Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 187. SZÄM 1977. AUGUSZTUS 10., SZERDA Vadászat, vadgazdálkodás' Nyáron készülnek a télre Együttműködés a termelőszövetkezettel A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a vadászati idényekről évente intézkedik. Ezek a rendelkezések madarak esetében csak azt a huszonhat fajt érintik, amelyek vadászati hasznosítását, vagy — kártevők esetében — gyérítést lehetőségét a természetvédelemről szóló rendelet engedélyezi — írja a vadászható madarainkról 1974-ben megjelent kiadvány. Persze a kívülállóknak ez a néhány mondat nem §okat mond. Akik megkeresik a rendeleteket, azok is csak azt tudják meg, hogy vannak olyan esztendők, amikor a mezei és a házi veréb, a szajkó, a szarka, a vetési és a dolmányos varjú, a balkáni gerle és az örvös galamb vadászatát nem tiltja semmilyen törvény. Húsz őzbak A rendeletek azonban — a vadállomány gondos felmérése alapján — minden esztendőben változnak. Vajon tudomást szerzünk-e a mindenkor érvényben lévő tilalmakról? Sajnos nem, hiszen ezek a rendeletek értelemszerűen csak a vadásztársaságokat érdeklik, érdekelhetik. Teljesen lényegtelen tényező, hogy néhány természetbarát puszta érdeklődésből tudni szeretné, hogy mikor mire lehet vadászni. Természetesen a hozzá nem értők is tudják, hogy a prémes állatokat télen, a szarvasokat bőgés idején, a vadkacsákat pedig vonuláskor lehet vadászni. Egyszóval a vadász- idény ősszel és télen van. — Ez általában igaz, ám a vadászoknak nyáron is épp elég dolga akad — mondja Szűcs Zoltán, a Kinizsi vadásztársaság vadászmestere. — Először is nemcsak madarakat kaphatunk puskavégre, hanem négylábúakat is. Most például az őzbakok kilövésének időszakában vagyunk. A mi társaságunknak a szabályok szerint húsz bakot szabad leteríteni. Eléggé jól teljesítettük a tervet, mert már túl vagyunk a tizenhatodikon. Igaz, hogy ebből hatot külföldi vadászok ejtettek el, amiért társaságunk mintegy húszezer forintot kapott. Szerény költségvetésünkben ez nem kis pénz... Takarmánygyűjtés — Mit tesznek amikor nincs puska a kezükben, s nem vadásznak? — Nyár derekán valóban ritkán indulunk fegyverrel a határba. Ez a téli szezonra való felkészülés időszaka. Ilyenkor gyűjtjük a téli etetéshez szükséges takarmányt, s neveljük a fácáncsibéket. Évenként általában két, két és félezer tojást keltetünk ki. Ez nem kis gondot jelent, hiszen reálisan számolva is csak mintegy 60 százalékos eredményre számíthatunk. A Kinizsi vadásztársaság, melynek a vadászmestere vagyok, egyébként az Arany János Termelőszövetkezettel van kapcsolatban, ami azt is jelenti, hogy mi. amolyan szántóföldi vadászok vagyunk. Egyszóval nem járunk erdőben, viszont számos előnyét élvezzük ennek a kapcsolatnak. A szövetkezettől kaptunk például vadföldet, vagyis olyan területet, amelyen a téli takarmány egy részét megtermelhetjük, de ha szükség van rá, fuvart is adnak. A takarmány begyűjtésénél is a szövetkezet szokott segíteni, természetesen megfelelő térítés mellett. — Ha nem őzbakra vadásznak, nem is fognak puskát egész nyáron? — Dehogynem. Ilyenkor is tart a dúvadirtás. Egyébként szarkára, varjúra, balkáni gerlére is lehet vadászni. A napokban kezdődött meg a vad- kacsavadászat ideje is. Tegnap például a társaság húsz tagja mintegy hetven kacsát lőtt. Én nem voltam velük, de ebből az adatból is azt gondolom, hogy az idén elég sok kacsát ejtünk majd. Nemsokára, szeptember derekán a fácánvadászat ideje is eljön, de a mi társaságunkban az a szokás, hogy csak októberben kezdjük el a fácánok vadászatát. Szeptemberben még nem pirosodnak eléggé, még kicsik is, és az ember lába elől röppennek fel. Aki rájuk fogja a fegyvert, azzal is számolhat, hogy tönkre lövi az aprócska madarakat. Októberben viszont már igazi élmény a vadászatuk. Szeretni kell — Nyári tevékenységük, a talcarmánytermelés és a fácánkeltetés egyértelműen bizonyítja, hogy a vadászat fogalmába a vadgazdálkodás is beletartozik. Ez elég sok munkával jár. Szívesen vállalják-e ezt a vadászok? — Természetesen. Tudom, hogy nem ez a megfelelő kifejezés, ám mégis azt szoktam mondani, hogy a vadászok közössége valamiféle külön szekta. Ez hozzávetőlegesen azt jelenti, hogy a vadászatot szeretni kell. A nyári munkával, az eredménytelenséggel és trófeaszerzéssel együtt. Előfordul, hogy az ember napokig keresi a kilövésre érdemes őzbakot, de nem találja. Ezért most hagyjuk abba a vadászatot? Nem, ezt nem szabad megtennünk. Dolgoznunk kell, hogy a vadgazdálkodásunk megfelelő legyen. Aztán nem baj, ha ennek a munkának az örömét jó terítékkel, elismerésre méltó trófeákkal is fokozzuk. A vadász természet- járó is, s a társaság tagjainak ez az igazi nyeresége. Ha ráér jöjjön el velünk az ősszel egy vadászatra, meglátja, hogy igazat mondtam. — Köszönöm a meghívást. F. P. Nyugdíjasok találkozója Kocséron, az Üj Élet Termelőszövetkezetben minden nyáron megrendezik az idősek napját. így történt ez a napokban is. A termelőszövetkezet nyugdíjasai szép számmal jelentek meg a szövetkezet párt- és gazdaságvezetősége által megrendezett ünnepélyen, a kárpitosműhely nagytermében. Már tíz órától kezdve gyülekeztek az idős emberek, a kocséri utcákon szinte csak őket lehetett látni. Az ünnepségen adták át a törzsgárdatagoknak járó jelvényeket, s a vele járó’ pénzjutalmakat. A gazdaságban töltött 25, 20, 15, 10 év után kaptak kitüntetést, így például id. Balogh István, özv. Csató Jánosné, Herkó János, Űri Sándor, akik 25 éve tagjai a termelőszövetkezetnek. F. Hegedűs Gergely, Ondó István, Utasi Imre. Urbán János 20 éves tagságért kapott elismerést. A nyugdíj as találkozó műsora szavalattal kezdődött. Vt- nokurov: Az ifjúság című versét szavalta el Kara Ilona. Kiss János, a tsz pártvezetőségének titkára kedves szavakkal köszöntötte az egybegyűlt vendégeket, a három nemzedék képviselőit. Ismertette az 1975-ben életbe lépett új nyugdíjtörvényt. Ezután a helyi KlSZ-alapszer- vezet adott műsort, így hallhatták Heltai Jenő egyik vidám hangvételű versét Csontos Mária előadásában, egy tv-rinort jelenetet játszott Holt Jánosné és Szaszkó Sándor. A Gábor Áron Általános Iskola úttörői néptáncokat mutattak be és a citerazenekar dalaival, zenéjével keltettek vidámságot. Ricsii János, a tsz elnöke, a szövetkezet eredményeit ismertette. A törzsgárdajelvé- nyek, és a pénzjutalmak szorgos kezekbe kerültek, hiszen a nyugdíjasok is szép számmal segítik a tsz munkáját, így a paradicsom-, a szőlőszüret idején mindig lehet munká jukra számítani. Az ünnep ség közös ebéddel és az öregek megajándékozásával zárult. Borzák Tibor Irtása kötelező Megjelent a szövőlepke A kertbarátok klubja összejövetelén az elnök bejelentette, hogy a Pest megyei Növényvédelmi Állomás közlése szerint, a gyümöcs- és díszfákon megjelent és rajzik az amerikai szövőlepke második nemzedéke. Nagykőrösön is észlelik a fákon a veszedelmes kártevő megjelenését. Az amerikai szövőlepke elleni védekezés kötelező. Az irtást vagy mechanikailag, a szövődményes gallyrész levágásával és elégetésével kell végezni, vagy Fiiból, Ditrifon növényvédő szerrel minél előbb le kell permetezni a hernyófészkeket. Mi legyen a műemlékekkel? ÍRÓASZTALOMAT KÉT FÉNYKÉP díszíti. Az egyik — az újabb keletű, mert csak a napokban tettem szert rá — a szécsényi Forgách-kastélyt, a másik, mely néhány hónappal ezelőtt készült, a nagykőrösi tímárházat ábrázolja^ A két épületnek nem sok köze van egymáshoz. Nem vagyok műértő, s nehezen igazodom el az építészeti stílusok között, ám arról mégis meg vagyok győződve, hogy a két ház közötti egyetlen kapcsolat én vagyok. Pontosabban vonzódásom a régi épületekhez. Ez a szécsényi, néhány éve példamutatóan felújított kastéllyal kapcsolatban még csak érthető, hiszen ennek elvadult, ma már természetvédelmi területté előléptetett kertjében számháborúztam utoljára amúgy istenigazából, jó két és fél évtizeddel ezelőtt. A nagykőrösi tímárházhoz nem fűződnek ilyen emlékeim, ám négy esztendeje naponta legalább kétezer elmegyek előtte, s egyre gyakrabban állok meg, hogy emlékezetembe véssem különleges kiképzésű,- ám mégis arányos, ápolatlanságában is szép homlokzatát. A Forgách- kastély persze szebb is, nagyobb is. Mégsem képtelenség, hogy egymás mellé helyeztem a két képet, a kasté- lyos uraságok s a szorgalmas tímár megmaradt emlékét. Sőt, ha az íróasztalt mérleggé változtatná valamiféle tündér, bizonyos, hogy jobbfelé billenne el, vagyis nehezebbnek ítélné a névtelen körösi tímárokat a Forgáchoknál s kiterjedt rokonságuknál. Bizonyos, mert a jóságos tündérek a mesében is mindig többre értékelik a munkát s a munkával szerzett kastélyokat az öröklötteknél. A művészettörténészek értékítéletével nem sokat törődnek. ÜGY LATSZIK, AZONBAN mi sem, akik a tímárház körül — mely felirata szerint, ki tudja miért, bőrszárítónak neveztetik — morzsolgatjuk napjainkat, hiszen ez a ház is művészettörténeti érték, ha a szerényebbek közül való is. Mindenesetre becsületére válik, hogy ha a tímárokhoz hűtlen lett is, ma is szolgálja a tisztes ipart, otthont adva százados falai között a Gépjavító és Faipari Szövetkezet egyik részlegének. Ezt a barátságot alighanem a szövetkezet fogja előbb megunni, amikor a korszerű üzem- szervezés alapelveinek engedelmeskedve, egy helyre vonja össze ma még a város legkülönbözőbb pontjain fellelhető telepeit, s üresen hagyja a régi házat. Vagy talán mégsem? Bizonyos, hogy ez a költözködés nem holnap kezdődik, ám mégis érdemes azon gondolkodni, hogy mi legyen a sorsa Nagykőrös legjellegzetesebb, s merem állítani, hogy legérdekesebb műemlékének. Tudják ezt persze az illetékesek is, nem kell figyelmeztető szóval eléjük állni, ám a társadalmi segítséget már ma fel lehet ajánlani. Nemcsak azért, hogy a ház jövendő gazdájának könnyebb legyen a dolga, ha védeni, óvni akarja az épületet, hanem azért is, hogy könnyebb legyen a döntés, mely a tímárház sorsát meghatározza. Mert mi is legyen a tímárházból? Bizonyos, hogy még vagy száz évig elszolgálna műhelyként is, ám erre aligha lesz szükség. Legyen talán múzeum? Hiszen már most is az, igaz, hogy csak kívülről. Belül is azzá lehetne tenni. A helyi ipar történetével kapcsolatban igen sok tárgyi emléket őriznek az Arany János múzeum raktárai. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ennek az ipartörténetnek olyan alakjai is voltak, mint Vági István, a politikussá lett, pártalapító iparoslegény. Persze, múzeumot alapítani nem olcsó mulatság. Ki adja rá a pénzt? A lakásépítési és kommunális beruházások gondjaival küszködő városi tanács? A már meglevő múzeumokat is csak szerényen fenntartani tudó múzeumi igazgatóság? A saját történetüket szívesen őrző, ám annyi egyéb feladattal birkózó üzemek vagy a városért már amúgy is milliókat áldozó lakosok? Minden igyekezet csak csepp a tengerben. És ha mindenki összefogna? AZ IDŐ SÜRGET. A televízió nemrégiben, az Unokáink is látni fogják című adásában megszólaltatta Herényi József építészt, aki elmondotta, hogy ... Kecskemét elérkezett a városiasodás olyan fokára, amikor már nincs lehetősége arra, hogy több hibát elkövessen. Mi, akik a szomszédban élünk, tudjuk, hogy a neves építész nem csupán az új házak építészeti megoldásaival kapcsolatban figyelmeztette ultimátumszerűén a várossrendező- ket, -építőket. Szavai a régi értékek megóvására, s helyes felhasználására is vonatkoztak. Kifejezték azt az elvet, melynek alkalmazásával a kecskemétiek megmentették a naiv művészek otthonaként szolgáló Bánó házat, technika házaként a zsinagógát s a régi piacok ide-oda sétáló vásárlóit varázsolták vissza a mai forgalmat amúgy sem bíró főtérre, a valamikori piacra. Ezt az elvet alkalmazták a szécsényiek is, akik kastélyukból múzeumot építettek, tisztelve az egykori tulajdonosok műgyűjtő buzgalmát. Nagykőrösön másként, a helyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni ezeket ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK Fejlesztik a mosodát OLAJKAZÁN, VASALÓGÉP A Bokroson, a Batthyány utca végén füstölögnek egy öreg gyárépület kéményei, melyet még a századforduló idején a város közvágóhíd- nak építtetett, mikor még több mint 30 önálló mészáros- és hentesmester dolgozott Nagykőrösön. Ennek . a gyárépületnek érdekes múltja van. Évtizedekig vágóhídnak használták, de később a környéken korszerű vágóhidak épültek, s ezért megszűnt a nagykőrösi vágóhíd. Épületeit a konzervgyárnak adták át, amely szeszfőz- I dét létesített benne. A felszabadulás után mosodának használták, néhány évvel ezelőtt pedig a Pest megyei Szolgáltató Vállalat vette meg, mely nagyarányú átépítéssel a gyárépületben korszerű textiltisztító üze- , met alakított ki. Ezzel egy időben a Kecskeméti utcán gyorsmosó szalont is létesített. Az üzemnek Hajdú László, nagykőrösi szakember a vezetője, aki elmondotta, hogy a vállalatnak a megyében több nagy üzeme van, köztük Vácott, egy hasonló textiltisztítója, mely a megye északi részén végzi a textil- és vegy- tisztítást, míg a déli részt a nagykőrösi üzem vállalta, Abonytól Ráckevéig és Budapestre is besegít. A nagykőrösi üzemnek Nagykőrös és Cegléd városok mellett, 33 községben vannak fehérnemű- és ruhaátvevő helyei. Az idén az első félévben 43 vagon fehérneműt mostak ki, és több mint 35 ezer felső ruhadarabon végeztek vegytisztítást. Űjabban szőnyegtisztítást is vállalnak. Az éves munkatervük 7 millió 920 ezer forint. A terv időarányos részét 98,6 százalékra teljesítette az üzem hatvan szorgalmas dolgozója. Nagyobb forgalom ugyanis mindig a második félévben szokott lenni. Az első félévet nyereséggel zárták. Az üzemet a vállalat évről évre fejleszti. Most is új olajkazánokat szereltek he, s a mosószalonban vasalógépet állítanak be. A munkaeredményeket nagymértékben elősegítik az üzem Absolon Sarolta, Lenin és Zrínyi szocialista brigádjai, melyek közül az Absolon brigád már kétszer nyerte el a szocialista brigád címet. Már kétszer tartottak kommunista szombatot, melyek munkabérét az Arany János iskola bővítésére fizették be. A brigádtagok egymást is támogatják. Most például egyik munkatársukat, Komonyi Ist- vánnét segítik, akinek iker gyermekei születtek. K. L. SPORT —SPORT— SPORT —SPORT —SPORT A fejlődésért többet kell tenni! A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportkörének a sportotthonban megtartott elnökségi ülésén Nyikos József elnök arról szólt, hogy az egyesület anyagi lehetőségei végesek, az év második felében ezért nagyon keveset lehet költeni, takarékoskodni kell. Az egyes szakosztályok értékelésénél a következőkről esett szó. Kézilabdában mindhárom csapat csoportja élén áll és remény van előbbrelé- pésre is. Asztaliteniszben az NB III-asok, a megyeiek és az ifjúságiak is az élcsoportban vannak, a nők ősszel játsszák le mindkét csapatbajnoki fordulót. Birkózásnál probléma, hogy négy fiatal versenyzőt az FTC nem éppen sportszerű módon, az ÉDOSZ-on keresztül szeretne elvinni. A természetbarát szakosztály létszáma ismét növekedett, s a vezetőség itt rendszeresebben működik, mint régebben. Labdarúgásban a felnőttek szerencsével bennmaradtak a megyei A tímárház Várkonyi Pál felvétele az elveket, ám Kerényi József intelme itt is érvényes. Több hibát nem lehet elkövetni! Akkor sem, ha nekünk még volna alkalmunk, s lehetőségünk rá. Ezért érdemes még a tényleges gondok jelentkezése előtt megvizsgálni értékeink sorsát, s ezért nem furcsa, hogy a régi, de már megújhodott kastély fényképét együtt őrzöm íróasztalomon a régi, ám bizonytalan sorsú tímárház képével. A KÉT FELVÉTEL egymás mellett figyelmeztetés is. Eddig csak nekem szólt, most már talán másoknak is. Farkas Péter mezőnyben, az ifjúságiak előbbreléptek az országos mezőnybe, ami plusz 40—50 ezer forintos kiadást jelent. Az MHSZ-szel közös modellezők jobb eredményt értek el eddig az idén, mint az ezt megelőző években. Több szakosztály eredményesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Több helyi, megyei és országos rendezvénynek adott helyet létesítményeiben a sportkör. A II. félévben rendezvényekkel növelni kell a bevételt. Minden vezetőnek, elnökségi tagnak és edzőnek többet kell tennie az előbbrelépés, a fejlődés érdekében ! Örvendetes, hogy a városi tanácsenöknőtől biztatást kapott a Kinizsi a helyi sportélet előbbrelépése érdekében. A hozzászólásokban Koroknál István a nagyerdei természetbarát jubileumi parkban tervbe vett fúrott kút társadalmi munkában való mielőbbi elkészítéséhez kért segítséget. Leskó László ismét a több megyei támogatás fontosságáról beszélt. Reszeli Soós Ambrus a remek létesítmények mellett jobb eredményeket kért, amelyekhez elengedhetetlenül szükséges a szakmai- szervezési munka javítása és figyelemmel kísérése. S. Z. Spartakiád Nyársapáton Kellemes időben, jó hangulatban folyt le a járási jubileumi spartakiád első fordulója Nyársapáton. A napokban megrendezett sporttalálkozón Csemő, Kocsér és Nyársapát több mint száz fiatalja mérte össze tudását atlétikában, lövészetben, labdarúgásban, asztaliteniszben, sakkban. Nagy érdeklődés kísérte a női labdarúgó csapatok kispályás mérkőzéseit. A versenyeket a községi sportpályán, a művelődési otthonban és a községi könyvtárban rendezték. A járási spartakiád következő fordulójára a minap Csemőben került sor. Moziműsor Küldetés (Balczó). Magyar film. Előadások .kezdete: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ÉPÍTŐTÁBORBAN Bizalmi állásban. Amerikai film. Előadás kezdete: 7 óra. l
