Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

xJUmív 1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA Brezsnyev—Gierek találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke kedden a Krímben találkozott Edward derekkel, a LEMP KB első titkárával, aki az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára a Szovjetunióban tölti szabadságát. Brezsnyev és Gierek kife­jezték megelégedettségüket a két ország gazdasági, politi­kai és kulturális kapcsolatai- , nak bővítése, hatékonyságuk növekedése felett. A nemzetközi helyzet meg­vitatása során különös figyel­met szenteltek a leszereléssel, a háborús veszély, mindenek­előtt az atomháború veszélyé­nek kiküszöbölésével kapcso­latos kérdéseknek. Hangsú­lyozták, hogv az európai biz­tonsági értekezlet záróokmá­nya alapot adott az aláíró or­szagoknak a konfrontációktól mentes együttműködési légkör megteremtésére. A Szovjet­unió és a Lengyel Népköztár­saság továbbra is ezen az úton halad és elősegíti a belgrádi találkozó tárgyszerű, konst­ruktív légkörben való meg­rendezését. Feloldott Az amerikai külügyminisz­térium közölte, hogy szeptem­ber 1-től az ENSZ kubai ki- rendeltségén dolgozó kubai diplomaták számára megszün­tetik az utazási korlátozást. Amióta megszakadtak a diplo­máciai kapcsolatok a két or­szág közt, Kuba ENSZ-diplo- matái New York várostól csak bizonyos távolságra utazhattak el. Intenzív munka Belgrádban Belgrádban kedden két rész­ben tartották meg az európai biztonsági és együttműködési találkozó előkészítő tanácsko­zásának 53. plenáris ülését. Erre azért volt szükség, hogy a találkozó napirendjével kap­csolatban még fenntartások­kal élő küldöttségek közelebb hozhassák egymáshoz állás­pontjukat. Az ülés második részében megállapították, hogy a né­zetek összeegyeztetésében te­vékenykedő nem hivatalos csoport bizonyos haladást ért el, de a végső megállapodás érdekében még újabb erőfeszí­téseket kell tenni. A legvitatottabb kérdés a ta­lálkozó befejezésének időpont­ja. Több nyugati ország, első­sorban Nagy-Britannia kül­döttsége ugyanis azt akarja, hogy ezt ne határozzák meg. Szocialista horizont (6.) Bukarest, o megrendült város Az újjáépítés hétköznapjai PFSZ-NYILATKOZAT: A palesztinoknak önálló képviseletre Géniben Arab lapok borúlátó jóslatai V ance útjáról A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet végrehajtó bi­zottságának kétnapos ülésé­ről közleményt adtak ki Bej- rútban. A kommüniké a leg­határozottabban leszögezi, hogy a PFSZ-nek „joga van önálló módon, egyenrangú alapon részt venni minden olyan fórumon, amely a pa­lesztin kérdéssel, vagy a kö­zel-keleti konfliktussal fog­lalkozik." A közlemény óva int „minden olyan kísérlet­től, amelynek célja az, hogy csapást mérjen a PFSZ-re, mint a palesztin nép törvényes kép- - viselőjére, s elkendőzze a pa­lesztin nép nemzeti függet­lenségének kérdését”. Az Al Anvar című libano­ni napilap keddi számában értesülést közölt arról, hogy Szíria és a PFSZ megállapo­dásra jutott a közel-keleti bé­keerőfeszítésekkel kapcsola­tos álláspont tekintetében. Szíria és a PFSZ megálla­podása független palesztin delegáció részvételét irányoz­za elő a genfi békekonferen­cián, valamint független pa­lesztin állam létrehozását az Izrael által megszállt Cisz- jordániában és a Gazai-öve- zetben. A megállapodás el­veti bármiféle jordániai—pa­lesztin kötelék megteremtését a genfi konferencia előtt, ugyanakkor leszögezi, hogy Jordánia és a palesztin állam kapcsolatait a Szíriái—jordá­niai—palesztin államszövet­ség keretében kell majd ren­dezni. Eközben Vance Alexand­riában folytatja a közel-keleti rendezést célzó tárgyalásait, amelyek középpontjában ép­1 pen a palesztinai probléma áll. Szadat egyiptomi államfő és Vance amerikai külügymi­niszter kedd este ismét talál­kozott egymással, majd ezt követően közös sajtóértekez­leten számoltak be megbeszé­léseik eredményeiről. Beje­lentették, hogy Vance egyet­értéssel fogadta Egyiptom egy olyan munkacsoport lét­rehozására tett javaslatát, amelynek munkájában részt venne a közel-keleti konflik­tusban közvetlenül érdekelt valamennyi, állam — tehát az arab frontállamok és Izrael — külügyminisztere. A mun­kacsoport, amennyiben létre­jön, szeptember közepén, New Yorkban tartaná meg el­ső ülését, s az lenne a felada­ta, hogy előkészítse a Közel- Kelettel foglalkozó genfi ér­tekezlet újbóli összehívását. A „mini-Genf” ülésein Vance elnökölne. Szadat kijelentette, hogy vem tartja szükségesnek a genfi konferencia másik társelnöke, a Szovjetunió kép­viselőjének részvételét ezen a tanácskozáson. Szadat eluta­sította a kétoldali! egyiptomi —izraeli megbeszélések gon­dolatát. Kifeitette ugyanak­kor, hogy bármely pillanat­ban kész lenne aláírni egv békeszerződést, amelv Izrael azonnali és automatikus elis­merését íelentené Esvintom részéről. Ez azonban mág min­dig nem lenne igazi béke — mondotta —. mivel az csak Iz­raelnek a megszállt terüle­tekről való kivonulását. a határok megnyitását és a gazdasági kapcsolatok norma­lizálódását követően jönne létre. Líbiai mérleg Egyiptom múlt heti támadásáról „Több mint kétezer egyipto­mi katona esett fogságba és a líbiai légvédelem 27 egyiptomi harcirepülőgépet lőtt le az or­szág ellen intézett egyiptomi agresszió során” — közölte hét­főn Tripoliban megtartott saj­tóértekezletén Dzsallud, a líbi­ai legfelsőbb népi kongresszus legfelsőbb titkárságának tagja. Az ARNA hírügynökségnek a líbiai politikus sajtóérte­kezletét ismertető keddi jelen­tése szerint Dzsallud elmondta, hogy a harcok során nagy szá­mú páncélost is megsemmisí­tettek. A 27 lelőtt repülőgép közül 24 líbiai területen zuhant le. A líbiai veszteséglistán 27 halott és 22 sebesült szerepel, az egyiptomiak kilenc líbiai harckocsit lőttek ki. Az egyip­tomiak által foglyul ejtett lí­biaiak számát Dzsallud hat­nyolcra becsülte. ★ Szalem, egyiptomi minisz­terelnök kedden beszámolt a parlamentnek az egyiptomi—lí­biai kapcsolatok jelenlegi ál­lásáról. A két ország határain július 19—24. között lezajlott fegyveres konfliktusok kirob­bantásával ismét Líbiát vádol­ta, s azt állította, hogy Egyip­tom jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos országgal. Közöl­te, hogy Egyiptom kidolgozta a Líbiában élő, több mint két­százezer egyiptomi kitelepítésé­nek tervét. Beszédet mondott a parla­mentben Abdel Ghani Al-Ga- mazi hadügyminiszter is. Azt állította, hogy létezik egy terv, amelynek célja, hogy Egyiptomot és stratégiai hát­országát, Szudánt ellenséges gyűrűbe fogják. Közölte, hogy a líbiai „agresszió” része volt „a térség békéjének feldúlásá- ra irányuló terveknek”. A hadügyminiszter éles kiroha­nást intézett a Szovjetunió el­len is. Az UPI amerikai hírügy­nökség egyiptomi , forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai külügymi­niszter Egyiptom számára el­fogadhatatlan javaslatot ter­jesztett elő a hétfői és keddi tárgyalásokon. Ennek értel­mében az arab országok elis­mernék Izraelt, az pedig az elkövetkező öt év során ki­vonulna a megszállt arab te­rületekről. Egyiptom azt kí­vánja, hogy a kivonulás rö- videbb idő alatt történjen meg. A Vance-Iátolatással . fog­lalkozó arab sajtójelentések kedden is meglehetős pesz- szimizmussal szóltak a körút várható eredményeiről. A jordániai Al-Rai arról írt, hogy az arab országok nem mennek el Genfbe, hacsak Begin kormánya meg nem vál­toztatja az 1967-es háború so­rán megszállt arab területek­kel kapcsolatos álláspontját, a Ciszjordániában folytatott letelepítési politikáját, és el nem fogadja, hogy a palesztin népnek is megvannak saját nemzeti jogai. GENFBEN kedden újabb plenáris ülést tartott az ENSZ leszerelési bizottsága. Domokos Mátyás, a magyar küldöttség vezetője munka­dokumentumot terjesztett a bizottság elé, amely a vegyi fegyverek részleges betiltásá­nak ellenőrzési módszereivel foglalkozik. A földrengés sebhelyei még láthatók Bukarest központjá­ban. Homlokzatukat vesz­tett sarokházak, megüresedett házhelyeik, s az utcai forga­tagban fel-feltűnő gyászru­hák jelzik a — HIÁNYT. Em­berek és lakásaik pusztulását. A főváros élete — öt hó­nappal a földrengés után már a megszokott, egészséges rit­mussal lüktet. A legtöbbet szenvedett Maghieru és Vic­toria főutak is a nyári tarka, nyüzsgő, eleven utca képével fogadnak. Csak egy-egy hi­ányzó épület üressége előtt lát­ni kisebb csoportokat, hallga­tagon állva, vagy élénken magyarázva. A túlélők jussa mindkettő. Az életöröm is. Meg az emlé­kezés is. A pusztulás nyomai Tegyünk egy sétát Buka­restben, lássuk: mi pusztult a földön? A Scinteia sajtóháztól indul­va, a városközponton át, egé­szen a Berceni lakótelepig, mintegy tizenöt kilométer az út, mely átlósan átszeli a román fővárost. Három kilo­méteres szakasz a Maghieru körút. Itt dőlt össze a legtöbb tömbház. Nem az újak, ha­nem a régiek. Azok, melyek az 1940-es esztendő nagy föld­rengését kiállták, illetve meg­sínylették. Nem messze in­nen, a Ghica utcában hatal­mas pinceűr jelzi az épüle­tet, ahol két ismert művész, Veronika Porumbacu írónő és Torna Caragiu neves komi­kus halt meg. A Maghieru körúton nagyon sok a súlyosan megrepede­zett régi lakóház. Különösen este a sötét ablakok hatnak nyomasztólag: a lakhatatlan lakásokat jelzik. ,J ­Tovább menve, a Dimltrie Cantemir sugárút új (talán 15 —20 éves) tömbházain már nyoma sincs a földrengésnek. Hajszálrepedéseket csak el­vétve látni. Az utóbbi hat év­ben épült Berceni negyed tíz­emeletes blokkjai szintén sér­tetlenül állnak. Pedig a nagy földrengésben úgv hajladoz­tak, mint jegenyék a vihar­ban. A szocialista építőipar ma­gas házai kiállták a megrendí­tő erőpróbát. Országos összefogással A földrengés okozta pusz­títás nagyságáról az adatok nyújtanak általános képet. Pénzben kifejezve az országos károk meghaladják a 10 mil­liárd lejt. Több tízezer lakás ment tönkre, 16 7 termelő­üzem, 1200 kereskedelmi egy­ség, 47 kórház, 36 kulturális intézmény, 250 iskola rongá­lódott meg. Mindennél többet mondó adat: mintegy har­mincötezer család maradt haj­lék nélkül. A legsürgősebb feladat a fe­dél nélkül maradt családok elhelyezése volt. A Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottsága elha­tározta, hogy minden anyagi kárt az állam visel, vagyis az ország egész társadalma. A családok ingyen lakást, bútor­zatot, szükséges ruhaneműt és zsebpénzt kaptak. Az első hó­napban megtörtént, hogy nem­csak váltott műszakban dol­goztak és tanultak a különbö­ző szállók lakói, hanem vál­tott műszakban is aludtak az ágyakon. Ma már lényegében megoldották az otthontalan családok elhelyezését, több­ségük új vagy felújított la­kásba költözött. Az újjáépítés és a megron­gálódott épületek helyreállítá­sa az egész országot mozgás­ba hozta A párthatározat előírta, hogy az éves lakás- építési tervet nemcsak telje­sítenie, de tízezer lakással túlteljesítenie kell az építő­iparnak a földrengés sújtot­ta nagyobb városokban. És a károsodott falvakban is mintegy tízezer lakás építését irányozták elő. Gyors helyreállítás A fővárosi építő-szerelő központ ötvenezer munkása, nagy számú, a megyékből ér­kezett munkacsoport dolgo­zik hónapok óta feszített tem­póban. Az első ütemben 354 magasépület javítását végez­ték el. A kerületi lakásgaz­dálkodási vállalatok szakem­berei 4500, négyemeletesnél ki­sebb épületet hoztak rendbe, mintegy tizenháromezer csa­ládnak adván vissza ottho­nukat. összességében ' a meg­rongálódott lakások 40—45 százalékát már kijavították. A bukaresti építő-szerelő központnak az idén harminc­ötezer lakást kell felépítenie. A félév eredményei biztató­ak. A tervezők negyven szakbi­zottságot alakítottak a buka­resti, kolozsvári, iasi-i, te­mesvári kiváló szakemberek­ből. Június első napjaiban mutatták be a Maghieru és a Balcescu főutak újjáépítésé­nek tervrajzát. A tervezők az év végéig elkészítik a többi tervet is, melyek kettős kö­vetelményeknek kell. hogy megfeleljenek: 1. az épületek jól illeszkedjenek a korszerű román építészeti koncepció­ba és 2. ellenálljanak a 8,5-es föld rengéserősségnek. Emberi „utórengések” Van azonban a helyreállí­tásnak egy másik területe, me­lyen sokkal nehezebb az „új­jáépítés”. S ez: az emberi lé­lekben keletkezett megrendü­lés csillapítása. Akik csalá­dot, testvért, szülőt, rokont, barátot veszítettek — örökös sebhelyet viselnek. És azok, akik „csupán” átélték az el­lentétes mozgású, rázó-ringa- tó földlökéseket — megismer­ték a legnagyobb félelmet. Átélték életük leghosszabb percét, érzékelvén a percnyi idő végtelenségét. Sokan utórengést vártak (különböző rádiók híresztelték is), egy hónapra rá volt is va­lami —, ám tartós utórengés az emberi lelkekben játszó­dott le. Itt az „újjáépítő” első­sorban az idő. A földkéreg belső nyugalmában eltelt évek hozzák meg az emberi lélek be^ő nyugalmát. Érthető, hiszen az rendült meg, amit legbiztosabb pont­nak vél az ember: az anya­föld. Balogh Ödön Folytatódnak a harcok Ogadenben Etiópia az AESZ-hez lordalt lentette kedden a Tanjug ju­goszláv hírügynökség Addisz Abeba-i tudósítója. Etiópia kedden az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa rendkívüli értekezle­tének azonnali összehívását kérte „az Etiópia ellen elkö­vetett Szomáliái agresszió ki­vizsgálására” —1 jelentették be Addisz Abebában. Szomáliái harci repülőgépek több bombatámadást intéztek a hét végén és hétfőn az etióp hadsereg Ogaden tarto­mányában (Kelet-Etiópia) ki­épített állásai ellen és súlyos veszteségeket okoztak a körzet polgári lakosai körében — je­BÚDÉ PRÁVO: Napjaink paradoxona az imperializmust taktikájának megváltoztatására. Már nem támadja frontálisan az összes kommunista pártot, hanem a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megbontá­sa céljából a következő stra­tégiához folyamodik: egyese­ket becsmérelni, másokat pe­dig magasztalni”. „Ez a lényege a Carter-kor- mány álláspontja megváltozá­sának néhány nyugat-európai kommunista párttal kapcso­latban” „A polgári propaganda a nyugat-európai kommunista pártokat igyekszik felosztani többé-kevésbé »eurokommu- nistákra- és olyan pártokra, amelyeket a »szovjetbarát­nak« nevez. Az »eurokommu nizmus tisztaságának-« mér hívének pózába vágja magát. Micsoda komédia!” „Az ok magától értetődő” — folytatódik a cikk. — „Az­zal a ténnyel állunk szem­ben, hogy a szocializmus el­lenségei megpróbálják ki­használni azokat a különböző­ségeket, amelyek a kommu­nista pártok között az idősze­rű problémák megoldására vonatkozó szemléletekben ta­pasztalhatók, hogy ezáltal szembeállítsák egymással va­lamennyi párt függetlenségét és önállóságát, a nemzetközi szinterén megvalósuló elvtár­si együttműködéssel, hogy íly- módon gyengítsék a nemzet­közi kommunista mozgalom erejét és befolyását.” A cikk a továbbiakban rá­mutat, hogy a szocialista kö­zösség növekedése és megerő­södése olyan tényezővé vált, amely kedvező feltételeket te­remt a nyugat-európai álla­mok kommunista pártjainak, és lehetővé teszi számukra a szocializmushoz a parlamenti demokrácia útján történő át­menet programjának felveté­sét. „Éppen ez a tényező” — ír­ja a szerző — „kényszerítette tékegysége a szovjetelle­nes álláspont. Már ez is arról árulkodik, milyen tartalmat akarnak sugallni ennek az »eurokommun izmusnak- — szembe akarják állítani a lé­tező szocializmussal. Kétségte­lenül erre reagált Carrillo »Eurokommunizmus és állam­című könyvével.” „A Pentagonhoz közelálló V. S. News and World Report legutóbbi számában nem tit­kolta, mit várnak az imperia­listák az »eurokommunizmus­tól- — a kommunista világ moz­galom végleges összeomlását”. Ford bírálja a kormányt Ford volt amerikai elnök bírálta a jelenlegi kormány­zat külpolitikai tevékenysé­gét, amely a szovjet—ameri­kai kapcsolatok romlásához vezetett. A UPI hírügynökség­nek adott nyilatkozatában ki­jelentette: a szakértők álta­lános véleménye szerint a szovjet—amerikai kapcsola­tok a jelenlegi adminisztráció politikája következtében meg­romlottak. A volt elnök ezt „egészségtelen tendenciának” nevezte, amely ellentétben áll nemcsak az amerikai és a szovjet nép, hanem az egész világ érdekeivel. üntikommumsta merénylet Felháborodást váltott ki a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt elnökségének iro­dája ellen végrehajtott provo­kációs merénylet. A párt szék­házának földszintjén hétfőre virradóra az ablakon keresztül gyújtószerkezeteket helyeztek el. A merénylők úgy meg,, rongálták a bejárati zárakat, hogy a fellobbant tűz eloltásá­ra érkező tűzoltóknak be kel­lett törniük az ajtót. FUKUDA japán miniszter- elnök kedden fogadta Iskov szovjet halgazdasági minisz­tert. A szovjet miniszter a ja­pán partjainál folytatandó ha­lászat feltételeit rögzítő szov­jet—japán kormányközi meg­állapodásról tárgyal Tokió­ban. A Rucíé Právo július 30-i számában közölte, Karel Dou- dera „A jelenkor kérdései és a történelmi tapasztalat” cí­mű cikkét. „Minden korszak­nak megvannak a maga para­doxonjai” — írja a szerző. „Napjainké abban áll, hogy a hírhedt antikommunisták a kommunista pártok sorsáért aggódnak.” „Jellemző a következő tény. Amikor a múlt évben Spa­nyolországban megkezdődött a fasiszta rezsim összeomlása, / a polgári lapok a következő­ket írták: nem szabad meg­engedni, hogy a Spanyol Kom­munista Párt befolyásos erő­vé váljék. Akkor, amikor a szovjet Novoje Vremia Car­rillo szovjetellenes támadá­sait bírálta, haladéktalanul védelmükbe vették Carrillót. mint a spanyol kommunisták független útjának úttörőjét.” „A tőkés-propagandagépe- zet évtizedek óta rágalmazó kampányt folytat a szocialistá országok és a kommunista pártok ellen, most azonban hirtelen a kommunista pártok szuverenitása védelmezőjének és egyfajta mai szocializmus

Next

/
Oldalképek
Tartalom