Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

*X*T inr.crr.r A Faja Frigyes íolytatta tárgyaMsaii Phsnjanhan Púja Frigyes külügyminisz­ter pénteken Phenjanban foly­tatta tárgyalásait Ho Dammal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettesével, külügyminisz­terrel. A két tárgyalási forduló ta­pasztalatait összegezve Púja Frigyes péntek esti pohárkö­szöntőjében, amelyet a Ho Dam tiszteletére adott dísz­vacsorán mondott el, hangsú­lyozta, hogy a koreai nép si­kereit a magyar nép sajátjá­nak tekinti; Megelégedéssel állapította meg, hogy a két or­szág együttműködése tovább erősödött. Nemzetközi kérdésekről szól­va Púja Frigyes a tárgyaláso­kon is, pohárköszöntőjében is hangoztatta: a Magyar Nép- köztársaság továbbra is támo­gatja a KNDK legfőbb törek­vését, a Koreai-félsziget min­den imperialista beavatkozás­tól mentes, békés, demokrati­kus újraegyesítését. Eddig 37 millió részvevő a szovjet alkotmány vitában Vlagyimir Kudrjavcev, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája állam- és jogtudomá­nyi intézetének elnöke csütör­töki moszkvai sajtóértekezle­tén összefoglalta a harmadik hónapja folyó szovjet alkot­mányvita eddigi eredményeit. Elmondta, hogy eddig 37 millióan vettek részt az alkot­mánytervezetet megvitató gyűléseken. A szovjet embe­rek mindenütt helyeslik és jóváhagyják az alkotmány- tervezetet, amely kimondja a fejlett szocialista társadalom felépítését, az érett szocializ­mus példáját tárja a világ elé. Az alkotmánybizottsághoz ed­dig 67 ezer, hozzászólást, mó­dosító javaslatot tartalmazó le­vél érkezett, amely önmagá­ban is szemléletesen tükrözi a Szovjetunió új alkotmányának fő törekvését: a szocialista de­mokrácia kiszélesítését és el­mélyítését. Újabb SALT-ülés Géniben Genfben pénteken újabb ta­lálkozót tartott a hadászati tá­madó fegyverzet korlátozásá­ról tárgyaló szovjet és ameri­kai küldöttség. Nemzetközi konve a túszszedés meggátolására Harmincöt ENSZ-tagállam, re. A határozat hangsúlyoz- köztük a Szovjetunió, Lengyel- ta, hogy sürgős szükség van ország és Jugoszlávia képvise- további hatékony intézkedé- lői vettek részt a túszszedés sekre a túszszedés megszün- elleni nemzetközi konvenció tetése érdekében, kidolgozásával foglalkozó kü- Waldheim, az ENSZ főtit- lönleges ENSZ-bizottság el- kára, megnyitva az ülést, ső ülésének munkájában. A hangsúlyozta, hogy a nemzet- bizottságot az ENSZ-közgyű- közi konvenció megkötése lés 31. ülésszakán elfogadott törvényen kívül helyezi majd határozat alapján hozták lét- a túszszedés gyakorlatát. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizott­ságának üléséről kiadott köz­lemény élesen elítélte Vance amerikai külügyminiszter kö­zel-keleti kőrútjának ered­ményeit. A PFSZ hetilapja szerint az ülésen úgy hatá­roztak, hogy a szervezet fo­kozza a fegyveres harcot az Izrael által megszállt területe­ken, válaszul az annektálásra i-ányuló Tel Aviv-i intézke­désekre. Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője az egyik egyiptomi lapnak adott inter­jújában kijelentette: a PFSZ kész a párbeszédre az Egye­sült Államokkal. Mint mon­dotta, Washington közel-keleti politikájában nincs lényeges változás Carter elnöksége óta. Befejeződött a Kínai KP XI kongresszusa A Tanjug jelentése szerint ,a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusa pénteken be­fejezte munkáját. A kongresz- szuson mgválasztották a párt központi bizottságát. Az új központi bizottság első ülésén Hua Kuo-Fenget, a párt köz­ponti bizottságának elnökévé választotta. Olasz képviselők a Kappler-ügytisztázását Ingrao, az olasz képviselőház kommunista elnöke a kommu­nista és a szocialista képvise­lőcsoport indítványára hivata­losan felszólította Andreotti kormányát: adjon számot a parlamentnek Kappler náci háborús bűnös NSZK-ba szö­késének körülményeiről. And. reotti közölte, hogy kormánya a parlament rendelkezésére áll. A jövő héten rendkívüli ülést tart a szenátus és a kép­viselőház hadügyi bizottsága, és meghallgatja Lattanzio had­ügyminiszter jelentését. Az olasz hatóságok csütörtö­kön letartóztatták azt a két csendőrt, akit Kappler fe- gyenckórházi őrzésével bíztak meg. Milánóban, Firenzében, Bo­lognában és Sienában csütörtö­kön és némteken antifasiszta tüntetéseken és gyűléseken adóztak a náci megszállás ál­dozatai emlékének és tiltakoz­tak Kappler megszöktetése miatt. Autonómiát kap Katalőnia A Josep Tarradellas, a ka­talán géneralitás száműzetés­ben élő elnöke és Sanchez Te- ran, miniszterelnök tanács­adó, a spanyol kormány kép­viselője között Franciaor­szágban folyó tárgyalások eredményeképpen megállapo­dás született arról, hogy szep­tember 2-án kerül- sor a ge- neralitásnak, a katalán au­tonómia kormányszervének beiktatására Barcelonában. A megállapodás szerint a gene- ralitás — akárcsak a II. köz­társaság ideién, az autonóm parlament és kormány szere­pét fogja betölteni. 1977. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT Brezsnye v üdvözlete az Arktyika- expedícióboz Leonyid Brezsnyev üdvö­zölte az Arktyika atomjégtörő személyzetét abból az alka­lomból, hogy a legnagyobb szovjet atommeghajtású hajó elérte az Északi-sarkot. „Önök valóra váltották az orosz és a szovjet sarkkuta­tóknak azt a csodálatos ál­mát, amely évszázadokon át élt népünkben és folytatták azt a jó ügyet, hogy az ország nép­gazdasága fejlesztésének érde­kében, a szovjet nép javára használják fel a békés célokat szolgáló atomot” — hangzik a távirat. SZVSZ-ielhívás ebijei szolidaritási hónapra A Szakszervezeti Világszö­vetség felhívást adott ki a Chile dolgozóival és egész né­pével való szolidaritás hónap­jának megtartására. A felhívás emlékeztet arra, hogy szeptember 11-én 4. év­fordulója lesz a chilei fasisz­ta puccsnak, amely megdöntöt­te a Népi Egység kormányát, s uralomra juttatta a véron­tás, a megtorlások és a dikta­túra rendszerét. A Szakszervezeti Világszö­vetség felszólítja minden or­szág dolgozóit és szakszerve­zeti tagjait, hogy a chilei mun­kásosztály és nép fasizmus- elleni hősi harcához nyújtsa­nak még nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást. McGovern Moszkvában George McGovern amerikai demokratapárti szenátor csü­törtökön Varsóból Moszkvába, kelet-európai kőrútjának utol­só állomására utazott. A sze­nátor — mint emlékezetes — előzőleg Magyarországon is járt. Közös közlemény a szovjet­jugoszláv tárgyalásokról Moszkvában pénteken kö­zös közleményt adtak ki a szovjet—jugoszláv tárgyalá­sokról. A dokumentum meg­állapítja : „Az SZKP Központi Bi­zottságának és a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meg­hívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke augusztus 16—19-én hivatalos. baráti látogatást tett a Szovjetunió­ban. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito a barátság, a megértés és a kölcsönös tisz­telet légkörében megtartott tárgyalásain véleményt cse­réltek a szovjet—jugoszláv kapcsolatok és együttműkö­dés alakulásáról, valamint a legfontosabb nemzetközi kér­désekről. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito megállapítot­ta, hogy az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti baráti kapcsolatok to­vábbi erősítésének tartós és megbízható alapja a szuve­renitás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, az önállóság és a szocialista fej­lődés különböző útjai sza­bad megválasztása elveinek szigorú tiszteletben tartása, a két párt és a két ország internacionalista, elvtársi és önkéntes együttműködése. Külön figyelmet szentel­tek a béke és a biztonság szi­lárdításának, az enyhülésnek, valamint az egyenrangú nem­zetközi együttműködés fej­lesztése kérdéseinek. Aláhúz­ta: a tartós béke, a tartós biztonság, valamint a sokol­dalú nemzetközi együttmű­ködés fejlődése szempontjá­ból feltétlenül folytatni kell az erőfeszítéseket, hogy az enyhülés az egész világra és a nemzetközi kapcsolatokra kiterjedjen és előmozdítsa az alapvető nemzetközi prob­lémák megoldását valameny­nyi ország egyenrangú köz­reműködésével. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biz­tonsági konferencia vala­mennyi részt vevő állama képviselői közelgő belgrádi találkozójának, s egyetérte­nek azzal, hogy ennek a talál­kozónak építő jelleget kell vi­selnie, tág lehetőséget kell nyújtania a biztonság és az együttműködés szilárdításá­val kapcsolatos újabb kez­deményezések számára, elő kell mozdítania az európai államok közötti kölcsönös meg­értés és bizalom erősödését. A felek sürgették az újfaj­ta tömegpusztító fegyverek és azok újabb rendszerei lét­rehozásának eltiltását, A tárgyaló felek megálla­pították, hogy a közel-keleti helyzet továbbra is robba­násveszélyes, és veszélyezte­ti a világ békéjét. A közel- keleti válság megoldása és a térség tartós békéjének sza­vatolása csakis abban az esetben lehetséges, ha mara­déktalanul kivonják az izrae­li csapatokat az arab országok 1967-ben megszállt területei­ről, valóra váltják a Palesz­tinái arab nép törvényes nemzeti jogait, beleértve a független palesztin állam lét­rehozására való jogot, tiszte­letben tartják a térség min­den országának függetlensé­gét, önállóságát és biztonsá­gát. A felek egyetértettek ab­ban, hogy evégett késedelem nélkül fel kell újítani a Kö­zel-Kelettel kapcsolatos genfi konferencia munkáját vala­mennyi érdekelt fél részvé­telével. A konferencián a tár­gyalások kezdetétől fogva, a többiekével azonos jogkörrel részt kell vennie a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet­nek, mint a palesztinai arab nép kizárólagos, törvényes képviselőjének. A felek aggodalmukat fe­jezték ki az éleződő afrikai helyzet, főleg a kontinensen kirobbant konfliktus miatt. A Szovjetunió és Jugoszlávia sürgette a konfliktusok tár­gyalásos úton történő hala­déktalan békés rendezését. A felek ismét rámutattak hogy a szocialista országok kiemelkedő szerepet töltenek be a békés egymás mellett élés elvei nemzetközi síkon történő érvényesítésében, az új világhá.ború veszélyének elhárításában, a nemzetközi biztonság szilárdításában, az enyhülés további fejlesztésé­ben és az emberiség társa­dalmi fejlődésében. Ismételten leszögezték, hogy az el nem kötelezettségi moz­galom a világpolitika egyik olyan fontos tényezője, amely aktívan hozzájárul a béke­harchoz, a biztonsághoz, az enyhüléshez és az egyenran­gú együttműködéshez, a nem­zetközi politikai és gazdasá­gi kapcsolatok igazságos rend­szerének kialakulásához, az imperializmus, a kolonializ- mus, a neokolonializmus, a diktatúra és a kizsákmányo­lás összes formái ellen vívott harchoz. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito áttekintette a kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseit. Mindketten hangsúlyozták, hogy a kommunista és mun­káspártok, a haladó erők együttműködése fejlesztésé­nek szempontjából igen je­lentős helyet foglal el az eu­rópai kommunista és mun­káspártok berlini konferen­ciája. Kijelentették, hogy párt­jaik a berlini konferencia zá­róokmányában rögzített el­vek alapján továbbra is ké­szek előmozdítani ennek az együttműködésnek a megszi­lárdítását és fejlesztését. Joszip Broz Tito baráti lá­togatásra hívta meg Jugoszlá­viába Leonyid Brezsnyevet. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára a meghívást elfogadta. ★ Tito elnök a hivatalos tár­gyalások befejeztével vidéki útjának első állomására, Ir- kutszkba érkezett. Egy fíixet lapjairól Három utazás — három tapasztalat Magyarországról francia szemmel A legjelentékenyebb fran­cia szakszervezeti szövetség, a CGT Párizs környéki (me­gyei) főtitkára, Jean Drean őszinte, igaz barátja hazánk­nak. Pontosabban: a szocialis­ta Magyarországnak és népé­nek. Fürge, rendkívül érdek­lődő egyéniségével sokfelé ta­lálkozhattak az elmúlt napok­ban a Pest megyeiek, mert — mint ismeretes —, delegáció élén csaknem egy hetet töl­tött nálunk. Üzemekben, ter­melőszövetkezetekben beszél­getett, a megyei pártbizottsá­gon, a megyei tanácsnál és fő­ként a testvérszervüknél, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsán tárgyalt a késő es­tékbe nyúlóan is. Nem titkolt okkal. Delegá­tustársaival — Henri Rollin- nal, a CGT Párizs környéki szervezetének elnökségi tagjá­val, Pierre Saltellel, a CGT párizsi titkárával — együtt ugyanis következetes harco­sai hazájukban a szocializmus­nak, a munkásosztály mielőb­bi győzelmének. Amikor né­hány héttel ezelőtt, budapes­ti útját megelőzően Párizsban megismerkedhettem vele, már akkor kifejtette (mint Inter­júként lapunk augusztus 7-i számában meg is jelent), hogy a szakszervezetek működésé­ről, tapasztalatairól azért sze­retnének többet megtudni, mert mindez sokat jelent a jo­gaikért küzdő francia szerve­zett munkásoknak, rendkívül sokat seníthet ma is már. de még inkább holnap, a hatalom megnyerése után. A szocialis­ta holnapokban. Harmadízben jön hozzánk — tudtam meg ezt is Párizs­ban tőle. S még valamit. Egy sajátos érdekességet. Hogy külföldi látogatásairól füzetet vezet, s precízen egybeveti, ér­tékeli az utak közötti időben jelentkező változásokat. A po­zitív és a negatív jelensége­ket egyaránt. Ezt teszi ma­gyarországi útjain is. Már akkor szó esett róla, hogy előző két látogatása kö­zött a fejlődés egyenes, meg­lepően erőteljes tendenciáját figyelte meg. Ám nem érdek­lődtem részletek iránt, hiszen hátra volt még ez az újabb utazás. Hírverés és valóság imt j.'-í a h'gym— Most, a búcsúvacsorán köz­vetlen, baráti légkörben kér­dezhettem meg, hogy vajon a harmadik látogatás után mi kerül a füzetbe? A válaszként elhangzó első szavak Jámbor Miklós és a jelenlevő többi megyei szak- szervezeti vezető felé szóltak arról, hogy igazán kelle­mes volt minden és ami a legfőbb: őszinte barátságuk­hoz őszinte, baráti fogadtatás párosult. Vagyis, igaz barátok között érezték magukat. Az összecsendülő poharak az asztalra kerültek, s Jean Drean megfontoltan, rendkívül hatá­rozottan kezdte fogalmazni a feleletét: — Hogy mi is kerül a fü­zetbe? Ehhez előbb hadd mondjam el, hogy mindhár­munknak voltak bizonyos in­formációink az országról, mai helyzetéről, mielőtt ide jöt­tünk. Egvebek között hallot­tunk arról is. hogy jelenleg különböző nemzetközi nehéz­ségek folyamataként Magyar- országnak is megvárnák a sa­játos nondjai. Közelebbről: a kapitalista világválságra gon­dolunk, ami ide is kihatással van. Mi személy szerint — no­ha kapitalista országból jö­vünk —, nem érezzük ezért felelősnek magunkat, hiszen mi éppen a tőkésrendszer el­len harcolunk. A kapitalisták el akarják hitetni a dolgozók­kal, hogy a válság olyan Vi­lágjelenség, amely a társadal­mi berendezkedéstől függetle­nül minden országot egyfor­mán sújt. Igyekeznek ellep­lezni a válság igazi okait. Ugyanakkor azt látjuk, hogy Magyarország és a többi szo­cialista ország is, ahol alkal­munk volt a közelmúltban megfordulni, találkozik a vál­ság okozta problémákkal, de úgy küzdi le, hogy ez jelenté­kenyen nem rendíti meg a gaz­daságot. Látjuk, hogy emel­lett folyamatosan biztosítják a lakosság életszínvonalának kitűzött emelkedését és erősí­tik a gazdasági életet. Amikor mosolyogva hozzá­tette Jean Drean, hogy ez min­denképpen a füzet lapjaira ke­rül, mint friss bizonyosság, egyúttal arra kért, hogy gondo­latban lapozzunk egy kicsit vissza. Az első látogatására. Az első; jó úton — Néhány évvel az ellen­forradalom után voltam itt először — emlékezett. — Még érezhettük, láthattuk a nyo­mait. Mély benyomást tett rám és akkori delegációtársaimra, hogy milyen nehézségekkel találta magát szemben a ma­gyar nép. Sok elvtárssal ta­lálkoztam és beszélgettem, akik maguk is harcoltak azért, hogy ez az ország az ő hazá­juk, szocialista haza lehessen. Két hétig voltunk akkor itt, sokmindent láthattunk köze­lebbről, s már akkor valaho­gyan biztosnak tűnt a sze­münkben, hogy jó úton halad ez az ország, s hasonló ese­mények soha többé nem for­dulhatnak elő. Ez a bizonyos­ság fölmelegítette a szívünket, régi harcosokét. Mert az őszin­teséghez az is hozzátartozik, hogy megmondjuk: a szocia­lizmus franciaországi híveivel, a CGT tömegeivel, nagyon ne­héz napokat éltünk át, ami­kor Magyarországnak az 1956- os súlyos korszaka volt. Ezért is nyugodtunk meg, látva, hogy az országnak sikerült tel­jesen kilábalnia és jó úton haladnia előre, amely egyben biztosíték is. Ez volt ennek az első magyarországi utazá­somnak a legmélyebb benyo­mása, élménye és tanulsága. Amásodik: biztos ejőrehjHadái» — És a következő? — Az nem is olyan régen,' 1973-ban volt. Már nyomait séta láttam az ellenforrada­lom utáni gondoknak. Mind­ez a múltba tűnt. Amit vi­szont mindenütt érezhettünk, a légkörben, a budapesti utcá­kon járva-kelve, emberekkel beszélgetve: az a biztonság és feloldottság volt. Az utcá­kon sétálva egyébként azt mondogattuk egymásnak, hogy végeredményében nem igen lehet különbséget észrevenni a pesti vagy a párizsi emberek között. Még kevésbé a fiatalok között, akik úgy öltözködnek, mint Párizsban. — Ezen a második utamon — folytatta Jean Drean —, megfigyelhettem még eev lé­nyeges változást. Az árukí­nálatban mennyiségileg és mi­nőségileg is jelentős javulást, olyannyira, hogy nyilvánva­lónak tűnt: amit a lakosság­nak kínálnak a kirakatok — kínál az ország — az meg­felelhet a szükségleteknek. Vdlaszul az izraeli annexiós döntésekre: A PFSZ hkozza a harcot a megszánt területeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom