Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

I I MONOß-vmm A Pf S T M E G YE I H I R L A P K Ü L ON K I AD ASA, XIX. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM 1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA Léggömbfúvóverseny gyerekeknek Surman Pál felvétele rületén megkezdődött a hely- foglalás. Plédek lengedeztek, csomagok bomlottak ki. tol- laslabaaütők kerültek elő, egy négytagú csoport, kibicektol körülvéve perceken belül nagy ulticsatába kezdett. A nap során egyszer külö­nösen sajnáltuk, hogy a szak- szervezeti nap zártkörű ren­dezvény, s így az amatőr ta­nácsi színjátszók kis műsorait nem láthatták az ügyfelek. Üjra találkozhattak volna ugyanis a monori nagyközségi tanács szakszervezeti tagjai által élő karikatúraként be­mutatott Én csak egy kis csa­var vagyok kartársnővel, Ak­tatologató kartárssal és tár­saikkal. Ha igaz, hogy amikor már nevetni, sőt csúfolódni is tudunk saját hibáinkon, a ki­javításukra is lesz erőnk, ak­kor a járási szakszervezeti bizottság, a látottak és hallot­tak alapján joggal bízhat az ügyintézési munka javulásá­ban, a bürokrácia csökkenésé­ben. Jó gyógyeszköz néha a görbe tükör is. Zongorista, bűvész A kultúrműsor csúcspontja a Ki mit tud?-győztes mono­ri zongorista, Pleszkán Frigyes fellépése volt, s benne nem is csalódott a közönség, vas­tapsot kapott. Kár, hogy a technikusok az erősítést nem tudták megoldani. Pleszkán Frigyes győzött a nagy sereg­szemlén, s valószínűleg nem kellett volna szégyenkeznie Iványi Sándornak, a fiatal nagykátai bűvésznek sem, ha eljut a Ki mit tud? versenyei­re. Sajnos későn jelentkezett, de így is valószínű, hogy ha­marosan egyre több • helyen ismerik meg. A kártyatrükkök a kedvencei, mondotta, s az ultizok irigykedve figyelték, amint eltüntetett, elővará­zsolt és felismert lapokat. A leghálásabb közönséget, a gyerekeket azonban akkor si­került megingathatatlan cso­dáiévá tennie, amikor a sze­mük láttára tojásrántottát va­rázsolt egy üres edénybe. — Vigyázz! Kész! Rajt! A szokásos vezényszavakkal kezdődött a következő nagy szám, a férfiak úszóversenye. Kétségtelen, hogy ha az úszó­sportban is bevezették volna a súlycsoport szerinti felosz­tást, akkor a monori-erdei viadal, résztvevőinek többsége az ólomsúlyban indulhatott volna, de így is lépést, ponto­sabban csapást tartottak könnyebb fajsúlyú ellenfeleik­kel. A lelkes közönség bizta­tása közben elsőként Velkei Sándor ért célba, a második Romsics Gábor, a harmadik pedig Romsics János lett. A női versenyzőket két hölgy képviselte, közöttük Kozák Endréné volt a gyorsabb, Lázár Éva második lett A nők voltak többségben Jól sikerült szakszervezeti nap Jutalom, oklevél a legjobbaknak Mintha csak a tanácsi dol­gozod aedveoen aicarna járni, a Xií. járási szaaszervezeu nap reggeléin a korábbi kiseoo esők után újra nyáriasra for­dult az idő, szertefoszlottak a szürke felhők. A monori-erdei strand ezen a. délelóttön a szokásosnál is pompásabo lát­ványt nyújtott, hiszen a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek monori járási tanácsi alapszervezet szakszervezeti bizottságának, a monori nagy­községi tanács szaKiszervezed bizottságának és a Járási Földhivatal osztalybizottsága- nak hagyományos közös ren­dezvényen majdnem négyszá­zán vettek részt, s közöttük a hölgyek voltak többségben. A szakszervezeti nap prog­ramja ezúttal is taggyűléssel kezdődött, amelynek elnöksé­gében ott volt Kozák Sándor- né, a járási hivatal elnöke, Czmorekné ár. Varga Hona, a monori nagyközségi tanács vb-titkára, Jólesz Sándor, a monori nagyközségi pártbi­zottság titkára is. — A szaaszervezeti bizott­ságunk es munkaoizottsagai jüvanagyoit programterv es két fél evre elfogadott mun­katerv alapján tevekenykeciett — mondotta a taggyűlési be­számolót ismertetve Erdélyi uajos szb-titkar. — Fő célki­tűzéseim:. közé tartozik az ál­lami munka politikai és szak­mai támogatása, a dolgozok erdekvédelme, érdekképvisele­te, valamint az élet- és mun­kakörülmények javítása. A beszámoló részletesen elemezte a járási hivatal el­nöke és a' szakszervezeti bi­zottság között 1916. november 26-án létrejött együttműködési megállapodást, amelynek ér­telmében az aktivistáit érté­kelték a helyi tanácsoknál és a járási hivatalban folyó ügy­intézési tevékenységet, az ügyintézés egyszerűsítése és ésszerűsítésére irányuló tö­rekvéseket. — Különösen nagy figyel­met fordítunk a nö- és ifjú­ságpolitikai határozatok vég­rehajtására. Ifjúsági parla­mentjeink a szocialista de­mokrácia légkörében, a teljes őszinteség jegyében zajlottak le — emlékeztetett az szb-tit- kár, és hozzátette: — Akad még probléma is. Jobban kell például segíteni a nők egyéni gondjainak megoldását, köny- nyíteni kell terheiken, aktí­vabban kell bevonni őket a közéletbe. A beszámolóban a továb­biakban szó esett a kulturális munkáról és az üdültetésről, a szociális segélyek elosztá­sáról és a társadalombiztosí­tási tanács munkájáról, majd a legjobban dolgozó aktívák­nak okleveleket és jutalmakat adott át a szakszervezeti bi­zottság titkára. Színes forgatag A szakszervezeti bizottság beszámolója után színes for­gataggá változott a tömeg. Amíg a rögtönzött szabadtéri színpadot előkészítették, és az amatőr együttesek tagjai lám- palázasan, gépelt szövegeiket mormolva sétáltak fel-alá a homokban, a strand egész te­A fénypont A nap fénypontja ezután következett. Egy egészen másfajta verseny eredmény- hirdetése még az eddig moz­dulatlan napozókat is a sza­badtéri színpadhoz csábította. Titkos szavazatok alapján megválasztották ugyanis a szakszervezeti nao szévségki- rálynőjét: Hegedűs Máriát, akinek két udvarhölgye Bel­esik Jánosné és Csuka Róbert- né lett. A szakszervezeti nap vidám kavalkádja este hat óráig tar­tott, amikor már ismét felhők gyülekeztek az égen. V. J. Gyarapodó települések Három község múltja és jelene A jelenlegi nagyközség — Sülysáp néven — két kisebb helység, Tápiósüly és Tápió­sáp egyesítésével jött létre. Mindkét község hosszú tör­téneti múltra tekint vissza. Némely írások szerint Tá- piósülyről, mint településről, az 1260-as, majd az 1420-as években már említést tesz­nek oklevelek. 1440-ben épült temploma, amely ma is áll, műemlék. A település lako­sai főként földműveléssel fog­lalkoztak, uraságoknál sum- másként dolgozták. 1897-ben aratcsztrájk volt a községben, amelyről az akkori Népsza­va egyik száma is megemlé­kezik. Ma már a község egyik leg­szebb része a valaha leven­tetáborként ismert terület, ahol 1919-ben és 1942-ben in- ternálótábor volt. Tápiósülyi fogságáról a Dunától a Donig című munkájában Kossá Ist­ván is megemlékezik. A felszabadulást követően gyors ütemben változott, fej­lődött a község arculata, la­kóinak életmódja. Az évek múlásával gazdasági egységek sora települ a községbe. Tápiósáp — mint kis tele­pülés — már 1283-ban a Nyu- lak-szigeti apácák birtokaként szerepel a nyilvántartásokban. A helyiség az 1700-as évek­től a Sőtér család birtoka, s mint a terület urai, ők épí­tették 1780-ban a község temp­lomát, s egy kastélyt. Petőfi is itt járt A község lakói többségük­ben szlovák nemzetiségűek voltak, földműveléssel és ál­lattartással foglalkoztak. 1848-ban a községen vonult végig a magyar honvédsereg az isaszegi csatába, ekkor né­hány napot Petőfi Sándor is Sápon töltött, erre utal a ma is meglevő műemlék jellegű épületen, látható emléktábla. • Az 1944. november 15-i fel- szabadulást követő földosz­táskor 279 család jutott föld­höz. Lendületesen fejlődött a község, hidak, járdák épül­tek, megindult a helyi busz­járat. villaryt kapott a kör­nyező tanyavilág. 1950-ben, a tanácsok meg­alakulásakor, egyesült a két község, Tápiósüly és Tápió­sáp, ám az akkori házasság elsietettnek bizonyult, a majd négyévi haragoskodásnak vé­gül is válás lett a vége... Amire viszont joggal büsz­kék a sápiak, a falu szülöt­teként innen indult a színészi pályára Szirtes Adám. Védekezés a kártevők ellen , A gombai Fáy András Tsz-ben megközelítőleg 100 hektá­ron termesztenek szőlőt. Képünkön: Gáspár István a perme­tezést végzi. Ifj. Fekete József felvétele A közös tanácsi irányítású társközség, Űri története — szintén dióhéjban. Változó falu A községet a honfoglaló nemzetségek alapították, mint település az 1552-es okleve­leken szerepel először, kirá­lyi, illetve hercegi birtok volt. Sem a tatár-, sem a török­világ alatt a falut nem hagy­ták el a lakói, jóllehet, a kör­nyéken elpusztult települések száma igen nagy. Az itt élők következetes harcot folytat­tak a jobbágyfelszabadításért, s az 1919-es Tanácsköztársa­ság idejéről több dokumen­tum őrzi'a falu parasztjainak harcos, öntudatos kiállását. Az igazi változást — mint mindenhol — a felszabadulás napja hozta el Űriban is. Buszjárat indult Űri' és a sü- lvi vasútállomás között, jár­dák épültek, úi művelődési házat avattak, bővült a vil­lanyhálózat, 1968-ban új or­vosi rendelő, egészségház épült. Az eredménylistáról egyet, a legjelentősebbet említsük meg külön is: a monori járás községei közül harmadikként Űriban épült meg a vízműhá­lózat 1975-ben. Az évszázadokat átölelő krónika után — ismét rövi­den — az utóbbi néhány esz­tendő története. Lakossági óhajt teljesítve, megfelelő politikai előkészítés után, 1970. július 1-én ismét egyesült a két község, Tápió­süly és Tápiósáp — Sülysáp néven. A mintegy hétezer la­kosú nagyközség ma már min­den tekintetben . egységesnek mondható, kiegyensúlyozott életet él. Más nagyközsége­inkhez hasonlóan, talán ki­sebb léptekkel fejlődik, gya­rapodik. Űj iskolája ma a legszebb a monori járásban egészségügyi helyzetét tekint­ve is a legjobbak közé sorol­ható. Négy mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet egyesülésé­vel. biztató eredményeivel já­rásunk egyik legnagyobb kö­zös gazdasága a sülysápi Tá- pióvölgye Termelőszövetke­zet. Mit ígér a jövő ? 1977. április 1. Sülysáp ér Űri községek történetének ú5 fejezete kezdődött e napon. Az együttes elhatározás eredmé­nyeként megalakult a Süly­sáp nagyközségi közös ta­nács, a két szomszédos köz­ség régi barátságának nagy­szerű bizonyítékaként. Növe­kedtek a lehetőségek, s ezzel együtt a feladatok is. A közös tanács fejlesztési feladataiból ezúttal csupán néhányat eme­lünk ki: Sülysápon a vízmű- hálózat építéséhez szükséges alapok megteremtése, a nagy­község egészségügyi, szociá­lis, kereskedelmi ellátottsá­gának további fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Épül az úri 75 személyes óvo­da, folytatódnak a község csa­padékvíz-elvezetési rendsze­rének építési munkálatai. Jandó István Társadalmi munkában Gyomron, a helyi sportegye­sület. idén ünnepli fennállásá­nak 65. évfordulóját. Ebből az alkalomból augusztus 20-án egész napos, gazdag programot biztosítanak a sportkedvelők számára. A községi tanács szép ajándékként a jubiláló egyesületet 230 ezer forinttal támogatja ebben az évben. A sportkör vezetői és tag­jai jelentős mértékű társadal­mi munkával viszonozzák a tanács támogatását. Az elmúlt napokban például újjávarázsol­ták az öltözőket, lefestették az ajtókat, ablakokat, a fürdőt is rendbehozták. A sportolók ed­dig végzett társadalmi munká­jának értéke megközelítőleg ötvenezer forint. Rákóczi Kupa Vecsés—Monor 2—1 (1—0) Érdeklődéssel mentünk ki a vecsésiek monori vendégjáté­kára. Kíváncsiak voltunk a volt NB I-es játékosokkal megerősített nagymúltú csa­patra. A két egyforma ’ képességű csapat gyenge színvonalú mér­kőzést vívott, az NB I-es játé­kosok nem sziporkáztak. Meg­tudtuk, a vecsésiek tárgyalá­sokat folytatnak csepeli játé­kosokkal is, de még nem tör­tént megegyezés! A vecsésiek valamivel tuda­tosabban játszottak, egysége­sebb csapat benyomását kel­tették. Különösen Szécsényi ré­vén vezettek, gyors, veszélyes támadásokat a bal szélen, eze­ket nehezen tisztázták a mo­nori védők. A monoriak a II. félidő 15. percében egyenlítettek. Szép támadás után László K. labdá­ját Oczelka a hálóba helyezte. (1:1). Sokáig úgy festett, hogy a védekezésre berendezkedett vecsésiek ellen a monoriak megszerzik a vezetést, mert mezőnyfölényt harcoltak ki. Az utolsó percben azonban, egy jól eltalált jobb sarkos lö­véssel a vecsésiek szerezték meg a vezetést, egyben a győ­zelmet is! 2—1. A monoriaknál nem játszott Gergely, ő visszavonult, Bur­ján Üllőre igazolt. Játszott vi­szont Jarábik, Zöldi, Kacsándi visszatért, Takács a Pilistől új játékos. A monori csapat játékán az összeszokottság hiánya mutat­kozott, egyeseknél az erőnléttel is baj volt. A sok pontatlan leadás kö­vetkeztében nem volt folyama­tos a csapatjáték. A lövések is pontatlanok voltak. A vecsésiek előrébb tartanak, gördülékenyebben szőtték tá­madásaikat, néha azonban túl­komplikálták az akciókat. A kapu előtti határozottságuknál: köszönhetik egygólos megérde­melt győzelmüket. H. J. MAI LABDARŰGÖMÜSOR Rákóczi Kupa. I. csoport: Gyömrő—Péteri, Gyömrő, 17 óra. (Vezeti: Szuda Gy.). II. csoport: Üllő—Vecsés Üllő, 17 óra. (Vezeti: Oláh T.) A nap kulturális programja MOZIK Monor: Katharina Blum el­vesztett tisztessége. Nyáregy­háza: Szerelmespár az első év­ben. Vecsés: Szabálytalan sza­bályos. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömfpn, 18 órától: zeneka­ri és népi táncpróba. Maglódon, 18-tól 20-ig: nyugdíjasok klub- foglalkozása. Mendén, 18-tól 22-ig: az ifjúsági klub össze­jövetele. HYARI VÁSÁR augusztus í-től 13-ig, 30—40 %-cs árengedménnyel a w sár, • #■ rr* monon es gyomrai ruházati szaküzleteiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom