Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
. /VkiisiÄrS i'oi'V ' IV. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1977. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Szántják a tarlót a járásban Jól fizetett a búza és az árpa Szépen fejlődik a másodvetés Kedden adtuk hírül, a járás mezőgazdasági szövetkezeteiben befejezték az aratást. Ma már a terméseredményekről s az aratást követő mezőgazdasági munkákról is többet mondhatunk. Novák László, a gödöllői járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatott a gazdaságok eredményeiről. Nagy hozamok Búzából a tavalyi 33 mázsához képest;, az idén 35,6 mázsás termést értek el hektáronként a szövetkezetek. A tavaszi és az őszi árpa is. jól fizetett, a járási átlag 31,4 mázsa hektáronként s ez egy mázsával több, mint 1976- ban. A rozsról kevesebb jót mondhatunk, a vetésterület 1100 hektárról 756-ra, a termésátlag 13,7-ről 12,6 mázsára csökkent. A visszaesés oka, hogy csak négy szövetkezetben vetettek rozsot, s a veresegyháziak 9,3 a kerepesiek 10,8 és a mogyoródiak 13,4 mázsás hozamai a tetemes jégkárokról tudósítanak. A XVII. kerületi Rákosvölgye termelőszövetkezet rozsföldjeit megkímélték a viharok, eredményükben a jó munka melleit ez is tükröződik: 32,2 mázsa rozsot arathattak hektáronkéntA búzatermesztésben elért eredmények is jobbak lehettek volna, ha a természet kegyeibe fogadja a gazdaságokat. A járási termésátlag emelkedése éppen ezért figyelemre méltó, hiszen a gabonatáblák jelentős része súlyos jégkárokat szenvedett. Az Állami Biztosító által felbecsült veszteségeket figyelembe véve, búzából harminckilenc-negy- ven mázsára rúghatott volna a végső mennyiség. Kisebb mértékben ugyan, üe károsp- uott az árpa is. A jégverés azonban nem ad magyarázatot valamennyi adatra. Arra például semmiképpen, hogy a jégtől egyaránt vert vácszentlászlói Egyesült Zöldmező és a bagi— hévúzgyörki Petőfi Termelő- szövetkezet búzahozama között miért tizenhat mázsa a különbség az előző javára. Még inkább feltűnő, hogy a rekorder vérségi Barátság harminchét mázsával többet takarított be őszi árpából, mint a bagiak. Az okokat a nagy munka után nyüván alaposan elemzik majd a szakemberek. Élenjárók Búzából a vácszentlászlóiak eredménye kívánkozik a sor elejére, a járás összes termésének 32 százalékát, 7200 tonnát arattak le, 44,3 mázsa hektáronkénti termésátlaggal- A járásban megtermesztett 33 ezer 242 tonna búzából 5213 tonna jut a túrái Galgaménti Rákóczi Termelőszövetkezetre termésátlaguk 40,7 mázsa. A dányiak földjeit kétszer is alaposan elverte a jég, mégis ők lettek a harmadikak 39 mázsa feletti hozammal, 6073 tonna terméssel. A három szövetkezetben a járás búzatermésének 55 százalékát takarították be. A sor másik végén a galgamácsaiak és a mogyoródiak állnak, 21,7 és 21,8 mázsás hozammal. Hozzá kell azonban tenni, hogy mindkét gazdaság a súlyosan károsultak közé tartozik. Galgamácsán hektáronként legalább tíz mázsa búzát vitt el a jég s Mogyoródon is 7—8 mázsás dézsmát szedett. Az árpatermesztésben a vérségi Barátság Termelőszövetkezet vitte el a pálmát, kereken 50 mázsa eredményével, utánuk a turaiak következnek 42,5 mázsával. A dányiak itt is helytálltak, 42 mázsa árpát arattak hektáronként. Az ismertetett termésátlagok véglegesítek tekinthetők, legfeljebb néhány tizedesjegy eltérések adódhatnakA raktározási gondok megnehezítették ugyan a gabona tárolását, de ha ideiglenes intézkedések jóvoltából is' az összes mag fedél alatt van, a termelőszövetkezetekben 500 vagonnal bérért tárolnak, 60Ö—700 vagonnal pedig a kényszertárolókban őriznek. A többit a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tárolóhelyeire szállították, többségét a járási raktárakba, a maradékot a ferencvárosi malomba. A vállalat ígéri, hogy szeptember 30-ig a kényszertárolókból megfelelő helyre viszik a gabonát. A tervezettnél több Rohamléptekben folyik a szalma betakarítása és a tarló- szántás. Már a hét elején 60 százaléknál tartottak, a 12 ezer 600 hektárból 7 ezer 600-ról gyűjtötték össze a szalmát. A munka meggyorsítására a nagyobb szövetkezetekben szalmagyűjtési akciókat indítottak; kihirdették az állattartóknak, hogy ingyen szállítják haza a földekről főként az árpaszalmát. A tarlószántás lépést tart a szalmabetakarítással. Szépen fejlődnek a másodvetések is, az eredetileg tervezett 841 helyett 924 hektárt vetnek be a szövetkezetek. Zöldség 158 hektáron nevelkedik, a többi területen takarmánynövényeket termesztenek. G. Z. Érik a Csabagyöngye Járásunk több községében pusztította jég a gyümölcsösöket, szőlőket, a valkói gazdákhoz azonban kegyes volt az időjárás. A gondosan kezelt tőkéken sűrűn lógnak a fürtök, akasztani sem lehetne rájuk többet. Sibak Mihály sem panaszkodhat a termésre, érik a Csabagyöngye. UJ MÓDSZER Olcsó, szerfás tároló MEGOLDJAK A SZELLOZTETEST Mintegy 120—130 vagon burgonya és zöldségféle tárolását kell évről évre megoldania a Pest megyei Zöldért Vállalat gödöllői kirendeltségének, hogy télen is elegendő áru álljon a vásárlók rendelkezésére. A tárolást eddig főként a hagyományos földelt, prizmás rendszerrel oldották meg Isa- szegi úti telepükön. Ez a módszer ma már nem a legkorszerűbb, viszonylag sok veszteséggel jár, éppen ezért új tárolási eljárásokat vezetnek be. Arra egyelőre nincs anyagi fedezetük, hogy az igényeknek megfelelő tárházat létesítsenek, de már az idén megépítenek egy olcsó, úgynevezett szerfás tárolót, és hat szellőz- tetéses tárolót is kialakítanak majd. Az utóbbiakhoz már megrendelték a szellőztetőbe- rendezések^t, s mire a tárolást meg kell kezdeniük, már üzembe is állítják. Ezekkel az eszközökkel, s az új tárolási módokkal várhatóan sokkal kisebb lesz a termények tárolás alatti károsodása. A kiállítás augusztus 79-én nyílik Kerepesi kiskertek Helytörténész a hagyományokról Kertbarát-kiállítás . nyílik augusztus 19-én Kerepesen. A helyi kertbarátok állították össze az anyagot, hogy ezzel is példázzák községük nagyszerű természeti adottságait és másokban is kedvet ébresszenek a hasznos, egészséges kertészkedés iránt. A kállítás megnyitójára készítette el Szenkó István helytörténész, a kertkultúra kerepesi hagyományait kutató monografikus írását. E búvármunkából tudhatjuk meg, hogy Kerepes fiatal, laza folyóvízi és szélhordta üle- déki, rozsdabarna erdei és humuszos homoktalaján már mintegy 2300 évvel ezelőtt megjelent a rézkor ludenicei emberének csoportja. Ezt bizonyította dr. Török Gyula ásatása 1966-ban a kerepesi állomás melletti volt homokbányában. Az átlagban 220 méter tengerszint feletti magasságban elterülő községnek szubalpini- kus, 500—1000 méter magasságban fekvő tájra jellemző navasalji, állandó északnyugati légáramlású tiszta, jó levegője van a környező erdők hatására. A község környékének változatos felszíne, szakadékos formakincse, tájképének érdekes arculata nagy vonzerőt gyakorol a turistákra és a természetbarátokra. Az idegen- forgalom növekvő igényeit szolgálja az a turistakörút is, amit a Ganz-MÁVAG dolgozói építettek ki. A kertkultúrának országosan is számottevő hagyományai vannak Kerepesen. A haladó gondolkodású Wéber Ede itt alapította meg, a mai Szilasli- get helyén, az előd, Helvécia- telep szőlészetét. Majd Pecz Ármin neves pomológus, az Országos Magyar Kertészeti Egylet elnöke ugyanitt 50 holdnyi területen dísz- és gyümölcsfaiskolát alapított. Stan- kovich János kezdeményezésére az utcák egy részét fákról, virágokról nevezték el. így honosodott még Kerepesen a Gyöngyvirág, az Akácfa, a Hársfa, a Margaréta, a Nefelejcs. a Nyárfa, a Rozmaring, a Tölgyfa utcanév. Két évvel az új parcellázások után reneszánszát éli Kerepesen a kertkultúra, az új kertbarátok, hétvégi üdülők gazdag fantáziája gyönyörű kerteket varázsol a környékre — mindenki örömére. Ipari Műszergyár Nőtt a termelékenység Hatékonyabban dolgoztak Hatékonyabban dolgoztak az Ikladi Ipari Műszergyárban az első félévben. A teljes termelési érték 17,4 százalékkal nőtt, a létszám 1,7 százalékos csökkenése mellett. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Ezt igazolja az is, hogy az egy főre jutó napi termelés 24 százalékkal emelkedett. Az egy munkásra vetített termelékenységi mutató még ennél is kedvezőbb. Aszód e/ső párttitkára Aszód és környéke veterán kommunistái gyakran emlegetik Csíki Imre nevét, aki o Kommunisták Magyarországi Pártja egykori aszódi járási szervezetének első és alapító párttitkára volt. Aszódon utca és a KISZ ifjúsági háza őrzi nevét. Jelentős szerepet játszott a magyar munkásmozgalom főváros környéki eseményeiben. Tíz * évvel ezelőtt hunyt el, 73 éves korában. •k Csíki Imre szegény, föld nélküli zsellércsaládban született, 1894-ben, Szatmár megyében. A szűkös otthoni körülmények miatt már elemi iskolai évei alatt is dolgozik, egyetlen öröme az olvasás. Szülei 1907-ben Kisvárdára adják, lakatos mesterséget tanul. Sorsa azonos az akkori ta- noncokéval: hajnaltól estig talpon van, kevés a kosztja, rossz a szállása. Három év alatt hatszor szökik el a verések elől, s hamar megismerkedik a kakastollasokkal, akikkel később még sok dolga akad. „Már ekkor elhatároztam, hogy szervezett munkás és szocialista leszek” — írja önéletrajzában. Az első világháború kitörésekor húszéves, s a csepeli fegyvergyárban dolgozik, ahol Chlepkó Edével, a munkások főbizalmijával működik együtt. Itteni tapasztalatait jól kamatoztatja az Albertfalvai Repülőgépgyárban, ahová 1916ban szerződik. Erről az időről így írt: „Az első világháború alatt mi, vasasok, különösen kivágtuk a rezet, pedig ugyancsak dúlt a terror. Az üzemek katonai parancsnoksága csak átmenetileg fékezte meg a mozgalmat. Ha a bizalmiakat a frontra vezényelték, a helyükbe új harcosok álltak.” A repülőgépgyárban már három bizalmitestületet vonultattak be, amikor Csíki Imre vállalkozott a gyári munkásság megszervezésére. Hatalmas eredménynek számított, hogy 25 százalékos béremelést harcoltak ki a munkásnőknek. Az újonnan alakult bizalmi testület követelte a kollektív szerződés betartását, a szervezkedés szabadságát, a testület elismerését. Csíki Imre összetűzött a Vasmunkások Szövetsége által kiküldött, opportunista jobboldali szociáldemokrata vezetővel, Miákits Ferenccel is; akinek Csíki felszólítására távoznia kellett a gyárból. Az albertfalvaiak sikere Mátyásföldön és Aszódon is megköny- nyítette a munkások dolgát. Csíki Imre az albertfalvai évek alatt kerül szorosabb kapcsolatba az antimilitarista körökkel, a szociáldemokrata ellenzékkel, sőt Károlyi Mihállyal is. A zimmerwaldiak kiáltványával Szabó Ervin körében ismerkedik meg. Munkahelyén röplapokat terjeszt. Hevesi Gyula, a Gyárközi Bizottság egyik vezetője így ír Mérnök a forradalomban című könyvében: Tizenegy tagú végrehajtó bizottsága volt a Gyárközi Bizottságnak, közöttük munkások: Mosolygó, Matusán, Csíki... Mi állandó kapcsolatot tartottunk fenn egymással és tulajdonképpen ez a szükebb együttes volt a különböző akciók szervezője. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hírére a hazai forradalmi csoportok tevékenysége is megélénkül. November 25-én mintegy százezer munkás vonul a Városligetbe. Itt Bokányi Dezső szónoklata után Csíki Imre is feláll az étnél vényre: „Utánozzuk az orosz példát!” Október 31-én, a győztes őszirózsás forradalomban ő is részt vesz, harcol a lánchídi csatában, s Aszódra hazatérve nagy szerepe lesz a munkástanács megalakításában. A KMP megalakulása után gyakran megfordul a Visegrádi utcában is, hogy előkészítse az aszódi pártsejt szervezését. December 17-én pedig megalakul a KMP aszódi szervezete. Csi- kiék szívós munkát folytatnak, tüntetéseket szerveznek, Gal- gagyörkön is megalapítják a kommunista szervezetet. Része van a földfoglalásokban, a fiatalok szervezkedésének támogatásában. A Tanácsköztársaság megdöntése után elhurcolják, börtönről börtönre cipelik. A bírósági tárgyalás napján megszökik, Balassagyarmatnál átmegy a határon, majd Kassára és Eperjesre gyalogol. Eperjesen majdnem elfogják, de barátai segítségével sikerül továbbszöknie. Bécsbe megy, ahol Landler Jenőnél jelentkezik. Először Berlinbe küldik, majd a Ruhr~vidékre, Ober- hausenbe költözik. Innét Luxemburgba megy, s miután onnét kitoloncolják, 1928-ban hazajön. Letartóztatják, majd szabadulása után az Egyesült Izzóban helyezkedik el Pintér Jánosnak, a vasasszakszervezet elnökének, a gyár főbizalmijának segítségével. De itt sem maradhat sokáig, a háborúban a büntetőszázadot is alig úsz- sza meg. A győztes áprilist a Zalaka Gyula-féle rádiógyárban éri meg. A felszabadulás után az V. kerületi elöljáróságra küldi ki a párt, majd az Iparügyi Minisztériumban dolgozik, mint iparfelügyelő. Az ötvenes évek elején a Hűtőgépgyár vezetője lesz. A koncepciós perekben őt is igaztalan vádak alapján tartóztatják le, szabadulása után egészen nyugdíjazásáig az Izzóban dolgozik műszaki ellenőrként, művezetőként. Az ellenforradalom idején az elsők között szállt szembe a lázadókkal, s élete végéig hű maradt eszméihez, elkötelezettségéhez, amiből a fiatal generációk is sokat tanulhatnak. Kardos Győző Szombati jeififzet Tanulni A KISZ-esek beszámolójában olvastam: nagyobb meggyőző erővel kell tőre- kedni arra, hogy minél több, általános iskolai végzettséggel még nem rendelkező fiatal iratkozzon be a dolgozók esti iskolájába. De miért? Kíváncsi vagyok, mivel érvelnek a szervezők, mivel csalogatnak újra az iskolapadba, amit annak idején — lévén KISZ-es korosztályról szó, nem is olyan régen — ilyen vagy olyan okokból dolguk végezetlenül odahagytak. Ki ezért, ki azért. Ám valamennyiüknél nyilván egy alapvető ok szerepelt döntő súllyal: környezetükből, családjukból, szükebb vagy tágabb társaságukból hiányzott az a bizonyos valami, amire már az elején kíváncsi voltam, az érvhalmaz. Ami a tanulás folytatására — szándékosan nem befejezést mondok — ösztökélte volna őket. Persze az érvek hiányán nem pusztán a szavak hiányát értem, mint ahogy szocializációnk, nagy társadalmi neveltetésünk sem csak intő, okosító, felvilágosító szavakból, mondatokból épít; gesztusok, tettek, viszonyok számlálhatatlan sokasága birizgálja valónlcat halálunkig. De hát miért is tanuljanak? Miért üljenek be most már fáradt fejjel esténként a padokba? Hogy tudomást szerezzenek az első fokú, egyismeretlenes egyenletek szabályairól? Hogy végre tisztában legyenek vele; Dél-Amerika nyugati partját az Andok hegylánca szegélyezi? De hiszen ezeket többnyire még az egyetemet végzettek is elfelejtik, ha a munkamegosztás kényszere horgonyt vettet velük a tudomány vagy a mindennapos tevékenység egy-egy szigete mellett! S mit válaszol a szorgalmas propagandista, ha a gondjaira bízott szövetkezeti fiatal nem hiszi el, hogy jobban vezetheti a traktort, ha ismerős a növények rendszertanában. Valóban nehéz ügy a győz- ködés. Mert ha arra hivatkoznak, hogy az iskola befejeztével nekik sem kell többé szégyenkezniük személyi adataikat bediktálva, korántsem biztos, hogy célt érnek s ha tovább erősködnek, rossz vért szülhet a nemes indulat. Van aztán egy következő gondolathalmaz, amelyik az anyagi előnyök ígéretét húzza el mézesmadzagként az ifjú szeme előtt. Hogy a tanulással célt érhet, . az általános iskola után jöhet az érettségi vagy a szakmunkás-bizonyítvány, éppenséggel mind a kettő, s onnét már csak egy ugrás az esti egyetem. Aztán, ha a farzsebben lapul a diploma, ömlik a pénz is, jöhet a villa, a kocsi,, a sültgalamb. Persze, ez az okfejtés is hibádzik, mert a kételkedő visszavághat; példák sora bizonyítja, hogy a magasabb végzettséggel nem bírók sem feltétlenül a templom egeréhez hasonlatosak. Tehetetlen hümmögésük- ben odáig juthatnak a ko rábban lelkes agitátorok, hogy már maguk sem tudják, vajon érdemes-e valójában erőt pocsékolni a magyarázkodásra, hiszen pályaválasztás előtt álló s továbbtanulni szándékozó érettségizettektől sem biztos, hogy használható érveket kölcsönözhetnek. Fából vaskarika lenne, ha azt mondanák, tanuljanak s majd rájönnek, hogy miért érdemes? Hogy az újabb és újabb ismeretek sarkallják az embert újólag ismeretszerzésre? Ennél jobb vezérfonalat nehéz lenne találni, s ebből kibontani érvhalmazunkat, saját értékrendünk próbája is. Mert a legrosz- szabb érv ostobasága is eltörpül tévhitünk mellett: magunkat győzködni már nem feladat. Gáti Zoltán * i \ Eszméihez élete végéig hű
