Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

~^M*an 1977. AUGUSZTUS 24., SZERDA PEST MEGYEIEK — OLVASÓTÁBOROKBAN Előkészítő a középiskolára ' Á tábortűz fénye megvilá­gítja a gyerekek arcát, a han­gulatos házikókat, a környező fákat. A réten, az erdőn túl sötét csíkként húzódik a Ba­laton. Ki mit tud és paródia A nagykőrösi városi tanács balatonakali üdülőjében a tűz előtt az Arany János őrs tag­jai vidám „Ki mit tud?” pa­ródiát adtak elő. Feltűntek a zsűri ismert tagjai, Major Ta­más, Szinetár Miklós, Petrovics Emil — ahogy a gyerekek lát­ják őket. A Petőfi Sándor őrs kiváló előadóművészek. Rajz János, Nagy Attila elé állíta­nak görbe tükröt. Harsány nevetés, dörgő taps jutalmaz­za az ügyes produkciókat. — Komoly tábori ki mit tud vetélkedőket is szerveztünk irodalomból — emlékezik Szi­geti Márta táborvezető, a nagy­kőrösi Petőfi Sándor általános iskola tanára. — Kilencven leendő Pest megyei középisko­lás őrsönként és egyénileg ve­télkedett Csoóri Sándor, Weö­res Sándor, Juhász Ferenc, Illyés Gyula, Váci Mihály, Ratkó József költészetének is­meretéből. A délelőtti foglal­kozásokon átismételtük az ál­talános iskolában tanult leg­fontosabb irodalomtörténeti szakaszokat, részletesen ele­meztük Csokonai Vitéz Mi­hály, Kölcsey Ferenc, Vörös­marty, Petőfi, Arany és XX. századi írók, költők Ady, Jó­zsef Attila, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső műveit. Já­tékos ötletkavalkádot eredmé­nyezett az esti órákban meg­rendezett, tábortűzzel össze­kötött irodalmi jelmezverseny és az irodalmi karnevál. A gye­rekek kimeríthetetlenül ontot­ták az ötleteket. Egyszerű esz­közökkel, krepp-papír és ra­gasztó felhasználásával. Lu­das Matyi, Döbrögi, János vi­téz, Szép Ilonka, Iluska, Pató Pál vonult fel a zsűri előtt. Alig győztük osztogatni a ju­talomkönyveket, a jutalomcso- koládékat. Műsor a névadóról — Költők, írók, versek, ko­moly zene — népzene címmel is rendeztünk vetélkedőket — veszi át a szót Gräff Teréz, leányfalui tanárnő. — Föl kellett ismerni az alkotót az arcképéről, vers, novella, re­gényidézet alapján, illetve az alkotóhoz kerestek megfelelő műveket. Bartók, Kodály, Liszt lemezfelvételek nyomán kel­lett a zeneszerzőre rátalál­niuk. Az egyes őrsöket a ma­gyar líra kiemelkedő egyéni­ségeiről nevezték el. Volt Ady Endre, Arany János, József Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Vörösmarty Mihály őrs. A gyerekek színvonalas, szép műsort állítottak össze, névadójuk életművéből, igye­keztek minden költőt arról az oldaláról bemutatni, amelyet a többiek általános iskolai ta­nulmányaikból kevésbé ismer­hetnek. De nem hanyagoltuk el a nyelvtant sem. Helyesírási teszteket, mondat-, jelentés- és alaktani gyakorlatokat ol­dottak meg. Tréfás nyelvi ve­télkedőket rendeztünk Grétsy László, Vargha Balázs könyvei, ötletei alapján. Népszerű volt Árokszállássy Zoltánnak, a Játék a betűkkel tv-műsor egyik szerkesztőjének Pápajá­ték című szójátéka, amelyet maguk a gyerekek fedeztek föl a Füles-ben. Riport és úszótanfolyam Somogyi Vera ifivezető, a nagykőrösi Arany János gim­názium tanulója megmutatja a gyerekek munkáit az őrsi naplókat. Már az első napon riportot készítettek a tipikus Balaton melléki magyar falu­képet őrző Balatonakali la­kóival. „Érdekes néprajzi ada­tokat, lakodalmi szokásokat gyűjtöttek össze a 71 éves Kemendy Lajos bácsitól” — írja Höss Klára. „Hasznosak voltak a szavalóversenyek, a különböző felfogásban elmon­dott versekből sokat tanultak. Mindig kellett valamire készül­ni, de volt idő pihenésre is” — olvasom Varga Rita bejegy­zéseit. — Gazdag és zsúfoltnak tű­nő programunk volt — mond­ja Somogyi Vera. A foglalko­zások játékossága oldotta a látszólagos túltelítettséget. Ki­ránduláson megnéztük Ti­hany nevezetességeit, az apátságot, a tájházakat, a- barátlakokat, a gejzírkúpokat. Romantikus, felejthetetlen él­mény volt az éjszakai balatoni hajókirándulás. — Minden délután úsztunk az akali strandon — meséli Mlecsenkov András halászte­leki pajtás, a csepeli Jedlik Ányos gimnázium leendő ta­nulója. — Sokan közülünk elő­ször látták a Balatont. — Tanfolyamot szerveztünk azoknak a gyerekeknek, akik nem tudtak úszni — fűzi hozzá Reszeli Soós István ifi­vezető, a nagykőrösi Arany Já­nos Gimnázium tanulója. Fo­cimeccset játszottunk a szom­széd táborbeli kiskunhalasi és budapesti pajtásokkal. A bu­dapesti tábor vezetőinek és gyerekeinek hálásak vagyunk, sokat segítettek nekünk a fel­szerelés kiegészítésétől a vetél­kedőkig. — Mulatságos, felejthetetlen volt az eszperente-verseny — mondja Szekeres Sándor dá­nyi iskolás, szeptembertől kezdve immár gödöllői gim­nazista. Csak azt sajnáljuk, hogy ilyen hamar befejező­dött. Sokan elhatároztuk, hogy ifivezetőként visszajövünk majd ebbe a táborba. Szinte átismételtük az általános isko­la teljes anyagát. Sok újat ta­nultunk, s jól is szórakoztunk. A tábor nagyon sokat segí­tett abban, hogy megálljuk a helyünket a középiskolában. Legalább két hét Az előkészítő tábor jelentő­ségéről, tanulságairól Szent- györgyi Györgyi nagykőrösi pedagógussal, a táborozási szakbizottság elnökével beszél­gettem. — Nagyon sok olvasó, elő­készítő, és úttörő táborozáson részt vettem már. A nagykő­rösi városi tanács előkészítő táborának gazdag programja bizonyítja, hogy tíz nap kevés­nek bizonyul. Az első és utol­só nap az érkezés — távozás miatt eleve kiesik, legalább két napot kirándulásra kell szánnunk. Vissza kellene tér­nünk az eredeti kéthetes rend­szerre. Néhány napról van szó, amely viszont jelentősen meg­növelné a táborok előkészí­tő munkájának eredményessé­gét Irodalomról\ művészetről — játékosan A romantikus ráckevei „Sen­ki szigetével” szemben, a IX. kerületi tanács üdülőjében mintegy negyven Pest megyei és fővárosi ipari szakmunkás- képzős diák gyűlt össze, hogy részt vegyen a nyári olvasó­táborban. A tábor célja az, hogy irodalom, festészet és zene iránt érdeklődő fiatalok játékos formában ismerked­jenek meg néhány kortárs, iro­dalmi, filmművészeti alkotás­sal, és személyesen is talál­kozzanak kiemelkedő művész­egyéniségekkel. — Rendezvényeink közül különösen érdekes volt a be­szélgetés Kosa Frenccel, a fia­tal magyar rendezőgeneráció egyik legtehetségesebb tagjá­val. — mondja Solti Ágnes, az olvasótábor vezetője. — A Küldetés című portréfilmje Balczó Andrásról, minden idők legnagyobb magyar öttusázó­járól jó alkalmat adott egészen összetett kérdések föltevésére, filmről, irodalomról, sportról egyaránt. A rendező elmond­ta, hogy a sportember arcké­pének megrajzolásán túl az akaraterő, a helytállás példá­zatát akarta megalkotni. Ko­rábbi filmjei, főleg az Ítélet kapcsán a gyerekek Dózsa György történelmi szerepéről kérdezősködtek. Kosa Ferenc színes, érzékletes beszámolói közelebb hozták a diákokhoz a magyar és nemzetközi film­művészet, a filmgyár vilá­gát. — Érdekes beszélgetést foly­tattak még Mózes Lajos író­val, aki legfiatalabb irodalmi folyóiratunkról, a Mozgó Vi­lágról mesélt a gyerekeknek. — Könyvtári foglalkozásokat is tartottunk, — egészítette ki a beszámolót Papp József né, a ráckevei járási könyvtár vezetője. — A gyerekek majd­nem minden délelőtt elláto­gattak hozzánk, megismerked­ni a könyvtári kölcsönzés, az olvasótermi kutatómunka alapelemeivel. Főleg mai ma­gyar írók, Moldova György, Csurka István novelláit, szatí­ráit, Lázár Ervin meséit kér­ték. De Hemingway és Tho­mas Mann műveiből is szíve­sen olvasgattak. — Az itt megismert novel­lák, drámák, vagy már koráb­ban ismert regények alapján önként jelentkező diákok rövid ismertetéseket, vitaindító be­számolókat tartottak — veszi át újra a szót Solti Ágnes. Ör­kény István, Albee, Beckett művei kapcsán megvitattunk egyszerű, népszerű formában néhány irodalomelméleti kér­dést. A délutáni zenei foglal­kozásokon Bach, Beethoven, Mozart lemezeket hallgat­tunk, amelyekről szintén a diákok mondtak rövid beveze­tő előadásokat. Nem feledke­zünk meg arról sem, hogy szünidőben vagyunk, a fog­lalkozások hangneme is felsza­badult, játékos. Nagyon sok szép sétát tettünk a környék erdőibe, megtekintettük Rác­keve és Szigetszentmárton nevezetességeit is. Pósa Zoltán Zenei világnap Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának határozata alapján október 1-én — im­már harmadszor — rendezik meg a zenei világnapot. A vi­lág több mint 50 országában ez alkalommal sorra kerülő zenei rendezvények központi gondolatául a nemzeti zenei kultúrák és a muzsika nem­zetközi világának kapcsolatát választották. KIÁLLÍTÖTE R M E KB EN A valóság — vásznon és papíron A plakát a képzőművészet publicisztikája — képi újság­írás; gyors, hatásos műfaj, te­lítve bravúrral, könnyedség­gel. Mást jelent nálunk, mást jelent a franciáknál. Nálunk riadó volt, nálunk a festészet első vonala művelte; Berény Róbert, Pór Bertalan, Uiiz Béla. Nálunk a politika se­gédcsapata volt és maradt, jól példázza ezt Bortnyik Sándor és Konecsni György művésze­te. Nálunk a plakát az utca múzeuma, merő felszólítás, 1919-ben és 1945 után közvet­lenül vállalta és teljesítette az agitatív szerepet, nagy cé­lok végrehajtására ösztönözte, mozgósította a tömegeket. Ä francia plakát 300 éve Franciaországban e fontos műfaj másképpen alakult. Nem véletlenül mondom, hogy másképpen alakult, mert a francia plakátnak is felfedez­hetjük bizonyos korszakaiban a mozgósító, politikai arcula­tát Honoré Daumier művésze­tében, de később a reklám egyre fontosabb lett, s így napjaink francia plakátja jó­részt az üzlethez kötött, és sokszor ipari jellegű. Minket az érdekel, mikor nem az. S mikor nem az, akkor nagyon jó, akkor tanulságos. Izgalma­sak az 1989-es plakátok heves forradalmi igazságukkal, a sans-culotte pontos rajzával, mely éppen forradalmi jellege miatt az 1917-es orosz, és az 19I9-es magyar plakát eszmei és formai elődje. Kiemelke- dőek Toulouse-Lautrec színes litográfiái, melyek bravúros rajzzal és színkezeléssel idé­zik a bárok és ledér nők Pá­rizsát — megejtő e nagy mű­vész érzékenysége és tudása, Daumier mellett a műfaj má­sik nagysága. Ebben a minő­ségrendben Dóré híres lapjai is fakóbbak. Nagy igazság; mindenki csak a maga festői értékével képes művelni ezt a műfajt — többre nem képes, s Dóré, aki érzi a plakát kö­vetelményeit, éppen festői ha­tárai miatt nem képes túl­szárnyalni a tisztes közép­szert. Manet, Valloton, Bon­nard, Carriere, Vilon igen — mert festők a javából. Cos- sandre kivételével, ö a fran­cia plakát mértéke; kitűnő grafikus, remek ötletekkel és ízléssel. Se több, se kevesebb; ö plakátművész, maga a mű­faj. Soha nem rossz, mindig jó, igaz; nem monumentális. A /párizsi Carnevalet és a Musée des Arts Decoratifs bocsátotta a Magyar Nemzeti Galéria rendelkezésére a több mint 200 egységből álló és tárgyilagosan választott anyagot. A jövőben gondol­hatnánk arra, hogy a külföld­I ről érkező gyűjteményekkel párhuzamosan a magyar anyag megfelelőjét is a kö­zönség rendekezésére bocsás­suk, hogy könnyebb legyen az összehasonlítás; hol tartunk Európában, miben szükséges lépést tartanunk. Ezúttal egyetlen lehetőségünk az. hogy a francia kollekció meg­tekintése után átmenjünk a szomszédos Munkásmozgalmi Múzeumba, hogy megvizsgál­juk a magyar plakát megtett útját. Nincs szégyenkezni valónk. Mai szovjet rajzművészet A realizmus árnyalatainak gazdagsága az, mely ezúttal meglepetést okoz. Szerencsére az utóbbi időben egyre több olyan szovjet képzőművészeti' kiállítást láthatunk hazánk­ban, ahol nem egy irány, ha­nem minden minőséggel fém­jelzett elképzelés szóhoz jut. Itt is, most is. Korrekt, maga­biztos a fejlődés, a legújabb eredményeket sorakoztatja, hiszen az 1977 elején bemuta­tott Első össz-szövetségi rajz­kiállítás anyagából válogattak. M. Vint pedantériája, R. Ba- bajev jelképteremtő ereje, Akopján Akop érzékeny szín- kultúrája kiemelkedik a ran­gos átlagból. Borisz Sejncsz a kubiámustól tanult fegyelem­mel tömöríti tárgyait csend­életén, Georgij Poplavszkij Indiai naplója is figyelemre méltó. E hatalmas rajztár a valóság teljes rögzítésére tö­rekszik: Ada Varnovickaja Leonyid Kogan hegedűjátékát ábrázolja, Borisz Berzins és Grigorij Gavrilenko fákat analizál, Alekszandr Tisler a portrékban tűnik ki. X, Szalachov: Lilja portréja A szovjet . képzművészek rajzait szeptember 4-ig a Mű­csarnokban, a francia plakát­kiállítást szeptember végéig a Magyar Nemzeti Galériában láthatják az érdeklődők. Rubens — és kortársai Üdítő, jó érzést okozott a Szépművészeti Múzeumban bemutatott Rubens és kortár­sai kiállítás Maradéktalan jó érzést, hiszen van abban valami tárgyilagosan feleme­lő, hogy saját gyűjteményünk anyagából tudjuk ünnepelni művekkel a négyszáz éve született flamand festőóriás emlékét. Az UNESCO felhí­vására Rubens életművét az egész világon most újra meg­Új tanév, új tanterv Magyar nyelv és irodalom: első osztálytól Czinke Ferenc grafikái Czinke Ferenc fáradhatat­lan a megújulásban és a szol­gálatban. Nyugodtan kérdez­hetjük hogy képes egy em­ber arra, hogy a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban tanít­son, remek néprajzi gyűjte­ményt szervezzen, s közben állandó összpontosítással újít­sa grafikáinak formanyelvét Képes a szolgálatra, képes a megújulásra, mert igaz em­ber és nagy tehetség. Remek ötleteinek gondolati mélység az alapja. A gyönyörű Zsu­zsannát egész sereg öreg bá­mulja közvetlenül a lángként feltörő asszonyi szépség kö­zelében, és Szamarás embe­re külön remeklés. Itt is, de más lapjain nemkülön­ben az alig érzékelhető, még­is ténylegesen bravúros vo­nalvezetés sejtelmesen idézi a Vízparti látomást, a Szök- röny néorajzi indítékú meg­jelenítését. Simsay Ildikó képei Az álmait vetíti festm nyekké Simsay Ildikó, a le kület áramlását és örvénye úgy, hogy az asszociatív sze kesztésben mindig felisme jük az érzékelt valóság el meit. Sokan értetlenül szén lélik ezt a megközelítést, ú? vélik, hogy mások másutt e a módszert már alkalmaztá Mindez merő tévedés, miv Simsay Ildikó a maga érze meit, a saját megrendülése csoportosítja a Céllövölde tr gikomikus nyüzsgésében. : özvegy alakját értelmező li áramlatokban, a Gyerekiát kok felnagyított formáiba Rémület is. feloldás is érin képeit — olykor a derű. má kor az együttérzés kormányó: za műveit attól függően, hot milyen hatás éri. Jó' úton já egyéniség. Losonci Miklós \ vizsgálják a tisztelet szelle­mében. Mi ezt eredeti mű­vekkel .. tehetjük, nem szoru­lunk reprodukciókra és kül­földi kölcsönzésekre, mert a régi magyar jobbágyok mun­kája, s pallérozott műgyűj­tőink figyelme már annak idején megszerezte Rubens festményeit. A Rubens előtt tisztelgő be­mutató a Szépművészeti Mú­zeum aulájában tekintheti meg október végéig. vasási technika, a szövegírás és a szöveg reprodukálásán kí­vül eredményt a pedagógus csak igen aktív beszéltetéssel érhet el. Amikor írást tanulnak, olyan készséget kell kialakíta­ni, hogy a kézírást a betűk megtanításától kezdve esz­közként használják. Űj szem­pont, hogy nem törekednek a bemutatott formák, kötésmó­dok, betűnagyságok gyakran hiábavaló tökéletesítésére. A könnyen, jól olvasható, lendü­letes, a szemnek tetszetős írás kialakítása lesz a cél. Ezzel érhető el, hogy ne csupán a külalak szépségére koncent­ráljon a tanuló, hanem a leír­tak tartalmára is. A fogalmazás tanításának célja, hogy az írás természetes kifejezőeszköze legyen. A ta­nulóknál el kell érni azt, hogy az írott nyelvet jól használ­ják gondolataik közlésére, ön­maguk megértetésére. Á nyelvtan és helyesírás ta­nulása során a legfőbb fel­adat a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat tudatos szabá­lyozása. Itt kell megemlíteni, hogy a negyedik osztályban kezdődő orosz nyelv tanításá­nak feltétele az, hogy az anya­nyelvi nyelvtannal, mondat­szerkesztésekkel, szabályokkal tisztában legyenek a tanulók, s csak a tudatos nyelvhaszná­lat teszi képessé azután az idegen nyelv elsajátítására a diákot. Krasznai Éva őket. S itt már a tartalmi kérdésről is szó eshet. A ma­gyar nyelv és irodalom tan­tárgy oktatásakor a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fej­lesztését tűzték ki célul, azért, hogy a diákok könnyen kife­jezhessék magukat, megértse­nek másokat, tanuljanak meg gyönyörködni a hazai és a vi­lágirodalmi alkotások szépsé­gében Á tanítási órákon a szegé nyes szó és kiíele/ésk nca?t gazdagítani keli. Ez a pedagó­gus feladata. Az eredmény várhatóan az lesz, hogy a ta­nulók rugalmas gyors mon­datkialakítási készséggel ren­delkeznek majd. Az első hangsúlyos feladat tehát, e tárgy oktatásánál a nyelvi készség fejlesztése, a hanglejtés, a hangsúly a rit­mus gyakoroltatása. Sok olyan gyermek kerül az első osztály­ba, akik enyhébb vagy súlyo­sabb beszédhiba miatt gátlá­sokkal küzdenek, az órákon szégyellnek társaik előtt meg­szólalni, a kérdésekre válaszol­ni, a szerepjátékokba bekap­csolódni. Visszahúzódó moró- zus kisdiákok lesznek, ha ide­jében nem figyelnek fel rájuk és nem javítják beszédhibá­jukat. Számukra nagy segítség — s ehhez még esetenként logopédushoz sem kell járni — a kötetlen társalgás, az oldott légkör, a diákok aktív bekap­csolása az órai munkákba. Az olvasás tanulásnál az új tanterv külön kiemeli az ol­A beszéd, a nyelv egyik esz­köze annak, hogy megismer­jük általa a természetet, a társadalmat a valóságos vilá­got. A közösségi élet alakulá­sa, a személyiség kiteljesedé­se csak ennek segítségével képzelhető el. A gyerek a nyelvet, mint eszközt legkönnyebben, a leg­kisebb ráfordítással személyi­sége kialakulásának korsza­kában, tehát az óvodáskor kezdetétől az általános iskola alsó tagozatának befejezé­séig sajátíthatja el. A könnyűnek, természetes­nek látszó társalgás azonban csak bonyolult tanulás ered­ményeként jöhetett létre. E mechanizmus kialakítása szer­vezetten már az óvodában el­kezdődik, s az általános isko­la alsó tagozatában folytató­dik. Az új tanévben a hagyomá­nyos olvasás-írás elnevezésű tantárgy megváltozik. Mind a nyolc osztályban az új tan­terv szerint magyar nyelvet és irodalmat tanítanak majd. Nen csupán név módosul, hanem lényeges formai és tartalmi változásról van szó. Lássuk előbb a formákat. Megszűnik a fogalmazás, a nyelvtan-he­lyesírás, az írás és az olva­sás mint külön tantárgy. Egy­ségesnek tekintik a korábban külön oktatott tárgyakat. Nem jelenti azt azonban, hogy ezek megszűnnek, hanem, hogj ezentúl egy tárgyon belül komplex egységben tanítják

Next

/
Oldalképek
Tartalom