Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

1977. AUGUSZTUS 24., SZERDA *sMim 3 A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése 1977 I. félévének eredményeiről Leningrád, Fontanka u. 7. Egy nap a magyar klubban Beruházás A megye beruházási tevé­kenysége a korábbi évhez ké­pest megélénkült. A megfi­gyelt beruházások egész évre előirányzott értéke — folyó­áron számolva — 26 százalék­kal magasabb a tavalyinál; ezen belül az állami beruhá­zásokra 29, a vállalati beru­házásokra 23 százalékkal for­dítanak többet. A vállalati döntési jogkör­be tartozó beruházások telje­sítési üteme meghaladta, az ál­lami beruházásoké viszont nem érte el az egy évvel korábbit. A megélénkült beruházási tevékenység elsősorban a már folyamatban lévő létesítmé­nyek befejezésére irányult. A fél év folyamán, 6 ipari Vállalati döntési jogkörű be­ruházás készült el, valameny- nyit a tervezett határidő után adták át. Az idén eddig 5 da­rab, 25 millió Ft-ot meghala­dó értékű vállalati beruhá­zást kezdtek el. Közülük je­lentősebb a Budapestvidéki Postaigazgatóság Pestkörnyé­ki távbeszélő-hálózatának fej­lesztése és az Abonyi Tégla­gyár rekonstrukciója. Az év első felében a taná­csok és az irányításuk alá tartozó vállalatok beruházá­sára — folyóáron számolva — 26 százalékkal többet hasz­náltak fel, mint egy évvel korábban. Ezen belül a lakás- beruházásokra 176 millió Ft- ot fordítottak, amely 37 szá­zalékkal meghaladja az 1976. I. félévit. Ipar A megyében települt szocia­lista ipar termelése 7,6 szá­zalékkal növekedett. Ez meg­haladja mind a népgazdasá­gi tervben kitűzött, mind az országban átlagosan elért nö­vekedési ütemet. A foglalkoz­tatottak száma lényegesen nem változott, így a termelés emelkedésének több mint 90 százalékát o termelékenység javulása eredményezte. Az ipari termelés a minisz­tériumi és a tanácsi iparban 6 százalékot meghaladó ütem­ben, a szövetkezeti iparban viszont ennél lényegesen gyor­sabban, 17 százalékkal emel­kedett. A Pest megyei székhelyű iparvállalatok és ipari szövet­kezetek az év eddig eltelt idő­szakában az 1976. I. félévi­nél csaknem 7 százalékkal több terméket értékesítettek. Különösen gyors ütemben, 13 százalékkal nőtt a könnyűipar eladott termékeinek mennyi­sége, az élelmiszeripar érté­kesítési volumene viszont nem érte el az egy évvel korábbit. Az értékesítés egészéből mind a bel-, mind a külkereskede­lem 11 százalékot meghaladó arányt képviselt. Jelentősen, 44 százalékkal nőtt az export volumene. A külkereskedelmi elalás több mint 61 százalé­kát a nehézipar termékei ad­ták és exportjuk mennyisé­ge intenzíven, egy év alatt mintegy másfélszeresére emel­kedett, A nagy- és kiskeres­kedelemnek történő értéke­sítés 40 százaléka az élelmi- szeripari vállalatoktól szár­mazott melynek mennyisége azonban kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Építőipar A szocialista építőipar ter­melése a korábbi éveknél gyorsabb ütemben emelke­dett. Az építési-szerelési mun­kák volumene, az országos átlaggal egyezően 11 száza­lékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az építőipari tevékenység megélénkült. A szocialista építőiparon be­lül az átlagot meghaladó üte­mű termelésfelfutás volt az állami építőipari vállalatok­nál, saját építési-szerelési munkáiknak mennyisége 12 százalékkal haladta meg az 1976. I. félévit. Az előző éve­kéhez viszonyítva azonban fel­gyorsult az építőipari szövet­kezetek termelésének növe­kedési üteme is. A vizsgált időszakban az építőipar 2,1 százalékkal több dolgozót foglalkoztatott, mint egy évvel korábban. A mun­ka termelékenysége ugyan­ezen idő alatt 8,6 százalékkal növekedett, amely a terme­lés emelkedésének négyötöd részét biztosította. Az építő­ipar egészén belül a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek építőipari közös vállalko­zásai termelésük fokozását teljes egészében létszámnö­veléssel érték el; a minisz­tériumi vállalatok és az épí­tőipari szövetkezetek ezzel szemben a termelékenység színvonalának emelésével. A szocialista építőipar la­kásépítési tevékenysége meg­élénkült. A fél év végén 418 lakást adtak át, de nőtt a ki­vitelezés alatt álló lakások száma is. Mezőgazdaság A megye szántóterülete 1977. május 31-én 304 ezer hektár volt, valamivel kisebb, mint egy évvel korábban. A terü­letcsökkenést döntően a raű- velésiág-változás, ezen belül is a jelentősebb erdőtelepítés eredményezte. A vetésszerkezet a népgaz­dasági terv főbb irányelvei­nek megfelelően alakult. Nagy­mértékben, 13 százalékkal emelkelett a zöldségfélék te­rülete; az ipari növények kö­zül elsősorban az olajos nö­vények vetésterülete növe­kedett és ha kis mértékben is, de nagyobb a lucerna vetés­aránya. A kenyérgabona a szántó- terület 28 százalékát foglalja el, melynek legnagyobb ré­szét a búza teszi ki. A búza- termesztés a legjobban fejlő­dő ágazatok egyike, a termés­átlag emelkedése az utóbbi években különösen nagymér­tékű. Ezzel szemben az ala­csony hozam miatt a rozs ter­mesztése egyre inkább háttér­be szorul. Ennek ellenére Pest megye ma is az ország har­madik legnagyobb rozsterme­lő megyéje. Az országos át­laghoz képest legnagyobb je­lentőségű a zöldségtermesz­tés. A megye gazdaságai az 1977. évben tovább növelték a fővetésű zöldségterületet, s ezzel a szántó több mint 6 százalékán folytatnak zöld­ségtermesztést. Az idén a megye gazdasá­gai a burgonya vetésterüle­tét 21 százalékkal növelték. Ebben igen jelentős szerepet játszott a zárt termesztési rendszer elterjedése. Az ipari növények közül a cukorrépát és a napraforgót termesztik a legnagyobb terü­leten. A megyében 98 400 hektár kalászos betakarítását kellett biztosítani. A betakarított ga­bona mintegy háromnegyed része búza volt. Az időjárás nem kedvezett a betakarítá­si munkáknak, a gyakori vi­harok erősen megdöntötték a gabonát. A mezőgazdasági üze­mek azonban összehangolt munkával már időben felké­szültek az aratásra. A kom­bájnok száma az idén is to­vább gyarapodott, elsősorban a korábbiaknál nagyobb tel­jesítményű gépekkel. A meg­növekedett gépállomány al­katrészellátását is szinte fenn­akadás nélkül biztosították. Mindezek hatására a kalászo­sok betakarítása az előző éve­kénél gyorsabban haladt. A betakarítási területen a talaj elmunkálása is kedvezőbb a tavalyinál. A megye szarvasmarha-ál­lománya 1977. június 30-án 111 ezer darab volt, 6,4 százalék­kal több, mint az előző év­ben. A növekedés a nagyüze­mi gazdaságokra jellemző. A sertésállomány 547 ezer darab volt, 12 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. A felvásárló szerveknek ér­tékesített zöldségfélék meny- nyisége 17 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit. Gyümölcsfélékből 14 szá­zalékkal értékesítettek keve­sebbet a felvásárló szervek­nek. Az I. félévben a termelők 55 százalékkal több vágóser­tést értékesítettek, a vágómar­ha értékesítése viszont 14 százalékkal maradt el a ta­valyi félévitől. A lakosság foglalkoztatottsága, ellátása A megyében a foglalkozta­tottság mérsékelt ütemben to­vább emelkedett. Ezen belül népgazdasági ágként tekint­ve, az iparban és az építő­iparban foglalkoztatottak szá­ma az országos csökkenéssel szemben a megyében még, ha lassú ütemben is, de tovább növekszik. A lakosság készpénzbevéte­lei az éves népgazdasági terv előirányzatának megfelelően a tavalyinál gyorsabban, 12 százalékkal emelkedtek. (1976. I. félévében az összes bevéte­lek mindössze 1,4 százalék­kal haladták meg az egy év­vel korábbit. (Az átlagot meg­haladóan, 17 százalékkal nö­vekedtek a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos pénzbe­vételek. Ebben kiemelkedő szerepe volt a felvásárlási te­vékenység megélénkülésének, amely 42 százalékkal több készpénzbevételt biztosított a megye lakosságának, mint egy évvel korábban. Az év első hat hónapjában a bérek és bérjellegű bevételek átlago­san 7,2 százalékkal halad­ták meg az előző év azonos időszakáét A készpénzbevételek tava­lyinál gyorsabb ütemű növe­kedésének hatására az elmúlt évinél gyorsabban emelke­dett a lakosság takarékbetét­állománya is. A betétállo­mány június 30-án 685 mil­lió Ft-tal, 15 százalékkal volt több, mint egy évvel koráb­ban. A lakossági hitelek állo­mánya 20 százalékkal nőtt. Az állománynövekedés két­harmad részét az építési köl­csönök teszik ki, melyek az átlagosnál gyorsabban, 22 szá­zalékkal emelkedtek. A háztáji gazdálkodás fel­lendülését jelzik a lakosság részére nyújtott mezőgazdasá­gi termelési kölcsönök, mely hi­telek iránt a legdinamikusabban emelkedtek az igények. A me­zőgazdasági termelési hitelek állománya az előző évi június 30-ához képest 33 százalék­kal volt több, ami azt jelenti, hogy e hitelfajtát 1977. I. fél­évében 4400 fő igényelte 39 millió Ft értékben. A népgazdasági terv, a la­kosság pénzbevételeinek gyor­sabb ütemű növekedését fi­gyelembe véve, a kiskereske­delmi forgalom — folyóáron számítva — 8—9 százalékos emelkedésével számolt. A me­gye kiskereskedelmi egységei az év első hat hónapjában 11 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolítottak le, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A forgalom összetételében lényeges változások tapasz­talhatók. Míg 1976-ban a for­galom növekedését döntően az élelmiszerek és a vendéglátás forgalmának az átlagosnál gyorsabb emelkedése határoz­ta meg, addig az idén a leg­gyorsabban a vegyesiparcikkek eladása emelkedett. A ruhá­zati cikkek iránti kereslet továbbra is csökkenő. Az idényáras cikkek ár­színvonala a növekvő kínálat hatására az elmúlt évinél jó­val kedvezőbben alakult. A zöldség- és a gyümölcsfélék árszínvonala az I. félév folya­mán minden hónapban 8—23 százalékkal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakáé­nál. Ez alól csupán a gyü­mölcsfélék június havi árszín­vonala kivétel, amely a cse­resznye átlagárának több mint 40 százalékos emelkedése kö­vetkeztében magasabb volt az elmúlt év júniusinál. Ugyan­akkor viszont a burgonya ár­színvonalának hosszú idő óta tartó növekedése megállt, az árak átlagosan 22 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Mind­ezek hatására júniusban az idényáras cikkek együttes ár­indexe csökkent, 88 százalé­kos volt. (Kiküldött munkatársunktól.) Leningrad zászlódíszben fo­gadta az érkezőket: javában tart már a 11. szovjet—magyar barátságfesztivál. S ha valaki ezekben a percekben az utcán sétálva járókelőktől az iránt érdeklődik, hol van a magyar klub, megmagyarázzák, merre találja a Fontanka utca 7-es számú házat. Az Anyicskin- híd szomszédságában, a Nyevszkij Proszpekt 'mellék­utcájában. Filmek kicsiknek A palota előtt szinte a nap minden órájában óriási a tö­meg. A klub vezetője, Füzes- séri András a hatalmas ér­deklődés láttán elégedetten megjegyezte: — Jóleső érzéssel tapasztal­hatjuk, hogy a helyiek szíve­sen látogatnak hozzánk. Ne­künk így jóval több a mun­kánk, de ennek örülünk. A magyar klubot gyorsan megkedvelték. Délelőttönként a Barátság Házában három különböző helyen fogadják a kicsinyeket. A hatalmas szín­házteremben a Hahó, Öcsi, A locsolókocsi és a Pál utcai fi­úk című filmeket vetítik szá­mukra, s az eddigi tapasz­talatok szerint a Mézga család tréfás kalandjainak tapsol­nak leginkább. A kiállítási teremben min­denütt telt ház várja a báb­előadás kezdetét is. Rendkí­vül rövid idő alatt nagy nép­szerűségre tett szert a Le- ningrádban az idei Ki mit tud?-on feltűnt tizenéves bű­vész, Ádámy Béla és Karsai János pantomimművész. Elő­adásuk közben nincsenek nyel­vi nehézségek, a gyerekek ár­gus szemekkel figyelik pro­dukciójukat. A déli órákban mindig so­kan keresik fel a fiatalok éle­tét, hétköznapjait dokumen­táló fotóbemutatót és a gra­fikai kiállítást Esténként pe­dig Keresztes Tibor legújabb lemezeket bemutató discómű- sora a legvonzóbb: a leningrá- di fiúk-lánvok magyar társa­ikkal táncolnak. Barátok taláikozó/a A klub otthont ad már je­lentős eseményeknek is. A legfrissebb példa: Fejér és Veszprém megyei fiatalok kül­döttsége találkozott itt a le- ningrádi üzemek komszomo- listáival. Az asztalok körül minden formalitás nélkül, gyorsan kialakult a kötetlen párbeszéd a résztvevők között és a tolmácsoknak egy percnyi pihenőjük sem akadt. Kiss Sándor, a tapolcai Bakonyi Bauxitbánya 27 éves váiára például elmondott minden fon­tosat, ami itthoni brgiádjuk- ban történt, a leningrádi Hús­kombinát Komszomol-titkárá- nak, a 21 esztendős Ira Mé­láikénak. S miközben folytatták a be­szélgetést, a szomszédos asz­talnál Léderer János, a móri szakmunkásképző intézet má­sodéves géplakatosa és An- tonyina Alekszandrovna, a Le­ningrádi Fafelfeldolgozó par­kettaüzemének 20 éves szak­munkása címet cserélt. Nem messze tőlük Szőnyegi György, a sárbogárdi Kossuth Tsz gépszerelő technikusa és Kuzmina Nagyezsda, a Névai Vegyipkombinát kísérleti üze­mének mérnöke váltott szót. Ugyanennél az asztalnál Nagy Árpád, a Dunai Vasmű vas­esztergályosa és Jura Szlabi- kov, a Leningrádi Gépgyár 23 éves gépészmérnöke arról társalgóit, hogyan töltik sza­badidejüket a Fejér megyei fiatalok. Négyen Omszkból A Fontanka utcában régi barátok is találkoztak. A távo­li Szibériából négyen érkeztek a fesztiválra és itt üdvözöl­hették Pest megye 19 küldöt­tét. A két vezető: dr. Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára és Jurij Gregor jevics Oslakov, a Komszomol Qmszk megyei bizottságának első titkára test­vérként örül egymásnak. A mi újság nálatok, hogy vagy­tok kérdések után egymás sza­vába vágva érdeklődtek a kö­zös ismerősök Iránt, mi vál- | tozott Pest megyében, mi tör­tént mostanában Omszkban. Természetesen, hamar ki­derült: mindkét megyében szorgalmasan készülnek a Nagy Október évfordulójára. Munkával, munkaversennyel köszöntik a nagy ünnepet. Dr. Árpási Zoltán beszámolt Száz­halombatta fejlődéséről, ar­ról, hogy nem régen kedves vendég járt Pest megyében. Elmondta: Somogyi Józsefnek, az omszki magyar internacio­nalista mártírnak leánya ven­dégeskedett hazánkban. Ki­váló a termés, befejeztük az aratást... Az omszki barát szintén sok sikerről, ered­ményről adott számot: a szi­bériai fiatalok is erőt megfe­szítve dolgoznak, hogy novem­ber 7-én jelenthessék, helyt­álltak. Miközben a két testvérme­gye ifjúsági szövetségének el­ső titkárai beszélgettek — Szabó István, a tápiószelei Ko­hászati Gyárépítő Vállalat 24 éves lakatosa és Alekszandr Mihajlovics Bekzsanov éoítő- munkás jelvényt cserélt. Késő estébe nyúlt már az omszkiak, Pest megyeiek találkozója, amikor Kovács Zsuzsa, a Du­nakesziről érkezett óvónő az előtte álló tálból kiemelt egy fürt szőlőt és szemenként szét­osztotta asztaltársai között Néhány an kérdően tekintettek rá, de azután megértették: — Régi orosz szokás szerint, akik közösen esznek meg egy fürt szőlőt, azok a barátság jegyében más alkalommal is találkoznak még. Ekkor felcsattant a taps. A fürtön pedig egyetlen szem szőlő sem maradt. Falus Gábor Szabó Ervin emlékkiállítások A Szabó Ervin centenárium keretében kedden kiállítás nyílt a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumban. Megnyitó beszédet Vass Henrik, az MSZMP KB tag­ja, a Párttörténeti Intézet igazgatója mondott. Hangsú­lyozta: Szabó Ervin a mun­kásmozgalom kiemelkedő út­keresőinek sorába tartozott. Amint a kiállítás is szemlél­teti, fiatal korában ismerke­dett meg a kor vezető szelle­mi áramlatával, a szocializ­mussal. Részese volt annak a szervező, felvilágosító, öntu­datosító munkának, amelyet a korabeli ~ munkáspárt végzett, s amellyel megalapozta a szo­cialista tömegmozgalmat Ma­gyarországon. Fellépett a Szo­ciáldemokrata Párt szervezeti reformjáért, azért, hogy a párt alkalmasabbá váljék a forradalmi eszmék befogadá­sára. Mindenekelőtt forradal­ár 120 az idén msm Az idén már 120 lakást adott át Cegléden, az új lakótele­pen a Bács megyei Építőipari Vállalat. Jelenleg 110-en építik a három, 60 lakásos, egyenként 10 emeletes épületet Az egyik­nek a szerkezetszerelését, a másikban a belső munkálatokat, az asztalos-, villany- és vízszerelő munkát végzik. A harmadik épületnek a szerelőszintje van készen. Bozsán Péter felvétele mi változást akart. Szabó Er­vin sokrétű tudományos te­vékenységéről szólva elmond­ta : munkássága felbecsülhe­tetlen hozzájárulás a magyar történelem marxista felfogá­sának megalapozásához. Egyik legmaradandóbb alkotása Marx és Engels válogatott műveinek szerkesztése és ki­adása. A válogatás — amely a második világháború előtt a marxizmus klasszikusainak egyetlen bővebb magyar nyel­vű gyűjteménye volt, sok ge­neráció marxista nevelését szolgálta — szintén látható a kiállításon. Kiemelte: joggal szentelnek nagy teret Szabó Ervin könyvtártudósi és könyvtárszervezői tevékenysé­gének. Szabó Ervin a magyar könyvtárügy kimagasló alak­ja, a modern könyvtárosi szemlélet megalapítója. Cél­jait és elképzeléseit testesíti meg az a jelentős fővárosi in­tézmény, amely méltán viseli nevét. A kiállítás a Párttörténeti Intézet archívumából, a Mun­kásmozgalmi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár gyűjteményéből váloga­tott nagy számú dokumentu­mot, fotót, kéziratot, könyvet, folyóiratot mutat be. ★ A Fővárosi Szabó Ervin Könyvár központi épületében kedden kiállítás nyílt, amely Szabó Ervint, a könyvtárost mutatja be. A tárlókban Sza­bó Ervin könyvtártudományi cikkei és tanulmányai, politi­kai és társadalomtudományi művei, valamint a munkássá­gát méltató cikkek, megemlé­kezések láthatók. Helyet kap­tak itt francia, német, olasz szocialista irodalmi művek példányai, amelyeket a fővá­rosi könyvtárra hagyott. A Szabó Ervin évforduló alkalmából kedden megkoszo­rúzták a fővárosi könyvtár falán elhelyezett emléktáblá­ját. A művelődési és társa­dalmi élet számos képviselő­jének jelenlétében helyezték el a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Kulturális Mi­nisztérium, a KISZ budapesti bizottsága, a fővárosi tanács, az Országos Széchenyi, az Or­szággyűlési, az Akadémiai és az Országos Műszaki Könyv­tár, valamint a tudományos könyvtárak és különböző tár­sadalmi szervezetek koszorú­ját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom