Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

\ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA \A CEGLÉDI JÁPAS ES CEGL XXI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1917. AUGUSZTUS 10., SZERDA Másodszor is tisztítják ÁtvéteS tizennyolc nap alatt Szinte ünnep volt a gabona érkezése Színültig megtelt a Buda­pesti és Pest megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat 3. számú ceglédi körzeti üzemének 2000 vagon befoga­dására alkalmas gabonasiló­ja. A szállítmányok túlnyo­mó többsége a város és a já­rás gazdaságaiból, egy része pedig a nagykátai járás terü­letéről érkezett. A silóba en­gedett gabona legnagyobb ré­sze búza, de tárolnak itt ár­pát és kukoricát is. A ceglédi körzeti üzem húsz szocialista brigádja felkészült az új termés fogadására, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfor­dulójának tiszteletére tett fel­ajánlásaik nagy része az át­vétel munkájának megköny- nyítését szolgálta. A raktára­kat előkészítették, felújítot­ták a gépi berendezéseket, ügyeleti szolgálatot vállal­tak, hogy az esetleg elrom­lott gépeket azonnal megja­víthassák. A Silós brigád két tagja késő este is vállalkozott arra, hogy az egyik tsz fél­úton elakadt szállítójárművét megjavítsa. Az átvétel nehéz munká­ját zökkenők nélkül végez­ték. Torlódás nem volt, noha, kora hajnaltól késő estig hordták az új termést, a me­zőgazdasági üzemek jármű­vei. Naponta legalább há­romszáz járművet mérlegel­tek a beérkezéskor és a tá­vozáskor; a jól szervezett munka következménye, hogy a két mérlegelés közötti idő átlagosan nem volt több három és fél perc­nél. A tizennégy gazdaságból be­szállított gabonát mind meny- nyiségi, mind minőségi szem­pontból gondosan megvizs­gálták, s mert a területen több gazdaság termelt takar­mánybúzát is, ügyelniük kel­lett az étkezési és a takar­mánygabona elkülönítésére. Ez utóbbi fajtájú búzát ugyan­is csak a keverék takarmány gyártására és a kisállatte­nyésztők igényeinek kielégí­tésére használják, ezért Ceg­léden figyelmet fordítanak ar­ra, hogy a malmokba csakis étkezési búza kerüljön. A tapasztalatok szerint a mégy évvel ezelőtt épült kor­AUGUSZTUS 19-EN Kassai kórus vendégszereplése DIAKÉPEK A TURINI EMLÉKÚTRÓL A ceglédi kulturális élet rangos eseménye lesz augusz­tus 19-én a kassai, Kelet- Szlovákiai Gépgyár Lyra ve­gyes karának a bemutatkozá­sa. Az eseményt, amely a szomszéd népek kultúrájának ápolását segíti, a Ceglédi Vas­utas Vegyes kar és a turini százas múzeumbaráti kör ké­szíti elő. Szomszédaink zené­je gazdag hagyományokkal rendelkezik. A kassai kórus 1920-ban ala­kult, Tóth Imre — haladó gon­dolkodású, a Horthy-rezsim elől menekült munkás — ja­vaslatára. Tagjai haladó gon­dolkodású munkások voltak, s őrzik ezt a hagyományt. Több­ször szerepeltek az elmúlt év­tizedek alatt országos kórusta­lálkozókon, és a magyarországi, hatvani vasutas művelődési központtal egy évtizede vet­ték fel a kapcsolatot. Három éve, hogy a Kelet-Szlovákiai Gépgyár lett a kórus patrónu- sa. Az augusztus 19-i esti elő­adáson a Ceglédi Vasutas Ve­gyes kar Kossuth-nóták dal­csokrával köszönti a vendé­geket, akik népdalokat, bal­ladákat, fonóbeli nótákat, da­lokat hoznak. A ceglédi kórus azt tervezi, hogy két eszten­dő múlva, fennállása 60. év­fordulóját a kassai kórussal közösen ünnepli meg. Kassai vendégszereplésre a ceglédiek szeptemberre hivatalosak. Az augusztus 19-i ünnepi' műsor szereplőit, közönségét Józsa Ferenc, a turini százas küldöttség múzeumbaráti kö­rének elnöke és Deli Benő, a Vasutas Vegyes kar titkára kö­szönti. Liszt Ferenc Ünnepi dala a két kórus együttes elő­adásában hangzik el, majd a Lyra műsor következik, dr. Dobay Lajos karnagy ve­zényletével. A ceglédiek ének­karát Kiss István és Kiss- Kalmár Mária vezényli, zon­gorán kísér Hajnal Ildikó. A műsor után színes, diaképek­kel illusztrált beszámoló hang­zik el a múzeumbaráti kör nyári, turini emlékútjáról. M. T. szerű, vasbetonos siló rendel­tetésének tökéletesen megfe­lel, s felbecsülhetetlen szol­gálatot tesznek a nagy telje­sítményű gépi berendezések, tisztítógépek is. A gabona mi­nőségének megóvása és javí­tása viszonylag könnyű fel­adattá vált. A termést a hatalmas, henger alakú cellákba tisztított állapotban en­gedték be, s bár az átvevő garatok már üresek, a silóban továbbra is duruzsolnak a korszerű gé­pek, most végzik az új ter­més másodszori tisztítását, s állandóan ellenőrzik a minő­ségét is. A mezőgazdasági / üzemek­kel jól összehangolt munka eredménye: a kiadós esőzések ellenére is mindössze tizen­nyolc napot vett igénybe a termés átvétele. Szöghy Katalin Új kezdeményezés Alberiirsán Albertirsán a Dimitrov Ter­melőszövetkezet három szo­cialista brigádja, a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának javaslatára, együtt működési szerződést kötött a nagyközségi tanáccsal. Vállal­ták, hogy a község egyik parkját társadalmi munkában egész évben gondozzák. Min­den héten a brigádtagokból ketten-ketten elvégzik a szük­séges kertészeti munkákat. E szép kezdeményezés lát­tán a népfront nagyközségi bi­zottsága felhívást intézett a községben dolgozó szocialista brigádokhoz, hogy — a Di­mitrov Tsz kollektíváihoz ha­sonlóan — vállaljanak véd­nökséget egy-egy park, játszó­tér felett, ezzel is segítsék a szép, virágos környezet kiala­kítását a nagyközségben. Törteli tapasztalatok Népművelők, magnetofonnal A közművelődést tanulmányozzák Regős Jánosné tavaly vég- I zett az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen. Férje friss diplomás. A fővárosban lak­nak és dolgoznak, mindketten népművelők. Szabad idejükben magnetofont akasztva vállukra járják a megyét: ismerkednek a városok, falvak szokásaival, összehasonlítják, elemzik az egyes vidékek művelődési, szó­rakozási lehetőségeit. Nemrég Törtei volt úticéljuk. Események — Milyen véleményük ala­kult ki a község kulturális életéről? — Kellemesen csalódtunk — mondja Regősné. — Az igé­nyek, s azok kielégítése ked­vezőbb, mint számos Buda­pesthez közelebb eső települé­sen. — Hallgassa! Kattan a magnetofon gomb­ja. — Mindenféle korosztályt megszólaltattunk. — Mi közöm a kultúrház- hoz? A citerazenekar tagjaként ismertem meg jobban az ot­tani életet. A próbákon kívül máskor is be-bertézek. Kal­már György és Schél Gyula külpolitikai kérdésekről tartott érdekes előadást, Harsányi Gábor műhelytitkaira is szíve­sen emlékszem, Fekete Gyula az irodalomról és közéleti té­mákról beszélve szerzett fe­lejthetetlen estét. Feleségem­mel együtt figyelen>mel kísér­jük a nótaesteket. Élmény a rádió meg a televízió is, de az élőben látott-hallott műsor maradandóbb. Egy másik nyilatkozó: — Pedagógus vagyok. Elég jól ismerem a művelődési ház munkáját. Szorosabb kapcso­latom a sokszorosan kiváló if­júsági klubbal alakult ki. Részt vettem az aktivisták kö­rén,^ a klubfoglalkozásokra — vállalva a késői hazautazást Nagykőrösre — rendszeresen eljártam. Igényes rendezvé­nyek, jó hangulat jellemzi az itteni művelődési házat. Megfontolt kisiskolás mond­ja a következőket: — Firlefánc varázslónak ne­vettem sokat. Más bábelőadást is megnéztem osztálytársaim­mal. Zongorára és művészi tornára is a kultúrotthonba jártam. Egy nyugdíjas véleménye: — A zajosabb rendezvények elől menekülök, de például a honismereti szakkör összejőve' Restaurált régiségek Cegléd a hazai lapokban A Vén Európa Hotel című színdarabban — a televízió augusztus 2-i adásában — Eugenió üzletvezető szerepét városunk szülötte a Veszpré­mi Színház tagja, Czeglédi Sándor játszotta. ★ Az Alföld 8. számában Apá- ti-Tóth Sándor Ménesek és Nyáj című fotói találhatók. ★ A Lobogó 31. száma Csurgai Sándor ceglédi olvasó levelét közli. ★ A Dél-Magyarország július 24-i számában Szeged világa ceglédi szemmel címmel jelent meg írás a kisgrafikai talál­kozó élményeiről. ★ A Népszava július 28-i szá­mában a ceglédi lakásokat fosztogató, 65 ezer forint ér­tékű ékszert és készpénzt el­lopó Igaz János bűnlajstromá­ról és bíróság elé állításáról olvashatunk riportot. A Heves m. Népújság és a Petőfi Népe július 24-i szá­mában a Cegléden a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben se- gítkező fiataloknak a gyü­mölcsszedésben és a zöldség- ápolási munkában elért sike­reiről írt. ★ A Mérleg júliusi számában Szakter Jánosnéról, az Állami Biztosító kárelőadójáról ol­vashatunk méltatást. A fény­képpel illusztrált életrajz mel­lett helyet kapott Valent János fiókvezető és Sárik Jánosné pénzügyi vezető értékelése a bizalmi jó munkájáról. M. T. Lila akác teleit szívesen látogatom. A könyvtárból 5—6 regénynél kevesebbet nem viszek haza. Tizenötezer kötet közül válo­gathatok. A család többi tag­ja is érdeklődik a Déryné Mű­velődési Ház iránt: a lányom kézimunkázik, egyik unokám néptáncos, a másik a fotó­szakkör tagja. Alkotó közösség Pereg a szalag, egymást kö­vetik a nyilatkozatok. Egy- kettő akad közöttük, melyek­ből az derül ki: nincs jobb dolog a kényelmes karosszék­nél, végigülni a tv-tornát, és ami azután jön ... ' — A beszélgetésekből kitűnt - ■ vélekedett Regős Jänps —: óriási változás ment végbe a község kulturális életében. A falujárók kezdeti sikereit kö­vetően a népművelést is vál­laló pedagógusok tettek sokat a kultúra fejlődéséért. A leg­többet Baranyai János, aki negyedszázada vesz részt a szervezésben, 17 éve igazgató­ként van azon, hogy minél színvonalasabb program vár­ja a pihenni, szórakozni vá­gyó falubelieket. — Jónak látom a Dózsa Tsz­szel való együttműködést. Vár­ható, hogy a kiváló címet el­nyert termelőszövetkezet ezen­túl még többre kalkulálja a kulturális alapot. — Kézzel fogható bizonyí­tékai vannak az egyes alkotó közösségek munkájának. Csöp­pet sem csodálkoztam, hogy a két éve elkészült községi krő* nika első díjat nyert a megye* pályázaton. A művelődési ház előcsarnokában a felszabaduld.« előtti falut dokumentáló tab­lók láthatók, a klubszobában frissen készült faliújság. Hal­lottam azonban: számos érté­kes holmi várja szerte a köz­ségben, hogy méltó helyen mentsék meg az utókor szá­mára. Elképzelések A közeli tervekről is érdek­lődtünk. Ismét a magnószalag. A kul- túrház-igazgató szavaiból: — Ősztől szeretnénk rend­szeressé tenni a dolgozó nők esti tornáját. A színházi elő­adások nézőszámán ugyancsak jó lenne javítani. — Fotósaink, pávaköröseink ezúttal nyáron is dolgoznak, készülnek az augusztus köze­pén kezdődő tanyai közműve­lődési napokra, melynek fő rendezvényei Törteién lesznek. Menet közben egy igen kel­lemes számvetést is kell ké­szíteni: a megyei művelődési osztálytól 90 ezer forint támo­gatást kaptunk audiovizuális eszközök vásárlására. A könyvtár hasonló célokra 20 ezer forintot költhet a közel­jövőben. A két fiatal népművelő ki­rándul, szórakozik. Közben gazdagítják ismereteiket, ta­pasztalatot gyűjtenek saját munkájukhoz. Gy. M. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Együtt a partvonalon túl is BAJNOKSÁGOT AKARNAK NYERNI A napokban a ceglédi járás több településéről, s a városból is hírt hoztak arról, hogy má­sodszor virágzik ebben az év­ben a Zilo akác. A pompás, fürtös virágú fácskák a kertek, utcák díszei. Az akácvirágzás hosszú őszt ígér. A ceglédi Kossuth Múzeum munkatársai, Benkő Zsuzsa régész vezetésével, Árpád-kori temetőt tártak fel Dánszent- miklós határában. A leleteket a múzeumi restaurátorműhely­ben Borsos Hedvig restaurátor tartósítja, tisztítja és helyre­állítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele — A játékért meg kell iz­zadni! — biztatja a fiúkat Tóth Péter, a törteli labdarú­gó szakosztály edzője. A lel­kesítő szó üdít, ruganyosabbá teszi a talajt, fürgébbé a lá­bat. A nyolcadik kör után gimnasztika következik. — Mint az óvodások a spe­nóthoz, sok játékos úgy állt a tornagyakorlatokhoz — tájé­koztat az edző. — Saját telje­sítményükön érezték meg ezt a fiúk. — Mennyit edzenek heten­te? — Kedden és pénteken, két ízben két és fél óra a norma, vasárnap délután a mérkőzés. Elméletben ennél én többet vagyok a zöld gyepen. Olyan­kor kizárólag „futballcipős” gondolatokkal csatázom. Hogy lenne jobb, vagy miért nem ment úgy, ahogy elképzeltük? — Az edző szava sokat ér? — Nálunk igen. Annakide­jén 10 évig rúgtam a labdát, utoljára az NB II-ben. Sok sportemberrel találkoztam, tapasztalatot gyűjtve tőlük. Megfigyeltem: ugyanaz a csa­pat önmagát múlja felül, ha türelein és sok-sok tapintat kísért az edző munkáját. Fon­tos az is, hogy a pályára lép­ve csak a sport és a győzni akarás létezzen. Most is ez az elvem. Persze, a szakmai tu­dással is lépést kell tartani. Ebben lesz segítségemre az ősszel kezdődő edzőtanfolyam. — Eredményeik? — Másfél éve dolgozom a csapattal. Tavaly harmadikok lettünk a járásban, idén kar­nyújtásnyira volt tőlünk a bajnoki cím, de/a ceglédber- celiek az utolsó fordulóban le­faragták hátrányukat, így mi a második helyen végeztünk. Reméljük, jövőre kiegészül éremgy ű j tepiényünk: szeret­nénk felsőbb osztályba lépni. — Egy kollektíva annál többre képes, minél oldottabb légkörben tevékenykedik. Hogy van ez a csapatnál? Ta­lálkoznak-e a játékosok a pá­lyán kívül máshol? — Többségük a Dózsa Tsz- ben dolgozik. Az ottani ren­dezvényeken ,-,megtalálják” egymást a sportbarátok. De érezzük, több kell ennél. Jö­vőre klubhelyiséget szeretnénk építeni, ahol mindenkor meg­beszélhetjük közös gondjainkat, zavartalanul értekezhetünk, ünnepelhetünk. Elképzelésük reális. A pálya, a zuhanyozóval ellátott öltöző is akaraterejüket dicséri. Több napon izzadtak csak azzal, míg a szegélykorlátot elkészí­tették és felállították. — Kik az egyesület patro- nálói? — A termelőszövetkezet har­minc, a tanács 35, az ÁFÉSZ ötezer forinttal támogatja a csapatot. Nagyon sokat segít a közönség. — Okoz-e gondot valamelyik poszt betöltése? — Kapusunknak nem a há­lóőrzés volt’a legjobb oldala. Változás októberben lesz, át­jön hozzánk a Bem SE egyik kapuvédője. A többi szerep­kör betöltött. Sebők János ki­tűnő cselező, Kecskeméti Emil gyors, robbanékony és jó lö­vő. Máté József ért a focitech­nikához, a kondícióval van egy kis baj. A csapat motorja Nagy István, de fejelőtudomá­nyát még fejlesztenie kell. A szívj átékosok: Mihály Pál, Vanház Endre, Bojer László és öccse, Sándor. Fiam a Bel­ügyminisztérium csapatából került haza, Törteire. A jobb­szélen töri a borsot az ellen­fél hátvédeinek. Tizenöt fel­nőtt és tizenhárom ifi igazolt labdarúgónk van. Ki-ki bizo­nyíthat. Egyik-másik fiú most jön ide, mintha a zuhany alól lép­tek volna ki. — Máté József vagyok, 16 éve kergetem a labdát, legutóbb megyei ifi válogatottként. Vé­leményem, hogy ezt nem néz­ni, hanem csinálni kell. Meg­éri a fáradságot, pedig Nagy­kőrösről járok át. Rangos el­lenfél otthonából elhozni mind­két pontot hihetetlenül szép ... Vanház Endre meós. Kecs­keméti Emil tmk-lakatos az EVIG-ben. Egy éve erősítik a törteli gárdát. — A Ceglédi > VSE-ből je­lentkeztem ide, lábtörésem miatt nem tudom vállalni az ottani helytállást. Jól érzem magam a fiúk között. Közös célunk, hogy jövőre megnyer­jük a járási bajnokságot — fut vissza társaihoz Endre. Emil nemrégen épült fel sé­rüléséből. — Szívesen veszek részt tö­megsportrendezvényeken. Tag­ja vagyok a vasutas klubnak és munkahelyem sportkörének is. Harsan az edző sípja. Kö­vetkezhet a játék, az edzések fénypontja. Néhány szünidőző diák, s szomszédos erdő nyur­ga fái drukkolnak a gólokért. Győri Mária -

Next

/
Oldalképek
Tartalom