Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

„Viszontlátásra október <2-én” Zárás BeEgrádbam Péntek délben megtartott 59. plenáris ülésével befejezte munkáját az őszi belgrádi eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési találkozó előkészítő ta­nácskozása. Ezen a részvevő 35 ország küldöttsége elfogadta az őszi találkozó idejét, napi- és munkarendjét rögzítő határo­zatokat, amelyeknek kidolgozá­sa több mint másfél hónapos munkát igényelt. A találkozó nyilvános záró­ülésén Milorad Pesics nagykö­vet, a jugoszláv küldöttség ve­zetője elnökölt és mondott be­szédet. Megállapította, hogy az előkészítő megbeszélések bo­nyolultak voltak, de az elfoga­dott dokumentum az összes résztvevő igényeit kielégíti és a helsinki konferencia záróok­mányának elvein nyugszik. „Előkészítő értekezletünk eredményes munkát végzett. — mutatott rá. — Mindannyian reméljük, hogy ez az esztendő újabb előrelépést hoz konti­nensünk biztonsága, együttmű­ködése, a nemzetközi enyhülés útján.’’ Ezt követően a Vatikán kül­döttségének vezetője — aki az utolsó plenáris ülésen elnökölt —, az összes delegáció nevé­ben köszönetét tolmácsolta a jugoszláv kormánynak az elő­készítő tanácskozás kitűnő munkafeltételeinek biztosítá­sáért, majd ezekkel a szavak­kal zárta felszólalását: „A vi­szontlátásra október 4-én Belgrádban.” Az eredményesen véget ért előkészítő tanácskozás határo­zatai alapján az őszi találkozó az új-belgrádi Száva kongresz- szusi csarnokban október 4-én délelőtt 10 órakor kezdődik, és résztvevői arra törekszenek, hogy ez év december 22-ig zá­róhatározattal, eredményesen elvégezzék munkájukat. Ha azonban ez mégsem sikerülne, akkor a jövő év január közepé­től február közepéig újból ösz- szeülnek. XXI. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM Ára 80 fillér 1917. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT sammmtmMmnmmmmmmmKsmmmmmmmmmmmmmmmmmnmmmmmuMWBBmmmMaHBmmM iiiiiii fiiiiimiwnir«i Az export növelésének feltétele a jé minőségű, versenyképes áru PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elkészül augusztus 20-ra Új gyermekintézmények Jól halad a budai járásban több olyan létesítmény építése, amelyek felavatását, illetőleg átadását alkotmányunk ünne­pére ígérik az építők. A la­punkban korábban már bemu­tatott gyermek- és egészség- ügyi intézmények mellett be­fejezéséhez közeledik Erden, a Tusculanumban egy új óvo­da építése. A Szent István utcá­ban készülő új gyermekintéz­mény 50 apróság korszerű kö­rülmények között történő nap­közi elhelyezésére lesz alkal­mas. Mint azt Mező Sándor, az építkezés művezetője el­mondotta : minden remény megvan arra, hogy az átadás egyetlen napot se csússzék, mi­vel az épület falai között ezek­ben a napokban már a befeje­ző munkákon van a sor. Az új épületben javában dolgoznak a burkolok és a vízszerelők, az ajtókra és ablakokra ezek­ben a napokban kerülnek fel a kilincsek és a zárak, s ma­ga a központi fűtés is csupán a kipróbálásra vár. Nagy Ist­vánná, az érdi nagyközségi ta­nács költségvetési csoportjá­nak vezetője mondta el, hogy úgy építették meg a rendelke­zésükre álló telken az új óvo­dát, hogy ahhoz a későbbiek­ben új szárnyakat csatlakoz­tathassanak. A nagyközség ötö­dik kerületében ugyanis egy év múlva új óvodaszárnyra lesz szükség, 1980-ra pedig — ha az igények úgy alakulnak — várhatóan 150 személyesre bővül majd a most épülő óvo­da. A helyszínen rendelkezés­re álló telek és a gyermekin­tézmény gépészeti adatai alap­ján egyébként idővel 200 sze­mélyesre bővíthető majd az augusztus 20-ra elkészülő épü­let, amelynek építésekor a 3 millió forintos költségek egy részét úgy sikerült csökkente­ni, hogy a helybeliek több mint 100 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá az átadási határidő előbbre hozatalához. Pilisvörösváron a Vásárté­ri általános iskola 4 új tante­remmel lesz gazdagabb. A munkákkal a helybeli tanács költségvetési üzemét bízták meg, s az építés a nyár elején kezdődött. Ottjártunkkor az építők a külső vakolással és a belső burkolással voltak el­foglalva, dolgoztak a villany- szerelők és a festők. Viola Ist­ván művezető szerint az elkövetkező napokban kezdenek hozzá a járda­építéshez. Az új tantermek mellesleg alaposan megbcfíygatták az is­kola eddigi rendjét. A régi konyhát ugyanis két tante­remmé alakították át és a fő- ző-tálaló helyiségek az új épü­letszárnyban kaptak helyet. Egyébként Pilisvörösváron is megvan a remény arra, hogy az építőknek augusztus 19-re sikerül végezniük munkájuk­kal és a tervezett határidőre átadják az új tantermeket az iskolának. Az új épületszárny értéke 3 millió forint. A budai járásban augusztus 20-ra elkészülő új létesítmé­nyek közül küllemét és érté­két tekintve is a legfontosab­Múr csaknem kész az érdi új óvoda r bak egyike az új solymári óvo­da. Számtalan érdekessége kö­zül elég talán, ha csak egyet említünk: az ötlettől a megvalósulá­sig mindössze 10 hónap telt el, ami már magában véve is szokatlan eredmény. Karászi Zoltán főépítész: — Február végén kezdtük a kitűzést. Az első acélszerkeze­tek áprilisban kerültek a he­lyükre és ma már csak az utolsó simítások vannak hátra ezen a 10 millió forintot érő épületen. A négy, egyenként 56 négy­zetméter alapterületű, saját öltözőkkel és mosdókkal is ellátott foglalkoztatóhelyiség összesen 100 apróság napközi elhelyezésére kínál lehetősé­get. Az óvodának emellett sa­ját melegítőkonyhája lesz és — amiről oly sok helyen ál­modoznak — egy 72 négyzet- méteres tornaterme is. A köz­ség új óvodáját a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat építette fel, saját tervek alap­ján. A munkákra szánt költsé­gekből rendkívül sokat sike­rült oly módon megtakaríta­niuk, hogy az építés — szinte az első pillanattól kezdve — a helybeliek támogatásával folyt. Szerény becslések szerint a la­kosság által elvégzett társadal­mi munka értéke igencsak kö­zel jár az egymillió forinthoz. B. P. 7 ájékoztató a külgazdasági kapcsolataink alakulásáról Bíró József külkereskedelmi miniszter pénteken a Parla­mentben tájékoztatta az új­ságírókat külgazdaságunk eredményeiről és tennivalói­ról. az árucsere-forgalom idei első félévi alakulásáról. Elmondotta, hogy javult a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködése. A külföldi partnerekkel az év első felében nagyobb ará­nyokban jöttek létre magán­jogi szerződések, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású partnerekkel lényegében már egész évi forgalmunkat, a nem rubelelszártiolásúakkal a forgalom 85 százalékát kö­tötték le eddig. A szocialista országokkal az első félév­ben mind az exportunk, mind az importunk 22 százalékkal nőtt, a tőkés valutában elszá­molt export 17, az import pe­dig 31 százalékkal emelkedett egy év alatt. A világpiaci folyamatok nem kedvezőek. A fejlett tő­késországokban a beruházá­sok bizonytalanok, a fellen­dülés továbbra is várat ma­gára. Az árak többségükben nem kedveznek nyersanyag- importőr vállalatainknak, de azoknak a cégeknek sem, amelyek a hagyományos ma­gyar ipari termékeket kínál­ják tőkés valutával fizető ve­vőiknek. A cserearányok ala­kulásának kilátásai romlottak a múlt év októberéhez-no- vemberéhez, tehát ahhoz az időszakhoz képest, amikor megtervezték 1977-es felada­tainkat. Azzal kell számolni, hogy az idén a nem rubelel­számolású import árai 10—12 százalékkal meghaladják a ta­valyi átlagárakat, míg az ex­portban csak 6—8 százalékos áremelkedés várható. így a tőkés viszonylatú cserearány romlása a tervezett 1 száza­lék helyett 4 százalékra is emelkedhet. A nemzetközi piacokon ugyanis az év első felében 40—45 százalékkal emelkedett az ólom, 30 száza­lékkal az ón, 60-nal a gyapot ára, a kávé pedig csaknem háromszor , annyiba került, mint tavaly ilyenkor. Ezzel szemben a főbb magyar ex­portcikkek közül a hengerelt áru ára 10 százalékkal csök­kent, s olcsóbb lett a világ­piacon a búza is, amelynek tonnájáért tavaly még 150 dollárt kaptunk. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben az árak a terveknek megfele­lően alatta maradnak a tőkés forgalomban érvényesülő áraknak, a cserearány azon­ban bizonyos mértékben itt is romlik. Változatlanul ked­vező számunkra a Szovjet­unióból importált kőolaj ára, amely tonnánként 49,20 rubel. A tőkés piacon ugyanis — a határon átvéve — 105 dollár­ba, vagyis átszámítva 78 ru­belbe kerül egy tonna olaj. A világpiaci árnál 60 százalék­kal olcsóbban hózzuk be a Szovjetunióból a fenyőfűrész- árut és 55 százalékkal olcsób­ban a kohókokszot. A Szov­jetunióba irányuló exportunk­ban viszont az idén átlagosan 5 százalékkal emelkednek a mezőgazdasági cikkek árai, míg a gépeket 0,7, a könnyű­ipari termékeket pedig 0,8 Megteltek a raktárak Már a kukorica fogadására készülnek A Jövö hét végén Solymáron is megkezdik a tereprendezést az óvoda környékén Bozsán Péter felvételei A Budapesti és Pest me­gyei Gabonafelvásárló és Ma­lomipari Vállalat a szerződés­ben előre lekötött idei gabo­natermésnek a mai napig már csaknem 90 százalékát átvet­te, ami annyit jelent, hogy sa­ját raktáraiban 193 ezer 820 tonna gabonát tárol. A lekö­tött gabonamennyiség azon­ban 223 ezer 343 tonna. — Ennyit még biztosan fel­vásárolhatunk, bár a termés kevesebb a reméltnél, hiszen sok kárt tett a lábon álló ga­bonában a jégverés, meg a vi­har — közli Karsay István, a vállalat igazgatóhelyettese. — Saját tárolóterünk 204 ezer 140 tonna, a Ferencvárosi Ma­lomban most elkészült 10 ezer tonnás silón kívül. Számítá­sunk szerint azoknál a gazda­ságoknál, amelyekkel bértá­rolásban állapodtunk meg, még körülbelül 35 ezer tonna vár átadásra. A takarmánykeverővel ren­delkező gazdaságok természe­tesen saját takarmánygabona termésüket megtartják, az nem kerül hozzánk. Mégis k várt­nál több, hat és fél ezer ton­na helyett tizenhat és fél ezer tonna takarmánybúza, 1060 tona árpa helyett 1330 került raktárainkba, és 80 tonna ta­karmányrozs is. — És kenyérnek való gabo­na? — Százhatvanhétezer-ötszáz- hatvan tonna eddig átvett búza és 6 ezer 270 tonna rozs van malmaink és telepeink raktáraiban, silóiban. A már említett és bértárolókban levő 35 ezer tonna gabona nagy ré­sze étkezési búza. Ígéretünk köt minket arra, hogy a bér­tárolókat sürgősen kiürítsük, kell is a hely rövidesen az idén nagyrészt rövid tenyész­idejű, már szeptember vége táján beérő kukoricának. Augusztus végén pedig kez­dődik a takarmánycirok ara­tása. Pest megyében idén 21 gaz­daság összesen 4773 hektárt kitevő gyenge minőségű tala­jon termeszti ezt a Magyaror­szágon új takarmányfajtát az ócsai rendszer szerint, és kö­tött le belőle 1000 vagont. En­nek a felét Ocsán a Vörös Ok­tóber Tsz és a' vállalat által közösen épített, a takarmány­cirok elnelyezésére készült magtár fogadja be. Előbb azon­ban el kell szállítani belőle a most ott tárolt búzát. 509 vagon cirok egyenesen a keverő üzemekbe kerül. Szerződéssel a gazdaságok 8000 vagon kukorica felvásár­lására kötöttek megállapodást a vállalattal. Ennek a nagy mennyiségnek is részben csak bértárolással biztosítható hely, egyelőre a gabona úgyszólván dugig megtölti a vállalat va­lamennyi raktárát. Ezért ke­res most a gazdaságokban ku­koricatárolási lehetőséget, eset­leg a fokozatosan kiürülő, je­lenleg búzával telített magtá­rakban. Augusztus végéig a 16 fővá­rosi és Pest megyében lévő malom 17 ezer tonna új búzát őröl meg, amihez körülbelül ugyanennyi tavalyit kevernek. Szeptemberben azonban csök­ken a keverési arány, már több új búzából készül liszt. Te­hát a magtárakban két hó­napon belül közel 40 ezer ton­na kenyérgabona helye ürül meg. A kukorica elhelyezése még gondot okoz a vállalatnak, de reméjik, még időben si­kerül megtalálni a megoldást. Valami keveset segít az el­helyezési gondokon a Ferenc­városi Malom udvarán augusz­tus elsejével átadott 1000 va­gon befogadóképességű siló. Most még csak fokozatosan 330 vagont helyeznek el ben­ne. Ha az épület nem süllyed el a súlya alatt, ami egy hónap múlva derül ki, szeptember­ben ugyanilyen mennyiségű búzával folytatják a terhelési próbát. Ha azután a siló újabb hónap elteltével ezt a terhe­lési próbát is kiállja, csak ak­kor töltik fel teljesen. Az el­ső szállítmányok a Rákosmente Tsz mag- lódi és budapesti bérelt magtáraiból érkeznek az új silóba. Végül megkérdeztük az igaz­gatóhelyettest, milyen az idei búza minősége? — Ebben az évben még nem az új, objektív minőségi ellen­őrzés, hanem az eddigi sza­bályok szerint minősítjük — mondotta. — Általában jobb a búza a szabványnál, maga­sabb a hektólitersúlya. Ezért azután már eddig ötmillió fo­rint minőségi felárat fizettünk ki a gazdaságoknak. Sz. E. százalékkal adjuk drágábban, mint tavaly. A miniszter hangsúlyozta a termékszerkezet korszerűsí­tésének, a minőség javításá­nak nagy jelentősegét. Az első félévbén ismét több jele volt annak, hogy hagyományos termékeink piaca csökken, te­hát a mai igényeknek megfe­lelő árukat kell ajánlanunk, egyébként annak ellenére, hogy exportunk az első fél­évben számszerűen jelentősen nőtt, az eredményekkel nem minden területen lehetünk elégedettek. A százalékszámok csak a tavalyi, viszonylag ala­csony szinthez magasak, évi exporttervünk időarányos ré­szét azonban az első félévben nem egészen sikerült teljesí­teni. / Exportunkban és impor­tunkban a fő helyet a Szov­jetunió foglalja el, amellyel az idén csaknem 4 milliárd ru­bel értékű forgalmat bonyo­lítunk le, 10 százalékkal na­gyobbat, mint tavaly. A két ország kooperációkon alapu­ló forgalma az idén eléri a tel­jes árucsere 25 százalékát. A komplex program aján­lásának megfelelően a IV. öt­éves terv esztendeiben, s a mostani tervperiódus eddig eltelt-időszakában Magyaror­szág lendületesen szélesítette két- és többoldalú gazdasági, valamint a műszaki-tudomá­nyos együttműködésen alapu­ló kapcsolatait a KGST-tag- államokkal. 1977-ben az euró­pai szocialista országokba irányuló exportunknak már egyharmada, importunknak pedig 20 százaléka a kooperá­ciós megállapodások alapján realizálódik. Az Európai Gazdasági Bi­zottság titkárságának legutób­bi felmérése szerint Magyar- ország kielégítően fejleszti kooperációs kapcsolatait a tő­késországokkal. Magunk ke­véssé lehetünk elégedettek, hi­szen a nem szocialista orszá­gokkal folytatott kivitelünk­nek mindössze 4—5 százalé­kát jelentik a kooperációs szál­lítások. A miniszter részletesen szólt a magyar külkereskedelmet egyes tőkésországok részéről még mindig akadályozó disz­kriminációkról. A fejlett tő­késországok, különösen az Európai Gazdasági Közösség államai, továbbá Norvégia és Svédország még mindig nem vonta vissza a diszkrimina­tív mennyiségi korlátozó tör­vényeket Magyarországgal szemben, akárcsak eddig. a jövőben is minden lehetséges fórumon fellépünk a hátrányos megkülönböztetések végleges eltörléséért. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozzuk: exportunk nö­vekedésének záloga a kiváló minőségű áru. a hatékony pi­acszervezet kialakítása, a szállítások pontossága és a magas színvonalú szolgáltatá­sok r.yúitása. Mmcrez megha­tározza a további feladatokat is. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Süleyman Demirelt, a Török Köztársaság újonnan kinevezett miniszterelnökét. A Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Michael Manleyt, Jamaica miniszter- elnökét országa függetlensé­gének 15. évfordulója alkal­mából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom