Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

19TÍ. JŰLIUS 5., KEDD sMlm Nők és fiatalok a mezőgazdaságban Hétfőn a Kertészeti Egye­temen megkezdődött a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Ül­tetvényes Dolgozók Szakszer­vezete Nemzetközi Szövetsé­gének adminisztratív bizott­sági ülése, amelyen 23 ország képviselteti magát. A tanács­kozáson a világ különböző or­szágainak mezőgazdaságában foglalkoztatott nők és fiata­lok élet- és munkakörülmé­nyeit vitatják meg. A négynapos ülést Andreasz Kitaku, a nemzetközi szövet­ség elnöke nyitotta meg. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára hozzászólásában be­számolt a magyar mezőgaz­daságban dolgozó nők és fia­talok helyzetéről; a népgaz­dasági ágazatok közül — a könnyűipart követően — a legtöbb női munkavállaló a mezőgazdaságban van. Felszólalt az értekezleten Juhász Ottó, a SZOT titkára is. A brigádok segítségével Dunakeszin 2,3 millió forintos költséggel épült a nyugdí­jasok napközi otthona. A 60 személyes, korszerűen berende­zett szociális létesítményhez ötszázezer forint volt a városi üzemekben dolgozó szocialista brigádok támogatása, társadalmi munkában. A sötét szakma sikerei A világpiacon is versenyképesek a Forte-gyártmányok Hogyan és miért éppen Vá­cott telepítette az amerikai cég vagy hatvan évvel ezelőtt a mai Forte gyárat, nem őr­zi a krónika. Valószínűleg az olcsó munkaerő csábította ak­kori tulajdonosait, nem ígér­kezett rossz befektetésnek a magyar fotokémiai ipar alap­jainak lerakása. A hajdani anyavállalattal szemben ma konkurrensként lép fel a váci üzem. Teljes figyelem — Nehéz versenyezni olyan cégekkel, mint az Agfa, az Illfort vagy a Kodak — ma­gyarázza Peterdi Vince gaz­dasági igazgató —, hiszen pél­dául a Kodak termékei a fo­tóvilágpiac 50 százalékát ural­ják. Célunkat, hogy el tudjuk adni az általunk gyártott fo­tópapírt és filmet, csak úgy valósíthatjuk meg, ha termé­keink minősége eléri a világ­színvonalat. Hogyan érhetjük ezt el? Egyetlen módon: min­den egyes gyártásnál nagyon kell ügyelnie, figyelnie min­den egyes dolgozónak. Ez a titka a jó minőségnek. Hogy mit jelent ez a nagy figyelem, arról a gyár külön­böző termelőegységeiben győ­ződhetek meg. Frigyik Béla technológus valóságos kis szakmai előadásokat tart, be­avatva a laikus számára is megmagyarázható gyártási fo­lyamatokba. Nálriumfénynél — Sötét szakmának nevezik a fotokémiát, a műveletek nagy részét ugyanis sötétben végzik — mondja. — Ez a tény magában is megmagya­rázza, hogy nálunk sokkal gondosabban, precízebben kell dolgozniuk az emberek­nek, mint másutt. A fotópapír minőségét gyártás közben több lépcsőben ellenőrzik, nem készülhet seiejt. Komp­likált gyártássorozat eredmé­nyeként lesz az alappapírból rendeltetésnek megfelelő mé­retű fotópapír, egyforma fon­tos minden munkafázis. Vaksin tapogatózom Frigyik Béla mellett a sötét folyosóit, a nátriumlámpák sápadt kis fényköröket vetítenek maguk köré. A munkatermekben, ahol szinte alig látok valamit, az asszonyoknak gyorsan, biz­tosan mozog a kezük. Hoz­zászoktak a világításhoz. A legsötétebb munkahelyeken — az emulzióüzemben — napi hat óra munkaidő, általában az üzemben heti negyvenkét óra. Mindezt miár Balogh Béla, a papírkiszerelő üzem vezetője mondja, aki állan­dóan egy narancssárga fény­szűrővel bevont elemlámpát hord magával. Büszkén mu­tat néhány újabb típusú, nagy teljesítményű darálógé­pet — főként nyugatnémet importból szerezték be —, amelyek sokat könnyítették a munkán, sokkal könnyebb is lett, és a balesetveszély is ki­zárt. A papírokat is gép szám­lálja és a dobozkészítést is gépesítették. Szükséges is mindez ahhoz, hogy az évről évre növekvő feladatokat megoldják, hogy eleget tegyenek a mennyiségi és minőségi követelmények­nek. Tavaly megközelítőleg kilencmillió négyzetméter fo­tópapírt készítettek — ez évre majdnem félmillió négy­zetméterrel többet írtak elő. Nehezen fizetnek — Tudják-e teljesíteni vár­hatóan a féléves tervüket? — kérdezem Peterdi Vincétől. — Négyszázhúszezier négy­zetméter film gyártását tűz­tük célúi, ez a mennyiség bi­zonyosan elkészül. Az viszont, hogy miért nem tudjuk le­gyártani teljes egészében a tervezett 4,3 millió négyzet- méter fotópapírt, kicsit bő­vebb magyarázatra szorul. Nem szeretek ugyan rajtunk kívül álló okokra hivatkozni, de ezúttal kénytelen vagyok. Gyárunk a fotópapír 50 száza­lékát tőkés exportra gyártja, ugyanakkor az általunk fel­használt alapanyagpapírt fő­ként importból szerezzük be. Az elmúlt hónapokban, mint a legtöbb zömében tőkés ex­portot gyártó vállalatnak, ne­künk is pénzügyi nehézsé­geink támadtak. Egyrészt azért, mert megfelelő pénz­ügyi rendszer híján nem tud­juk befolyásolni a tőkés part­nerek fizetési készségét, elő­fordul, hogy hónapokig nem érkezik meg a termékünk ára. Másrészt mi csak akkor kapjuk az állami visszatérí­tést, ha vevő már átutalta a pénzt. Harmadsorban pedig a nyereségadót előre kell fizet­ni. Mindez oda vezetett, hogy időnként anyagbeszerzési gondok miatt nem tudtunk folyamatosan termelni. Eddigi eredményeink alapján úgy lá­tom, mégsem lesz jelentős a lemaradás, év végéig biztosan pótoljuk. Elen a brigádok Ehhez nagy segítséget kap a gyár gazdasági és mozgalmi vezetése a szocialista brigád­mozgalomban részt vevő 670 brigádtagtól. Az üzem 70 szocialista brigádját, közülük egy már a Szakma kiváló brigádja címet is kiérdemelte, évek óta úgy irányítják, hogy minőségi legyen a munkaver­seny. Vagyis mellőzik a for­mális vállalásaidat, a tényle­ges tevékenységet méltányol­ják, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Tavaly például az első félévi akadozó termelést az év utolsó hónapjaiban kel­lett ellensúlyozniuk, s akkor a brigádvezetők nem azt kér­dezték, miért kell hajrázni, mit kapunk érte?, hanem egy cél, a tervteljesítés érdeké­ben fogtak össze. — Brigádjaink az idén sem tudtak mennyiségi túlteljesí­tést vállalni — mondja a gaz­dasági igazgató —, abban vi­szont, hogy időre elkészüljön és kiszállíthassuk a tőkés­exportot, már sokat segíthet­nek. A termelékenység emelé­se is igen lényeges, hiszen csökkenő létszámmal kell ko­rábbi évekhez viszonyítva nö­velni a termelést. Jelentős az az összeg is, amely a gondo­sabb munka, az anyagmegta­karítás eredménye: tavaly több mint 24 millió forintot könyvelhettek el. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisztelje tere többek között felajánlották brigádjaink, hogy november hetedikéig eleget teszünk ex­portkötelezettségünknek. Behálózzák a világot Szocialista exportra állam­közi szerződések keretében szállít a Forte-gyár is. Ezen az úton nincs tehát bővítési lehetőségük. A világ legkülön­bözőbb tájaira, Hollandiától Venezueláig, 48 tőkés ország­ba kerülnek el kisebb-na- gyobb tételekben gyártott fo­tócikkek, a piacok megszerzé­se csak első lépcsőfok, azokat meg is kell tartanunk. Mégpe­dig a világszínvonalat elérő minőséggel. Ezért tehetnek legtöbbet a szocialista brigá­dok. Az idén tervezett 7,5 millió dollár árbevétel jelen­tős népgazdasági érdeket is szolgál. Dodó Györgyi Például: pellettel... Egy nagy lehetőség: a melléktermék Mi a pellet. Nem más, mint a takarmánynövényeknek egy olyan új fajtájú, új formájú felhasználási módja, melynek jelölésére ezt a francia—angol jövevényszót alkalmazzuk. A pellet afféle „száraz ta­karmány”, melynek alapanya­ga lehet zöld szálasnövény, de lehet szalma vagy kukorica­szár is. Pelletté pedig oly mó­don válik, hogy forró levegő­vel kiszárítják, szecskázzák, végül préselik. Ez utóbbi mű­velet eredményeképpen egy körülbelül fél-fecskecigarettá- nyi, hengeres alakú, szilárd préselmény jön létre, mely könnyűszerrel kis helyen, és ami fő: táplálóanyag-veszteség nélkül tárolható hosszú ideig. A pelletálás tehát egyik lehet­séges és hathatós megoldása a takarmánytartósításnak, miköz­ben a takarmánytárolás gond­jain is könnyít Szükséges rossz Ha a pelletálás előnyeit vizs­gáljuk, olyan összefüggésekre bukkanunk, melyek látszólag távol esnek egymástól: az egyik ilyen például, hogy szán­tóföldi növénykultúráink ter­mőterülete évről évre szűkül. Ez ismert világjelenség, össze­függ az urbanizáció folyamatá­val. A témához kapcsolódó má. sik összefüggés az ismert mun­kaerőviszonyokhoz kötődik: a ma még jobbára kézi munka­erővel kiosztott takarmány, az állattenyésztésben dolgozók fizikai erejét nagymértékben leköti; erős idő- és energiará­fordítást igényel. Ha a takar­mány formája is segít a kiosz­tó- és adagológépek mielőbbi elterjedésében, az istállók még teljesebb gépesítésében, úgy a felszabadult kézi munka­erő értelemszerűen átcsoporto­sítható más munkaterületekre. Végül — és nem utolsósorban — a szántóföldön, egységnyi takarmánytermő területről, csak a biológiailag lehetséges felső határig nyerhető értékes táplálóanyag — ez tehát beha­tárolt mennnyiség. Ugyanak­kor: a gabonafélék és a kuko­rica termesztése során temér­dek szalma és kukoricaszár megy veszendőbe egyszerűen azért, mert a papíripar a meg­termelt mennyiségnek csak ki­sebb hányadát igényli, a kor. szerű istállók pedig almozáshoz már régen nem használnak szalmát. A növénytermesztés­nek a szalma is, a kukoricaszár is mellékterméke, olyanféle szükséges rossz, amin a gazda­ság igyekszik túladni: sokhe­lyütt elégetik, alászántják. Ho­lott: minden esztendőben ha­talmas energiákkal munkál­kodnak a gazdaságok azért, hogy ezeket a növényeket idő­ben elvessék, fejlődési folya­mataikban műveljék, s végül betakarítsák. Elfogadható-e az, hogy a végzett munka eredmé­nyeképpen kapott termék nem csekély része olyan felesleg, ami megsemmisítésre érde­mes? A sok ellenvélemény közül egy, talán a legkézenfekvőbb: a szalmának és a kukoricaszár­nak nincs tápértéke. Tápanya­gokban szegény termékeket be­takarítani, feldolgozni pedig céltalan, s főképp: gazdaságta­lan. A puding próbája Vajon megéri? Lengyelország és az NDK példája bizonyítja, hogy igen. Az NDK-ban Bergner, a Berli­ni Humboldt-Egyetem profesz- szora foglalkozik évek óta a kérdéssel, s véleménye szerint nagyüzemeik, mint takarmány- bázisra alapoznak a pelletfé- lékre. Olyan jó hatásfokú, magas tápértékű takarmányt állítanak elő, melyből 1 kiló- grammnyi mennyiség takar­mányértéke 3—4 kiló szilázsé- val egyenértékű. A pudingnak az a próbája, hogy megeszik ... — tartja az angol közmondás, s a szigetország szakemberei is megbizonyosodhattak arról, hogy a szarvasmarhák és a ju­hok szívesen eszik az új ta­karmányt, jó hatásfokkal érté­kesítik azt. Hazai külkereske­delmi szakembereink úgy tud­ják, hogy Anglia több pellet- gyárat létesít a melléktermé­kek feldolgozására, hasznosí­tására. A dán , mezőgazdasági gépgyártás ugyancsak korsze­rű szériákat állít elő, és for­galmaz szalmabetakarító gép­sorokból, présgépekből, matri­cákból : nyilván számukra sem gazdaságtalan a pelletálás széles körben való elterjeszté­se. És a gépek... Gyakori ellenvetés az is, hogy a pelletálás művelete drá­ga gépi beruházást igényel, s kétséges, hogy ez megtérül-e és mikor, hogyan a gazdasá­goknak. A különböző közgazda- sági elemzések messze vezetné­nek; a valóság viszont a szá­mok tükrében bizonyít. Tehát: forró levegős lucernaszárító hazánkban mintegy 300 műkö­dik. Ahhoz, hogy zöld növé­nyek betakarítása és feldolgo­zása végeztével a szárítósor ne álljon kihasználatlanul 4—5 hónapig, nem szükséges, más, mint némi átalakítás és egy Testvérmegyénk küldöttsége Százhalombattán Tóth István (jobbról) tájékozta tja az omszki delegáció tagjait. Bozsán Péter felvétele ipari vállalat. A vendégek délelőtt látogatást tettek a Dunamenti Hőerőműben, ahol Tóth István igazgató és Kunos Károly, a vállalati pártbizott­ság titkára tájékoztatót adott a DHV gazdasági és politikai munkájáról. Délután a vendégek felke­resték a Dunai Kőolajipari Vállalatot. Az üzemlátogatás során megismerkedtek r.z ott dolgozók eredményeivel és a vállalat pártéletével. Ezt kö­vetően a delegáció városné­zésre indult: rövid időre ellá­togattak az általános iskolá­ba és a Barátság emlékmű­höz. Ma szovjet testvérme­gyénk pártküldöttsége Gödöl­lőre és a túrái Galgamente Termelőszövetkezetbe látogat. présgép. Ez utóbbiból tavaly mindössze néhány darab volt és működött nagygazdasá­gainkban, az idén már több mint 20 van. így lehetséges­sé válik, hogy a szárítási mű­veletek végeztével sor kerül­jön a szalma vagy a kukorica­szár pelletálására, adalékanya­gokkal való dúsításra — te­hát az értéktelen mellékter­mékből hasznos takarmány váljék. Megyénkben két forróleve­gős lucernaszárítóval rendelke­ző nagyüzemet látogattunk meg a pellet-téma kapcsán, ez után érdeklődve. Tobzódnak a fehérjében A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Mg. Tsz. ezekben a napokban borsót és lucernát szárít, présel pelletté. A gazda­ságnak 1000 hektárnyi lucerna­termő területe van, ebből mintegy 200 vagon szálas takarmányt állítanak elő, a többit szárítják, prése­lik, tárolják. Jelenleg, mintegy 200 vagon pelletált takarmány tornyosul a tárolókban, s bár a termelőszövetkezet szerencsére nincs híjával a férőhelynek, mégis gondot okoz az egyre halmozódó granulátum meny- nyisége. Az átvétel és az el­szállítás azonban nem folyama­tos, s a gazdaság szakvezetői nem értik, mi oka lehet an­nak, hogy míg ők itt tobzód­nak a fehérjében, vagyis hogy garmadával tárolják a fehérje­dús, karotingazdag borsó- és lucernapelletet, addig más gaz­daságokban, más tájegysége­ken — ahol esetleg égető a hiány — mindezt nem igény­lik? Adalékanyagnélküli siló- kukoricát is pelletálnak; ebből mintegy 20 vagonnyi várako­zik raktáraikban, melyet a partner már kifizetett ugyan, de elszállítása késik. Mindezek után nem meglepő, hogy ku­koricaszárat alig, szalmát pe­dig egyáltalán nem dolgoznak fel pelletté; ez utóbbira magya­rázat az is, hogy szarvasmar­ha-állományukat hagyomá­nyos tartási mód szerint fejik és hizlalják. így tehát a gabo­naszalma. jórésze alomként hasznosítható. A Dabasi Fehér Akác ugyan­csak óvári gyártmányú forró­levegős lucernaszárítóval dol­gozik. Ezekben a napokban ők is lucernát pelletálnak, immár a második kaszálás hozamát. A szezont általában rozzsal kez­dik, melyet kalászosán, viasz­érésben vágnak le. Az első ka­szálásé lucerna után füvet szá­rítanak és préselnek, majd. napraforgós silókukoricát, vagyis keveréknövényt tartósí­tanak, granulálnak. Késő ősszel, amikor a zöld növény már elfogy, a kukori­caszár kerül sorra. Nemcsak a termelőszövetkezetben termett mennyiség, hanem a környék­beli gazdaságok kukoricatáb­láin maradt rostos szárrészek is felhasználódnak a pelletálás során. Most foglalkozik a szak­vezetés a szalma ilyetén hasz­nosításának gondolatával. Mi­vel nagyüzemi istállóik való- ban hipermodemek, almot nen igényelnek, a gabonaszalm: felhasználása ésszerű és lehe­tősége adott. Mindenképp örvendetes hogy Pest megye mezőgazda sági nagyüzemei is foglalkoz nak a témával és érdeklődne!! tájékozódnak a távolabbi, mé, kedvezőbb feldolgozási mód szerek, lehetőségek után. Mer ha külföldi és hazai példa egvképp igazak, úgy többfél módon lehet eredményesen ta karmányozni gazdasági álla tainkat. Például: pellettel is. Bedé Ildikó Százhalombattai látogatás­sal folytatódott tegnap az SZKP Omszk megyei bizott­sága delegációjának Pest me­gyei programja. Az E. D. Szu- hinina, az Omszk megyei pártbizottság titkára által veze­tett küldöttséget Balázs Gézá- né, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a telepü­lés fejlődéséről és a pártbi­zottság irányító munkájáról. A vendégek nagy érdeklődés­sel hallgatták az MSZBT-tag- csoport tevékenységéről szóló beszámolót is. Elismeréssel vették tudomásul az általános iskola Kereső klubjának ered­ményeit, amely a gyerekek internacionalista nevelésének, a magyar—szovjet barátság elmélyítésének fontos eleme. A szovjet küldöttség vezető­je hangsúlyozta, hogy azért örültek a különösen a száz­halombattai látogatásnak, mert megyénk testvérkapcso­latainak kialakulásában jelen­tős szerepet játszott az omszki és a százhalombattai kőolaj­­Átjátszó Nagymaros és Tamási körzetében Kedden átjátszó adó kezdi meg sugárzását Nagymaros és Tamási körzetében a tele­vízió 1-es műsora vételi lehe­tőségeinek javítására. A televízió programját az országban hét nagyadó, úgy­nevezett gerincadó sugározza, sok helyen azonban a dom­borzati viszonyok miatt nem eléggé éles a kép, gyakori a zavar. Ezért a posta ossz 63 átjátszó adó létesítésév kiépíti a helyi adók ország« hálózatát. Most a nagymaro és a tamási 30 méter mag: tévétornyok átadásával az o szagos hálózat 20—21. állom; sa készült el. Rövidesen Lentiben helye nek üzembe hasonló átjáta adót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom