Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

Ötezer kilogramm fonal 'WW.'1 A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában naponta több mint ötezer kilo­gramm fonalat gyártanak. Képünkön: Meleg £va a Hispano típusú gyűrűsfonógépen dolgozik. Ifj. Fekete József felvétele Iskolai népfrontösszekötők Erejük forrása az együttműködés Nagyobb önállóság, jó kapcsolat A Hazafias Népfront tömeg- mozgalom. Tömöríti soraiban mindazokat, akik a szocializ­mus építésén munkálkodnak, összekötő kapocs az állampol­gárok és a politikai, társadal­mi szervek között. Feladatai­nak eleget tenni is csak úgy tud, ha ezeket a kapcsolatokat állandóan erősíti, formáit egy­re inkább tartalommal tölti ki. Ezeket az általános elveket vallja a népfront aszódi szer­vezete is, s a nagyközségi nép­frontbizottság tevékenységében rábukkanhatunk gyakorlati megvalósulásuk példáira. Támasz A népfrontosok egyaránt se­gítséget kapnak a községi párt- szervezettől és az államigaz­gatás helyi szervétől, a nagy­községi tanácstól is. A köz­ség vezető testületéi a felada­tok kijelölésében, a különbö­ző akciók lebonyolításában, s a munka értékelésében is tá­maszai a népfrontbizottság­nak. Ha a kapcsolatrendszert vizs­gáljuk, a fiatalok mozgósítása kívánkozik az első helyre. A község iskoláiban népfrontösz- szekötők tevékenykednek. Az ő közreműködésükkel sikerült tudatosítani a környezetvéde­lem fontosságát. A tanulók kör­nyezetvédelmi őrsöket és rajo­kat alakítottak, vállalták, hogy ügyelnek a tisztaságra a mú­zeum és az iskolák környékén. A községi KlSZ-szerve- zettel kevésbé gyümölcsöző a viszony. Amint azt Zádor László, a nagyközségi nép­frontbizottság elnöke a közsé­gi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén elmondta, mindkét félnek jobban kell fi­gyelnie a másik munkáját. A népfrontosok elhatározták, hogy a KlSZ-szervezet képvi­selőit rendszeresen meghívják elnökségi üléseikre, s tájékoz­tatják őket a politikai felada­tokról, kérik segítségüket a társadalmi munkák, ankétok, gyűlések és ünnepségek előké- sztíésében.« Demokratizmus Az aszódi népfrontelnökség- ben, a legutóbbi választások eredményeképpen több a fia­tal és a nő, mint korábban. Az eddigiekhez képest ők is egyre inkább beleszólhatnak a köz­ség életének alakításába. A tájékoztatás fejlesztésé­nek indokait felesleges taglal­ni. A népfrontosok is sokat te­hetnek, hogy a község lakói többet tudjanak a világesemé­nyekről, hogy tisztán lássák szűkebb és tágabb hazájuk eredményeit, hiányosságait. A falugyűléseken jó alkalom kí­nálkozik a közügyek ismerteté­sére, megtárgyalására. Hasonló érdemekkel bírnak a tanács­tagi beszámolók, a különféle réteggyűlések, fórumok is. A rendezvényeken bárki elmond­hatja gondjait, előadhatja ja­vaslatait, s az összejövetelek egyben a falusi közvélemény keresztmetszetét is adják. Társadalmi munkában Nem utolsósorban a növek­vő nyilvánosságnak köszönhe­tő, hogy a közösségért végzett társadalmi munka értéke az elmúlt évben meghaladta a másfél millió forintot. Sokan csinosították az utefkat, tere­ket; virágokat, fákat ültettek. A közműépítés befejeztével a főutca rendbehozatalára ké­szülnek. A társadalmi mun­kákból ugyancsak kivették ré­szüket az Ipari Műszergyár szocialista brigádjai és a fiú­nevelő intézet is. A tudatformálás, a nevelés, az ideológiai felvilágosító mun­ka eredményességét éppen a sikeres társadalmi akciók jel­zik. Az »elkövetkező idők fel­adata, hogy az ifjúságpolitikai IV. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP Pécel—lsaszeg ÁFÉSZ Beilleszkednek a fiatalok Sok szót ejtünk manapság a nemzedékváltásról. Hogy­hogy, kérdezhetik a divatos kifejezéseken, a kampány vi­tákon jogosan háborgók, hát már az élet rendjének elemi összetevőit is kiszakítják - a teljes egész harmonikus rend­jéből? Miért kell azt hangsú­lyozni, hogy öregszünk, hogy a nyugdíjba menőktől az öt­venévesek veszik át a stafé­tabotot, s hogy a nemrégiben még agyoncsepült beat-ngm- zedék is kopógtat az időseb­bek mögött: itt volnánk, s nem oly elveszetten, amint azt gondolnátok. Hiszen így van ez, amióta világ a világ, legfeljebb a formák változtak, no és némileg a tartalom is. Nemzedékváltás Akár így, akár úgy, annyi bizonyos, hogy nem a nemze­dékváltást kell hangsúlyozni, inkább azt, hogy milyen az a nemzedék, amelyik most feje­zi be tanulmányait a szak­munkásképző intézetekben, az egyetemeken, hogy milyen cé­lokkal, elképzelésekkel érkez­nek a munkahelyekre ők, akik már ebben a társadalmi rend­szerben tanulták a járást, a betűvetést, a gondolkozást, a munkát, váltak társadalmi lénnyé, s tükrözik egész való­jukkal: mire mentünk 30 év alatt? A hosszú bevezető talán in­dokolatlannak tetszik, de ta­lán érzékelteti, hogy miért be­szélünk, hallunk - egyre többet az ifjúságpolitikáról, a fiatalok helyzetéről. A járási párt-vég- "ehajtóbizottság nemrégiben a )1 rmelőszövetkezetekben dolgo­zó KISZ-esek életkörülmé­nyeit elemezte, legutóbbi ülé­sen pedig a Pécel—Isaszeg és a Galgavidéke ÁFÉSZ fiatal­jainak helyzetét vette nagyí­tó alá. Ezúttal a péceliekről és 1 isaszegiekről esik szó. Az ÁFÉSZ háromszázhet­vennyolc dolgozója közül száz- húszan harminc éven aluliak. Egyaránt megtalálhatók a köz­ponti igazgatásban, a kiskeres­kedelmi, vendéglátói, ipari, szállítási munkahelyeken, s a felvásárlók között is. Az em­lítetteken kívül huszonkét fia­tal nő gyermekgondozási sza­badságát tölti, tizenkilencen pedig szakmunkástanuló évei­ket tapossák'a szövetkezetben. Kölcsönös a bizalom Az új munkakörbe kerülő, pályakezdő fiatalok problémáit állandóan figyelemmel kísérik a szövetkezet vezetői. A hat­tagú ifjúsági bizottság, a KISZ-szervezet, a különféle ve­zető állásokban dolgozó fia­tal szakemberek véleményét, kívánságát meghallgatják, s a szövetkezet ügyeinek vitelében támaszkodnak rájuk. Ezt bi­zonyítja a legutóbbi ifjúsági parlament is, amelyen a fia­talok többsége részt vett. A hozzászólásokban kitértek a szövetkezet gazdálkodására, a társadalmi munkákra, a bére­zésre, a szociális ellátásra, a sportolásra és művelődési le­hetőségekre. A fiatalok javas­latára több helyen módosítot­ták a kollektív szerződést, így például a sorkatonai szolgála­tot teljesítők és a gyermekgon­dozási segélyen levők is része­sülnek béremelésben. A fiata­lok kezdeményezésére szervez­ték meg, az ifjúsági szocialista brigádokat, s az ifjúsági mun­kaversenyt is. Fontos szempont a fiatalok képzettsége, a tanulás és a továbbtanulás. Az egyre ma­gasabb munkahelyi követelmé­nyeket csak' a jól felkészült, szakmájukban jártas dolgozók Természetfilm készül Valóságos és mesebeli sün A járásban is forgattak Iskoláit befejezve válasz­tania kellett; melyik műfajt szeresse? A természetfilmek­hez vonzódott, s türelmes em­ber lévén, nem tartott sokáig a dilemma. Hars Mihályról van szó, akinek gödöllői nya­ralója szinte kínálja az alkal­mat a filmezésre. Az épület, az udvar, a kert megannyi forgatási helyszín. Látogatásunkkor az udva­ri üvegketrecben éppen egy kis sündisznó indult vadászútra. egy lótetűt szemelve ki iáp­Rein Ádám munka közben. díszlettervező lálékául. A kamerát Borbély János operatőr kezelte, ki tudja hányadszor nyomta már meg a zümmögő masina in­dítógombját, amikor felhar­sant Hars Mihály, a készülő film írójának és rendezőjé­nek hangja: Ez most biztos jó lesz! Aztán a szusszanás- nyi szünetben a forgatóköny­vet mutatja. Fedőlapján ott a film címe; Sün, a mesében és a valóságban. Miről is szól a film? Üssük fel találomra a forgatóköny­vet: A kis sünt látjuk egy gyümölcsfa alatt, amint felte­kint a fára. Révedően nézi az érett-pirosán csüngő almát. Az ágak közül megpillantja őt egy bagoly, megszánja, s a csőrével lever egy gyümölcsöt a kis kéregetőnek. A sün el­siet a gyümölccsel, s kisvár­tatva társaival együtt érke­zik vissza... S bár nem kri­miről van szó, de a sünök éle­téről, létfenntartásáról szóló filmnek is megvannak a maga izgalmai. Nem meséljük te­hát tovább a történetet, meg­nézhetjük együtt karácsony után, akkorra elkészül. A be­mutatóig persze, akad még dolga a filmeseknek. Forgat­tak már Isaszegen, most a rendező villája és Polgár Ist­ván kertje van soron, aztán a Bükk-fennsíkja következik, s végül a műtermi és a labora­tóriumi munkák. A filmrendezőnek a termé­s a többi állattal is megismer­kedhettek a külföldiek, az el­múlt évben például öt filmet forgatott NSZK-beli felké­résre. A Gödöllőn forgató stáb jól összeszokott már. Az opera­tőr, Borbély Sándor is termé­keny, alkotó huszonöt évre nézhet vissza e szakmában. A gyártásvezető, dr. Borza Já­nosáé és a technikai főmun­katárs, Rein Ádám is alapos ismerője a természetfilm-ké- szítés csínjának-bínjának. A most készülő közös film­jük is maradandó' élményt nyújt majd, s a szórakoztatá- son^ kívül hozzájárulhat a vi­lág'jobb megismeréséhez, ter­mészettudományos világké­pünk alakításához. Csiba József tudják teljesíteni. A harminc éven aluliak közül csak ket­ten nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, hu- szonhatan középiskolai vég­zettséggel rendelkeznek. A har­mincnyolc kiskereskedelmi el­adó két kivétellel megfelelő szakmai képzettségű. Hat év alatt negyvenegy szakmunkás- tanuló végzett, s közülük mind­össze négyen pártoltak más munkahelyre. A szakmunkás- tanulókat, a középiskolában és a főiskolákon tanuló fiatalo­kat a szövetkezet tanulmányi szabadsággal és segélyekkel tá­mogatja. A szakmai tovább­képzésen kívül figyelmet for­dítanak a politikai, ideológiai nevelésre is. Megbecsülés Évenként felülvizsgálják, mennyit keresnek a fiatalok. A jutalmazások, fizetésemelések előtt kikérik a KISZ-esek vé­leményét is. A fiatal dolgozók átlagkeresete több mint két- ezerhatszáz forint. Az anya­gi megbecsülés mellett az elő­meneteli lehetőségek is jók a szövetkezetben, a tizenkét osz­tály és alapegység vezetői munkakörből hetet fiatalok töltenek be, tizennégyen üzlet­vezetők, tizenhármán üzletve­zető-helyettesek. A munkakörülmények, a munkahelyi demokrácia, s a többi fontos témán kívül ér­demes említést tenni a szövet­kezeti fiatalok művelődési, sportolási lehetőségeiről is. Az ÁFÉSZ együttműködési szer­ződést kötött a péceli és az isaszegi művelődési házzal, közreműködik a Csata tánc- együttes és a férfikórus fenn­tartásában. A szövetkezet fia­taljái részt vesznek a különféle szakmai, politikai rendezvé­nyeken, havonta egyszer az ÁFÉSZ valamelyik vendéglő­jében műsoros estet tartanak. Ugyanilyen gazdag a kibonta­kozó tömegsportmozgalom programja is. Beszélhetnénk még sok min­denről. De ennyi is mutatja, a nemzedékváltást jellemezni, boncolgatni, a fiatalokról írni: kell és érdemes. G. Munka közben a stáb. Középen: Hárs Mihály filmrendező, mellette Borbély János operatőr. Nevel, tájékoztat Szövetkezeti híradók A K»ISZ-es fiatalok politi­kai tájékozódását, a szövet­kezeti demokrácia kiszélesíté­sét szolgálja a kerepesi Egye­sült Szilasmenti és a túrái Galgamenti Rákóczi termelő- szövetkezetek üzemi híradója. A kerepesiek rendszeresen megjelentetik a KlSZ-szerve- zet felhívásait, a fiatalokat érdeklő témákról szóló cik­keket, Túrán a KISZ-es kor­osztályt érintő határozatok megvitatását könnyíti a helyi újság. Augusztus 20-án Kispályás bajnokság Pécelen Pécelen is mozgolódnak a labdarúgás barátai. Augusztus 14-én a községben rendezik a három falu; Dány, Isaszeg és Pécel spartakiádját. Augusz­tus 20-án pedig megkezdődik a kispályás labdarúgó-bajnok­ság, amelyre 12 csapat neve­zett. Péceli focihír az is. hogy a községi labdarúgók négy­napos balatoni kiránduláson vettek részt. célkitűzéseket szem előtt tart­va, több gondot fordítsanak a hátrányos helyzetű tanulók életkörülményeinek javításá­ra. Ezt és a többi teendőt csak hatékony együttműködéssel, élénk szervezeti, testületi mun­kával végezhetik el. Ezért kell javítaniuk üléseik látogatott­ságát, s szorosabbra fűzni kap­csolataikat a két társközös­ség Iklad és Domony önálló népfrontbizottságával. A népfrontkongresszus ha­tározata a járási bizottságok megszűnése óta nagyobb ön­állósággal rendelkeznek a köz­ségi népfrontbizottságok. Az aszódiak öntevékeny munkája azonban nem jelenti azt hogy gyengült volna a járási szék­hellyel, a gödöllői városi bi­zottsággal fennálló kapcsola­tuk. Kölcsönösek a látogatások, az aszódiakat rendszeresen tá­jékoztatják az időszerű fel­adatokról, s munkájuk ered­ményeit és hibáit is tárgyila­gosan értékelik. G. Z. szét, az élővilág csodálatos jelenségei adják az ihletet filmjeihez. Nem kíván azon­ban egzotikus állatokat, nö­vényeket megörökíteni, az or­szágunkban honos fajták tit­kait fürkészi kamerájával, s mutatja be, de nemcsak ide­haza. Immár huszonöt éves pályafutása alatt nagyon sok filmet készített, legutóbbi fő­szereplői a vaddisznók, a vid­rák, a rókák, a menyétek, s a pisztrángok voltak. Ezekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom