Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

KSimtm

1917. JULIUS 7., CSÜTÖRTÖK

Kádár János NSZK-beli láf ogatásának harmadik napja

(Folytatás az 1. oldalról)

Végül szeretném megemlíteni, hogy az időt nagyon akkurátusán igyekeztünk kihasználni, a .program meglehetősen erős volt. Azt hiszem, a folytatás is hasonló lesz. Kevés alkalom nyílt a lakossággal való közvetlen találkozásra, bár egy-egy lehetőség adódott erre is. Hálás köszönetét mondok a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárainak a barátságos fogadtatásért, önöknek pedig az NSZK sajtója, rádiója és televíziója tisztelt képviselőinek szeretném megköszönHelműt Schmidt:

ni korrekt munkájukat, amelyet a látogatással kapcsolatban végeztek. \

Mi, a jól végzett munka érzetével és — ismétlem — azzal a meggyőződéssel térülik haza, hogy azok a fontos teendők, amelyekről tárgyaltunk, meg is fognak valósulni. Ez alkalommal is szeretnék köszönetét mondani a kancellár úrnak a meghívásért, a kitűnő feltételekért, a légkörért, amit NSZK-beli tartózkodásom napjaiban biztosított. A legjobbakat kívánom az NSZK Szorgos, dolgos népének és tisztelt vezetőinek.

Bilaterális kapcsolatainkkal elégedettek lehetünk

Ezután ismét Helmut Schmidt lépett a mikrofon elé és kijelentette:

— Mindenekelőtt szeretnék köszönetét mondani az első titkár úrnak a látogatásról adott értékelésért. Különösképpen szeretném megköszönni, hogy ellátogatott hozzánk, és e köszönetét kiterjeszteni kíséretének tagjaira, mindazokra, akik e látogatást politikailag és technikailag előkészítették. Az első titkár úr már emlékeztetett első találkozónkra két évvel ezelőtt Helsinkiben, amelyről igen, mély benyomásokat őrzök. Örülök, hogy a már akkor tervbe vett találkozó most megvalósult. Megbeszéléseink során kitűnt: nincsenek világrengető problémák bilaterális kapcsolatainkban. Ellenkezőleg, úgy látjuk, hogy kapcsolataink állása elégedettségre ad okot. Ha figyelembe vesszük azt, amit Kádár úr már megemlített, vagyis, hogy országaink különböző társadalmi rendszerűek és más-más szövetségi rendszerhez tartoznak, kapcsolataink egyenesen példásnak mondhatók. Dz vonatkozik egyebek közt a kulturális kapcsolatok területére is. Az NSZK újságíróit nem kell különösebben emlékeztetnem arra, hogy milyen tisztelet övezi népünk körében a ma- pvar kulturális életet. Reméljük. hogy a most aláírt kulturális megállanodás is hozzájárul majd e kapcsolatok elmélyítéséhez. Vonatkozik ez a gazdasági kapcsolatokra, amelyek az elmúlt évben kedvezően alakultak és minden remény megvan ara, hogy a jövőben e kapcsolatokban még inkább egyensúly alakuljon ki. A magyar és a nyugatnémet cégek között számos kooperációs megállapodás létesült, szorosak a kapcsolatok a két illetékes miniszter, Biró József és Hans Friderichs között. Megemlíthetem továbbá, hogy Hans Apel pénzügyminiszter hamarosan Magyarországra látogat, s aláírja a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló megállapodást.

Mindkét ország gazdasági élete számára hasznos ez az együttműködés, amely — mint a tegnapi és a tegnapelőtti tárgyalások nyomán remélni lehet —, a jövőben még fokozódik.

Szeretnék még szólni egy harmadik területről is. Mindkét állam részt vesz — ki-ki a maga módján — azokban a közös erőfeszítésekben, amelyek célja az enyhülési politika megvalósítása, a Helsinkiben megkezdett politika folytatása. Kölcsönösen tudjuk egymásról,. hogy mindkét fél minden tőle telhetőt megtesz a közös ügyért, az európai békéért s biztonságért, valamint az enyhülésért.

Kádár úr volt szíves meghívni magyarországi látogatásra, s ezt örömmel elfogadtam.

Összefoglalva: szeretnék

köszönetét mondani az őszinte. nyílt légkörű, és nagyon lényeges eredményeket hozó megbeszélésekért. Ezek baráti légkörét azt is jellemezte, hogy nem hallgattuk el egymás elől nehézségeinket sem. így erősödött az a benyomásunk, hogy valóban kölcsönösen mindent megteszünk e nehézségek felszámolása érdekében.

Válaszok az újságírók kérdéseire

Ezt követően Kádár János és Helmut Schmidt válaszolt az újságírók kérdéseire.

NÉPSZABADSÁG: Ez az

utazás az ön harmadik látogatása fél éven belül nyugat- európai országban. Miben foglalná össze e látogatás közös tapasztalatait, különös tekintettel most véget ért bonni tárgyalásaira?

KADAR JANOS: A közelmúltban, szinte gyors egymásutánban, valóban alkalmam volt három kapitalista országba ellátogatni. A relációk között természetesen vannak különbségek, de e három látogatásnak van közös mondanivalója is.

Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek a helsinki tanácskozást követően az ott elfogadott ajánlások értelmezése körül támadtak, bizonyos kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. Ügy látszik, még mindig vannak jelentékeny tényezők, amelyek nem tudják elfogadni azt — az egész emberiség, s természetesen Európa népei által is oly hőn óhajtott — perspektívát, hogy békés világban éljünk.

Az említett három országban tett látogatásom közös mondanivalója számomra — s ez itt, az NSZK-ban megerősödött bennem —, hogy polgári berendezkedésű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsinki tanácskozást létrehozta. Él az a felismerés, hogy az emberiség lényegében két út között választhat: a háború, vagy a béke útja között.

Mi tiszteljük a kapitalista országoknak azokat a reális érzékű vezető államférfiait, akik napjaink bonyolult világában velünk, a szocialista országok képviselőivel együtt, a realitásokból, a józan ész követelményeiből, s — állítom —, népeik alapvető érdekeiből kiindulva, következetesen a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás melllett élése, gyü- mölcsöíző kapcsolatai erősítésének és a népék köziedé» ének útján akarnak haladni élőre.

MAGYAR RADIO: Kancellár úr, az imént ön már beszélt gazdasági kapcsolatainkról. Hogyan ítéli meg részleteit tekintve e kapcsolatok kilátásait?

HELMUT SCHMIDT: Mindenekelőtt arra utalnék, hogy a két ország közti árucsere az elmúlt évben jelentős mértékben fellendült. Magyarországnak természetesen érdeke fűződik ahhoz, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mérlege kiegyenlítettebbé váljék.

A korábbi években nem ez volt a helyzet. Az elmúlt esztendőben a mérleg lényegesen javult, és biztos vagyok abban, hogy e javulás a jövőben még tovább folytatódik. A magyar fél érdekelt abban is, hogy a magyar áruk behozatalának feltételei tovább liberalizálódjanak mind a Német Szövetségi Köztársaságban, mind az Európai Gazdasági Közösség egészét tekintve. Már történtek lépések ebben az irányban. Érdekünk az, hogy e folyamat tovább tartson. Jó lenne megvizsgálni, hogy a magyar vállalatok az itteni piacviszonyok jobb ismeretében miképpen helyezhetnék el még eredményesebben árucikkeiket. A jövőben ehhez fokozottabb segítséget nyújtanak majd a nyugatnémet importcégek. Már korábban szóltam arról, hogy milyen nagyarányú a kooperáció a két ország cégei között. A magunk részéről különösen kedvezőnek tartjuk, hogy NSZK-beli kis- és középvállalatok részt vesznek ebben az együttműködési formában. Megpróbáljuk elősegíteni nagyobb vállalataink l>ekapcsolódását is a kooperációba.

Végül megemlítem, hogy kiváló egvüttműködés alakult ki a Magyar Nemzeti Bank és az NSZK Szövetségi Bankja, illetve több NSZK-beli magánpényintézet, között. Ma- gva’-pzgrzág hhelhe’v’ete az NSZK-ban jó, és ebből Indulok ki. hogy a bankközi együttműködés a következőkben tovább mélyülhet.

DEUTSCHUANDFUNK (NYUGATNÉMET RÁDIÓÁLLOMÁS): ön, úgy tudjuk, nem nagyon szeret utazni. Tervezi-e mégis más nyugateurópai országok meglátogatását a iövőben?

KÁDÁR JANOS: A jövőt senki sem ismeri. Szerintem azonban a dolgok logikája, a békés egymás mellett élés, az enyhülés térhódítása magával hozza, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok képviselőinek sűrűbben kell találkozniuk. S bár természetem szerint valóban nem

vagyok szenvedélyes utazó, amint a példa mutatja, kész vagyok mindenhová elmenni, ahol a jó ügyet, a népek békéjét, barátságát lehet szolgálni. \

NEW YORK TIMES:

Kancellár úr, egy általános kérdés: tárgyalásaik külpolitikai áttekintő részében felvetődött-e, hogy elhidegülés mutatkozik a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában?

HELMUT SCHMIDT: Nem

kívánok élni az ön által használt kifejezéssel. Természetesen, érintettünk minden aktuális nemzetközi politikai kérdést. Ugyanez vonatkozik a két külügyminiszter megbeszéléseire is. Jóllehet, csak találgatni tudom, mire vonatkozik az ön kérdése, azt elmondhatom, hogy sem a SALT problémakörét, sem az emberi jogok kérdését nem kerültük meg. Közös érdekünk fűződik ahhoz, hogy az enyhülési politika folytatódjék, szövetségeinken belül mindketten ezért szállunk síkra. Helsinkit mindketten az európai enyhülési folyamat e’nö csúcspontjának. esvben egy úi szakasz kezdetének tartjuk. Mindketten tudtuk és tudjuk, hogy a helsinki zári-WCmányban foglaltak mezvalósítása nem megy egyik

napról a másikra, az eredményeket nem lehet egy-két év alatt sem elővarázsolni. Ehhez nyilvánvalóan hosszú ideig tartó, folyamatos erőfeszítésekre van szükség. A Belgrádban ősszel sorrakerű- lő találkozót sem befejezésnek, hanem közbülső állomásnak tekintjük az európai biztonságot szolgáló együttműködési folyamat útján. Mindketten tudatában vagyunk annak: e folyamat olyan mértékben és ütemben tart tovább, ahogy a két nagyhatalom álláspontjának közeledése ezt lehetővé teszi.

☆

A nemzetközi sajtóértekezlettel véget ért Kádár János bonni látogatásának hivatalos programja. A kancellária kertjében a magyar vezetőt Helmut Schmidt a legmagasabb állami vendégnek kijáró tiszteletadással búcsúztatta. A két ország himnuszának hangjai után Kádár János a nyugatnémet kancellár társaságában ellépett a felsorakozott díszalakulat előtt, majd szívélyes búcsút vett Helmut Schlmidttől, Hans- Dietrich Genscher alkancel- lártól, külügyminisztertől, valamint a búcsúztatáson megjelent nyugatnémet vezető politikusoktól, közéleti személyiségektől.

Gymnichi találkozók

Szerdán délután gymnichi szálláshelyén felkereste Kádár Jánost Heinz Oskar Vetter, a Német Szakszervezetek Szövetségének (DGB) elnöke és a szövetség vezetőségének több .tagja. A Központi Bizottság első titkára és a nyugatnémet szakszervezeti vezetők mintegy egyórás, szívélyes hangulatú beszélgetésen véleménycserét folytattak a szakszervezetek helyzetéről, időszerű feladatairól, a szervezett dolgozók érdekképviseletének közös elemeiről és az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről.

Ugyancsak a délutáni órákban látogatott el Gymnichbe Wolff von Amerongen, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnöke, valamint az ország iparának, kereskedelmének és bankjainak számos vezető képviselője, a keleti bizottság tagjai.

A találkozón áttekintették a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alakulását. Elégedetten állapították meg, hogy a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok — különösen a hetvenes évek elejétől — dinamikusan fejlődnek.

A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy számos további lehetőség kínálkozik a kapcsolatok kiterjesztésére és elmélyítésére, az árucsere-forgalom növelésére, a kooperáció ki- szélesítésére, és a vállalatok közötti együttműködés intenzívebbé tételére.

Látogatás

Düsseldorfban

A kora esti órákban Kádár János és kísérete Düsseldorf- ba, Észak_Rajna-Ve6ztfália tartomány központjába utazott, ahol Heinz Kühn, tartományi miniszterelnök fogadta. A megérkezést követően a magyar párt vezetője és a tartományi miniszterelnök közvetlen hangulatú beszélgetést folytatott.

Heinz Kühn ezután a tartományi miniszterelnökség épületében díszvacsorát adott magas rangú vendége tiszteletére. A vacsorán a tartományi miniszterelnök és Kádár János pohárköszöntőt mondott.

A Központi Bizottság első titkára szerdán este visszautazott szálláshelyére, a gymnichi kastélyba

Magyar—NSZK közös nyilatkozat

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására 1977. július 4-e és 7-e között hivatalos látogatást tett a Németországi Szövetségi Köztársaságban.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját fogadta Walter Scheel, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke.

Kádár János és Helmut Schmidt beható megbeszéléseket folytatott a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről.

A látogatás alatt találkozóra és megbeszélésre került sor Púja Frigyes és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, valamint dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszter között.

Á látogatás alkalmával a külügyminiszterek aláírták a két ország kulturális együttműködési egyezményét.

Bonni tartózkodását követően Kád£r János látogatást tett Eszak-Rajna-Vesztfália tartományb an.

A megbeszéléseken a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- önti Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság El- .öki Tanácsának tagja és a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja elégedetten állapította meg, hogy a cét ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s különösen a liplomáciai kapcsolatok felvétele óta számottevően tovább ^élesedtek.

Elhatározták, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányával, ralamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet •áróokmányával összhangban további erőfeszítéseket tesznek lapcsolataik szélesítésére és elmélyítésére. Egyetértenek abban, i/wv a két ország politikusainak, parlamenti képviselőinek és vezető személyiségeinek találkozói, valamint a két kormány

__itti politikai véleménycserék jelentékenyen hozzájárulnak

ihez. A

láhúzták, hogy a kölcsönös előnyös együttműködés fej- ' ;e megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Né- rtországi Szövetségi Köztársaság érdekeinek és elősegíti az ii béke megszilárdítását.

A felek üdvözlik a két ország gazdasági kapcsolatainak Ivező fejlődését. Megelégedéssel állapítják meg, hogy külö- az árucsere és a vállalati kooperáció fejlődött és széleseit dinamikusan.

A feleknek az a szándékuk, hogy az 1974. november 11-én -^pesten aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egállapodássai összhangban és a kölcsönös előnyök alapján a vőben is különleges figyelmet szentelnek a gazdasági együtt- űködés fejlesztésének.

Fontos feladatnak tekintik a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növelésének biztosítását és az árucsere szerkezetének javítását. Ennek megfelelően azon fáradoznak, hogy meglévő lehetőségeik keretén belül megszüntessenek minden nehézséget, amely a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését akadályozza.

Törekszenek a vállalati kooperáció és a harmadik piaci együttműködés elmélyítésére, valamint közvetlen kapcsolatok további kiépítésére a két ország vállalatai között. Ezzel kapcsolatban kívánatosnak tartják a közepes és kisvállalatok részvételét is.

Mindkét fél hangsúlyozza a hosszú távú gazdasági együttműködés nagy fontosságát a két ország kapcsolatainak megszilárdítása szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelik a 10 éves együttműködési megállapodás jelentőségét és méltatják az e megállapodás végrehajtására létrehozott kormányközi vegyes bizottság sikeres tevékenységét. Meggyőződésük, hogy ennek a bizottságnak igen hasznos szerepe van a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében, különösen az együttműködés elmélyítésében.

A két fél elégedetten nyugtázza, hogy a kapcsolatok más területen is jelentős előrehaladást értek el, és a kölcsönösen előr nyös együttműködés számos formája jött létre. Megállapították, hogy a két ország között eddig aláírt egyezmények végrehajtása kielégítően halad. Megvizsgálják, hogy mely területeken célszerű és lehetséges újabb egyezmények kötése.

Hangsúlyozottan elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést és az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is kötnek.

Az a véleményük, hogy a kulturális kapcsolatoknak nagy jelentőségük van a két ország és a két nép viszonyában. Ebből kiindulva az a szándékuk, hogy ezeket a kapcsolatokat ápolják és a kulturális együttműködést fejlesszél!. Azt várják, hogy a mai napon aláírt kulturális együttműködési egyezmény végrehajtása lényeges hozzájárulás lesz ehhez.

A felek bátorítani fogják a szakszervezetek, a sportszervezetek, a szakmai szövetségek, valamint más szervezetek és egyesületek kapcsolatait. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az ifjúsági cseréknek, és megvizsgálják együttműködési egyezmény lehetőségét ezen a területen.

Elő kívánják segíteni a két ország állampolgárainak közvetlen kapcsolatait és a turizmust. Ebből a célból tovább szándékozzák könnyíteni az utasforgalmat. Támogatják mindazokat az

erőfeszítéseket, amelyek a másik ország jobb megismerését és a kölcsönös megértés erősítését szolgálják.

A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere középpontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés kérdései állottak.

Mindkét fél aláhúzza az enyhülés jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Meggyőződésük, hogy az enyhülés pc. Etikájával szemben nincs ésszerű alternatíva. Kifejezték, hogy támogatnak minden erőfeszítést, amely e folyamat tartóssá tételére irányul.

Méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság szerződéseit, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alap- szerződését, s az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást, amelyek megkötése jelentősen hozzájárult 82 európai enyhüléshez.

Egyetértettek abban, hogy a lemondás a nemzetközi kapcsolatokban^ az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja.

A két fél nagy történelmi jelentőségű eseménynek értékeli az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely máris kedvezően hat az európai helyzetre. Az a véleményük, hogy a biztonság és a2 együttműködés megszilárdításának fontos feltétele a részt vevő államok kapcsolatairól szóló alapelvek figyelembevétele és a záróokmány valamennyi ajánlásának teljes végrehajtása.

Hasznosnak tartják és készek folytatni a kétoldalú eszmecserét a helsinki ajánlások végrehajtásáról, s tevékenyen hozzá kívánnak járulni a záróokmány által a résztvevők elé tűzött célok megvalósításához. Nagy fontosságot tulajdonítanak az ez évi belgrádi találkozónak, s azon lesznek, hogy a találkozó konstruktív szellemben folyjon le, és ezzel hozzájáruljon az enyhülés és a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához.

Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatásának, a biztonság megerősítésének Európában és az egész világon. Hangsúlyozták az általános és teljes leszerelés szükségességét, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalások hamarosan pozitív eredményre vezetnek. .

Aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az azzal összefüggő intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások jelentőségét. Remélik, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek.

Kifejezték elégedettségüket, hogy az atomsorompó-egyezi