Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
mr HF.crrt 1977. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT x/Úaiap 5 Leányfalun a víkendezők is Út — társadalmi munkában Leányfalun 36,8 kilométer hosszú az úthálózat. Ebből öt kilométer hosszúságú a 11-es inűút. Rajta kívül mindössze 7,8 kilométer burkolt útfelület van a községben. A tanács évek óta nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megfelelő utak legyenek Leányfalun, de költségvetés biztosította fáradozását nem sok siker koronázza. Példaként kell megemlíteni, hogy az Árvácska utcát mintegy 300 méter hosszan 1,6 millió forintért építették. (Az útépítést az drágítja, hogy a burkolt útfelület mellé vízelvezető rendszert is kell építeni, mert enélkül az utak használhatatlanok.) Az elmúlt évek során a tanács sokszor kezdeményezte, hogy társadalmi munkával építsenek ntakat — kezdeményezése sikeres is volt. Nemcsak a helybeli lakosok, de a hétvégi házak tulajdonosai is sokat dolgoztak. Áz idén a tanács 73 ezer forintért építőanyagot, követ vásárolt, a fuvardíjakat fizette; a társadalmi munka értéke mintegy 81 ezer forint. A tanácsházán most azokkal a lelkes üdülőkkel, hétvégi házak tulajdonosaival beszélgetünk, akik az elmúlt időszakban száz társadalmi munkaórában utakat építettek. 1976 júniusában a Hunyadi János utca lakóitól levél érkezett a tanácshoz. Felajánlották, hogy utat építenek, ha a tanács ad követ, fuvart az építéshez. Androvics Béla vezetésével megállápodást is kötöttek a tanáccsal. Androvics Béla most a beszélgetésnél nincs jelen, de itt van Tót h József nyugdíjas és Gyenge György mérnök, hét- végiház-tulajdonosok, akik az útépítésben sokat dolgoztak. — Ha nagy esőzések voltak, a Hunyadi János utcán két hétig se lehetett lejönni a faluba. Áldatlan állapot volt — mondja Tóth József. — Hét-' ven-nyolcvan érdekelttel ösz- ■szefogtunk és utat építettünk. Persze nem mindenki vette ki részét a munkából, de hát ilyesmi előfordul. — Sajnos vannak emberek — teszi hozzá Gyenge György —, akik nem sokat törődnek azzal, ami a kerítésen kívül történik. Sok felvilágosító munkára van ahhoz szükség, hogy az embereket mozgósítani lehessen ilyen közös célokra. Aztán a beszélgetés során az is kiderül, hogy ezeknek a lelkes önkéntes munkásoknak a munkán kívül pénzbe is került az építés. Mert ugyebár a követ szállító gépkocsi csak úgy tud felkapaszkodni a sokszor járhatatlan úton, ha borravalót kap a sofőr. Aztán az is gyakori jelenség, hogy az emberek ott állnak, várják a követ szállító autót, de nem jön. Ilyenkor is csak a csúszópénz segít. A beszélgetőpartnerék arra kérik az újságírót, erről ne írjon, nem tartozik a nyilvánosságra. Pedig véleményünk szerint nem árt, ha a kőbánya és a Volán illetékesei is tudnak a dologról. Hátha segítenek. — Csak köszönet jár ezeknek az embereknek — fogalmazza meg a tanács véleményét dr. Szécsi Mária vb-tit- kár. — Nem helybeli lakosok és mégis sokat segítenek, látva a tanács költségvetési gondjait. A beszélgetés során javaslatként hangzik el, jó lenne, ha útépítő gépeket is be lehetne állítani, mert a kézzel épített utakat egy-egy kiadós eső könnyebben megrongálja, kárba vész a fáradságos munka. A . tanács nem tud ilyen gépet bérbe venni, nincs rá pénze. Talán, ha járási szinten megszerveznék, hogy a Dunakanyar községeibe meghatározott ütemterv szerint jusson el egy-egy útépítő gép, sokat javulna a helyzet. Leányfalun utakat építenek a hétvégi házak tulajdonosai. A tanács is mindent megtesz támogatásuk érdekében. A példa követésre méltó. De azért jobban kellene őket segíteni. ^SSSSSSSSSSSS4SJSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJt*rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSJ’SSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'* 5 ; ___ _ ___ __ ^ I 5 ^ vi /í/i m i/i /n ingázók — ki és be A kettős helyzetű város Szentendre része a főváros agglomerációjának, ugyanakkor 8—11 községet is vonzásában tart. A tavaly készült felmérések alapján 2628 dolgozó, a város aktív keresőinek több mint 32 százaléka járt el Szentendréről dolgozni, elsősorban Budapestre, valamint a környék ipari üzemeibe. (Az ingázók mintegy 70 százaléka férfi.) Ugyanakkor a városba több mint 2 ezer 500-an jönnek. A legtöbb bejáró dolgozót foglalkoztató szentendrei üzemek közé tartozik o BVM szentendrei gyára, a Volán 20-as Vállalat, az Építőipari Szövetkezet, a Papírgyár és a PEVDl Irószergyára. A bejárók száma ezekben az üzemekben 150—200 fő körül mozog. Ott, ahol dolgoznak A városi pártbizottság és a tanács vezető testületéi az elmúlt időszakban önálló napirendi pontként nem tárgyalták az ingázók életkörülményeivel kapcsolatos kérdéseket, azonban különböző előterjesztésekben egy-egy kérdés kapcsán megfelelő figyelemmel foglalkoztak a bejárók életkörülményeivel, problémáival. A közelmúltban átfogó felmérés készült, amelyet megtárgyalt a pártbizottság, és a tennivalók Búzából a legjobbak közt Aratás után Bogdányban Befejeződött az aratás a dunabogdányi Úttörő Tsz-ben. Százhetven hektárról takarították be a búzát, 46 hektárról pedig a tavaszi árpát. Kiss Koméinak, a szövetkezet főmezőgazdászának tájékoztatása szerint a búza megérezte az idei szárazságot, későn jött az eső, és a földek sem kimondottan búzatermők errefelé. Így aztán a hektáronként tervezett termésátlag 38 mázsa helyett csak 32 lett, de a járásban ez is a legjobb eredmények közé tartozik. A tavaszi árpa ugyancsak 32 Hírek a városból Társadalmi munka. Szentendrén az idén az első félévben kétmillió-ötszázötvenezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, 600 ezer forinttal többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. ★ Űj út. A Barackos utat, a Pismány üdülőterület egyik legfontosabb útvonalát az idén 600 méterrel meghosz- szabbítják. Az építkezést augusztus elsején megkezdték. Az úti elkészülte után a városi autóbuszjárat is 600- méterrel hosszabb lesz. ★ Építkezések engedély nélkül. A városi tanács műszaki osztálya megkezdte az engedélytől eltérő építkezések ellenőrzését. A helyszíni bejárások várhatóan ez év októberében fejeződnek be. Az eddigi vizsgálatok során mintegy 30 engedély nélküli építkezést derítettek fel. A szabálysértőkkel szemben a műszaki osztály az építésrendészeti bírságot következetesen kiszabja. ★ Rekordnyár. A Szentendrei nyár rendezvényei a vártnál nagyobb sikerrel zajlottak le. A városba látogatók száma júliusban megközelítette az 50 ezret. A Templom téri já- ' tékokon egy-egy alkalommal, amikor a vendégek létszáma meghaladta a 2 ezer 500-at, ki kellett tenni a „megtelt” táblát. Telt ház mellett tartotta meg valamennyi előadását a Teátrum is. mázsás eredményt hozott. Az aratással egy időben megkezdték a tarlóhántást, 150 hektáron már végeztek is vele. Másodvetésként 46 hektáron vetettek kukorica-napraforgó keverékes csalamádét, a területek öntözését is megkezdték. Augusztusban a soron következő munka a talajerőpótlás: 60 hektárra egy hónap alatt 20 ezer mázsa szervestrágyát hordanak ki. Ezzel a módszerrel négyévenként a szövetkezet valamennyi földterületére jó minőségű trágya kerül. A szerződésben rögzített búzaszállítási kötelezettségét, 4 ezer 800 mázsát a szövetkezet a gyengébb termésátlagok ellenére teljesítette. Szeptemberben újabb nagy munka vár a közös gazdaságra: a silózás. A tagság és a vezetők remélik: jó és tápokban értékes takarmányt takarítanak be. Munkában a vízirendőrök Meleg, nyári napokon a Dunai Vízrendészeti Rendőrkapitányság munkatársainak megsokszorozódik az ellenőrző munkája: vigyáznak a fürdőzőkre, a csónakázókra, a tiltott helyen fürdőzőket pedig kiemelik a vízből és felelősségre vonják. kapcsán a városi tanács végrehajtó bizottsága is. A felmérésből kitűnik, csak az utóbb években alakult olyan kedvező jelenség, hogy a városba telepedő fiatalok Szentendrén keresnek munkahelyet, főleg az oktatási és a közművelődési intézményekben. Az éljáró dolgozók többsége szakmunkás, műszaki és egyéb értelmiségi, viszont a bejárók között jóval nagyobb a segéd- és betanított munkások aránya. Az eljárók és bejárók között jelentős a fiatalok, főleg a munkásfiatalok száma. Sajátos réteget alkotnak a középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben továbbtanulók. Az általános iskolát végzettek több mint 50 százaléka Budapesten folytatja tanulmányait középfokú tanintézetekben. Döntő többségük politikai, közéleti munkáját az iskolai, munkahelyi KlSZ-szervezetek- ben végzi, Szentendre közéletébe, közművelődésébe csak ritkán kapcsolódik be. Hasonló a helyzet a felnőtt dolgozókkal is: az üzemek gazdasági-politikai életében aktívan tevékenykednek, ugyanakkor az utazás miatt lakóhelyükre már kevesebb energiájuk marad. Érdekes jelenség az is, hogy a város üzemeibe bejáró dolgozók egy részét csak nehezen lehet bekapcsolni a munkahelyi közéletbe. Utazásra, otthoni tennivalókra, időhiányra hivatkozva nem vállalnak feladatokat. Ilyen tapasztalatai vannak a BVM szentendrei gyárának, a PEVDI-nek, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak. Ha jön a málnaszezon A város üzemeibe járó dolgozók egy része otthoni, mező- gazdasági munkában is részt vállal. A szezonjellegű munkáknál, eper-, málnaszedés idején tömegesen veszik ki szabadságukat, helyettesítésük gondot okoz a BVM-ben, a PEVDI-ben, a Volán szentendrei főnökségén. Gyakran csak munkaerő-átcsoportosítással tudnak enyhíteni a problémákon. Az eljáró dolgozók jelentős százalékára a hajszolt életmód is jellemző. Főleg a frissen betelepültek tartoznak ebbe a kategóriába. Sok túlórát, másodállást, alkalmi munkát vállalnak. Fennáll a befelőfordulás veszélye is, főleg az új lakótelepeken. Gyakori jelenség, hogy az ottlakók nem ismerik a város életének, fejlődésének egészét, csak közvetlen környezetükre figyelnek. Ezeket és más jelenségeket felismerve a lakóhelyi pártszervezetek, a HNF területi bizottságai, a tanácstagi csoportok, fórumokat, társadalmi munkaakciókat szerveznek. Az eddig elért eredményeket természetesen következetes munkával tovább kell javítani. A bejáró dolgozók életkörülményeit nagymértékben meghatározza a közlekedés. Az autóbusz-közlekedés javult az elmúlt években, de a HEV-en utazók körülményei romlottak: a békásmegyeri lakótelep benépesülése következtében nagy a zsúfoltság. Felgyorsult a városba beköltözés üteme is. Főleg a környező községekből települtek le sokan Szentendrén, mivel innen könnyebben lehet megközelíteni a budapesti munkahelyeket. Hosszú távon is Az ingázó életformával hosz- szú távon is számolni kell. Ezért határozta meg a városi pártbizottság az elkövetkezendő időszak tennivalóit. Ezek közt szerepel, hogy kiemelten kell foglalkozni a közlekedéssel, a kereskedelmi ellátással, a gyermekintézmények fejlesztésével. A Hazafias Népfront bevonásával rendszeres fórumokat kell 4 kialakítani, ahol az ingázók tájékoztatást kapnak, és ugyanakkor elmondhatják, gondjaikat, problémáikat is. Javítani kell a munkásszállásokon élők körében végzendő közművelődési tevékenységet is, aktívabban kell bevonni mind az eljáró, mind pedig a bejáró dolgozókat a város politikai, társadalmi életébe. Előkészületek a fesztiválra Megkezdődtek az országos nemzetiségi fesztivál szentendrei programjának előkészületei. A fesztivál időpontja: augusztus 20- Holnap (mint erről a lap 8. oldalán is beszámolunk), 7- én nyílik meg a megyei művelődési központban a nemzetiségi néprajzi kiállítás. Augusztus 15-én kerül sor a varosban Jakov Ignatovity szobrának felavatására és az ehhez kapcsolódó emlékmű- sorra. Augusztus 19-én a hagyományos szerb kólót láthatják az érdeklődők Szentendre főterén, a városi filmszínházban pedig kétnaponként más-más nemzetiségű filmet vetítenek. Augusztus 20-án délelőtt a város terein meghívott nemzetiségi eygüttesek mutatják be műsoraikat. Fodrásztól szabóig Szentendrén a Főtér közelében felépült a szolgáltatóház. Az impozáns épület műszaki átadása már megtörtént, s most azon munkálkodnak a Budakeszi Nagyközségi Tanács, költségvetési üzemének dolgozói. hogy á hiányokat pótolják és a hátramaradt kisebb javításokat elvégezzék. Az épületben férfi- és női fodrászat, kozmetika, látszeré- szet, rádió- és tévészerelő, valamint a szabóműhely kap helyet. A csaknem ötmillió forintos épületben a közeljövőben megkezdődhet a munka. Szeptembertől: kísérletek az általános iskolákban Beválik-e az új tanterv? HARMINC ÉVE lesz jövőre, hogy Magyarországon államosították az iskolákat. Az eltelt három évtizedben a mindennapi pedagógiai gyakorlat során kikristályosodtak a szocialista nevelés-oktatásügy fő tendenciái, általános alapelvei. Napjainkban pedig időszerűvé vált, hogy kidolgozzák a jövő számára készülő oktatásügyi alapdokumentumokat. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972-ben az állami oktatásról szóló határozata alapján tavaly életbe lépett az általános iskolai új rendtartás. 1978-tól pedig fokozatosan bevezetik valamennyi tantárgyból az új tanterveket. Ezek a pedagógiai dokumentumok olyan igény- nyél készülnek, hogy alkalmasak legyenek az ezredfordulóra felnövekvő nemzedék felkészítésére is. önálló, alkotó, önmagát továbbképezni tudó, materialista világnézetű, derűs, testben-lélekben egészséges emberek nevelése a cél. AZ ÜJ TANTERVEK lényegében már elkészültek. Ahhoz azonban, hogy országszerte bevezethessék őket, ki kell állniuk a gyakorlat próbáját. Városunkban, Szentendrén már eddig is sole eredményes pedagógiai kísérletet folytattak. Az Országos Pedagógiai Intézet megbízásából általános iskoláink pedagógusai az új tantervek kísérleti oktatásába kezdenek szeptemberben. Az OPI megbízása a város és a járás valamennyi általános iskoláját érinti. Lényege, hogy a harmadik és negyedik osztályos környezetismeret, az ötödikes természetismeret, az ötödikes magyar irodalom és az ötödikes történelem tantárgyakból végezzék el a szükséges kísérleteket a tantervek országos bevezetése előtt. A pedagógusokra természetesen, nagy felelősség hárul. Az ő munkájukon is múlik, hogy az elméleti tantervek hogyan válnak be a tanításban. Nekik kell felhívni a tanterv- és tankönyvkészítők figyelmét a hibákra, problémákra, finomításokra. Minden óra után feljegyzést készítenek a tapasztalatokról és ha kell javaslatokkal is élnek. (Munkájukért havonta külön tisztelet- díjat kapnak.) NEHÉZ FELADAT VÁR az elkövetkezendő tanévben a város és a járás pedagógusaira, a kísérletezőkre. Körültekintő, odaadó munkájuk a jövőt, a felnövekvő nemzedékek oktatását, nevelését szolgálja. G. Sin Edit, a városi tanács művelődési osztályának szakfelügyelője POMÁZ Ingyenes jogi tanácsadás Köztudott, hogy az ügyvédi munkaközösségek nem vállalnak ingyenes jogi tanácsadást Ezért figyelemre méltó c Szentendrei Járási Ügyvédi Munkaközösség kezdeményezése, miszerint a pomázi tanáccsal karöltve szeptembertől ingyenes jogi tanácsadó szolgálatot tartanak a községben. Dr. Kovács Béla és dr. Strasser Tibor ügyvédek vállalták, hogy hetente egy alkalommal — előreláthatóan kedd délutánonként — tanácsadásban részesítik az érdeklődőket. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotók: Nagy István és KS
