Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

1977. JÜI.IUS 7., CSÜTÖRTÖK xJwm fW Katamarános hídépítők A Hídépítő Vállalat dolgozói modern óriás katamaránt ter­veztek és készítettek a szege­di új Tisza-híd építkezésének megkönnyítésére, a mederpil­lér elkészítésére. Az indonéz szigetek vízi járműveihez ha-> sonló, kettős hajótestből álló katamaránhoz egyenként 1000 tonnás dunai uszályokat hasz­náltak fel. Ezek közé szerelték fal az Ady Endre úszódaru segítségével a mintegy 150 tonnás acélszerkezetet. Erre a tartószerkezetre helyezik az új típusú cölöpfúrót, amely most érkezett Olaszországból. A hazai hídépítkezéseknél ko­rábban még nem alkalmazott, sok millió forint értékű fúró- berendezést olasz szakembe­rek irányításával néhány nap alatt felszerelik- Ugyancsak a külföldi szakemberek közre­működésével a jövő héten hoz­záfognak a mederpillér készí­téséhez. Ehhez a folyó vize alatt egyenként mintegy negy­ven méter hosszúságú furatot készítenek. Ezeket betonnal töltik ki, ez képezi a pillér alapját. Nincs a borítékban, de az övék Kétmillió forint jóléti alap a PEMÜ-ben Az idén kétmillió forint jó­léti alapot használ fel a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat vezetősége különféle szo­ciálpolitikai célokra. Vigh Ká- rolynéval, a központi üzem társadalombiztosítási tanácsá­nak elnökével, valamint Papp Miklóssal, a zsámbéki gyár­egység szakszervezeti bizott­ságának titkárával beszélget­tünk arról, mire költik a jó­léti alapot, mennyiben enyhí­tenek a telepeken tevékeny­kedő 2600 dolgozó gondjain, hogyan szolgálják szórakozá­sukat, pihenésüket. Kávé a konténerben — Legelőször említem a szo­ciális és beiskolázási segélye­ket — mondja Papp Miklós. A TBT, a nőfelelős és a szak- szervezeti bizalmiak javasla­ta alapján 200 ezer forintot oszt szét rendszeresen, vagy ideiglenesen rászorulóknak. Augusztusban például 50 csa­ládnak utalunk ki 50 ezer fo­rint beiskolázási segélyt. Csak­nem háromszor ennyit jutta­tunk művelődési házak, óvo­dák, bölcsődék, könyvtárak, sportkörök támogatására, hi­szen dolgozóink művelődését, A KELENFÖLDI palyaudvarmÁl KERESSE FEL A BUDAI LOTTO ÁRUHAZAT Bőséges és divatos áruválasztékkal várja vásárlóit. Változatlanul előnyös feltételekkel cserélheti ki régi készülékét új televízióra, automata mosógépre, porszívóra, hűtőgépre. Gyors OTP-ügyintézés, díjtalan házhoz szállítás, szaktanácsadás. önt is várja a Centrum Budai Lottó Aruház, a Kelenföldi pályaudvarnál. Nyitva: 10-től 19 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Bérautó »» kedvező feltételekkel bérelhető a mezőgazdasági betakarítási feladatok elvégzéséhez a VOLÁN 1. sz. Vállalat 5. sz. üzemegységénél. 2,5 tonnás teherbírású, GAZ típusú TEHERAUTÓK DÍJKEDVEZMENNYEL TÉRJ bérelhetők. Felvilágosítás, szerződéskötés: Budapest IX., Táblás u. 36. Telefon: 284-872. VOLÁN 1. sz. Vállalat 5. sz. üzemegység kényelmét szolgálják ezek az intézmények. — Az üzemi étkezési hozzá­járulást ma már mindenki ter­mészetesnek tartja — teszi hozzá Vigh Károlyné. Jó né­hány évvel ezelőtt a mostani­hoz képest sokkal rosszabb körülmények között ebédel­hettünk. Ma már vágott vi­rággal díszített asztal mel­lett, tágas, szép ebédlőben fo­gyaszthatjuk el jutányosán az ételt. Zsámbékon június vé­gétől a budai járási ÁFÉSZ- üzletet nyitott az új gyáregy­ségben. Megoldódik az ott dol­gozók étkezési gondja, regge­lit, uzsonnát vásárolhatnak, sőt, leadhatják az árurende­lést és a munkaidő végezté­vel összeállított csomagban vehetik át. A munkahelyekre kis konténerekkel viszik a fe­ketét és az üdítőt. A mun­kásszövetkezetnek annál is in­kább örülünk, mert a dolgo­zók 70 százaléka nő, tehát az üzlet létrehozásával a har­madik műszak egyik teendő­jén könnyítünk. Távolabbi nagy tervünk még a PEMÜ- ben egy ezeradagos konyha építése is. Hegyvidéken — víznél A Pest megyei Műanyagipa­ri Vállalat dolgozói abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a vállalatnak Agárdon, Balatonföldváron saját üdü­lője, Hévízen pedig bérlemé­nye van. A SZOT-tól kapott hatvan egyéni, illetve családi beutalóval együtt évente hat- százan tölthetik szabadságu­kat a vállalati üdülőkben. A gyerekek játékparkját az idén újabb 80 ezer forint értékű eszközökkel bővítik. Hét évvel ezelőtt utazott az első csoport a PEMÜ-ből Za- kopánéba, Krakkóba és érke­zett onnan a gyár üdülőibe egy lengyel testvérüzem kol­lektívája. A csereüdültetés az­óta is népszerű, az idén július­ban kezdődött és télen fejező­dik be. A dolgozók egészségügyi el­látását is évről évre fejleszti az üzemvezetőség. A solymá­riak helyben mehetnek szak- rendelésre, a zsámbéki dolgo­zóknak pedig hamarosan el­készül az új orvosi rendelő. Saját erőből Manapság gyakori téma és gond az óvoda- és a lakásépí­tés. Hogy a PEMÜ munkásnői jó helyen tudhassák gyerme­keiket, nyugodtan dolgozhas­sanak, méltányolták kérésü­ket, és saját beruházásban hozzáláttak egy százszemélyes óvoda kivitelezéséhez. Az üze­miek lakásépítéséhez az idén 330 ezer forint kamatmentes kölcsönnel járulnak hozzá. Aki öt évet dolgozik a PEMÜ- ben, az a fejlesztési alapból 10—30 ezer forint kölcsönt igényelhet. U. Gy. Virít a naprózsa A Kiskunsági Nemzeti Park ritka növényzetű homokbuc­káin virít a naprózsa. A mor­fológiailag érdekes területen, — ahol még háborítatlanul mozog á homok, — Közép- Európában egyedülálló 'a nö­vényflóra’ A nemzeti park ré­szeként védett sívó homokvi- láig vadvirágait számba veszik, rendszerezik a kutatók. A száraz, nitrogénmentes homok­hoz alkalmazkodó növények közül jellegzetes a kunkorodó árvalányhaj, a kék virágú sza­márkenyér, az illatos homoki szegfű, a vadon burjánzó bo­róka, a homoki lejtőn kúszó servényfűz és a dombtetőn vi­rító naprózsa, amely a déli órákban bontja ki sárga szir­mait. Több árusítóhely a pécsi vásáron Félidejénél tart a 6. pécsi ipari vásár. A mecsekaljai vá­ros legnépesebb nyári rendez­vényét szerdáig mintegy 45 000- -en tekintették meg. Jó ötlet­nek bizonyult, hógy az idén növelték az árusítóhelyek szá­mát. Rendkívüli a sikere a Pé­csi Kesztyűgyárnak, amely „otthon” most szerepel első al­kalommal ilyen gazdáig válasz­tékkal és kínálattal; öt nap alatt százezer forint értékű kesztyű, bőrdíszmű, ruhaféle talált gazdára. Tízezer Leó óránként A Buda tej Szövetkezeti Közös Vállalkozás, Törökbálinton gyártja a közkedvelt Leó jégkrémet. Az idén 25 millió pálci­kás, 7 millió poharas, 1,5 millió családi dobozos jégkrémet ké­szítenek. A népszerű jégkrémek a Budatejnél kikísérletezeít receptek szerint készülnek. Képünkön: az óránként tízezer pál­cikás jégkrémet gyártó automata. Érkezés: nyolc perc aiatt Sikeres polgári védelmi zárógyakorlat Tóalmás község festői kör- nyezetéoen, az elmúlt napok egyik hajnalán a járás tizen­egy községében riasztották a polgári védelem járási tűzol­tó-szakszolgálatát és az or­vosi segélyhelyet. A riasztás után hamarosan megérkeztek az egységek, majd gyors el­igazítás következett. Hét óra múlt néhány perc­cel, amikor a központi tele- íonügyeletes értesítést kapott, hogy Tóalmástól három kilo­méternyire gyújtóbomba-tá­madást intéztek az egyik ipari objektum ellen, ami nagy tüzet okozott és jéLentös a sé­rültek száma is. Nyolc perc alatt érkezett a helyszínre a tápiószecsöi tűzoltó-szakszol­gálat, akik azonnal megkezd­ték a tűz lokalizálását és egyidejűleg a sebesültek fel­derítését is. Példás fegyelem­mel, határozottsággal és kellő hozzáértéssel rövid időn belül teljesítették feladatukat. Az ellenség még két ízben hajtott végre bombatámadásokat a község különböző területein és az egységek mindannyiszor példamutatóan hárították el a veszélyt. A zárógyakorlat befejezté­vel Nagy Géza őrnagy, a pol­gári védelmi parancsnok, Varga Ferenc tűzoltóparancs­nok és Lőrinc János munkás- őrparancsnok értékelte a gya­korlat kivitelezését. Egyönte­tűen “ megállapították, hogy Tucz Gyula, a járási tűzvédel­mi szakszolgálat parancsnoka kiváló szervező munkát vég­zett. Ennek eredménye a köz­ségi polgári védelmi szerveze­tek pontossága, fegyelme és az a tény, hogy mindenki tisztában volt feladatával. Az, orvosi segélyhely-szolgálat is kifogástalanul dolgozott. Há­rom orvost és több mint húsz egészségügyi dolgozót vonul­tattak fel, akik Kárpáti Ervin rendelőintézeti igazgató irá­nyításával dolgoztak. Ez a gyakorlat is azt bizo­nyította, hogy az egységek minden helyzetben képesek feladatuk megoldására. Kaposi István Nagykáta A nagy körutazás Az 1976—78. években ritka alkalom kínálkozik a nap­rendszer külső bolygóinak felderítésére. Éppen most jú­lius-augusztusban adódik a legjobb indítási lehetőség. Ez a felderítő-rakéta pontosan 12 év múlva jutna el a nyol­cadik bolygó, a Neptunus tér­ségébe. Az asztronautika szakemberi ezt a vállalkozást Grand Tour-nak, nagy túrá­nak, „kirándulásnak” neve­zik. (Az űrhajózó országok közül jelenleg csak a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA lenne képes ezt a nagyszabású kísérletet végre­hajtani.) Vagy most, vagy csak 178 év múlva nia a cél elérésére. Egy Grand- Tour rakéta számítások sze­rint az indítás után öt évvel érkezne a Saturnushoz, 1968- ban haladna el az Uranus mellett és 1989-ben kezdené meg a Neptunus felderítését. 1. A Venusra 584, a Marsra 780 naponként indíthatunk ra­kétát, ám mindegyiknek az utazási ideje más és más lesz. A Föld csaknem tizenkétszer kerüli meg csillagát, míg a Jupiter csupán egy keringést végez. A Jupiter irányába 399 naponként indíthatnánk űrautomatát. Minél messzebb van egy külső bolygó, annál inkább rövidül a két kedvező indítás közötti kivárási idő, például a Neptunusra 368, a Plútóra 366 naponként küid- hetnénk robotgépet. Mégis van valami, ami ezt a gya­kori indítást akadályozza. kétát! Ha két égitest egymás­hoz közel halad el, gravitációs energiát cserélnek egymással. A parányinak tűnő műszer­tartály ugyan nem zavarja a Jupitert, ám megfordítva ez nem így van. A Jupiter (a pontosan előkészített „rande­vú” során) másodpercenként mintegy két kilométeres több- ietsebességet ad a földi hír­nöknek, s az így már képes a gyűrűs Saturnus világáig el­jutni. Ott újabb gyorsítást kap, s ezután behatol az Ura­nus térségébe, majd megkö­zelíti a Neptunust és létrejön a nagy körutazás. Az űrkorszak első két év­tizedében igen sok érdeklődő ember észrevehette, hogy nem indíthatnak űrrakétát bármi­kor, bármerre, tetszés szerint — ha azt akarjuk, hogy a műszeres előőrs célba is jus­son. Az égitestek folytonos keringése akadályozza a tet­szés szerinti indítást. A boly­gók különböző méretű (hosz- szúságú) pályákon, más és más idő alatt kerülik meg a Napot. A szüntelenül mozgó bolygóknak az egymáshoz (és a Naphoz) viszonyított hely­zete mindig különböző lesz. fgy például a gyorsan kerin­gő Venus lekörözi a Földet, a Föld meg a Marsot. s mindezt kényelmesen figyeli a Jupiter, csaknem 12 éves keringési idejével. A kedvező startlehetőséget indítási ablaknak nevezzük. 2, A legfőbb akadály a nagy sebességigémy. Egy Pliuto-raké- tát még a Föld körzetében másodpercenként 16,6 kilomé­teres kezdősebességre kellene felgyorsítani. Ilyen rakéta pil­lanatnyilag még nem létezik. (Ha létezne, akkor 46 év múl­va érné el a Pluto bolygót, ám rádiói addigra elhallgat­nának.) Mi hát a teendő? Van már olyan — több fokozatú — ra­kéta, amely képes elérni a másodpercenkénti 14 kilomé­teres sebességet. A Jupiter el­éréséhez ez éppen elegendő. De hogyan tovább? Az emberi gondolkodás egyik diadalának is nevezhetjük a következő megoldást. Kiszámították: a Jupiter, a naprendszer óriása tömegvonzásával tovább gyor­sítja a már-már elfáradó ra­UJ Minthogy minden bolygó­nak minden pályaadata más, az előbbiekből sejtjük: a nagy körutazás csak bizonyos kons­tellációban lehetséges. Min­denesetre a Jupiter és a leg­külső bolygók egymáshoz vi­szonyított helyzete döntő. Ha a mostani ’kísérlet nem jön­ne létre, akkor a legközeleb- bire pontosan 178 évig kelle­ne várni. A Jupiter gyorsító hatását (az Uranus és a Nep­tunus eléréséhez) csak a har­madik évezredben, a XXII. században, pontosan 2155-ben lehetne legközelebb kihasz­nálni. Bizonyára addigra lesz­nek már nagyobb teljesítmé­nyű, gyorsabb rakétáink: ám a tudománynak minden lehet­séges segítséget fel kell hasz­nálnia, a most adódó első le­hetőségeket is ki kell aknáz­Egy Grand-Tour rakétának sok feladata lenne. Le kell fényképeznie a Jupitert és a nagyobb holdjait. Ez utóbbia­kon előbb vagy utóbb éppúgy lakható bázisok épülnek majd, mint amilyeneket a Holdra is terveznek. A Satur­nus gyűrűrendszerének és holdjainak lefényképezése után (ezt televíziós adással is megoldhatják) fel kell deríte­nie az Uranust. Igen nagy a valószínűsége, hogy az Uranus dermedt világában a Satur- nuséhoz hasonló gyűrűrend­szer van. Lehet, hogy a gyű­rűs bolygók gyakoribbak, mint azt sokáig hitték. (Az Uranus feltételezett gyűrűit ez év tavaszán fedezték fel.) A bolygórendszer belső vi­dékén négy bolygó rója kö­reit. A Merkúr, a Venus és a Mars—Föld típusú, a szilárd kérgű, nagy sűrűsiégű égites­tek. A negyediknek számított Jupiter sűrűsége egynegyede a Földének, annyi, mint a Napé. A gyűrűs Saturnus úszna a vizen, mert sűrűsége csak 0,7 gramm köbcentimé­terenként. A tudománynak az a véleménye, hogy e szilárd kéreggel nem rendelkező fur­csa óriásbolygók tanulmányo­zása a Föld születésének, a Naprendszer keletkezésének megértéséhez legalább annyi­ra fontos, mint a közeli Hold kutatása. Gauser Károly l k

Next

/
Oldalképek
Tartalom