Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA Bevásárló központ Maglódon Július elején nyitotta meg az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ maglódi ÁBC-áruházát, amely a monori járás legnagyobb, s egyben legkorszerűbb bevá­sárló központja. Nemcsak a helybeliek, hanem a környék lakóinak igényeit is kielégíti az új üzlet­Áz ABC megnyitása előtt sok Pest megyei vásárló uta­zott Budapestre, s a rákoske­resztúri boltban vásárolt. Az új üzlet konténerbe rakott áru fogadására is alkalmas, három hűtőkamrája, 4 hűtőpultja és három mélyhűtő berendezése a hentesáru, tejtermék és mi­relit áruk tárolását teszi le­hetővé. Így nem csoda, ha ha­vi forgalma megközelítőleg 2,5 millió forint Zászlósavatás Szentendrén Szentendrén, a Kossuth La­jos Katonai Főiskolán a har­madéves hallgatók eredménye­sen fejezték be az 1976/77-es tanévet. A vizsgák után már, mint negyedéves hallgatók ün­nepélyes keretek között kap­ták meg a zászlósi rendfoko­zatot. Az ünnepségen a felsorako­zott hallgatókat Erdei László ezredes, a főiskola-parancsnok kiképzési helyettese köszöntöt­te. Az elnökségben foglalt he­lyet Mátuszka István ezredes, a főiskola-parancsnok politikai helyettese, a párt- és KISZ- szervezetek vezetői, valamint a szolgálati ágak főnökei. A kinevezési ünnepségen a hallgatók átvették az új váll- lapokat. Tóth István hallgatót eddig végzett kiemelkedő mun­kájáért törzszászlóssá nevez­ték ki. A kinevezett hallgatókat Er­dei László ezredes köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy az új negyedéveseket az állandó, fejlődés jellemezte. Például a tanulmányi átlageredményük az 1974/75-ös tanévben 3,52 volt, viszont az 1976/77-es év­ben már 3,83. A jelenlegi ne­gyedévesek között 11-en a ki­váló hallgató, 43-an az élenjáró hallgató címet viselik. Olyan hallgatók kapták meg az új rendfokozatot, mint pél­dául Jagodics Péter, aki KISZ- alapszervezeti titkár, és akinek az alapszervezete elnyerte a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, vagy például Szántó Imre, aki­nek alapszervezete szintén a kitüntető cím birtokosa, és aki az idén a főiskolát fogja képvi­selni a II. szovjet—magyar if­júsági fesztiválon. Hangsúlyoz­ta, hogy a rendfokozati előrelé­pés még komolyabb munkát igényel a negyedévesektől. Az iskola parancsnoksága — mondta befejezésül Erdei László ezredes — párt- és KISZ-bizottsága elvárja a zászlósoktól, hogy mutassanak példát a tanintézet többi hall­gatójának, mind a tanulás, mind a katonai fegyelem meg­szilárdítása terén. Az ünnepség az újonnan ki­nevezett zászlósok díszmeneté­vel ért véget. Géczi Sándor Tavaly 102 millió literrel több tejet vásárolt fel a tej­ipar, mint az előző esztendő­ben. Ez elsősorban az anya­gi ösztönzés helyes kialakí­tásának köszönhető, de annak is, hogy a gazdaságok jóval nagyobb figyelmet fordítottak a szarvasmarha-tenyésztésre, mint bármikor azelőtt. Az idén további kedvezmények léptek életbe. A nagyüzemek annyiszor 10 fillérrel többet kapnak literenként az általuk értékesített tejért, ahány szá­zalékkal növelik' á “tavályíhöz képest a tejértékesítést. Az idét tehát minden bizony­nyal tovább növekszik a tej­termelés mind a termelőszö­vetkezetekben, mind az ál­lami gazdaságokban. Bíztatás a háztáji gazdaságoknak Az ösztönző prémium felső határa 30 százalék, vagyis li­terenként 3 forinttal növeked­het ily módon a tej felvá­sárlási ára. Más kedvezmé­nyek is életbe léptek a szarvasmarha-tenyésztésben és a tejtermelésben, de a tej­prémium váltotta ki a legna­gyobb hatást. Ez ösztönöz a tejtermelés növelésére, de ar­ra is, hogy a szarvasmarha­állomány gyors ütemben nö­vekedjen, tehát több borjút nevelhessenek fel az üzemek. Ahhoz is fontos gazdasági érdekek fűződnek, hogy a háztáji és a kisegítő gazda­ságok megfelelő ösztönzést és segítséget kapjanak a szarvas­marha-tenyésztéshez és a tej­termeléshez. Ezt szolgálja az az intézkedés, hogy a kis­üzemben az egy tehén tar­tásához adott állami támo­gatást 1500 forintról 2500 fo­rintra, a második vagy en­nél több tehén utáni támoga­tás pedig ötezer forintra nö­vekedett. Ennek is köszönhe­tő, hogy a kisüzemekben a tehénállomány csökkenésé­nek üteme mérséklődött, s az értékesített tejmennyiség nö­vekedett. Az idei tervek szerint, a tejtermelés növekedésének hatására, az állami tejipar 120 miliő literrel több tejet vásárolhat fel, mint tavaly, te­hát mintegy 1530 millió li­ter tej felvásárlásával szá­molhat. Biztató, hogy a tej átvételében és feldolgozásá­ban eddig sehol sem voltak zavarok. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly újabb napi 300 ezer literrel növekedett a feldolgozó ka­pacitás és már eléri az 5,5 millió litert. Tavaly kezdte meg a termelést a váci és a szombathelyi új tejüzem, a mátészalkai tejporgyár, befe­jeződött a karcagi és a ta­tabányai rekonstrukció. Az ötödik ötéves terv fej­lesztési programja lehetősé­get nyújt arra, hogy a tej­ipar kapacitása párhuzamo­san nőjön a tejtermeléssel és a fogyasztói kereslet növeke­désével. Kezd kialakulni egy korszerű feldolgozó hálózat. Elsősorban a megyeszékhelye­ken építik az új üzemeket, vagy növelik a meglevőket. Egyes megyékben a nagyobb városokban is épülnek új fel­dolgozók, amelyek lehetővé teszik, hogy ne tegyen meg hosszú utat a tej a földolgo­zó üzemig, Az Ötödik ötéves tervben épül fel a kaposvá­ri tejüzem, amely naponta 100 ezer liter tejet képes feldol­gozni. Veszprémben is jó ütemben halad a napi 130 ezer literes kapacitású tejüzem építése. Megkezdődött az új beruhá­zások előkészítése. Kész a szekszárdi üzem beruházási programja és alapokmánya. Ugyancsak elkészült a deb­receni és a szolnoki tejüzem beruházási programja. Máté­szalkán túrógyártó üzem, Kis­teleken krém-fehér-sajtüzem épül, Miskolcon a tejüzem re­konstrukciójára került sor. Elkészült a rekonstrukciós be­ruházási program a bácsboko- di tejüzemre és a gyöngyösi tejüzemre. A pásztói tejüzem építéséhez is rövidesen hoz­záláthatnak. Közösen a téeszekkel A tejipar a tsz-ekkel kö­zösen is épít új feldolgozó üzemeket. Ezek közül tavaly átadták a balmazújvárosi és a tiszafüredi üzemeket, a kiskunfélegyházi és a ceglédi tejfeldolgozók pedig az idén kezdték, illetve kezdik meg a termelést. Ezzel lehetővé vá­lik, hogy a tejet lényegé­ben helyben dolgozhassák fel és lényegesen javuljon egy- egy vidék tej- és tejtermék- ellátása. Elértünk tehát oda, hogy a tejüzemek teljesítőképessége megelőzte a tejtermelés és a tejfelvásárlás ütemét. Most az a feladat, hogy a tejipar meg­találja a módját, hogy a tej­termelés növekedéséből adó­dó többlet tejmennyiséget a hazai fogyasztók jobb kielégí­tésére fordítsa. Kedvezőnek tekinthető, hogy a tejipar igyekszik megszüntetni a ma még a fogyasztásban meglevő területi aránytalanságokat, s igyekszik kiszélesíteni a köz­ponti ellátás körét. Különö­sen fontos, hogy a pasztőrö­zött tej értékesítése az egész ország területére kiterjedjen. A fejlődést mindenesetre jel­zi, hogy 1970-ben még csak 600 helységben volt pasztő- rözött-tej-értékesítés, 1975-ben már 2570 helységben, ma pe­dig lényegében az ország la­kosságának 95 százaléka pasz­tőrözött tejet ihat. Ehhez ter­mészetesen hozzájárultak a tsz-ek önálló tejfeldolgozó üzemei is. Hetekig frissmaradó tej A tej- és tejtermék értéke­sítését csak akkor lehet nö­velni, ha a tejipar javítja termékeinek minőségét és vá­lasztékát. Az ötödik ötéves terv tejipari fejlesztése, az új korszerű tejüzemek erre is lehetőséget nyújtanak. Több olyan terméket hozhatnak majd forgalomba, amelyek nem egy-két napig, hanem több napig is eltarthatok. Szé­lesítik a hagyományos termé­kek mellett az úgynevezett tartós — 3—6 hétig eltartható — termékek választékát. Meg­kezdték az előkészületeket az úgynevezett steril tej előállítá­sára. Ez a tej több hétig el­tartható és még külön hűtő- szekrényt sem igényel. Mindent összegezve, az ötödik ötéves terv tejipari fej­lesztésének eredményeként több tejet és tejterméket fo­gyaszthatunk, egészségeseb­ben táplálkozhatunk. Cserkút! Imre Egységes eszmei alapokon A honvédelmi nevelés az új törvény szellemében FONTOS összetevője a fia­talok személyiségformálásá­nak a honvédelmi nevelés Éppúgy része ez az iskolai, mint a jelenlegi tábori élet­nek, a mozgalmi munkának, de a családi nevelésnek is. Alapvető, hogy azok, akik fiataljainkat nevelik, egysé­ges szemlélettel rendelkezze­nek. Ennek az egységes szem­léletnek a kialakítását ala­pozta meg a közelmúltban szo­cialista jogalkotásunk, mikor az országgyűlés tavalyi tava­szi időszakán új honvédelmi törvényt fogadott el. Az azóta eltelt idő mór az érvényesí­tés néhány tapasztalatának le­vonására is lehetőséget nyújt, azonban az is bebizonyoso­dott, hogy hasznos időnként föleieveníteni a törvény leg­fontosabb vonatkozásait, hogy mind többen megismerjék a lényegét, tartalmát. Abból kell kiindulnunk, hogy tulajdonképpen mi is indo­kolta az új jogszabály megal­kotását. Mindenekelőtt más­fél évtized telt el azóta, hogy az országgyűlés elfogadta az első szocialista honvédelmi törvényt. Ez a törvény azokon a történelmi jelentőségű ered­ményeken alapult, amelyeket a felszabadulást követően a szocialista Magyarország épí­tésében, a fegyveres erők, mindenekelőtt a néphadsereg fejlesztésében értünk el. Az 1960. évi IV. törvény megfe­lelt az akkori követelmények­nek, jól betöltötte feladatát, elősegítette az MSZMP hon­védelmi politikájának megva­lósítását. A megváltozott körülmé­nyek, a társadalmi fejlődés azonban indokolttá tette, hogy az országgyűlés új jogszabályt alkosson. A szocializmus alap­jai lerakásának befejezésével megkezdtük és sikeresen foly­tatjuk a fejlett szocialista tár­sadalom építését. A több mint tizenöt év nagyszerű eredmé­nyei, szocialista hazánk vé­delme számára is szélesebb bázist teremtettek. A prole­tárdiktatúra talaján, a tulaj­donviszonyokban és társadal­munk szerkezetében, a gazda­sági életben, népünk életvi­szonyaiban, műveltségi és kulturális színvonalában, er­kölcsi-politikai arculatában, világnézetében történt előre­lépés tette lehetővé az anya­gi-társadalmi háttér kiszéle­sítését. Mindezek alapján a párt és kormány irányításá­val, honvédelmünk egész rend­szere minőségileg tovább fej­lődött, erősödött a honvéde­lem eszméje. Nyár a féli gyermekvárosban Pozitívan alakult a fiatalok viszonya a haza fegyveres szolgálatához. Az eddiginél is hatékonyabbá vált a külön­böző oktatási intézmények­ben, társadalmi és tömeg­szervezetekben a honvédelmi nevelő munka. Az 1960. évi törvény élétbe lépése óta an­nak több módosítását, kiegé­szítését követelte az élet, újabb változtatásokkal már nem lehetett megfelelni a kor követelményeinek. így a ta­valy tavasszal elfogadott új honvédelmi törvény megalko­tása tehát szükségszerűvé vált. AZ ÜJ TÖRVÉNY legfőbb jellemzője mindenekelőtt az, hogy a honvédelmi feladato­kat kiterjeszti az egész társa­dalomra, minden állampol­gárra, s a népgazdaságra. Ez­zel összhangban meghatároz­za a fegyveres testületek, ren­dészeti szervek hátországvé­delmi jellegű feladatait. Az 1976. július 1-vel életbe lé­pett jogszabály egyértelműen foglalkozik a hadkötelezett­séggel — mint általános jogi kategóriával — magába fog­lalja az állampolgárok jelent­kezési kötelezettségét, a kato­nai szolgálati kötelezettséget. Jelentős változás a korábbi sorkötelesek összeírásrendsze­rének megszüntetése, vala­mint a hadköteles korhatár 50-ről 55 évre való felemelé­se. Az. összeírás megszünte­tése az államigazgatási mun­ka egyszerűsítését eredmé­nyezi és jelentős munkaidő­megtakarítással jár. A korha­tár felemelését elsősorban az tette indokolttá, hogy a kor­szerű hadseregben kiszélese­dett a modern fegyvereket kiszolgálók köre, manapság több területen nem annyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasztalat dominál. Ezáltal további öt értékes korosztállyal erősöd­nek a fegyveres erők. A SORKATONAI szolgálat­tal kapcsolatos változások váltották ki eddig a legna­gyobb érdeklődést az állam­polgárok körében. Mi ennek a lényege? Közismert, eddig a sorkatonai szolgálat időtarta­ma 35 hónap volt. Ezt az új törvény 24 hónapra szállítot­ta le, tulajdonképpen az ed­digi gyakorlatot törvényesít­ve. A felsőfokú oktatási in­tézmények hallgatóinak sor­katonai szolgálata az eddigi (egyetemisták esetében) 11 és (főiskolások zöme esetében) 24 hónap helyett egységesen 18 hónap lett. Ez a társadal­mi igazságosság hatékonyabb érvényesülését, vagyis az ed­dig meglevő aránytalansá­gok megszüntetését célozta. A 24 hónapot és a 18 hónapot természetesen úgy kell értel­mezni, mint maximumot, ugyanis a törvény lehetősé­get biztosít rövidebb szolgá­lati idő megállapítására is: például a kétgyermekes csa­ládapák szolgálati ideje 12 hónap. A hadkötelesek 18. életévük betöltése után általában 23. életévük betöltéséig hívhatók be sorkatonai szolgálatra Ez alól természetesen vannak ki­vételek: például 28 éves korig hívhatók be, akik fontos ál­lamérdekből, vagy személyi okból szolgálathalasztást kap­tak, vagy szolgálatukat félbe­szakították. A másik kivétel: 40 éves korig hívhatók be, akik jogellenesen vonták ki magu­kat a szolgálat alól; és végül már 17. életévének betöltése után is behívható, aki önként jelentkezik és felsőfokú tan­intézet hallgatója. (Az ön­ként jelentkezés természete­sen nem lehet általános, az csak 6zűk keretek között tör­ténhet.) A hadkötelezettséghez tar­tozik a honvédelmi hozzájá­rulás fizetésének kötelezett­sége is. A katonai szolgálati idő csökkentésével összhang­ban a törvény, annak mérté­két is egyharmadával csök­kentette. Aki tehát nem tel­jesített, vagy 2 hónapnál rö­videbb ideig teljesített sorka­tonai szolgálatot, az az eddigi 36 hónap helyett tavaly óta 24 hónapon át fizet hozzájá­rulást. Aki viszont 2—11 hó­nap között teljesített sorkato­nai szolgálatot, az 24 hónap helyett 16 hónapig tartozik fi­zetni. AZ OKTATÁSSAL kapcso­latban közismert, hogy a fia­talok a tanintézetekben ed­dig is szereztek honvédelmi ismereteket, az MHSZ pedig gondoskodott a katonai elő­képzésről Az új honvédelmi törvény egységesen kötelező­vé teszi a honvédelmi isme­retek oktatását. Az ifjúság­nak elméleti és gyakorlati fog­lalkozások során, vagy az oktatási intézményekben, vagy az MHSZ kereté­ben honvédelmi oktatás­ban kell részt venni. Az oktatási intézmények nap­pali tagozatain tanuló fiúk és lányok esetében, az általá­nos iskola 7—8. osztályában tanévenként 6 órát, a közép- és felsőfokú tanintézmények­ben tanévenként 20 órát. Ugyanakkor azok a fiúk, akik nem tanultak tovább, a 17. életévük betöltése után, behí­vásukig összesen 80 órában kötelezhetők általános honvé­delmi oktatásra, ami 2 éven át tarthat; 80 órára kell kiegé­szíteni az oktatást azoknak a fiúknak is, akik a középisko­lákban nem kaptak ilyen idő­tartamú oktatást. Ha viszont a 80 órás oktatás befejezése óta több mint 2 év telt el, az em­lített fiatalok további 20 órás kiegészítő oktatásra kötelez­hetők. Az új törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az MHSZ ke­retében önkéntes alapon az ún. általános, illetve szaktan- folyamon vehessenek részt a fiatalok. Az önkéntesség ar­ra vonatkozik, hogy az illető mely tanfolyamra jelentkezik, nem pedig arra, hogy részt vesz-e vagy sem az oktatás­ban. Jelenleg a honvédelmi ne­velési tennivalók meghatáro­zásánál figyelembe kell ven­ni, hogy a szocializmus építé­se és védelme egymással ösz- szefüggenek, egymástól vá- laszthatatlanok. Ezért a neve­lés szoros része a haza védel­mére való felkészítés. Nem­egyszer találkozhatunk azzal a téves felfogással, hogy a hon­védelem kizárólag katonai te­vékenység, sőt, olyat is hall­hatunk, hogy honvédelemre csak háború esetén van szük­ség, amikor támadás ér ben­nünket. Jelentkezett például olyan elgondolás, amely a hon­védelmi nevelést kizárólag a fegyveres szakképzésre kíván­ta korlátozni. Mindezek hibá­ja nemcsak abban rejlik, hogy a polgári lakosság nagy több­ségét kirekeszti a honvédelmi nevelésből, hanem főleg ab­ban, hogy a honvédelmi neve­lés eszmei tartalmának szű­kítésével korlátozza a nevelési célokat is. A FIATALOK többsége ma már elfogadja a honvédelmi felkészítés szükségességét, a sorkatonai szolgálatot. A had­seregben az iskolák, a KISZ-, az MHSZ- és a többi társadal­mi szervezetek, a családi és a munkahelyi nevelés alapján, arra építve gyarapodnak tes­ti-fizikai képességeik, formá­lódik erkölcsi-politikai arcu­latuk és világnézetük. Végső soron a katonai szolgálat te­hát a szocialista embertípus kialakítását segíti. Ezt a fo­lyamatot, a fejlődést gazda­gítja az egységes eszmei ala­pokon szervezett honvédelmi nevelés. Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese Épül az öfödik ötéves tervben Erőteljesen fejlődik a tejipar Pest megyében: Vácott és Cegléden A• fóti gyermekváros nyáron szinte teljesen elnéptelenedik. A tanulók nagy része társadal­mi munkákon vesz részt, míg mások sátortáborokban töltik szabad idejüket. A játszóterek csak óvodások zsivajától han­gosak. A gyermekek gyakran találkoznak igazgatójukkal, Barna Lajossal, aki — a ké­pen — épp a csúszdánál segít.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom