Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
19TÍ. JŰLIUS 5., KEDD sMlm Nők és fiatalok a mezőgazdaságban Hétfőn a Kertészeti Egyetemen megkezdődött a Mezőgazdasági, Erdészeti és Ültetvényes Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének adminisztratív bizottsági ülése, amelyen 23 ország képviselteti magát. A tanácskozáson a világ különböző országainak mezőgazdaságában foglalkoztatott nők és fiatalok élet- és munkakörülményeit vitatják meg. A négynapos ülést Andreasz Kitaku, a nemzetközi szövetség elnöke nyitotta meg. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára hozzászólásában beszámolt a magyar mezőgazdaságban dolgozó nők és fiatalok helyzetéről; a népgazdasági ágazatok közül — a könnyűipart követően — a legtöbb női munkavállaló a mezőgazdaságban van. Felszólalt az értekezleten Juhász Ottó, a SZOT titkára is. A brigádok segítségével Dunakeszin 2,3 millió forintos költséggel épült a nyugdíjasok napközi otthona. A 60 személyes, korszerűen berendezett szociális létesítményhez ötszázezer forint volt a városi üzemekben dolgozó szocialista brigádok támogatása, társadalmi munkában. A sötét szakma sikerei A világpiacon is versenyképesek a Forte-gyártmányok Hogyan és miért éppen Vácott telepítette az amerikai cég vagy hatvan évvel ezelőtt a mai Forte gyárat, nem őrzi a krónika. Valószínűleg az olcsó munkaerő csábította akkori tulajdonosait, nem ígérkezett rossz befektetésnek a magyar fotokémiai ipar alapjainak lerakása. A hajdani anyavállalattal szemben ma konkurrensként lép fel a váci üzem. Teljes figyelem — Nehéz versenyezni olyan cégekkel, mint az Agfa, az Illfort vagy a Kodak — magyarázza Peterdi Vince gazdasági igazgató —, hiszen például a Kodak termékei a fotóvilágpiac 50 százalékát uralják. Célunkat, hogy el tudjuk adni az általunk gyártott fotópapírt és filmet, csak úgy valósíthatjuk meg, ha termékeink minősége eléri a világszínvonalat. Hogyan érhetjük ezt el? Egyetlen módon: minden egyes gyártásnál nagyon kell ügyelnie, figyelnie minden egyes dolgozónak. Ez a titka a jó minőségnek. Hogy mit jelent ez a nagy figyelem, arról a gyár különböző termelőegységeiben győződhetek meg. Frigyik Béla technológus valóságos kis szakmai előadásokat tart, beavatva a laikus számára is megmagyarázható gyártási folyamatokba. Nálriumfénynél — Sötét szakmának nevezik a fotokémiát, a műveletek nagy részét ugyanis sötétben végzik — mondja. — Ez a tény magában is megmagyarázza, hogy nálunk sokkal gondosabban, precízebben kell dolgozniuk az embereknek, mint másutt. A fotópapír minőségét gyártás közben több lépcsőben ellenőrzik, nem készülhet seiejt. Komplikált gyártássorozat eredményeként lesz az alappapírból rendeltetésnek megfelelő méretű fotópapír, egyforma fontos minden munkafázis. Vaksin tapogatózom Frigyik Béla mellett a sötét folyosóit, a nátriumlámpák sápadt kis fényköröket vetítenek maguk köré. A munkatermekben, ahol szinte alig látok valamit, az asszonyoknak gyorsan, biztosan mozog a kezük. Hozzászoktak a világításhoz. A legsötétebb munkahelyeken — az emulzióüzemben — napi hat óra munkaidő, általában az üzemben heti negyvenkét óra. Mindezt miár Balogh Béla, a papírkiszerelő üzem vezetője mondja, aki állandóan egy narancssárga fényszűrővel bevont elemlámpát hord magával. Büszkén mutat néhány újabb típusú, nagy teljesítményű darálógépet — főként nyugatnémet importból szerezték be —, amelyek sokat könnyítették a munkán, sokkal könnyebb is lett, és a balesetveszély is kizárt. A papírokat is gép számlálja és a dobozkészítést is gépesítették. Szükséges is mindez ahhoz, hogy az évről évre növekvő feladatokat megoldják, hogy eleget tegyenek a mennyiségi és minőségi követelményeknek. Tavaly megközelítőleg kilencmillió négyzetméter fotópapírt készítettek — ez évre majdnem félmillió négyzetméterrel többet írtak elő. Nehezen fizetnek — Tudják-e teljesíteni várhatóan a féléves tervüket? — kérdezem Peterdi Vincétől. — Négyszázhúszezier négyzetméter film gyártását tűztük célúi, ez a mennyiség bizonyosan elkészül. Az viszont, hogy miért nem tudjuk legyártani teljes egészében a tervezett 4,3 millió négyzet- méter fotópapírt, kicsit bővebb magyarázatra szorul. Nem szeretek ugyan rajtunk kívül álló okokra hivatkozni, de ezúttal kénytelen vagyok. Gyárunk a fotópapír 50 százalékát tőkés exportra gyártja, ugyanakkor az általunk felhasznált alapanyagpapírt főként importból szerezzük be. Az elmúlt hónapokban, mint a legtöbb zömében tőkés exportot gyártó vállalatnak, nekünk is pénzügyi nehézségeink támadtak. Egyrészt azért, mert megfelelő pénzügyi rendszer híján nem tudjuk befolyásolni a tőkés partnerek fizetési készségét, előfordul, hogy hónapokig nem érkezik meg a termékünk ára. Másrészt mi csak akkor kapjuk az állami visszatérítést, ha vevő már átutalta a pénzt. Harmadsorban pedig a nyereségadót előre kell fizetni. Mindez oda vezetett, hogy időnként anyagbeszerzési gondok miatt nem tudtunk folyamatosan termelni. Eddigi eredményeink alapján úgy látom, mégsem lesz jelentős a lemaradás, év végéig biztosan pótoljuk. Elen a brigádok Ehhez nagy segítséget kap a gyár gazdasági és mozgalmi vezetése a szocialista brigádmozgalomban részt vevő 670 brigádtagtól. Az üzem 70 szocialista brigádját, közülük egy már a Szakma kiváló brigádja címet is kiérdemelte, évek óta úgy irányítják, hogy minőségi legyen a munkaverseny. Vagyis mellőzik a formális vállalásaidat, a tényleges tevékenységet méltányolják, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Tavaly például az első félévi akadozó termelést az év utolsó hónapjaiban kellett ellensúlyozniuk, s akkor a brigádvezetők nem azt kérdezték, miért kell hajrázni, mit kapunk érte?, hanem egy cél, a tervteljesítés érdekében fogtak össze. — Brigádjaink az idén sem tudtak mennyiségi túlteljesítést vállalni — mondja a gazdasági igazgató —, abban viszont, hogy időre elkészüljön és kiszállíthassuk a tőkésexportot, már sokat segíthetnek. A termelékenység emelése is igen lényeges, hiszen csökkenő létszámmal kell korábbi évekhez viszonyítva növelni a termelést. Jelentős az az összeg is, amely a gondosabb munka, az anyagmegtakarítás eredménye: tavaly több mint 24 millió forintot könyvelhettek el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisztelje tere többek között felajánlották brigádjaink, hogy november hetedikéig eleget teszünk exportkötelezettségünknek. Behálózzák a világot Szocialista exportra államközi szerződések keretében szállít a Forte-gyár is. Ezen az úton nincs tehát bővítési lehetőségük. A világ legkülönbözőbb tájaira, Hollandiától Venezueláig, 48 tőkés országba kerülnek el kisebb-na- gyobb tételekben gyártott fotócikkek, a piacok megszerzése csak első lépcsőfok, azokat meg is kell tartanunk. Mégpedig a világszínvonalat elérő minőséggel. Ezért tehetnek legtöbbet a szocialista brigádok. Az idén tervezett 7,5 millió dollár árbevétel jelentős népgazdasági érdeket is szolgál. Dodó Györgyi Például: pellettel... Egy nagy lehetőség: a melléktermék Mi a pellet. Nem más, mint a takarmánynövényeknek egy olyan új fajtájú, új formájú felhasználási módja, melynek jelölésére ezt a francia—angol jövevényszót alkalmazzuk. A pellet afféle „száraz takarmány”, melynek alapanyaga lehet zöld szálasnövény, de lehet szalma vagy kukoricaszár is. Pelletté pedig oly módon válik, hogy forró levegővel kiszárítják, szecskázzák, végül préselik. Ez utóbbi művelet eredményeképpen egy körülbelül fél-fecskecigarettá- nyi, hengeres alakú, szilárd préselmény jön létre, mely könnyűszerrel kis helyen, és ami fő: táplálóanyag-veszteség nélkül tárolható hosszú ideig. A pelletálás tehát egyik lehetséges és hathatós megoldása a takarmánytartósításnak, miközben a takarmánytárolás gondjain is könnyít Szükséges rossz Ha a pelletálás előnyeit vizsgáljuk, olyan összefüggésekre bukkanunk, melyek látszólag távol esnek egymástól: az egyik ilyen például, hogy szántóföldi növénykultúráink termőterülete évről évre szűkül. Ez ismert világjelenség, összefügg az urbanizáció folyamatával. A témához kapcsolódó má. sik összefüggés az ismert munkaerőviszonyokhoz kötődik: a ma még jobbára kézi munkaerővel kiosztott takarmány, az állattenyésztésben dolgozók fizikai erejét nagymértékben leköti; erős idő- és energiaráfordítást igényel. Ha a takarmány formája is segít a kiosztó- és adagológépek mielőbbi elterjedésében, az istállók még teljesebb gépesítésében, úgy a felszabadult kézi munkaerő értelemszerűen átcsoportosítható más munkaterületekre. Végül — és nem utolsósorban — a szántóföldön, egységnyi takarmánytermő területről, csak a biológiailag lehetséges felső határig nyerhető értékes táplálóanyag — ez tehát behatárolt mennnyiség. Ugyanakkor: a gabonafélék és a kukorica termesztése során temérdek szalma és kukoricaszár megy veszendőbe egyszerűen azért, mert a papíripar a megtermelt mennyiségnek csak kisebb hányadát igényli, a kor. szerű istállók pedig almozáshoz már régen nem használnak szalmát. A növénytermesztésnek a szalma is, a kukoricaszár is mellékterméke, olyanféle szükséges rossz, amin a gazdaság igyekszik túladni: sokhelyütt elégetik, alászántják. Holott: minden esztendőben hatalmas energiákkal munkálkodnak a gazdaságok azért, hogy ezeket a növényeket időben elvessék, fejlődési folyamataikban műveljék, s végül betakarítsák. Elfogadható-e az, hogy a végzett munka eredményeképpen kapott termék nem csekély része olyan felesleg, ami megsemmisítésre érdemes? A sok ellenvélemény közül egy, talán a legkézenfekvőbb: a szalmának és a kukoricaszárnak nincs tápértéke. Tápanyagokban szegény termékeket betakarítani, feldolgozni pedig céltalan, s főképp: gazdaságtalan. A puding próbája Vajon megéri? Lengyelország és az NDK példája bizonyítja, hogy igen. Az NDK-ban Bergner, a Berlini Humboldt-Egyetem profesz- szora foglalkozik évek óta a kérdéssel, s véleménye szerint nagyüzemeik, mint takarmány- bázisra alapoznak a pelletfé- lékre. Olyan jó hatásfokú, magas tápértékű takarmányt állítanak elő, melyből 1 kiló- grammnyi mennyiség takarmányértéke 3—4 kiló szilázsé- val egyenértékű. A pudingnak az a próbája, hogy megeszik ... — tartja az angol közmondás, s a szigetország szakemberei is megbizonyosodhattak arról, hogy a szarvasmarhák és a juhok szívesen eszik az új takarmányt, jó hatásfokkal értékesítik azt. Hazai külkereskedelmi szakembereink úgy tudják, hogy Anglia több pellet- gyárat létesít a melléktermékek feldolgozására, hasznosítására. A dán , mezőgazdasági gépgyártás ugyancsak korszerű szériákat állít elő, és forgalmaz szalmabetakarító gépsorokból, présgépekből, matricákból : nyilván számukra sem gazdaságtalan a pelletálás széles körben való elterjesztése. És a gépek... Gyakori ellenvetés az is, hogy a pelletálás művelete drága gépi beruházást igényel, s kétséges, hogy ez megtérül-e és mikor, hogyan a gazdaságoknak. A különböző közgazda- sági elemzések messze vezetnének; a valóság viszont a számok tükrében bizonyít. Tehát: forró levegős lucernaszárító hazánkban mintegy 300 működik. Ahhoz, hogy zöld növények betakarítása és feldolgozása végeztével a szárítósor ne álljon kihasználatlanul 4—5 hónapig, nem szükséges, más, mint némi átalakítás és egy Testvérmegyénk küldöttsége Százhalombattán Tóth István (jobbról) tájékozta tja az omszki delegáció tagjait. Bozsán Péter felvétele ipari vállalat. A vendégek délelőtt látogatást tettek a Dunamenti Hőerőműben, ahol Tóth István igazgató és Kunos Károly, a vállalati pártbizottság titkára tájékoztatót adott a DHV gazdasági és politikai munkájáról. Délután a vendégek felkeresték a Dunai Kőolajipari Vállalatot. Az üzemlátogatás során megismerkedtek r.z ott dolgozók eredményeivel és a vállalat pártéletével. Ezt követően a delegáció városnézésre indult: rövid időre ellátogattak az általános iskolába és a Barátság emlékműhöz. Ma szovjet testvérmegyénk pártküldöttsége Gödöllőre és a túrái Galgamente Termelőszövetkezetbe látogat. présgép. Ez utóbbiból tavaly mindössze néhány darab volt és működött nagygazdaságainkban, az idén már több mint 20 van. így lehetségessé válik, hogy a szárítási műveletek végeztével sor kerüljön a szalma vagy a kukoricaszár pelletálására, adalékanyagokkal való dúsításra — tehát az értéktelen melléktermékből hasznos takarmány váljék. Megyénkben két forrólevegős lucernaszárítóval rendelkező nagyüzemet látogattunk meg a pellet-téma kapcsán, ez után érdeklődve. Tobzódnak a fehérjében A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Mg. Tsz. ezekben a napokban borsót és lucernát szárít, présel pelletté. A gazdaságnak 1000 hektárnyi lucernatermő területe van, ebből mintegy 200 vagon szálas takarmányt állítanak elő, a többit szárítják, préselik, tárolják. Jelenleg, mintegy 200 vagon pelletált takarmány tornyosul a tárolókban, s bár a termelőszövetkezet szerencsére nincs híjával a férőhelynek, mégis gondot okoz az egyre halmozódó granulátum meny- nyisége. Az átvétel és az elszállítás azonban nem folyamatos, s a gazdaság szakvezetői nem értik, mi oka lehet annak, hogy míg ők itt tobzódnak a fehérjében, vagyis hogy garmadával tárolják a fehérjedús, karotingazdag borsó- és lucernapelletet, addig más gazdaságokban, más tájegységeken — ahol esetleg égető a hiány — mindezt nem igénylik? Adalékanyagnélküli siló- kukoricát is pelletálnak; ebből mintegy 20 vagonnyi várakozik raktáraikban, melyet a partner már kifizetett ugyan, de elszállítása késik. Mindezek után nem meglepő, hogy kukoricaszárat alig, szalmát pedig egyáltalán nem dolgoznak fel pelletté; ez utóbbira magyarázat az is, hogy szarvasmarha-állományukat hagyományos tartási mód szerint fejik és hizlalják. így tehát a gabonaszalma. jórésze alomként hasznosítható. A Dabasi Fehér Akác ugyancsak óvári gyártmányú forrólevegős lucernaszárítóval dolgozik. Ezekben a napokban ők is lucernát pelletálnak, immár a második kaszálás hozamát. A szezont általában rozzsal kezdik, melyet kalászosán, viaszérésben vágnak le. Az első kaszálásé lucerna után füvet szárítanak és préselnek, majd. napraforgós silókukoricát, vagyis keveréknövényt tartósítanak, granulálnak. Késő ősszel, amikor a zöld növény már elfogy, a kukoricaszár kerül sorra. Nemcsak a termelőszövetkezetben termett mennyiség, hanem a környékbeli gazdaságok kukoricatábláin maradt rostos szárrészek is felhasználódnak a pelletálás során. Most foglalkozik a szakvezetés a szalma ilyetén hasznosításának gondolatával. Mivel nagyüzemi istállóik való- ban hipermodemek, almot nen igényelnek, a gabonaszalm: felhasználása ésszerű és lehetősége adott. Mindenképp örvendetes hogy Pest megye mezőgazda sági nagyüzemei is foglalkoz nak a témával és érdeklődne!! tájékozódnak a távolabbi, mé, kedvezőbb feldolgozási mód szerek, lehetőségek után. Mer ha külföldi és hazai példa egvképp igazak, úgy többfél módon lehet eredményesen ta karmányozni gazdasági álla tainkat. Például: pellettel is. Bedé Ildikó Százhalombattai látogatással folytatódott tegnap az SZKP Omszk megyei bizottsága delegációjának Pest megyei programja. Az E. D. Szu- hinina, az Omszk megyei pártbizottság titkára által vezetett küldöttséget Balázs Gézá- né, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a település fejlődéséről és a pártbizottság irányító munkájáról. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták az MSZBT-tag- csoport tevékenységéről szóló beszámolót is. Elismeréssel vették tudomásul az általános iskola Kereső klubjának eredményeit, amely a gyerekek internacionalista nevelésének, a magyar—szovjet barátság elmélyítésének fontos eleme. A szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy azért örültek a különösen a százhalombattai látogatásnak, mert megyénk testvérkapcsolatainak kialakulásában jelentős szerepet játszott az omszki és a százhalombattai kőolajÁtjátszó Nagymaros és Tamási körzetében Kedden átjátszó adó kezdi meg sugárzását Nagymaros és Tamási körzetében a televízió 1-es műsora vételi lehetőségeinek javítására. A televízió programját az országban hét nagyadó, úgynevezett gerincadó sugározza, sok helyen azonban a domborzati viszonyok miatt nem eléggé éles a kép, gyakori a zavar. Ezért a posta ossz 63 átjátszó adó létesítésév kiépíti a helyi adók ország« hálózatát. Most a nagymaro és a tamási 30 méter mag: tévétornyok átadásával az o szagos hálózat 20—21. állom; sa készült el. Rövidesen Lentiben helye nek üzembe hasonló átjáta adót.
