Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

1977. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK Kcmi Jf KMídav Természetvédelem és idegenforgalom Az Országos Idegenforgalmi Tanács — Szurdi István elnök vezetésével — csütörtökön ülést tartott. A napirendi pon­tok között szerepelt a termé­szetvédelem és az idegenforga­lom kapcsolata. A természetvédelem és az idegenforgalom között szoros a kapcsolat, hiszen a turistá­kat gyakran éppen azok a tá­jak, természeti látványossá­gok vonzzák, amelyek felbe­csülhetetlen értékük miatt vé­delemre szorulnak. A három nemzeti parkkal — a horto­bágyival, a kiskunságival és a bükkivel — jelenleg összesen 166 ezer hektárnyi terület áll védelem alatt, s ez a terület a következő évtized végére eléri majd a félmillió hektárt, A Természetvédelmi Hiva­tal és az Idegenforgalmi Ta­nács képviselői elhatározták; a jövőben az eddigieknél jobban összehangolják a turizmus és a természetvédelem érdekeit. Legfontosabb, hogy elsősorban a turisták tartsák be ezeken a területeken az emberi maga­tartás általánosan is elvárható szabályait. Ugyanakkor olyan körülményeket teremtsenek számukra, amelyek a szabad idő hasznos eltöltését, a spor­tolást, kikapcsolódást, felüdü­lést segítik elő. A tömegpusztító fegyverek ellen Az OBT ügyvezető elnökségének nyilatkozata Csütörtökön ülést tartott — a HNF Belgrád rakparti szék­házában — az Országos Béke­tanács ügyvezető elnöksége. Elsőként Szilágyi Béla, az OBT alelnöke méltatta az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet helsinki záróokmánya aláírásának má­sodik évfordulója kapcsán az értekezlet történelmi jelentő­ségét. Dr. Sütő Gyula, az OBT tit­kára előterjesztése alapján az ügyvezető elnökség úgy hatá­rozott, hogy ez év október 12 és 14-e között az OBT és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzetközi találkozót szervez■ Debrecenben „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, a békedekrétum jelentősébe a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája” té­mában. Annak kapcsán, hogy a Béke-világtanács augusztus 6—13-ra nemzetközi tiltakozó kampányt kezdeményez a tö­megpusztító fegyverek ellen; az OBT ügyvezető elnöksége nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat többi között a kö­vetkezőket tartalmazza: A Béke-világtanács titkár­sága felhívta a világ közvé­leményét: tömegakciókkal akadályozza meg, hogy az Egyesült Államok agresszív, imperialista erői minőségileg új fegyverrendszerek létreho­zásával fokozzák a nukleáris háború veszélyét, akadályoz­zák az enyhülést, nehezítsék a leszerelési tárgyalásokat. E tömegpusztító fegyverrend­szerek további kihívást jelen­tenek a legalapvetőbb emberi jog, az élethez való jog ellen. A tömegpusztító fegyverek gyártása, terjesztése és velük való fenyegetés ellentétben áll azokkal az ünnepélyesen vál­lalt kötelezettségekkel is, amelyeket Helsinkiben 35 ál­lam vezetői aláírásukkal erő­sítettek meg. A magyar békemozgalom nevében — csatlakozva a BVT által 1977. augusztus 6—13. közötti időre meghirde­tett nemzetközi akcióhoz — mindazokkal együtt, akik szá­mára drága az élet és fele­lősséget éreznek az emberiség jövőjéért: követeljük a tö­megpusztító fegyverek betil­tását, a neutronbomba gyár­tásának megakadályozását! Meggyőződésünk, hogy a vi­lág békeszerető millióinak til­takozása, mint már annyiszor, lefogja azoknak a kezét, akik nem tanultak a hirosimai tra­gédiából és készek lennének az emberiséget a nukleáris há­ború szakadékába sodorni. A tervezéstől a bútorválasztásig A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság év végéig sorra kerülő főbb vizsgálatairól, s előző félévi munkájának fon­tosabb tapasztalatairól Péte­ri István, a KNEB elnökhe­lyettese csütörtökön sajtótá­jékoztatót tartott Fontos vizsgálatok a KNEB programjában A szocialista országokból származó gépek, műszerek im­portjának tervezésével, szer­vezésével és hasznosításával kapcsolatos vizsgálat jelentő­ségére utal, hogy a gépim­port skálája széles, sok a ha­zai felhasználó, s rendszerint gyorsan változnak a gépek műszaki mutatói. Egy másik vizsgálat a ter­melési kooperáció helyzetét ■tekinti át a gépipari válla­latoknál. A közúti gépjárműalkat­rész-ellátás helyzetével kap­csolatos vizsgálat a közületi tulajdonban levő teherautók­ra, autóbuszokra, mezőgazda- sági gépekre terjed ki az ipar, az építőipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, a bel- és a kül­kereskedelem vonatkozásá­ban. Megvizsgálják a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséhez szükséges munkaerő biztosítá­sának kérdéseit a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben, különös tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságnak az ága­zat előtt álló feladatokat csökkenő munkaerő-létszám­mal, s így magasabb szintű technika alkalmazásával kell megoldania. A gyógyvizeink idegenfor­galmi célú hasznosításával kapcsolatos vizsgálatot az in­dokolja, hogy a gyógy-idegen- forgalom fejlesztésére az első lépések a negyedik ötéves terv 'második felében tör­téntek meg, de a, fejlesztés nem mindig kellően , koordi­nált, esetenként vontatottan halad. Ugyancsak áttekintik, hogy a béren kívüli juttatások ke­retében hogyan biztosítják a munkahelyeken az üzemi ét­keztetést, a gyermekintézmé­nyi ellátást, az üdültetést és egéb szociális ellátások szín­vonalának emelését. Megné­zik, hogy jóléti és szociális célokra a vállalatok és a szö­vetkezetek milyen összegeket terveztek az ötödik ötéves tervidőszakban, s hoav a szo­ciális célú felhasználás össz­hangban van-e a központi szo­ciálpolitikai és gazdasági cé­lokkal. A bérpreferenciák felhasz­nálásával kapcsolatos felmé­rés célja annak megállapí­tása, hogy eléggé hatékonyan használják-e fel azokat, kel­lőképpen segítik-e a népgaz­dasági célok teljesítését, (mi­lyen az odaítélés feltételrend­szere, s hogyan funkcionál. A levegő tisztaságának vé­delmével összefüggő ipari háttér létrehozásáról szóló 1974. évi minisztertanácsi ha­tározat végrehajtását is ellen­őrzik. Az év hátralevő részé­ben felkészülnek a lakosság bútorellátásával foglalkozó, s a jövő esztendő első felében sorra kerülő országos vizsgá­latra. Az ellenőrzések tapasztalatai A befejeződött vizsgálatok tapasztalatairól szólva Péteri István elmondotta, hogy a mi­nőségszabályozás fejlesztésé­re hozott kormányhatározatok végrehajtását három éven be­lül kétszer is ellenőrizték. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb követelmé­nyek valóra váltása megkez­dődött, több területen azon­ban késedelmes a végrehajtás. Az eredményesen befejezett kutatások hasznosításáról kap­csolatos vizsgálat tapasztala­tai azt mutatják, hogy az al­kalmazott kutatások és fej­lesztések kitűzéséhez az anya­gi eszközök biztosítottak. A figyelem azonban sokszor nem terjed ki arra, hogy ha a kutatás eredményesen fe­jeződik be, a gyakorlatba va­ló átültetéséhez lesz-e elegen­dő erőforrás. A negyedik ötéves tervben beszerzett korszerű, nagy ér­tékű gépek és termelőberende­zések kapacitásának kihasz­nálásával foglalkozó vizsgá­lat során — amelyet a köny- nvűipar, a gépipar és az épí­tőipar területén végeztek —, megállapították: egvre széle­sebb azoknak a vállalatoknak a köre, ahol a szabályzatoknak megfelelően, de elsősorban a hozzá fűződő érdekek felis­merése miatt intézkedéseket tettek a kihasználás fokozá­sára. A lakosság építőanyagok­kal való ellátásával kapcsola­tos vizsgálat megállapításai­ra illetékes minisztériumok az elmúlt két hónapban küldték meg válaszaikat. Ezek a vizs­gálat során feltárt hiányos­ságok megszüntetésére, az áruellátás javítására tett vagy tervezett intézkedésekről ad­nak számot. A földvédelemmel és a me­liorációs tevékenységgel kap­csolatban is végeztek vizs­gálatot az elmúlt félévben. A mezőgazdasági rendeltetésű földterület évente 16 ezer hektárral csökken: ennek 80 a földhasználat ész- szezűsí+ése következtében er- dőri+ésre kerül, s 20 százalé­kot használnak fel területfei- lesztési. ínarteienüési, bányá­szati. vmigvi célokra. Nagy jelentőségű volt a fo­gászati ellátás helyzetével fog­lalkozó vizsgálat is.riA fog­megbetegedés a társadalom va­lamennyi korosztályát éúinti. A fogászati rendelők hőbb mint kilencmilliós évi beteg- forgalmat bonyolítanak le. A jelentős társadalmi áldozat­vállalások ellenére a fogásza­ti ellátás elmaradt a jogosan elvárt igényektől. A nagy­arányú technikai fejlesztést nem követte megfelelő terve­ző- és szervező munka, en­nek következtében az ellátás­ban, főleg a tárgyi és a sze­mélyi feltételekben, arányta­lanságok és feszültségek ke­letkeztek. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottsághoz érkezett be­adványok alakulásáról is szólt Péteri István. A KNEB-hezaz elmúlt félévben 1159 bead­vány érkezett, az előző év azonos időszakához képest 44 százalékos emelkedést jelent Közülük 895 volt közérdekű bejelentés. Hogy több legyen (23.) Szervezett termelés, jobb ellátás AZ ASZTALRA KERÜLŐ étel súlyának mintegy felét a zöldség, a gyümölcs és a bur­gonya teszi ki. Hogy több le­gyen, elsősorban termelni i kell a nagy- és kisgazdaságok- 1 ban. A zöldség és a gyümölcs 1 teljes egészében nagyüzemi termelését még nem tudtuk megoldani, nehezen gépesíthe­tő, sokba kerül, nagy beruhá­zást igényel. Különösen nagy a kézi munka igénye a korai paprika, paradicsom, uborka, málna, ribizli, földieper ter­mesztésének. A kisgazaaságok- ban termelik a zöldség és a gyümölcs 50—60 százalékát, egyes bogyós gyümölcsök 80— 90 százalékát. Különösen a gyümölcs gyorsan romló áru, ezért nagyon fontos, hogy a termőföldtől a fogyasztóig az út minél rövidebb legyen, ez magas fokú szervezettséget igényel. A kisüzemi termőterületek 4,2 százalékán zöldséget, gyü­mölcsöt és burgonyát termel­nek. A 200—250 ezer kister­melők száma — szinte a me­gye teljes felnőtt lakossága — ide még Budapestről kijár 30— 50 ezer kistermelő, aki a pi­henést, kikapcsolódást kelle­mesen összeköti a család szük­ségleteit kiegészítő zöldség és gyümölcstermeléssel. A kister­melők saját szükséglete a megtermelt mennyiség fele. Az ellátás javítása érdeké­ben, úgy tűnik a legegysze­rűbb az, ha saját fogyasztás­ra termelők munkáját segít­jük. A Hazafias Népfront kert­barátok köre, az ÁFÉSZ, a helyi tanácsok termelésszerve­zésével foglalkozó dolgozói és tisztségviselői, a vetőmag és növényvédő szereket forgalma­zó állami és szövetkezeti szer­vezetekkel együttesen sokat tesznek, hogy a termelői igé­nyeket kielégítsük. Pest megyében az átlagosnál magasabb ellátottságot várnak a termelők, főleg az üdülőkör­zetekben, a Dunakanyar, a Ráckevei-Duna-ág, a Budai és a Pilisi hegyek, a Gödöllői dombság, a Monori-erdő vi­dékén. Ami a fogyasztót érdekli: mi van a piacon, mit lehet kap­ni és milyen áron? A zöldség, a gyümölcs és a burgonya két­harmadát ma már a nagyüze­mek, tsz-ek, állami gazdaságok adják, és csak 28—35 százalé­kát a kistermelők. A nagyüze­mi gazdaságokkal kapcsolatos kérdésekről többen is írtak már e sorozatban, most a kis- árutermelés gondjairól szól­nék. Ezek a kistermelők ter­melik a legmunkaigényesebb veteményeket, a földieper, a málna, a ribizli 80—90 száza­lékát, a korai hajtatású pap­rika, paradicsom, földieper, retek, saláta 60—80 százalékát. Megyénk üvegházzal és fóliá­val borított területének 58 százaléka a háztájiban, kis­Egy műszakban — kétszázötven kertekben gazdálkodók tulaj­dona. Az újburgonyát, szinte teljes egészében kisparcellás területről takarítják be. Van­nak a megyében hagyományos, szakosodott kistermelőtájak: a salátáé Nagykőrös környéke: az újburgonyáé, karfiolé Ál- sónémedi, a málnáé, földiepe­ié, a Felső-Dunakanyar, a Szentendrei-sziget, Nagymaros környéke; Zsámbok, Szentmár- tonkáta pedig a fóliás papri­káé, paradicsomé és földieperé, Buda vidéke: az őszibaracké. E termékeket nemcsak a tsz- tagok és állami gazdaságok háztáji és illetményföldjén ter­melik. Az árutermelő kisgaz­dák körében a lakosság min­den rétege megtalálható, az ipari munkás, a vasutas, a ke­reskedő, az állami tisztviselő, a hivatalnok, az értelmiségi. A LEGLÉNYEGESEBB ter­melési ösztönző, hogy érdemes legyen termelni. Megyénkben 60—80 ezer ember termel töb­bet, mint ami saját szükség­letére kell. Szervezett tervsze­rű kapcsolatot azonban csak egyharmadukkal teremtettek a felvásárló szövetkezetek, vál­lalatok. A fogyasztó érdeke, hogy elfogadható áron jusson a zöldséghez, gyümölcshöz, s hogy kiegyensúlyozottan nö­vekedjék az árumennyiség. A termelő érdekével ez meg­egyezik. A közös érdek, hogy a ter­mék ne legyen ciklikus, ne legyen egyszer áruhiány, s né halmozódjanak fel másszor eladhatatlan készletek. Tervszerűséggel lehet eny­híteni a ciklikusságon, de megszüntetni ma még nem lehet. Miért? A negatív ter­mészeti hatásokat a nagyüze­mi termelés is csak enyhíteni képes: öntözéssel, a megfele­lő fajta- és agrotechnika megválasztásával. A piaci kereslet-kínálat a meghatározó, gazdasági esz­közökkel szükséges hatni a termelésre, forgalmazásra, fel­dolgozásra és fogyasztásra, a fogyasztók érdekében. Fontos, hogy a termőtájakon a ter­melés, a megtermelt áru fel­vásárlásának biztonsága tar­tós legyen. Ahol a legnagyobb tapasztalattal, évszázados ha­gyományokkal megfelelő faj­tát termelnek, ott védett ár mellett fel kell vásárolni minden fogyasztásra alkalmas terméket még akkor is, ha sok. Kívánatos, hogy szerződéses kapcsolat alakuljon ki a kis­termelő és a feldolgozó vagy felvásárló szervezet között. Hiába van a feldolgozó és forgalmazó között szerződéses viszony, ha a kistermelő nem tudja, vagy ne akarja termé­két helyben értékesíteni, in­kább maga viszi a piacra. Ez több időt igényel a kisterme­lőktől és az ellátás tervezése is nehezebb. Természetes azonban, az — ha valamiből nincs, vagy kevés van és a felvásárló szervek felvásárlási ára a piacétól, esetenként a Bosnyák téritől lényegesen alacsonyabb —, akkor a köz­Kétszázötven sertést vágnak egy műszakban Hernádon, a Március 15. Téz húsfeldolgozó üzemében. A képen a tőkehús­készítés a vágóüzemben. Bozsán Péter felvétele gazdasági érdek tör utat ma- gánaK. A termeiölc Budapestre viszik az árut. Megyénk fo­gyasztási szövetkezetei sokat tetteK azért, hogy a szerződé­ses kapcsolatok állandósulja­nak. Az első hat hónap szá­mai alapján a felvásárolt mennyiség 72 százaléka már szerződéses alapon került a forgalmazóhoz, míg 1974-ben nemcsak 12 százalék volt ez az * arány. A primőrökből azonban még az idén sem haladta meg a 18—20 százalé­kot. Szükséges, hogy egy-egy te­lepülés kistermelői szakcso­portot hozzanak létre. Jó ez a szerződő szerveknek, ÁFÉSZ- eknek, feldolgozó iparnak, hiszen 60—80 ezer kistermelőt a termelésben, az értékesítés­ben segíteni másként nem tudnának. Jó az egyénnek is, mert a szakcsoport révén szak­mai tudását gyarapíthatja, a vetőmag, palánta, növényvédő szerek beszerzése így köny- nyebb, a gépkölcsönzés is megoldható. A szakcsoporton keresztül az áru értékesítése is jobban megszervezhető. A megyénkben működő csaknem 160 szakcsoport közül egyéb­ként 28 a zöldség-, gyümölcs­ös vetőmagtermelő. Ma még a zöldség-gyümölcs termelés­ben a szakcsoporti értékesítés csekély, nem éri el a felvá­sárolt ár 10 százalékát sem, míg a nyúl, méz, tojás, ba­romfihús esetében a 80—90 százalékot is meghaladja. AZ ÜZLETHÁLÓZAT és a felvásárlás technikai feltéte­leinek javítása nélkül nehéz az előrehaladás, a mezőgaz­dasági kistermelés segítése. A fogyasztási szövetkezetek pénzügyi forrásai csekélyek és az V. ötéves terv végére is csak 10 nagyobb felvásárló kerületben — Nagymaros, Vác, Gödöllő, Nagykáta, Zsámbok, Cegléd, Monor, Al- sónémedi, Taksony és a Buda vidéki körzet — várható fej­lesztés. Jelenleg 165 települé­sen 80 állandó, 92 ideiglenes felvásárló hely van és 1976- ban 333 bolt kapott megbí­zást kis tételű felvásárlásra. A saját gépkocsipark bővíté­se és a nagykereskedelmi szállítások szervezettségének növelése enyhítheti az elavult felvásárló telepek okozta gon­dokat. A cél, mint említet­tem, hogy az áru útja a ter­mőföldtől a kiskereskedelmi boltig vagy feldolgozó üzemig minél rövidebb legyen. A megye nagy fogyasztói piac. Az egyesült ÁFÉSZ-ek jó szervező munkájának az eredménye, hogy az áru- mennyiség fele nem utazik, hanem helyben, a körzetben kerül boltokba. Abban, hogy ne ‘ csak ma, hanem hosszú­távon is elegendő legyen a zöldség és a gyümölcs, a nagyüzemi gazdaságok tevé­kenysége az alapvető, de el­látásukban nagyon jelentős és szükséges a kistermelés. Tuza Sándorné dr., a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnöke Ülésezett a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége Tegnap délután ülést tartott a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége Budapes­ten, a Steindl Imre utcai székházban. A tanácskozáson megjelent Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára, valamint dr. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt országos veze­tőségének főtitkára. Elsőként Németh Veronika, a megyei vezetőség titkára tartott tájékoztatót a járási­városi küldöttértekezletekről, majd ismertette a Vöröske­reszt megyei küldöttértekezle­tének előkészületeit. Ezt követően dr. Hantos János személyi változásokra tett javaslatot: Németh Vero­nikát, a Vöröskereszt Pest megyei vezetősége titkárát, saját kérésére — és egész­ségi állapotára való tekintet­tel — a vezetőség felmentette titkári tiszte alól, majd meg­választotta a Pest megyei ve­zetőség alelnökévé. A Vöröskereszt Pest megyei vezetősége tagjai sorába vá­lasztotta Aranyosi Lászlót — aki korábban az MSZMP Pest megyei Bizottsága agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője volt —, majd egyhangúlag megválasztotta a Vöröskereszt Pest megyei ve­zetőségének titkárává. 1 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom