Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
1977. AUGUSZTUS 9., KEDD nt JBf KJunan 3 A testvéri kapcsolatok jegyében Francia szakszervezeti vezeték Pest megyei tapasztalatcserén A CGT párizsi megyei küldöttsége az SZMT-ben. A képen, balról jobbra: Henri Rollin, Pierre Saltei és a delegáció vezetője: Jean Drean Bozsán Péter felvétele A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a francia szakszervezeti szövetség, a CGT Párizs környéki (megyei) bizottsága — mint lapunkban jelentettük — a közelmúltban testvéri kapcsolatra lépett egymással. Ennek hivatalos megerősítésére és egyben tapasztalatcserére — az SZMT meghívására — hétfőn Budapestre érkezett a CGT küldöttsége. A delegációt Jean Drean, a CGT Párizs környéki, (megyei) főtitkára vezeti (az utazása előtt vele készült beszélgetést közölte vasárnapi lapszámunk). A küldöttségben érkezett Henri Rollin, a CGT Párizs környéki (megyei) elnökségének tagja és Pierre Saltei, a CGT párizsi (megyei szintű) városi titkára. Hétfőn délután az SZMT budapesti központjában fogadta a testvérszervezet küldötteit Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára. Részt vett a találkozón dr. Martos Istvánná, a SZOT elnökségének tagja, a szakszervezetek budapesti tanácsának vezető Az időjárás az év elején, kora tavasszal, majd ezt követően májusban és júniusban több ízben is komoly gondot okozott a kertészeknek; egyfelől a korai fagyok, másfelől a jégeső és a viharok alapos próbára tették a fák és a növények ellenállóképességét. . A szőlő, amely tavasszal komoly fagykárokat szenvedett, az ország legtöbb vidékén „rendbejött”, a mellék rügy eken fakadó hajtásokon erőteljes, egészséges fürtök képződtek, s ezek fejlődése a gondos kertészeti „kezelés” nyomán meggyorsult. Augusztus első termésbecslései szerint jelenleg a kilátások lényegesen jobbak, mint a tavaszi hótitkára, Gölöncsér Dánielné, az SZMT titkára, valamint a két testület más vezető munkatársai. napokban voltak. Viszont a fagy miatt a kajszibarack több mint fele kiesett a piaci forgalomból és az őszibarack is kevesebb lett a tavalyinál. Szerencsére az őszi érésű gyümölcsök most azzal biztatnak, hogy ellensúlyozzák a nyári gyümölcsök hiányát; A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott minisztertanácsi határozat nyomán érezhetően fellendült a termelési kedv. A kertészetek egész sora a tartós árutermelés feltételeit teremtette meg 1977 eddig eltelt időszakában azzal, hogy fokozta a fólia alatti termesztést. Több helyen helyeztek üzembe üvegházat is. Ennek nyomán egészségesebb, erőteljesebb palántákat lehetett kiültetni tavasszal. A találkozó a kialakuló testvéri együttműködés szellemében közvetlen, szívélyes légkörben zajlott le. Mint a francia szakszervezeti vezetők kifejtették: igen sokat várnak magyarországi, közvetlenül Pest megyei tapasztalatcseréjüktől, amelynek során számos gyakorlati megoldással kívánnak ismerkedni. Így különösen érdekli őket az üzemi demokrácia érvényesülése, miként él jogaival a munkás- osztály hazánkban, a fejlett szocializmust építő társadalomban. Tanulmányozni kívánják az üzemekben folyó szakszervezeti munkát, különös tekintettel a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulására, a szociális ellátottságra, a dolgozók körében folytatott oktató-nevelő munka helyzetére, közművelődési tevékenységre. Az SZMT vezetői olyan programot állítottak össze, amelyben minderre lehetőség nyílik és a francia testvérszervezet küldöttei nagyüzemek, termelőszövetkezetek dolgozóival — Dunakeszin, Százhalombattán, Érden és másutt — közvetlenül is beszélgethetnek ezekről a fontos kérdésekről. Tavaszi-nyári fagykárok után Javuló terméskilátások Ami a legfontosabb ki emberi tényező Nem nélkülözi a humort a legfontosabb emberi tevékenység, a munka sem. Mostanában többektől például azt hallottam, annyiféle szabály, rendelkezés, írott és íratlan erkölcsi kötelem halmozódott fel, hogy a termelést irányítók sűrűn nem tudják, amit éppen elhatároznak vagy tesznek, az tilos, esetleg az ellenkezője, kötelző. A humor mindig túloz. A humorban mindig van igazság. A kezdőpont Könnyű a kérdésre válaszol^ ni, mi jellemzi leginkább napjainkban az ipart, mert hiszen az átmenet sokféle jegye szembeszökő. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat a mostani középtávú tervidőszakban több mint 700 millió forintot fordít fejlesztési terveinek végrehajtására. A negyedik ötéves terv idején az azonos célt szolgáló összeg 190 millió forint volt. a lépték változása imponáló. Mégis, a 700 millió ellenére is fönnmaradnak a nagyvállalatnál átmeneti állapotok, mert még ilyen jelentős összegből sem lehet minden feladatot megoldani. Átmeneti jellemzőként foghatjuk fel a lenbetakarítás komplex gépesítettségét — amire a vállalat nagy pénzeket áldozott —, s szemben vele a kóró feldolgozásánál tapasztalható nehéz, s kedvezőtlen körülmények között végzett fizikai munkát. Átmeneti jellemző, hogy a korszerű, nagy termelékenységű SZTB szövőgépeket a fonodát még nem tudják folyamatosan ellátni a kívánt finomsági számú fonallal, s emiatt sűrű a zavar, a fönnakadás. Ilyen és hasonló példákból több tucatnyi van, mégis, a nagyvállalat vezetőinek az a véleménye, hogy a kiindulópont minden esetben a termelés emberi tényezőinek vizsgálata, öt esztendő alatt a Lenfonó és Szövőipari Vállalat gyáraiban és telepein húsz százalékkal csökkent a munkáslétszám. Rámondhatnánk, elgondolkoztató adat. Ne tegyük ezt, hiszen a fizikai állomány apadása a textilipar egészét jellemzi. Más valami az elgondolkoztató. Ha mellékes Nem sajnálták ugyanis a vállalatnál az erőt attól, hogy alaposabban, részleteiben vizsgálódjanak. miért mennek el az emberek, s főként honnét távoznak. Kiderült, az ismert már-már közhelyszerű okok — a három műszak, a nagy fizikai megterhelés, az ipar átlagától elmaradó bérezés stb. — mindenütt jelen voltak, de korántsem hatottak azonos erővel! Ráleltek olyan egységre, ahol a munkaerő-cserélődése, a létszám mérséklődése negyedét, harmadát sem tette ki a másutt tapasztaltaknak, s azért, mert ezeken a helyeken mind a társadalmi szervek, mind a gazdasági vezetők nagy figyelmet fordítottak a termelés emberi tényezőire. Megszakítva a Lenfonóban szerzett ismeretek láncát, s összekapcsolva egészen máshol, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében kitapintha- tóakkal: a termékváltás azokban a részlegekben okozta a legtöbb gondot, amelyeknél a középvezetők mellékesként kezelték az emberek fölkészítését az új feladatokra, a másfajta technológiára. Az abonyi gyáregység fiatal üzem. mégis szembetűnőek a különbségek a termelést közvetlenül irányítók munkamódszereiben. Van olyan művezető, aki viharban hánykolódó hajó kapitányának képzeli magát, pusztán parancsokat oszt, nyers, türelmetlen, beosztottjai valójában nem érdeklik, csak annyira, hogy végrehajtsák utasításait Látszatra fegyelmet tart, szigorú, ténylegesen itt a legtöbb a technológiai fegyelemsértés, a selejt, itt a legnagyobb a munkaerőmozgás. Nem elvi igazság Sok közös jegye van a Lenfonó és Szövőipari Vállalat és a Mechanikai Művek mai helyzetének. A termékszerkezet gyors átalakulása, a gazdaságosan előállítható áruk sorozatnagyságának növelése, a technikai eszközök megújítása például mindkét cégnél meghatározó. Mégis, legfontosabbnak azt kell tartanunk, hogy a Lenfonónál is. a Mechanikánál is gyakorlati terepet teremtettek az elvi ízű igazságnak: a legfontosabb termelési tényező az ember. Hivatkozhatnánk olyan, formálisnak látszó eseményekre, mint a lényeges változások A munkásmozgalom harcosaira emlékeztek Fészek-napok Gödön Gazdag kulturális és sportprogram A baráti találkozó résztvevői A koszorúzásnál (balról jobbra): Tóth Albert, dr. Jávor Gyuláné és Sánta András Bozsán Péter felvételei A gödi Duna-partot több mint ötven évvel ezelőtt, 1924- ben fedezték fel a budapesti munkások, köztük a Munkás Természetbarát Egyesület sportolói. Vasárnaponként ide jártak pihenni, sportolni, szórakozni, és kommunisták, szervezett munkások, baloldali szociáldemokraták itt vitatták meg a mozgalom tennivalóit, feladatait, s gyakran tartottak szemináriumokat is. Az illegális munkásmozgalom egykori találkozóhelyén, a gödi Fészek-emléknapok ünnepségsorozatot az idén a szovjet—magyar barátság ápolása jegyében rendezték, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Szombaton este hét órakor a legendás hírű gödi Fészekben baráti találkozóra gyűltek ösz- sze a munkásmozgalom veteránja? és a ma ifjúkommunistái. A kellemes nyári estén, tábortűz mellett látták vendégül a Fészek öregjei a váci járás KISZ-eseit és úttörőit. A lobogó fahasábok fényénél a fiatalok csodálattal, tisztelettel hallgatták az elődök visz- szaemlékezéseit és gyakran csendültek fel a múlt, s a jelen mozgalmi dalai. A tábortűz műsorában sikeresen szerepeltek a gödi úttörőtábor lakói és a Dunakeszi Hűtőház pol-beat együttese. Az est folyamán végigvezették a vendégeket a Fészek vadregényes parkjában, majd ellátogattak a gödi úttörőtáborba is, ahol á pajtások életével ismerkedtek a régi harcosok. Vasárnap reggel a váci országút mentén emelt munkás- mozgalmi emlékmű koszorúzásával folytatódott az ünnepség- sorozat, amelyen részt vett Tóth Albert, a váci járási párt- bizottság első titkára is, valamint a Fészek veteránjai és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport meghívott képviselői. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvószenekarának előadásában felcsendülő magyar és szovjet himnusz után rövid megemlékezésre került sor. Ünnepi beszédet Rubik László, az MSZMP dunakeszi előzetes megtárgyalása munkásgyűlésen, szocialista brigádvezetői értekezleten, sőt, a szakszervezeti bizalmiak tanácskozásán, ám érjük be kisebb, kevésbé látványos mozzanatokkal. Azzal például, hogy az abonyi üzemben az átállás, a betanulás — s ezt előzetesen tisztázták mindenki megnyugtatására — nem járt keresetcsökkenéssel. Ugyanez a Lenfonó esetében: az SZTB gépek kezelőinek, mivel idegi igénybevételük a korábbinál nagyobb, megfelelő pótlékokat, órabéremelést adtak, s először ezt tisztázták, majd csak ezt követően a munkafeladatokat. Hivatkozhatunk olyan, ugyancsak nem mellékes tényezőre, hogy a beruházási, fejlesztési tervek taglalásakor az sem maradt háttérben egyik helyen sem, miben és miként változnak a munkakörülmények, a szociális feltételek, amibe a célszerszámok alkalmazása éppúgy beleértendő, mint a műhelyek korszerűbb megvilágítása. Tanú a tudomány Jelentős fejlődéssel számol mindkét nagyvállalat középtávú terve, hiszen például a Lenfonó öt év alatt negyvennégy százalékkal kívánja növelni a készáru kivitelét. A Mechanikai Műveknél a telefonkészülékek kibocsátása mellett gyorsan növekvő szerephez jut a festékszóró aggregátok — nemzetközi kooperáción alapuló — gyártása. Az, hogy az ilyen és hasonló tényezők miként befolyásolják a nyereséget, végpont. A kezdőpont az. miként hatnak technológiájukkal, előállításuk bonyolultabb menetével, szigorúbb műszaki jellemzőikkel termelőjükre, az emberre! Politikai-szociológiai és gazvárosi bizottságának titkára mondott. Beszédében méltatta a hazánkat felszabadító Vörös Hadsereg hősiességét, és a gödi Fészek bátor kommunistáinak érdemeit. Majd elhelyezték az emlékmű talapzatán a kegyelet koszorúit. A váci járási pártbizottság nevében Tóth Albert első titkár, a váci járási hivatal részéről clr. Jávor Gyuláné, a hivatal pártszervezetének titkára koszorúzott, továbbá Sánta András, a váci járási KISZ-bizottság titkára, valamint a dunakeszi és a gödi politikai, állami és társadalmi szervezetek képviselői, a daság-szociológiai vizsgálatok egyaránt azt bizonyították, amennyiben hiányzik a termelési aktivitás három fő feltétele közül bármelyik is, nem érhetők el megalapozott, hosz- szú távon fennmaradó eredmények. A három fő feltétel: o döntésekbe, illetve a döntések előkészítésébe való bevonás; az érdekeltség megteremtése; a szükséges információk megadása. Ma ritka az a termelői közösség, ahol e feltételek egyikét sem teremtik meg. Ritka azonban az a kollektíva is, amelynél mindhárom feltételt kialakították, s úgy, hogy azok hatásukat tekintve egybeessenek. Példáink azért érdemelnek figyelmet, mert ez utóbbira sikeres próbálkozások. Nem hibátlanul ugyan — a logikai lánc, legtöbbször a középvezetésnél, olykor megszakad, így egyebek mellett az információk „lenyelése” miatt —, de világosan meghatározott célok felé igyekeznek a próbálkozók. A termelési aktivitás, azaz a termelői feladatokkal való azonosulás nem egyike, hanem legfontosabbika a termelést meghatározó tényezőknek. Aligha véletlen, hogy mind az abonyi gyáregységben, mind a Lenfonó gyáraiban, bár csak a kezdeti lépéseket tették meg, mérséklődött a munkaerővándorlás, lelassult a létszám apadása, megerősödtek a szocialista cím elnyeréséért küzdő munkabrigádok. A jobb kereset jobb légkörre) társul, szilárdabbak lesznek tehát a termelési alapok, közösségi s egyéni értelemben egyaránt. Pedig végső soron csak any- nyi történt, történik: az ember elfoglalja a termelés szervezetében az őt megillető — első — helyet. M. O. szovjet vendégek és a gödi Fészek veteránjai. Ezután a Fészek emlékműnél folytatódott az ünnepség. Horváth Ferenc érdemes művész szavalata után az ünnepi beszédet Droppa Gusztáv, a KPVDSZ Természetbarát Egyesület elnöke mondta, amelyben felidézte a harmincas-negyvenes évek munkás- mozgalmi emlékeit, a közös sportot, szórakozást és a politikai megmozdulásokat. A Gödi Munkásdalkör, a MÁV Járműjavító dunakeszi gyáregységének kórusa és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvószenekarának rövid műsora után az emlékmű koszorúzása következett. Az Internacioná- léval ért véget a délelőtti program. Ebéd után a látogatók megtekintették a Fészek múltját felelevenítő munkásmozgalmi kiállítást. A baráti találkozó napjának kellemes színfoltja volt a szovjet katonai művész- együttes énekes, zenés, táncos műsora. A gödi Fészek emléknapok szovjet—magyar sport- versenyekkel zárult. F. A. Termelési rendszerben Ez év januárjában kezdte meg működését a Somogy megyei Balatonnagybereki Állami Gazdaság gesztorságával a szárnyasvadtenyésztési rendszer, amelyhez eddig 14 partnergazdaság csatlakozott 166 ezer hektár területtel. A rendszer célul tűzte ki a fácán- és vadréce, valamint a későbbiekben kialakítandó fogoly- apróvadtenyésztési technológia alkalmazását: a vadászati ágazat árutermelő jellegének megteremtését. Két darab Nációnál típusú 2 ezres keltetőgépet vásárolnak négy bujtató- val, hogy a rendszer saját telepéről tudja kielégíteni a partnergazdaságok napos- és előnevelt fácánigényét. A szakszerű, körültekintő munka nyomán ebben az évben már több mint 100 ezer előnevelt fácánt, húszezer darab röptetett vadkacsát és 300 000 pecsenye vadkacsát nevelnek fel.
