Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

1917. JÜLIUS 7., CSÜTÖRTÖK Ma nyílik a moszkvai filmfesztivál Ünnepélyes zászlófelvonás­sal, a versenyzsürik bemutatá­sával, hatezer főnyi közönség előtt nyílik meg ma Moszkvá­ban a tizedik nemzetközi film- fesztivál, amelyen 91 ország, az ENSZ és az UNESCO vesz részt. A nemzetközi filmvilág érdeklődésének jel­lemzésére elegendő felsorol­ni azoknak az olasz filmművé- szeknk a névsorát, akik kife­jezték megjelenési óhajukat. Moszkvába készül Michelange­lo Antonioni, Alberto Sordi, Claudia Cardinale, Sophia Lo­ren, Marcello Mastroianni. Sor­di, akinek A kisburzsoá című filmjét vetítik Moszkvában, kijelentette: olyan lehetőség a filmművész és a közönség kö­zötti közvetlen érintkezésre, mint Moszkvában, sehol má­sutt nincs a világon. Olvasótábor Erden Negyvenkét riporter elindul Érd a különlegességek tele­pülése. Nemcsak azért, mert negyvenháromezer lakosával már évek óta az ország legna­gyobb faluja — többen lak­ják, mint például a megye leg­nagyobb és legnépesebb váro­sát, Ceglédet! Azért is, mert az elmúlt harminckét év alatt g.va_ korlatilag egyetlen állami la­kás sem épült itt, a jelenlegi ötéves tervben viszont ötszáz­harminchárom otthon megépí­tése szerepel. Teljes komolysággal És sorolhatom még hosszan az érdi különlegességeket. Itt található az ország harmadik épségben maradt minaretje, amihez viszont ma is majd olyan rossz út vezet, mint A Csepel Autógyár művelődési központja — járási módszertani központ A ráckevei járási hivatal és a Csepel Autógyár vállalati szakszervezeti tanácsa még jú­nius végén a közművelődés módszertani fejlesztése érdeké­ben szerződést kötött, amely július elsején lépett ha­tályba. Raffay Béla, a járási hivatal elnöke és Nagy Lajos, a szak- szervezeti tanács titkára írta alá a szerződést melynek cél­ja, hogy a járás közművelődési élete az eddiginél jobban bon­takozzék ki. Kimondja azonban a szerző­dés, hogy a járási feladatok el­látása nem érinti a szakszer­vezeti tanács hatáskörét: a helyi tevékenység riányítása változatlanul rá hárul. A Cse­pel Autógyár művelődési köz­pontjának munkáját a járás te­rületén viszont a járási hivatal művelődési osztálya irányítja es ellenőrzi. A művelődési központ terü­leti módszertani tevékenységét a vállalati szakszervezeti ta­nács és a járási hivatal műve­lődési osztálya az együttesen jóváhagyott terv alapján irá­nyítja. A módszertani munka íiemelt feladata a munkásművelődés elő­mozdítása a járás tizenki­lenc közművelődési intéz­ményében. Emellett kiterjed a szocialista brigádok, valamint a bejáró dolgozók művelődési módsze­reire is. További feladata a nők és a fiatalok, s a járás egész lakosságának minden rétege körében végzendő köz­művelődési tevékenység fej­lesztése. A járás közművelődési in­tézményeit tervük elkészítésé­ben a művelődési központ mód­szertani segítséggel támogatja. A művelődési központ a já­rás közművelődési intézmé­nyének tapasztalatcseréket, módszertani bemutatókat, szak­mai vitát is szervez. Ellátja a lehetőségekhez mérten a járá­si közművelődési intézménye­ket szemléltető eszközökkel, szakkönyvekkel és műsor­anyaggal. Üj feladataink ellátási költségeihez a járási hiva­tal évi 115 ezer forinttal já­rul hozzá. A szerződés határozatlan idő­re szól, de ez év folyamán kí­sérleti jellegű és az esztendő végén, amikor a módszertani munka átfogó értékelésére ke­rül sor, a szükséghez mérten módosítani kell. Ugyanakkor határozzák meg a szerződés to­vábbi határidejét is. négyszázötven esztendővel ez­előtt. Kastélya, ahol Jókai va­laha egyik híres regényét ír­ta, épségben vészelte át a má­sodik világháborút, jelenleg azonban romokban hever. Főút- ja mellett rövidesen kilenc- emeletes házak épülnek, de vannak utcái, amelyeknek épületeiben még ma is petró- leumlámpával világítanak. Mű­velődési központja remek szín­házteremmel rendelkezik, ha­gyományos színházat játszani mégsem lehet, mert a trapéz homlokzatú színpad elé füg­gönyt szerelni technikailag le­hetetlen. Szép park közepén ta­lálható strandja, víz azonban évek óta nincs a medencében, így aztán fürödni Pestre vagy a Velencei-tóhoz járnak az érdiek. És a legfrissebb különleges­ség: egyetlen napon — a hét keddjén — negyvenkét ripor­ter indult el magnetofonnal, tollal, és papírral felszerelve kutatni e városnyi falu mai életét. Igaz, nem hivatásos új­ságírók, csak a pénteken nyílt olvasótábor ifjú lakói, de a megkérdezettek: Piszák Imre, a nagyközségi pártbizottság tit­kára, Antal Imre, országgyűlési képviselő, a Mezőgép érdi gyá­rának igazgatója, Dékány Ist­ván, a Bentavölgye Termelő- szövetkezet elnöke, vagy éppen Cs,uka Zoltán, József Attila-dí- jas költő, műfordító, ugyan­olyan komolysággal és felké. szültséggel válaszolt a feltett kérdésekre, mint máskor a hi­vatásosoknak. Községi körkép Piszák Imrét például ketten keresték fel: Farkas László és Perecsényi Róbert. Mindketten az ősztől már nyolcadikosok lesznek az általános iskolában. Gondos felkészülésüket dicsé­ri már az első kérdés is: mi most a pártbizottság legfonto­sabb ■ feladata? S a válasz ugyanolyan megfontoltan hang­zott el, mint akár egy végre­hajtó bizottsági ülésen: a cse­lekvési program végrehajtása. Hogy mi került bele a nagyköz. ségi pártbizottság idei cselek­vési programjába? Elsősorban a lakásépítéssel kapcsolatos feladatok. Az, hogy az idén megépüljön hetvenöt lakás. Ha ideiglenes jelleggel is, de el­készüljön a szennyvízderítő. Hogy ne lankadjon a kezdeti lendület a 7-es számú általános Mai magyar művészet Szíj Rezső könyve Xantus Gyuláról 5, Még emlékezünk arra, hogy ápünk irodalmi műveltségé- 3k fejlesztésében milyen így jelentőségű volt az ol- ó könyvtár kiadása az 50-es rek elején. Százezrek vet- vehették kezükbe három ntért Jack London, Mó- :z, Hemingway, Mikszáth •teteit. Klasszikusokon neve- iött népünk irodalmi tájé- zottsága világirodalmi szín- nalat ért el a művelődés- litika több évtizedes figyel- :, jó gyakorlata eredménye­it. Hamarosan kiderült jnban, hogy a képzőművé- ti nevelés terén elmarad- ik. Ekkor határozta el a pzőművészeti Alap Kiadó- lalata, hogy Mai magyar vészét címen olcsó soro- ot ad ki, mely neves mű- zettörténészek és tizenhat les kép közreműködésével ;lmezi egy-egy életpálya árait. E műelemzések köz- velődési fontossága elvi- latatlan. Árulkodóak a szá- i. A sorozat 1971-ben in- t Pásztói Margit szerkesz- ben, és Körner Éva ava- szövegével kisérte a Szent- rén alkotó Korniss Dezső ipás életművét. Azóta több t harminc kötet jelent , többek között Konec.sni rgy, Engelsz József, Du- Tibor. Kiss István, Var- mre munkásságáról. A megyében született vagy ó keramikusokról, fes- il és szobrászokról is több jelent meg, így a Nagy­marosról induló Kiss Nagy Andrásról, a szentendrei ille­tőségű Anna Margit, Miháltz Pál, Ország Lili festményei­ről, a Kókán született Gádor István kerámiáiról és a Verő­cemaroson alkotó Gorka Gé­záról. Most Xantus Gyula művé­szetéről olvashatunk avatott tanulmányt Szíj Rezső tol­mácsolásában. Pedagógus, festő egy személyben, a Kép­zőművészeti Főiskola tanára. Egyéniség. Olthatatlan mohó­ság és munkakedv jellemzi. Munkásságának alapja rajz­tudása, növekvő műveltsége. Mozgékony alkat, ezért elmé­leti felismeréseit azonnal kép­pé alakítja. Gyors és szaba­tos. Fantáziája és megoldásai az egyenlet két oldalát jelen­tik intellektusának rendezé­sében. Minden tájat bejárt valóságosan és képletesen. Járt az NDK-ban, a Szovjetunió­ban, Angliában, kitűnően is­meri a bizánci és az indiai művészetet. Minden forrást fel is használ új műveiben, remek az ötvözőereje, ízlése, mértéktartása. Színei bonyo­lult rajzhálózatban születnek, a vonal főszerephez jut, vagy legfeljebb mellérendeléshez, de sohasem válik a kép alá­rendelt mondatává. Ezzel jel­lemeztük is; művészetének lé­nyeges eleme a rajz, szerke­zet és kompozíció. A szín csu­pán szolgálatot teljesít, nem szuverén, nem központi cél. Őrségen álL Szij Rezső a tőle megszokott művészettörténeti felkészült­séggel, adatgazdagsággal és cél­ratörő tudatossággal kíséri Xantus Gyula életpályájá­nak állomásait. Üj elem, hogy közvetlensége, stílusá­nak érzékenysége finomo­dott. Xantusra is, Szij Rezső­re is jellemző, ahogy a szö­veg társul a képhez, hogy kö­szöntse A gyermek születését, Az anyaság — mint az élet forrása, s minden emberi te­vékenység alapf öltétele, idő­től független gondolat. Ezt az időtlenséget, örökérv ényüsé­get fejezik ki a hideg kékek. A szerkezet bolthajtású kör­ívét mélyebb színárnyalat kö­ti a háttér világosabb szürké­jéhez. Az alakok ultramarin- kékje a meleg szürkékhez kap= csolódik. A világos és sötét foltok, a vidámság, az örven­dezés fénylő hangulatát kel­tik, elsősorban az édesanyán és gyermekén. Meggyőzőek a szavak formai, eszmei szem­pontból egyaránt. A festő és az író emberi felkészültségét hitelesítik. Egy biztos; népünk képzőművészeti nevelésében a Mai magyar művészet isme­retterjesztő sorozata nagy szol­gálatot jelentett és jelent. Ha­marosan üdvözölhetjük az 50. kötetet annak bizonyságául, hogy népünk kifogyhatatlan bőségéből rendre új művészek és alkotások születnek, s az már közművelődési tényező, hogy erről a festői, szobrászi és iparművészeti előrelépés­ről tájékoztatjuk a közönsé­get. Ma tízezreket, holnap mil­liókat. Losonci Miklós iskolaibővítésénél. Ezt az isko­lát 1970-ben építették újjá. Ak­kor négyszáz diák tanult itt. A most befejeződött tanév végén viszont már hétszázötvenen, ugyanannyi tanteremben. Ezért voltak kénytelenek bevezetni a háromműszakos oktatást. A négy új tanterem egy esztendő alatt készül el, de hogy addig se legyen fennakadás a taní­tásban, a tanács két, fűthető faházat vásárolt, ideiglenes tan­termek céljára. Ebben éppen a pártbizottság volt a kezdemé­nyező. Jó kérdések Dékány Istvánt ugyancsak ketten vallatták: Horváth Zsolt és Veindinger Ákos. Űk még csak hatodikosok lesznek az ősztől, magnószalagjukra még. is érdekes adatok kerültek — a jó kérdések nyomán. Például az, hogy éppen a riportkészí­tés napján kezdtek a búza ara. tavához a gazdaságban. Három kombájn vágta a korán érő li- belulla búzát, amit azért vetet­tek, hogy hosszabbra nyúljon az aratási idő, ami a drága gé­pek jobb kihasználását segíti. És megtudták azt is, hogy a termelőszövetkezet — a köz­pont parkjában — gyermek- megőrzőt létesített az. idén elő­ször. így az itt dolgozó édes­anyáknak nem gond már nyá­ron sem, hogy kire hagyják munkaidőben gyermeküket. Reggel hattól délután ötig három pedagógus felügyel a gyerekekre, akik között három, éves a legfiatalabb, és tizenkét esztendős a legidősebb. Jelen­leg már naponta harminc gye­rek népesíti be a kicsiny, de szép és sok-sok játékkal felsze. relt parkot. S ugyancsak itt hallott hír: az egy üzem — egy iskola mozgalom keretében az idei nyáron a parkvárosi isko­lát tatarozza társadalmi mun­kában a gazdaság. Együtt az alapanyag Megint más kérdések hang­zottak el a Mezőgépnél, a Bu­dai Járási Építőipari Szövetke­zetnél, a nagyközség tanácsá­nál, Csuka Zoltán költőnél, vagy éppen a rendőrségen. így állt össze estére az a sok-sok riport, interjú, amelyeknek fel­dolgozása, összeállítása a kis táborlakók elkövetkező napjai­nak feladata lesz. Igaz, a táborlakó megfogal­mazás ez esetben nem egészen pontos. Érden ugyanis — meg­felelő szálláshely hiányában — már harmadik éve csak bejáró tábort szervez a fiataloknak a nagyközség könyvtára. Estén­ként hazajárnak a gyerekek, hogy aztán másnap reggel újra találkozzanak. Ez is az érdi különlegességek közé tartozik. Akárcsak az, amiben megje­lölték a tábor feladatát: össze­gyűjteni Érd mai életének kró­nikáját. A tanácstól ígéretet kaptak, hogy az elkészült ri­portokat füzet alakban is meg­jelentetik. Természetesen a tábor tíz napja , alatt a helytörténeti gyűjtőmunkán kívül még sok érdekes program színesíti az együtt töltött napokat. Ven­dégségben jártak az ófalusi KISZ-esek pinceklubjában. Meghallgatták Vitay Ildikó és Varga Tibor zenés-irodalmi műsorát S hogy a fürdés se maradjon ki a programból, egy egész napot töltöttek Velencén. Két múzeum megtekintésére is sor kerül. Budapesten a Nép­rajzi Múzeum, Szentendrén pe­dig az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum az úticél. Lesz játékos vetélkedő és kép­zőművészeti előadás, s végül két napot a pusztazámori park­ban töltenek, együtt a sóskúti olvasótábor kis lakóival. Jönnek a bábozók A vasárnapi táborozás azon­ban csak néhány órás pihenést hoz majd Nagy Margit könyv­tárvezetőnek, mivel hétfőn újabb negyvenfős tábor nyílik Érden, elsősorban az ötödik osztályt végzett diákok számá­ra, akik az olvasás mellett a bábozás művészetével ismer­kednek majd az együtt töltött tíz nap alatt. Prukner Pál A Scotland Yard vendége Jelenet A Scotland Yard vendége című filmből Végre egy bűnügyi film, ame­lyen izgulni is, nevetni is lehet! Pedig hát nem a világ teteje ez az angol film sem, de a for­gatókönyv irói (négyen is van­nak) és a rendező, Douglas Hickox tudnak valamit a mű­fajról, ami úgy látszk nélkü­lözhetetlen. Nevezetesen azt tudják, hogy elég, ha néhány alapdolgot rendesen „megcsi­nálnak”, s ez már szépen mű­ködteti a produkciót és leköti a néző figyelmét. Melyek ezek az alapdolgok? Először is: egyénítik a fő figu­rákat, jelen esetben a Chica­góból Londonba érkező, hatal­mas termetű Brannigan rend­őr hadnagyot (beceneve, terme­tére utalóan: Big Jim), vala­mint kollégáját, a Scotland Yard főfelügyelőjét, Sir Charles Swammt, a született arisztokra­tát, aki köpcös, kimért és jól­nevelt, ellentétben Brannigan- nel, aki gyermetegen kedélyes, rendetlen, neveletlen és modor. talan. Nem kevésbé jól megra­gadott figura egy zavaros ügyekkel foglalkozó elegáns ügyvéd (Mel Fields), akiről ké­sőbb kiderül, hogy mindennek ő áll a hátterében, de mivel túl jól szervezi az alibiket, vé­gül is gyanút kelt. Szóval lényegében három tisztességgel megírt, megrende­zett és eljátszott figura elég ahhoz, hogy épkézláb film szü­lessen, különösen, ha ezt a há­rom figurát megfelelő közeg­ben, azaz megfelelő történet­ben mozgatják. Nos, ez is meg­található itt. Remekül elszóra­kozunk a kétfajta bűnüldözési stílus (a rámenős, „durr bele" amerikai, s az elegáns, „úriem­berek vagyunk” angol) közti különbségeken, s az ezekből adódó állandó súrlódásokon és mulatságos szituációkon. Él­vezzük, hogyan tudja a rende­ző még az olyan kötelezően előírt elemeket is, mint egy autós üldözés, vagy egy kocs­mai verekedés, „feldobni”, mivel pontosan ismeri a jele­netek hatásmechanizmusát és mivel enyhén gunyoros hang­vétellel alkalmazza ezeket az elemeket (s még sok mást is). Persze a sikerben nem kis része van a három főszerepet játszó színésznek. Brannigant az örökifjú John Wayne játsz- sza, mackós bájjal és hetvenen felül is keményöklűen, igazi amerikai nehéz hekusként. Sir Chariest, a dundi, kopaszo­dó, skatulyából kihúzott angol főhekust Richard Atten­borough finom iróniával ala­kítja. Mel Ferrer pedig olyan lefegyverzően sima modorú agybröszt bűnöző, aki a két de- tektívnél jóval eszesebb heku­sokat is megtévesztene. Mert sok minden jót el lehet mon­dani az amerikai és az angol rendőrségnek a filmen látható tagjairól, de azt, hogy észkom­bájnok volnának, nem. Elveszel, elhagylak Tulajdonképpen mi baja en­nek a különben csinos, értel­mes, jól öltözött, érdekes mun­kakörű Jettének? — kérdezik majd sokan a nézők közül, amikor a vetítés végén kijön­nek a moziból, s kissé értetle­nül töprengenek az NDK-beli Rolf Römer filmjén. Alighanem igazuk lesz. A film ugyanis (melynek eredeti címe, Jette foglalkozására uta­lóan, Hostess), arról kívánna szólni, hogy egy független, ön­álló, vonzó külsejű nő nem tud­ja megtalálni a társát, illetve, hogy akiben megtalálni véli, az önző, magának való, s külön­ben is lehetetlen fickó, hiszen el akarja venni Jebtét, amit a lány teljesen megrökönyödve fogad, olyannyira, hogy el is menekül a fiútól. No nem ha­za, mert otthona nincsen, ha­nem először egy barátnőjéhez, majd mikor ott útban van, a bátyjához, majd amikor ott is útban van, vissza a barátnő­höz. onna rövid időre egy diák­köri szerelméhez, majd — hogy a történet kerek legyen — is­mét vissza a fiúhoz, aki házas­sági ajánlatával elriasztotta a liányt. Nos, énről szól a történet, pontosabban: ezt a történetet látjuk a filmen leperegni. De hogy mi miért történik, és hogy miféle indokok alapján dönt Jette így vagy úgy, azt bizony nem nagyon tudatja a film a nézőkkel. Ázt mi is tudjuk, hogy az NDK-ban bizonyos korosztá­lyok körében elég nagy problé­ma. hogy több a nő, mint a férfi. No de épp az a furcsa, hogy ha ez így van — a film egyébként utal is rá, hogy ez élő, valós probléma — altkor miért olyan felháborító Jette számára a fiú, Johannes végül is tisztességes ajánlata? In­kább örülnie kellene, hogy ez a jól kereső, jóképű, lakással is rendelkező fiú (aki azért nem angyal, mert motorőrülete tényleg idegesítő egy kicsit) törvényesíteni szeretné a kap­csolatukat, mert szereti Jettét. (Mi több, Jette is szereti a fiút). Alighanem ott a baj ezzel a filmmel, hogy a témát, mely valós és igaz, nem tudja valós és igaz szinten előadni. E z a lány, e z a mondvacsinált konf­liktus, e z a kellően nem mo­tivált cselekedetsor nem győz meg bennünket. Annyit elhi-' szünk, hogy Jettének valamifé­le eszményi férfi az ideálja, egy férfi, aki egyszerűen töké­letes. De hát ilyenek nem na­gyon futkároznak a világban, mint ahogyan eszményien töké­letes nőkből sem sok találha­tó (Jette sem ilyen). Marad te­hát egy maximalista igény, melyért cserébe Jette koránt­sem tud hasonló maximális vo­násokat, tulajdonságokat ad­ni. Vagy pedig marad az a fel­ismerés, hogy az életben sem­mi sem csak fehér vagy csak fekete, s egy értelmes kompro­misszum gyakran többet ér, mint egy makacs és alaptalanul túlzó követelményekből táp­lálkozó, dacos magány. Jette végül is mintha ehhez a variá­cióhoz jutna el, — de hát ez tulajdonképpen a kezdet, hiszen két éven át már gyakorolta ezt a variációt Johannes mellett. Akkor viszont mire volt jó az egész hercehurca? Ez az, amit. a néző nem nagyon ért, mert a film nem magyarázza meg eléggé. A szalamandra tűzben él Nagy igényekkel készült, nagyszabású történelmi film ez a bolgár alkotás. Cselekménye a 13. században játszódik, de mivel az egyik főszereplő a for­gatás alatt meghalt, s helyette egy másik főszereplő játssza bizonyos jelenetekben ezt a figurát is, rendkívül zavaró gereben; jön létre, ami he­lyenként szinte követhetetlen­né teszi a filmet. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom