Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

\ A Portugál KP élesen bírálja az új törvényeket A kormánynak le kell mondania A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága do­kumentumot hagyott jóvá, amelyben részletesen elemzi az utóbbi hónapok belpolitikai, gazdasági és társadalmi fejle­ményeit, A dokumentum egyebek kö­zött megállapítja: a portugál parlamentben a Szocialista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata Szociális Centrum Párt összefogásával a közelmúltban elfogadott tör­vénytervezetek új és veszélyes szakaszt jelentenek a portugál demokrácia számára. A nagy­tőke és a nagybirtokosok poli­tikai eszközt kaptak kezükbe a dolgozók és a portugál nép el­len. „Ezek a törvények — szö­gezi le a nyilatkozat —, kirí­vóan sértik az ország alkot­mányát, és olyan jogi eszköz­tár megteremtését szolgálják, amelynek segítségével átfogó hadműveletet akarnak indíta­ni a forradalom vívmányai el­len.” A párt úgy véli, hogy a je­lenlegi kormánypolitika elvá­laszthatatlanul összefügg a sza­badságjogok napról napra tör­ténő tömeges megsértésével. Bizonyítékul felsorolja, hogy a mezőgazdasági miniszter dön­tőbírói intézkedéseket léptet életbe az agrárreform ellen; Módosul H azánk a negyedik he­lyet foglalja el a vi­lágranglistán. Vajon miben jár ki nekünk ez az előkelő hely? Az autóbusz- exportban! Fogalmazhatunk úgy is, a Csepel Autógyár­ban készülő autóbusz-fe- néjfvázak minden száz da­rabjából nyolcvan, külföl­dön nézegeti majd az utak betonszalagját. Arról, hogy a gyártási képességek kiépí­tése miként növelte a ma­gyar népgazdaság lehetősé­geit, sokat mond az a tény, hogy az ötödik ötéves terv­ben a dollárral fizető or­szágokba több autóbuszt szállítunk, mint az azt megelőző huszonöt évben összesen! Már-már rábólintanánk a kézenfekvő következte­tésre, az autóbuszgyártás­ban és exportban a nagy­hatalmak közé számítunk, a bólogatással azonban csínján kell bánni. A tény ugyanis elandalíthat, azt sugallhatja, most már megy minden szinte magá­tól, különösebb teendőnk •nincsen. Az ötvenezer autóbusz exportja a mosta­ni középtávú program lé­nyeges eleme — a szak­emberek úgy mondják, a gépipar vivőterméke az autóbusz —, s természetes kötelezettség a hazai igé­nyek kielégítése is. A kivi­telnek az előző ötéves terv­időszakhoz mért negyven­négy százalékos emelkedé­se csakis úgy érhető el, ha a gyártók figyelembe ve­szik a vásárlók igényeinek módosulását, azaz a koráb­binál is nagyobb válasz­tékot kínálnak. Ennek is­meretében válik igazán vi­lágossá, miért kellett ún. konvertálható módon — azaz többféle hasznosítás­ra alkalmasként — kiépí­teni a Csepel Autógyár padlóvázgyártó sorait. Eze­ken a bonyolult berendezé­seken így nemcsak a 200-as; típuscsalád 8,5 és 18 méter hosszúság közötti alvázai készíthetők — összesen tíz­féle méret —, hanem leke­rülhetnek onnét tehergép­kocsik, kamionok, trakto­rok alvázai úgyszintén. T ermészetesnek tarthat­juk, hogy nemcsak a vevő, de a gyártó is biztonságot keres, azaz ter­melési körülményeivel, gyártmányaival igyekszik a váratlan meglepetések be­következtét megelőzni. A konvertálható padlóváz­gyártási eszközökhöz így kapcsolódik a fejlesztő- munka, s annak legutóbbi látványos eredménye, a 257-es és 268-as típusjelű merev alváz, aminek' egy­szerűen fogalmazott leg­fontosabb előnye az, hogy rossz útviszonyok között is lehetővé teszi a zavartalan, kényelmes személyszállí­tást. Az igények ilyesfaj­ta kiszolgálása ma már természetes, mert annyira éles a verseny a nemzet­közi kereskedelemben, hogy csakis így lehet meg­maradni a piacokon. Az is természetes azonban, a gyár csak egy termékcsa­ládra — az alvázakra — nem alapozhatja holnap­ját, azaz mást is kínálnia kell, de úgy, hogy az szin­tén igazodjon a felhasz­nálói igények módosulásá­hoz. Emiatt társul azután a padlóvázakhoz az öt­nyolc tonna mellsőtengely­terhelésű golyósoros szer­vokormány — amiből egy­re nagyobb tételek kerül­nek a KGST-együttműkö- dés nyomán baráti orszá­gokba —, a ZF-licenc alap­ján gyártott szinkronizált sebeségváltómű s a C— 202-es jelű gépkocsi, a nyolc fő vagy 900 kg teher — előbbi a csukott, utóbbi a nyitott változat — szállí­tására alkalmas Lapplan­der. Korántsem teljes ezzel a szigethalmi gyár, s többi gyáregységének termékvá­lasztéka — mert az alkat­részek fölsorolhatatlanok . például —, ám a leírtak érzékeltetik, hogy több lá­bon állnak. Holott nem árt emlékeztetni arra, szűk év­tizede már-már egy lábon sem tudott megmaradni a gyár. S pontosan azért ke­rült nagyon labilis helyzet­be, mert nem számolt a módosulásokkal, egyetlen valamire, a tehergépkocsi­ra támaszkodott, de arra is úgy, hogy elfeledkezett a felhasználói igények válto­zásáról. A vásárlók ugyanis egyre inkább a kis vagy a nagy teherbírású gépkocsi­kat keresték, Szigethaímon viszont a középméretet ál­lították elő, egyre gazda- ságtalanabbul. K özhely, hogy felgyor­sult nemcsak a ter­melőeszközök és tech­nológiák, hanem a termé­kek erkölcsi elavulása is. A folyamat tény, még ak­kor is, ha jogosultsága sok­féle vitatható elemmel kö­rített. Bátran kiterjeszthet­jük a Csepel Autógyár példáját az ipar egészére, s leírhatjuk: ezt az erköl­csi elavulást — s a tőle el­választhatatlan tényleges piaci értékcsökkenést — a vállalatok túlnyomó része leesve ismerte fel. Csak ak­kor látta be, amikor falba ütközött, amikor árui mind nehezebben találtak vevő­re vagy raktárban marad­tak, s csak nagy árenged­ményekkel lehetett túladni rajtuk. Voltak azután cégek, ahol a keserves eszmélést gyors lépések követték, s ide tartozik a Csepel Autógyár. A vállalatok nagyobb cso­portja azonban az igények módosulását belátta ugyan, de meghökkentő lassúság­gal tett bármit is. Az iga­zán nagy feladat, a ter­mékszerkezet átalakítása helyeit trükkökkel próbál­kozott. Új, kevésbé igényes vevők felkutatásával, álla­mi támogatás megszerzésé­vel például, s mire eljutott valahova, kiderült, közben a felhasználói igények is­mét módosultak. A gyár­tók tekintélyes része még ma sem fedezi fel, hogy összefüggő változásokról, s nem nagy szünetekkel tar­kított önálló szakaszokról van szó mind a termelőesz­közök, mind a fogyasztási cikkek piacán, s terveit e szakaszosságra méretezi, alapozza. Sajnos, e téves látásmódnak súlyosak a következményei. E látás­mód rovására írható pél­dául, hogy a megyében je­lentős vállalatok sora nem teljesítette eddig ötéves tervének időarányos ré­szét, adóssága van. Az autógyáriaknak nincsen. Mészáros Ottó a vállalatokat visszaadják a szabotör tulajdonosoknak, kor­látozzak a tájékoztatási sza­badságot és a sztrájkjogot, s így a kormány politikája bátorítja a fasiszta erők tevékenységét. „A jelenlegi körülmények között a szocialista párti kor­mány a kapitalisták és nagy- birtokosok számára ideális eszközt jelent érdekeik védel­méhez, s előkészíti a talajt egy reakciós kormány számá­ra” — hangsúlyozza a doku­mentum. „Ezért elveszítette i minden értelmét az a támo­gatás, amelyet a KP parla­menti csoportja nyújtott a kormánynak a jobboldali erők támadásai idején átélt nehé, pillanatokban.” A kommunista párt vélemé­nye szerint a jelenlegi hely­zetből kivezető utat a követ­kező lépések megvalósításával lehetne megtalálni: 1. meg kell akadályozni a nemrégi­ben elfogadott törvények ér­vénybe lépését; 2. a kormány­nak le kell mondania és olyan új kormánynak kell alakulnia, amelynek feladata, hogy olyan feltételeket teremtsem, ame­lyek valamennyi párt számá­ra egyenlő lehetőségeket és demokratikus szabadságjogo kát biztosítanának az új par­lamenti választások esetében; 3. a parlamentet fel kell osz­latni és az alkotmányban elő­írt 90 napon belül új választá- solcat kell kiírni. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) nim AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ára 80 fillér 1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA Rendszergazda: a Kemence -Bernecet aráti Tsz Megalakult a bogyósgyiimölcs- termesztési rendszer Sokan nem tudják, hogy a hazai bogyós gyümölcsök kü­lönböző formájú exportja — nyersen, szörpként —, lénye­gesen több valutát hoz az or­szágnak, mint például leghíre­sebb borvidékünké, Tokajé. Bár a málnát, a piros és fe­kete ribizlit, szamócát ma már az ország legtöb£> északi me­gyéjében termesztik, igazi hí­rük és zamatuk a Börzsöny környéki gyümölcsösöknek van. Magától értetődőnek látszik tehát, hogy egy­re többet és többet kell belőlük telepíteni. A ÚJDONSÁGOK BUDAÖRSRŐL Nyolcvanmillió fejlesztésre KORSZERŰBB TERMÉKSZERKEZET AZ ISG-BEN Júliusban új termék próba- gyártásához fogtak Budaör­sön, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban: az NSZK-beli Bringschulte cég visszacsapó szelepéből még az idén 31 ezer darabot készítenek. Ezek & szelepek a folyadékto­vábbító és gázvezetékek fontos alkatrészek Az ISG piackutató szak­emberei a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron figyeltek föl az NSZK-beli cég két ter­mékére, a már említett visz- szacsapó és a pillangószelep­re. Ezekhez hasonlót készített a budaörsi vállalat is, de gyártmányai — bár rendelte­tésüknek megfeleltek — az NSZK-belieknél jóval korsze­rűtlenebbek voltak, több anyagot igényeltek. A két cég vezetői nemrég megállapodtam a licenc megvásárlásában, az ISG mátészalkai gyárában készülnek föl a visszacsapó szelepek, a szerelvényková­csoló gyárban pedig a pillan­gószelepek előállítására. A termékszerkezet korsze­rűsítése műszaki fejlődést is hoz magával. Egyelőre a meg­levő gépekkel gyártják az új cikket, mindösze két revolver­esztergát vásároltak. Később azonban 80 millió forintot költenek majd félautomata és automata gépek vásárlására, hiszen az új termékből nagy so- rózatok külföldi értékesí­tésére van kilátás. A jelentős beruházás lehetővé teszi, hogy a szelepekből any- nyit készítsenek, amennyivel a tőkés export mellett a hazai megrendelők igényeit is ki tudják elégíteni, valamint szocialista piacra is jut belőle. A kooperáció keretében a Bringschulte cég is ad át ma­gyar partnerének gyártóesz­közöket, szerszámokat. A szükséges munkáslétszámról úgy gondoskodnak, hogy fo­kozatosan megszüntetik a kúpforgó csapok és a kon- denzedények gyártását, mun­kaerőt szabadítva fel. Az új termék elsősorban nőknek nyújt kereseti le­hetőséget. Az idén mintegy 10 millió, jö­vőre azonban már csaknem 50 milllió forintot tesz majd ki a korszerű gyártmányok érté­ke. A megállapodás értelmé­ben a későbbiek során az ISG továbbfejleszti a szelepeket. Cz. V. írógépek Vasadról Hazánkban két évvel ez-! előtt kezdték először a mecha- | nikus táska- és irodai írógépek gyártását Vasadon. Az Iroda­gép és Finommechanikai Vál­lalat vásárolta meg 1975-ben a svájci Hermes cégtől a li- cencet és a gépi berendezé­seket. Azóta az üzem dolgo­zói, főként fiatal lányok és asszonyok a világpiacon is Bozsán Péter felvétele versenyképes gépek ezreit ké­szítik. Tavaly 60 ezret szerel­tek össze és így az IGV 2,5 millió dolláros bevételhez ju­tott. Három év múlva már 5 millió dollár értékű írógép hagyja el a vasadi üzemet. A tervek szerint az elkövetkezen­dő években megkezdik az elektromos gépek gyártását is. valóság azonban mégis az — tudtuk meg az ország második bogyósgyümölcs-termesztési rendszerének alakuló közgyű­lésén tegnap Kemencén —, hogy az ültetvényterület egy­re csökken. Egyre kevesebb ugyanis a munkáskéz, a Duna­kanyar környékén és az Ipoly mellékén. Se a szövetkezetek, se a kerttulajdonosok nem győzik hagyományos módon a szedést és a művelést. Gondot okoz az is, hogy a szövetkeze­tek nem mindig tudják megfe­lelő áron értékesíteni árujukat, sokszor egymás elől „lopják el” a piacot. A legnehezebb feladat mégis a bogyós gyümölcsök művelésének és szedésének gé­pesítése, a megfelelő fajták ki­kísérletezése, kipróbálása, amelyre még a legnagyobb gaz­daságok sem képesek önállóan. A fejlődést akadályozó gon­dokról szólt a tegnap alakuló közgyűlésen Pekó Józsefr a MÉM kertészeti osztályvezető­je és dr. Vigh Péter, a Gyü­mölcs- és Dísznövény Kutató Intézet főosztályvezetője. Mayer Antal, a termelési rendszert összefogó Kemence— Bernecebaráti Tsz elnöke már azokról a lépésekről számol­hatott be, amellyel gazdaságo­sabbá tudják tenni a termesz­tést, érdekeltebbé a szövetke­zeteket. Több mint egy évtizede ala­kítottak ki jó kapcsolatokat a kutatással foglalkozó egyete­mekkel, intézetekkel, valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézet­tel. Bernecebaráttn bemutatói telepet is nyitottak, ahol a leg­korszerűbb fajtákat, telepítési módokat és a gépi betakarítás módozatait vizsgálják. Elké­szítették a bogyós gyümölcsűek termesztésének átfogó techno- lógiáját, kiválasztották a jó mi­nőségű és nagy termőképessé­gű fajtákat, meghatározták a telepítési módot, foglalkoztak a talajerő-visszapótlással és a tápanyag-gazdálkodással, nö­vényápolással, növényvédelem­mel, az értékesítéssel és a fel­dolgozással. Többszöri módosí­tás után elkészült a bázisgaz­daság és a rendszerhez csatlakozó pénzügyi és jogi kapcsolatait rendező vég­leges szabályzat, melyet ez alkalommal nyújtottak át a tagoknak. A szövet­kezet elnöke köszönetét mon­dott mindazoknak, akik segí­tették úttörő munkájukat. A járás termelőszövetkezetei közül a perőcsényi Vörös Csil­lag, a letkési Ipolyvölgye, a kösdi Lenin, Nógrád megyé­ből a karancslapújtői Karancs termelőszövetkezet tagja egye­lőre a rendszernek, de az or­szág más részeiről is több gaz­daság érdeklődik iránta. így az alakuló közgyűlésen, már ott voltak a Szabolcs megyei De- mecser község termelőszövet­kezetének vezetői is, akik szin­tén bejelentették, hogy csatla­kozni kívánnak a bogyósgyü- möics-termesztési rendszerhez. Cs. A. A hét végéig tart az AGROKER-ügyebt Kevesebb pótalkatrészt igényeltek a gazdaságok, mint tavaly Végéhez közeledik a gabo­na betakarítása, s ezzel befe­jeződik az AGROKER-nél is az aratási ügyelet. Amint Pol­gár Józseftől, a Pest—Nógrád —Komárom megyei AGRO- KER igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az idén jóval ke­vesebb pótalkatrészt kellett kiadnia az ügyeleti szolgálat­nak, mint tavaly. Nemcsak a gépek számához viszonyítva, hanem abszolút értékben is csökkent az ügyeleti időben — mondhatjuk úgy is, hogy sürgősen beszerzendő — pót- alkatrészek értéke. Tavaly ez a szám 2,3 millió forint volt, most várhatóan a hét végi be­fejezésig sem éri el az 1,8 milliót. Az igazgatóhelyettes zökke­nőmentesnek nevezi az ügye­let munkáját, mely egyrészt annak köszöhető, hogy a nagyüzemi gazdaságok jól felkészültek az aratásra, más­részt pedig, hogy az AGROKER is időben rendel­kezésükre bocsátotta a meg­rendelt új gépeket, pótalkat­részeket. Igaz, hogy az NDK- beli E—5—12-es kombájnok nem érkeztek meg időben, de az aratás kezdetén még ren­delkeztek 26 szovjet betakarí­tógéppel, amivel pótolni tud­ták a hiányt. A bálázógépek­ből és pótkocsiból is ki tud­ták elégíteni az igényeket, így nem volt szükség a régi, sok hibaforrást magában hor­dó gépek használatára. Jól haladnak a másodveté­sek, s ebben sem okoz fenn­akadást az alkatrészellátás. Korábban sok gondot okozott, az ekevasak anyagminősége. Mióta ezt is a győri Magyar Vagon- és Gépgyár készíti, nem merült fel minőségi ki­fogás. Az AGROKER mindent megtesz azért, hogy az őszi betakarítási és vetési mun­kákhoz is megfelelő gépekkel és pótalakatrészekkel lássa el megyénk mezőgazdaságát. T. Á. L. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke táviratban fe­jezte ki részvétét Piotr Ja- roszewicznek, a Lengyel Nép- köztársaság elnökének, az autóbaleset következtében el­hunyt Tadeusz Kunioki len­gyel könnyűipari miniszter halála alkalmából. Dr. Angelo Savini-Nicci, az Olasz Vöröskereszt elnöke, és dr. Luciana Corvini, a szerve­zet külügyi osztályvezetője a Magyar Vöröskereszt meghí­vására négynapos látogatás­ra hazánkba érkezett. Kedden Hantos János főtitkár tájé­koztatta a vendégeket a Ma­gyar Vöröskereszt tevékeny­ségéről. A továbbiakban meg­beszéléseket folytatnak a két­oldalú kapcsolatokról és a 'nemzetközi vöröskereszt-moz­galom aktuális kérdéseiről-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom