Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

KSimtm 1917. JULIUS 7., CSÜTÖRTÖK Kádár János NSZK-beli láf ogatásának harmadik napja (Folytatás az 1. oldalról) Végül szeretném megemlí­teni, hogy az időt nagyon ak­kurátusán igyekeztünk kihasz­nálni, a .program meglehe­tősen erős volt. Azt hiszem, a folytatás is hasonló lesz. Ke­vés alkalom nyílt a lakosság­gal való közvetlen találko­zásra, bár egy-egy lehetőség adódott erre is. Hálás köszö­netét mondok a Német Szö­vetségi Köztársaság állam­polgárainak a barátságos fo­gadtatásért, önöknek pedig az NSZK sajtója, rádiója és televíziója tisztelt képvise­lőinek szeretném megköszön­Helműt Schmidt: ni korrekt munkájukat, ame­lyet a látogatással kapcsolat­ban végeztek. \ Mi, a jól végzett munka érzetével és — ismétlem — azzal a meggyőződéssel té­rülik haza, hogy azok a fontos teendők, amelyekről tárgyal­tunk, meg is fognak valósul­ni. Ez alkalommal is szeret­nék köszönetét mondani a kancellár úrnak a meghívá­sért, a kitűnő feltételekért, a légkörért, amit NSZK-beli tar­tózkodásom napjaiban bizto­sított. A legjobbakat kívánom az NSZK Szorgos, dolgos né­pének és tisztelt vezetőinek. Bilaterális kapcsolatainkkal elégedettek lehetünk Ezután ismét Helmut Schmidt lépett a mikrofon elé és kijelentette: — Mindenekelőtt szeret­nék köszönetét mondani az első titkár úrnak a látogatás­ról adott értékelésért. Külö­nösképpen szeretném megkö­szönni, hogy ellátogatott hoz­zánk, és e köszönetét kiter­jeszteni kíséretének tagjaira, mindazokra, akik e látogatást politikailag és technikailag elő­készítették. Az első titkár úr már emlékeztetett első találko­zónkra két évvel ezelőtt Hel­sinkiben, amelyről igen, mély benyomásokat őrzök. Örülök, hogy a már akkor tervbe vett találkozó most megvalósult. Megbeszéléseink során kitűnt: nincsenek világrengető prob­lémák bilaterális kapcsolata­inkban. Ellenkezőleg, úgy lát­juk, hogy kapcsolataink állá­sa elégedettségre ad okot. Ha figyelembe vesszük azt, amit Kádár úr már megemlített, vagyis, hogy országaink kü­lönböző társadalmi rendsze­rűek és más-más szövetségi rendszerhez tartoznak, kap­csolataink egyenesen példás­nak mondhatók. Dz vonatko­zik egyebek közt a kulturális kapcsolatok területére is. Az NSZK újságíróit nem kell kü­lönösebben emlékeztetnem arra, hogy milyen tisztelet övezi népünk körében a ma- pvar kulturális életet. Remél­jük. hogy a most aláírt kul­turális megállanodás is hozzá­járul majd e kapcsolatok el­mélyítéséhez. Vonatkozik ez a gazdasági kapcsolatokra, amelyek az elmúlt évben kedvezően alakultak és min­den remény megvan ara, hogy a jövőben e kapcsola­tokban még inkább egyensúly alakuljon ki. A magyar és a nyugatnémet cégek között számos kooperációs megálla­podás létesült, szorosak a kapcsolatok a két illetékes miniszter, Biró József és Hans Friderichs között. Megemlít­hetem továbbá, hogy Hans Apel pénzügyminiszter ha­marosan Magyarországra lá­togat, s aláírja a kettős adóz­tatás megszüntetéséről szóló megállapodást. Mindkét ország gazdasági élete számára hasznos ez az együttműködés, amely — mint a tegnapi és a tegnapelőtti tár­gyalások nyomán remélni lehet —, a jövőben még fokozódik. Szeretnék még szólni egy harmadik területről is. Mind­két állam részt vesz — ki-ki a maga módján — azokban a közös erőfeszítésekben, ame­lyek célja az enyhülési poli­tika megvalósítása, a Helsin­kiben megkezdett politika folytatása. Kölcsönösen tud­juk egymásról,. hogy mind­két fél minden tőle telhetőt megtesz a közös ügyért, az európai békéért s biztonsá­gért, valamint az enyhülésért. Kádár úr volt szíves meg­hívni magyarországi látoga­tásra, s ezt örömmel elfogad­tam. Összefoglalva: szeretnék köszönetét mondani az őszin­te. nyílt légkörű, és nagyon lényeges eredményeket hozó megbeszélésekért. Ezek bará­ti légkörét azt is jellemez­te, hogy nem hallgattuk el egymás elől nehézségeinket sem. így erősödött az a be­nyomásunk, hogy valóban kölcsönösen mindent megte­szünk e nehézségek felszá­molása érdekében. Válaszok az újságírók kérdéseire Ezt követően Kádár János és Helmut Schmidt válaszolt az újságírók kérdéseire. NÉPSZABADSÁG: Ez az utazás az ön harmadik láto­gatása fél éven belül nyugat- európai országban. Miben fog­lalná össze e látogatás közös tapasztalatait, különös tekin­tettel most véget ért bonni tárgyalásaira? KADAR JANOS: A közel­múltban, szinte gyors egy­másutánban, valóban alkal­mam volt három kapitalista országba ellátogatni. A relá­ciók között természetesen van­nak különbségek, de e három látogatásnak van közös mon­danivalója is. Ismeretesek azok a nehéz­ségek, amelyek a helsinki ta­nácskozást követően az ott elfogadott ajánlások értelme­zése körül támadtak, bizo­nyos kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. Ügy látszik, még mindig vannak jelenté­keny tényezők, amelyek nem tudják elfogadni azt — az egész emberiség, s természe­tesen Európa népei által is oly hőn óhajtott — perspek­tívát, hogy békés világban éljünk. Az említett három ország­ban tett látogatásom közös mondanivalója számomra — s ez itt, az NSZK-ban meg­erősödött bennem —, hogy polgári berendezkedésű orszá­gok vezetőiben is él az a rea­lizmus, amely a helsinki ta­nácskozást létrehozta. Él az a felismerés, hogy az emberi­ség lényegében két út között választhat: a háború, vagy a béke útja között. Mi tiszteljük a kapitalista országoknak azokat a reális érzékű vezető államférfiait, akik napjaink bonyolult vi­lágában velünk, a szocialista országok képviselőivel együtt, a realitásokból, a józan ész követelményeiből, s — állí­tom —, népeik alapvető ér­dekeiből kiindulva, követke­zetesen a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás melllett élése, gyü- mölcsöíző kapcsolatai erősítésé­nek és a népék köziedé» ének útján akarnak haladni élőre. MAGYAR RADIO: Kancel­lár úr, az imént ön már be­szélt gazdasági kapcsolataink­ról. Hogyan ítéli meg rész­leteit tekintve e kapcsolatok kilátásait? HELMUT SCHMIDT: Min­denekelőtt arra utalnék, hogy a két ország közti árucsere az elmúlt évben jelentős mér­tékben fellendült. Magyaror­szágnak természetesen érde­ke fűződik ahhoz, hogy a két­oldalú kereskedelmi kapcso­latok mérlege kiegyenlítet­tebbé váljék. A korábbi években nem ez volt a helyzet. Az elmúlt esz­tendőben a mérleg lényege­sen javult, és biztos vagyok abban, hogy e javulás a jö­vőben még tovább folytató­dik. A magyar fél érdekelt abban is, hogy a magyar áruk behozatalának feltételei to­vább liberalizálódjanak mind a Német Szövetségi Köztár­saságban, mind az Európai Gazdasági Közösség egészét tekintve. Már történtek lépé­sek ebben az irányban. Ér­dekünk az, hogy e folyamat tovább tartson. Jó lenne megvizsgálni, hogy a magyar vállalatok az itteni piacvi­szonyok jobb ismeretében mi­képpen helyezhetnék el még eredményesebben árucikkei­ket. A jövőben ehhez foko­zottabb segítséget nyújtanak majd a nyugatnémet import­cégek. Már korábban szól­tam arról, hogy milyen nagy­arányú a kooperáció a két or­szág cégei között. A magunk részéről különösen kedvező­nek tartjuk, hogy NSZK-beli kis- és középvállalatok részt vesznek ebben az együttmű­ködési formában. Megpróbál­juk elősegíteni nagyobb vál­lalataink l>ekapcsolódását is a kooperációba. Végül megemlítem, hogy ki­váló egvüttműködés alakult ki a Magyar Nemzeti Bank és az NSZK Szövetségi Bank­ja, illetve több NSZK-beli magánpényintézet, között. Ma- gva’-pzgrzág hhelhe’v’ete az NSZK-ban jó, és ebből Indu­lok ki. hogy a bankközi együtt­működés a következőkben to­vább mélyülhet. DEUTSCHUANDFUNK (NYUGATNÉMET RÁDIÓÁL­LOMÁS): ön, úgy tudjuk, nem nagyon szeret utazni. Tervezi-e mégis más nyugat­európai országok meglátoga­tását a iövőben? KÁDÁR JANOS: A jövőt senki sem ismeri. Szerintem azonban a dolgok logikája, a békés egymás mellett élés, az enyhülés térhódítása ma­gával hozza, hogy a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok képviselőinek sűrűbben kell találkozniuk. S bár ter­mészetem szerint valóban nem vagyok szenvedélyes utazó, amint a példa mutatja, kész vagyok mindenhová elmenni, ahol a jó ügyet, a népek bé­kéjét, barátságát lehet szol­gálni. \ NEW YORK TIMES: Kancellár úr, egy általános kérdés: tárgyalásaik külpoli­tikai áttekintő részében fel­vetődött-e, hogy elhidegülés mutatkozik a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nyában? HELMUT SCHMIDT: Nem kívánok élni az ön által hasz­nált kifejezéssel. Természe­tesen, érintettünk minden ak­tuális nemzetközi politikai kérdést. Ugyanez vonatkozik a két külügyminiszter meg­beszéléseire is. Jóllehet, csak találgatni tudom, mire vo­natkozik az ön kérdése, azt elmondhatom, hogy sem a SALT problémakörét, sem az emberi jogok kérdését nem kerültük meg. Közös érde­künk fűződik ahhoz, hogy az enyhülési politika folytatód­jék, szövetségeinken belül mindketten ezért szállunk sík­ra. Helsinkit mindketten az európai enyhülési folyamat e’nö csúcspontjának. esvben egy úi szakasz kezdetének tartjuk. Mindketten tudtuk és tudjuk, hogy a helsinki zári-WCmányban foglaltak mez­valósítása nem megy egyik napról a másikra, az eredmé­nyeket nem lehet egy-két év alatt sem elővarázsolni. Eh­hez nyilvánvalóan hosszú ideig tartó, folyamatos erőfe­szítésekre van szükség. A Belgrádban ősszel sorrakerű- lő találkozót sem befejezés­nek, hanem közbülső állo­másnak tekintjük az európai biztonságot szolgáló együtt­működési folyamat útján. Mindketten tudatában va­gyunk annak: e folyamat olyan mértékben és ütemben tart tovább, ahogy a két nagy­hatalom álláspontjának kö­zeledése ezt lehetővé teszi. ☆ A nemzetközi sajtóértekez­lettel véget ért Kádár János bonni látogatásának hivata­los programja. A kancellária kertjében a magyar vezetőt Helmut Schmidt a legmaga­sabb állami vendégnek kijá­ró tiszteletadással búcsúztat­ta. A két ország himnuszá­nak hangjai után Kádár Já­nos a nyugatnémet kancellár társaságában ellépett a felso­rakozott díszalakulat előtt, majd szívélyes búcsút vett Helmut Schlmidttől, Hans- Dietrich Genscher alkancel- lártól, külügyminisztertől, va­lamint a búcsúztatáson meg­jelent nyugatnémet vezető politikusoktól, közéleti szemé­lyiségektől. Gymnichi találkozók Szerdán délután gymnichi szálláshelyén felkereste Ká­dár Jánost Heinz Oskar Vetter, a Német Szakszervezetek Szö­vetségének (DGB) elnöke és a szövetség vezetőségének több .tagja. A Központi Bizottság első titkára és a nyugatnémet szakszervezeti vezetők mintegy egyórás, szívélyes hangulatú beszélgetésen véleménycserét folytattak a szakszervezetek helyzetéről, időszerű feladatai­ról, a szervezett dolgozók ér­dekképviseletének közös ele­meiről és az együttműködés továbbfejlesztésének lehetősé­geiről. Ugyancsak a délutáni órák­ban látogatott el Gymnichbe Wolff von Amerongen, a Né­met Kereskedelmi és Iparka­marák Szövetségének elnöke, valamint az ország iparának, kereskedelmének és bankjainak számos vezető képviselője, a keleti bizottság tagjai. A találkozón áttekintették a két ország gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatainak alaku­lását. Elégedetten állapították meg, hogy a magyar—nyugat­német gazdasági kapcsolatok — különösen a hetvenes évek elejétől — dinamikusan fejlőd­nek. A megbeszélésen hangsú­lyozták, hogy számos további lehetőség kínálkozik a kapcso­latok kiterjesztésére és elmélyí­tésére, az árucsere-forgalom növelésére, a kooperáció ki- szélesítésére, és a vállalatok közötti együttműködés inten­zívebbé tételére. Látogatás Düsseldorfban A kora esti órákban Kádár János és kísérete Düsseldorf- ba, Észak_Rajna-Ve6ztfália tartomány központjába utazott, ahol Heinz Kühn, tartományi miniszterelnök fogadta. A meg­érkezést követően a magyar párt vezetője és a tartományi miniszterelnök közvetlen han­gulatú beszélgetést folytatott. Heinz Kühn ezután a tarto­mányi miniszterelnökség épü­letében díszvacsorát adott ma­gas rangú vendége tiszteletére. A vacsorán a tartományi mi­niszterelnök és Kádár János pohárköszöntőt mondott. A Központi Bizottság első titkára szerdán este visszauta­zott szálláshelyére, a gymnichi kastélyba Magyar—NSZK közös nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghí­vására 1977. július 4-e és 7-e között hivatalos látogatást tett a Németországi Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját fogadta Walter Scheel, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Kádár János és Helmut Schmidt beható megbeszéléseket folytatott a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzet­közi kérdésekről. A látogatás alatt találkozóra és megbeszélésre került sor Púja Frigyes és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, va­lamint dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszter között. Á látogatás alkalmával a külügyminiszterek aláírták a két ország kulturális együttműködési egyezményét. Bonni tartózkodását követően Kád£r János látogatást tett Eszak-Rajna-Vesztfália tartományb an. A megbeszéléseken a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- önti Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság El- .öki Tanácsának tagja és a Németországi Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárja elégedetten állapította meg, hogy a cét ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s különösen a liplomáciai kapcsolatok felvétele óta számottevően tovább ^élesedtek. Elhatározták, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányával, ralamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet •áróokmányával összhangban további erőfeszítéseket tesznek lapcsolataik szélesítésére és elmélyítésére. Egyetértenek abban, i/wv a két ország politikusainak, parlamenti képviselőinek és vezető személyiségeinek találkozói, valamint a két kormány __itti politikai véleménycserék jelentékenyen hozzájárulnak ihez. A láhúzták, hogy a kölcsönös előnyös együttműködés fej- ' ;e megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Né- rtországi Szövetségi Köztársaság érdekeinek és elősegíti az ii béke megszilárdítását. A felek üdvözlik a két ország gazdasági kapcsolatainak Ivező fejlődését. Megelégedéssel állapítják meg, hogy külö- az árucsere és a vállalati kooperáció fejlődött és szélese­it dinamikusan. A feleknek az a szándékuk, hogy az 1974. november 11-én -^pesten aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egállapodássai összhangban és a kölcsönös előnyök alapján a vőben is különleges figyelmet szentelnek a gazdasági együtt- űködés fejlesztésének. Fontos feladatnak tekintik a kereskedelmi forgalom ki­egyensúlyozott növelésének biztosítását és az árucsere szerke­zetének javítását. Ennek megfelelően azon fáradoznak, hogy meglévő lehetőségeik keretén belül megszüntessenek minden nehézséget, amely a gazdasági együttműködés továbbfejleszté­sét akadályozza. Törekszenek a vállalati kooperáció és a harmadik piaci együttműködés elmélyítésére, valamint közvetlen kapcsolatok további kiépítésére a két ország vállalatai között. Ezzel kapcso­latban kívánatosnak tartják a közepes és kisvállalatok részvé­telét is. Mindkét fél hangsúlyozza a hosszú távú gazdasági együttmű­ködés nagy fontosságát a két ország kapcsolatainak megszilár­dítása szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelik a 10 éves együttműködési megállapodás jelentőségét és méltatják az e megállapodás végrehajtására létrehozott kormányközi vegyes bizottság sikeres tevékenységét. Meggyőződésük, hogy ennek a bizottságnak igen hasznos szerepe van a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében, különösen az együttműködés elmélyítésében. A két fél elégedetten nyugtázza, hogy a kapcsolatok más területen is jelentős előrehaladást értek el, és a kölcsönösen előr nyös együttműködés számos formája jött létre. Megállapították, hogy a két ország között eddig aláírt egyezmények végrehajtá­sa kielégítően halad. Megvizsgálják, hogy mely területeken cél­szerű és lehetséges újabb egyezmények kötése. Hangsúlyozottan elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést és az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is kötnek. Az a véleményük, hogy a kulturális kapcsolatoknak nagy jelentőségük van a két ország és a két nép viszonyában. Ebből kiindulva az a szándékuk, hogy ezeket a kapcsolatokat ápolják és a kulturális együttműködést fejlesszél!. Azt várják, hogy a mai napon aláírt kulturális együttműködési egyezmény végre­hajtása lényeges hozzájárulás lesz ehhez. A felek bátorítani fogják a szakszervezetek, a sportszerve­zetek, a szakmai szövetségek, valamint más szervezetek és egye­sületek kapcsolatait. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az ifjúsá­gi cseréknek, és megvizsgálják együttműködési egyezmény le­hetőségét ezen a területen. Elő kívánják segíteni a két ország állampolgárainak közvet­len kapcsolatait és a turizmust. Ebből a célból tovább szándé­kozzák könnyíteni az utasforgalmat. Támogatják mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a másik ország jobb megismerését és a kölcsönös megértés erősítését szolgálják. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere középpont­jában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együtt­működés kérdései állottak. Mindkét fél aláhúzza az enyhülés jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Meggyőződésük, hogy az enyhülés pc. Etikájával szemben nincs ésszerű alternatíva. Kifejezték, hogy támogatnak minden erőfeszítést, amely e folyamat tartóssá té­telére irányul. Méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság szerződéseit, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alap- szerződését, s az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapo­dást, amelyek megkötése jelentősen hozzájárult 82 európai enyhüléshez. Egyetértettek abban, hogy a lemondás a nemzetközi kap­csolatokban^ az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről a béke és a biztonság megszilárdítását szol­gálja. A két fél nagy történelmi jelentőségű eseménynek érté­keli az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely máris kedvezően hat az európai helyzetre. Az a véle­ményük, hogy a biztonság és a2 együttműködés megszilárdítá­sának fontos feltétele a részt vevő államok kapcsolatairól szó­ló alapelvek figyelembevétele és a záróokmány valamennyi ajánlásának teljes végrehajtása. Hasznosnak tartják és készek folytatni a kétoldalú esz­mecserét a helsinki ajánlások végrehajtásáról, s tevékenyen hozzá kívánnak járulni a záróokmány által a résztvevők elé tűzött célok megvalósításához. Nagy fontosságot tulajdoníta­nak az ez évi belgrádi találkozónak, s azon lesznek, hogy a találkozó konstruktív szellemben folyjon le, és ezzel hozzájá­ruljon az enyhülés és a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a leszerelésre irá­nyuló erőfeszítések folytatásának, a biztonság megerősítésének Európában és az egész világon. Hangsúlyozták az általános és teljes leszerelés szükségességét, hatékony nemzetközi ellenőr­zés mellett. Kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyve­rek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalások ha­marosan pozitív eredményre vezetnek. . Aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az azzal összefüggő intézkedések­ről Bécsben folyó tárgyalások jelentőségét. Remélik, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek. Kifejezték elégedettségüket, hogy az atomsorompó-egyez­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom