Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

/. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János NSZK-befi látogatásának harmadik napja Közös közleményt adtak ki a magyar-NSlK Találkozó Willy Brandttal — Nemzetközi sajtóértekezlet XXI. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM Ára 80 fillér 1977. JÜLIUS 7., CSÜTÖRTÖK Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti küldöttségeinek tanácskozása Szerdán délelőtt plenáris I menti képviselőinek leningrá- űléssel folytatódott a Varsói di konzultatív találkozója. Szerződés tagállamai parla-1 Felszólalt Horst Sinder­Leningrddi felhívás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez M i, a Varsói Szerződés szocialista tagállamainak parlamenti képviselői — a Bolgár Népköztár­saság Nemzetgyűlésének, a Magyar Népköztár­saság Országgyűlésének, a Német Demokrati­kus Köztársaság Népi Kamarájának, a Lengyel Népköz- társaság Szejmjének, a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének, a Szovjet Szocialista Köztársasá" gok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének képviselői — akik az európai és a világbéke megszilárdítása időszerű problémáinak megvitatására ültünk össze Leningrádban, elhatároztuk, hogy ezzel a felhívásunkkal az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró valamennyi állam parlamentjéhez és parlamenti képvise­lőihez fordulunk. Az összeurópai értekezlet óta eltelt idő meggyőzően bi­zonyította, hogy a záróokmányban foglalt elvek és meg­állapodások mind mélyebben meghonosodnak az állam­közi kapcsolatok gyakorlatában. Minden szinten — így parlamenti szinten is — elmé­lyülnek és kiszélesednek az európai államok képviselői közötti politikai kapcsolatok — állapítja meg a felhívás és leszögezi: Az élet igazolja a biztonság szavatolására, az enyhü­lés elmélyítésére, a különböző társadalmi rendszerű or­szágok közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működés megszilárdítására Helsinkiben elfogadott prog­ram reális voltát. Reméljük, hogy az értekezleten részt vett államok képviselőinek belgrádi találkozója hozzá­járul e hosszú távú program további megvalósításához. Az európai béke megszilárdítása, az enyhülés folya­mata azonban nem kis nehézségekbe ütközik. A reak­ció, a militarizmus és a revansizmus erői szítják a fegy­verkezési hajszát. Kísérletek történnek arra, hogy meg­hamisítsák a záróokmány lényegét, valamint, hogy ezt a dokumentumot ürügyként használják fel a más or­szágok belügyeibe-való beavatkozásra. Annak tudatában, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden részt vevő államá­nak parlamentje nagy felelősséget visel a béke megőrzé­séért, felhívjuk a parlamenti képviselőket arra, hogy ak­tívan lépjenek fel az enyhülés további elmélyítéséért, egy újabb világháború veszélyének csökkentéséért, a földrész békéjének megszilárdításáért. Felhívjuk a parlamenteket arra, hogy fokozzák erőfeszí­téseiket a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, és a le. szerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvaló­sításáért. E fő feladat megoldása nélkül nem lehet igazi biztonságot teremteni a világon, nem lehet visszafordít­hatatlanná tenni a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében mutatkozó, kedvező irányzatokat. Meggyőződésünk: a nukleáris háború veszélyének fel­számolása terén különösen hatékony lépés lenne, ha az összeurópai értekezlet valamennyi résztvevője megálla­podást kötne arról, hogy egymás ellen elsőként nem al­kalmaz nukleáris fegyvert. Felhívjuk a parlamenti képviselőket: ellenezzék az olyan lépéseket, amelyek a már létező, vagy újabb zárt csoportosulások, katonai-politikai szövetségek kiszélesí­téséhez, illetve létrehozásához, vezethetnének. Felhívjuk a parlamenti képviselőket: járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy az európai országok egyesítsék erőfeszí­téseiket az olyan létfontosságú és halaszthatatlan fel­adatok megoldására, mint a környezetvédelem, az ener­getika és a közlekedés, járuljanak hozzá a humanitá­rius területeken való együttműködés lehetőségeinek ha­tékony kihasználásához, a szellemi értékek széles körű cseréje és a népek közötti közeledés javára. Meggyőződésünk tehát, hogy Európa, az Egyesült Ál­lamok és Kanada parlamenti képviselőinek, szerveze­teinek, intézményeinek együttműködése fontos tényező­je lehet a Helsinkiben aláírt záróokmány következetes megvalósításának, és készek vagyunk az ilyen együtt­működés fejlesztésében való érdemi részvételre. Készek vagyunk más országok parlamenti képviselői­vel konkrétan megvitatni mind a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének 1976 novembe­rében Bukarestben tartott ülésén tett külpolitikai kez­deményezéseket, mind bármilyen egyéb, az államok és népek közötti jóakarat és bizalom szellemében történő kapcsolatfejlesztésre tett, konstruktív javaslatot. Egy ilyen tanácskozás megfelelő fóruma lehetne az 1978. májusában Bécsben sorra kerülő 3. interparla­mentáris konferencia az európai együttműködésről és biztonságról. Kijelentjük, hogy készek Vagyunk minden módon hoz­zájárulni az összeurópai értekezlet záróokmánya vala­mennyi rendelkezésének maradéktalan betartásához és megvalósításához, aktívan küzdeni az enyhülés elmé­lyítéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, és felhívással fordulunk a többi ország parlamenti képvi­selőihez, hogy cselekedjenek ugyanígy. mann, az NDK népi kamará­jának elnöke, Alois Indra, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke és Raul Roa Garcia, a kubai nemzetgyűlés alelnöke, a találkozón megfigyelőként jelenlévő kubai küldöttség vezetője. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, a magyar küldött­ség vezetője — miként tegna­pi számunkban közöltük — kedden szólalt fel. Beszédét a 3. oldalon ismertetjük, A leningrádi parlamenti ta­lálkozó résztvevői a nap fo­lyamán koszorút helyeztek el a piszkarjovói temetőben, és lerótták kegyeletüket a Hős Város 900 napos fasiszta blo­kádja 600 000 áldozatának em­léke ejőtt. A délutáni plenáris ülés Alekszej Sityikovnak, a szov­jet küldöttség vezetőjének el­nökletével folytatódott. A kül­döttek jóváhagyták az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmányát aláíró államok parlamentjei­hez és parlamenti képviselői­hez intézendő felhívás szöve­gét, melyet a 3. oldalon köz­lünk. Megállapodtak abban, hogy a Varsói Szerződés tag­államai parlamenti képviselői­nek következő konzultatív ta­lálkozóját 1978-ban Prágá­ban tartják. A kétnapos leningrádi par­lamenti találkozó Alekszej Sityikov zárszavával ért vé­get. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsá­nak elnöke, valamint a Nem­zetiségi Tanács elnöke szerdán este fogadást adott a konzul­tatív találkozó részvevőinek tiszteletére. KGST - K0Z0S PIAC Az első tárgyalás szeptemberben? Az EGK miniszteri taná­csának soros elnöke, Henri Simonét, belga külügyminisz­ter szerint szeptemberben Brüsszelben sor kerülhet az első tárgyalásra a Közös Piac és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának magas szin­tű küldöttségei között. Simo­nét a közös piaci országok úgynevezett európai parla­mentjének szerdai, luxembur­gi ülésén beszélt erről, az EGK idei második félévi prog­ramját ismertetve. Kádár János és Helmut Schmidt aláírják a magyar—NSZK tárgya lások közös közleményét. Szerda délelőtt, NSZK-beli hivatalos látogatásának harma­dik napján, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, talál­kozott Willy Brandttal, a Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) el­nökével. A párt politikai klub­jában folytatott, szívélyes esz­mecserén a szociáldemokrata párt részéről részt vett Egon Bahr, az SPD ügyvezetője, va­lamint Hans-Eberhard Dingels, az SPD külügyi osztályának ver zetője. Willy Brandt kijelentette, hogy pártja nagyra értékeli Kádár János látogatását, amely a két ország kívánatos együtt­működésének jelentős esemé­nye. Rámutatott, hogy még a szociáldemokrata pártot egyéb­ként bíráló sajtóorgánumok is kedvezően fogadták a látoga­tást. Az eszmecsere során érintet­ték a nemzetközi munkásmoz­galom néhány időszerű kérdé­sét A kétoldalú kapcsolatok érdései mellett különösen nagy hangsúlyt kapott az európai béke és biztonság témaköre. Kifejezték teljes egyetértésüket abban, hogy a világ felelős té­nyezőinek a nemzetközi eny­hülés érdekében a bizalom erő­sítése a legfontosabb feladata. Azokat az érintkezési pontokat kell keresni, amelyek lehetővé teszik a különböző társadalmi berendezkedésű és más szövet­ségi rendszerhez tartozó orszá­gok együttműködését, elősegí­tik az államok kapcsolatainak normalizálását. A Willy Brandttal folytatott megbeszélés után Kádár János interjút adott a Vorwärts-nek, az SPD központi lapjának. Délben a kancellári hivatal­ban Kádár János és Helmut Schmidt ünnepélyesen aláírta a látogatásról szóló közös nyi­latkozatot, melyet a 2. oldalon közlünk. A két ország külügy­minisztere, Púja Frigyes és Hans-Dietrich Genscher pedig kulturális egyezményt írt alá. Ezt követően Kádár János és Helmut Schmidt a kancellári hivatalban nemzetközi sajtóér­tekezletet tartott. A sajtóértekezlet bevezetése­ként Helmut Schmidt a követ­kezőket mondotta: Szeretném kifejezni mélysé­ges elégedettségemet azzal Kádár János: kapcsolatban, hogy erre a láto­gatásra sor került. Elégedett vagyok megbeszéléseink tartal­mával és barátságos légköré­vel. Ezt követően átadta a szót Kádár Jánosnak, aki a követ­kező nyilatkozatot tette: Folytattuk a Helsinkiben megkezdett beszélgetést A Magyar Népköztársaság­ban népünk jó egyetértésben a szocialista társadalom építésén dolgozik. Külpolitikai tevé­kenységének — egyetértésben és szövetségben a Szovjetunió­val, a Varsói Szerződés orszá­gaival, a KGST tagállamaival — fő célja a béke megszilárdí­tása, az enyhülés elterjedésé­nek, és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének szolgála­ta. Ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ipari­lag fejlett kapitalista ország, a NATO szövetségi rendszerének tagja, s a Közös Piac tagálla­ma. Lehetőségeit kihasználva Nyugat-Európa jelentős politi­kai és gazdasági tényezője. E két ország képviseletében találkoztunk Helsinkiben Schmidt kancellár úrral, s mindazok nevében, akik meg­bíztak bennünket az ottani munkával, mindketten aláírtuk az európai béke és biztonság megszilárdítására hivatott hel­sinki záróokmáinyt. Helsinki­ben volt első ízben szerencsém külön is találkozni és jó szelle­mű beszélgetést folytatni Schmidt kancellár úrral. Ilyen előzmények után került sor a mostani NSZK-beli utómra. Ami a kancellár úrral és a Német Szövetségi Köztársaság más vezetőivel folytatott tár­gyalásokat illeti, azok szá­Sávház 79 lakással A Ceglédi, Tanácsi Építőipari Vállalat sok átadása jövő év szeptemberére várható. 79 lakásos sávházat épít Nagykátán. A laká- Bozsán Péter (elvétele mánkra valójában a Helsinki­ben megkezdett beszélgetés folytatását jelentették. Tárgya­lásaink fő elemeit illetően tel­jes mértékben osztom Schmidt kancellár úr itt elhangzott ki­jelentéseit. Elsőként én is alá­húznám. hogy megbeszéléseink­nek nyílt jellege és kiváló at­moszférája volt. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy eszme­cseréink hasznosak voltak. Bel­ső tárgyalásainkon sorra vet­tük sokoldalú kapcsolataink számos konkrét kérdését. A nyilvánosság előtt is demonst­rálni kívántuk elhatározottsá­gunkat — s gondolom, az aláírt közös nyilatkozat ezt jól tük­rözi —, hogy teljes egyetértés van közöttünk abban: célunk a megalapozott és szépen fejlődő, sokoldalú kapcsolatainknak lendületes további szélesítése, mélyítése és erősítése. Abban a meggyőződésben szólók a kan­cellár úrral befejezett tárgya­lásokról, hogy a későbbiek fo­lyamán mindez meg is valósul. Ügy gondoljuk, hogy ezzel be­csületesen szolgáljuk a két or­szág népének elemi érdekeit. Megbeszéléseink, megállapodá­saink, s az az elhatározásunk, hogy közös erőfeszítéseket te­szünk kétoldalú kapcsolataink további bővítésére, nem irá­nyul más, harmadik államok ellen. Ellanikezöleg, az a meg­győződésünk: megállapodásaink a gyakorlatban igazolják, hogy — ha megvan rá a szándék — igenis lehetséges p. különböző társadalmi rendszerű, a külön­böző szövetségi rendszerekhez tartozó országok között a gyü­mölcsöző együttműködés, a bé­kés egymás mellett élés. Kapcsolatainknak hosszú a történetük, nagy nehézségeket és akadályokat kellett leküzde- nünk, amíg idáig eljuthattunk. Ez együttműködési készséget és realitásérzéket követelt a felektől, s azt, hogy megfele­lően közelítsék meg a kérdése­ket. Nagy munkát kellett vé­gezni azért., hogy megteremt­sük • a feltételeket e bonni ta­lálkozás létrejöttéhez. Kor­mányzatunk, népünk — csak­úgy, mint jómagam — megfe­lelően értékeli azt a nagy e feszítést, amelyet a Német S vetségi Köztársaság jelenleg koalíciós kormánya a maga ré szóról hosszú időn át kifejtett hogy ilyen értelmű, népeinkre nézve hasznos és a népek ál talános ügyének is javára való együttműködés lehetővé .vál­jék. (Folytatás a 2. oldalon.) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom