Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

1977. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Brezsnyev—Cemisescu találkozó a Krím-félszigeten Leonyid Brezsnyev, az az SZKP főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke pénteken a Krímben találkozott Nico- lae Ceausescuval, a Román KP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnö­kével. Brezsnyev és Ceausescu tá­jékoztatták egymást az SZKP XXV., illetve az RKP XI. kongresszusán elfogadott ha­tározatok végrehajtásáról, s a két párt figyelmének köz­pontjában álló kérdésekről. A Leonyid Brezsnyev 1976 novemberében Romániában tett látogatása során elért megállapodások megvalósítá­sának menetét értékelve a fe­lek kifejezték megelégedett­ségüket az SZKP és az RKP közötti kapcsolatok és a sok­oldalú szovjet—román együtt­működés fejlődése felett. Mindketten kifejezték törek­vésüket a Szovjetunió és Ro­mánia közötti kölcsönösen hasznos kapcsolatok további mélyítésére, ezen belül a két­oldalú termelési specializáció és kooperáció távlatainak meghatározására, szoros kap­csolatban a KGST általános intézkedéseivel. A nemzetközi élet kérdé­seiről folytatott vélemény' csere során hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének 1976 novemberi, bukaresti ülésén elfogadott nyilatkozat eszméi és konk­rét javaslatai teljes mérték­ben megőrzik jelentőségüket, s megvalósításuk lényegesen előmozdítaná a leszerelésnek és az európai biztonság meg­szilárdításának ügyét. Kife­jezték azt a reményüket, hogy az európai biztonsági értekez­let résztvevőinek belgrádi ta­nácskozása hozzájárul a föld­rész országainak sokoldalú és kölcsönösen előnyös együtt­működésének elmélyítéséhez. Brezsnyev és Ceausescu vé­leménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyes kér­déseiről is. Hangsúlyozták a kommunista és munkáspártok közötti internacionalista szo­lidaritás további mélyítésé­nek és sokoldalú együttmű­ködésük fejlesztésének fon­tosságát a marxizmus—leni- nizmus alapján. Vance Jordániában Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken délelőtt Damaszkuszból a Jor­dániái fővárosba érkezett. Vance Ammanban pénte­ken megkezdte tárgyalásait Husszein jordániai uralkodó­val. A megbeszéléseken át­tekintik a közel-keleti problé­ma egészét, és — mint az UPI hírügynökség megállapí­totta — megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek a Jordán- folyó 1967. óta izraeli meg­szállás alatt levő nyugati partvidékének jövőjével kap­csolatos kérdéseknek. Hírügynökségek amerikai forrásokra hivatkozó jelen­tései szerint Vance az izraeli vezetőkkel tartandó megbe­széléseit követően ismét fel­keresi Jordániát, Szíriát és Egyiptomot. ★ Dél-Libanonban, az izraeliek támogatását élvező jobboldali fegyveres erők pénteken nagy­szabású tüzérségi, aknavető- és géppuskatámadást intéztek a palesztin és baloldali erők állá­sai ellen. A jobboldaliak ak­cióját az izraeli tüzérség is támogatta. Folytatódnak a harcok Etiópia délkeleti részén Addisz Abebából érkező hí­rek szerint Etiópia délkele­ti részén harcok folynak a Szomáliái és az etiópiai fegy­veres erők között. Az AFP jelentette, hogy az úgyneve­zett „Nyugat-Szomáliai Fel- szafcadítási Front” csapatai számos települést foglaltakéi Etiópiában. A békés lakosok között jelentős az áldozatok száma. Az Afrikai Egységszervezet közvetítő bizottsága pénteken Libreville-ben, Gabon fővá­rosában tanácskozásokat kez­dett az etiópiai—Szomáliái konfliktus békés rendezésének lehetőségéről. Az ülésen az etiópiai kül­ügyminiszter Szomália sze­mére vetette, hogy a törvényes Addisz Abeba-i kormánnyal szembehelyezkedő etiópiai zendülőket használ fel ter­jeszkedési politikájának meg- támogatására. A külügymi­niszter felkérte az Afrikai Egységszervezetet, tegyen ele­get a ráháruló felelősségnek és vessen véget a konflik­tusnak Etiópia délkeleti tér­ségében, ahol Szomália által támogatott sza kadarok har­colnak az Addisz Abeba-i kor­mány ellen. Szeptember 10-én választják Ciprus áj elnökét Makariosz elnök utódját szeptember 10-én választják meg —, közölték pénteken Nicosiában. A görög közösség négy nagy pártjának vezetői folytatják erőfeszítéseiket, hogy közös jelöltet állíthas­sanak az elnökválasztásra. Kiprianu ügyvezető elnök, a Demokrata Párt vezetője, pénteken újságírók előtt ki­jelentette: a ciprusi kormány és a szigetország görög párt­jainak vezetői egyetértenek abban, hogy „híven folytatni kell a Makariosz elnök által követett irányvonalat mind a nemzeti, mind a kormány­politika területén." A Reuter értesülése szerint viszont holtpontra jutott a négy párt vezetőinek tárgya lása, miután a Kleridesz ve­zette nyugatbarát tömörülés elvetette a választásokon egyetlen közös jelölt indításá­nak a tervét. A három másik politikai párt ugyanakkor egy­séges álláspontot foglalt el: egyetlen jelöltként Kiprianu jelenlegi ügyvezető elnököt in­dítanák az alkotmány értel­mében 45 napon belül ki­írandó elnökválasztáson. (Amennyiben az első válasz­táson csupán egyetlen jelölt indulna, őt automatikusan — népszavazás nélkül — az or­szág elnökének tekintenék.) Kiprianu közölte, hogy foly­tatják a pártközi tárgyaláso­kat. ENSZ-bizottság Dél-Afrikáról Az ENSZ dekolonizációs bi­zottsága határozatban ítélte el az imperialista hatalmak ka­tonai tevékenységét Afrika déli részén. Az el nem kötelezett és a szocialista országok csoportja által kidolgozott dokumentum leszögezi: „A fehér kisebbsé­get képviselő rezsimek kato­nai erővel próbálják fenntar­tani uralmukat Rhodesiában és Namíbiában. A rhodesiai törvénytelen, fajüldöző rezsim a zimbabwei felszabadító mozgalom elleni harcban attól sem riad vissza, hogy agresz- sziós cselekményeket hajtson végre a szomszédos afrikai ál­lamok, Botswana, Mozambik és Zambia ellen. Ez súlyosan veszélyezteti a térség békéjét és biztonságát.” ★ A Fehér Ház pénteken köz­leményt adott ki Nyerere tan­zániai elnök kétnapos hivata­los washingtoni látogatásáról. A közlemény szerint Carter, az Egyesült Államok elnöke és tanzániai vendége meg­állapodott: „Minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy Zimbabwé­ben tárgyalás útján, az egy ember — egy szavazat elv, to­vábbá — a kisebbség jogaival is számolva — a többség ha­talmának tiszteletben tartása alapján érjenek el rendezést.” Az amerikai elnök bejelen­tette azt is, hogy Nyerere augusztus 13-án Londonban találkozik Vance-szel, az Egyesült Államok külügymi­niszterével és e találkozó után a tanzániai államfő jóváha­gyás végett a többi „frontor­szág” vezetői elé terjesztheti a rhodesiai rendezésre irá­nyuló újabb angol—amerikai kezdeményezéseket. A DKP a reakció rágalmairól Eltemették Jürgen Pontót A Német Kommunista Párt (DKP) vezetőségének elnök­sége megvitatta a reakciós jobboldali körök arra irá­nyuló kísérleteit, hogy Jür­gen Pontónak, a Dresdner Bank a héten terroristák ál­tal meggyilkolt elnökének ügyét, az összes demokratikus, haladó baloldali erők ellen irányuló rágalomhadjárat ki- bontatkoztatására használják fel. „Az antidemokratikus ak­ciók mindazok ellen irányul­nak, akik a dolgozók érdekeit védelmezik, tiltakoznak a munkanélküliség, a ’csökken­tett idejű műszakok, a peda­gógushiány, a közoktatás vál­sága, a társadalmi igazság­talanság miatt, s jogot köve­telnek arra, hogy részt ve­hessenek a vállalatok életé­nek kialakításában és ellen­zik a fegyverkezési hajszát” Turner, CIA-iguzgutó n szuperkémfőnök Átszervezték az amerikai hírszerző ügynökségeket Az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal (CIA) sorozatos botrányai után csütörtökön Carter elnök olyan átszerve­zési intézkedést jelentettek be, amely Stansfield Turner ten­gernagy számára teljhatalmat biztosít a hírszerzéssel foglal­kozó összes szerv felett. A jövőben a CIA igazgatója lesz a felelős az eddig külön­böző minisztériumok (egyebek között a hadügy-, a pénzügy- és a külügyminisztérium) kö­telékén belül működő hírszer­ző ügynökségek feladatainak meghatározásáért is, és vala­mennyi hírszerzési tevékenység költségvetéséért. A központi irányítás és fele­lősség megerősítésével a cél mindenekelőtt a hírszerzési munka jobb koordinálása és az oly sok botrányt kavart visz- szaélések korlátozása, illetve a lehetőségekhez képest meg­szüntetése. Az egyszemélyi fe­lelősség növelése révén ugyan­akkor a Fehér Ház fokozni kí­vánja ellenőrzését a Központi Hírszerző Hivatal felett. Nyugati felmérés Carter kampányáról Az AP hírügynökség fel­mérést készített arról, hogy a nyugat-európai országok ve­zetői hogyan fogadták Carter amerikai elnöknek az emberi jogok ürügyén a Szovjetunió és a szocialista országok ellen indított kampányát. A felmé­rés végkövetkeztetése az, hogy számos nyugat-európai veze­tőt nyugtalanít a Icampány, s aggódik annak következmé­nyei miatt. A hírügynökség szerint leg­alább hat nyugat-európai or­szág — Belgium, Nagy-Bri- tannia, Dánia. Franciaország, Svájc és az NSZK — hangoz­tatja nyílt vagy burkolt for­mában fenntartásait. Legegyértelműbb Francia- ország álláspontja. Giscard d’Estaing köztársasági elnök kijelentette, hogy Carter kam­pányának kiindulópontja té­ves, és maga a kampány ve­szélyezteti a kelet—nyugati enyhülés ügyét. — állapítja meg a dokumen­tum. ★ Az NSZK politikai és gaz­dasági életének mintegy 900 AZ SZKP Központi Bízott- képviselője vett pénteken vég- ságának meghívására pénte- ső búcsút Jürgen Pontótól. A ken pihenésre a Szovjetunió- gyászbeszédet Hans Fride- j ba érkezett Alvaro Cunhal, a richs gazdaságügyi miniszter I Portugál Kommunista Párt tartotta. 1 főtitkára. Hirosima mementója A hajdani szerzetesek kö­szöntése volt a két latin szó: Memento móri! — Emlékezz a halálra! Augusz­tus hatodika immár 32 éve az iszonyú atomhalálra emlékez­teti az emberiséget, a napra, amikor először emelkedett la­kott település felé a tömeg­halál nukleáris tűzgömbje. Emlékeznek erre a gyásznap­ra az egész világon, emlékez­tetnek rá a Hirosimában és Nagaszakiban ártatlanul el­pusztított tízezrek és hozzátar­tozóik, s azok, akik az atom­bomba okozta testi és lelki sé­rüléseikből a mai napig nem gyógyultak ki. És emlékeztet a Föld testén soha be nem hegedő seb, amit a bomba ütött. Az egykori nap emléke nem halványul, nem halványulhat. Hiszen azok az erők, melyek 1945. augusztusában a két bombát Hirosimára és Naga- szakira vetették, a mai napig is léteznek. Az emberiség szá­mára a nukleáris világháború a borzalmak borzalma, s ennek veszélye továbbra is fennáll. Akkor harminckét évvel ez­előtt sokak számára világos volt, hogy a hirosimai bomba már nem a megvert Japán­nak szólt, hanem az Egyesült Államok akkori szövetségesé­nek, a Szovjetuniónak. Az atomfegyverrel való fe­nyegetés és zsarolás, a nuk­leáris fegyverkezési verseny ördögi köre kezdődött meg ezeknek a bombáknak a rob­banásával. Hiszen a Szovjet­unió kénytelen volt önma­gát felfegyverezni az amerikai fenyegetéssel szemben, s egy­oldalú békeakarata nem volt elég ahhoz, hogy az atomle­szerelést még a kezdet kezde­tén végrehajtsák. Óriási anya­gi és szellemi erőket áldozott az emberiség ez alatt a va­lamivel több mint három év­tized alatt saját elpusztítása eszközeinek megteremtésére. Statisztikusok időnként kimu­tatják, mi mindent lehetne épí­teni, miféle javakban része­sülhetnének az éhezők, ha a fegyverkezésre költött száz- milliárdok békés, humánus cé­lokat szolgálnának. Ma már fogalmainkat is ki­sajátítják, s a hirosimai tö­meggyilkosok örökösei az újabb pusztító eszközeiket me­részelik „humánusnak”, azaz „emberiesnek” nevezni. A sza­vak eredeti értelmének vissza­állításáért, a nukleáris fegy­verkezési verseny újabb ne- kilódulása megakadályozásáért hirdette meg a Béke-világta- nács is akcióhetét augusztus 6. és 13. között. „Mondjunk nemet a neutronbombára!” — ez a felhívás jelszava. Az N-bomba az amerikai stratégák legújabb csodafegy­vere, amelyet nagy hűhóval reklámoznak szerte a Nyuga­ton, kitalálói és pénzelői ci­nizmusának jelképe is. „Hu­mánus fegyver” hirdetik a Pentagon szócsövei — „hu­mánus”, mert csupán az pusz­tul el, ami eleven, s megma­radnak az anyagi javak. Nem rombol, emelik ki a bomba előnyeit ecsetelő NATO-tábor- nokok, s szerényen megálla­pítják, hogy ez előnyös azokra a csapatokra nézve, amelyek majd elfoglalják a neutron­fegyver által sújtott területe­ket. Ugyanezek, akik immár sok hónapja a Varsói Szerződés katonai szervezetének koholt „támadó szándékait” hangoz­tatva indítottak sajtókampányt, most önfeledt örömükkel a sa­ját agresszív céljaikról árul­kodnak. Nem véletlen hát, hogy az első közlések Után milyen nagyarányú tiltakozás kezdődött Nyugaton és Kele­ten egyaránt Hosszú lenne itt felsorolni mindazokat az ál­lamférfiakat Indiától az Egye­sült Államokig, akik felemel­ték szavukat ellene. Sokat idézett kijelentést tett Egon Bahr, a Német Szociál­demokrata Párt ügyvezetője. „Az emberi gondolkodás per­verziója” mondotta a nyugat­német politikus, akinek kije­lentése annál is fontosabb, mivel hamar nyilvánvaló lett — ha a fegyver elkészül, azt birtokosai Nyugat-Európában, s elsősorban az NSZK terü­letén kívánják raktározni. Európát akarják hát újabb atomfegyverekkel fertőzni. Kontinensünk már kétszer volt világháború kirobbanásá­nak helye. Most a washingtoni és brüsszeli stratégák az atom­háború egyfajta „korlátozott” fajtájának torz eszméjét hir­detik. Nyilvánvaló, korláto­zott atomháború nem lehetsé­ges, azok, akik a pusztítás szellemének „adagonkénti” ki­bocsátását tervezik, bolygónk lakosságának teljes megsemmi­sítését kockáztatják. Az atom­bomba nem „papírtigris”! Az emberiség nem enged­heti meg, hogy létét veszélyez­tessék. A NEM, amit a Béke­világtanács akcióhetén a neutronbombára mondunk, egyúttal IGEN is a békére, a fegyverkezési verseny megfé­kezésére, Európa és minden kontinens népeinek biztonsá­gára. Miklós Gábor A világértekezlet tiltakozik Az atom és a hidrogén­fegyverek betiltásáért küzdő hirosimai világértekezlet kül­döttei elfogadták a munkabi­zottságok jelentéseit. A bizott­Soweto ismét forrong A képen látható kisfiú sem­mit nem ért. De érzi a kínt, amelyet a kétségbeesett szü­lők sem tudnak csillapítani. A helyszín — talán már mon­dani sem kell — Soweto, a dél­afrikai nagyváros, Johannes­burg elővárosa, ahol kizáró­lag feketék élnek, vagy inkább tengődnek. A fehérek csak rendőrségüket küldik ide, ál- lig felfegyverkezve, csőre töl­tött puskákkal, kézben tartott gumibotokkal, megpakolva könnygázgránátokkal. Ez a szenvedő kisgyermek is a könnygázfelhő áldozata, mint annyi ezer kisebb és nagyobb társa Sowetóban. A véres és könnyáztatta föl- dű néger gettó nevét tavaly nyáron kapta szárnyára a hír. Akkor is, mint ezen a héten a tüntető afrikai diákokra csa­pott le a rendőrség, a Dél- Afrikában — az őslakókkal szemben — már megszokottá vált brutalitással. Tavaly he­teken át folytak az összecsa­pások — a terror elleni til­takozás hulláma gyorsan tér- egy tizenhat esztendős afrikai jedt. A tragikus végeredmény diákot terítettek le? több száz halott és sok ezer Pedi§ a "éger fiatalok csak sebesult volt. Az e hét, merleg a2 utcára Békésen s „meg csak” négy áldozat, de a Iegszelídebb eszközökkel til- vajon az idén meddig tart a takoznak a dél-afrikai hatósá- kétségbeesettek lázadása? gok terrorja ellen — bojkottál- Meddig dörögnek a rendőrök ják az iskolákat és tüntetnek, fegyverei, amelyek szerdán Tüntetnék a bantusztánok el­len, amelybe a fajüldöző kor­mány kényszeríti a színes bő­rű lakosságot Az úgynevezett „elkülönített fejlődés” elvének megfelelően. Eszerint a har­mincmilliónyi fekete bőrű el­különítve élhet szülőföldjük területének alig néhány száza­lékát kitevő kényszerlakhelye­ken, míg a lakosság alig egy- hatodát kitevő fehéreké a gaz­dag ország minden java. Persze a bantusztánokban az élet leg­elemibb feltételei sincsenek meg. Ha az afrikai élni akar, szigorú ellenőrzés mellett be­járhat dolgozni a fehér terü­letekre, ahol semmiféle joga sincs. Rabszolgasorban saját szülőföldjükön! Nem csoda hát ha újra és Újra elemi erővel tör fel a tiltakozás. A békés tüntetése­ket árgus szemmel figyelik a r ínamosztagok, s hamarosan megindul az atiak. „Nincs ke­gyelem a rendbontóknak” — fenyegetőzött tegnap a belügy­miniszter. A rendbontók azon­ban csupán a létükért küzdő emberek, akiket a bőrük színe miatt szinte állati sorban tar­tanak. Az ismétlődő robbaná­sok ezért törvényszerűek. S talán nincs messze az idő, amikor a legkegyetlenebb brutalitás sem képes megfé­kezni a kisemmizettek lázadá­sát. A. K. Ság megvitatta az emberisé­get fenyegető atomveszély el­hárításának, a hirosimai és nagaszaki atomsérültek gon­dozásának és a nukleáris ener­gia békés felhasználásának kér­déseit. Jelentéseikben egye­bek között elítélték az ameri­kai kormányzat új típusú tö­megpusztító fegyverek — így a neutronbomba — előállítá­sára irányuló terveit, s köve­telték az atomfegyverek eltá­volítását Dél-Koreából, a Ja­pánban levő amerikai támasz­pontokról és a Csendes-óceán más térségeiből. Mint a delegátusok hangsú­lyozták, az óriási pénzösszege­ket felemésztő atomfegyverke­zési verseny megszüntetéséért vívott harc elválaszthatatlan az imperializmus és gyarmatosí­tás ellen, az emberiség gazda­sági és társadalmi boldogulá­sáért folyó küzdelemtől. A vi­lágközvélemény mozgósítása céljából akcióprogramot ter­jesztettek elő az ENSZ jövőre esedékes leszerelési világkon­ferenciáját megelőző időszakra. Az értekezleten részt vett több világhírű tudós külön nyilatkozatban szorgalmazta, hogy a leszerelési világkonfe­rencián fogadjanak el nemzet­közi szerződést az atomfegy­verek és más tömegpusztító eszközök eltiltásáról. Szombaton a konferencia ünnepélyes záróaktusaként Hi­rosimában békenagygyűlést és megemlékezést tartanak az amerikai atomtámadás har- minckettedik évfordulója al­kalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom