Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-11 / 188. szám
19T7. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK xJŰitav A CGT küldöttsége Dunakeszin Életünk - francia szemmel Mint arról lapunk olvasói értesülhettek, hétfőn Budapestre érkezett a francia szakszervezeti szövetség, a CGT küldöttsége, amelyet Jean Drean, a CGT Párizs környéki (megyei) főtitkára vezet A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsával a közelmúltban megteremtett testvéri kapcsolatok jegyében a szakszervezeti munka hazai, illetve Pest megyei tapasztalataival ismerkednek. A szerdai nap programja a Dunakeszi Járműjavítóba vezetett. A házigazdák percre pontos programot készítettek, de rögvest az első félórányi eszmecsere után kiderült, hogy a házigazdáknak több a mondanivalója, mint maguk is gondolták, mert a vendégek kérdéseire adott feleletek nem zsúfolhatok a terminus szabta keretek közé. Bakó Károly üzemigazgatónak röpke néhány percben kellett volna felvázolnia a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének félévszázados történetét, a gyár szerepét az idén várossá lett település életében. Arról is szólt, hogy mintegy félmilli- árd forintnyi beruházások árán megújul maga az üzem is. S ezen a megújuláson nem csupán a kormos-zajos üzemcsarnok megifjodása értendő, esztendőről esztendőre jut pénz, s egyre több szociális beruházásokra. Ezt részletezte a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, Bősz József. Munkásszállót tartanak fenn kétszáz személynek. korszerű öltözőben, fürdőben válthat tisztát az üzem háromezer dolgozója, a családosok gyermekeit száz kisgyermek ellátására szolgáló bölcsőde és százötven apróság napközi foglalkoztatásáról gondos- godó óvoda várja. Beszéljenek a tények Telnek a jegyzetblokkok lapjai, készül a jranciaorszá- _ gi beszámoló egűik. fej&sete. A tájékoztató egy-kettőre baráti beszélgetésbe vált, legtöbb szó esvén természetesen, a szakszervezeti munkáról. Különösen sok szó esik az üzemi demokrácia különböző fórumairól — 'miután a vendégek föl teszik a kérdést: miként élnek a gyár munkásai jogaikkal? Elmondják a vendéglátók, hogy egyebek között a műszaki konferenciákat minden negyedévben termelési tanácskozás követi, megvitatják a teljesítményeket külön is, a vállalat kétszáz brigádjának, ezen belül száznégy szocialista brigádjának vezetői, akik az idén igen magasra állították az emberi magatartás és a szakmai hozzáértés mércéjét, miután elsők között csatlakoztak a Vörös Csepel munkásainak fölhívásához, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére indított.mun- kavensenyhez. A házigazdák elmondták, hogy 80 millió forintos beruházással mint építenek kétszáz tanulónak kollégiumot, szakmunkásképző iskolát, tanműhelyeket, hogy a kihelyezett szakközépiskolákban nyújtanak lehetőséget dolgozóiknak magasabb szakmai képpzettség elsajátítására, hogy miként erősödik a tervek szerint a jelenlegi negyvenöt mérnök, s 280 technikus alkotta műszaki gárda, s hogy tizenegy szakmunkásuk készül mérnöknek. Az utóbbiak egyéves előkészítőtanfolyam után tettek sikeres fölvételi vizsgát, illetve ezekben a napokban készülnek rá a műszaki egyetemeken és főiskolákon, és akik tanulmányaik alatt — mert nappali tagozaton készülnek a mérnöki hivatásra —. teljes fizetést kapnak, s nem maradnak ki az általános bérfejlesztésből sem. Vezetők — gép mellől Sok minden fér még egy délelőtt programjába, így hát szóltak a nőbizottság munkájáról, melynek legutóbbi eseménye a közelmúltban megtartott nöparlament, avagy — csak találomra kiragadván a témák közül —, arról. A vendégek a Dunakeszi Járműjavító kárpitosműhelyében. Ké- pünkön Timmer Jánossal beszélget Henri Rollin, Gölöncsér Dánielné, Pierre Saltel és Jean Drean. Bozsán Péter felvétele hogy a vállalati támogatású lakásépítési akció eredményeként eddig több mint kétszáz család jutott otthonhoz, most pedig újabb hatvan lakás épül. Minderről a CGT küldöttei nem csupán a tanácskozóasztal mellett tájékozódhattak, hiszen programjuk jó részét az üzemlátogatás töltötte ki. Így alkalmuk nyűt megismerkedni a dunakeszi járműjavító számos dolgozójával. A műszerészműhelyben például Wiszt Pétemé elektroműszerész, a vállalat párt-végrehaj- tóbizottsági tagja, a nőbizottság aktivistája beszélt életéről, terveiről, szóba hozván, hogy az érettségi után lett munkás, tíz éve dolgozik az üzemben, ahová egyébként Fótról jár be motorkerékoár- ral. A kárpitosműhelyben Tim- mer János szakszervezeti bizalmi. egyszersmind szocialista brigádvezető arról szólt, miként érvényesülnek a munkások javaslatai a termelés megszervezésében. s hogv egyetlen jármfljavítóbelinek sem esik nehezére szót érteni a gazdasági-politikai vezetőkkel, hiszen ők is — szakmai, politikai, ismereteik gyarapítása ££vén — a munkások közül kerültek ki. így Bakó Károly üzemigazgató. Dobrovits István pártbizottsági titkár, Bősz József szb-titkár is valamikor a ~ gép mellett álltak, esztergályosok voltak. Az ember kiteljesedését A vendégeket a bölcsődében Nyerges Istvánná, az intézmény helyettes vezetője, az 50 esztendős sportkör pályáin, társadalmi összefogással készült tornacsarnokában Hoffmann Károly sportköri elnök kalauzolta. A látogatás végezetéül a francia szakszervezeti küldöttek a helyi művelődési központban a munkásművelődés lehetőségeivel, távlataival ismerkedtek. Itt Sző- nyi Lajos, a művelődési központ igazgatója volt a házigazda, s a megyei, s országos méretű közművelődési törekvéseket a küldöttséget elkísérő Gölöncsér Dánielné, az SZMT titkára foglalta össze. Célunk — mint mondotta —, hogy minden munkásember eligazodjék korunk tudományos és művészeti ismeretei világában. S ehhez mintegy megjegyzésként fűzte hozzá Jean Drean: tiszteletre méltó és dicséretes törekvés ez, a magyar 'munkások társadalmi helyzetét, politikai-gazdasági eredményeit méltán jelző szándék, hiszen az alkotó cselekvésre kész ember életének ki- teljesedését szolgálja. A. Z. A pártmunka gyakorlatából A dolgozók véleményére alapozva Kezdeményezések Pest megyében az információs tevékenység javítására Annak a lenini gondolatnak, miszerint minden pillanatban, hiba nélkül kell ismerni a tömegek hangulatát, valódi szükségleteit, törekvéseit és gondolatait — pártunk törekszik érvényt szerezni. E feladatok megvalósításának nélkülözhetetlen eleme a jól végzett politikai információs munka. Az e tevékenység, amelyet a Pest megyei pártszervek és -szervezetek többsége is igen eredményesen ■végez. Az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága az idén március 28-án áttekintette a párton belüli politikai információs munka helyzetét, és döntött a továbbfejlesztés feladatairól. A titkársági értékelés szerint a pártszervek és szervezeteknek a tevékenysége jól segíti a XI. kongresszus határozatainak megvalósítását. Az információs jelentések hitelesen tükrözik a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség különböző rétegeinek és csoportjainak politikai hangulatát: jó áttekintést nyújtanak a pártélet eseményeiről, a gazdasági építőmunka eredményeiről és gondjairól. A Központi Bizottság vezető testületéi a politikai munka fontos részének tekintik az információs tevékenységet; a pártszervezetek jelzéseit igénylik és felhasználják a döntések előkészítése, meghozatala és a tömegpolitikai munka fő irányainak kijelölése, valamint a határozatok végrehajtásának ellenőrzése során. A Pest megyei pártbizottság heti, havi információs jelentései — melyekben végső soron az alapszervezetekből érMennyibe kerül az alkoholizmus? (2.) A megoldásra nines csodaszer Az eddig megtett intézkedéseket, az erőfeszítéseket hosszan sorolhatnánk, de nyomban hozzátehetjük, hogy azok nem bizonyultak elég hatásosnak, nem sikerült az alkoholizmus terjedésének útját állni. A negatív jelenségek, a kilengések kapcsán mind határozottabb a felháborodás, gyarapszik az alkoholizmus elleni harc tábora. A harc azonban csak részben szervezett és tudatos. Némelyek drákói szigort követelnek, s a kormányzatot liberálisnak tartják, a belkereskedelmet pedig haszonleső cinkossággal vádolják. Sokan úgy gondolják, hogy ha több a kár, mint a haszon, akkor a döntés magától adódik: korlátozzák a szeszes italok termelését és kiszolgálását. De hogyan? Korlátozzák az eladást néhány kijelölt üzlet- j re? Emeljék fel a jelenlegi árakat többszörösére? Vezessenek be jegy rendszert? Vagy tiltsák meg — a narkotikumokhoz hasonlóan — a szeszes italok mindennemű terjesztését, fogyasztását? A család fizetné meg A tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy kényszerítő eszközökkel, adminisztratív nyomással nem jutunk messzire. Az áremelés például nem csökkenti a szeszes italok fogyasztását, az alkoholistákét pedig még átmenetileg sem. Legfeljebb a család, a környezet fizet nagyobb árat a szenvedélyért. A legális termelés és forgalom mindenféle korlátozásával a józan életűek ellátását is nehezítenénk és növelnénk az egyébként is tiltott zugpálinkafőzés és -kimérés konjunktúráját. Az alkoholisták mér- téktelensége nem vezethet a másik' véglethez: a szeszes italok árulistáról való törléséhez. Szeszmentesítem a munkahelyeket Gyors javulás nem várható, mert nincs csodaszer, nincs radikális és hatásos megoldás. Az alkoholizmus összetett társadalmi és gazdasági jelenség, terjedésének megfékezése, visszaszorítása a társadalom és a gazdasági vezetők közös ügye. De az egymásra mutogatás, a fellépés, az Intézkedés másoktól, fentről való várása ezúttal sem célravezető. A kormányzat, a belkereskedelem, illetve a vendéglátás, az üzlethálózat dolgozói sok mindent tehetnek még, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek az alkoholizmus elleni harchoz. A nagyobb szigor és következetesség. a céltudatosan szabályozott és kulturált eladás, kiszolgálás, az egészségügyi ellátás, az utógondozás fejlesztése még sokféle lehetőséget kínál, nem mondhatunk le róluk. A legnagyobb tartalékok azonban a társadalom, a lakosság és mindenekelőtt a munkahelyi kollektíva és vezetés szervezettebb, tudatosabb fellépésében rejlenek. Legfőbb ideje például, hogy érvényesítsék a vezetők személyes felelősségét a munkahelyek szeszmentessé tételében is. Az ellenőrzés, a pat- ronálás megszervezése és szükség esetén a büntetés, vagy a munkahely-, a munkakörcsere biztosítása vezetői feladat. De ahhoz, hogy munka előtt és munkaidőben minden dolgozó sértődés nélkül elutasíthassa az italra invitálást — ahogyan ezt a gépkocsivezetők többnyire már megteszik és megtehetik — a kollektíva egyetértő támogatása szükséges. A dolgozók, a lakosság kellő aktivitása nélkül nem, vagy nehezen lep- lezhetők le az alkoholizmus törvényen kívüli vámszedői: a zugpálinkafőzők és munkahelyi bizományosaik. Társadalmi ellenőrzés híján sok más, szigorú intézkedés szintén hatástalan marad. A leghumánusabb feladatok egyike A brigádmozgalom 2 milliós tagságán túl a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodó népünk mind szélesebb köre is azon van, hogy szocialista módon dolgozzon, tanuljon, éljen. A szocialista embertől, a szocialista életmódtól idegen az aszkétizmus, de idegen mindenfajta gátlástalanság, mér- téktelenség. A mi életideálunk, hogy az ember fesztelenül saját örömére, kiteljesedésére éljen a természet, a társadalom, a gazdaság, a kultúra értékeivel, lehetőségeivel. Az emberi szabadság nélkülözhetetlen feltétele, hogy uraljuk ezeket az eszközöket, lehetőségeket és ne váljunk rabjaivá. Az alkoholizmus megelőzése, testet-lel- ket, családot pusztító hatásának visszaszorítása, felszámolása, ezért a leghumánusabb — és ha egyáltalán lehet ezt fokozni — a legszocialistább feladatok egyike. Kovács József kező jelzések összegeződnek — eddig is segítették a Központi Bizottság vezető testületéinek informálását szolgáló jelentések készítőit. Jól hasznosítható jelzések érkeznek a megye lakosságának hangulatáról, az üzemek, szövetkezetek és intézmények gazdálkodásáról, a pártélet eseményeiről, a közéleti és nemzetközi események tudati tükröződéséről. A Pest megyei pártbizottságtól indult el az a figyelemre és követésre méltó kezdeményezés is, hogy a politikai információ gyűjtésében, elemzésében, feldolgozásában, összeállításában és továbbításában héttagú társadalmimun- ka-bizottság is közreműködik. A bizottság politikailag jól felkészült, kiváló elemzőkészséggel, nagy politikai gyakorlattal rendelkező, a megyei lakosság társadalmi és szociális összetételét tükröző pártmunkásokból áll, akik feladataikat pártmegbízatásként látják el. Az információs munkacsoport működtetésének nagy előnye, hogy az üzemekből, járási és városi bizottságokból beérkezett jelzések kiegészülnek a bizottság kollektív tapasztalataival is. Ez hozzásegít ahhoz hogy a jelentések hitelesen adják vissza a kommunisták és a pártonkívüliek véleményét az őket leginkább foglalkoztató kérdésekről. A megyei pártbizottság munkájában — már az említett titkársági határozat megjelenése előtt — meghonosodott az a gyakorlat, hogy az információs munka összappa- rátusi feladattá fejlődött. Ez így is van rendjén, hiszen a pártbizottság információs felelőse nincs, de soha nem is lehet abban a helyzetben, hogy a pártbizottság osztályai által felügyelt területeken minden eseményt, az ott dolgozók véleményét teljes mélységben és átfogóan ismerje. A politika, a hatalom jelentős tényezője az információ. Fontos követelmény ezért, hogy a járási, városi bizottságok is rangjának és súlyának megfelelően lássák el ezt a munkát, örvendetes: Pest megyében kibontakozóban van, hogy a járási jogú pártbizottságok munkatársai havonta egyszer apparátusi megbeszélésen informálják egymást azokból a kérdésekből, amelyek a pártszervezeteket működési vagy irányítási területükön élő és dolgozó embereket foglalkoztatják; közösen alakítják ki a fontosabb kérdésekre adandó válaszokat, vagy éppen megfogalmazzák jelzéseiket a felsőbb pártszerveknek. Ezt a jó munkaformát érdemes tartalmában gazdagítani. Ugyanakkor a nézetek,' vélemények alapos feltárása orientálja azagi- tációs és propagandamunkát is. Ide kívánkozik Kádár János egy beszédrészlete, mely az információs munka lényegére is rávilágít: „A döntések előtt vitatkozzunk nagy, országos kérdésekben is, meg helyiekben is; kérdezzük meg van-e probléma, kinek mi a véleménye, hallgassuk meg az embereket türelemmel. Érvekkel győzzük meg őket, nehogy nélkülük hozott döntés után úgy járjunk, hogy elkiáltjuk magunkat: előre, s azt se tudjuk, hányán jönnek utánunk”. Az információs munkában néhány tennivalót is ajánlunk, elsősorban az alapszervezetek figyelmébe. Mindenekelőtt: lehetőleg valamenynyi alapszervezetben végezzenek információs munkát, vagyis alakítsanak ki valósághű képet a kollektíva hangulatáról, véleményéről a legfontosabb napi politikai kérdésekben. Teremtsenek olyan demokratikus munka- és lakóhelyi légkört, amely ösztönöz a nézetek, vélemények őszinte kifejtésére. Nyíltan kérdezzék meg az embereket, mert nyílt kérdésre általában a válasz is őszinte. Az információs munka gyakorlati teendőivel politikailag jól felkészült, tapasztalt, elemzőkészséggel rendelkező, a dolgozókkal szoros emberi kapcsolatot tartó, népszerű kommunistát bízzanak meg. Támaszkodjanak jobban a pártcsoportbizalmiak sokrétű, gazdag tapasztalataira. Fordítsanak nagyobb figyelmet a közvetlen beszélgetéseken alapuló személyes tapasztalat- szerzésre. Valamennyi alapszervezetben javítani kell a taggyűlések politikai tapasztalatait összegező, elemző munkát. A taggyűlések emlékeztetői a tárgyalt napirendeken, a megjelenésen és az aktivitáson kívül tartalmazzák a kommunisták véleményét a központi, területi és a helyi párthatározatok végrehajtásának helyzetéről; tükrözzék a párttagság észrevételeit, javaslatait a legkülönbözőbb kérdésekről. A politikai információban megengedhetetlen a taktikázás, a problémák elhallgatása, de az indokolatlan győzelmi jelentések készítésétől is óvakodjunk. Az alapszervezetek ne féljenek attól, hogy az irányító pártbizottságok a negatív vagy pozitív hangulati elemek arányán keresztül ítélik meg a vezetőség munkáját. Ellenkezőleg. A nyílt és őszinte jelzésekből az alapszervezetek, pártvezetőségek jó tömegkapcsolataira lehet következtetni. A pártszervezetek információs jelentései tartalmazzák az adott gazdasági egység termelési eredményeinek konkrét helyzetét és azt, ahogyan azok alakulásáról a dolgozók vélekednek; ahogyan azok kihatásai érintik őket Kiemelten szükséges foglalkozni a munka- és üzem- szervezés, a takarékosság, a beruházás, a munkaerő-ellátás és a gépkihasználás helyi tapasztalatainak felsorakoztatásával; az eredményeket tegyük közkinccsé. Csak akkor hatékony eszköz az információs munka a politikai vezetés számára, ha a dolgozók kérdéseikre választ is kapnak. Ez nem azt jelenti, hogy a jelzéseket azonnal követik a válaszok. A felvetések egy részére helyben kell reagálni. Más részükre politikai kiadványok, a rádió és a tv adásai, újságok, párt- és tő- megszervezeti rendezvények, faliújságok, satöbbi, adnak választ. A Pest megyei Hírlap is szinte valamennyi számában a cikkek tömegével közvetlenül, vagy közvetve válaszolt a megye kommunistáinak, munkásainak, parasztságának és értelmiségének felvetéseire, az őket foglalkoztató kérdésekre. Szabó József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa
