Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

/ JEGYZETEK KÖZT LAPOZGATVA Az elképzelés annyit ér.. Tapasztalatcserén Kárpát- Ukrajnából A Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője Pest megyében Bozsán Péter felvétele Az újságíró, riportra ké­szülve, gyakran bele-belela- poz saját írásainak dossziéi­ba, korábbi feljegyzéseibe: mi történt, ott, ahová indul, egy évvel korábban, két évvel korábban, mi volt akkor a gond, kivel is kell majd be­szélnie és így tovább. így könnyebb mérni a változást, a megtett utat, számonkérni azt, ami legutóbbi* látogatá­sakor még terv volt csupán. Ugyanakkor ezek az írások, feljegyzések olykor figyelmez­tetnek is, például: 1977. feb­ruár. Nincs gazdája a tíz hó­napja avatott váci Madách Imre művelődési központnak. 1977. május. A helyzet vál­tozatlan, a jelöltek száma már a félszázat közelíti. 1977. július. A művelődési központ dolgozói levélben fordultak segítségért a kulturális állam­titkárhoz hogy végre felelős gazdája legyen a sok tízmil­liós költséggel épült intéz­ménynek s abban valóban olyan kulturális élet legyen, amelyet joggal elvárnak a megye legnagyobb ipari vá­rosának munkáslakói. „A klub ugyan megalakult...” Ezek az emlékidéző vissza­pillantások olykor meglepeté­sekkel is szolgálnak, mint leg­utóbb a gödöllői Petőfi mű­velődési ház esetében. 1975. október. Kapuszta Ka­talin igazgatónő nyilatkozott a művelődési házban műkö­dő klubok munkájáról, ter­veiről. 1976. szeptember. Már Ignatovics Mária igazgatónő számol be a klubok műkö­déséről. S most, 1977. augusz­tusában Horváth Petemé ül az igazgatói íróasztal túlsó oldalán. Mindez a művelődési ház­ban folyó munkára „fordít­va” így fest: 1975. október: „A városnak jelentős ipara van, ez indokolja a szocialista bri­gádok klubjának megalakí­tását.” 1976. szeptember: „Négy klub kezdi meg műkö­dését a közeljövőben. A szo­cialista brigádvezetők klub­jának programja elsősorban a kulturális vállalások tartal­masabbá tételét kívánja segí­teni, de ugyanakkor fórumot is teremt a tapasztalatok, gon­dok és eredmények kicserélé­séhez.” 1977. augusztus: „A klub ugyan 1976 decemberé­ben megalakult, de zömmel egy kisebb üzem harminc­negyven brigádtagja látogat­ta rendszeresen programjait. A cél pedig az lenne, hogy a város valamennyi nagy- és kisüzemének szocialista bri­gádját fogja össze. Erre ősz­től újabb erőfeszítéseket te­szünk. Hogy sikerül-e a je­lenlegi igen szerény lehető­ségeken belül előbbre lépni, még nem tudom, hiszen mind­össze egy hónapja vettem át a művelődési ház vezetését.” így nehéz A művelődési ház művészeti vezetőjének, Deáky Zitának a neve sem szerepel korábbi feljegyzéseimben. Ö is alig több, mint fél esztendeje dol- dozik itt. Panasszal kezdi: „Megszerveztük a szakmun­kástanulók olvasótáborát. Har­minc fiatalt vártunk, de mind­össze tizenketten jöttek el. Közülük is volt olyan; aki a szabadságát vette ki, mert az üzem, a gyár nem engedte el. így nagyon nehéz előbbre lép­ni, felkelteni a joggal elvárt igényt azokban is, akikben ed­dig csak szunnyadt.” A panaszok ellenére a szeptemberben kezdődő évad ismét gazdag, sok színű prog­ramot ígér. Különböző klu­bok, tanfolyamok és szakkö­rök között válogathatnak majd az érdeklődők. Ám a sok szép terv, elképzelés mel­lé mégis bekerül az újságíró jegyzetfüzetébe: egy év múl­va visszajönni. Zárójelben pe­dig: remélhetőleg ugyanaz ül majd az igazgatói íróasztal túlsó oldalán, aki ma. Ha csúszik a határidő Egy szintén korábbi fel­jegyzés, illetve megjelent hír­adás: Augusztus 20-án nem­zetiségi falunapot rendeznek Nagytarcsán, a felújított mű­I velődési házban. Vankó Ist­ván gödöllői népművelő most helyesbít. „A napokban jártam Nagytarcsán. Az építők még sehol sem tartanak. Az avató­ünnepség ezért elmarad, s ez­zel együtt a meghirdetett nemzetiségi nap is. Szeren­csére a csömöriek átvállal­ták megrendezését. így ott lép majd dobogóra az ikladi, a kerepesi, a püspökhatvani és a csömöri nemzetiségi együt­tes. Lesz termékbemutató és népművészeti kiállítás, aratá­si felvonulás és aratóbál. Lé­nyegében semmi sem ma­rad el, csak éppen a színhely változik, mivel az építők nem tartották be a határidőt.” És Zebegényben sem vált valóra az esztendeje elképzelt terv. Akkor Dániel Kornél múzeumigazgató ezeket mond­ta: „1977-ben ünnepeljük a szabadiskola fennállásának tizedik évfordulóját. Erre az alkalomra elkészül a zárt színházterem, így nem lesz gond többé, hogy rossz idő esetén hol rendezzük meg es­ti hangversenyeinket, irodal­mi-képzőművészeti vetélke­dőinket, művészeti előadá­sainkat. Az épület arra is le­hetőséget biztosít majd, hogy­ha esik, ott rajzoljanak, fes­senek növendékeink.” Az épü­let, amely már tavaly tető alá került, ma is lényegében úgy áll üresen, félig készen, mint esztendeje. A várt segítség el­maradt, a szabadiskola baráti körének anyagi erejéből pedig már nem futotta erre. Például a kemence A példák azt bizonyítják, tanulságos dolog olykor visz- sza-visszalapozni a jegyze­tekbe. A legszebb terv is csak annyit ér, amennyit megvaló­sítanak belőle. Például esz­Kulturális térnyerésünk fé­nyes bizonyítéka az, hogy az élet minden részletét bemu­tató új múzeumok nyílnak műemlékeink termeiben, új kiállítások új intézmények­ben­Kénlap és borkő A Fortuna utca 4-ben, a Várban várja látogatóit a Magyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeum remek berendezési tárgyaival, régi soproni vendéglő, miskolci cukrászda, dabrókai betyár­csárda emlékeivel, a Gellért szálloda neobarokk bútorai­val. Megtudjuk, hogy az 1828- ban létesült miskolci bieder­meier cukrászda utolsó tulaj­donosa a Ceglédről elszárma­zott Roráriusz Albert volt, s az is tény, hogy a Gellért Szálló tervezője, Sebestény Arthur Ráckevén iskolát, híd- vámot és lakóházat épített saját elgondolása alapján. A múzeum egyik érdekessége a solymári szatócsbolt a XX. század elejéről; jellemzőek az egyes fiókok feliratai: timsó, szegfűszeg, kénla(p, borkő. Akárhogy nézzük, minden korszerűtlensége ellenére ro­mantikája volt e filléres bol­toknak, már csak azért is, mert a ma élő idősebb nem­zedék ifjúságára emlékezik bennük és általuk. Épült a XIV. században Ugyancsak a Várban, a Táncsics u. 26-ban adták át évekkel ezelőtt a közönségnek a XIV. században épült zsi­nagógát felújított állapotában. Ne gondoljon senki krakkói, prágai, szegedi méretekre, ahol Európa legszebb zsinagógái maradtak fenn, ez a budai imaház leginkább a soproni gótikus műemlékre emlékez­tet a falra festett irányított íj­jal, a Dávid-csillaggal, a kü­lön terembe helyezett szép sírkövekkel. Ami felette ér­dekes, az, hogy az 1461-ben a közelben épített másik zsina­tendeje ígérték, hogy az idén tartalmasabbak lesznek a toki nyári esték. Az elkészült és közzétett program azon­ban nem ezt igazolják. Film­vetítések és showműsorok váltják egymást s csak elvét­ve akad olyan program, mint az augusztus 20-i táncház vagy az ipolyhidvégi Madách Imre irodalmi színpad mű­sora. Két hónapja terv az is, hogy villanyt kap az újonnan épített kemence, a tápiószent- mártoni művelődési házban és így végre akadálytalanul dol­gozhatnának a kerámiaszak­kör tagjai. És jó lenne, ha a következő tápiószecsői faluna­pon részt venne mind a tíz fővárosi üzem képviselőinek mind népesebb serege, s nem csupán három küldené el megfigyelőit egy olyan ren­dezvényre, amely a bejáró dolgozók helyzetén kíván ja­vítani. Több tenníakarás És sorolhatnám még hosz- szan mindazt, ami mind ez ideig csak terv maradt, szép, de — megvalósulás nélkül — haszontalan elképzelés. Az okok különbözőek, objektív és szubjektív tényezőkre egy­aránt visszavezethetők, de az okok legfeljebb magyarázatul szolgálnak, a megvalósulást azonban nem segítik elő. Ezért is hasznos időnként fellapoz­ni a korábban megjelent írá­sokat, visszaidézni a feljegy­zéseket, hogy a tervek — ha késéssel is —, valósággá vál­janak. Ehhez pedig az szük­séges, hogy kevesebb legyen a magyarázkodás és több az összefogás, a közös tenniaka- rás. Csak így juthatunk előbbre a közművelődésben is. Prukner Pál gógának oszlopai az udvaron láthatók, s rokonvonást mu­tatnak az 1487-ben befejezett ráckevei görögkeleti templom pillérfejezeteivel. Mátyás ki­rály történelmi nagyságát is leolvashatjuk e gótikus bor­dázatról: minden erő össze- fogásá^végezte, kultúrával is, a török veszély előtt. Népi műemlékek Népi műemlékek fotóit ál­lították ki az Országos Műem­léki Felügyelőségen. Ez a re­mekül felújított épület szin­tén a Táncsics utcában talál­ható, közvetlenül a Hilton Szálló mellett. Használati tár­gyak és mestergerendák sú­lyos társaságában villannak fel a képek Hollókőről, a Ba- laton-felvidékről és Ócsárol, ahol a roggyant parasztház fölé magasodik a román stílu­sú erődtemplom tömbje. In­nen már pár lépés a Mátyás­templom, melynek eléggé szer­vetlen múzeumában féltett kincsként lobban elő a gyűj­temény főszereplőjeként a XVII. századi Pusztavacsi Pa­rasztkrisztus, talán a legszebb Régi gond: ki felügyeljen az iskolás gyerekekre a nyári szünidőben? Ez ügyben egy­re több hasznos kezdeménye­zésről érkezik híradás. Érden például, a Bentavölgye Ter­melőszövetkezet a gazdaság központjának parkos udvarán létesített napközis tábort az idén először. Pedagógusok felügyelete mellett mintegy harminc gyerek — hároméves j kortól tizenkét évesig — játsz­hat itt reggeltől estig önfeled­ten, amíg szüleik kint a ha­tárban vagy a gazdaság ha­lamelyik telepén végzik mun­kájukat. Ugyancsak Érden két bejáró olvasótábort rendezett az idei nyáron a nagyközségi könyvtár, általános iskolás diákok számára. Budaörsön RÁCKEVE Múzeum — átépítés előtt Majdnem két esztendeje, a műemlék Savolyai-kastély helyreállítási munkáinak meg­kezdése miatt költözött a rác­kevei Árpád Múzeum. Érté­kes gyűjteményének darabjai azóta gondosan elcsomagolva várják a múzeum céljára át­engedett emeletes épületben, hogy mikor mutathatják meg ismét magukat az érdeklődők­nek. —^ Még nem biztos, hogy mikor, de talán egy, legfel­jebb két éven belül — halljuk Fagyó János múzeumigazgató­tól. — A gyűjtemény most az épületben van elraktározva, tehát az átépítés meg sem in­dulhatott. Udvarán azonban épül már a raktár, talán e hó végére el is készül. Raktár- épületre különben nemcsak az átépítés tartama alatt, ké­sőbb is szükségünk lesz, hi­szen minden tárgyat egyszerre nem állíthatunk ki. Az átépí­tés tervdokumentációja már kész és a kiskunlacházi ÉGSZÖV vállalta a kivitele­zést, amihez remélhetőleg a közeli hetekben hozzá is fog. Eddig ugyan csak szóban vál­lalta el a munkát, most kerül sor az építési szerződés meg­kötésére. Aláírásakor derül ki a határidő. Azt pedig, gondo­lom, az ÉGSZÖV szokása sze­rint, biztosan betartja. Az átépítés költségeire egyébként 1 millió 800 ezer forint rendelkezésre áll és ez talán elegendő lesz az épít- zés mellett a még szükséges berendezési tárgyak beszerzé­sére is. Szerkesztőségünk meghívá­sára tapasztalatcsere-látogatá­son Pest megyében tartózkodik a Szovjetunióból Bállá László író, a Kárpáti Igaz Szó főszer­kesztő jev a kárpát-ukrajnai pártbizottság tagja. Barát Endrének, a Pest me­gyei pártbizottság osztályveze­tőjének társaságában a zebegé- nyi Szőnyi István emlékmú­zeummal és a jelenleg ott mű­ködő képzőművészeti szabadis­kola munkájával ismertette meg Dániel Kornél festőmű­vész, igazgató. Fölkereste Vá­cott a művelődési központot, a zeneiskolában rövid orgonabe­mutatón vett részt, majd meg­Az augusztus elsejei Műve­lődésügyi Közlönyben jelent meg a kulturális és a mun­kaügyi miniszter együttes rendelete a közművelődési in­tézmények dolgozóinak mun­kabéréről. Erről nyilatkozott az MTI-nek dr. Keresztúri Sándor, a Kulturális Minisz­térium terv-, pénzügyi- és munkaügyi osztályának veze­tője. — A Minisztertanács ez év májusában hozott határozatot a második félévi bérpolitikai intézkedésekről. Ennek alap­ján kerül sor szeptember elsejétől a köz­művelődési intézmények dolgozóinak béremelésére. A béremelés kiterjed a könyv­tárakban, a levéltárakban, a múzeumokban, a művelődési otthonokban, valamint az egyéb közművelődési intéz­ményekben, például a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívumban, a kiállítási intézményekben, a Magyar Színházi Intézetben, a Nép­művelési Intézetben, az állat- és növénykertekben — dolgo­zókra. — A bérrendezés körülbe­lül 17,5 ezer közművelődési munkást érint. Az érintettek mintegy kétharmada tanácsi közművelődési intézmények­ben dolgozik, de nagy arány­ban részesülnek a központi kulturális- és a SZOT-intéz- mények alkalmazottai, s ezen­kívül béremelést kapnak más minisztériumok és országos hatáskörű szervek közműve­lődési munkakörben foglal­koztatott dolgozói is. Az alap­bérek átlagos emelkedése meg­közelíti a 20 százalékot. A személyi alapbérek növelését differenciáltan végzik, de meghatároztuk a különböző munkakörökkel kapcsolatos kötelező emelés mértékét. Az ezen felüli összeget a dolgo­zók mennyiségi és minőségi munkájának figyelembe véte­lével osztják szét. A rendel­kezésre álló összes bérkeret­nek több mint a felét a köte­lező béremelésre fordítják, s csaknem ennyi jut a differen­ciálásra. A bérrendezés nem­csak a főfoglalkozásúakra, ha­nem a rész munkaviszonyban foglalkoztatottakra is kiter­jed, s fontos elv, hogy eb­ből az összegből nem lehet tartalékolni. — A rendkívüli bérfejlesz­téssel egyidőben került sor tekintette a kötöttárugyár ter­mékbemutatóját. Tóth Albertnak, a váci járási pártbizottság első titkárának, illetve Pálmai Lászlónak, a vá­ci városi pártbizottság titká­rának és V/eisz Györgynek, a városi tanács elnökének tájé­koztatója alapján eszmecserét folytatott a két területen fo­lyó propaganda- és művelődési tevékenységről, tájékozódott a politikai és gazdasági munka időszerű kérdéseiről. Képünkön: (középen) Bállá László az egykori Szőnyi-mű- teremben, mellette a kép bal oldalán Barát Endre, jobb ol­dalt Dániel Kornél. a besorolási rendszer mó­dosítására és új, korszerű tarifarendszer bevezetésére, továbbá az ed­dig meglévő kórpótlék alap­béresítésére is. A tarifarend­szer kialakításánál arra töre­kedtünk, hogy áttekinthető, egyszerű, egyértelműen alkal­mazható bérutasítás fogalma­zódjon meg. — A végrehajtás lebonyolí­tásának segítésére augusztus 10-ig minden felügyeleti szerv megkapja a szükséges összegeket s a végrehajtást könnyítg irányelveket. Ugyan­csak központilag gondosko­dunk az átsoroláshoz nélkü­lözhetetlen nyomtatványok­ról, űrlapokról. A gondokat okozó kérdések tisztázására megbeszéléseket szervezünk s információs szolgálattal se­gítjük a bérrendezés lebonyo­lítását. Az előkészítés során rendkí­vül szoros és jó együttműkö­dés alakult ki a Munkaügyi Minisztériummal és a Pénz­ügyminisztériummal, továbbá a SZOT-tal és az illetékes ága­zati szakszervezetekkel. En­nek tulajdonítható, hogy a rö­vid előkészületi idő ellenére a végrehajtási rendelkezések nap­világot láttak és az ütemterv­nek megfelelően mindenhová időben eljutnak a szükséges információk. Az október else­jei fizetésnapon már az új be­sorolásnak megfelelő bért ve­hetik kézbe a művelődési in­tézmények dolgozói. Galgamácsa Újabb tájbáz Pest megye egyik leggazda­gabb népi hagyományokkal rendelkező tájegysége a Galga mente. Csaknem 50 népi együttes és 14 népművészet mestere címmel kitüntetett al­kotó őrzi, ápolja ősei szoká­sait, öltözködési, kulturális, lakásberendezési hagyományait. A tájon jelenleg két mú­zeum van. A Galga mente hamarosan újabb tájházzal gazdagodik. Galgamácsa egyik öreg pa­rasztházában falumúzeum lé­tesül, amelyben a külföldön is ismert Dudás Juli népművész festményeit, népi motívumok­kal díszített tálait, csempéit mutatják be. Az új falumú­zeumot az alkotmány napján nyitják meg. Solymári szatócsbolt, ácsai parasztház Séta budai múzeumokban és a pesti Helikon Galériában ANYANYELVI GYAKORLAT IS Mozgótábor korabarokk magyar szobor, Donatelló minőségének egész a közelében. Fiatal könyvtervezők kiállítása Alázatos műfaj az alkal­mazott grafika — rejtőzik, névtelen marad. Csak annyit érzékelünk, hogy még kelle­mesebb jó könyvet olvasni szemet gyönyörködtető cím­lap, illusztrációk, tipográfia esetén- Csak annyit érzéke­lünk, hogy milyen szép a ma­gyar könyv a kirakatban, ott­honunk polcain, hogy egyre szebb. Ezúttal megnevezzük az augusztus 21-ig nyitva tartó kiállítás szerzőit: Ginács Lászlót, Erdélyi Juditot, Mu­rányi Zsuzsát, Árva Ilonát, Benkő Annát, Kováts Imrét, Gábor Pétert, Szvoboda Gab­riellát, Miklósi Imrét, akik csöndben maradva szinte sze­mélytelenül, de hatékonyan szolgálják életünk harmóniá­ját a könyvművészet árnyalt eszközeivel. Losonci Miklós augusztus 12-én mozgó napkö­zis tábor kezdi meg működé­sét. Huszonöt gyermek szá­mára biztosítanak — a műve­lődési ház szervezésében — tíznapos szórakoztató progra­mot. A résztvevők felkeresik majd a budai hegyeket, a Várat, az Állatkertet, a Vá­rosligetet és a városmajori játszóparkot. Strandolhatnak a Palatínuson, kirándulhatnak a Hűvösvölgybe, utazhatnak az úttörővasúton s egész napos hajókirándulás keretében ellá­togatnak Visegrádra is. A mozgótábor érdekessége, hogy a résztvevők fele német nem­zetiségi diák lesz, akik a gondtalan szórakozás mellett gyakorolhatják majd anya­nyelvűket is. OKTOBER ELSEJÉN KAPJÁK KÉZHEZ Emelik a közművelődési intézmények dolgozóinak alapbérét < k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom