát jobban hangsúlyt kell kapnia. Az 1978—79-es tanévtől szervezeti módosítást is tervezünk, változik a jelenlegi oktatási forma. — Ez már a Jövő, visszatérve az idei tanévre, sikerült-e megfelelő feltételeket biztosítaniuk az oktatás megkezdéséhez? — Oktatási igazgatóságunkon négy tanszék működik. Tizennégy függetlenített és 141 tiszteletdíjas tanárral dolgozunk. Az oktatók zöme évek óta tanít nálunk, szakmailag és politikailag felkészültek. Többen közülük egyetemen, a Politikai Főiskolán tanítanak. Technikai feltételeink is jók, és sok segítséget kapunk az MSZMP Pest megyei Bizottságától. A fent említett KB-ha- tározat megnövelte a politikai-nevelő munka presztízsét, ez kedvezően befolyásolja munkánkat. Valószínűleg mindez nagy hangsúllyal kerül szóba a mára összehívott tanári értekezleten is. Dodó Györgyi HETI FILMJEGYZET Tisztes honpolgárok Franco Nero és Jennifer O’NeiU, a Tisztes honpolgárok című film főszereplői. Többször megírtuk már: az, olasz filmművészetben divat- j tá sekélyeeedett az a vonulat, amelyet — jobb kifejezés híján — politikai kriminek szoktunk nevezni, s amelyet olyan filmek teremtettek meg, mint a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló állampolgár ügyében, vagy az Egy rendőrfelügyelő vallomása az ál- lámügyésznek. Most itt e divat legújabb terméke, a neo- realizmus ismert mesterének, Luigi Zampának Tisztes honpolgárok című alkotása (mely tulajdonképpen regényadaptáció: Giuseppe Fava könyvét dolgozták át filmre.). A film ezúttal egy szicíliai városkaDa kerülő, Eszak- Olaszorszagból érkezett szép, csinos, bátor tanítónő alakja köré építi az ismert alkotó- eiemekoöl álló sztorit. Elena, a szép tanítónő, tudtán és akaratán kívül a maffia által át- meg átszőtt életű városka érdeklődésének középpontjába kerül, s nem is akármilyen módon, hiszen minden férfit •megölnek, aki így vagy úgy a közelébe férkőzik, erőszakosan teszi neki a szépet vagy megfélemlíteni (vagy éppen: megvédeni) igyekszik. Mondani sem kell: a szép tanítónő mellesleg szerelmi viszonyba keveredik egyik (fölöttébb jóképű) kollégájával, aki viszont eléggé gyáva (vagy csak óvatos, esetleg csupán a szokásos férfiönzés bűnében leledző) ahhoz, hogy Elenát élet- veszélyes akcióiban ne támogassa. Mindenesetre a lányt az egész városka szinte szentként tiszteli és félti, s elég hosszú idő után derül ki a filmben (a néző már jóval előbb is kitalálhatta), hogy a rejtélyes gyilkosságok és a rejtélyes pártfogás mögött ugyanaz a személy áll: Bellocampo, a dúsgazdag ügyvéd, aki „mellékállásban” a helyi maffia főnöke is. Hogy a történtek közben a képviselőházig gyűrűznek, s hogy ezenközben lelepleződik az olasz törvényhozás korruptsága, a képviselők megvesztegethetősége és sötét üzelmei, az szinte magától értetődő, hiszen egy társadalmi hátterű politikai krimiben ez nem is lehet másképp. Még a bűnüldöző szervek tehetetlensége és a maffiával való csendes összefőnódottsága is kap egy-két fricskát. Fricskát, mondom, és nem horogütést, mert Zampa1 végül is valamiféle romantikus-érzelmes szituációban oldja fel a film ellentmondásait: a szép tanítónő marad a városkában, s folytatja a küzdelmet — de mi ellen? A maffia ellén? A korrupció ellen? A meggyá- vuló, jóképű szeretők ellen? Inkább az az érzésünk, csupán a pozitívnak vélt kiesen- - gés művi igénye miatt fejeződik így be a film, amely kicsit olyan, mintha már látott, e tárgyról szóló filmek részletei tűnnének fel benne, holott csak az történt, hogy a politikai krimi abban a pillanatban. hogy jó kasszasikerrel kecsegtető divattá vált, elvesztette eredetisénél, harcos- sánát. s megrekedt a sablonoknál. Pillangó Tizenhárom „füzet”-ben, több mint ötszáz oldalon jelentek meg 1969. májusában Franciaországban az egykori fegyenc, Papillon, azaz a Pillangó — polgári nevén Henri Charriére — „emlékiratai”. A naplószerű könyv (címe: Pillangó) példátlan sikernek bizonyult: tíz hónap alatt több mint egymillió példány kelt el. Mi tette ezt a könyvet ilyen bombasikerré? A kaland. Papillon, ez a gyilkossággal vádolt vagány, az 1930-as évek hírhedett francia börtönszigetére. az Ördögszigetre került (több szökési kísérlet után), s onnan is meg tudott szökni. Tulajdonképpen e szökéseket meséli el a könyv, azokat a csaknem hihetetlen szenvedéseket és kalandokat, melyeket Papillon átélt, elviselt, túlélt. Hogy e kalandok mindegyike valóban meg is történt-e, vagy hogy a könyvet valóban Charriére £rta-e, vagy egy jó tollú újságíró, az majdnem lényegtelen. A lényeg: a Pillangó az egyik legnagyobb olvasói követelménynek tett eleget: a Kalandot írta meg, izgalmasan, színesen. Hogy a könyvből végül film született, az természetes. Mint ahogyan az is természetes, hogy e nagv terjedelmű könyvet nem lehetett a maga egészében 'filmre vinni. Dalton Trumbo. a forgatókönyv írója. igyekezett az egyes kalandokra. pontosabban: a szökésekre koncentrálni, így a film kellően izgalmas is (kivéve az utolsó negyed őr át), és arra is ügyeltek az alkotók, hogy az izgalmat megfelelő mennyiségű idegborzongatással (Pillangó magánzárkai élményei, egy-egy fogolytárs kinyírása, - különböző szadista jelenetek stb.) „oldják”. Franklin J. Schaffner rendező nem rutin- talan mesterember: pontosan ismeri a néző figyelmének lekötésére szolgáló fogásokat, s bár a film jóval több mint két- órai időtartamú (kétrészesként vetítik), általában nem is unatkozunk. A címszereplő Steve McQueen ugyan kicsit robusztosabb, mint amilyennek Papillont elképzeltük, de ahhoz elég jó színész, hogy elhitesse a figurát, ereje teljében levő vagányként, és megtört öreg emberként is. Hogy a filmbeli Pillangó figurája jóval egyértelműbb és jóval rokonszenvesebb, mint a könyv hőse, az már alighanem annak a szokásos ..átlé- nyegülésnek” tulajdonítható, amelyen a filmhősöknek keresztül kell menniük. A néző elvégre ímégsem drukkolhat egy selyemfiú gyilkos, erkölcsi nihilista stricinek. Ezért a filmbeli Papillon ártatlanul szenved, s ezt az is aláhúzza, hogv — meglehetősen szerzet- lenül odabielvesztett záradékként — a film végén közük velünk az erkölcsi tanulságot: a hírhedett francia bün- tetőteleoek azóta meeszfintek. S mindez űgv hangzik, mintha azért szűntek volna meg, mert Panillont és társait ártatlanul ítélték el és tartották fogva. Holott hát a fegvencte- leoeken, igaz. iszonyatos kö- rülménvek között. mégiscsak gyilkosokat rablókat és más „nehéz fiúkat” tartottak fogva... Takács István «
