Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

Együttműködés Hatvannal Aszód fekvőbeteg-e!látása Az integráció tapasztalatai A beteg ember vajmi keve­set törődik az egészségügyi hálózat rendszerével, felépíté­sével. Neki csak egy a fon­tos, minél hamarabb és mi­nél hatékonyabb gyógyírt ta­láljon bajára. A társadalom is joggal elvárja, hogy csök­kenjen a betegség miatt ki­esett - munkaórák száma, mi­nél kevesebben szoruljanak kényszerpihenőre, táppénzre. A dolgok, persze, ez esetben is összefüggnek: csak jól szer­vezett, egységes szemlélettel, akarattal irányított egészség- ügyi hálózattal lehet e két kö­vetelménynek eleget tenni. Két fokozat Az elmúlt két évben, az . Egészségügyi Minisztérium rendeletének nyomán Gödöl­lőn is a legfőbb feladat az egészségügyi intézmények egy­ségének, integrációjának meg­teremtése volt. Az 1976-ban el­készült tervek szerint a váro­si-járási egészségügyi intéz­ményeknek ez az egysége két fokozatban valósítható meg. Ez év januárjától az eddig egymástól függetlenül tény­kedő szolgálatok (anya- és gyermekvédelmi, mozgószak­orvosi, védőnői) és intézmé­nyek (bölcsődék, KÖJÁL, szo­ciális otthonok) már az egész­ségügyi osztály egységes irá­nyítása alá tartoznak. A má­sodik ütemben, 1978-ban, csat­lakozna az integrációhoz az aszódi szakorvosi rendelőin­tézet. A megyei egészségügyi és | szociálpolitikai bizottság a I közelmúltban többek között Gödöllő egészségügyi hely- I zetéről, az integráció ered- I ményeiről is tárgyalt. [ Már az eddigi tapasztalatok (is bizonyítják, a legfőbb célt, , bár még sok a tennivaló, el­érték. Az egészségügy egysé­ges szakmai, ^gazdasági irá­nyítása Gödöllőn is azt ered­ményezte, hogy a betegek el­látása a körzeti és a szakren­delőkben egyaránt javult. Ügy is fogalmazhatnánk, a beteg mind oda kerül, és olyan ellátásban részesül, ahová és amilyenre állapota, betegsége miatt szüksége van. Nyilván­való, hogy a betegek szem­pontjából ez a legfontosabb, de az sem mellékes, hogy az egységes, összehangolt gaz­dasági irányítás révén nőtt a gazdálkodási fegyelem, a tár­sadalmi tulajdon védelme. Az egység a munkaerő jobb ki­használásában is segít. Jól­lehet, kevés a szakképzett asz- szisztens, ápolónő, rpégis, a kórház, a rendelő és más egész­ségügyi intézmények együtt­működése lehetővé teszi, hogy ott foglalkoztassák őket, ahol a legnagyobb szükség van munkájukra. Gondok Jó úton halad tehát Gö­döllő az egészségügyi integ­ráció megteremtésében. Gon­dot okoz viszont Aszód és környékének bevonása az egy­FIATALOS LENDÜLETTEL Sok-sok közös feladat TIZENÖT EVE TIT-ELNOK Egy pedagógustól, aki min­dennapi munkájában is a tu­dományos ismeretek, felfede­zések terjesztője, talán fölös­leges megkérdezni, hogyan ke­rült kapcsolatba a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal. Még inkább így áll a dolog, ha a kapcsolat olyan régi és szét- téphetetlen, miként dr. Pecz- nik János docens esetében, aki az ATE kémiai tanszékének vezetője, és immár tizenöt esz­tendeje a TIT Gödöllői városi­járási szervezetének elnöke. — Még 1940 és 1948 között Szarvason ismerkedtem meg az ismeretterjesztés nehézsé­geivel és szépségeivel. Ott taní­tottam, a háború miatt inkább csak tanítottam volna, a főis­kolán — emlékezik —, de a tanyákon, majorokban is tar­tottunk előadásokat az új gaz­dálkodási módszerekről, felfe­dezésekről. Így természetes volt, hogy amikor a TIT meg­alakult bekapcsolódtam mun­kájába. S az évek során beosztásá­ból — dékán, dékánhelyettes, rektorhelyettes is volt — és társadalmi tevékenységéből — a városi tanács tagja — adó­dóan is igyekezett a TIT helyi szervezetének munkáját szín­vonalasabbá, eredményesebbé tenni, öt esztendeig a szerve­zet országos elnökségének is tagja volt, most a megyei el­nökségben képviseli a város és a járás TIT-szervezetének, csoportjainak érdekeit. Személyes tevékenységéről csaknem minden mondatában visszakanyarodik az együttesen végzett szép és nagy munkára, arra a jelentős fejlődésre, ame­lyet Gödöllőn és a járás köz. 6égeiben az ismeretterjesztés az elmúlt évtizedben elért. — Sokat jelent, hogy függet­lenített titkár fogja össze ezt a szerteágazó területet. Az elmúlt években a tagok száma is nőtt, s lelkesedésükre sem lehet pa- J nasz. Ami a szórakozást, az is_ I meretek gyarapítását illeti, egy ' kissé elkényeztetett bennünket j a televízió, ^hallgatókat és elő- ! adókat egyaránt. Az is nyilván- i való, hogy aktivistáink nagyon I elfoglaltak, mert nemcsak ná­lunk dolgoznak, jó néhány tár- | sadalmi szervezetben szájníta. I nak rájuk. Bár kevés az ide­jük, nem mondanak le az is­meretterjesztésről. — Hogyan lehetne még jobb a szervezet munkája? — Sok fiatalt szeretnénk megnyerni. A fiatalítás persze nem azt jelenti, hogy az idő­sebbeket el kell dobni, mégis tudomásul kell vennünk, hogy halandók vagyunk, s nem árt az utánpótlásról idejében gon­doskodni. Jó lehetőséget kínál 1 erre az egyetem, és a gépkísér­leti intézet, ahol sok az ifjú, jól képzett szakember, akiket nemcsak szőkébb hazájukban, de az ország bármely vidékén szívesen látnak előadásokon. A jövőről, a lehetőségekről szólva a gondokat is megemlí­ti. Azt például, hogy nincs egy olyan helyisége a szervezet­nek, ahol értelmiségi klubot alakíthatnának, amely a vá­ros és a járás különböző fog­lalkozású, érdeklődésű értel­miségi rétegének vitákra, néze­teik kicserélésére is alkalmas színtere lenne. — Sokat várunk az új műve­lődési központtól. Ott talán megvalósíthatjuk elképzelésün­ket. Némi anyagi támogatást is tudunk nyújtani a ház építésé­ben. Van tehát feladat éppen elég, de elvem az, addig dol­gozzon az ember, amíg fiatal — teszi hozzá mosolyogva, s szavait fiatalos lendülete hite. lesíti. G. M. séges rendszerbe, elsősorban a fekvőbeteg-ellátás miatt. A kistarcsai kórház elkészülte után sem tudja fogadni Aszód, Kartal, Domony, Bag, Hévíz- györk, Galgahévíz, Verseg, Túra, Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu kórházi ápo­lásra szoruló betegeit. A hely­zet megoldásáról a közelmúlt­ban tanácskoztak Pest és He­ves megye, valamint Gödöllő és Hatvan egészségügyi osz­tályainak, intézményeinek ve­zetői. Az előzetes megbeszélés eredménye, hogy 1985-ig to­vábbra is a hatvani kórház látja majd el a fenti községek fekvő betegeit. A két város kö­zött az erről szóló együttmű­ködési megállapodást szep­temberben kötik meg. Természetes, hogy ez a hely­zet az integrációs elképzelé­seket is módosítja. Így, 1985- ig, az aszódi rendelő tovább­ra is a gödöllői egészségügyi osztály irányítása alá tarto­zik, szakmai felügyeletét pe­dig a hatvani kórház látja el. Jó példa Az aszódi példa is bizonyít­ja, hogy olykor a már elkészült és csaknem megvalósult jó terveken is kell változtatni, ha az élet úgy kívánja. Az aszódi és környékbeli fekvő betegek érdekében létrejött megállapodás követésre méltó példáját adja a városok kö­zötti együttműködésnek. A közigazgatási határok nem jelenthetnek és ez esetben nem is jelentenek akadályt, amikor a lakosság jó egész­ségügyi ellátása a tét. Gáspár Mária Pontosan A pár nappal ezelőtt, július 29-én, közölt Trágyaszóró gé­pek bemutatója című cikkünk­be értelemzavaró hiba került. A tudósítás utolsó előtti bekez­désének záró mondata, ponto­san így hangzik: A DETK—15 és a DETK—110 típusú — fo­lyékony szerves tárgya kijut­tató eszközzel felszerelt — HŐDGÉP-gyártmányú tar­tálykocsi, és az SZLK—15 szó­rólapátos tartálykocsi hasznos gépe lehet a rétek, legelők hígtrágyázásának. A PEST MEG YEI HÍF Vi ".2 >V. -üjv ■ ILAI P KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA A vezetők felelőssége KISZ-élet a járás termelőszöv efkezeteiben Járásunk kilenc termelő- szövetkezetének húsz KISZ- alapszervezetében három- százkilencvenkét KISZ-tag tevékenykedik, a járás KISZ- tagságának 17 százaléka. A kiinduló adat a KISZ gödöllői járási bizottságának jelenté­séből való, amit a járási párt­végrehajtóbizottság ülésére ké­szítettek, s amelyben a me­zőgazdaságban dolgozó fia­talok mozgalmi életéről, a ter­melőszövetkezeti KlSZ-alap- szervezetek munkájáról szá­moltak be. Közművelődés A 392-es szám önmagában nem mond sokat. Egy száza­lékszámmal jobban megvilá­gíthatjuk a téma fontosságát: a termelőszövetkezetekben dol­gozó fiatalok 27 százaléka KISZ-tag. Nem éppen ked­vező adat. Éppen ezért fon­tos, hogy a KISZ-esek alapo­san felülvizsgálják minden­napi munkájukat, s felku­tassák azokat a jobb módsze­reket, amelyekkel működő szervezeteiket vonzóbbá tehe­tik a kívülállóknak. Nézzük tehát, mit tettek, mit tesznek az alapszervezetekben. Az MSZMP Pest megyei bizottságának intézkedési ter­ve alapján járásunk terme­lőszövetkezeteiben is megala­kították az oktatási és kul­turális bizottságokat. Felada­tuk, hogy hatásos, tartalmas programokat dolgozzanak ki. A fiatalok részt vesznek a bi­zottságok munkájában, de a túrái, vérségi, bagi és a Rá­kosvölgye termelőszövetkeze­teken kívül még nem isme­rik a terveket a KISZ-esek. Színes fonalak A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának fonodájában évente közel 1400 tonna különböző színű gyapjú- és műszálas fonalat gyártanak. Képünkön: a Szigeti-brigád tagjai a már befestett fonalat gyűjtőládákba helyezik. Ifj. Fekete József felvétele Felemás a kép a szövetkeze­tek és a művelődési házak kötötte együttműködési meg­állapodásokkal is. A közös munka, különböző mértékben ugyan, de hiányzik. Jó pél­dákkal illusztrálhatjuk, hogy mire lenne szükség minde­nütt. Az ikladiak az aszódi múzeummal tartanak fenn szoros kapcsolatot. Az ama­tőr művészeti csoportokat Ke­repesen, Galgamácsán és Zsám- bokon, a művelődési házak rendezvényeit Bagón, Hévíz- györkön, Versegen, Dányban és Galgamácsán látogatják megfelelő számban a fiata­lok. A szövetkezetekben ala­kuló klubok általában rövid életűek. Hogy a fiatalok köz- művelődési tevékenységé gaz­dagodjon, a KISZ-vezetőknek, a művelődési házak szakem­bereinek és a gazdaságok ve­zetőinek is az eddigieknél töb­bet kell tenniük. Agrárértelmiség A szövetkezeti fiatalság po­litikai, művelődési érdeklő­dését a gazdaságokban dol­gozó fiatal agrárértelmisé­giek tudnák legjobban felkel­teni. Ezért fontos, hogy a moz­galmi munkába való bekap­csolódásukkal többet törődje­nek. A kezdő szakemberek ott vannak a szövetkezetek ál­landó bizottságaiban, szocia­lista brigádokat patronálnak, többen közülük KlSZ-vezető- ségi tagok. A járási KISZ- bizottság mellett működő me­zőgazdasági bizottságban éven­te szervezik és kidolgozzák az ifjúsági versenymozgalmát, a KISZ-alapszervezeti és -bi­zottsági titkárok közül hár­man fiatal mezőgazdasági szakemberek. Az Egyesült Szi- lasmenti Termelőszövetkezet­be akár tapasztalatcserére is mehetnének a gazdaságok ve­zetői, a községek többségében azonban nem ilyen jó a hely­zet. Általában nem hasznosít­ják kellően a fiatal szakem­berek szellemi képességeit, s a felsorolt pozitívumok el­lenére kiaknázatlanul hagy­ják a nagyszerű lehetőséget. A TIT-előadások világné­zeti nevelésben betöltött fon­tos szerepét is jobban kihasz­nálhatnák a KlSZ-alapszer- vezetek. Galgamácsán a szö­vetkezet KISZ-esei szervezik az előadásokat, Kerepesen a jó témáknak köszönhető a fiatalok 80—85 százalékos részvétele. Versegen szakmai témák vonzzák a hallgatósá­got, Dányban is főleg fiatalok látogatják a világnézeti, egészségvédelmi előadásokat. Több érdeklődést várnak az ikladi, galgamácsai, vácszent- lászlói fiataloktól, s a Rákos­völgyében is elkelne a na­gyobb figyelem. A pártoktatás helyzetéről, a marxista—leninista esti egye­temekre és középiskolákra va­ló beiratkozásról csak jót mond­hatunk, közepes viszont a ve­zető testületekben való rész­vétel. A jobbak között Ikla- dot. Verseget, Kerepest em­líthetjük, a szövetkezeten kí­vüli társadalmi szervezetek­ben a túrái fiatalok képvisel­tetik magukat nagyobb szám­ban. Ifjúsági parlament!? Az ifjúsági parlamentek ta­pasztalatai is arra figyelmez­tetnek, hogy a fiatalság akti­vitása nem éri el a kívánt mértéket s a szövetkezetek ve­zetősége is keveset tesz az if­júság demokratikus fórumai­nak fejlesztéséért.^Csak a csö­möri és a cinkotai alapszer­vezetek ifjúsági parlamentjei érték el céljukat. Másodszor­ra sikerült megtartani az ösz- szejövetelt Dányban és Kere­pesen, Versegen a fiataloknak mindössze 15 százaléka jelent meg. A szövetkezetek vezető- i ségei késve készítették el a beszámolókat, így azokat a fia­talok előzőleg nem láthatták. Általában sok tennivaló akad a közéleti aktivitás fokozásá­ban. Büszkék lehetnek viszont a KISZ-esek az ifjúsági brigá­dokra, a munkában mindenütt élen járnak, s a vegyes bri­gádokban is jól megállják a helyüket. Közös feladat a lá­nyok és a fiatalasszonyok moz­gósítása is, hiszen ma még csak az irodában dolgozó lá­nyok tagjai az alapszerveze­teknek. A felsorolt és a felsorolás­ból kimaradt tennivalókat kü­lön feladatlapon összegezték a KISZ-bizottság munkatársai, remélhetően, nem hiába. G. Z. A Falu sikere Galgamácsai kispályás bajnokság A galgamácsai nyári Galga Kupa kispályás labdarúgó­bajnokság IV. fordulójának eredményei: Galgamácsai MHSZ—Tsz Gépész 4—3, Vác­kisújfalu község—Gólok, csa­pató SC 1—4, összefogás SE —SE Öregfiúk 4—2. A serdülőbajnokság utolsó fordulójának egy mérkőzését is lejátszották: Galgamácsa Falu—Galgamácsa Telep 4—4. Végeredmény 1. Galgam. Falu 12 10 2 — 48-18 22 2. Galgam. Telep 12 8 2 4 36-33 14 3. Váckisújfalu 12 ------- 12 4-37 — I NY ÁRI VÁSÁR t augusztus 1-től 13-ig, 30—40 %-os árengedménnyel a •• 1 •• 11 rrm godolloi divatdru-szaküzietében: Gödöllő, Szabadság tér 7. és aszódi szaküzleteiben. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom