Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-07 / 158. szám
1917. JÜLIUS 7., CSÜTÖRTÖK Ma nyílik a moszkvai filmfesztivál Ünnepélyes zászlófelvonással, a versenyzsürik bemutatásával, hatezer főnyi közönség előtt nyílik meg ma Moszkvában a tizedik nemzetközi film- fesztivál, amelyen 91 ország, az ENSZ és az UNESCO vesz részt. A nemzetközi filmvilág érdeklődésének jellemzésére elegendő felsorolni azoknak az olasz filmművé- szeknk a névsorát, akik kifejezték megjelenési óhajukat. Moszkvába készül Michelangelo Antonioni, Alberto Sordi, Claudia Cardinale, Sophia Loren, Marcello Mastroianni. Sordi, akinek A kisburzsoá című filmjét vetítik Moszkvában, kijelentette: olyan lehetőség a filmművész és a közönség közötti közvetlen érintkezésre, mint Moszkvában, sehol másutt nincs a világon. Olvasótábor Erden Negyvenkét riporter elindul Érd a különlegességek települése. Nemcsak azért, mert negyvenháromezer lakosával már évek óta az ország legnagyobb faluja — többen lakják, mint például a megye legnagyobb és legnépesebb városát, Ceglédet! Azért is, mert az elmúlt harminckét év alatt g.va_ korlatilag egyetlen állami lakás sem épült itt, a jelenlegi ötéves tervben viszont ötszázharminchárom otthon megépítése szerepel. Teljes komolysággal És sorolhatom még hosszan az érdi különlegességeket. Itt található az ország harmadik épségben maradt minaretje, amihez viszont ma is majd olyan rossz út vezet, mint A Csepel Autógyár művelődési központja — járási módszertani központ A ráckevei járási hivatal és a Csepel Autógyár vállalati szakszervezeti tanácsa még június végén a közművelődés módszertani fejlesztése érdekében szerződést kötött, amely július elsején lépett hatályba. Raffay Béla, a járási hivatal elnöke és Nagy Lajos, a szak- szervezeti tanács titkára írta alá a szerződést melynek célja, hogy a járás közművelődési élete az eddiginél jobban bontakozzék ki. Kimondja azonban a szerződés, hogy a járási feladatok ellátása nem érinti a szakszervezeti tanács hatáskörét: a helyi tevékenység riányítása változatlanul rá hárul. A Csepel Autógyár művelődési központjának munkáját a járás területén viszont a járási hivatal művelődési osztálya irányítja es ellenőrzi. A művelődési központ területi módszertani tevékenységét a vállalati szakszervezeti tanács és a járási hivatal művelődési osztálya az együttesen jóváhagyott terv alapján irányítja. A módszertani munka íiemelt feladata a munkásművelődés előmozdítása a járás tizenkilenc közművelődési intézményében. Emellett kiterjed a szocialista brigádok, valamint a bejáró dolgozók művelődési módszereire is. További feladata a nők és a fiatalok, s a járás egész lakosságának minden rétege körében végzendő közművelődési tevékenység fejlesztése. A járás közművelődési intézményeit tervük elkészítésében a művelődési központ módszertani segítséggel támogatja. A művelődési központ a járás közművelődési intézményének tapasztalatcseréket, módszertani bemutatókat, szakmai vitát is szervez. Ellátja a lehetőségekhez mérten a járási közművelődési intézményeket szemléltető eszközökkel, szakkönyvekkel és műsoranyaggal. Üj feladataink ellátási költségeihez a járási hivatal évi 115 ezer forinttal járul hozzá. A szerződés határozatlan időre szól, de ez év folyamán kísérleti jellegű és az esztendő végén, amikor a módszertani munka átfogó értékelésére kerül sor, a szükséghez mérten módosítani kell. Ugyanakkor határozzák meg a szerződés további határidejét is. négyszázötven esztendővel ezelőtt. Kastélya, ahol Jókai valaha egyik híres regényét írta, épségben vészelte át a második világháborút, jelenleg azonban romokban hever. Főút- ja mellett rövidesen kilenc- emeletes házak épülnek, de vannak utcái, amelyeknek épületeiben még ma is petró- leumlámpával világítanak. Művelődési központja remek színházteremmel rendelkezik, hagyományos színházat játszani mégsem lehet, mert a trapéz homlokzatú színpad elé függönyt szerelni technikailag lehetetlen. Szép park közepén található strandja, víz azonban évek óta nincs a medencében, így aztán fürödni Pestre vagy a Velencei-tóhoz járnak az érdiek. És a legfrissebb különlegesség: egyetlen napon — a hét keddjén — negyvenkét riporter indult el magnetofonnal, tollal, és papírral felszerelve kutatni e városnyi falu mai életét. Igaz, nem hivatásos újságírók, csak a pénteken nyílt olvasótábor ifjú lakói, de a megkérdezettek: Piszák Imre, a nagyközségi pártbizottság titkára, Antal Imre, országgyűlési képviselő, a Mezőgép érdi gyárának igazgatója, Dékány István, a Bentavölgye Termelő- szövetkezet elnöke, vagy éppen Cs,uka Zoltán, József Attila-dí- jas költő, műfordító, ugyanolyan komolysággal és felké. szültséggel válaszolt a feltett kérdésekre, mint máskor a hivatásosoknak. Községi körkép Piszák Imrét például ketten keresték fel: Farkas László és Perecsényi Róbert. Mindketten az ősztől már nyolcadikosok lesznek az általános iskolában. Gondos felkészülésüket dicséri már az első kérdés is: mi most a pártbizottság legfontosabb ■ feladata? S a válasz ugyanolyan megfontoltan hangzott el, mint akár egy végrehajtó bizottsági ülésen: a cselekvési program végrehajtása. Hogy mi került bele a nagyköz. ségi pártbizottság idei cselekvési programjába? Elsősorban a lakásépítéssel kapcsolatos feladatok. Az, hogy az idén megépüljön hetvenöt lakás. Ha ideiglenes jelleggel is, de elkészüljön a szennyvízderítő. Hogy ne lankadjon a kezdeti lendület a 7-es számú általános Mai magyar művészet Szíj Rezső könyve Xantus Gyuláról 5, Még emlékezünk arra, hogy ápünk irodalmi műveltségé- 3k fejlesztésében milyen így jelentőségű volt az ol- ó könyvtár kiadása az 50-es rek elején. Százezrek vet- vehették kezükbe három ntért Jack London, Mó- :z, Hemingway, Mikszáth •teteit. Klasszikusokon neve- iött népünk irodalmi tájé- zottsága világirodalmi szín- nalat ért el a művelődés- litika több évtizedes figyel- :, jó gyakorlata eredményeit. Hamarosan kiderült jnban, hogy a képzőművé- ti nevelés terén elmarad- ik. Ekkor határozta el a pzőművészeti Alap Kiadó- lalata, hogy Mai magyar vészét címen olcsó soro- ot ad ki, mely neves mű- zettörténészek és tizenhat les kép közreműködésével ;lmezi egy-egy életpálya árait. E műelemzések köz- velődési fontossága elvi- latatlan. Árulkodóak a szá- i. A sorozat 1971-ben in- t Pásztói Margit szerkesz- ben, és Körner Éva ava- szövegével kisérte a Szent- rén alkotó Korniss Dezső ipás életművét. Azóta több t harminc kötet jelent , többek között Konec.sni rgy, Engelsz József, Du- Tibor. Kiss István, Var- mre munkásságáról. A megyében született vagy ó keramikusokról, fes- il és szobrászokról is több jelent meg, így a Nagymarosról induló Kiss Nagy Andrásról, a szentendrei illetőségű Anna Margit, Miháltz Pál, Ország Lili festményeiről, a Kókán született Gádor István kerámiáiról és a Verőcemaroson alkotó Gorka Gézáról. Most Xantus Gyula művészetéről olvashatunk avatott tanulmányt Szíj Rezső tolmácsolásában. Pedagógus, festő egy személyben, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Egyéniség. Olthatatlan mohóság és munkakedv jellemzi. Munkásságának alapja rajztudása, növekvő műveltsége. Mozgékony alkat, ezért elméleti felismeréseit azonnal képpé alakítja. Gyors és szabatos. Fantáziája és megoldásai az egyenlet két oldalát jelentik intellektusának rendezésében. Minden tájat bejárt valóságosan és képletesen. Járt az NDK-ban, a Szovjetunióban, Angliában, kitűnően ismeri a bizánci és az indiai művészetet. Minden forrást fel is használ új műveiben, remek az ötvözőereje, ízlése, mértéktartása. Színei bonyolult rajzhálózatban születnek, a vonal főszerephez jut, vagy legfeljebb mellérendeléshez, de sohasem válik a kép alárendelt mondatává. Ezzel jellemeztük is; művészetének lényeges eleme a rajz, szerkezet és kompozíció. A szín csupán szolgálatot teljesít, nem szuverén, nem központi cél. Őrségen álL Szij Rezső a tőle megszokott művészettörténeti felkészültséggel, adatgazdagsággal és célratörő tudatossággal kíséri Xantus Gyula életpályájának állomásait. Üj elem, hogy közvetlensége, stílusának érzékenysége finomodott. Xantusra is, Szij Rezsőre is jellemző, ahogy a szöveg társul a képhez, hogy köszöntse A gyermek születését, Az anyaság — mint az élet forrása, s minden emberi tevékenység alapf öltétele, időtől független gondolat. Ezt az időtlenséget, örökérv ényüséget fejezik ki a hideg kékek. A szerkezet bolthajtású körívét mélyebb színárnyalat köti a háttér világosabb szürkéjéhez. Az alakok ultramarin- kékje a meleg szürkékhez kap= csolódik. A világos és sötét foltok, a vidámság, az örvendezés fénylő hangulatát keltik, elsősorban az édesanyán és gyermekén. Meggyőzőek a szavak formai, eszmei szempontból egyaránt. A festő és az író emberi felkészültségét hitelesítik. Egy biztos; népünk képzőművészeti nevelésében a Mai magyar művészet ismeretterjesztő sorozata nagy szolgálatot jelentett és jelent. Hamarosan üdvözölhetjük az 50. kötetet annak bizonyságául, hogy népünk kifogyhatatlan bőségéből rendre új művészek és alkotások születnek, s az már közművelődési tényező, hogy erről a festői, szobrászi és iparművészeti előrelépésről tájékoztatjuk a közönséget. Ma tízezreket, holnap milliókat. Losonci Miklós iskolaibővítésénél. Ezt az iskolát 1970-ben építették újjá. Akkor négyszáz diák tanult itt. A most befejeződött tanév végén viszont már hétszázötvenen, ugyanannyi tanteremben. Ezért voltak kénytelenek bevezetni a háromműszakos oktatást. A négy új tanterem egy esztendő alatt készül el, de hogy addig se legyen fennakadás a tanításban, a tanács két, fűthető faházat vásárolt, ideiglenes tantermek céljára. Ebben éppen a pártbizottság volt a kezdeményező. Jó kérdések Dékány Istvánt ugyancsak ketten vallatták: Horváth Zsolt és Veindinger Ákos. Űk még csak hatodikosok lesznek az ősztől, magnószalagjukra még. is érdekes adatok kerültek — a jó kérdések nyomán. Például az, hogy éppen a riportkészítés napján kezdtek a búza ara. tavához a gazdaságban. Három kombájn vágta a korán érő li- belulla búzát, amit azért vetettek, hogy hosszabbra nyúljon az aratási idő, ami a drága gépek jobb kihasználását segíti. És megtudták azt is, hogy a termelőszövetkezet — a központ parkjában — gyermek- megőrzőt létesített az. idén először. így az itt dolgozó édesanyáknak nem gond már nyáron sem, hogy kire hagyják munkaidőben gyermeküket. Reggel hattól délután ötig három pedagógus felügyel a gyerekekre, akik között három, éves a legfiatalabb, és tizenkét esztendős a legidősebb. Jelenleg már naponta harminc gyerek népesíti be a kicsiny, de szép és sok-sok játékkal felsze. relt parkot. S ugyancsak itt hallott hír: az egy üzem — egy iskola mozgalom keretében az idei nyáron a parkvárosi iskolát tatarozza társadalmi munkában a gazdaság. Együtt az alapanyag Megint más kérdések hangzottak el a Mezőgépnél, a Budai Járási Építőipari Szövetkezetnél, a nagyközség tanácsánál, Csuka Zoltán költőnél, vagy éppen a rendőrségen. így állt össze estére az a sok-sok riport, interjú, amelyeknek feldolgozása, összeállítása a kis táborlakók elkövetkező napjainak feladata lesz. Igaz, a táborlakó megfogalmazás ez esetben nem egészen pontos. Érden ugyanis — megfelelő szálláshely hiányában — már harmadik éve csak bejáró tábort szervez a fiataloknak a nagyközség könyvtára. Esténként hazajárnak a gyerekek, hogy aztán másnap reggel újra találkozzanak. Ez is az érdi különlegességek közé tartozik. Akárcsak az, amiben megjelölték a tábor feladatát: összegyűjteni Érd mai életének krónikáját. A tanácstól ígéretet kaptak, hogy az elkészült riportokat füzet alakban is megjelentetik. Természetesen a tábor tíz napja , alatt a helytörténeti gyűjtőmunkán kívül még sok érdekes program színesíti az együtt töltött napokat. Vendégségben jártak az ófalusi KISZ-esek pinceklubjában. Meghallgatták Vitay Ildikó és Varga Tibor zenés-irodalmi műsorát S hogy a fürdés se maradjon ki a programból, egy egész napot töltöttek Velencén. Két múzeum megtekintésére is sor kerül. Budapesten a Néprajzi Múzeum, Szentendrén pedig az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum az úticél. Lesz játékos vetélkedő és képzőművészeti előadás, s végül két napot a pusztazámori parkban töltenek, együtt a sóskúti olvasótábor kis lakóival. Jönnek a bábozók A vasárnapi táborozás azonban csak néhány órás pihenést hoz majd Nagy Margit könyvtárvezetőnek, mivel hétfőn újabb negyvenfős tábor nyílik Érden, elsősorban az ötödik osztályt végzett diákok számára, akik az olvasás mellett a bábozás művészetével ismerkednek majd az együtt töltött tíz nap alatt. Prukner Pál A Scotland Yard vendége Jelenet A Scotland Yard vendége című filmből Végre egy bűnügyi film, amelyen izgulni is, nevetni is lehet! Pedig hát nem a világ teteje ez az angol film sem, de a forgatókönyv irói (négyen is vannak) és a rendező, Douglas Hickox tudnak valamit a műfajról, ami úgy látszk nélkülözhetetlen. Nevezetesen azt tudják, hogy elég, ha néhány alapdolgot rendesen „megcsinálnak”, s ez már szépen működteti a produkciót és leköti a néző figyelmét. Melyek ezek az alapdolgok? Először is: egyénítik a fő figurákat, jelen esetben a Chicagóból Londonba érkező, hatalmas termetű Brannigan rendőr hadnagyot (beceneve, termetére utalóan: Big Jim), valamint kollégáját, a Scotland Yard főfelügyelőjét, Sir Charles Swammt, a született arisztokratát, aki köpcös, kimért és jólnevelt, ellentétben Brannigan- nel, aki gyermetegen kedélyes, rendetlen, neveletlen és modor. talan. Nem kevésbé jól megragadott figura egy zavaros ügyekkel foglalkozó elegáns ügyvéd (Mel Fields), akiről később kiderül, hogy mindennek ő áll a hátterében, de mivel túl jól szervezi az alibiket, végül is gyanút kelt. Szóval lényegében három tisztességgel megírt, megrendezett és eljátszott figura elég ahhoz, hogy épkézláb film szülessen, különösen, ha ezt a három figurát megfelelő közegben, azaz megfelelő történetben mozgatják. Nos, ez is megtalálható itt. Remekül elszórakozunk a kétfajta bűnüldözési stílus (a rámenős, „durr bele" amerikai, s az elegáns, „úriemberek vagyunk” angol) közti különbségeken, s az ezekből adódó állandó súrlódásokon és mulatságos szituációkon. Élvezzük, hogyan tudja a rendező még az olyan kötelezően előírt elemeket is, mint egy autós üldözés, vagy egy kocsmai verekedés, „feldobni”, mivel pontosan ismeri a jelenetek hatásmechanizmusát és mivel enyhén gunyoros hangvétellel alkalmazza ezeket az elemeket (s még sok mást is). Persze a sikerben nem kis része van a három főszerepet játszó színésznek. Brannigant az örökifjú John Wayne játsz- sza, mackós bájjal és hetvenen felül is keményöklűen, igazi amerikai nehéz hekusként. Sir Chariest, a dundi, kopaszodó, skatulyából kihúzott angol főhekust Richard Attenborough finom iróniával alakítja. Mel Ferrer pedig olyan lefegyverzően sima modorú agybröszt bűnöző, aki a két de- tektívnél jóval eszesebb hekusokat is megtévesztene. Mert sok minden jót el lehet mondani az amerikai és az angol rendőrségnek a filmen látható tagjairól, de azt, hogy észkombájnok volnának, nem. Elveszel, elhagylak Tulajdonképpen mi baja ennek a különben csinos, értelmes, jól öltözött, érdekes munkakörű Jettének? — kérdezik majd sokan a nézők közül, amikor a vetítés végén kijönnek a moziból, s kissé értetlenül töprengenek az NDK-beli Rolf Römer filmjén. Alighanem igazuk lesz. A film ugyanis (melynek eredeti címe, Jette foglalkozására utalóan, Hostess), arról kívánna szólni, hogy egy független, önálló, vonzó külsejű nő nem tudja megtalálni a társát, illetve, hogy akiben megtalálni véli, az önző, magának való, s különben is lehetetlen fickó, hiszen el akarja venni Jebtét, amit a lány teljesen megrökönyödve fogad, olyannyira, hogy el is menekül a fiútól. No nem haza, mert otthona nincsen, hanem először egy barátnőjéhez, majd mikor ott útban van, a bátyjához, majd amikor ott is útban van, vissza a barátnőhöz. onna rövid időre egy diákköri szerelméhez, majd — hogy a történet kerek legyen — ismét vissza a fiúhoz, aki házassági ajánlatával elriasztotta a liányt. Nos, énről szól a történet, pontosabban: ezt a történetet látjuk a filmen leperegni. De hogy mi miért történik, és hogy miféle indokok alapján dönt Jette így vagy úgy, azt bizony nem nagyon tudatja a film a nézőkkel. Ázt mi is tudjuk, hogy az NDK-ban bizonyos korosztályok körében elég nagy probléma. hogy több a nő, mint a férfi. No de épp az a furcsa, hogy ha ez így van — a film egyébként utal is rá, hogy ez élő, valós probléma — altkor miért olyan felháborító Jette számára a fiú, Johannes végül is tisztességes ajánlata? Inkább örülnie kellene, hogy ez a jól kereső, jóképű, lakással is rendelkező fiú (aki azért nem angyal, mert motorőrülete tényleg idegesítő egy kicsit) törvényesíteni szeretné a kapcsolatukat, mert szereti Jettét. (Mi több, Jette is szereti a fiút). Alighanem ott a baj ezzel a filmmel, hogy a témát, mely valós és igaz, nem tudja valós és igaz szinten előadni. E z a lány, e z a mondvacsinált konfliktus, e z a kellően nem motivált cselekedetsor nem győz meg bennünket. Annyit elhi-' szünk, hogy Jettének valamiféle eszményi férfi az ideálja, egy férfi, aki egyszerűen tökéletes. De hát ilyenek nem nagyon futkároznak a világban, mint ahogyan eszményien tökéletes nőkből sem sok található (Jette sem ilyen). Marad tehát egy maximalista igény, melyért cserébe Jette korántsem tud hasonló maximális vonásokat, tulajdonságokat adni. Vagy pedig marad az a felismerés, hogy az életben semmi sem csak fehér vagy csak fekete, s egy értelmes kompromisszum gyakran többet ér, mint egy makacs és alaptalanul túlzó követelményekből táplálkozó, dacos magány. Jette végül is mintha ehhez a variációhoz jutna el, — de hát ez tulajdonképpen a kezdet, hiszen két éven át már gyakorolta ezt a variációt Johannes mellett. Akkor viszont mire volt jó az egész hercehurca? Ez az, amit. a néző nem nagyon ért, mert a film nem magyarázza meg eléggé. A szalamandra tűzben él Nagy igényekkel készült, nagyszabású történelmi film ez a bolgár alkotás. Cselekménye a 13. században játszódik, de mivel az egyik főszereplő a forgatás alatt meghalt, s helyette egy másik főszereplő játssza bizonyos jelenetekben ezt a figurát is, rendkívül zavaró gereben; jön létre, ami helyenként szinte követhetetlenné teszi a filmet. Takács István
